Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-08 / 5. (2522.) szám

■■MgBMggBgBCTggggwgB^mwwwmngm^mBBigB^ggggw^ia^MjaRaiaBaftjamsaascg.».■ ­6 Felhívás a mMs:m®imm A trianoni és st. gennaini békeszerződések tökéletlenül oldották meg azt a problémát, miként osztassanak lei az ötvenmilliót kitevő volt magyar és osztrák állampolgárok a hét utódállam között. Ennek következtében sokezren váltak hon­talanokká. Az illetők sorsa valóban megren­dítő. Nagyszáma derék emberiásunk élete a legkeservesebb kálváriává vált. A" Csehszlovák Köztársasági Magyar Nép- szövetségi Liga és a ligák uniója már évek óta foglalkozik ezzel az égető kérdéssel. A ligák legutóbb Danzigban megtartott értekez­let ükön a megoldásra több javaslatot is dol­gozlak ki, amelyek közül egyelőre a legfon­tosabb az volna, hogy a hontalanok részére a népszövetség utján népszövetségi útlevelet eszközöljenek ki, a következő lépés pedig nemzetközi mozgalom lenne a szerencsétlen hontalanok segélyezésére. Ezeknek a lépé­seknek megtétele azonban szükségessé teszi, hogy megfelelő és megbízható adatanyag áll­jon rendelkezésünkre. Azzal a felhívással fordulok tehát mind­azokhoz, akik a trianoni vagy st. germaini É ékesze rző dé s kövei k e z 1 é ben b o u t a I a nok k á váltak és jelenleg akár állandóan, akár ide­iglenesen Csehszlovákiában tartózkodnak, tartozzanak bármely nemzetiséghez, társa­dalmi réteghez, éljenek akár jómódban, vagy csak tengessék életükéi súlyos viszonyok kö­zölt, hogy Írásban jelentkezzenek. A jelentkezés történhetik bármely nyelven, ha azonban az illető tud németül, úgy közölje az alább kívánt adatokat nemet nyelven legkésőbb 1931 január 25-éig alul­írott SztilhT Géza tír a Csehszlovák Köztár­sasági Magyar Népszövetségi Liga elnöké­nek címére (Bra islava— Pozsony Jirásek sor 12.) A kívánt adatok adatok a következők: Elő-j és utónév, a születés helye és ideje, családi I állapot, legutolsó illetőség, hol és mióta la­kik, foglalkozás vagy átflás, miért vált hon- j tatanná', milyen lépéseket és hol tett állam- polgárság elnyeréséért, milyenek életkörül­ményei (nyomorra! küzd-e, kap-e nyugdijat, mun'kállan-e'). Mindezeket az adatokat pon­tosan lehetőleg röviden kérem közölni január 25-éig, hogy azokat azonnal feldolgoztatva i továbbíthassam. Rendkívül fontos lesz ez az anyag, hogy a békeszerződések leginkább sújtott áldoza­tainak sorsán enyhíthessünk! Braíislava—Pozsony, 1030- december 31. Szüilő Gcza dr. a Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga elnöke. (Laptársainkat kérjük, hogy e felhívást át­vegyék. — Szerk.) E5£S5B*!»——--­Aiyonl ötte zsaroló szerelmesét s sztóíi öngyilkos lett Mahrisch-Ostrau, január 7. Hétfőn este tíz órakor a Tedchen-vidéki Hnojnikban szörnyű szerelmi tragédia történt.' Valach Vladielav 19 éves üzletvezető a hnojniki vár közelében lévő keresztutnál agyonlőtte Báron Mária nevű 18 éves kedve­set s később öngyilkosságot kísérelt meg. Valach egy igen gazdag gyarmatárukereskedö fia volt és apjának hnojniki fiókját vezette. Báron Mária egy mahrisch-ostraui üzletben volt elárurdtónő, de két hónappal ezelőtt megbetege­dés miatt hazatért Hnojnikban lakó szüleihez. Itt Ismerkedett meg Valachhal. A legutóbbi napok­ban azzal állott elő, hogy másállapotban van és zsarolni kezdte szerel­mesét. Rövid idő alatt ezer koronát zsarolt ki Valnehtó] 6 amikor a fiatalember megmondta neki, hogy már nincs több pénze, fenyegető levelet küldött neki. amelyben felhívta, hogy hétfőn este féltlz- kor jelenjen meg találkán a vár közelében. különben óriási botrányt csap. Valach nem pénzt, liánom élesen töltött brow­ningot vitt magával a randevúra. A két fiatal között nyilvánvalóan 'éles összetűzés támadt és a leány valószínűleg menekülni akart, amikor .Valach négy revolverlövést tett rá. Az egyik golyó a szivet érte, azonnali halált okozott, két lövedék a tüdőt fúrta át, 6 a negye­dik golyó a leány jobbkezén hatolt át. Midőn Valach látta, hogy a leány holtan roskad össze, elmenekült a környékbeli hegyekbe. A gyilkosságot hamarosan felfedezték s megin­dították a nyomozást Valach felderítésére. Mclhrii'Ch-Ostrauból esendőn készültség vonult ki rendőrkutyával, amely azután Valachot Stritez vasúti me rálló mellett az erdő szélén esz­méletlen állapotban találta. A nyomozás megál­lapította, hocy a közüli házak lakói reggel hét óra tájban két'lövésre lettek figyelmesek. Ezek a lövések Valach browningjából eredtek, aki mindkét golyót szájüregébe röpítette. Azután *:i- zrn életlen fii terült el és csak reggel tiz óra tájban kutatta fel a rendőrkutya. Reményte­len állapotban szállították be a máhrisch-oetraui kerületi biróság kórházába* ^ A z emberi agy velő > — óriási telefonközpont Az agykutatás szenzációs eredményeiről számoltak be a berlini agykutató intézet fölavatásán Boriim, január 7. Most avatták fel Német­országban Európa egyik legkiválóbb tudo­mányos intézményéi: az uj agykutató inté­zetet. A megnyitáson az intézet vezetője, Vogt professzor beszámolt az agykutatás legújabb fejlődéséről. A legújabb kuiaiások megállapították, hogy az agyvelő szürke állománya 10 különböző sejtrendszeríi szőve íré légből áll. De ezeken a rétegeken belül is nagy különbségek van­nak az egyes csoportok alkata között, úgy­hogy az emberi agyban tulajdonképpen 200 kü­lönböző agyszövetiajtát lehet találni. Minden ilyen kisebb agy szövet területnek más-más hivatása van. Ezekből ágaznak ki a különböző idegszálak az egész testiben. Óriási telefonközpont az agy velő, amelyben több millió állandó kapcsolás van. Az újfajta agykutatások lehetővé tették a lelkibetegek ce felkibajotk tüzetesebb vizsgálatát. Már eddig is megállapították, hogy bizonyos külső behatások, mint például a gázmérge­zés beteggé teszik az agy bizonyos részeit. Hasonló hatások, hasonló el változásokat idéz­nek elő az agyban. így azután bizonyos fokig j csoportokba lehet osztani a különböző agy- : és elmebetegségeket és sok lelki defektust vissza lehet vezetni az agy szervi megbete­gedéseire. Lelki tulajdonságoknak megfelelő elváltozásokat is ki lehet mutatni az agyve­lőben. Vogt professzornak sikerült egyetlen agyvclőből 30.000 külön­böző metszetet készíteni. | .Mind a 30.000 apró agyszelet különbözik egy- | mástól, mindegyik valamilyen más lelki funk- í ciónak és tulajdonságnak felel meg. A világ legmagasabb épülete Eikészüí Newyorkban az Empire State Buiiding 1252 láb maga s felhő harcoló ta — A toronyban téghafóhihőtö tesz — 58*000 tonna acéí az építkezésnél — 64 expresszliít Newyork, január. Az Ur 1799-ik esztendejében John Thomp­son newyonki polgár a következő hirdetést függesztette ál a nevvyorki városházán: ELADÓ egy uj ház csűrrel, istállóval és egyéb me- ié k ép ü leitek kei Newyork sziget, közepén. A ház 20 á-rnyi kiterjedésű bir­tokon épült az országút mentén, közel a harmadik mérföldkőhöz, úgy fél mórföki­nyi re Ciieeea falutól... Bukom, akiknek véleményétnagy rabecs ülik, áhiit/ják, hogy úgy Newyork városa, valamint Greenwich és Chelsea falaik szép fejlődés előtt ál­lanak és így a birtok értéke nőni fog... A birtok értéke valóban megnőtt. Hiteles adutok szerint John Thompson 10.000 dollá­rért adta el. Ma ugyanez a terület többrzázr millió dollárt ér. Csak egy kis része is 17 mil­lió dollárba került. Ezen a kis részen épül az Empire State Buiiding, a világ legnagyobb épülete. Khtifu piramisa 481 láb magasra emelke­dik a sivatag homokja fölé és sokáig a világ leghatalmasabb építménye volt. De Eiffel megépítette az 1024 láb magas vastornyot. És aztán az amerikaiak felhőkarcolókat kezdtek épileni. Eltökélten és dollárokban kifejezhető helyszűkétől hajszolva egyre magasabbra tör­tek, egyre jobban megközelítették a felhőket. De az Eiffel-torony szédítő magasságát csak a múlt évben szárnyalták túl. Ekkor épült fel a Chrysler-palota és tornyán a roppant zász­lórúd 1046 láb magasan szúrt bele az égbe. És most az Empire State Buiiding közeledik a befejezéshez. Csak jövőre lesz teljesen kész, egyelőre a mérnökök és a munkások ezrei a legkülönbözőbb technikai problémákkal baj­lódva, de bizakodva néznek a nap elé, amikor az utolsó kalapácsütés is elhangzik és meg­nyíltnak a kapuk — az üzletemberek előtt. De a vasszerkezet már teljesen kész, sőt a fa­lakat is teljesen felhúzták. Maga az épület­tömb 1052 iábnyira emelkedik az ucca szint­je fölé. És a tetőről egy további 200 láb ma­gas torony mered az égbe. Ezt a tornyot kor­mányozható léghajók kikötésére szánják. A világ leghatalmasabb építménye. Nyolc­van kilométernyire ellátszik a tengerre. A repülőgépek messzelálója már 100 kilométer­ről kiveszi a körvonalait. A vas, az acél, a krómium, az alumínium, a cement, a gránit, a márvány 50 millió dolláros csodája! Pira­mis piramis hátán, a jövő Babilon első hatal­mas háztömbje. Ez a tömb 37 millió köbláb terjedelmű. Csak az irodák 2 millió négyzet- libnyi területet foglalnak el. És húszezer hi­vatalnoknak lesz hely benne. Ijesztő, hihetetlen számok. Akárcsak az épület. Közvetlen közelről holmi meredek sziklafal fémerekkel és üvegbarlangokkal fel, az égig. Messziről fenyegető ujj, roppant fel­kiáltójel, ami lenyűgöz és fogva tartja a sze­met. De a tetején a 65 méter magas kikötőtorony valahogy furcsa és elrontja a vonalak szép­ségét. Mikor fognak itt kormányozható légha­jók kikötni? És hogyan? A Zeppelineket ed­dig csak akkor lehetett kikötőtornyokhoz erő­síteni, ha a léghajót előbb lehúzták a földre és köteléken „tartva** vigyázva odakapcsol Iák a toronyhoz. Ezzel nagy bajok vannak, egye­lőre még nem döntöttek a kapcsoló gépezet típusa mellett sem, sót pár évig várni fognak. Addig világítótorony lesz a helyén. Az épület vasszerkezet éhez 58.000 tonna acélt használtak fel! És az oszlopok teherbíró- képessége is rekordot jelent. Vannak oszlo­pok, amelyekre 5 millió kilónyi. súly neheze­dik. A A telhökaxogud égltke&feok egyik legfontosabb problémája. Éppen ezért az építkezés történetében először használtak nagy mennyiségben krómium- és alumínium­lapokat kő és tégla helyett. Az épület legna­gyobb részét alumínium, rozsdamentes kró­mmal és mészkő takarja. Szép időben szinte ragyog a napom A fémlapok használatával a faiak súlyát 50 százalékkal redukálták és igy lehetségessé vált, hogy amikor tetszik, meg vagy húsz emeletet építsenek a mostani 85 emelet fölé. Maga az építkezés, a szervezés és megfon­tolt tervezés csodája volt. Az Empire State- palotát két oldalról a Fifth-Avenue és a 34. ucca határolják. Ezeknek forgalmát semmi- esetre sem lehetett akadályozni, a járdára semmilyen anyagot sem lehetett lerakni. Pe­dig volt idő, amikor egyszerre 5000 munkás építette, akiknek megállás nélkül kellett szál­lj taniok az anyagot. Minden percnyi késede­lem 30 dollárt jelentett. Egyedül a biztosilási dijak, az adók stb. napi 10.000 dollárra rúg­lak, hát nem lehetett a „majd csak lesz valu- hogy“ alapjára helyezkedni. És 58.000 tonna aoél, 10 millió tégla, 200.000 köbláb kő, napi 5000 zsák oement, 300 zsák mész, 450 köbméter homok és egyéb anyagok szállítása minden fennakadás nélkül a legsi­mábban folyt le. Az anyagok ilyen roppant tömegének szállításához szükségessé vált, hogy teherautók percnyi pontossággal érkez­zenek és induljanak. Szinte minden pillanat­ban 100 teherautó volt útban az építkezés felé. És ezeknek nem volt szabad sem késni, sem sietni, hiszen lerakodásra csak nagyon kis hely állolt rendelkezésre. Aztán még egy és látszólag sokkal nehe­zebb problémát kellett megoldani az építők­nek. Hogyan szállítsák a magasba gyorsan és fennakadás nélkül ezt a roppant anyagmeny- nyi&éget? Az építkezésekhez hsznált rendes teherliftek csak 750 kilót szállítottak percen­ként harmincniéteres emelkedéssel. Pedig a magasban 700 kőműves, 250 ács és a szerelők százai dolgozlak egyszerre! Gyors és nagy te­herbírású liftekre volt szükség. Mérnököket küldtek a Nyugat mély rézbá­nyáiba, hogy tanulmányozzák az ottani gyors teherlifteket. És ezeket a lifteket alkalmaz­ták. De ember soha nem mert utazni rajtuk, hiszen a zuhanó testnél i? gyorsabban repül­tek az emeletek között. Mint ijesztő, neszte­len fantomok percenként 430 méteres emel­kedéssel és egyszerre 1500 kilót szállítva ro­hantak ezek a liftek. Az érkező teherautók anyagát pillanatok alatt átrakták ezekbe a „sasokba** és máris repültek fel, a magasba. Amíg az első ölvén emeletet építették, az ucca zsivaját messze tulharsogta és elnyomta az építők lármája. Gőzkalapácsok, légkalapá­csok, villamos szegeoeelők a pergőtűz rémü­letére emlékeztető lármát csaptaik, úgy hogy életveszélyes volt a kocsiutra merészkedni. Lehetetlenség volt meghallani az autótülkö­lést, vagy a villamosok csöngetését. Most már újra az ucca az ur. Már csak belül dolgoznak. Beillesztik a csőereket, a drótide­geket. Építik a válaszfalakat, öntik a kőpalló­kat, készítik az expressz-lifteket. Ezek egye­dül 3 millió dollárba kerülnek! I)e a szállító cég azt állítja, hogy a 64 lift a gyónnak 9 mil­lió dollárba kerül. A 6 millió veszteséget majd más munkákon behozzák. Mert itt is uj problémák előtt állanak. Hu­szonnégy liftet egy perc alatt kell felküldeni a hatvanadik emeletre. És csak a nyolcvana­dik emeletig tudtak folytatólagos liftiházakat építeni. Itt át kell szállni a feljebb igyekvők- B*., Kenőül Sándor, 1931 január 8, csütörtök. Edisontól a bár umkatod g A Tungsram kutatóintézetének közlése Edison nevéhez fűződik az a nevezete* felfede­zés, hogy az izzékalódok sajátságos anyagot tx>- cwátonaik ki magúikból, amely a tejesen Légáré# teret is vezetővé leszi. Ez a timaracuy az elekiron- áram’ás. Lee és Furest és Flemmge jelensége* gyakorijukig is értékesít ették és xaegaiikotlák a i mai elektroncsöveknek első típusát. A kérdés ezen időiéi kezdve teljesen gyakorlati jedegii voh: olyan anyagokat kellett ugyanis tatájuii, amelyek bőséges elekironilűiiboosátáera képetek Újabban ehhez ,niég a gazdaságosság követe ése is hozzájárult, vagyis azt kívánjuk, hogy az edek'urottem issei ót miinél kevesebb energia tél- használásával idézzük e ő. A probléma ugyanaz, akár óriási méretű adó­csövekről, akár pedig a közismert rádiiólámpák- ról van szó. Fizikusoknak, kém iikusotkniak ée elektromérnököknek egész eo-ra foglalkozott e kérdéssel. Amíg az elektronemisezióra csők a woiíramhuzait tudták felhasználod, a kérdés meg­oldása neon jutott előre. Később azonban ismertté váltok az oxídkatódok, amelyeknek felületét kü­lönböző tt'lkal'ikus földfémek vegyülnie ivei vonták be, újabban pedig a báriumoxidbán a legkitűnőbb katódanyagra bukkantak. Mindezek az úzzókató- dok technikáját liataánas tépéssel vitték előre. Az elektroné misszió jelenségét a legszemlé te­lesekben a folyadékok elpárolgásával lehet össze- tuisoiuiltiitaiiii. AmikiVvnen a folyadékok minden hő­mérsékletnél párolognak, úgy tulajdonképpen minden hőfoknál van elektronemisszió is. Ez azon­ban alacsony tompora túránál rendkí vül o&ekéíy ős gyakorlattinlog nem hasznosítható. Ha azonban a folyadékot melegítjük, úgy a gázalaku hsü- rnazá dipólba való átmenése sokkai gyorsabban történik, mert magasabb hőfokon a folyadék molekulái könnyebben győzik le a szomszédos molekulák kohéziós érőjét. Az enúLtáíó anyag* hói kilépő elektronnak ugyancsak munkát keiá végeznie, hogy az anyagból szabaduljon, s e mun­ka annál csekélyebb, minél magasabb hőfokra hevítjük az eanittáló anyagot. Az elektroncsövek; katódját ezért magas hőfokra keld hevítettünk, hogy hasznosítható elek,Lrottáram'jást nyerjünk. Miniéi kevesebb energiával sikerül e jelenséget előidéznünk, annál gazdaságosabban dolgozik & rádióiéin pa. Az elektronok kilépő energiája azonban nem­csak a hőfoktól, hanem az emiültáiló anyagtól ia í függ. Legkisebb kilépő energiára az alkálikua földfémek vegyöleiéinél van teü'keég, ami gyakor­lati Tag aranyit jelent, hogy ezeknél az elektron- á romlás mar alacsonyabb hőfokon is megindul. A probléma lényege tehát az volt, hogy a rédió- ■lám'jó.k izzókötódját ezen anyagokból készítsék, vagy legalább is felületüket ezen vegyültelek kel bevonják. Ex acombao gyoikoríatJilag nehézségekbe ütközött, mert e vegyüleíek egyrészt nem tapad­nak elég szorosan a katódmaghoz, másrészt annak felületén nem oszlanak el egyenletesen. Ennek következtében megtörténhetik, hogy ez aktív eanittáló réteg üzem közben leválik a kötődről, az egyenlőtlen felületi eloszlás következtében pedig még a® ugyanazon gyártási szériából ki­kerülő rádiócöövek emissziója 6e egyenlő. A rádiólámpagyárak igen sok eljárást ezabadaLmaz- Urttoik, amelyek múld arra irányuknak, hogy a luitódmagot az eanittáló anyaggal tartósan és egyenletesen vonják be. E kutatások 6orán sok nehézséget okozott az a körülmény is, hogy a különböző ailkidíkus fö'd- fémek közös emUtáló anyaga ismeretlen volt- A Tungsrami-Műveli laboratóriumaiban végzett alap­vető fontosságú kísérletek azonban e bizonyto lan­ságnak véget vetetlek, mert kétségtelen bizonyí­tásit nyert, hogy e vegyülctekben a* einiitálő anyag maga a földfém. Ugyanezen kísérletek: folyamán az is kiderült, hogy az elektronoknak a legkisebb kilépő energiára a fémbáriumnál van szükségük, ez tehát ez az anyag, amely a leg­alacsonyabb hőfokon már jelentős elek tronem isz- ezióra képes. Más szó vad az izzókat ódok leggaz­daságosabb anyagául a fémbárium bizonyult. A Tungeraim-Müvek azonban nem elégedtek meg ezen elméleti megáiLapiührokkal, hanem a gyakorlati eljárást is kidolgoziák, amely az izző- katédnak fém báriumból vedé gyártását lehetővé tette. Nehéz feladat volt. A báriumnak ugyani* majdnem minden elemmel nagy a kémiád rokon­sága, aminek következtében nemcsak az előállí­tása nehéz, hanem vegytiszta állapotban m'ó megi tartása is. A Tungsram-Müvek áitaJ kidolgozóit gyakorlati eljárás lényegében abban áll, hogy a féimbáríumot a cső belsejében elpárologtatják s a báriiunvgőzöket azután egy férninágra lecsapatják. A katódmagot egészen rövid ideig keld bárium- gőzeikbe mártani s ez már elege 'ő arra, hogy a kátédon egyenletes és vegytiszta fémbárium réteg rakódjék le, ami az aktív elektron kibocsátó anya­got alkotja. Az ilyen módon készült báriumcsövek rendkívül egyenletes és tarlós emiissziójukkul tűnnek ki. A báriunnikatód gyártási eljárását a Tungsram- Müvek minden kulibur á'ilamban szabad®'mázhat­ták s ezt az elektironoaőteohuiika mai fejlettsége meílett a 1 egtökéleieeebbnedc tekinthetjük. — Protestáns imahét. Budapestről jelentik': Az Evangéliumi Viiág-Álliánsz minden esz­tendő első vasárnapjától egyelemes imahelet rendez szerte a földkerekségen. A magyar imahétre vonatkozó felhívást Ravasz László dr., Raffay Sándor dr. püspökök bocsátották ki, továbbá a többi vallásos közösségek ré­széről Bernát István dr.. id. Virfor János, Fűnk Márton. Udvarrolci András és CsUi Sándor dr. Az imahét keretében a nemzet­közi teslvérj együUnniködés, a bel misszió és a zsidóság megnyerése érdekében is imád­koznak a január 11-i, vasárnapi igehirdetés gedig t o^aég je^yébeu történik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom