Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-01 / 1. (2518.) szám

6 t^gmA^ag^arhírlap 1931 január 1, esütörtffk. A haldokló bőrgyár után az érsekujvári lewyárba* támadtak nehézségek A munkásság nem akceptálja a tízszázalékos béiieszállitást — Eredménytelen tárgyalások a járási hivatalban — Újabb kísérletezések a bérgyár üzemének további fenntartása érdekében UmOFUETffl^ akik január elsejétől rendelik meg a Prágai Magyar Hírlapot, kívánsá­gukra megkapják a kiadóhiva­taltól a RENARQUE-regény eddig megjelent folytatásait. Felhívás a hontalanokhoz A trianoni és st. germaini békeszerződések tökéletlenül oldották meg azt a problémát, miként osztassanak fel az ötvenmilliót kitevő volt magyar és osztrák állampolgárok a bét utódállam között. Ennek következtében sokezren váltak hon­talanokká. Az illetők sorsa valóban megren­dítő. Nagyszámú derék embertásunk élete a legkeservesebb kálváriává vált. A Csehszlovák Köztársasági Magyar Nép- szövetségi Liga és a ligák uniója már évek óta foglalkozik ezzel az égető kérdéssel. A ligák legutóbb Danzigban megtartott értekez­letükön a megoldásra több javaslatot is dol­goztak ki, amelyek közül egyelőre a legfon­tosabb az volna, hogy a hontalanok részére a népszövetség utján népszövetségi útlevelet eszközöljenek ki, a következő lépés pedig nemzetközi mozgalom lenne a szerencsétlen hontalanok segélyezésére. Ezeknek a lépé­seknek megtétele azonban szükségessé teszi, begy megfelelő és megbízható adatanyag áll­jon rendelkezésünkre. Azzal a felhívással fordulok tehát mind­azokhoz, akik a trianoni vagy st. germaini békeszerződé-s következtében hontalanokká váltak és jelenleg akár állandóan, akár ide­iglenesen Csehszlovákiában tartózkodnak, tartozzanak bármely nemzetiséghez, társa­dalmi réteghez, éljenek akár jómódban, vagy csak tengessék életüket súlyos viszonyok kö­zött, hogy írásban jelentkezzenek. A jelentkezés történhetik bármely nyelven, ha azonban az illető tud németül, úgy közöl'lje az alább kiránt adatokat német nyelven legkésőbb 1931 január 25-éig alul­írott Szüllő Gésa dr. a Csehszlovák Köztár­sasági Magyar Népszövetségi Liga elnöké­nek címére (Bratislava—Pozsony Jirásek sor 12.) A kívánt adatok adatok a következők: Elő- és utónév, a születés helye és ideje, családi állapot, legutolsó illetőség, hol és mióta la­kik, foglalkozás vagy állás, miért vált hon­talanná, milyen lépéseket és hol tett állam­polgárság elnyeréséért, milyenek életkörül­ményei (nyomorral küzd-e, kap-e nyugdijat, munkátlan-e). Mindezeket az adatokat pon­tosan lehetőleg röviden kérem közölni január 25-éig, hogy azokat azonnal feldolgoztatva továbbíthassam. Rendkívül fontos lesz ez az anyag, hogy a békeszerződések leginkább sújtott áldoza­tainak sorsán enyhíthessünk! Bratislava—Pozsony, 1.930. december 31. Szüllő Géza dr. a Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga elnöke. (Laptársainkat kérjük, hogy e felhívást át­vegyék. — Szerk.) w i Boldog újévet kivan 1931-re | vendégeinek és jóakaróinak | Úrban kávéház, Fralia i Václavské nám. ! ____ ____ __ ' .....