Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)
1931-01-08 / 5. (2522.) szám
■■MgBMggBgBCTggggwgB^mwwwmngm^mBBigB^ggggw^ia^MjaRaiaBaftjamsaascg.».■ 6 Felhívás a mMs:m®imm A trianoni és st. gennaini békeszerződések tökéletlenül oldották meg azt a problémát, miként osztassanak lei az ötvenmilliót kitevő volt magyar és osztrák állampolgárok a hét utódállam között. Ennek következtében sokezren váltak hontalanokká. Az illetők sorsa valóban megrendítő. Nagyszáma derék emberiásunk élete a legkeservesebb kálváriává vált. A" Csehszlovák Köztársasági Magyar Nép- szövetségi Liga és a ligák uniója már évek óta foglalkozik ezzel az égető kérdéssel. A ligák legutóbb Danzigban megtartott értekezlet ükön a megoldásra több javaslatot is dolgozlak ki, amelyek közül egyelőre a legfontosabb az volna, hogy a hontalanok részére a népszövetség utján népszövetségi útlevelet eszközöljenek ki, a következő lépés pedig nemzetközi mozgalom lenne a szerencsétlen hontalanok segélyezésére. Ezeknek a lépéseknek megtétele azonban szükségessé teszi, hogy megfelelő és megbízható adatanyag álljon rendelkezésünkre. Azzal a felhívással fordulok tehát mindazokhoz, akik a trianoni vagy st. germaini É ékesze rző dé s kövei k e z 1 é ben b o u t a I a nok k á váltak és jelenleg akár állandóan, akár ideiglenesen Csehszlovákiában tartózkodnak, tartozzanak bármely nemzetiséghez, társadalmi réteghez, éljenek akár jómódban, vagy csak tengessék életükéi súlyos viszonyok közölt, hogy Írásban jelentkezzenek. A jelentkezés történhetik bármely nyelven, ha azonban az illető tud németül, úgy közölje az alább kívánt adatokat nemet nyelven legkésőbb 1931 január 25-éig alulírott SztilhT Géza tír a Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga elnökének címére (Bra islava— Pozsony Jirásek sor 12.) A kívánt adatok adatok a következők: Elő-j és utónév, a születés helye és ideje, családi I állapot, legutolsó illetőség, hol és mióta lakik, foglalkozás vagy átflás, miért vált hon- j tatanná', milyen lépéseket és hol tett állam- polgárság elnyeréséért, milyenek életkörülményei (nyomorra! küzd-e, kap-e nyugdijat, mun'kállan-e'). Mindezeket az adatokat pontosan lehetőleg röviden kérem közölni január 25-éig, hogy azokat azonnal feldolgoztatva i továbbíthassam. Rendkívül fontos lesz ez az anyag, hogy a békeszerződések leginkább sújtott áldozatainak sorsán enyhíthessünk! Braíislava—Pozsony, 1030- december 31. Szüilő Gcza dr. a Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga elnöke. (Laptársainkat kérjük, hogy e felhívást átvegyék. — Szerk.) E5£S5B*!»——--Aiyonl ötte zsaroló szerelmesét s sztóíi öngyilkos lett Mahrisch-Ostrau, január 7. Hétfőn este tíz órakor a Tedchen-vidéki Hnojnikban szörnyű szerelmi tragédia történt.' Valach Vladielav 19 éves üzletvezető a hnojniki vár közelében lévő keresztutnál agyonlőtte Báron Mária nevű 18 éves kedveset s később öngyilkosságot kísérelt meg. Valach egy igen gazdag gyarmatárukereskedö fia volt és apjának hnojniki fiókját vezette. Báron Mária egy mahrisch-ostraui üzletben volt elárurdtónő, de két hónappal ezelőtt megbetegedés miatt hazatért Hnojnikban lakó szüleihez. Itt Ismerkedett meg Valachhal. A legutóbbi napokban azzal állott elő, hogy másállapotban van és zsarolni kezdte szerelmesét. Rövid idő alatt ezer koronát zsarolt ki Valnehtó] 6 amikor a fiatalember megmondta neki, hogy már nincs több pénze, fenyegető levelet küldött neki. amelyben felhívta, hogy hétfőn este féltlz- kor jelenjen meg találkán a vár közelében. különben óriási botrányt csap. Valach nem pénzt, liánom élesen töltött browningot vitt magával a randevúra. A két fiatal között nyilvánvalóan 'éles összetűzés támadt és a leány valószínűleg menekülni akart, amikor .Valach négy revolverlövést tett rá. Az egyik golyó a szivet érte, azonnali halált okozott, két lövedék a tüdőt fúrta át, 6 a negyedik golyó a leány jobbkezén hatolt át. Midőn Valach látta, hogy a leány holtan roskad össze, elmenekült a környékbeli hegyekbe. A gyilkosságot hamarosan felfedezték s megindították a nyomozást Valach felderítésére. Mclhrii'Ch-Ostrauból esendőn készültség vonult ki rendőrkutyával, amely azután Valachot Stritez vasúti me rálló mellett az erdő szélén eszméletlen állapotban találta. A nyomozás megállapította, hocy a közüli házak lakói reggel hét óra tájban két'lövésre lettek figyelmesek. Ezek a lövések Valach browningjából eredtek, aki mindkét golyót szájüregébe röpítette. Azután *:i- zrn életlen fii terült el és csak reggel tiz óra tájban kutatta fel a rendőrkutya. Reménytelen állapotban szállították be a máhrisch-oetraui kerületi biróság kórházába* ^ A z emberi agy velő > — óriási telefonközpont Az agykutatás szenzációs eredményeiről számoltak be a berlini agykutató intézet fölavatásán Boriim, január 7. Most avatták fel Németországban Európa egyik legkiválóbb tudományos intézményéi: az uj agykutató intézetet. A megnyitáson az intézet vezetője, Vogt professzor beszámolt az agykutatás legújabb fejlődéséről. A legújabb kuiaiások megállapították, hogy az agyvelő szürke állománya 10 különböző sejtrendszeríi szőve íré légből áll. De ezeken a rétegeken belül is nagy különbségek vannak az egyes csoportok alkata között, úgyhogy az emberi agyban tulajdonképpen 200 különböző agyszövetiajtát lehet találni. Minden ilyen kisebb agy szövet területnek más-más hivatása van. Ezekből ágaznak ki a különböző idegszálak az egész testiben. Óriási telefonközpont az agy velő, amelyben több millió állandó kapcsolás van. Az újfajta agykutatások lehetővé tették a lelkibetegek ce felkibajotk tüzetesebb vizsgálatát. Már eddig is megállapították, hogy bizonyos külső behatások, mint például a gázmérgezés beteggé teszik az agy bizonyos részeit. Hasonló hatások, hasonló el változásokat idéznek elő az agyban. így azután bizonyos fokig j csoportokba lehet osztani a különböző agy- : és elmebetegségeket és sok lelki defektust vissza lehet vezetni az agy szervi megbetegedéseire. Lelki tulajdonságoknak megfelelő elváltozásokat is ki lehet mutatni az agyvelőben. Vogt professzornak sikerült egyetlen agyvclőből 30.000 különböző metszetet készíteni. | .Mind a 30.000 apró agyszelet különbözik egy- | mástól, mindegyik valamilyen más lelki funk- í ciónak és tulajdonságnak felel meg. A világ legmagasabb épülete Eikészüí Newyorkban az Empire State Buiiding 1252 láb maga s felhő harcoló ta — A toronyban téghafóhihőtö tesz — 58*000 tonna acéí az építkezésnél — 64 expresszliít Newyork, január. Az Ur 1799-ik esztendejében John Thompson newyonki polgár a következő hirdetést függesztette ál a nevvyorki városházán: ELADÓ egy uj ház csűrrel, istállóval és egyéb me- ié k ép ü leitek kei Newyork sziget, közepén. A ház 20 á-rnyi kiterjedésű birtokon épült az országút mentén, közel a harmadik mérföldkőhöz, úgy fél mórfökinyi re Ciieeea falutól... Bukom, akiknek véleményétnagy rabecs ülik, áhiit/ják, hogy úgy Newyork városa, valamint Greenwich és Chelsea falaik szép fejlődés előtt állanak és így a birtok értéke nőni fog... A birtok értéke valóban megnőtt. Hiteles adutok szerint John Thompson 10.000 dollárért adta el. Ma ugyanez a terület többrzázr millió dollárt ér. Csak egy kis része is 17 millió dollárba került. Ezen a kis részen épül az Empire State Buiiding, a világ legnagyobb épülete. Khtifu piramisa 481 láb magasra emelkedik a sivatag homokja fölé és sokáig a világ leghatalmasabb építménye volt. De Eiffel megépítette az 1024 láb magas vastornyot. És aztán az amerikaiak felhőkarcolókat kezdtek épileni. Eltökélten és dollárokban kifejezhető helyszűkétől hajszolva egyre magasabbra törtek, egyre jobban megközelítették a felhőket. De az Eiffel-torony szédítő magasságát csak a múlt évben szárnyalták túl. Ekkor épült fel a Chrysler-palota és tornyán a roppant zászlórúd 1046 láb magasan szúrt bele az égbe. És most az Empire State Buiiding közeledik a befejezéshez. Csak jövőre lesz teljesen kész, egyelőre a mérnökök és a munkások ezrei a legkülönbözőbb technikai problémákkal bajlódva, de bizakodva néznek a nap elé, amikor az utolsó kalapácsütés is elhangzik és megnyíltnak a kapuk — az üzletemberek előtt. De a vasszerkezet már teljesen kész, sőt a falakat is teljesen felhúzták. Maga az épülettömb 1052 iábnyira emelkedik az ucca szintje fölé. És a tetőről egy további 200 láb magas torony mered az égbe. Ezt a tornyot kormányozható léghajók kikötésére szánják. A világ leghatalmasabb építménye. Nyolcvan kilométernyire ellátszik a tengerre. A repülőgépek messzelálója már 100 kilométerről kiveszi a körvonalait. A vas, az acél, a krómium, az alumínium, a cement, a gránit, a márvány 50 millió dolláros csodája! Piramis piramis hátán, a jövő Babilon első hatalmas háztömbje. Ez a tömb 37 millió köbláb terjedelmű. Csak az irodák 2 millió négyzet- libnyi területet foglalnak el. És húszezer hivatalnoknak lesz hely benne. Ijesztő, hihetetlen számok. Akárcsak az épület. Közvetlen közelről holmi meredek sziklafal fémerekkel és üvegbarlangokkal fel, az égig. Messziről fenyegető ujj, roppant felkiáltójel, ami lenyűgöz és fogva tartja a szemet. De a tetején a 65 méter magas kikötőtorony valahogy furcsa és elrontja a vonalak szépségét. Mikor fognak itt kormányozható léghajók kikötni? És hogyan? A Zeppelineket eddig csak akkor lehetett kikötőtornyokhoz erősíteni, ha a léghajót előbb lehúzták a földre és köteléken „tartva** vigyázva odakapcsol Iák a toronyhoz. Ezzel nagy bajok vannak, egyelőre még nem döntöttek a kapcsoló gépezet típusa mellett sem, sót pár évig várni fognak. Addig világítótorony lesz a helyén. Az épület vasszerkezet éhez 58.000 tonna acélt használtak fel! És az oszlopok teherbíró- képessége is rekordot jelent. Vannak oszlopok, amelyekre 5 millió kilónyi. súly nehezedik. A A telhökaxogud égltke&feok egyik legfontosabb problémája. Éppen ezért az építkezés történetében először használtak nagy mennyiségben krómium- és alumíniumlapokat kő és tégla helyett. Az épület legnagyobb részét alumínium, rozsdamentes krómmal és mészkő takarja. Szép időben szinte ragyog a napom A fémlapok használatával a faiak súlyát 50 százalékkal redukálták és igy lehetségessé vált, hogy amikor tetszik, meg vagy húsz emeletet építsenek a mostani 85 emelet fölé. Maga az építkezés, a szervezés és megfontolt tervezés csodája volt. Az Empire State- palotát két oldalról a Fifth-Avenue és a 34. ucca határolják. Ezeknek forgalmát semmi- esetre sem lehetett akadályozni, a járdára semmilyen anyagot sem lehetett lerakni. Pedig volt idő, amikor egyszerre 5000 munkás építette, akiknek megállás nélkül kellett szállj taniok az anyagot. Minden percnyi késedelem 30 dollárt jelentett. Egyedül a biztosilási dijak, az adók stb. napi 10.000 dollárra rúglak, hát nem lehetett a „majd csak lesz valu- hogy“ alapjára helyezkedni. És 58.000 tonna aoél, 10 millió tégla, 200.000 köbláb kő, napi 5000 zsák oement, 300 zsák mész, 450 köbméter homok és egyéb anyagok szállítása minden fennakadás nélkül a legsimábban folyt le. Az anyagok ilyen roppant tömegének szállításához szükségessé vált, hogy teherautók percnyi pontossággal érkezzenek és induljanak. Szinte minden pillanatban 100 teherautó volt útban az építkezés felé. És ezeknek nem volt szabad sem késni, sem sietni, hiszen lerakodásra csak nagyon kis hely állolt rendelkezésre. Aztán még egy és látszólag sokkal nehezebb problémát kellett megoldani az építőknek. Hogyan szállítsák a magasba gyorsan és fennakadás nélkül ezt a roppant anyagmeny- nyi&éget? Az építkezésekhez hsznált rendes teherliftek csak 750 kilót szállítottak percenként harmincniéteres emelkedéssel. Pedig a magasban 700 kőműves, 250 ács és a szerelők százai dolgozlak egyszerre! Gyors és nagy teherbírású liftekre volt szükség. Mérnököket küldtek a Nyugat mély rézbányáiba, hogy tanulmányozzák az ottani gyors teherlifteket. És ezeket a lifteket alkalmazták. De ember soha nem mert utazni rajtuk, hiszen a zuhanó testnél i? gyorsabban repültek az emeletek között. Mint ijesztő, nesztelen fantomok percenként 430 méteres emelkedéssel és egyszerre 1500 kilót szállítva rohantak ezek a liftek. Az érkező teherautók anyagát pillanatok alatt átrakták ezekbe a „sasokba** és máris repültek fel, a magasba. Amíg az első ölvén emeletet építették, az ucca zsivaját messze tulharsogta és elnyomta az építők lármája. Gőzkalapácsok, légkalapácsok, villamos szegeoeelők a pergőtűz rémületére emlékeztető lármát csaptaik, úgy hogy életveszélyes volt a kocsiutra merészkedni. Lehetetlenség volt meghallani az autótülkölést, vagy a villamosok csöngetését. Most már újra az ucca az ur. Már csak belül dolgoznak. Beillesztik a csőereket, a drótidegeket. Építik a válaszfalakat, öntik a kőpallókat, készítik az expressz-lifteket. Ezek egyedül 3 millió dollárba kerülnek! I)e a szállító cég azt állítja, hogy a 64 lift a gyónnak 9 millió dollárba kerül. A 6 millió veszteséget majd más munkákon behozzák. Mert itt is uj problémák előtt állanak. Huszonnégy liftet egy perc alatt kell felküldeni a hatvanadik emeletre. És csak a nyolcvanadik emeletig tudtak folytatólagos liftiházakat építeni. Itt át kell szállni a feljebb igyekvők- B*., Kenőül Sándor, 1931 január 8, csütörtök. Edisontól a bár umkatod g A Tungsram kutatóintézetének közlése Edison nevéhez fűződik az a nevezete* felfedezés, hogy az izzékalódok sajátságos anyagot tx>- cwátonaik ki magúikból, amely a tejesen Légáré# teret is vezetővé leszi. Ez a timaracuy az elekiron- áram’ás. Lee és Furest és Flemmge jelensége* gyakorijukig is értékesít ették és xaegaiikotlák a i mai elektroncsöveknek első típusát. A kérdés ezen időiéi kezdve teljesen gyakorlati jedegii voh: olyan anyagokat kellett ugyanis tatájuii, amelyek bőséges elekironilűiiboosátáera képetek Újabban ehhez ,niég a gazdaságosság követe ése is hozzájárult, vagyis azt kívánjuk, hogy az edek'urottem issei ót miinél kevesebb energia tél- használásával idézzük e ő. A probléma ugyanaz, akár óriási méretű adócsövekről, akár pedig a közismert rádiiólámpák- ról van szó. Fizikusoknak, kém iikusotkniak ée elektromérnököknek egész eo-ra foglalkozott e kérdéssel. Amíg az elektronemisezióra csők a woiíramhuzait tudták felhasználod, a kérdés megoldása neon jutott előre. Később azonban ismertté váltok az oxídkatódok, amelyeknek felületét különböző tt'lkal'ikus földfémek vegyülnie ivei vonták be, újabban pedig a báriumoxidbán a legkitűnőbb katódanyagra bukkantak. Mindezek az úzzókató- dok technikáját liataánas tépéssel vitték előre. Az elektroné misszió jelenségét a legszemlé telesekben a folyadékok elpárolgásával lehet össze- tuisoiuiltiitaiiii. AmikiVvnen a folyadékok minden hőmérsékletnél párolognak, úgy tulajdonképpen minden hőfoknál van elektronemisszió is. Ez azonban alacsony tompora túránál rendkí vül o&ekéíy ős gyakorlattinlog nem hasznosítható. Ha azonban a folyadékot melegítjük, úgy a gázalaku hsü- rnazá dipólba való átmenése sokkai gyorsabban történik, mert magasabb hőfokon a folyadék molekulái könnyebben győzik le a szomszédos molekulák kohéziós érőjét. Az enúLtáíó anyag* hói kilépő elektronnak ugyancsak munkát keiá végeznie, hogy az anyagból szabaduljon, s e munka annál csekélyebb, minél magasabb hőfokra hevítjük az eanittáló anyagot. Az elektroncsövek; katódját ezért magas hőfokra keld hevítettünk, hogy hasznosítható elek,Lrottáram'jást nyerjünk. Miniéi kevesebb energiával sikerül e jelenséget előidéznünk, annál gazdaságosabban dolgozik & rádióiéin pa. Az elektronok kilépő energiája azonban nemcsak a hőfoktól, hanem az emiültáiló anyagtól ia í függ. Legkisebb kilépő energiára az alkálikua földfémek vegyöleiéinél van teü'keég, ami gyakorlati Tag aranyit jelent, hogy ezeknél az elektron- á romlás mar alacsonyabb hőfokon is megindul. A probléma lényege tehát az volt, hogy a rédió- ■lám'jó.k izzókötódját ezen anyagokból készítsék, vagy legalább is felületüket ezen vegyültelek kel bevonják. Ex acombao gyoikoríatJilag nehézségekbe ütközött, mert e vegyüleíek egyrészt nem tapadnak elég szorosan a katódmaghoz, másrészt annak felületén nem oszlanak el egyenletesen. Ennek következtében megtörténhetik, hogy ez aktív eanittáló réteg üzem közben leválik a kötődről, az egyenlőtlen felületi eloszlás következtében pedig még a® ugyanazon gyártási szériából kikerülő rádiócöövek emissziója 6e egyenlő. A rádiólámpagyárak igen sok eljárást ezabadaLmaz- Urttoik, amelyek múld arra irányuknak, hogy a luitódmagot az eanittáló anyaggal tartósan és egyenletesen vonják be. E kutatások 6orán sok nehézséget okozott az a körülmény is, hogy a különböző ailkidíkus fö'd- fémek közös emUtáló anyaga ismeretlen volt- A Tungsrami-Műveli laboratóriumaiban végzett alapvető fontosságú kísérletek azonban e bizonyto lanságnak véget vetetlek, mert kétségtelen bizonyításit nyert, hogy e vegyülctekben a* einiitálő anyag maga a földfém. Ugyanezen kísérletek: folyamán az is kiderült, hogy az elektronoknak a legkisebb kilépő energiára a fémbáriumnál van szükségük, ez tehát ez az anyag, amely a legalacsonyabb hőfokon már jelentős elek tronem isz- ezióra képes. Más szó vad az izzókat ódok leggazdaságosabb anyagául a fémbárium bizonyult. A Tungeraim-Müvek azonban nem elégedtek meg ezen elméleti megáiLapiührokkal, hanem a gyakorlati eljárást is kidolgoziák, amely az izző- katédnak fém báriumból vedé gyártását lehetővé tette. Nehéz feladat volt. A báriumnak ugyani* majdnem minden elemmel nagy a kémiád rokonsága, aminek következtében nemcsak az előállítása nehéz, hanem vegytiszta állapotban m'ó megi tartása is. A Tungsram-Müvek áitaJ kidolgozóit gyakorlati eljárás lényegében abban áll, hogy a féimbáríumot a cső belsejében elpárologtatják s a báriiunvgőzöket azután egy férninágra lecsapatják. A katódmagot egészen rövid ideig keld bárium- gőzeikbe mártani s ez már elege 'ő arra, hogy a kátédon egyenletes és vegytiszta fémbárium réteg rakódjék le, ami az aktív elektron kibocsátó anyagot alkotja. Az ilyen módon készült báriumcsövek rendkívül egyenletes és tarlós emiissziójukkul tűnnek ki. A báriunnikatód gyártási eljárását a Tungsram- Müvek minden kulibur á'ilamban szabad®'mázhatták s ezt az elektironoaőteohuiika mai fejlettsége meílett a 1 egtökéleieeebbnedc tekinthetjük. — Protestáns imahét. Budapestről jelentik': Az Evangéliumi Viiág-Álliánsz minden esztendő első vasárnapjától egyelemes imahelet rendez szerte a földkerekségen. A magyar imahétre vonatkozó felhívást Ravasz László dr., Raffay Sándor dr. püspökök bocsátották ki, továbbá a többi vallásos közösségek részéről Bernát István dr.. id. Virfor János, Fűnk Márton. Udvarrolci András és CsUi Sándor dr. Az imahét keretében a nemzetközi teslvérj együUnniködés, a bel misszió és a zsidóság megnyerése érdekében is imádkoznak a január 11-i, vasárnapi igehirdetés gedig t o^aég je^yébeu történik.
