Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)
1931-01-06 / 4. (2521.) szám
1031 január 6, fcedd. 7 Amerika egyik legelőkelőbb egyetemén negyvenéves korában tanár lett Gonda Viktor dr az idegsokkosok csodatévője, aki Rózsahegyen kezdte el működését Egy csodálatos ember karrierjének fényes Ívelése — Gonda dr, a saját testén keresztül bocsátott villanyárammal és szuggesziiós erejével gyógyítja betegeit — A sok villanyáram már egész fiatalkorában teljesen megőszitette tala mellől és a kémgy&nus fogoly nyaká- ba borul. A sigurancia főnök valamikor magyar katona volt, akit sulyo? bajából szintén *Gondta győ- gyitott meg. A siguranciaíőnök azonnal jelentést küldött Bukarestbe, hogy kicsoda vendége. Gonda Viktor dr. rövid időre Kolozsvárra, majd Bukarestbe ment felsőbb meghívásra, ahol azonnal egy klinikát bocsátottak rendelkezésére, hogy most már a háború román áldozatain próbáljon segíteni. Abban az időben járta a háborutviselt európai országokat egy nagy amerikai misszió, amely 1923-ban Bukarestbe is eljutott. Budapest, január 5. A világháború már javában termelte az idogsokkoe és légnyomásom áldozatokat, ezeket a béna, reszkető, néma, vagy dadogó rémeket, amikor 1916 tavaszán a rózsahegyi katonai kórházban egy fiatal, kisasszonyosképii, háromcsillagos katonai orvos jelentkezett szolgálattételre azzal, hogy segíteni akar ezeken a szerencsétleneken. Egy íányosképü katonaorvos a rózsahegyi barakk- kórházban — Ezeken? — néztek végig a fiatal orvoson a katonakórház doktorai. A fiatal katonaföorvos Gonda Viktor dr. volt, egy Goldmann nevű miskolci zsupásörmester fia. És a rózsahegyi katonakórházban kinyílott a csodák világának kapuja. A fiatal Gonda doktor szobájában titokzatos villamos műszereket szerelt fel és pár nap múlva már künn a messzi frontokon is tudták, hogy egy csodadoktor dolgozik Rózsahegyen, aki minden idegsokkost és légnyomásost meg tud gyógyítani. Talpraállítja és újból emberré teszi azokat, akiken addig segíteni nem tudtak. Gonda Viktor dr. csodatételeinek titka az volt, hogy gyenge, nem galvanikug farádos villanyárammal dolgozott. A villanyáramot saját testén bocsátotta keresztül és rendkívüli szuggeszciós erejével meg az árammal végigsimitgatta a szerencsétleneket. így csinálta a csodákat. Gonda dr. sikerei mindenkit megleptek. A hadvezetőség, amikor látta ezeket a hallatlan sikereket, a fiatal katonafőorvos számára Újpestim a Tavasz uccai katonai kórházban rendezett be dolgozószobát. Újpesten azután Gonda tovább folytatta csodatételeit, amelyek már csak azért is csodáknak számítódtak, mert egyperces vagy másfélperces kezelés után a legnehezebb idegsokkosból is ép embert csinált. Két esztendő alatt hatezer csodáiéit József főherceg, Auguszta főhercegasszony gyakori vendégei voltak a fiatal katonaorvosnak, akit egyizben maga IV. Károly is kitüntetett látogatásával. Németországból magasrangu tisztek és magasrangu katonaorvosok jöttek Gondához. hogy' tanulmányozzák gyógykezelési módját. Voltak esetek, amikor a szerencsétlen idegsokkos már három esztendeje nem tudott lábára állni, hatalmas felpüffedt has és két csontig-börig lesoványodott pálcikaláb volt az egész ember, akit hordágyon vittek be a csodatoktorhoz. Egyp^oes kezelés után a nagybeteg már talpra állott és öt perc eltelte után a saját vállán vitte le a kórterembe azt a hordágy at, amelyen ?elcipelték. Gonda doktort orvostársai is, beteg tiszttársai is, mások is faggatni kezdték, mi csodatételeinek titka? A fiatal főorvos magyarázata az volt. hogy az idegsokk tulajdonképpen nem más, mint a félelem megmereviilése, amelyet egy hirtelen lelki megrázkódtatás idézett elő. Szükséges tehát egy másik megrázkódtatás, a villanyos áram ütése, a beteg idegek számára, azonkívül az a szuggeszciós erő, amelyet ő ajándékának bir. Gonda Viktor két esztendős működése alatt vagy 6000 idegsokkost és légnyomásost gyógyított meg a legtökéletesebben. Csodálatos, de igaz, hogy feketebársony paroliján a három aranycsillagot soha nem váltotta fel a pléhgallér. Az Arméóberkommandó propaganda-osztálya részére filmet készítettek a csőd i*. 'teleiről. Annak most már ki tudja, mi a magyarázata, hogy a filmet soha nem engedte az „AOK“ kihozni. A fatabúnyai bányászfia esete Az tény, hogy a hozzá kerülő idegbetegek mind valósággal istenítették a fiatal kisasszonyos- képü, egy-egy goromba katonaviccen még mélyen elpirulni is tudó csodadoktort. 1917-ben történt, hogy Tatabányán a robbantásnál egy kis bányászfiu karját leszakította a dinamit és a robbanás ereje megnémitotta és süketté tette a fiatal bányászgyereket. Tatabányára ;s elkerült a hire a katona csoda- doktornak. Levelet kapott Tatabányáról Gonda. elvihetnék-e hozzá a fiút. A válasz igenlő volt. Gonda a betegeivel, amikor azokat eléje hozták, a süketeket, a némákat, beszélni nem tudott. írott táblái voltak, amelyeket asszisztense a betegek elé tartott. — Félsz tőlem? — kérdezte az egyik táblán Gonda az egyik betegtői. A beteg intett, hogy nem. — Meg akarsz gyógyulni? A beteg intett, hogy igen. Hozták a kis bányászgyereket, akit az édesanyja kisért fel Budapestre. Gonda doktor kattintott egyet a villanykapcsolón s a következő pillanatban végigsimitott a nyomorék bányászgyerek arcán és azt mondta neki: _ No most imádkozzál szépen. Mondd el a Mi atyánkat. A kis bányászfiu, megfeledkezve airről, hogy a jobbkarja nincs meg, a balkarját emelte fel és tette lélekben össze maga előtt a nemlé- tező jobbkarjával. Ee rákezd te: Miatyánk, ki vagy a meny- nyekben... — Most behívatom, fiam, az édesanyádat, de el ne áruld magadat, hogy már beszélni tudsz. Bejött az összetört, síró, zokogó bányászasszony: — Jaj, drága doktor ur, a fiam! Segítsen rajta, drága doktor ur!... A következő pillanatban mosolyogva szólalt meg a már több mint egy esztendeje árva kukkot ki nem ejtő néma gyerek: — Édesanyám. Mint egy darab fa, zuhant Gonda doktor elé az édesanya. A gyereket már vitték is ki és hozták az újabb beteget. Katonáit Gonda, aki egyedül birt azzal a kiváltsággal, hogy a Militárkonunandónál nem vizsgálták felül betegeit, meggyógyitásuk után, hogy pihenjenek — tömegesen küldte szabadságra. A hadvezetőségnél természetesen nem tetszettek ezek a szabadságolások és mint mondani szokták, Gonda orrot kapott. Gonda Viktor dr. azután az egyik szanatórium ideggyógyász főorvosa lett Budapesten, de helyén maradt, hogy segítsen katonáim a forradalom, majd a proletárdiktatúra ideje alatt is, a Hadigondozó Hivatalban. A kommün bukása után az Orvosszövetség három társával együtt megrovásban részesítette, — hiába védekezett Gonda, hogy ő orvosi kötelességének tartotta, hogy a diktatúra alatt s© .hagyja el a helyét. Romániában, egy klinika étén A megrovást nagyon szivére vette Gonda és elhatározta, hogy itthagyja Damjanich uccai kétszobás kis lakását, itt édesanyját és három nővérét, akiket különben mind olyanok vettek el, akiket ő gyógyított meg idegbajukból. Gonda Viktor Szatmárnémeti felé vette útját. A sziguranea emberei kémnek nézték és letartóztatták. Amikor a sziguranea főnöke elé vezették, a szobában tartózkodó őrök és detektívek csodálkozással látták, hogy a nagyhatalmú főnök or felugrik az iróaszA kassai hősök temetőjében d9nam!ipatrotmcű iölrobbantotía magái egy volí bányamester, aki nem tudott elhelyezkedést tatáim Kassa, Január 5. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) Borzalmas öngyilkosság történt szombaton éjszaka Kassán. Urbán Sándor nyugdijas bányamester afölötti elkeseredésében, hogy nem tudott elhelyezkedést találni, dinamitpatront tett a szájába és azzal felrobbantotta magát. Borzalmas tettét a Hősök temetőjében követte el és teljesen i szétroncsolt holttestére csak vasárnap dél- | után találtak rá a sírásók. Urbán Sándor kanaszlatinai sóbányában állott alkalmazásban, ahol azonban négy évvel ezelőtt nyugdíjazták. Ekkor Kassára költözött, azonban csekély nyugdijából családjával együtt nem tudott megélni, úgyhogy újabb elhelyezkedés után kellett nézni. Kapott is ideiglenes állást a kassal magnezitbányában, azonban két évvel ezelőtt innen is elbocsátották. Azóta nagyon szűkös körülmények között élt családjával és minden igyekezete ellenére sem sikerült tijabb alkalmazáshoz jutnia. A szerencsétlen ember még szombat délután kiment a temetőbe, ahol megvárta az éjfélt és a hősök emlékművén hajtotta végre a borzalmas öngyilkosságot. Az öngyilkosság Kassán nagy részvétet keltett. Két lámatemplomoi hoz magával Sven Hédin Kínából Az expedíció fantasztikus és életveszélyes kalandjai a forrongó kínai iariományokban Stockholm, január 5. Sven Hédin, aki egy csoport európai és kínai kutatóval évek óta Keletázsiát, Kínát és Tűbe let járja és jelenleg Peipingben tartja állandó szállását, az uj esztendő első heteiben valószinüleg visszaérkezik Svédországba. A Sven Hedin-féle expedíció munkája úgyszólván beláthatatlan fontosságú a kelelázsiai kutatások terén. Az expedíció óriási gyűjtési anyaggal fog visszatérni, többek között két llámatemplo- mot s annak tökéletes berendezését is magukkal hozzák, ládákba elcsomagolva és körülbelül száz láda igen értékes etnográfiai gyűjteményt. Nemrégiben Sven Hédin egyik munkatársa, Hűmmel dr., a Góbi-sivatagban felfedezte egy második kínai fainak a maradványait. Érdekes gyűjtési anyagát kilenc hónapig tartó kalandos utazás után sikerült neki eljuttatnia Peipingbe. Sven Hédin a Hummel-féle expedíció útjáról igen érdekes táviratot küldött Svédországba. Elmondja, hogy az expedíció a kétszázhusz tárgyat számláló gyűjtési anyaggal az éhínség sújtotta Kan-Szu tartományon vándorolt keresztül. Kan-Szu tartományban ráadásul polgárháború volt, ami miatt az expedíciónak igen nagy kerülőt kellett tennie. Az ut nagy részét hajón tették meg s mikor megérkeztek Pikuba, akkor vették csak észre, hogy • várost rablóbandák szállták meg és kínai rablóbandák kellős közepébe kerültek. Az expedíció kínai tagjainak sikerült a rablóbanda barátságát megnyerni, de úgyszólván éjjel-nappal állandó félelemben voltak, hogy a magukkal hozott gyűjteményben kárt tesz a rablók mohósága. Az expedíció későbbi útja úgyszólván európaiak által teljesen ismeretlen területeken vezetett keresztül, amelyen a sárga Kohni herceg karavánjával vonultak át. A gyűjteményt, amelynek nagy- része igen érdekes múmia-leletekből áll, a stockholmi királyi múzeumnak szánták. Az expedíció számos igen érdekes meteorológiai megfigyelést tett és térképészeti felvételeket is csinált, ami azonban később nagy nehézségekbe ütközött, mivel a rablóbandák az expedíció műszereit elrabolták, mert varázserőt tulajdonítottak a titokzatos műszereknek. Végül is vissza kellett fordulniuk a tibeti határ széléről, mivel a csunguj rablóbandák nem akarták őket tovább engedni. Egy egészen ismeretlen hófödte hegyláncon átkelve, sikerült a Hummel-féle expedíciónak Pikut elérnie. Sven Hedinnek és expedíciójának visszatérését nagy érdeklődés előzi meg. Még nem volt rá példa, hogy tudományos kutatók ilyen gazdag és értékes anyaggal tértek volna meg a távoli Keletről, Professzor Amerika egyik legelőkelőbb egyetemén A missziót természetesen elvezették Gonda klinikájára és,., már repült is a kábel táv irat a tengerentúlra, hogy kire akadt a misszió. Egy magánkonzorcium kivitette Gondát Csi- kágóba és egy nagy idegszanatórium élére állította. Később Gonda előadó lett a csikágói egyetemen és most — mint Csikágőból jelentik — Amerika egyik legelőkelőbb egyetemére, a Loyola-egyetemre hívták meg professzornak az ideggyógyászati katedrára. Mindössze vagy negyven esztendős a fiatal orvosprofesszor, de teljesen ősz ember, ősz volt már 28 éves korában. Korai ösziilését ö maga azzal magyarázza, hogy, úgy látszik, a rengeteg villanyáram, amit kezelése során átbocsát testén, a hajának ártott meg. Rengeteg a száma Budapesten és Szloven- szkón azoknak, akikből Gonda faragott uj embert. A budapestiek most elhatározták, hogy Gonda nagy kitüntetése alkalmából külön bizottságot alakítanak és összegyűjtve az országban mindenki aláírását, akit Gonda megmentett az életnek, üdvözölni fogják jótevőjüket. B„ Á. ^Wjjxcízn^ jobb szabóságban- bafxÁahf. 1 ^depyofjejx, a beszoH~ váójGgyre.! Legközelebbi számunk — a január 6.-i Viz- kereszi ünnep miatt — január 8.-án a rendes időben (Prágában szerd-a este, Szkrvenszkón csüiö-rtök délelőtt) jelenik meg. —> A természettudományok legnagyobb népszerűsítője, Wi.hclm Bölseke, Lelveu éves. Über- schreiber bánból jelentik: Vasárnap nagy ünnepség keretében üdvözölték a kormány hal óságok és a társadalom minden rétege Wülhetni Bölsohét, a kiváló német természettudóst, aki n.^st töltötte be hetvenedik életévét. Az agg tudós előtt ez alkalommal tisztelgett Poeschl-Liegnitz kormánye.nök is, aki a porosz kormány szerencsokivonatait tolmácsolta és közölte az ünnepeiktől, how a nemzet hálája gyanánt a Rcesengebnge egy hátát az ő nevéről nevezik ed. Sohreiberbau község polgármestere díszpolgári oklevelet nyutott át Böleckének. Az ünnepségen számos íelkös öntés hangzott eh így hódolatát fejezte ki Gerhard Hauplmann. a nagy iró is, aki beszédében némi hasonlatosságot vélt felfedezni Sokrates szelleme és a természetet kutató és magyarázó Bölsche között. Mint Sokrates, Bölsche is játszva tani tolt és mondanivalóját sajátos egyéni irónia szőtte át. Bö'sebében a költőt sohasem nyomta el a tudós. Csatlakozott az üdvözlésekhez Schiete közéle’mezési miniszter is. Az ünnepi bankettet Ange'.hendorfban tartották meg, ahol Gerhard Haup'.mnnn újból poharat emelt az ünnepekre, akit a nép szabad és tisztásáé Leóm tanítómesterének nevezett. — Halálozások. Vei ez Zsigmondné szül. Stollár Beáta, Velez Zeigmond komáromi nyugalmazott bánik igazgató felesége 70 éve6 korában elhunyt. Halálát férjén kívül gyermekei: Ve-!ez Zsigmondi dr. min. osztálytanácsos, Velez Rezső gépészmérnök, Magyarországnak hosszú éveken át volt céllövő bajnoka, Vermes Lajosaié-Velez Beáta, Ffan- zen Loné-Velez Gizella és Gaceó Bélámé-Velez Közei gyászo'ják férjeikkel és gyermekeikkel. Temetése szombaton ment végbe a legnagyobb rgedét mellett. — Sperer Jozefin nyelvtanát nő Rományiban 60 éves korában hosszas betegség után ól- hunyt. A nagymüvelteégü, kiváló nyelvismeretekkel rendelkező tanárnőt hálás toniitványainck serege kísérte utolsó útjára. — Budapestről jelentük: Sárvár-felsővidéki Széchenyi AMca grófnő, brün-ni alapítványi hölgy december 31-én, 57 éves korában Bécsiben elhunyt. Földi maradványait szombaton Nagyoenken, a családi sor botiban örök nyugalomra helyezték. A megboldogultban Széchenyi Bertalan gróf belső titkos tanácsos, a magyar felsőhöz alelnöke nővérét gyászolja. — Papházy Iván ny. tábornok 63 éves korában január lkán váratlanul elhunyt. Papházy tábornok a világháborúban a szatmári honvódgyaíegezred parancsnoka volt és ezredével részt veit Przemyel védelmiében, melynek ©teste után orosz hadifogságba ese t. A háború befejezése után túszként tartották vissza Orosz- oraxágbon és hatévi fogság után került ismét ha*&