| _ _ « Jí görög ligetei feifiSíaiták Romániáiról Bukarest, december 31. A román bel­ügyminiszter valamennyi görög laptól megvonta a postai szállítás jogát. Mirones- cu miniszterelnök közölte a bukaresti gö­rög követtel, hogy ezt a rendszabályt a gö­rög sajtó egy részének írásmódéra miatt volt kénytelen foganatosítani, mert az ille­tő görög lapok hosszabb idő óta a legsér­tőbb módon nyilatkoztak a román király­I Mirigy és hőrbaf oknál j Kérje a csizí ;őr]-bróni kúrák használati utasítását. | Csizf firdő. | ró). Mi ronoscu sajnálattal állapította meg, hogy a görög kormány semmit sem tett a görög lapok irásinodorának megváltoztatá­sa érdekében és engedte, hogy egy barát­ságos viszonyban élő állam fejét állandóan becsméreljék. Érsekújvár, december 31. (Saját tudósítónktól.) A két legnagyobb ér­sekül vári gyárvállalat körül az utolsó hetekben olyan események történtek, amelyek a legna­gyobb mértékben alkalmasak arra, hogy nyugta­lanságot keltsenek Érsekújvárod, ahol — jól­lehet nem ipari város — már eddig is 600 nyil­vántartott munkanélküli van. Küzdelem a bőrgyár üzembeniartásáárt Mint ismeretes ,a bőrgyár igazgatósága hiva­talosan bejelentette, hogy február végéig foko­zatosan csökkenti üzemét s március 1-én már teljesen elnémulnak az európai hirü gyár gépei s 300 munkás kereset nélkül marad. Kedden déliben újabb tanácskozások folytak Sándor István járási főnöknél és Holota János dr. városbirónáJ. A tanácskozáson a bőrgyár képviseletében Sebőn Gyula igazgató és Jávor Sándor cégvezető jelent meg, míg az egyes szak­szervezetek részéről Steiner Gábor kommunista nemzetgyűlési képviselő, Uher keresztényszocia- lísta f; ölveszky szociáldemokrata titkárok, azonkívül a bőrgyári munkásók kisebb küldött­sége. A tanácskozáson Sebőn igazgató kijelen­tette, hogy hacsak váratlan gazdasági fordu.at nem következnék be, nem remélhető, hogy az üzem február 1-je után is fenntartható legyen, még álékor is alig, ha az állam megtérítené a bolsevik! károk 2 millióját s egyéb szubvenciót is adna. Hosszas tanácskozás után azonban mégis úgy határoztak, hogy a lehetőség szerint a jövő hé­ten Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő vezetésével pártiközi deputáció fogja informálni az illetékes prágai minisztériumokat s a prágai ut után fognak dönteni, hogy lehet-e valamit tenni a bőrgyár üzemének fenntartása érde­kében. átmeneti sztrájk és tüntetés a lengyárban Egyidőben a szomszédos Érsek.11 jván Len és Kende rgyárban a 200 főnyi munkásság erőteljes harcot kezdett az igazgatóság álfa tervbe vett bérrediukció ellen. A Lengyár igazgatósága még november ben tett kiséri elet a gyári lányok órabéré­nek leszállítására s emiatt sztrájk tőrt ki a csaknem egy hetes sztrájknak az lett az eredménye, hogy ideiglenesen meghagyták a régi béreket s december 29-ére halasztották a döntést. Kedden délután a járási hivatalban igye­kezett Druga Sándor dr. szolgabirő egyezsé­get létesíteni a két fél között. A Lengyár képviseletében Winter Mór dr. ügyvéd és Engel Lajos igazgató jelent meg, mig a mun­kásokat két kommunista s egy szociáldemok­rata delegátus képviselte. Miközben a járási hivatalban az egyeztető tárgyalások folytak, ismeretlen agitátor fel­bujt ására a lengyári munkások és munkás- nők délután 3 órakor beszüntették a munkáit, kivonultak a gyárból s elhatározták, hogy felvonulnak a járási .hivatalhoz s a tanács­kozó felek ablaka alatt fognak demonstrál­ni a bérredukció ellen. A csendőrség azonban percek alatt kivonult s a rend helyre állott. A Lengyár delegátusai 10 százalékra csök­kentették az általuk kívánt redukció nagysá­gát, mig a munkások képviselői ragaszkod­tak az eddigi bérekhez, amelyeket alacso­nyaknak tartanak. A felek abban állapodtak meg, hogy ja­nuár 9.-én folytatják a tárgyalásokat s addig meghagyják az eddigi béreket. IBWW.4iW!««Wm.UMMaWBW—B— Prágai diákok Irta: Hungaricus Viator Ceylon szigetben diákkal hozott össze a prágai villamoson a véletlen. Angolon s va­lamiféle Ceyiou-beli indiai 'táj szóláson kívül más nyelven nem beszélt az Istenadta, a zsú­folt villamoson senkivel sem tudta megértetni magát, boldog hálásan fogadta útbaigazításo­mat. Vérbeli prágainak éreztem magamat e percben, akinek kötelessége a foreiginer kül­földit kalauzolni. Smiohovba igyekeztünk mind a kelten, egy állomással előbb szálltaim le a kedvéért, hogy utjának célja, a XVI. kerületben Zsizskova uccáig elkísérjem. Prágában ugyanis öt Zsizs- kova ulica és egy Zsizskova trida létezik hat különféle kerületben. Valahányszor tehát Na- raratnar&jah P. nr a Zsizskova ulicát kérdez­te, mindig másfelé irányították r odaérne vet­te csak észre, hogy nem jó helyen jár. Más vi­lágvárosokban ugyanis nem igen szokás hol az olló társasjátékot játszani az uocafcereső ide­gennel k lehetőleg minden mocát más névre keresztelnek, a kedélyes Prága azonban, — gondolták uocáik keresztelésénél egykoron — nem olyan nagy város, a globetrollereknek úgy sinc? más dolguk, hadd keressék, város­szerte az uccáikat, legalább alaposan bejárják a várost s nem fogják csak Hradzsin várát, az apostolok óráját « a zsidók 1 emelőjét meg­nézni. S csakugyan Prágában a legszebb, ami nincs Orbis: „Guidé to Pragué‘-jában: azok a zeg-zugos átjáróiháaak, boltíves kapualjak, kicsi korcsmák, rejtett templomoeskák, szűk uccák mentén cretlő-bollő öreg púpocskák, irattá nos zsid ócskák, sötét boltok falán, függő ezernyi „ócskák" — s a Vitává partján sze­relmes párokkal megrakott csendes kőpa- doerkák... * Ezekről hallott Cambridge ben, Londonban, Parisban Ceylon sötétbőiü, de vidám)elkü fia, a Cambridgei St. Johüs college diákja, Nava- ratnarujah P. ur, a karácsonyi vakációját nem vélte okosabban eltölteni, mintha mégy hétre a Moldva partján telepszik le s ókort az új­korral összekötve, a múltat s a jelent együtt, egyszerre tanulmányozza, élvezi. Féllábbal a Václavské üámesti ragyogó boltsoraitól gar- nirozott embertömege, féllábba] a Malá Stra- ua ódon upcái között őgyelegve évszázadokat léphet át, — órákon át. A nagy gourmet-k a legfinomabb fajtákból kevert úgynevezett méláiig© teát kedvelik, — a prágai keverék sem rossz —. van itt min­denből, valami a világvárosokból, valami a jó vidékből, csipetnyi Mucsa, csipetnyi Pár is, rengeteg idegen, — magyar mustárral kevert csehszlovák—-német generál szósszal le ön tve az egész. Ez Prága. Nem rossz. Sőt — kedves, kedé­lyes, kellemes, — kinek-kinek Ízlése szerint. Navaratuarajah P. urnák például Parisnál, Londonnál is jobban ízlik a prágai mélange, pedig neki tudnia kell, mi a jó, a ceyloni tea sem az utolsók közül való. * Igv történt aztán, velem is, hogy három napra jöttem ? harminchárom napig marad­tam. Elvégre Paris januárban sem szökik meg előlünk; s Eperjes és Páris között pom­pás átmenet Prága, a kicsi Paris, — még vi­dék, de világváros Páris — tele fénnyel, zaj­jal, de jó süni sárga kőiddel s minden egyéb mással is, ami egy nyugati világváros nagy­világi életéhez tartozik. * Sándor öcsémet keresem a nagy diákpen­zióban, a C hárítás bán. Már a kapualjban ma­gyar szó fogad, a ruhatárban zrinóros magyar kabátok függnek, magyar beszéd szokásos lármájától zeng-zug a hatalmas étterem. Mint­ha csak a régi pesti „Kis pipába" lépnénk. Csak a koszt kissé más. Pörkölt helyett knédli. Rétes helyett buchtli. Az étvágy azonban ugyanaz. Hatalmas. Dini barátunk dupla knédlit rendel a. karaj mellé: — A gyomrod mindenét, ha ezt megemész­ted ... — Meg én, Pista bátyám, étvágyért nem megyünk a szomszédba. Pincér, még egy adag mákosnudlit! Szlovénszkó minden megyéje, minden táj­szólása képviselve van a Charif.as fehér, bár a hót második léiében itt-ott már kissé zsír- foltos asztalai körül. Sárosból Martényi Ár­pád (karácsony óta: dr.), Máriáesy Jani, Pro- kopovítsch Dénes, Fiedler Viktor, Papp Feri, Dobay Sándor, Öuódy Olivér, Holénia Lajos, Krongh Dénes, GaUotsi.k Klára, Hoffmam Sári, Flórián Magda, Kassáról Rády Elemér, Brükik Sándor, Fényes István, Oszvald József, Szak máry Magda, Gutmaun Tercsi, Halmi Ju­ci, Pozsonyból Balogh Edgár, Géműiből Wal- lentinyi üöske, a Ragályi fiuk, Szakáll Kor­nél, Ungból Rogáthy Laci, Léváról, Losoncról a Jablánczy fiuk, Báudy Gyurira, Pásztor Bé­la és a többi és a többi -— bocsáfsatok meg, ha valakit kifelejtettem, elvégre a legjobb gazda sem tarthatja számon kaptárja minden méhecskéjét s zongő-bongó méhkas vagytok ti is, akik szerteszét repülve szorgalmasan' gyűj­ti tek a tudás mézét, formáljátok, tökéletesí­titek lelketek puha viaszkját, építitek magyar otthonotok kaptárát, készültök lelkes szorga­lommal, indultok türelmes erővel a nagy kérdőjel, a bizonytalan jövő, — a hideg tél elé. Ám örömkönnyek ragyognak szemünk­ben, hogy mégsem pusztultatok el és nem is fogtok elpusztulni soha. Hősök vagytok, — a magyar kultúra, a magyar nyelv, a magyar érzés egyenkénti, hősei — neveiteket már­ványtáblára vési Olio, szivébe zárja minden igazérzésü magyar. De az öregek is megbecsülik, szeretik, fel­felkeresik prágai diákismerőseiket. A Obari- tas hangos ebédjeinél nem egyszer ott fehér­ük a Dobráiiszky János kedves, ősz feje, inte­get Törköly József képviselő, Grosschmid Gé­za, Böhm Rudolf és Richter János szenátorok, s Pfejffer Miklós kanonok barátságos alakja. Itt tárgyalják meg a diákok terveiket, gond­jaikat, itt gratulálják meg egymást, egy-egy nehezen várt vizsga sikere? legyűrése után, beszélik meg, állítják össze estélyeik komoly és vidám programját, komolykodnak, tréfái­nak, vitáznak, maguk se tudják: történelmet csinálnak. Uj arcú magyarok? — Nem! az arc, ,a lélek a régi, ugyanaz, — mintha magunkat látnám harminc év előtt, — csak a ráma uj, a levegő élesebb, az idők változtak... * A. diákklub megnyitó ünnepéről s egyebek­ről szeretnék még utólag megemlékezni. Milyen büszke ás boldog a prágai magyar diák, hogy már saját otthona van! Nem szorul többé füstös kávéházra, nem költi szűkén szabott kis pénzét fölöslege? pikkolófcra, bor­ravalókra, naponként Vásárolt lappéldányok­ra, klubjában mindent, lapokat, jó társaságot, még zenét, pompás otthoni muzsikát is talál, nappal az olvasóban, a sakkasztalok körül, es­ténként a „nagy szobában", a zongora körül telepszik le lány-fiu-diák vegyest, s Mihola Gyuszi immáron országos hirü nótái és mu­zsiké Iára mellett sírva vigad, de hál‘ Isten inkább vigad a napi munkától testileg fáradt, de lelkében vidám, mindig friss prágai fiatal­ság. S itt álljunk meg egy pillanatra, szentel­jünk lélegzetvételnyi időt a prágai nők egyik legnemesebbike, tiszteletre, becsülésre, mind­nyájunk szeretetére legméltóbbja, — a prá­gai Erzsébet leányotthon vezetője — a prágai magyar fiatalság közös édesanyja, Szakad Hajnalka „néni" közbecsülésben álló szemé­lyének. Félek, hogy azokkal is megértetni, akik sze­mélyesen nem ismerik őt, szavakkal aligha, fogom tudni kifejezni, mit jelent a prágai ma­gyar fiatalságra Szakai! Hajnalka. A nagy prágai idegenbe szakadt minden egyes ma­gyar gyermek édesanyját helyettesíti, pótolja a kedves, derék, jóságos nő. Vasárnap délutánjain, mint jő kotlát a csir­kék, keresik fel otthonában a. családi meleg­re, otthoni otthonra vágyó fiatalok e ő boldo­gan trónol közöttük, mindenkit tegez, min­denkit ismer, mindenkit édes nevén szóüt, —* küzd, fárad, aggódik, dolgozik — másokért* mások fiai, mások lányai, mások gyerme­keiért. — Nekem nem adott az Ur Isten családot, legyen hát édes családom valamennyiük, — ? melegen dobog a szive, melegen ragyog a szeme, — igazi anya nem lehet gondosabb* jobb. Ez Szakai! Hajnalka „néni", akit nekünk öregeknek is néniznünk kell, de lxát ez a sző nála nem megszólítás, nem cim több, — de glóriás, koronás rang. Nérómig érsekei kap Szlevenszkó? Prága, december 31. A Poledni List je­lenti Pozsonyból: Legkésőbb márciusig meg­ejtik a szlovenszkói érsek kinevezését. Egy­házi körökből eredő híradások szerint az uj érsek Blaho Marian dr. besztercebányai püs­pök lesz. Az uj érsek székhelye a pozsonyi régi priniáspalota lesz, amelyben’jelenleg a városi hivatalok vannak elhelyezve. Rablóüldözés Marokkóban Paris, december 31. Egy hivatalos ma­rokkói jelentés szerint a francia csapatok kétnapos küzdelem után teljesen elpusztí­tották a felkelő rablóbandák föerösségét ' és kétszáz bennszülöttet agyonlőttek. A rablók megtámadták az egyik törzset, amely a franciák pártján van és többszáz tevét legyilkoltak. A francia repülök a visszavonuló rablókat addig bombázták, amíg kénytelenek voltak útjukat félbesza­kítani. A francia katonaság utolérte őket és legtöbbjüket agyonlőtte vagy .megsebe­sítette. Francia oldalon négy bennszülött katona elesett és tíz megsebesült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom