Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)
1931-01-21 / 16. (2533.) szám
6 1931 január 21, szerda. 1 ■ >' 1 ■BIIWBaMB—— A Napóleon által elkobzott öivenmUUós hagyatékra több mint háromszáz év múltán igényt támaszt egy lunevülei textilmunkás A nancyi bíróság lógja tárgyalni a texíilmunkás hagyatéki kéréseiét a Írandó áüamhincsiár el:en Paris, január 20. Kuriózus hagyatéki port tárgyai közeljövőiben Nancy biiéságánaik polgári tanácsa. A h agya lék ügyén ck el őz ménjei visszanyúlnak az 1667-ik évre. Ekkor halit meg Becsben Thicry Iránéin származású cipész, aki az akkori viszonyokhoz képest horribilis vagyont, mintegy ötvenmillió frankot hagyott hátra. A hagyaték Velencében, az egyik ottani bankban volt deponálva és ott várt az örökösökre. Minthogy azonban az örökség Ilire akkoriban még csak ólomlábakon járhatott, az érdekeltek nem szereztek tudomást „Szerencséjükről" és senki sem jelentkezett igényével a krőzusi vagyonért. Az örökség egy ideig parlagon hevert, majd araikor Bonaparte Napóleon bevonult Olaszországba, lényeges változás állott be a gazdátlanul maradt hagyaték sorsában. Napóleon lefoglalta az egykori bécsi cipész vagyonát s az egész összeget hadianyagok vásárlására fordította. Az örökösök csak jóval későbben szereztek tudomást a napóleoni önkényről. Elekor pert indítottak a francia államkincstár ellen, de 1880-ban, amikor a per már megérett a lő- tárgyalásra és az örökösöknek minden reményük nicg lehetett a végső győzelemre, elhunyt a hagyaték utolsó igénylője és az iratokat a bíróság irattárában helyeztek el. Ismét elmúlt ölven esztendő. Nemrégen jelentkezett egy lunvillei textil- munkás és azt állította, hogy egyenes leszármazottja a bécsi egésznek s igy a hagyaték őt illeti. Az igénylő egyik jómódú barátjától kétszázezer frankot kölcsön vett és ebből az összegből finanszírozza most az újonnan megindított hagyatéki peri, amely a nancyi bíróság előtt kerül tárgyalásra. dórii tábornokkal és ennek rendelkezései szerint az általa feltalált eljárást Luden- dorff tábornoknak adja át, hogy az majd a német nép javára hasznosítsa. Tausend nem kért egyebet, mint hogy az arany előállításából származó haszon 5 per- oenljét neki juttassák, a többi vegyi eljárásának gyümölcsét viszont 50 percentben magának követelte. Ludendorff tábornok a szerződés megkö- í lése után azon volt, hogy nyomban kezdjék meg az aranygyártást. Tausend kívánságára beszereztek egy elektromos kályhát és rengeteg műszert. Ludendorff szilárdan meg volt győződve az aranycsináló receptjének helyes voltáról és bízott abban, hogy a szerződés szerint a néki járó 75 százalékot az utolsó pfennigig megkapja és Németország javára fordíthatja.. A birodalom elnöke is érdeklődik Az elnök kérdésére Tausend elmondja, hogy Ludendorff egv napon meglátogatta Őt gilohingí laboratóriumában és közölte vele, hogy Hindenburg e napokban Münchenbe érkezik és ez alkalommal felkeresi őt, Lu- dendorffot is. A tábornok teát fog adni a vendég tiszteletére és i szeretné, ha ezen a teán Tausend is jelen lenne. Az ügyet akkor közelebbről is megbeszélhetnék a birodalmi elnökkel és esetleg elérhetik, hogy hivatalos tényezők vegyék kezükbe az aranycsinálást. Ez a találkozó azonban elmaradt, Hindenburg elnök az utolsó peroben sajátkezű lég irt levélben mondta le a Ludendorff j tábornok és Ruppr-echt főherceg között támadt differenciák miatt. Csupán egy előre nem látott körülmény akadályozta meg — beszéli a vádlott — hogy az én aranycsinálási eljárásomat a birodalmi kormány vegye pártfogásába. Tausend kihallgatása ezzel a végére ért. Az elnök befejezésül megkérdezi a vádlottat, tudomása szerint milyen újságnak a finanszírozására használták fel az aranycsinálás céljaira kapott pénzeket. — Ugv tudom, a Völkisdher Kurier kapott a pénzekből — válaszolja Tausend, aki érdekes módon azzal védekezik, hogy a vádiratban szereplő pénzösszegeknek legnagyobb részéről csak utólag szerzett tudomást. Ebből azt következteti, hogy az alchi- mista laboratórium rendelkezésére bocsátott összegeket a társaság politikai célokra fordította. Tausend kihallgatásával a tár- i gyalog első napja befejeződöttRomantikus aranycs'nálóbál reális üzletember München, január 20. Az alchfmista per mai tárgyalásán a biróság szükségéi látta a vádlott újbóli kihallgatásának, minthogy még a bűncselekmények halmazának egy pár mozzanatát eddigi vallomásában csak felületesen érintette. Folytatták tehát Tausend kihallgatását, főiképpen az első aranycsináló társaság feloszlatására és a második társaság megalapítására vonatkozóan. Tausend elmondta, hogy az idők folyamán gazdagabb lett egy és más tapasztalattal és amikor látta, hogy a „GeseUsehafí 164“ pénztárába folyó összegekkel szabad gazdálkodás folyik, ö is igyekezett kihasítani a maga részét. A romantikus aranycsináló- ból igy leit reálisan számító, a maga hasznát kereső pénzcsináló. 1926 decemberében — beszéli Tausend — amikor évi mérleget készítettem munkálkodásom anyagi eredményéről, megállapítottam, hogy a nagy forgalom ellenére sem kaptam többet tlz;havi munkám jutalmául, mint tízezer márkát. Ez igy neífn mehetett tovább, mert mit ér az] olyan találmány, amely nem hajt pénzt a feltaláló malmára. Egy másik körülmény is siettette az aranycsináló társaság feloszlatását: Sohramm igazságügyi tanácsos, aki mindaddig Ludendorff tábornok meghatalmazására teljhatalommal vezelle az ügyeket, a tábornok egyenes kívánságára visszalépett a társaság éléről. Az érdekeltek körében sem mutatkozott hajlandóság a kisérkv tezó-v'k további pénzelésére és igy a társaság egy félmillió márka elhasználása után fel oszlott. Hogy a Finanszírozók a befektetett összeg- neV legalább egy lőrédé hét visszakapják, arról már azért sem lehetett ezó, mert annak idején minden feltétel nélkül bocsátották a pénzt Ludendorff tábornok rendelkezésére azzal, hogy a felhasználás módja az ő szuverén joga marad. 1926 december 12-én a Gesellsohaít 164 kimondta feloszlását és Ludendorff tábornok kedveszegetton és remenyevesztetten vonuH vissza. 1927 január 29-én a semmiből uj társaságot gründoltak, amelynek hangzatos címe: „Tausend, Chomisoh© Studiengesellschalt E. V.“ volt. A tárgyalást vezető elnök felolvassa az uj társaság alapszabályait, melyekben mosolyogni való naivitások vannak. Ez az alapi- tás Tausendnak újabb alkalmat adott üzleti tevékenység kifejtésére s ő nem is habozott kiaknázni a bizalomnak azt az aranybányáját, amelyet előkelő német személyiségek közreműködése nyitott meg előtte. Az uj társasáig 1927 tavaszán Freibergbe tette át székhelyét. Erre az adott impulzust, hogy az egyik alapi lónak, Küchenmeisternek Frei- bergben nagyobb birtoka és házai voltak. A társaság kereteit mindjobban kibővítették, \ bovonták a Schocllor testvéreket, Riehtcr dr. kémikust, Gcgenbauer karintiai földbirtokost, a Waldcnburg hercegeiket és másokat. Az uj tagok előtt megismételték az arnny- osináló kísérleteket, amelyek zárt körben m'ndig fényes eredményt hoztak. Ennek a társaságnak a pénztárába nyolcszázezer márkát, fizettek be, mig az első társaság, mint fentebb említettük, 500.000 márka körüli összeget ólt fel. összesen tehát 1,300.000 márkát, körülbelül 10.400.000 csehszlovák koronát fordított a kél társaság Tausend aranygyártó kísérleteinek céljára és mellékesen — politikai akciók ra. jm n» Telefonok: Étterem MchfSCS kávéház Igazvalóság- 426-83 E-teremi 435-6/ Pácai és Pauthonicr Kávéházi 435-61 Francia konvh* — CuKrnszdn — Bridge Roo n Danzing — Szombaton ^ óa vasárnap ^ölórai tea., E. PÁCAL * nemzetközi báló- óa étkexokocai társaaág aok éven át volt toptncérc. __________ Ős eim számadó juhászok voltak — mondja a Baumgarten-dijas Illyés Gyula Beszélgetés a hét uj díjazottal Mint tegnapi számunkban jelentettük, a Baumgarten dijak ezidei kiosztása megtörtént. A díjazottak közt két uj ember van: Illyés Gyula és bartucz Lajos, íilyée Gyű lát, a markáns egyénségü, ujhangu kitűnő fiatal költőt már néhány év óta jól ismerik és becsülik a modern irodaiéin barátai, Bur- tucz Lajost, a kiváló antropológust pedig a I tudományos szakkörök. A Baumgarten-dij most mind a kettőt a legszélesebb nyilvánosság reflektorfényébe állította. Ujságirók beszélgettek velük a díjkiosztás után. A költő — Talán nem is érdemeltem meg ezt a kitüntetést — mondja szerényen mosolyogva Illyés Gyula. — Soha sem törekedtem semmiféle díjra vagy kitüntetésre. Írtam mindig magáért az írásért, lelkiismeretem szeriut. Huszouhatéves vagyok. őseim hosszú sora számodé juhász volt. Az apám is az volt Ráoegreepuaztán, Tolnamegyében, ahol születtem. Azt hiszem minden parasztosa Iád bán van egy úrhatnám asszony. Az én nagyanyám ilyen volt. Mindenáron urat akart belőlem uevelni. Erre a családom elhatározta, hogy papnak ad. Nem éreztem sok hivatottságot erre a pályára. Érettségi után kiinenem Párisba. öl évig jártam a Sorbonne-ra, hallgattam filozófiát, esztétikát, szociológiát, irodalmat. Három év vei ezelőtt jöttem haza. Két verseskönyvem jelent meg, a „Nehéz föld1* és most a „Sarju- rendek“, Nem szándékozom egyelőre mást irai, mint verset. Régóta szeretnék egy nagy Níronesco cáfolja a román kormányválságról elterjedt híreket Bukarest, január 20. Mironescu miniszterelnök tegnap érkezett haza. Geufböl. Megérkezése után fogadta a sajtó képviselőit, akik előtt kijelentette, hogy a kormáuyvá.ságról elterjedt hírek teljesen alaptalnok. Ugyancsak alaptalanok azok a híresztelések is, amelyek közte és Tilulescu közt felmerült nézeteltérésekről számoltak be. Kormányválságra annál kevésbbó van ok, mert genfi tartózkodása alatt sikerült külföldi kölcsönt biztosítani Románia számára. A külföldi kölcsön jóval nagyobb húsz millió dollárnál. Mironeocu végül örömét fejezte ki, hogy a lengyel-román tárgyalások sikeresen fejeződtek be. A miniszterelnök a király előtt holnap számol be genfi tárgyalásairól. Elszámolás a briinm és pozsonyi menzákra belőlyt újabb önkéntes adományokról A brünná ée pozsonyi magyar menzáikra és a prágai leány otthonokra az utolsó kimutataft, vagyis 1930 augusztus 1-e óta 1930 december 31-ig, Ibiéivé a mai napig a Kassai Bánik rt.-ná] vezetett folyószámlára befolyt önkéntes adományok a kővetkezők : Járási hivatal Szépén 2770 K, Járási hivatal Nagy- rőce 3-tG, Gombos József Kassa 200, Deák Gyula Kassa 200, Cserny Antal 50, Hudnyúnszky Olga Léva 500, Járási hivatal Kiráíyhelmec 1980. Készül 50, P. Gy. 50, Fiedler Pál Kassa 100, Horváth Lajos Kassa 50, Gerw’.er Gizella Kassa 200, II. A. Kassa 1000. Nyomda -asztal társaság 272, Gro6sohmid Géza dr. Kassa (koszorúmegvállás) 50, Hamimers- berg Láez’ó Kassa 50 Ujházy Lászlómé 210, Frint László BocloMó 100, Fóbián Antal dr. Rozsnyó 100. Pilát József dr. Kassa 300, Pausz Béla Kassa 500. Iiok'ky Károly NagyezöHős gyűjtése 1105, László Kálmán dr. Somorja 100, özv. Baueniebl Szilárd né Kassa 200, Tornaijai járás közönsége 1000. Puczob’.ó István Oorovn-Lieekova 50 Szíbbeth Mária Nagy szőMŐ6 109. Csutora asztaltársaság Kassa 250, Járási hivatali Érsekújvár 1000. Járási hivatal Király helmec 1000, II. Endre Kassa 10 Galántni járás 1G00, Dunaszerdahelyi járás 2000. Gn.mbo9 József Kassa 209, Bárt fai Kaszinó 250. H. A. Kassa 500, Sziklay Ferenc dr. Kassa 20 K. Közvetlenül! a menzákhoz befo'yl: Tiszaháti járás Beregszász 10.000 és Pozsonyi Polgári Kaszinó 500 K. Mindezen segedelemért a nagy bizottság és az ifjúság kép visel elében leghálásatob köszönetemel nyilvánítóim és a magyar nemzetiségű szegény egyetemi hallgatók támogatását n nagyközönség további jóindulatába és tAmogivtásába ajánlom. Kassa, 1931 január 15. GrosfchmM Géza dr. szenátor, min* a felaSbbisiko'ásokat támogató tárMsWmi Mgytoiotofttaág elnöke. eposzt ind, talán most majd erre is rákerül a sor. Tudora, hogy nehéz kenyér ma verest írni, anyagilag a leghálátlanabb dolog. Neus tehetek ró,a, én mégis csak verset írok. Nem hiszek abban, hogy a Ura ideje elmúlt„ nem hiszek abban az időszerű babonában^ hogy a vers nem érdekli már az embereket. A tudós Bartucz Lajos, a Nemzeti Muzeum néprajzi osztálya őrének munkásságát nemcsak ideha- za becsülik meg nagyon, hanem a küdöldi tudományos körökben is. — A Baumgarten díjnak mindenesetre örülök, mert lehetővé tudja tenni a nyugodlabb munkát — mondja Bartucz. — Két könyvön dolgozom most. Az egyik összefoglaló munka Magyarország antropológia járói. A másik a moson6zentjánosi ásatások eredményét dolgozza fel. Ezek az ásatások rendkívül értékes és nagyjelentőségű népvándorlás korabeli csontokat, koponyákat hoztak napvilágra. Ezekkel a mosonszentjáuosi, főleg avar koponyákkal foglalkozik második könyvem. Azt hiszem, hogy mindkét könyvem még az idén elkészül, úgyhogy az év vége előtt meg is jelenhetnek. A külföldet is érdeklik ezek a témák: mind a lcét könyvem meg fog jelenni német, vagy francia fordításban. A díjkiosztó ünnepély után a kitüntettek a kurátorok kimentek a temetőbe és megkoszorúzták Baumgarten Ferenc sírját. Este baráti vacsora volt az egyik szálloda különtermében. Ezen a vacsorán nem hangzottak el beszédek. Nem Igazak a jugoszláviai forradalomról külföldön elterjedt hírek Budapest, január 20. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Egyes országokban, különösen Ausztriában és Németországban hírek terjedlek el egy Beigrádban kitört forradalomról és arról, hogy a jugoszláv királyi család tagjai a fenyegető helyzet elöl Romániába menekültek. A Magyaország munkatársa ma fennjárt a jugoszláv követségen, ahol a legihaíározoHabban cáfolják ezeket a híreket. A követség telefonon beszélt a belgrádi miniszterelnökséggel, ahol a iegerélyssebben megcáfolták az álhireket. Amikor ezek a hírek elterjedlek, a királyi család éppen zászió- szentelésen vett részt. Revolverei harc egy rablóbanda és egy román vasúti állomás szemészete között Bukarest, január 20. Tegnap éjszaka a Buzcau és Nchoiasu közti vasútvonalon lévő Gambcsli vasúti állomást nagyobb rablóbanda támadta meg. Tudósi György álfío- másfőnök vezetésével a vasutasok fegyverrel védekeztek, mire a rablók szintén lövöldözni kezdtek. A vasutasok a túlerő elöl menekülni voltak kénytelenek. A banditák egv golyója Tudósi állomásfőnököt, életveszélyesen megsebesítette. A rablók teljesen kifosztották az álDomás épületét, a pénztárban lévő készpénzt elvitték, az állomás berendezését pedig összetörték. — Nagyobb cscndörosztag indult üldözésükre, egyelőre azonban nem taJáiüjják nyomukat. — Csehszlovákia legnagyobb városai. A legutolsó népszámlálás szeriut Csehszlovákiának öl városa van, mely százezernél több lakossal bir és pedig: Prágán és Brünnön kívül Mahrisch-Oslrau 125.347, Pozsony 123.881 és Pihen 114.141 lakossal, öivenezernél több lakoma van Kassának, 70.232 és 01 müÍznek 66089. Ezután következik Aussig 43.745, Budweis 43.884, Reicbenberg 38.525, Troppan 36.083, Prossnitz 33.362, Gablonz 33.855, Ko- motau 33.266, Warusdorf 33.568, Eger 31.550, Iglau 31.031 és Teplilz-Schönnu 30.911 lakossal. 'Több mint húszezer lakosa van tizennyolc városnak, ezek: Pardubitz, Briix, Karlsbad, Bodenbnch, Kiad no és A seb Csh ©országban, Znaim, Prerau, Jaeerndorf, Schlesiseb-Ostrau, Knrwin és Zlin Morvaországban, Komárom, Nagyszombat, Nyílra. Érsekújvár, Eperjes Szlovenszkón, Ungvár és Munkács Podkárpát ská Húsban. — Kecskemét vezet a magyarországi szaporodásban. Kecskemétről jelentik: Vasárnap Kecskeméten is befejeződött a népszámlálás. A népszámlálás szerint Kecskemét lakossága 1920 óta 8944 fővel szaporodott. Magyarországon sehol nincs oly magas születési kvóta, mint Kecskeméten.
