Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-01 / 1. (2518.) szám

1931 január 1, csütörtök. 'PIWaM-MAG^AR-HIV.'LAP 5 Az egész egyetemes református egyház meleg ünneplésben részesiteite Sörös Bélát negyedszázados lelkészt jubileumán Újévi perspektívák Irta: FLEISCHMANN GYULA dr. tartománygyUfésii képviselő Nem csoda, sőt egészen természetes, hogy­ha mindenki feszült várakozással néz az uj esztendő elébe s amig egyrészt jobbat kíván magának a most lezárultnál, másrészt indo­kolt félelem tölti el, -hogy nem nézünk-e egy az eddiginél is rosszabbnak elébe. Nem szabad pesszimistáknak lennünk, mert akkor elvesztünk, — viszont optimizmusra semmiféle előfeltételeket nem találunk mai helyzetünkben. Újévi, elmélkedésünkben, — mert egyszer egy évben megengedhetjük ezt magunknak — induljunk ki talán önmagunkból. A mai fel­nőtt generáció — azokat sem véve ki, akik­nek a háborúból csak hasznuk volt, — még mindig a világháború hatása alatt áll és száz­féle alakban érzi annak súlyos következmé­nyeit. Az országhatárok megváltozása, a társadal­mi és vagyoni eltolódások, a tömegek gondol­kozásának átalakulása, a nagy gazdasági meg­ró zkódások — mindenkinek a magánéletére is mély és átalakító hatással voltak. Egy nagy fáradság nehezedik a mai felnőtt generáció lelkére s a bizonytalan jövő szorongatja mind­nyájunk szivét. Kételkedők vagyunk és az az érzésünk, hogy süppedő talajon járunk. Nem csoda! Hiszen amit örökérlékünek és n.regváRoziiatat lannak hittünk, az egy napon kártyavárként összeomlott körülöttünk és a szemeink előtt omlottak össze szilárdnak és megingathatatlannak vélt értékelv: államok, politikai és gazdasági egységek, a pénz, a tő­ke. a megalapozott, biztosnak vélt exiszten- eiák milliói. Minlha egy állandó pergőtűzben élnénk, amely tovább végzi pusztítását körü­löttünk és bennünk. A francia forradalom történeti jelentősége elhomályosul azon nagy változások és átala­kulások mellett, amelyek a világháború után bekövetkeztek és amelyeknek sora még távol­ról sem zárult le. A világégés tovább tart és tovább szedi a maga áldozatait. Érzi és látja ezt mindenki, de segíteni senki sem tud rajta. Maholnap már egy uj nemzedék foglalja el a régi helyét és ennek az uj nemzedéknek a helyzete még nehezebb lesz, mint a réginek. A régi gene­ráció érzi az ujjal szemben a nagy felelőssé- séget és kétségbeesett erőfeszítéssel igyekszik a jövő élet és az uj nemzedék részére egv megfelelő társadalmi, politikai és gazdasági rendszer alapjait lerakni. Ez, ugylátszik, már nem fog sikerülni az öregeknek és a nagy problémák megoldása a fiatalokra marad. Az uj nemzedék helyzete nem lesz irigy- lésreméitó. Széttört gazdasági és politikai egységek rendezése és helyreállítása, mérhe­tetlen adósságok letörlesztése, munkanélkü­livé vált milliók eltartása és elhelyezése, .— ezek lesznek az uj generáció nagy problémái. Az öregek a tapasztalat, a tudás és a gyakor­lati élet régi eszközeivel próbálják megoldani ezeket a kérdéseket. Sajnos, az erőlködésük — ugylátszik — hiábavaló. Békés eszközökkel nem megy — uj háborút kezdeni senki sem mer. És a helyzet egyre el- i viselhetetleneibbé válik Európa minden orszá- ' gában, minden társadalmi osztályában. Az európai kapitalizmust az amerikai ka­pitalizmus fojtogatja és gátolja konstruktív • munkájában. Az európai szocializmust pedig '■ az orosz bolsevizmus morzsolja fel. A háború utáni tizenkét év csak külsőleg ] és látszólag hozott konszolidációt, — mert az : elégedetlenség, elszegényedés, a gazdasági és ; politikai anarchia tovább