Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-06 / 4. (2521.) szám

Mgl Jmmít 8, fccdJ. TI^C.M-A\AG^AR'H1RLAI» 5 Újabb százmilliós alapok a gazdasági válság elleni küzdelem cimén — a pártönzés jegyében A Pondélni List fSItünö cikke a koalíció januári terveiről — Mezó* gazdasági, ipari, kiviteli hitel és a titokzatos „népi hitel" x Prága, január 5. A Pondélni List „Újabb «®áz millió a politikai pártok részére" el­men a következőket Írja: 1 — A mai kormánykoalíció által beho­zott rendszer valóban végzetessé válhat. Még el sem nómiultak a 150 millió ellen tiltakozó hangok és a kormánytöbbség urai ismét „munkában" vannak. A januári tár­gyalások előterében állítólag a hitelkér- dések fognak állani. A kormány uj tör­vényt készít elő, mellyel a mezőgazdaság, ipar, kivitel és a köznép számára nyújtan­dó hitel céljaira külön alap létesül. Tehát négyfajta hitel különféle címek alatt. Hogy mi lehet az a mezőgazdasági és ipari hitel, azt még csak el tudjuk képzelni, bár így is megvan az az aggodalmunk, hogy ezt a hi­telt csak pártigazolványokra fogják oszto­gatni, de nem értjük, kit akar a kormány támogatni exporthitel ciánén. Exportunk többsége passzív. A be fogyasztók fizetnek rá, akik a kiviteli árukat itthon jóval drá­gábban fizetik meg, hogy ugyanabból az áruból aztán áron alul lehessen kiszállíta­ni a külföldre. Most pedig a fogyasztón kí­vül még az államkincstár is részes lesz a ráfizetésben. — Még homályosabb az úgy­nevezett köznépi hitel. Kinek akarják ezt adni? Az eladósodott tiszty is élőknek? Ezeknél az állam aránylag a legkisebb kockázatot vállalná, mert hiszen minden hónap elsején levonásokat eszközölhetne fizetésükből. De kételkedünk abban, hogy a koalíciós urak a tisztviselőkre gondolná­nak. — Nem rejtőzik e mögött a „demo­kratikus" izü címlet mögött egészen más valami? Nem tudjuk, milyen összegű hite­lekről folynak a tárgyalások. Úgy véljük azonban, hogy rövidesen isimét százmilliók táncát fogjuk láthatni. A Národni Politika a szövetkezetek részére nyújtandó száz­milliós állami garanciáról beszél s iditó- lag már készül az erre vonatkozó törvény. Ez lenne esetleg az a bizonyos „népi hi­tel"? A szövetkezetek nálunk pártpoliti­kai alapokon nyugszanak, igy tehát e szövetkezetek mindennemű állami támo­gatása és garanciával való erősítése lé­nyegében nem más, mint a politikai pár­tok támogatása és az egész állami életet terhelő privilegizált pártterror garantálá­sa? Meddig tűrik még ezt az adófizetők? Ha már tenni kell valamit a gazdasági válság enyhítése érdekében, sokkal oko­sabb dolog volna a valéban szükséges adó- csökkentéshez látni. A többségi pártok azonban ezzel nem törődnek, mert az adó- csökkentést hivatalnokuk hajtanák végre a törvény rendelkezései szerint s lehetséges, hogy eközben megfeledkeznének a párt- igazolványokról — fejezi be cikkét a Pon­délni List. XI. PIUS: Lehetetlen a népek és államok közötti békének tartós fenntartása, ha az eszményi haza- szeretet helyett önző és durva nacionalizmus uralkodik Mit mondott a pápa karácsonyi békeszózatában a válságok között vergődő Európa nagy problémáiról Prága, Január 5. A Prágai Magyar Hírlap rövid távirati érte­sítés alapján már karácsonykor hirt adott arról a nagyszabású 'beszédről, amelyet XI. Píus pápa az öt üdvözlő bibomoki gyülekezet előtt mon­dott. Az Osservatore Romano nyomán most mó­dunkban van a kulturvilág egész nyilvánossá­gát, érdeklő pápai allokáció jelentősebb fejeze­teit szószerinti fordításban közölni A szociális nyomorúság A pápa beszéde elején a centennáriumokról és szenttéavatásokról beszélt. Majd igy foly­tatta: — És itt kezdődnek a szomorú megemlékezé­sek, valéban szomorúak és olyanok,"amelyeket a történelem sohasem jegyzett föl; talán azért, mert a világ sohasem volt még olyan anyagi és erkölcsi, magán- és nyilvános, egyéni és tömeg- helyzetben, amelyet mi látunk és amelyben élünk és amely elkerülhetetlenné teszi, hogy visszahatását érezzük a legkiterjedtebb és leg­távolabb eső megrázkódtatásoknak, amelyeket a különféle országok 'különféle politikai, társa­dalmi, pénzügyi, gazdasági és indusztriális kö­rei idéznek elő. Azt mondhatjuk, hogy ezt az általános, sőt univerzális pénzügyi és gazdasági nélkülözést épp olyan súlyosan megérzik az államok, a leggazdagabb és leg­erősebb népek Is, mint a legkisebb és legsze­rényebb családok és ez utóbbiak természete­sen még sokkal fájdalmasabban. — Elmondhatjuk, hogy ez a hatalmas ter­jedelmet öltött munkanélküliség, amely elveszi a munkát és a kenyeret annyi dolgozó ember­től és azok családtagjaitól és egyre erősebben érezteti a szükségét egy na­gyobb igazságérzettől és keresztény szere­tettől áthatott, egész világra szóló szociális berendezkedésnek, amely anélkül, hogy fölborítaná az isteni gond­viselés által megáll a pirt ott rendet, lehetővé teezi majd, hogy a különféle osztályok és különböző népeik testvéri együttértésben közös hasznos munkát végezzenek az örökös harc és a féke­vesztett vad konkurrencia helyett, amely min­denkire egyformán ártalmas és előbb, vagy utóbb katasztrófához vezet. Legyen áldott min­den kezdeményezés, amely a jelen szenvedéseit könnyíteni igyekszik és egy jobb jövő előkészí­tésére irányul. Mégis hiábavaló félelem az, amellyel sokan a jövőbe néznek ée mintegy a fenyegető viharfelhőket látják gomolyogni, fé­lelem, amely szerintünk túlzott és a felhők (erősen reméljük) nem hoznak valamennyien vihart, csupán megzavarják a várakozó lelke­ket. Azt mondottuk, hogy nem valamennyi, de minden bizonnyal ölöké szít egy világra ezóló és rettenetes vihart, minden rend fölforgató propagandája é# ellensége minden vallásnak, amely erkölestelemséggel árasztja el a világot. A romboló 'ideológia., a siralmas gyöngeeég és »sri« writomkfo to az anyagi érdekeknek túlságos keresése túlsá­gosan kis ellentálilá'&t fog ezzel szemben kifej­teni, sőt még a segítségére lesz. Az orosz egyházüldSzés — Mindenütt, ahol az Ur templomában szenvednek, küzdenek és imádkoznak, ott van a mi szivünk, a mi gondoskodásunk, a mi könyörgésünk, hogy azzal együtt imád­kozzunk, küzdjünk és szenvedjünk. És Isten szentegyháza szenved, imádkozik, kimondha­tatlan szenvedések között imádkozik és a legádázabb harcot folytatja nem egy ország­ban. Még nagyon sokat kell imádkoznunk — legalább is imádkoznunk — a mi testvére­inkért és mexikói fiainkért és azokért a csodálatraméltó példaadókért, akik Jézus Krisztus nevében és szeretetében szenvednek és meghalnak Oroszországban, Szibériában, hogy előkészítsék az ő szenvedésükkel a meg­mérhetetlen területen lakó hatalmas nép Krisztusban való újjászületését. Ezenkívül imádkoznunk kell a mi derék és fáradhatat­lan hittérítőinkért és a mi kínai misszióink­ért, akik sok helyen még az ismeretlen te­rületeket is bejárták az igazi mártírok gló­riájával, amelynek nem ez az általában jó és békességes nép az oka, hanem azok az arány­lag csekély számú erőszakos és elvetemült emberek, akik antiszociális és vallásellenes propagandájukkal az egész müveit világot fenyegetik. A Szentatya ezután a Rómában elhara­pózott szektárius mozgalmak kérdésében fog­lalt állást. Majd a világbéke kérdéseire tért át. A béke az igazság győzelme legyen Nagy tévedés azt hinni, hogy az igazi és tartós béke otthont találhat az emberek kö­zött, amikor ezek mindaddig, amíg azok a testi, anyagi és földi javak hivságos keresé­sét tűzték ki célúkul, amelyek minthogy vé­gesek, nehezen elégíthetnek ki mindenkit még akkor is, ha 9enkisem követeli magának az oroszlánrészt és szükségszerűen annál ke- véSbbé, minél nagyobb a résztkivánók száma, annál kisebb a részesedés; innen van az, hogy ezek a javak csaknem kikerülhetetlenül forrásai az önzésnek, az irigykedésnek, az egyenetlenségnek és az ellentéteknek. Ennek ellentétében ott vannak a lelki javak — az igazság, a jóság, az erény —, amelyek minél nagyobb mértékbe osztatnak szét, annál bő­ségesebbek és annál inkább gyümölcsözőb­bek úgy az egyesek, mint az összességre nézve. — Másik tévedés, amely ellen az istenileg sugalmazott apostoli szózat védeni akar, az, hogy egyesek adhatni vélnek igazi külső bé­két az emberek és a népek között ott, ahol nincs belső béke, vagyis ahol a béke szelle­mének nincs befolyása az értelemre és a szi­vekre, azaz az összes lelkekre. Befolyást kell gyakorolni az értelemre, hogy elismertessék és méltáuyoltassék az igazság szelleme és befolyást gyakorolni a szivekre, hogy az igaz­sághoz társuljon, sőt azt megelőzze a sze­retet. Szükséges ez, mert ha a békének a próféta szerint az igazság müvének és gyü­mölcsének kell lennie, miként azt ragyogóan tanítja Szent Tamás (II. 2. ae. q. 29. III. ad 3um.) és miként az a dolgok természetéből következik, a béke sokkal inkább a szeretet, tyAKfe Sajnos nőm Wtajr­nyü, hogy a szellem és a szív belső békéje 1 tartósan uralkodjék a polgárok és társadalmi * osztályok között, ha erős ellentétes moti- j vumok állanak fönn polgárok és társadalmi ] osztályok között, amelyek nem egyenlően 1 oszlanak el és mérhetőek az előnyök és tér- i hek, a jogok és a kötelességek viselésében, a ■ tőkeszlolgáltatásban, irányításban, munkában én nem egyformán részesülnek ama javak élvezetében, amelyek egyedül a közös baráti együttműködés révén érhetők el. Még nehe­zebb, hogy ne mondjuk. lehetetlen a népek és államok közötti béké­nek tartós fönntartása, ha az igazi és eszmé­nyi hazaszeretet helyett .egy önző és durva nacionalizmus uralkodik, amely gyűlöletet és irigységet jelent a kölcsönös jóakarás helyett, bizalmatlanságot és gyanút a testvéri biza­lom helyett, versenyt és harcot a negértő együttműködés helyett, hegemoniszti'kus tö­rekvést és uralomvágyat a tekintély és Jogok védelme helyett, legyenek azok bár a gyön­gék és kicsinyek jogai. — Teljesen lehetetlen továbbá, hogy a né­pek mindaddig élvezhessék a rend és a szabad­ság nyugalmát, amely a békének lényege, amíg belülről és ki viliről fenyegetések és veszélyek irányulnak ellenük, amelyeket nem korlátoznak megfelelő ós kielégítő védekező intézkedések. És kétségtelenül a veszélyek és fenyegetések elválaszthatatlanok a már említett antiszociális és vallásellenes propagandától, amelyet azon­ban nem egyedül anyagi védelemmel lehet eltá­volítani és íegyőzni. Ami az uj háborúk fenye­gető veszélyét illeti, ómig a népek még most ie olyan fájdalmasan érzik az utolsó borzalmas háború ostorát, mi nem akarunk és nem tudunk hinni azok ko- molyságában, mert nem hihetjük, hogy akad- i jjon olyan állam, amely ilyen MÖrnyüsájcw i gyilkos és csaknem bizonyosan öngyilkos akarjon lenni. —. Még ha kételkednünk is kellene, hogy, van egy ilyen állam, akkor le Istenhez kell for­dulnunk átszellemült imájával a próféta-király­nak, aki pedig ismerte a háborút és a győzel­met: Dissipa gentes quae bel'La volunt (Ps. 67. 31.1 és az Egyháznak mindennapi és. általános imájával: Dona nobis pacem! Uj encyklika a házasságról Beszéde utolsó részében a pápa bejelenti,, hogy rövidesen fontos emcyklákát ad ki a há­zasság kérdéséről. Az encyklika sorban fog fog lóik ózni a keresztény házasság föltételeivel, azükeégeável, a család és a társadalom jelenlegi rendezetlenségével. Az encyklika kiadásának a házasság általá­nos válsága mellett egyik inditóoka volt a bol­gár király házasságának problémája. E házas­ságról és előzményeiről a következőket álla­pit ja meg XI. Pina pápa: — Ezekről a föltételekről nem az ország po­litikai személyeivel, vagy a kormány tagjaivá! tárgyaltunk, hanem magával a királyi párral, amely formálisan és írásban kötelezettséget vál­lalt, hogy tiszteletben tartják a kánonok vo-; natkozó rendelkezéseit és köteliességvállalásuk olyan formában történt, amely bennünk a lég- . — Emésztési gyengeség, vérszegénység, Leeová- nyodás, sápadtság, mirigybetegségek, bőrkiütések, kelések, furunkulusok esetedben a természetes „Ferenc Jówef" keeerttv szabályozza a belek any- nyír* fontos működését Az orvosi tudomány szá­mos vezérférfia meggyőződött arról, hogy a valódi. Ferene József viz hatása mindig kitünően beválik.' A Ferenc József keserűm gyógyszertárakban, dro­gériákban és füszerf letekben kapható. teljesebb bizalmat keltette (ami tekintettel az ő királyi személyükre, természetes is) és amit ők .. teljes mértékben értékelhettek és azzal a be- csületeeséggei, amely uralkodókhoz illik, ma- gukra vállalták annak kötelezettségét is, hogy szavukat megtartják. — De íme a történelmi eseményről, a kért és megadott biztosítékokról, a vállalt kötelezettségekről, sőt magáról az ünnepi szertartásról a hazug hírek egész felhője gomolygott szót, amely kitalált tárgyalá­sokról, lehetetlen megállapodásokról és magyarázatokról szólt és teljesen óptp úgy értbetetflenek voltak úgy morális, mint vallási szempontbő1!, mint ahogy a tényekkel teljesen ellentétben ál-, lőttak. Ezek a hírek nem csupán magánszemé­lyektől és magánkelvekről eredtek. Magát as ünnepélyes esketési szertartást gondo- . san úgy készítették elő, hogy az a nagy- közönség szemében úgy nézzen ki, mintha az a házasság megújítását avagy legalább fi befejezését jelentené, ámbár ez a házas­sá már befejezett és teljes volt. Ezzel magát Istent sértették meg, akit nem 'tiszteltek eléggé egy olyan szentségben, me­lyet 5 maga alapított ós amely különleges tiszteletre tarthat számot. Sokakat félre­vezettek ezzel és tévedésbe ejtettek és igazi megbotránkozást okoztak, amely nem ke­vésbé bűnös, mert ez a megbotránkoztatás megingatja hitükben a tudatlanokat, akik a kishitüekre emlékeztetnek, azokra a kis- hitüekre, akiket Jézus Krisztus oly erőtelje­sen vett védelmébe a megbotránkoztatás el­len (Máté 18. 8. stb.). Ha mi ez ünnepélye­sen összegyűlt testület előtt a dolgok és ese­mények igazságát a való megvilágításba he­lyeztük. úgy ezt csupán Isten iránti tisztele­tünkből és apostoli hivatásunk, kötelessé­günk és felelősségünk tudatában tettük. MeghiusuU Amy Johnson heleiázsiai repülőittja Varsó, január 5. Amy Johnson Croydon- ból szombaton startolt vakmerő kelet- ázsiai útjára, amely a szibériai végtelen hómezők felett vitt volna a végcélra, Pe­kingibe. Utjának első etappja kedvezőtlen időjárás miatt akadályokkal teljes volt és a pilótanő csak egy közbeiktatott kény­szerleszállás után érte el Berlin repülő­terét, Tempelhofot, ahonnan Lengyelor­szág felé szállt tovább. Varsói jelentések szerint Krasnesielsk^en komoly defektus érte a gépet. A gép alja. a törzs és a pro­peller súlyosan megsérült. Amy Johnsont Martin ezredes, angol katonai attasé vette oltalmába és az ő kíséretével útban van Varsó felé. Vakmerő vállalkozását, a ke­letázsiai utat meghiúsultnak lehet tekin­teni. 0l“t ÍjST1 Klára Penzió Ss»bik 50 Kő naponta 4-sieri átkeléssel. Hidejj-mcle;' viz. Központi fűtés, rilégitás inclusive. Posta: Otitraíüred Sambula József

Next

/
Oldalképek
Tartalom