Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-31 / 25. (2542.) szám

1931 JaimAr 31, iromba*. Reneszánsz-stilü méregkeverési dráma egy olasz falucskában Viirmíos lakodalmi borral itatta meg a menyasszony családját az örömanya A lakodalmas házban tébolyitó kínok között szenvedett ki tizenhat ember 1 ' ................ 11 ■ ' , Fo galom a közönség körében az a tisztaság, rend és előzékeny kiszolgálás, melyei 20% engedmény adása mellett nyújtunk ezen lap előfizetőinek legolcsóbban ná!unk étkezhet, mert olcsó árainkból j külön kedvezményképpen (P. 1. 50-es j menüt kivéve-) 101. engedményt adunk. Semmi költsége sem az érkezéskor, sem az elutazás­kor, mert szemben va ryunk a KtLETi PALYA- UDVARRAL. Magyaros vendégszeretete! vár­juk családi szállodánkban. PARK NAGó'- 8 SZÁLLODA, BUDAPEST Vili. Baross-tér lo. j Szemben Keleti Pályaudvar érkezési oldalával I Róma, január 30. A reneszánszkorabelí erkölcsök emlékét idéző dráma színhelye volt az elmúlt nap Benevent tartomány egyik fa­lucskája, amelyben éppen lakodalmat ültek. Az örömanya keserűséggel a szivében veit részt az ünnepségen, mert kezdettől fogva el­lenezte fiának házasságát. Ö azt szerette volna, ha a fiú jómódú szomszéduknak leá­nyát vezette volna az oltár elé, gyermeke azonban szive szavára hallgatott és régi sze­relmével akart házasságot kötni. Az asszony sehogy sem tudott beletörődni fia akaratának teljesülésébe, minden módon igyekezett őt el­téríteni szándékától, majd, mikor látta, hogy nern boldogul a szerelmes fiúval, látszólag belenyugodott a frigybe, de titokban végze- í tes tettre határozta el magát. Kifelé mitsem \ mutatott lelkének háborgásából, sőt azon! igyekezett, hogy a lakodalom minél nagyobb pompával menjen végbe. Az esküvői asztal­nál nem tűnt föl a vendégeknek, hogy a vőle­gény és a menyasszony családjának külön asztalnál terítettek és elkülönülve ültek. Ezt a parasztasszony rendezte igy, aki már min­den előkészületet megtett bosszújának kivi­telére. Mikor végére értek a lakodalmi ebéd­nek s a vendégek vidámsága és szomjúsága tetőpontra hágott, a szolgák ünnepi borokat hordtak föl a pincéből s az örömanya saját­kezűig töltötte meg a poharakat. A meny­asszony családjának asztalánál mérgezett bori töltött a poharakba, a borba vitriolt ke­vert. Alighogy az első pohár mérgezett bort fölhajtották, az egész társaság rosszul lett, borzalmas görcsök lepték meg őket, a földön feírengve, jajgatva, ordítozva hívtak segít­séget. A község piacterén nagyobb embertö­meg verődött össze, előkerült a községi or­vos is és első segítséget próbált nyújtani, de a legtöbb esetben már elkésett a beavatko­zással Huszonöt ember ivott a mérgezett borból és tizenhatan közülök még a lakodal­mas házban kilehelték a lelkűket. A többi ki­lencet kórházba szállították, ott valameny- nylen a halállal vívódnak, úgyszólván re­ménytelen állapotban. Amikor a lakossá? ér­tesült a tömegmérgezésről és indító okairól, annyira izgalomba jött, hogy ostrom alá fog­ta a lakodalmas házat s a méregkeverő asz- szonyt és férjét csak a csendőrök közbelépé­se mentette meg a népitélettöl. A méregke­verő asszonyt letartóztatták és vallomása alapján férjét is őrizetbe helyezték. Szegeden egy napot töltött ekkor Berthelot tábornok. Felkereste itt Vyx af.tezredes, aki néhány héttel előbb nyújtotta át Budapesten az emlékezetes jegyzéket. Vyx-szel együtt megjelent Szegeden a Káro­lyi-kormány fegyverszüneti bizottsága is, amely elpanaszolta a sérelmeket. Berthelot tábornok jóval előzékenyebb és udvariasabb volt Szegeden a bizottsághoz, mint Fram ehet d'Esperay Belgrádban. De Berthelot előzékenysége és udvarias­sága nem jelentett semmit. Általános frázisokat mondott csupán a ma­gyar kiküldötteknek és a különböző szegedi deputációknak. Berthelot tábornok szegedi látogatásával egvbeesett a város francia megszállása. A tábornok ismét beült különkocsijába és Parisba utazott. Később még egyszer műkö­dött Magyarországon. Párisból visszatért, mint az antant dunai hadseregének főpa­rancsnoka. Rövid magyarországi működése tulajdonkép nem érintett© a később bekövet­kezett eseményeket. Henri Berthelot 1861 -ben. ozületett a Loire tartományban levő Fleureban. Saint Cyrben vé­gezte a katonai iskolát, majd az Ecole Supá- rieurebe lépett. 1883-ban kezdte el fölfelé Ívelő katonai karriérjét. 1913 decemberében brigád­S aranosnok rodt. A háború ki törésekor mint ti- orook külön hadsereget vezényelt Résztvetfc a soissonsi, majd a verduni véres harcokban. Később a vezérkarhoz osztották be, majd kisebb-nagyoblb szeren ősével vezette had­seregének műveleteit. Mint hadvezért az jelle­mezte, hogy mindig saját elgondolásai nyomán, saját iniciativájára cselekedett. Ezt a tulajdon­ságát megbecsülték mindaddig, máig hadműve­letei sikerrel jártak, de amikor az antantcsapa­toknak vissza kellett vonnlniok, a „felelőtlen tábornok'* nevet ajándékozták neki. 1914 szeptemberében Ohampagnéban az 5 vezetésével vívott heves harcokat a francia hadsereg a németekkel szemben. Több, mint. egy évig a frontnak ezen a szakaszán harcolt, majd 1916 kora tavaszán ő vezényelte a francia hadsereget, amely Verdun visszafoglalásáért küzdött. Katonai erényeit annyira értékelték, hogy őt választották ki a román hadsereg megszer­vezésére. Románia hálás is volt neki ezért a munká­jáért és hálából földbirtokot ajándékozott a tábornoknak. Erdélyben ma is megvan a Berthelot-birtok. Romániai és magyarországi szereplése után Strassburg katonai parancsnokává nevezték ki Henri Berthelot-t, majd tagja lett a legfőbb ha­ditanácsnak. 1926-ban franciaországi és romá­niai érdemeinek elismeréséül megkapta a legmagasabb katonai kitüntetést, a médaille militaire-t. Korábban már a becsület rend nagykeresztjének volt birtoko'sa. A nagy katonai kitüntetést abból az alkalomból adták Berthelotnak, hogy betöltötte 65-iik életévét és nyugalomba vonult. — Hogyan öltözködjék a becsületrend női pa­rancsnoka? Páriából jelentőik: Ncmtles grófnői, a 'kiváló francia kölitőnőt, a® « nagy meglősz'el'.et'és ért©, hogy kinevezték a beceülelrend — komaiKvn- dánsává. ö a® első asszony, aiki ezt a kitüntetést megkapta. Kinevezése érdekes etikett- és toalett kénlést tesz aiktuáMssá. A parancsnokii méltóság jelvénye kifelé ezéles, vörös nyakkendő, ezen lóg a kereszt. Noaiillle® asszony kijelentette, tek untéit el arra, hogy barna-hajú, ez a vörös szákig nagy­szerűen öltöztető őt. Bizonyos nehézségek mulat­koznak a vörös nyakkendő viseletében akkor, auvi kor nagy estélyiben jelenik meg valóból, a széles vörös sza'Jlag mellett nehezen képzelhető el érlv kes gyöngysora, melynek viseléséhez a kifinomul! érzékű exétilcuB kö'tönő szívósan ragaszkodik. Választani ikelil vörös srovlkig és gyöngy közölt, fia Pária most lead a döntést­Az Isoíe Lipari foglya Az Etna havas csúcsát a Monti Nebrodici mere­délyei takarják, de ha füstölög, ide látni. A GoJrfo di Gioja kők vizén ívű Calahrie hegylánca néz szembe Messinával. Palemnóba igyekvő hajók füst­je úszik a Maré Tireno égbevesző horizontján. A hó! kis sziget fölött egyhangúan morogva füstölög az öreg Stramiboli. A ragyogó olasz ég alatt az obszidiánból, horzsa­kőből álb vulkanikus lejtőkön érlelik a híres mai- váziát, Sa.'Mna szigetén a kis Panasrkin, Alicurin és Fi'Mcurin földművesek szorgoskodnak. Lipari kö-i rül olajerdők ezüstöznek s Vulcano mélyéből bá­nyásszák a sárga kénvlrágof. Az egész öz'getcso- porton alig él húszezer Létek, maga Lipari városa j is alig ötezer embert számlák A halászok, borgazdák, olajtermelők és kénbé- ’ nyászok sötétre égett népét régebben csak a Jurán-i •iuick uercaV'k föl. akik a sziget-vulkán pompáját; jöttek meggy ön yörködiui. A sziget-viiágoeska kei’e- : mesen bizsergető fóiebnessége a tengerbe köpködő mogorva tűzhányó volt. Egy ezép napon — még tíz éve sincsen — a | szinte paradicsomi robinzonságban élő szigetlakuk- j hoz furcsa, marcona fegyveresek érkeztek. Fekete j ing volt rajtuk, vesszőn valóbba tűzött római bárd j az miüoran isokcn és főleg gyerek-emberek vo’ták. j Az öreg Stromíboli alatt is felcsendült a „Giovi-| nezza“ és zengett a római mars híres refrénje: ,,Per Benito Mussolini eja, eja, aladá." Aztán kövértokáe, elegáns, óralóncos hasak fölött nyúló hosszú orrai előkelőségek érkeztek. Nagy uraik, gazdag urak. Róma, Nápoly. Milánó, Firenze nagy’ bérpalotáinak boldog bártokosai. A kis fekete naszádok néha egész sereget hozlak belőlük. Az előkelő, bibi zott embereknek lekókadt a fejük. Mögöttük szuronyok csillogtak. A Duce az olcsóság! hu iám elinditására, még a líra stabi’izálásának nagy kampánya után. kiadta az ár leszállítási parancsot. A háztulajdonosok meg- hökkenve néztek. Itt húsz, ott huszonöt, sőt har­minc százalékkal le kell redukálni a házbéreket. Parancsba jött Ki vett komolyan gazdag uraik kö­zül parancsot anno 1922—23, ha az a római minisz- tereioöki palotából jött? A háború utáni olasz mi­nisztériumok arra voltak jók. hogy rend ele töket ad­janak ki. — legyen mit meg nőm tarban! a népnek. Kenyér kevés, legalább cirkusz legyen. A háziurak mosó! jogiak s a dátum elszaladt. Másnap ott voltaik a feketeingesek és gyors paík- k olásra nógatták az óitlhetetlenü! hebegő urakat. — Hová? — Direkció a. Lipari-szigetek. , A Duce egyetlen tollvonással seregeden küldte « renifenskedőket — a száműzetésbe. .Azóta a Lipari-szigeteknek sok-sok előkelő ven­dége volt már. akik nem a Stromboli kedvéért, — de a rend kedvéért jöttek a szigetre. Nem is jöttek, inkább hozták őket. A Lipari név félelmetesebb lett. Egy óv, két év, öt év: könnyen repül ez, — a rend kedvéért — a Palazzo Ohigi íróasztala mellől. Most már egyszerűen a p retek túrák is kimérhetik. Ki is mérik. A fasiszta-forradalom legerősebb bástyái északon állottak. Milánó. Torino. A nagytőke, a gyárosok, bankárok zsebéből szerveződött a fasizmus éleere- ge: az első rohamszázadok. A gyár, a bank adta e pénzt: le kellett tömi a felcsapó kommunista za­vargásokat. A fekeleszemű red áttör e azonban mesz­esebb érzett, messzebb nézett és messzebbre nyúj­totta ki energikus kezét: nem demagóg, államférfi lett. nem ellenforradalmat alkart, de rendszert csi­nált. Hogy elég radikálisan arról az Isoíe Li']>airi uj foglya ifi beszélhet egyet-mésf. R'kcardo Gualino ur, az olasz Sttonea, dusgazdag- tvigának megfelelően nagyobb kísérettel és külön hajóval érkezett meg a GoWo di Gioja hullámain © Fórom báli alá. A kiséret azonban nem a® ő szám­láján utazott: a fasiszta állaimén. A kíséretet a to­rinói prefektura rendelte a száműzött bankár mel­lé. A halászok, borgazdák, olajtermelők és kón- bányászok megbámulják az érkezőt. — Per Bacehio — káromkodák magáiban ftigioor Gualino, — ki hitte volna, hogy a Monté Viso elől i eme a forró szigetekre juttat az a milánói szer­kesztő. Még tiz éve sincs... Az a szerkesztő, a Duce, valószínűleg kevesebbet gondol már a bankárra, mint a bankár őreá. De azért társakat, azokat szerez neki a száműzetésbe. Nem hirmán!tásból teszi ezt. Az olasz gazdasági óbb. érdokiei kívánják Mikor fizetik ki végre a postatakarékpénztári betéteket? Hokky Káro'y képviselő interpelládóben sürgeti a külügyminisztert. hogy siettesse a postatakarékpénztárt egyezmény életbeléptetését célt nem ér, úgy Lengyelország kikapcsolásá­val uj egyezmény megkötésének kezdemé­nyezése, mert semmiképen sem szolgálhat az állampolgárok anyagi érdekeinek az egyez­mény ratifikálásának ad kalendas graecas való halogatása. Lengyelország a legkisebb mértékben van érdekelve a szerződő államok közül, a lengyel kormány polgárainak na­gyobb károsítása nélkül zárkózhat el az ügy végleges elintézésétől. A csehszlovák köztár­saságban a helyzet azonban lényegesen más. Itt sok tizezeren várják betéteik kifizetését, amitől nem egynek az egzisztenciája függ. Rendezni kell végre a kérdést azért is, mert az érdekeltek, nőm hogy pénzt nem kapnak betéteik után, hanem igen sok esetben még adót, illetéket, sőt késedelmi kamatot is fi­zetnek e mindeddig holt papírok után. Kérdem a Miniszter Urat: 1. ) hajlandó-e a lengyed ratifikálásról el­terjedt hírek valódiságára nézve nyilatkozni? 2. ) hajlandó-e az egyezmény ratifikálását a lengyel kormánynál megsürgetni? 3. ) amennyiben a lengyel kormánynak to­vábbra sincs szándékában az egyezményt ratifikálni, úgy hajlandó-e kezdeményező lé­péseket tenn-i az irányban az első egyezményt megkötő, azt aláíró és ratifikáló államoknál, hogy uj egyezményt kössenek Lengyelország kikapcsolásával, amely uj egyezmény annyi­val is inkább létrehozható, mert az első e^vezmény végrehajtását meghiúsító Len­gyelország a legkevésbbé van érdekelve. Berthelot tábornok élete: Verdun, romániai kudarc, román meg­szállás és ajándék földbirtok A wfelelőtlen tábornok“ vezette be a román csapatokat Magyarországra — 5 évvel ezelőtt megkapta a legmagasabb francia kitüntetést Budapest, január 30. Mint a P. M. H. je­lentette, Berthelot. tábornok szerdán este fél­hét órakor meghalt. A tábornok három hétig vívódott a halállal. Épugy, mint Joffrenál, ná­la is amputációt kellett végrehajtaná, ame­lyet magas korára való tekintettel szintén nem tudott túlélni. Berthelot hetven négyéves volt s a világháborúban a néhány héttel ez­előtt elhunyt Joffre tábornagy vezérkari fő­nöke volt. A világháború után a legfelsőbb haditanács tagjává nevezték ki s ezt a tiszt­séget halála napjáig viselte. Berthelot tábornok nevét 1918 végén tanul­ta meg a magyarság. Ez a Boulanger-szakál- las zömöktermetű, nyájas és udvarias mo­dorú francia tábornok a háború végén az antant keleti hadsere­gének volt a parancsnoka. A román hadse­reg újjászervezését vette át és ez nagy vonásokban sikerült is n^ki, de az újjászervezett román hadsereggel csak si­kertelen ellen támadást tudott intézni a ma­gyar ezredek ellen. Időközben felbomlott az Égős® hamká r-ezó 1 Utonányt várnak a szigetre. A vér nem válik viaszé. A Lipari-i balFák éneklik a ritmust: „©ja, eja, dalé .. A azárriütöttek nehezein lépnek u porhanyó, sa­lakom földön, öfc évig fogják tapo&űá. (ah.) orosz front, amelyről a németek a román frontra vetették hadierejüket s ekkor a köz­ponti hatalmak seregei elsöpör lék Berthelot román hadtestjeik így aztán nem sok haszna volt a román hadsereg újjászervezőséhek, de Bethelot tábornok a romániai kudarc után azért továbbra is helyén maradt. Később a nyugati harctérre ment, ahotl Reims-ot védelmezte s aztán újból visszatért Romá­niába. Az ő nevéhez fűződik az Összeom­lás után a román csapatoknak magyar te­rhietekre való előnyomulása. 1918 végén sorrajárta a románok által meg­szállt Aradot, Temesvárt és Nagyváradot. —- Aradi látogatása véres eseményeket robban­tott ki. Aliig gördült be az aradi pályaudvar­ra Berthelot tábornok külön vonata, megkez­dődött az uccai harc a város magyar és ro­mán lakosai között. A román katonák alig tudtak rendet te­remteni és sőrtüzet adtak úgy a magyarok­ra, mint a románokra. A véres aradi nap másnapján már Nagyvá­radon volt a francia tábornok, ahol csillapító szavakkal próbálta megnyugtatni a megszál­lás ellen tiltakozó magyarságot. Temesváron a magyar kormánybiztosnak megígérte, hogy az antant gondoskodik a szénelUVósróI. Álta­lában mindenütt, ahol megfordult ezekben a sötét napokban, udvarias és előzékeny kije­lentéseket tett 4 Prága, január 30. Hokky Károly az országos keresztényszoeialiista párt nemzetgyűlési kép­viselője ma ezt az interpellációt nyújtotta be: Interpelláció a Külügyminiszter Úrhoz a colt magyar postatakarékpénztári betétek ki­űzetésére kötött nemzetközi egyezmény Len­gyelország részéről történő ratifikációjáról Alterjedt híradások tárgyában. Sziiovenszkó és Ruszinszkó polgárait na­gyon közelről, sokszor ekzisztenciálisan ér- lekli a még máig is függőben levő kérdés: 3 volt magyar postatakarékpénztárban elhe­lyezett betétek kifizetése. Pod'karpatszka Túsz és Szlovénszkó lakossága tud a csehszlo­vák külügyi kormányzat által kötött egyez­ményről, amely az említett betéteik visszafi­zetésére vonatkozik. Tud arról is, hogy az egyezmény hatályossága a lengyel kormány haillgatásán múlik. Egyes sajtóközlemények liradása szerint az uj lengyel nemzetgyűlés az egyezmény ratifikálására készül. A hír­adások általános érdeklődést kellettek. Te­kintve a híradások keltette nagy érdeklődést a közvélemény helyes tájékoztatása érdeké­ben szükségesnek tartom, hogy a Külügymi- íiszter Ur a külképviseleti szervek utján sze­gezhető pontos információ alapján hivatalos tormában nyilatkozzék a kérdésben. A kö­zönség tájékoztatása fontos azért is, mert máT íddig is igen sokan e reménybeli pénzükre ulós.ságot csináltak a nehéz gazdasági viszá­lyok közepette. A külügyi kormányzatnak él adata ez évek óta húzódó egyezmény rati­fikálásának szorgalmazásra és amennyiben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom