Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-24 / 19. (2536.) szám

1931 január 24, stoanbat. 'PRÁGAI /VYagYAR- HI RLAI> 5 A néger elmondta életét Bata Kind/ti Amffoga Ibu bo Bagola urnák, nevezzük csak a hosszunevü, szimpatikus fe­kete bőrű urat egyszerűen Lobagolának, hatá­rozottan nagy reklámot csaptain a P. M. H. olvasóinak körében. Ezen a héten két levelet is kaptam, az egyiket férfi, a másikat nö irta és mind a kettő arra kért, hogy ha már is­mertettem a könyv problematikáját és azt is megírtam., hogy a legérdekesebb önéleileirás, amely az utóbbi évek gazdag könyv termésé­ből a kezembe került, mondjam el dióhéjban a könyvnek tartalmát is, ismertessem a civili­zációval érintkezésbe került vadember párat­lanul érdekes élményeit. Dióhéjban elmesélni egy könyv tarlóknál nem könnyű feladat, különösen akkor, amikor ennek a könyvnek nincs is a szó köznapi értel­mében vett tartalma, eöy változatos és külö­nös élet tarka epizódjavnak megrögzítése az egész munka, amelyet el kell olvasnunk, hogy jelentőségét értékelni tudjuk és nem eléged­hetünk meg rövidre fogott tartalmi ismerteté­sével. De hát mégis megkísérlem összefoglalni ennek az éleinek diapazonját, hogy ha már az érdeklődést felkeltettem iránta, némiképpen ki is elégíthessem azt. A könyv egy néger élettörténete, aki a „leg­sötétebb“ Afrikából való, sémita fajú és zsidó vallásu. Egy vademberé, aki gyakran fordult meg Európában és Amerikában — most is ott van — s aki sem a fehér emberek világában, sem szülőföldjén nem talált otthont. Lobog óla a francia Sudan-nak egy olyan ré­szében született, amelyet a tudományos kuta­tás még csak nagyon felületesen tárt fel és ezért megbízható ismereteink nincsenek róla. Az Ondo-rengetegben él a törzse, amely tele van elefántkor dákkal, tnajomosaláddál, min­denfajta kígyóval s az ember is csak maga- sabbrendü állat az állatoknak ebben a tarka világában és állandóan küzdenie kell és le kell győznie a többi állatot, hogy életben ma­radhasson. Éppen ezért jobban megfigyeli és alaposabban ismeri a körülötte élő állatokat, mini az európai a házikutyáját, a paraszt te­henét. A könyvnek egyik izgalmas értélce ép­pen ennek az állatvilágnak jellemző rajza 8 a sok állatiégendának ismertetése. Csodálkoz­va olvassuk, hogy az állatok királya, az orosz­lán, mint retteg a leopárdtól s hogy általában milyen gyáva, hogy hogyan temetik el ünnepé­lyesen az elefántok elhullott társukat $ ho­gyan vonul vissza a fiatal elefántpár a magány­ba, hogy a mézeshetek zavartalan örömeit él­vezze. De a vadak erkölcsei és szokásai nem ke­vésbé meglepőek az állatokénál. A pubertás kora a leányra kilenc, a fiúra tizenhárom éves korába köszönt. Hamarosan házasságra is lépnek s a családi forma a korlátlan poligá- mia. A nem szűz lánynak — és ebben a kér­désben a törzs varázslója mond Ítéletet — le­vágják a melleit, nemző szervét szétrombolják és ilyen megcsonkított állapotban a törzsfö amazon hadosztályába osztják. Ha a harcra elöregednek, a király tanácsadólestületébe ke­rülnek, a törzs kormányzásában tehát a vén- asszonyok karata érvényesül, akikben öltöny nem sok az emberi jóság és a szeretet. Ezek között a vadak közölt négyszáz zsidó család él, éppen olyan feketék és éppen olyan bar­bárok, mint a többiek. „li'nai Ephoraim"-nak nevezik magukat. Hagyományuk Szerint a templom rombadöntésekor hagyták el őseik Palesztinát, sokáig éltek Marokkóban, mig hosszú pusztai vándorlás után mai hazájukba érkeztek. Van ibórájuk, melynek betűi per­gamenbe vannak beégetve, úgy hogy meg- másitásuk lehetetlen és hél rabbi kormányoz­za őkel, kilőnek méltósága a családban örök­lődik. A bozóttal $ .őserdővel borított földre fehér ember még nem tette lábát « a fehérekről a legfantasztikusabb elképzeléseik vannak, a kis Lobagolának igy mesél róluk az anyja: Egy szemük, egy fülük, egy kezük s egy lábuk van, olyan nagy és széles, hogy fekvés közben le­gyezik magukat vele. Nem csoda, ha a kis gyermekben mind élénkebbé válik a vágy, hogy lásson ilyen mese alakot. Egy szép na­pon hasonkoru társával megugrik 8 többnapi vándorlás ulán az óceán partjára ér. Kanura Ülnek s elérik az első csodát, egy szörnyete­get: óceánjdró-gözöst. Lobagolo felmászik rája, nem érti, mit jeleni az indulást jelző tül­kölés. A hajó bensőjében fedezik fel, amikor a hajó már rég Icinn van a nyilttengeren. Kar­mol és harap mindenkit, aki a közelébe ér, úgy hogjj bezárják egy kajütl>e. Glasgowban köt ki a gőzös, ő azon csupaszon kiugrik s el­rohan. Egy barátságos skót ur talál rá, ha­zaviszi s maffánál tartja. Kezdetben tör és zúz, harap és karmol, a civilizáció azonban lassan erőt vesz rajta és megmérgezi. Ruhát adnak rá, iskolába küldik s aztán igy kiművelve pro­•• „On gyilkolta meg Mihály nagyherceget!“ Izgalmas jelenetek a párisi orosz emigránsok okirattol vaj! ási biinperének tárgyalásán A monarchista emigránsok Mjasznikov trockista menekültet vádolják a gyilkossággal Párís, január 23. „ön volt tehát Mihály nagyherceg gyi.kosa"? — Ezt a meglepetés- szerű kérdést intézték tegnap a párisi tör­vényszék bűn te tő tanácsának tárgyalásán egy tanúhoz. A bíróság emelvénye előtt két orosz származású ember, Polkán és Aieziev állottak okirattolvajiássaj, vádolva. Az állam ügyész szerint a két orosz emigráns Mjasznikov nevű föl­dijétől eltulajdonított olyan okmányoiiat, amelynek tartalma 111. Sándor cár fiának, Mihály nagyhercegnek a meggyilkolásával volt összefüggésben. Ez a Mjasznikov valaha meghitt barátja volt StaUnnak, később azonban Trockij oldala mellé állott és a vezérrel együtt távoznia kellett Oroszor­szágból. Abban az időben, amikor Mihály nagyherceget meggyilkolták, Mjasznikov el­nöke volt a végrehajlóbizottságnak. így ke­rülhetlek hozzá a gyilkosságra vonatkozó okmányok is. Az érdekes tárgyú perben a vádlottak a ká­rosulttal való első szembesítésük alkalmával tüstént megkérdezték Mjasznikovot, hogy igazak-e azok az orosz körökben elterjedt hírek, melyek szerint ö volt a nagyherceg gyilkosa. Mjasznikov nyugodtan, anélkül, hogy egy arc­izma is megrándult volna, állta a kérdések ke­reszttüzét s tagadólag rázta a fejét. A tárgyalás még drámaibb fordulatot vett, amiikor Wiagenski emigráns orosz ezredest hallgat­ták ki tanúként. Az ezredes fenyegetően rázta öklét Mjasznikov felé és úgy kitiltotta; „Ez az ember a nagyherceg gyilkosa. Ezt egész Oroszországban tudják és mi is tud- juk Egy másik tanú, Burcev Vladimír orosz új­ságíró is osztotta az ezredes véleményét. A bünper orosz tanúi magukból kikelve tá­madtak Mjasznikovra s jóllehet az elnök igyekezett őket csillapítani, a szenvedélyes hangú vita újból fellobbant $ kevés hijján tettlegességgé is fajulhatott volna. A büntetőtanács elnöke azzal vetett véget a megismétlődő összecsapásoknak, hogy még ha igaz is a tanuk által hangozatoit vád, a gyilkos akkor sem vonhtó felelősségre francia bíróság által, a demonstráció nem érheti el célját. Minthogy az izgatott atmoszférában a tár­gyalás csak nehezen haladt előre, a biróság 14 napra elhalasztott és a még mindig vesze­kedő feleket eltávolíttatta a tárgyaló terem­ből. Fogasom a közönség körében az a tisztaság, rend és előzékeny kiszolgálás, melyet 20% engedmény adása mellett nyújtunk ezen lap előfizetőinek legolcsóbban ná unk étkezhet, mert olcsó árainkból külön kedvezményképpen (P. 1. 50-es menüt kivéve.) 101. engedményt adunk. Semmi költsége sem az érkezéskor, sem az elutazás­kor. mert szemben va./yunk a KELETI PÁLYA­UDVARRAL Magyaros vendégszeretetrl vár­juk csaíádí szállodánk: an. PARK. NAGY- SZALLODA, BUDAPEST Vili. Baross-tér lo. Szemben a Keleti Pályaudvar érkezési oldalával Óriási vihar tombol a Fekete-tengeren Egy orosz hajó 35 matrózával és 16 utasával a tengerbe s&yedt Bukarest, január 23. A konstanzai kikö­tő környékén három nap óta olyan hó­vihar tombol, amilyenre az utóbbi évek­ben nem volt példa. A város környékét három méteres hó borítja, amoly a városi a külvilágtól teljesen elzárja ős minden­nemű forgalmat megakadályoz. A Leikan- ger nevű norvég hajót * vihar miatt nem tudták partra vontatni, mivel a parti le­Bócs, január 23. A süni influenzás megbetegedések miatt a bécsi városi közöktalásügyi tanács ideigle­nesen beszüntette a villaimosvasutak és a városi vasutak tanulójáratait. Tegnap több Súlyos beteget is szállítottak a kórházakba, a lapok szerint azonban nem lehet azt mondani, hogy a jár­vány Bécsben veszélyes jelleget öltött Angliában az influenzajárvány rohamosan terjed. Sok gyárat és hivatalt be kellett zárni, A jár­vány a katonaságra is átterjedt Az alders- hoti helyőrségi kórházakba naponta 210 beteget szállítanak. Az egészséges katonák naponta kétszer toroköblögelést végeznek. Az orvosok azzal nyugtatják meg a közön­séget, hogy egyelőre csak igen csekély a halálozás. gónység neon bírta a vontató hajót megkö­zelíteni. A hajó csak huszonnégy órai ver­gődés után tudott kikötni. Hasonlóan járt egy francia hajó, amely tizennyolc órát lián yk ód ott a tengeren. A Zavastia nevű orosz gőzös nyílt tengeren kettéhasadt és elsülyedt, A hajó 36 matróza és 16 utasa a tengerbe fűlt. Franciaországban a vidék több városából az influenzajárvány erősbödését jelentik: Roanneban a betegség súlyos tüneteket mutat és a halálozási arányszám aggasztóan emel­kedik. Seteben a postaszemélyzet betegeskedése miatt beszüntették a levelek kihordásál. Lyoniban különösen a gyárak és iskolák ér­zik a járvány hatását. Németországban a járvány egyes vidékeken etrősbödő, máshol enyhülő tendenciát mutat. Prágában íz?* T egyes információk szerint a járvány már fel­ütötte a fejét. Viszont orvosi körökben azt mondják, hogy epidémiáról még nem lehet beszélni, a járvány niég nem érte el a cseh­szlovák fővárost. A megbetegedések száma — A gyomorfájás, gyomornyomás, bélsár- pangás, nagyfokú erjedés, rossz emésztés, fe­hér nyelv, kábultság, fülzugás, halvány arcszin, kedvtelenség a természetes „Ferenc József* keserüviz használata által sok esetben elmúlnak. Az orvosi világ a leg­nagyobb elismeréssel nyilatkozik a magyar „Ferenc József“ vízről, mert hatása megbíz­ható és rendkívül enyhe. A ..Ferenc József* keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. elég nagy, de ezek is enyhébb lefolyásuak. Az uj nátha járvány jellemző tünete a hirte­len magas láz, mely a második napon már erősen csökken, és a neuralgiás, időnként felujuló fájdalmak a iest egyes részein­Budapesti jelentések szerint az influenzás megbetege­dések enyhe lefolyásuak és jóindulatuak. Meghalt Batthyányi László dr. hergel, a kiváló szemorvos Becs, január 23. Batthyány-Stratlmann László dr. herceg, a világhírű szemorvos ma éjszaka egy bécsi szanatóriumban hatvan­egy éves korában meghalt. Batthyány herceg Körmenden kórházat alapított, ahol ingyen kezelte a betegek százait. Mini szemspe­cialistát az ország határain túl is ismerték. A monarchia idejében Batthyány megkapta a legnagyobb világi kitüntetést, az aranygyap­jas rendet, a pápa pedig aranysarkantyús vitézzé avatta. Tizennégy hónappal ezelőtt alattomos módon rákbetegség támadta meg és kínos szenvedés után hunyt el. Kilenc gyermeke gyászolja, akik közül a bitbizomá­nyi birtokot legidősebb fia, László örökli. Az elhunyt herceget a németujvári családi sír­boltban temetik el. Az európai inituenzafront Becsben megszüntették a villamos tanulóvonatohat Könnyű lefolyású az uj nálhaláz tektora visszaküldi hazájába. llt eljegyez egy leányt, de mindkettőjüket bevádolják, hogy szüzességüket elvesztették. A leány az amazon hadtesthez kerül, öt föl­mentik a vád alól s hat feleséget kap egyszer­re. De nem érzi magát sehogy, a vadság, a bar­barizmus kedélybeteggé teszi, nem érti meg senki s bolondnak tartják, amikor maguktól futó kocsikról, vonatokról, világosságról be­szél. Menekül. Ember evők fogságába jut, meg­szökik és Skótországba tér vissza. Ott két je­lentős dolgot tanul, megismeri a fehérbőrű zsidók létezését és zsinagógájulzat, azután megimerl a „Stop your tickling, Joch“ va­rieté-slágert, amely további életében nagy szerepet játszik. De az iskolába már nem tud beleszokni és „fehér szülei hazájából“ a csa­ládnak vele egykorú fiával útnak indul. Lon­dont, Párist, Berlint látja, de fiatal mestere már betelt vele s Afrikába küldi. A parti gő- zösön tapasztalja először, hogy miként bánik a fehér ember a négerrel és gyűlölni kezdi a fehéreket. A rengetegben vad kalandokon megy át, ellenség fogságába kerül, vezetőjé­vel megszökik és törzséhez tér vissza.. De mert idegen törzsből való vezetővel jött, magát is ellenségesen fogadják. Vezetőjét megkinozzálc s megölik, ő maga megszökik. Ismét Glasgowban van. „Fehér atyja“ meg­hal s 1000 fontot hagyományoz neki. London ba megy s onnan Amerikába. Ott ismeri meg a „colour-problem"-et, a színes kérdést. Egy néger a házába fogadja, Varieté-színpadra lép, afrikai táncokat táncol s előadásokat tart az afrikai misszionárusokról, akiket soha sem látott. Fekete házigazdája ellopja pénzét, de jó barátai vissza juttat jak Londonon át Dahr- meybe. Londonban ellopja egy barátjának a pénzét, akit régebben ő segélyezett. Ezért fog ságba kerül. Kiszabadulása után továbbuta­zik, azután Lagosban marad, mert az ottani | fehér kolóniában hallatlan sikert arat ,,Slopf Your tickling"-je. De maláriába esik, ismét Angliába, onnan Newyorkba megy, tüzevő- kéni produkálja magát és pénzét ismét el­lopják. A háborúval uj kanlandok kezdődnek. Az amerikai hadsereg önkéntese, de megtud­ják bünteteti előéletét és elbocsátják. A ka­nadai hadseregbe lép és Angliába beosztják a zsidó hadtesthez, amely Palesztinában küzd. A háború befejeztével itt akar otthont terem­teni, de hitsor sósat tudni sem akarnak a néger­ről s elüldözik a körükből. Tehát gyorsan ha­tároz. Katolikus hitre tér, egy kairói kopt is­kolába lanit és újból Newyork né gérne gye­dé ben köt ki, ahol előadásokat tart s barát­ja inak unszolására megírja önéletrajzát. Amint azt a mukkor elmondottam, arra ad feleletet ez a könyv, hogy hogyan reagál a szí­nes ember lelke, ha a fehérek civilizációjának hatása alá kerül Avion.

Next

/
Oldalképek
Tartalom