terjeng. A látszat csal és ha nem a holnapra, hanem tiz év után- 1 ra gondolunk, hogy mi lesz, akkor önkéntele- 1 nül is megremeg a lelkünk és elsötétedik a j tekintetünk. A nagy kérdés mégis az, vájjon az öregek, j vagy már csak a fiatalok oldják meg az euró- ] pai élet nagy problémáit. Jövőnk ilyen szem- < pontból való vizsgálatánál eltörpülnek még j: azok az igen nagynak látszó kérdések is, hogy ] tovább fog-e esni a búza ára, emelkedni fog-e j a munkanélküliek száma, tovább szegénye- r dünk-e és milyen uj elméleteket állítanak fel r a kisebbségi kérdés megoldására Géniben. 2 Egy tény. És ez az, hogy Európa mai gaz- s dasági és politikai konstrukciója nem felel I meg a mai életnek és a mai európai ember- t rek. r Hiába építi körül magát kínai fallal a győz- é tes Franciaország, hiába hirdetik a győzők a t béke szerződések örök érvényét, hiába dobják a nép közé a különféle jelszavakat, a denio- ‘ kráciát, a pacifizmust, kommunizmust, fasiz- £ must. Vaunak ezeknél sokkal nagyobb erők, ; amelyek a nép millióinak a lelkében szuny- nyadnak s amelyek döntőleg hatnak a törté- , nelem fejlődésére. , Megérti-e ezt vájjon a régi generáció s biz­tosítja-e ez az európai népek nyugodt, békés 3 fejlőd ését, visszaáll ltja-e az európai ember lelki egyensúlyát, megteremti-e az uj életle- , hete bégeket, vagy ped ig tovább készíti elő a ; talf> újabb nagy megró zkódások ra, amelyek ■ végeredményben az egész európai és kérész- k tény kultúrát létében veszélyeztetik? r Ha az elsőt nem képes megvalósitani és az a utóbbit megakadályozni, akikor nem marad f< .más hátra az ujesztendőbon, mint tovább ván- é szorogni a rögös utón és várai az uj embere­y Losonc, december 31. (Saját tudósitónktól.) j A losonci református egyház történelmi múltú, 1 t díszes temploma bensőséges egyházi ünnepély 1 szinhelyo volt december 28-án. Az ünneplés i Sörös Bélának szólt, aki ezelőtt huszonöt esz­tendővé!: 1905. évi december 30-án. a losonci r ref. egyház egyhangú meghívására, mint vezető _ lelkész, foglalta el állását Losoncon. Az iinne- _ pély szigorúan egyházi keretek közé volt szo- _ ritva s tekintettel arra, hogy a jubiláns lelkész , nemcsak a losonci ref. egyháznak, hanem az ’ egyetemes egyháznak is kimagasló egyénisége. —- az egyházi ünnepségre meghívták az egyház­megyéket. és egyházkerületeket is. Sörös Béla losonci leik és zk edésének huszonöt * esztendeje a célirányos építő mim kának és a nagy alkotásoknak termékeny ideje volt. A bu­‘ daposti segédlelkészből losonci vezető lelkésszé ’ választott Sörös Béla. amint hivatalát átvette, a széles horizontú, a kor követélményeivel szá­* mot vető lelkipásztor agilitásával és ambíciójá- ' val kezdette meg működését. Egymásután hívta : életre a különböző egyházi, kulturális és szociá­lis intézményeket, amelyek a hitélet ben sósé,ge­* sebbé tételét szolgálták. Megalakult a nöegyc- i sülét, az ifjúsági kör. a ref. tanoncotthon stb. A 1 közügyek iránti élénk érdeklődése hamarosan i vezető pozícióhoz juttatta a háboruelőtti Lo- , eonc társadalmában. Az emberbaráti, közjóléti. közművelődési mozgalmak benno mindig érté­kes támogatójukat találták. A Losoncon köz­mondásos felekezeti békének egyik erős oszlopa volt a Valihora apátplébános, Vajda főrabbi, Wolf ev. lelkész által alkotott lelkészi együttes­ben. A háboruelőtti években erős mozgalmat kez­deményezett egy Losoncon létesítendő Kalvi- neum leányárvatház megteremtésére s csak a történelmi változások akadályozták meg a szép terv megvalósítását. A losonci egyházközség te­kintélyes vagyonának okos és céltudatos keze­lésével és gyaranitásával elévülhetetlen érde­meket szerzett. Az ő agilitása tette lehetővé, hogy a magyar állam visszaadta a losonci egy­háznak a gimnázium épületét teljes berendezé­sével együtt. Az államfordulat utáni idők újabb és terhe­sebb föladatok elé állították. Az ő villáira ne­hezedett, az egyetemes egyház megbízása foly­tán, az állam és az egyház közötti jogviszony rendezése körüli munkából a legfontosabb föl­adat: a törvények revíziójának, a mai állam- jogi ' keretekhez és viszonyokhoz való alkat- 1 ma zása. Az egyházi törvénytárnak, a hitépités non- . den ágazatát felölelő alkotása, az ?\ n. 8 tör­vénycikk, rrely az egyház bel ő épité érői szól, — szintén Sörös Bélának, a na<ry élet­ismerettel és tudással megáldott lelkipásztor­nak helyes szociális érzékét és jövőbelátását igazolja. De a legnagyobb és az egyetemes egyház jövője szempontjából a legszebb reményekre jogosító alkotása Sörös Bélának a losonci teo­lógiai gimnázium megteremtése, amelyet úgy- | szólván a semmiből hozott létre. A losonci teo­lógiának általánosan elismert magas szellemi nívója, az intézetből kikerült teológusok nagy ( szellemi fölkészültsége és gyakorlati tudása, mind a jubiláns losonci lelkész érdemeinek tud- 1 ható be. Hogy az egyháza érdekében végzett önzetlen munkáját- és elért jelentős eredményeit értékeli a presbiteri világszövetség is, arra bizonyságul szolgál, hogy a kontinentális bizottság tagjává választották s öt évvel ezelőtt a Cardiffban tar­tott világgyülésen a csehszlovákiai egyetemes református egyház képviseletében figyelemre- 1 ■méltó szolgálatokat teljesített egyháza érde­kében. h A jubileumi ünnepség vasárnap délelőtt folyt le. A megjelent egyházi és világi előkelőségek közül ott láttuk az ünnepélyen: Szilassy Béla j szenátort, az egyetemes konvent világi elnökét , és egyházkerületi főgondnokát, Bertók Bélát, a kárpátaljai ref. egyházkerület püspökét, Péter 1 Mihályt, a tiszáninneni egyházkerület püspökét, I Tornállyay Zoltánt, ugyanezen kerület főgond- 1 nokát, Kovács László dr. tanácsbirót, Papp Jó- c Zisef püspöki titkárt, Patay Károly ba.rsi és Du- j sza János gömöri egyházmegyei espereseket, Kenessey Kálmán dr. tanácsbirót, Szőke István ( és Varga Imre teol. előadókat stb. A losonci t ref. egyház presbitériuma Kövy Árpád lelkész c és Illyefalvi V. Aladár dr. gondnok vezetésével 1 teljes számban megjelent az ünnepélyen. Az ünnepélyt istentisztelet vezette be. ame- \ lyen Bertók Béla püspök tartott mindenkit ma- l; gával ragadó, mély gondolatokat tartalmazó c beszédet és szép szavakkal méltatta a jubiláns huszonötéves lelkészi működését. • Azután a losonci magyar dalegylet vegyes- " kara adott elő egy alkalmi éneket Riszner Ede r karnagy vezetésével. Szilassy Béla fidvdzlfi beszéde '' Az üdvözlések sorát Szilassy Béla szenátor p beszéde nyitotta meg. Bevezető szavaiban is- g lllllll ■■■ j két és uj időket, mert ha semmink sem lesz, n mégis megmarad egy: a hitünk, amely már v annyiszor kisegített és előre vitt a századok folyamán, a legnagyobb megpróbáltatásokon és szenvedéseken keresztül.----------- 1 1 j mert ette Sörös Béla losonci lelkészi és közéleti , I tevékenységének történetét, majd igy folytatta: — Az állam*a?akulás első hónapjaiban csak ’ úgy, mint mikor a vörös hulláin borította el vá­rosunkat, Te voltál az, kire mindnyájan bizalom­mal és megnyugvással néztünk. Te férfias bátor­sággal, segítő készséggel mindenütt ott voltál, ahol valaki bajba került és nem egyszer Magadat kínáltad oda áldozatul mások helyébe. Losonc város magyar közönsége soha sem felejtheti el megpróbáltatásai közepette tanúsított önzetlen j férfias magatartásodat. — Az uj viszonyok állandósulásával részt vet­tél az uj hazába zárt magyar élet megszervezé­sében. A munkát soha sem válogattad, mindig kész voltál szolgálatíételre, akár tanácskozásban, akár szervezésben, az egyházi életben csakúgy, mint a nemzetért folyt küzdelemben. Tevékeny­séged a bizonyságtévők martrr-sorsát juttatta osztályrészedül. — Kényszerű visszavonulásod a közélet teréről a napi kérdések fölé emelte gondolatvilágodat, egyházad és nemzeted "hasonló sorsa a jövő felé irányította tekintetedet. És ekkor lelked kálvi­nista meggyőződését és szived minden szeretetet az ifjúság, a magyar jövő szolgálatába állítottad. Emelkedett kötelcsségérzeted e munka terén ogybekapcsplhatta egyházad és nemzeted szolgá­latát. Az egyházi törvényhozásban megalkottad a belmissziós kánont, életet e keretbe az ifjúság hitének felébresztésével kívántál vinni. Szloveu- szkó-szertc ifjnsági konferenciákat szerveztél és szívós munkával életre hbtad városunk falai kö­zött a lelkészképzést. Városunkat evvel akadé­miái várossá, egyházunkat pedig régi hírnevéhez újra méltóvá tetted. Szilassy Bélának mint a losonci ref. egyház és az egyetemes konvent részéről elhangzott üdvözlete után Patay Károly esperes, a borsi egyházmegyének szívélyes üdvözletét tolmácsolta. Megemlékezett arról, hogy a hars. egyházmegye volt az, amely az államfordulat után árván maradt losonci egy­házai kebelébe fogadta, azt a losonci egyhá­zat, amely a un ltban annyi szép jelét szol­gáltatta fajezeretc-tének és egyházi érzületé­nek Busza János esperes, a gömöri egyházmegye nevében köszöntötte a jubilánst és különös örömének adott kifejezést hogy a losonci teo ógiárói ki­került növendékek egy jelentékeny része ép­pen az ő egyházmegyéjében taráit elhelyezke­dés r s ezek a növendékek komoly lelki- pásztori tevékenysége, szellemi és gyakorlati tudása a jubiláns Söröss Béla áldásos mun­kálkodásának a gyümölcsei. Péter Mihály püspök, a tiszáninneni egyházkerület meleg Ungvár, december 31. (Ruszinszkói szeri keszfcőségüuktől.) Annakidején óriási port vert fel az ungvári várod közkönyvtár ügye, melyet egy szakképzettségnélküli, volt városi piaci őr „kezelt" és „vezetett" s aminek az lett az eredménye, hogy a könyvtár valósággal csődbe került, mert a százezer koronára me­nő könyvásárlásokat a város fizetni nem tudta. A városi tanács Trnka könyvtárost felfüg­gesztette ugyan, de viszgálatot eddig nem in­dított ellene, hanem megelégedett azzal, hogy a könyvtáros lemondott tisztségéről. Egy félév tellett bele. amíg a könyvtár- vizsgálat — több kézen leér észtül menve — az uj könyvtáros revíziós munkájával befejező­dött. A vizsgálat eredménye egyelőre a könyvál­lományra vonatkozik, míg a pénzkezelés kö­rüli anomáliák még mindig kivizsgálatlanok. A könyvtártanács hétfőn tartott ülésén szá­molt be a könyvtáros a vizsgálat eredményé­ről, melynek megdöbbentő eredménye van Eszerint a könyvtár katalógusa összesen 9204 kötet könyv címét tartalmazza. Ebből 1146 kötet orosz, 3869 kötet cseh, 705 kötet német és 3484 kötet magyar könyv. A kataló­gussal szemben a hiány összesen 2042 loötet könyv. Ebből orosz 7 kötet, cseh 508 kötet, német 171 kötet, magyar 1289 kötet. Aránylag Ieg­rokonszenvét tolmácsolta magasröptű, szónoki hévvel elmondott üdvözlő beszédében. A tör­ténelmi múltú losonci egyházat egy végvár­hoz, hasonlította s arra kérte a Gondviselést, hogy a vártán még sokáig őrködhessem az egy­ház és c, magyar élet értékei felett a hűsé­ges, bátorszivii kapitány: Söröss Béla. Bartók Béla püspök üdvözlőbeszédében arról a nagy káosz­ról és bizonytalanságról emlékezett meg, amely a mai nehéz, sorselhatározó időkben egész köz­életünket megülte. Az Isten csodálatos módon virraszt a káosz felett és gondoskodik alkalmak­ról és lehetőségekről, amelyek által a közös cél­ra törekvő lelkeket egy szoros kapcsolatba fűzze össze, még ha nagy távolság is van kö­zöttük. Igaz örömének ad kifejezést, hogy Sö­rös Bélával, akinek nagy képességeit mindig értékelni tudta, megtalálta az együttműködés­nek azt az útját, amelyen keresztül az egyházi élet megújhodásának nagy munkáját előbbre vi­hetik a megvalósuláshoz. A losonci ref. nőegylet nevében özv. Pályi Gyuláné, a leánykor részéről Jeszenszky Lenke tanítónő fejezték ki ragaszkodásukat lelkészük iránt, mig az elemi iskolai növendékeinek nevé­ben ifj. Szilassy Béla intézett rövid, de talpra­esett üdvözlő szavakat. A teol. szeminárium előadói karának üdvöz­letét Szőke István rozsnyói lelkész tolmácsolta, a végzett növendékek nevében Varga Imre, a mostani hallgatók nevében pedig Nagy Sándor mondottak üdvözlő beszédet. Az üdvözlő beszédek elhangzása után Belágb Barna rozsnyói ref. segédlelkész áj tatot? szóló éneke következett. Sörös Béla válasza Az elhangzott üdvözletekre Sörös Béla mon­dott meghatott szaavkban köszönetét. Nem ke­reste ezt az ünneplést, amellyel az egyháztanács kívánta emlékezetessé tenni az ő 25 évi lelkészi működését. Majd megemlékezett azokról, akik támogatása és segítsége lehetővé teszik, hogy lelkipásztori szolgálatai nem maradtak ered­mény nélkül. A múltból a ref. egyházi életnek két nagy alakját emelte ki: Szász Károly püs­pököt, kitől az első indítást vette, azután Szi­lassy Aladárt, akinek meleg szeretetet mindig szivében érezte és akinek mély filozófiáié' át­hatott tanácsai irányították minden cselekede­tét. A 25 éves lelkipásztori életéből egy pár érdekes és tanulságos epizódot sorol fel. "me­lyek mind bizonyságuk arra, hogy Isten á’dó kegyelme volt vele életének minden lépe.-énél. Mindig különösen érezte annak a bibliai gondo­latnak értékét, hogy akik az Istent szeretik, azoknak mindenek egyformán javukra szolgái­nak. A mély hatást keltő beszéd után a lélekemelő, szép ünnepség véget ért. 1 több hiány a cseh és német könyvekben mu­tatkozik. A lefolyatott nyomozás során mindössze 36 kötet könyv került meg s igy a könyvtárból — Epekő-, vesekő- és hólyagkőbetegek, valamint azok, akik hugysavas sók tulszapo- rodásában és köszvényben szenvednek, a ter­mészetes „Ferenc József" keserüviz haszná­lata mellett állapotuk enyhülését érhetik el. Az orvosi gyakorlat számos kiváló férfi a hosszú megfigyelés alapján megállapította, hogy a Ferenc József viz biztos és rendkívül kellemesen ható hashajtó s ezért sérvbajok­nál és prostatabetegségeknél is ajánlják. A Férenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekbeü kapható. valóban 2006 kötet könyv tűnt el, azaz a könyvtár állománya 7198 kötet. A felmerült horribilis tartozások oly nagy összegűek, hogy újabb beszerzésekre évekig gondolni sem lehet. A könyvtár egyébként részben január 15.-én, részben február 1-éu ismét megnyílik. Január 15-őn csak a magyar és cseh könyv- iá-at adják át a forgalomnak. Hétezer kötet tiint el az ungvári közkönyvtárból, közülük 1289 magyar n relvü A kőnyviárrevizió szerint a könyvállomány húsz százaléka veszett el a piaci őrből lett könyvtárnok kezelése alatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom