Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-23 / 18. (2535.) szám

1931 januáT 23, péntek.

^nm9Nn%acm.^i — ■za&vm&naswg. tz

^RX^JV^Afi^ARHlKIiAI?

AZ EZERMESTER

Korunk a tudományos érdeklődés kora és ebben sok a biztató, mert amikor minden hit megrendül; minden remény ellankad és minden szeretet kiapad, mégis akad egy eszmei forrás, amelyre épiíeni lehet B amely a fejlődést előmozdíthatja. Voltak korszakok, amikor a tudományos érdeklődés teljesen semmivé olvadt és csak egy Aquinoi Tamásnak, egy Albertus Magasnak mécsese világított abban a vigasztalan homályban, amely az emberiség szellemére nehezedett'. A pozitív s a természet megismeréséből merített tudás helyét akkor a babona töltötte be, máglyára került, aki a megcsökönyösödöít és be- fdegzett tételek helyett újat és igazat hirdetett és az ilyen korban tömegével szedte áldozatait a testi és a lelki ragály. Országok és városok népét irtotta ki a fekete halál és ártatlan gyermekek tízezreit vitte halálba a Szentföldet gyermeki ártatlansággal megvívni akaró fanatizmus. Sötét korszaknak tartja az ilyet a közfelfogás és szembeállítja vele korunkat, mint a felvilágosodás és a pozitív tudás századát.

A tudomány már rég kilépett a tudós dolgozószobájának és laboratóriumának exkluzivitásából, nem csak egyetemi katedrákon világoskodik, hanem közkinccsé vált. Az történt, hogy a tudományt nép szerüsitették. Kétségtelen, hogy a technika diadalmas előretörése lendítette előre a tömegek hallatlan érdeklődését a tudomány minden ága iránt Alig van ma olyan feladat, amelyre azt mondhatnék, hogy mcenhlhaíatlan. Még négy évtizeddel ezelőtt őrültek liazaba csukták volna Obertli professzort, ma már a rakétarepülés és a világtéri utazás problémája kikerült az elméleti megfontolások köréből s figyelemreméltó kísérletezések tárgyává vált

Hogy a laikus közönség mennyire tisztában van a technika s a tudomány fejlődésének lehetőségeivel, nagyon tanulságosan mutatja az az ankét, amelyet az év fordulóján a Berliner Tageblatt rendezett olvasóival. Arra a kérdésre kellett megfelelniük a laikusoknak, hogy milyen technikai felfedezések váratnak magukra az elkövetkező évtizedben. Olvasom ezeket a feleleteket, fantasztikusnál fantaszii- kusabb ötletekkel találkozom, de egyre sem merném rámondani, hogy megvalósíthatatlan és egész bizonyos vagyok abban is, hogy kivitelük a közeljövőben talán valósággá válik. Nem tudtam mosolyogni azon az intelligens rimaszombati úriemberen sem, akivel a villanytelep ominózus bérbeadásáról beszélgettem s aki a negyven éves szerződés jogi oldalát és anyagi hátrányait ismertette, egyszerre csak azzal a frappáns kijelentéssel lepett meg, hogy mi történik, ha negyven éven belül vezeték nélkül lehet majd az áramot a fogyasztóhoz juttatni? Fan- tazmagonia? őrültség még az elképzelése is? Ne nevessetek rajta, megtörténhetik!

Éppen ezek a non putarem lehetőségek azok, amelyek a laikus várakozását és igényeit különösen felcsigázzak a tudománnyal szemben. És éppen ez az abszolút bizalom a fejlődés lehetőségében és eredményeiben egy sajátságos típust tenyésztett ki, a tudomány iparlovagjainak típusát, akik titokzatos gesztussal ütnek a tarsolyukra s világot rengető felfedezéseket rejtegetnek. Némelyik talán megtévesztett ember, aki kísérleteiből helytelen logikával téves következtetésre, de feltétlenül jóhiszemű és maga Is hisz munkájának pozitív értékében. Némelyik álmodozó teoretikus, papiroson felfedező, aki még csak nem is látott laboratóriumot. Ezek az örök perpetuum mobilések, a kör négy szöges! tői, akik hetenként egyszer rendszeresen vastag levéllel keresnek fel s el akarják blráltatni velem találmányukat. Rendszerint már a harmadik egyenletben előjel-hibát találok s igy persze hogy megértem, A miért egyenlő B-vel. Ezt a típust aztán kiveszem az iparlovagok csoportjából. Vannak beteg agyak, paranoeásak, akik fixa Ideájukat boldogboldogtalanra rátukmálják, ezekhez is gyakran vau szerencsém és irataim között most is olvasom annak a két évvel ezelőtt közölt újságokban sokat szerepelt fiatalemberek a levele, aki Érsekújváron kereste az Atlantiszt és aki mint az egész világ üldözte egyén, nálam keresett menedéket. És ne tessék hinni, hogy az mind csapnivaló bolondság, amit a beteg agyak összehordanak, megdöbbentő rendszer van a fantazmagóriájukban, rendszerint sokat olvasott emberek és sokat is tudnak. De zavaros fejük természetesen nem emésztette meg, amit ösz- szeolvastak és beteg fantáziájuk a végletekbe ug- rándoz.

Szigorúan el kell különíteni az Iparlovagok csoportjától azokat a komoly, sokszor világhírű tudósokat, akik végzetes tévedésbe esnek, igy jutnak szenzációs eredményekhez, ezeket a világsajtó a tudós auktoritásának hatására kikürtöli s utána bekövetkezik a blamázs. Sokat nevettem azon a fiatal geográfuson, aki kisázsiai utján hőmérőjét a kordé kerekére kötötte s igy végzett hőméréseket. Hát az a híres archeológus, aki az erózió és szél által kivájt kisázsiai monilithokban az ősember eszközeit vélte felfedezni s arra a következtetésre jutott, hogy Kis- ázsiát az őskorban olyan sürü lakosság lakta, mint most akár Belgiumot. És nem tragikus Miethe professzor esete, aki higanyból aranyat varázsolt elő, de — amint később kiderült — a parányi arany csip lelőjenek nyergéről került a higanyba.

Vannak azonban iparlovagok, akik a tudományt tudatosan használják fel mások megtévesztésére. Egypáran talán az örök homályból akarnak felszínre vergődni, amire reális tudásuk soha nem képesítené őket s minden gonosz szándék nélkül állanak elő a blöffel, huzzák-halasztgatják a kísérleti igazolás dátumát és néhány hétig a szenzációs reklám kétes dicsfényben sütkéreznek. Ilyen volt talán az a Maíhews mérnök is, aki halálsugaralval hozta lázba a vii 'got, míg kiderült, hogy egyszerű kathód- BUgározást produkált.

A tudomány igazi iparlovagja fizelmeit arra használja fel, hogy embertársait rászedje, pénzt csaljon

SzenüvénUirdcn

(Posta, távirda, telefon: Liptovsky Sváty Ján)

állandó Skiiatiíoíyamok

Skitanár; Burtovsz y Miklós

De hát annyi tapasztalat, oly sok tanulság után hogyan van, hogy kiváló értelmű emberek, elsőrendű gazdasági szakértők, kereskedők, sőt szaktudósok is bedőlnek a naiv trükköknek és rendületlenül bíznak Kurdschildgennek meg Tausendnek, az ásványvilág kóklerjeinek? A feleletet talán egyrészt Le Bon tömeglélektani tételében kereshetjük, hogy tömegben — emellett vegyük figyelembe a kisérki tőlük s amíg le nem leplezik, jól éljen. Érdekes, hogy egyikük sem szakember, ami különben természetes is, mert a komoly tudós szentségnek tartja a tudományát s a vele elkövetett visszaélést blasz- flémiának. Többnyire alacsony sorból felvergödott, autodidakta emberek, kalandos pályafutásuak, jó svádájuk s hallatlan merészségük van. Sok helyütt megfordultak, sok gyakorlati ismeretük is van, amit aztán sikerrel kamatoztatnak.

Megfigyelhetjük, hogy valamennyi nagy slágerképen az aranycsinálásSai áll elő. Ha egyéb találmányokra hivatkoznak, ha másra is kitér a figyelmük, csak azért van igy, mert a bizalmat fokozni akarják. Nincs bennük az alchimisták misztikus hite, komoly akarása, egyszerű szélhámosok, ügyes szemfényvesztők, akik a sanzsirozás trükkjeit arra használják, hogy az ellenőrző kísérleten is észrevétlenül csempésszék be a kézügyben tartott aranyat higany- vagy ólompépbe.

A gyógyfürdők egész éven át nyitva. Csodás eredmények ideg- és szívbajoknál. Ivókúránál az emésztőszervek betegségeiben.

az

let külső körülményeit, a hókusz pókuszt s minden más misziikus vonást — a legmagasabb intellektus Is leszáll a legalacsonyabb intellektus nívójára s mindenfajta szuggesztiv befolyásnak áldozatául esik. Ám ez a tétel nem ád maradék nélküli feleletet s a magyarázatot ott kell keresnünk, amiket fentebb elmondottuk: kéíségbeejt.őn fantasztikus lehetőségek vannak a tudomány fejlődésében és az anorganikus kémia már igazságnak hirdeti, hogy az elemek egymásba átalakithatók s az alchimisták álma minden pillanatban valóságra válhat. Fogadást

mernék ajánlani rá, hogy ha nevem alatt Tausend módjára hirdetést közölnék és tőkét keresnék olyan találmányomhoz, amellyel egy gramm szénből egy esztendőre való energiát tudok kicsiholni, sok jelentkező akadna. Igen, mert éppen a tudomány nép- szeriisödése következtében ma már minden intelligens ember tudja, hogy az atom szétrombolásával végtelen sok energia szabadul fel. Egy kiló szénnel egy évig el lehet hajtani — egy nagy óceánjárót. Csak a szétrombolást kell végrehajtanom, úgy, hogy a felszabaduló energia ne illanjon el, hanem gépek szolgálatába állíthassam.

Nagy élvezettel olvastam Kurdschildgen pőrének tárgyalását s érdeklődéssel kísérem a Tausend-pór epizódjait. Határozottan imponáló a tudomány iparlovagjának ügyessége, aki Mannesmanból százezer márkát tud kicsalni s aki életelvévé a nnindus vult de cipi ergo de ciplatur-t ilyen eredményesen tette. Ha vannak olyan ostoba emberek, hogy pénzzel tömik az aranycsinálókat, hát tegyék, egyszer csak úgyis eljön az aranycsináló, aki nem vágja meg Mannesmant és Ludendorffot, nem vesz ki a zsebükből pénzt, de tönkreteszi ezt az átkos eszközt, amelyből minden rossz fakad. Majd ha az arany az uccán fog heverni, mint a kavics, mert minden kavicsot arannyá lehet változtat!, elkövetkezik az igazi aurea aetas, quae vindice nullo...

AVION.

Borzalmas csuláéiríés

Budapesten egy tabáni hónapos szobában

Egy elkeseredett munkás borotvával átvágta két fia nyakát - A bestiái.s apa az idősebb fiai egy szomszédasszony karjaiból tépte ki és agy végzett vele, majd a saját nyakát is átvágta

Budapest, január 22. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.)

Borzalmai családirtás történt tegnap a késő esti órádéban a budai Holdvtiág-ucca 17. számú házban.

Itt lakot egy hónapos szobában Rezsnyák József géplakatos két kis fiával, a 11 éves Józseffel és a 9 éves Istvánnal. Rezsnyák felesége már két évvel ezelőtt elhagyta férjét, mert rosszul bánt vele és egy pincérhez költözött, aki a közeli Kereszt-uccában lakik.

Rezsnyák mióta felesége elhagyta, nagyon elkeseredett és ivásnak adta magát.

Gyakran volt munka nélkül és nagyon keveset keresett, úgyhogy csak a legnagyobb gondok között tudta valahogy fenntartani magát és gyermekeit. Tegnap este fél 11 órakor Rezsnyák ittasan érkezett haza. A gyermekek már aludtak.

Az apu elővette a szekrényből borotváját, a

gyermekek ágyához ment és egyetlen metszéssel átvágta alvó István fia nyakát, A gyermek azonnal meghalt. Az idősebb fiú közben felébredt, sikoltozni kezdeti es mielőtt apja megfoghatta volna, hogy vele is végezzen, kiugrott az ágyból

és az ugyancsak a házban lakó Richternébez sza’adt, aki saiv esség bői gondját viselte a két gyermeknek.

Richlerné magához szorította a kétségbeesett gyermeket, ebben a pillanatbm ott termett a dühöngő apa, kilépte fiát az öreg asszony kezéből és Richterné szeme láttára a véres borotvával elvágta a szerencsétlen gyermek nyakát is.

Richterné a szö-rnyü látványra sikoltozni kezdett. Rezsnyák pedig véres beretvával a kezében elrohant a Kereszt-ucca felé. Közben hangosan ezt kiáltotta:

A rimaszombati akémkedési alléra ötödik vizsgálaté foglya kiszabadult a kerületi bíróság fogdájából

Még hat vizsgálati fogoly várja a negyedik hónapja tartó vizsgálat bele-ezését

Rimaszombat, január 22.

A kerületi bíróság vád tanács a szombaton foglalkozott a rimaszombati „kémkedési aifér“-rel kapcsolatban letartóztatott Németh József napráigyi illetőségű pozsonyi kereskedelmi akadémiai hallgató ügyével s a vizsgálat lezárására való tekintettel hozzájárult a vizsgálati fogoly szabadlábra helyezéséhez 10.000 korona kaució ellenében. Miután Németh József hozzátartozói a vasárnap folyamán letétbe

helyezték a kívánt 10.000 koronát, Konrád vizsgálóbíró nyomban meghozta a szabadlábra helyezést elrendelő végzést s a délutáni órákban Németh el is hagyta a kerületi bíróság fogházát. Németh József az ötödik szabadlábra helyezett vizsgálati foglya a „kémkedési átférnek1* s a szabadlábra került öt foglyon kívül még hatan várják a vizsgálat befejeződését a kerületi biréság fogházában.

Fehér méreg áldozataként

pusztult el a hollywoodi művészvilág egyik legünnepeliebbszépsége

Alma Rubens tragikus vergődése egy beteg szenvedély lángjában

Hollywood, január 21. A filmművészet hollywoodi tündérv Hágának egyik ünnepelt szépsége, Alma Rubens tegnap tragikusan fejezte be fiatal életét.

Halálának okául az orvosok tüdőgyulladást állapítottak meg, de a beavatottak jól tudják, hogy tulajdonképpen a bóditómérgek mértéktelen élvezése okozta a tündöklőén szép színésznő végzetét.

Alma Rubens nemcsak élvezte a bóditómér- peket, hanem kereskedett is azokkal s ha a halál el nem ragadja az élők sorából, úgy pár nap múlva

a bíróság előtt kellett volna felelnie a kokainnal és morfiummal folytatott üzérkedéséért.

Barátai és tisztelői mindent elkövettek, hogy a legszebb reményekre jogosító tehetsége* és sajátos szépségű film színésznőt a fehér méreg karmaiból kiragadják. Legutóbb közvetlen környezetének rábeszélésére szanatóriumba vonult, leszoktatási kúrának vetette magát alá, de alighogy kijött a szanatóriumból, ismét feltámadt átkos szenvedélye.

összeütközésbe került a hatóságokkal, lakásában házkutatást, nála személyi motozást tartottak és

A gyermekekkel végeztem, most megölöm az asszonyt isi

Mikor a Kere&zt-uccai ház elé ért, betörte az ajtói és be akart rontani a lakásba, a pincér azonban ebben megakadályozta. Ekkorára már nagy tömeg gyűlt a ház előtt. Rézényák, mikor látta, hogy nem tud végezni feleségével, áttörte magát a tömegen ée futásnak eredt. Sokan üldözőbe vették, csakhamar utói is érték és körülfogták, Rezsnyák látta, hogy az embergyüiüből nem tud kimenekülni, egyetlen mozdulattal a borotvával átvágta a nyalkát és a következő pillanatban elvág ó- d(t a földön.

A gyorsan értesített mentők a családirtó géplakatost eszméletlen állapotban szállították a kórházba. Még ma délelőtt sem nyerte vissza eszméletét és életben maradásához kevés a. remény. A szerencsétlen két kis fiú holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe szállították.

ruhái között nagyobb mennyiségű béditó mérget találtak.

Már ekkor látszott, hogy a szerencsétlen film- müvésznő sorsát megpecsételte az esztelen szenvedély. Szinte megváltásképp jött halála, a tüdőgyulladás hamarosan végzett, teljesein legyengült szervezetével.

1932—33-ban sarkévei rendeznek

Európa több állama résztvesz a tudományos megíigyeSésehben

Becs, január 28. Az 1882—1883-ban Weyprecht osztrák sarkkutató kezdeményezésére tartott első nemzetközi sark-év 50. évfordulója alkalmából 1932—33-ban ismét sarkévet rendeznek, amelyben különböző államok meteorológiai és fizikai megfigyelések céljából külön expedícióikat fognak küldeni északra. E kutatásokban a bécsi tudományos akadémia határozata szerint Ausztria is részt vesz és külön expedíciót küld .lan Mayen norvég szigetire. Jelenleg lépéseket tesznek a norvég kormánynál az expedíció engedélyezése céljából, a dán kormánynál pedig kérik, begy

engedje meg a szigeten a dán kormány tulajdonában lévő házak használatát.

A b 1882—1883. első sark év e lkalonávaJ Ausztria ugyancsak Jan Mayen szigetére küldött expedíciót. A most and sark év folyamán tartandó megfigyelésekben részt fog venni még Norvégia, Svédország és Oroszország, a íelyek saját területükön fognak végeztetni megfiigyeilésekel, Argentína expedíciót küld sarki le r illetek re; Németországban, Dániában. Hollandiában, Finnországban, Angliában, Franciaországban és Olaszországban az obszervatóriumok fognak részt venni a megfigyelésekben.

— Magánjclentés a pozsonyi terménytőzsdéről. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: A mai tőzsdén gabonán emüekbeu csekély, nyugodt forgalom volt. Lényeges áremelkedés árpában és zabban mutatkozott, amely egyes feladóállomások szerint 3 fiiFérreJ drágább volt. Tengeri 1—2 fillérrel olcsóbb, korpában az irányzat valamivel nyugodtabb.

5