Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-23 / 18. (2535.) szám

1931 január 23, péntek. !>!«<MMAGtARHrRLSR 9 — Mimién magyar nőt érdekel a Nagyasszony januári szám-a. A gazdag tárlatom, díszes kiállítású szám tartalma a következő: Péchyrté Bartóky Má­ma: öt év számadása. — Darvas Jáno6: Uj eszten­dő, uj feladatok. — Nagyteronyay György: Farsan­gi tanácsok a nászaymdökrál. — Mariára levele. — Gr. B.-né Pcngrájoz Laya: Asszony az őszben". — Máriássymé Szemeire Katinka: Csendes óra. •— A Benczur-nővércdc kiállítása Budapesten (képpel.) — Egy költőről egy költő (Szabolicska-vereek). — Barsyné Kai] Irma: Beteljesülés. — Napsugár asz- szony: Nem vágyom (vers). — I>r. Scbalter Sán- dóimé Mészáros Dóira: Korunk Nagyasszonyai — Be ez Aranka: ■ Fiatalság. — Bótón: Az éleit (vers). — Magyar háziipar (k'ét képpel). — Magyar asszo­nyok munkája. — A’iapy Gyula dr : A fejedelem szava. — Mátczay: Benői bácsi és a péntek. — A mii otthonunk. — DLvatképek. — Rejtvényroval — A Nagyasszony megjelenik minden hó közepén 24 oldal terjedefembeu. Előfizetési ára egész évre csak 24, félévre 12 K. Egyes szám ára 2.50 K. Megren­delhető a P. M. H. ^adóhivatalánál. — A rimaszombati magyar gimnazisták es­télye. RLmasztwniba'ti tudósítónk jelenti: A ri­maszombati csehszlovák állami magyar reál- gimnázium ifjúsága a segély zőalap javéira ja­nuár 31-én táncmulatsággal egybekötött mű­kedvelő estélyi rendez a rimaszombafti Tátra- szálló emeleti helyiségeiben. Műsorom kiét Nóti egyíeivonásos, három zeneszám, egy melodráma és egy táncduett szerepel. A be­vezető pro ló-got Szómba íhy Viktor irta. A niaigyar gimnazisták estélye iránt megyeszer- le nagy érdeklődés nyilvánul nieg. — Halálos autógázolási baleset Zsolnán. Zsolnai tudósítónk jelenti: Engel nagykeres­kedő teherautója, amelyet Torin János sof- főr vezetett, a Kis uocán átvezető hid előtt elütötte Duroska József vasutast, akinek testiéin áthaladtak a kerekeik és halálraron- csolták a szerencsétlen embert. Torin János mérsékelt sebességgel vezette a kocsit, de a vasutas a tülkölés dacára sem tért ki, vagy talán az utolsó pillanatban akart elugirani. A rendkívül csuszamlós utón azonban elcsuszoit] és megtörtént a szerencsétlenség. A csendőr- j ség a halálos baleset ügyében szigora nyo-; uiozást indított, egyelőre azonban nincsen ' bizonyíték a soffőr bűnössége mellett. Az el-j járás tovább folyik. A tragikus végétért vas-j utas hat kiskorú árvát hagyott hátra. — Betörtek a nagysurányi polgári iskolába. N viteti tudósítónk jelenti: Te'gnapra virradó éjjel vakmerő betörést követtek el ezideig ismeretlen tetteisek a nagysurányi polgári is­kola tornatermébe. A betörők álkulcs segít­ségével behatoltak a terembe, ahol feltörték a szekrényeket és azokból különféle sport-' felszerelést és ruhaneműit loptak el mintegy7; ezer korona értékben. A betörést a kora reg-; geli órákban vették észre és azonnal jelen­tést tettek a csendőrségneík, amely megindí­totta a nyomozást — Teaest a prágai MAK-ban, A prágai Ma­gyar Akadémikusok Körének vezetősége ezúton értesíti tagjait, hogy e hó 24-én, szombaton este a kör egyesületi helyiségében teaestét rendez, melyre az egyesület tagjait ezúton is meghívja. — Nagy barlanghálózatra bukkantak Keszthely mellett. Zalaegerszegről jelentik: A Keszthely mel­letti Cserszegtoma.j községben kutatás közben 50 méter mélységben barlangokra akadtak. Most a helyszínen járt a Magyar Földtani Társaság kikül­dötte és megvizsgálta a barlanglalakulásokat. Két és félórán keresztül mintegy száz méter távolságban vizsgálta meg a barlanghálózat termeit és folyosóit. — A szovjet a múlt évben tizenkétmillió métermázsa búzát vitt be Angliába. London­ból jelentik: Grabam kereskedelmi minisz­ter egy interpellációra adott válaszában be­jelentette, hogy a szovjet a múlt év novem­berében öt és félmillió, decemberben pedig több mint hat é? félmillió méteraiázsa búzát, vitt be Angliába. — Egy budapesti számtanácsos leugrott a harmadik emeletről. Budapestről jelentik: Szilágyi Lajos, a Társadalombiztosító Intézet számtanácsosa, tegnap reggel a Szövetség uc­cui házának harmadik emeletéről az udvarra vetette magát. A számtanácsost életveszélyes állapotban szállították a Rókus-kór házba. Szilágyi az OTI központi intézetében teljesí­tett szolgálatot, a behajtási osztály egyik fő­tisztviselője volt. — Lipót Szalvátor főherceg majdnem revü­sztár lett Newyorkban. Bácsbői jelentik: Az Exírablatt newyorki jelentése szerint Lipót Szal­vátor főherceg majdnem variété-ceillag lett Ame­rikában. A főherceg, mint emlékezetes, nemrégi­ben szabadult ki a vizsgálati fogságból, ahová azért került, mert állítólag nem tudott elszámolni azzal az Összeggel, amelyet Mária Terézia főher­cegnő Napoleon-nyakékéért kapott. Az egyik legnagyobb newyorki variété- és filmszínház tu­lajdonosa, Loew magas honorárium ellenében több hónapra szóló szerződést, kötött Lipót Szal­vátor főherceggel, akinek a newyorki orfeumban kellett volna föllépnie egy ezkecsben, amelyet egyenesen az ő számára írtak. Miss Cobrun, aki annak idején a főherceg szabadonbocsátása fejé­ben megállapított 7200 dollár óvadékot lefizette, tiltakozást jelentett be a törvényszéknél a szer­ződés ellen, úgyhogy a főherceg január 7-ére hirdetett első fellépésének el kellett maradnia. Miss Góbiira azt mondotta, hogy a ezkecsben va­ló í'zereplés méltatlan egy volt főherceghez. Loew ozekután most a The Grafic cimü newyorki iappal kötött megállapodást, melynek értelmében Lipót Szalvátor főherceg folytatásokban közli a lapban élete történetét. SziUHÁz-KörAvKabTüRA Négy hemutató H. BÉCSI MENYASSZONY Három!eívonúsos vígjáték — Orbók Attila novellája nyomán irta Béheli László — Bemutatta a Nemzeti Színház Pomóthy Krisztina „nemzete® leányas-z- szony“, ahogyan a darabban, titulálják, fiata­labb éveiben Bécsiben, egy nagy bálon el­vesztette a szivét. Beleszeretett egy ulánus főhadnagyba, már majd hogy a menyasszo­nya lett, amikor megtudta, hogy a főhad­nagy ur ugyanakkor, amikor neki örök hű­séget ígért, az opera prímaballerinájánál töltötte az éjszakát. A szerelemnek egysze­ribe'vége szakadt, Krisztina hazajött. Ma­gyarországra és azontúl csalódott leányszi- vének minden elkeseredésével gyűlöl min­dent, ami „ósztriai" (a darabban mindig igy mondják), örökölt birtokának szenteli miin- i den erejét, energiáját és sikerű1, is az adós- | sóggal terhelt örökségből — kívánatos örök- ! séget teremtenie. Családja, cselédsége és mindenki, aki a közelében él és lélokzik, reszket és fél tőle. Valóságos őrmester a portáján,; — pedig alapjában véve jó, nenfe- sen érző, megértő, kedves és elnéző „leány- i asszony" — csak minden „ószt,riai“-val szem- , ben kérlelhetetlen — legyen az ember, állat í vagy tárgy. Féltő szeretettel csüng Laci öos- | evén, akit Bécsibe küld ,,iurisprudentiát“ ta- : nulni. és aki — hiába, az élet utjai kiszámit- | hatatlanok — egyszerre csak bécsi menyecs- I kével tér az ősi házba. Tyüih, lesz itt ribillió! | A bécsi menyecskét el kell tagadni, el kell I rejteni, .rá kell fogni, hogy másnak a felesé ! ge. És ebből támad azután az a bonyodalom, amely Békefi vígjátékának a magivá! adja Persze, a végén minden kiderül és — tér mószetesen — minden rendbe is jön. A kritika kissé keményen báni el ezzel a darabbal. Egy kabarékonferánszién ak ne­hezen bocsátják meg, hogy darabot ir és mulattat. Holott ez az utóbbi a hivatása, hogy ne mondjuk: a kötelessége. Béíkefi da­rabjának bizonyára vannak hibái; sok ben­ne az anadiron izmus, sok az időbeli tévedés — a darab a múlt század' negyvenes éveiben játszódik —, Kossuthról mint a „pesti próká­torról" esik benne szó — a negyvenes évek­ben! —, aki „még sokra fogja vinni", — de mindezeken túl a darab kedves, feliér, mu­latságos, szórakoztató vígjáték, egy prózá­ban megírt operett, amelyik a hallgatót jé kedvre hangolja. Az ember egy derűs est emlékével távozik a színházból és — Iste­nem — mi kell ennél több manapság, ami­kor az élet olyan szomorú és olyan nehéz. A Nemzeti Színház sok szeretettel karolta fel a darabot és a reáforditott fáradság — bizonyosak vagyunk ebben — nem veszett kárba, mert a vígjátéknak nagy közönség- sikere van. És végre is, ez a fontos. M. Tas- nády Ilona játszotta Krisztinát. A kritika nem találta elég „darabosának, elég marco­nának, — de nekünk ugv tetszett, ahogyan a színpadon jelentkezett: a maga szépségében, enyhe szigorúságában, szép beszédében, ne­mes fellángolásában és mindent, megértő megbocsátásában. Somogyi Erzsi a kis bécsi menyecskét ruházta fel sok bájjal és üde- seggel. Rózsahegyi Kálmán — ez az istenál­dotta színész — nagyszerű, mint. mindig, és Aibonyi Géza, Ba.rtos Gyula, Forgádh Antal, Palágyi Lajos, Sugár Károly is mindent megtettek a sikerért, amely — ismételjük —■ legalább a közönségnél nem maradt el­Intimitások a leleplezett Ferdinand Brucknerról Bárdos Artúr, a Magyar Színház igazgatója, Berlinben a Theater in Paliraenihaua igazgatója volt és ebben a minőségében gyakran találko- z ott színigazgató-kolégájával, Theodor Taggerrel, aki az irodalmi világ nagy meglepetésére Ferdi­nand Bruckner lett. Kiderült róla, hogy azonos azzal a titokzatos drámaíróval, akinek nevét, illetőleg személyét senki sem tudta megfejteni. Bárdos Artúr intimitásokat mond el Taggerröl. A „MÉLÁK" EMBER — Egy rankeretrassei Condütoreí-iben f ©tetéz­tem naponkint — kezdi Bárdos Artúr — és az asztalnál együtt ültem Theodor Taggerrel. Ma­gas, hosszú ember, kidülledt szemű, akit ma­gyarán itthon „nagy mélák embernek" nevez­nének. Igazán nem hittem volna róla, hogy ő irja azokat a remekműveket, amelyek a modern színpadi irodalom nagyszerű alkotásai. A „Ver- toredheri-t, az „EíisaJbeth von England“-ot, a „Krankheit dér Jugend"-et... És az asszony! Az asszony túlságosan molett, energikus nő, szinte anyósnak is beilene. Erőszakos egy ki­csit és a férj bizony retteg tőle. Ha valami nem tetszett a nőnek, aki gyakran bejött a. kávé­házba, akkor ráki ab ált az urára: — Schweig! Hallgass!... — Mindent a fele­sége csinált Theodor Tagger színházában és féltek is tőle a színészek. A BUKOTT SZÍNIGAZGATÓ — Theodor Tagger a berlini Ren'ai&sance- szimház igazgatója volt, a színház nagyon roez- szu:l ment. Különös tragikomédiája a sorsnak, hogy Theodor Tagger nem tudta előadni Ferdinand Bruckner darabját, az „Ifjúság betegségét", mert időközben megbukott a színház. A már vi­lághírűvé lett darabot Hartung, az utóda adta elő, szédületes sike'rrel és Theodor Tagger a le­írhatatlan örömérzés mellett kissé szomorúan állt a színház pénztáránál, arra gondolt, hogy miért nem sikerült a saját darabját előadni ilyen sikerrel, amikor még ő volt a színház igazga­tója. FERDINAND BRUCKNER BÉKEFFY-DARABOT JÁTSZIK! Tagger, mikor már valóban Ferdinand Bruck­ner volt és igazi, robbanó sikerei voltak, átvet­te a Theiater am Kurfürstendamm-ot és ott töb­bek között előadta Békeffy László darabját. ^ Irta otthon a drámáit, aztán bement a szín­házba igazgatni. PÁRBESZÉD A KAVÉHÁZBAN — Világosan emlékszem, egyszer hosszasab­ban beszélgettem vele feketénél és dicsértem az „Ifjúság betegségét". Később odajött a fele­sége ifi és i—i összenő ztok. Most emlé kszem vég­eredményben arra, hogy valahányszor össze­ültünk, Theodor Tagger mindig Brucknerről beszélt, sőt rá akart bírni arra, mi két színigaz­gatók produkáljunk együtt egy uj Bruckner- darabot, közös üzleti válalíkozásban, ö meg tudná szerezni ... — Remek a diarab! —' mondta Tagger. —• Ismeri? — kérdeztem. — Mi a témája? — ... Nem tudom — itt zavarba jött —, de azt hallom, kitűnő. Jó volna, ha együtt dolgoz­nánk, mert én ezt jó üzletnek tartom. — Tár­gyaltunk is, de aztán abbamaradtak a dolgok. Be kell vallanom, hogy a végén elviselhetetlen lett Taggernek Bruokner-rajongása. Mindig azt mondotta, hogy ez az ember tesz a jövő dráma­írója. A végén igaza is lett... ieglobli íárcasáa találkozóhelye SEC? PAVIU.G& PBAHA, Rybná ni. Sárost Árpád költeményei Sárosi Árpádnak kötetben még meg nem je­lent versei megjelentek a kassai Kazinczy Tár­saság kiadásában „Áldozom a napnak" címen. Sárosi Árpád egyike volt azoknak a vidéken élő poétáknak, akik a főváros irodalmi körei­ben is elismerést tudtak szerezni maguknak. A budapesti szépirodalmi lapok állandóan hozták verseit. Most megjelenő versciklusának: „Áldo­zom a napnak" ő maga adta még a címét, de az elmúlt év tavaszán bekövetkezett halála meg­gátolta abban, hogy befejezze a munkáját. A sajtó alá rendezést a Kazinczy Társaság főtit­kára, Sziklay Ferenc végezte, ugyanő irta meg a kötet előszavát is. Sárosi Árpád egész különös jelensége a ma­gyar irodalomnak. Talán az a jelző illik rá a legjobban: „örök ifjú". Nincs olyan változása a magyar irodalomnak négy évtized alatt — és mennyi ez a változás, színben, hangban, tárgy­ban, elgondolásban! —, melynek hatása ne ér­ződnék meg versein. Minden korfordulat átzug szeizmográrérzókenységü lelkén, csak egyet tart meg vezetőfonálnak életében és költészetében, a szépség, jóság, hit, szeretet mindenekfölött- valóságát s az ebből származó örök optimiz­musát. A Kazinczy Társaság nemcsak kegyeletes kötelességét teljesítette, amikor egyik alapító­jának s mindvégig lelkes, munkás tagjának eze­ket a rövidlélegzetü, kedvesen megirt, de mély- értelmű verseit kiadta, de szolgálatot akart tenni azoknak is, akik hisznek még ma is a szépség uralmában s akik telkük vágyának visszhangját várják a versekben. A kitencives, csinos kiállítású kötet ára, 20 korona; megrendelhető a Kazinczy Társaságnál (Kosioe, Éder-u. 9.). Postai küldés esetén 3 ko­rona portót számit föl a társaság titkársága. _•—*—-------------------------­Ar thritis, ischias. kötzvény szörnyű szavak azok számára, akik abban szenvednek. Pöstény iszapfürdői segíte­nek, de nem mindenki utazhat fürdőre. Olvasóinkat bizonyára érdekelni fogja, hogy Pöstény eredeti iszapjával otthon is lehet eredményes kúrát tartani. Ezen iszap minden gyógyszertárban beszerez­hető mint „Pi-Qa“ term. iszapkocka, amelyből a pakkolások és borogatások elkészíthetők. (*) „A hercegnő férje". (Premier a prágai Velka Operetában). Sokáig tartott, mig Prágában az ope­rettek a külvárosi színházakból bevonulhattak a kü­lön erre a célra épített operettszinházba is. A köny- nyü zenét nem értékelték a csehek s nagy fárad­ságba került Jerabek igazgatónak, amíg a város centrumában egy modern operettszínháziján a köny- nyü, fülbemászó zenét is megszerettette a prágai közönséggel. A Velka Opereta legújabb premierje: „A hercegnő férje" volt, amely darab a francia Ver- neuill Beer és Ralph Benatzky: „Ma soeur et moi" cimü operettjének cseh változata. Zenéje könnyű, témája nem uj, de kedves. Egy szegény könyv­tárosba beleszeret a hercegnő, aki csak úgy tudja a szerelmes ifjút vallomásra bírni, hogy szegény elárusitóleánynak adja ki magát. Megházasodnak, de a férj szerencsétlen a pompás környezetben e válni akar a hercegnőtől. A bírósági tárgyaláson azonban kitűnik, hogy a házasfelek még mindig szeretfc egymást s igy a bíróság a tárgyalást egy félévre elhalasztja. Á darab főszereplője Olga Au- gustova, aki ma Prága legjobb operettprimadonná­ja, a hercegnő szerepében kellemes hangjával, gyö­nyörű ruháival tűnt fel. Játéka közvetlen, azonban kissé szegletesen mozog még a színpadon. Partne­re, Hugó Kraus a félénk könyvtáros szerepében elsőrendű volt. Slávka Tauberova az együttes szub- rettje, temperamentumos játékával nagyban hozzá­járult a sikerhez. Jó játékot adtak Marék a cipő­kereskedő, Budil a magyar földbirtokos szerepében. Jaromir Zsid karmester hibátlanul dirigált. (—per.) (*) Újabb Molnár-siker Prágában. A prágai Kama­ra Színház nagy sikerrel mutatta be Molnár Fe­renc „A jó tündér" cimü színmüvét. A főszerepet Meda Valentova és J. Sedlacsek játsszák. (*) Ady Endre híres cigánya a színpadon. Ady Endre életiében érdekes szerep jutott Vek Gyulá­nak, a világtalan muzsikus cigánynak, aki virtuóz technikával és egészen eredeti felfogással szólal­tatta meg a hegedűjét. Ez a oigányzenész nem az álla alá fogja a hegedűt, amikor muzsikál, hanem mint egy kisbögőt a térdei közé szorítja. Nagyvá­radi újságíró korában ismerkedett meg Ady Endre a cigánnyal, akit rendes koanencióval SBerződtetett. írásaiban sokszor megemlékezett róla. Ady Endre vak muzsikusa még ma is ék Rosszul megy a sora. A nagyváradi színház igazgatója Ady-eetét rende­zett, amelynek keretében eaava-latok, méltató be­szédek és Reinitz-daioik hangzottak el A műsorban fellépett Vak Gyula is, oki Ady kedvenc magyar nótáit játszotta nagy tetszés mellett, (•) Magyar filmmúzeum, Budapestről jelentik: Hir szerint még ebben az esztendőben megnyílik a Károlyi-palota két termében a magyar történelmi filmmúzeum, amely most már képben és hangban :is megörökíti mindazt, aminek kulturtörténelmi fon­tossága van. Az első, már a múzeum céljaira ké­szült filmet Appouyi Albert grófról készítik, aki híres békebeszédét fogja a film előtt elmondani. (*) Berlini színházi krízis. Berlinből szomorú hí­rek érkeznek. Az ottani színházak jelentékeny ré­sze mostoha anyagi heyzetbe jutott A karácsonyi ünnepek nem váltották be azokat a reményeket, amelyeket a színigazgatók hozzájuk fűztek. Az igazgatók megpróbálkoztak azzal, hogy méreékel- tessék a vigalmi adót. Ez a törekvésük azonban Berlin városának rossz anyagi helyzete miatt cső­döt mondott. Most ismét összejöttek az igazgatók és megtárgyalták, milyen módon lehetne segíteni színházaikon. Végül is határ zatílag kimondották, hogy az elsőrendű színészek gázsiját 50 százalékkal fogják csökkenteni Eziirányban már meg is kez­dődtek a tárgyalások, de nem látszik valószínűnek, hogy megegyezés jöhet létre az igazgatók és a szí­nészek között. Már pedig, ha megegyezés nem lesz, több mint valószínű, hogy rövid időn belül nem egy berlini színház bezárja kapuját. (*) A Földes-társulat pozsonyi vendégjátékai- Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: E hó 19-én és 20-án két nagyon jól megválasztott darabot vitt sikerre a Földes-szintársulat együttese, vendég­művészek nélkül. Hétfőn „Az elcserélt ember" Bó- nyi Adorján kitűnő színmüve került bemutatásra. A címszerepet Danis Győző kitünően alakította. Me­leg szivhangjai és a legapróbb részletekig megját­szott szerep egészen meghódította a hallgatóságot. F. Mihályi Lici az anyát alakította mindvégig meg­megtartott halk finomsággal. R. Mihályi Vilcsi, Tan­ka Dóra, László Ili, Kemény Erzsi kis epizódszere­pében, a kis Székely Mariska mint Janika, vala­mennyien kitűnő alakítást nyújtottak. Földes igaz­gató természetes humora most is rengeteg kacagást váltott ki. — Kedden Marcell Pagnol „Topáz" c, vigjátékát hozta színre a társulat. Simái Ede vitte a. darabot sikerre, alakítása minden várakozást fe­lülmúlt. László Ili, aki határozottan tehetséges színésznő, egyáltalán ne mtud egy kis derűt, me­legséget varázsolni maga köré. Tanka Dóra, Rajz Ferenc, Kovács Árpád, Danis Győző, Novak István, tehetségük legjavát adták több-kevesebb, sikerrel. A rendezés is Simái Ede érdeme.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom