Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)
1931-01-22 / 17. (2534.) szám
6 ___________T>RXGMA\\<Ü^AR-fn RIiAP Mialatt a mozi vásznán bűnügyi Hím képei peregtek, az igazgatói szobában rablógyilkosság történt A tettes közvetlen közeibe! orva! meggyilkolta és kirabolta a berlini Mercedes mozgó igazgatóját — A gydkos a színpadon át menekült Bsrlin, január 21. Belliin egyik legnagyobb mozípalolájában, a Mercedes rnozgó- szinház épületében tegnap este, amikor a móri vásznán egy bűnügyi kalandregény izgalmas jelenetei peregtek, az igazgatói irodában titokzatos gyilkoisság történt. Isme re Ilon tettes még felderítetlen körülmények között revolver lövéssel meggyilkolta Sohmolter igazgatót, aki a mozgósziuiház irodahelyiségében éppen az aznapi pénztári bevétel kiszámolásával volt elfoglalva, A pénz eltűnt, a gyilkos után nem maradt nyom, az irodában íróasztalára borulva, holtan találták meg az igazgatót ’A Berlinben óriási szenzációt keltő bűntény mozgásba hozta a bűnügyi rendőrség apparátusát s bár mutatkoznak eredménnyel kecsegtető nyomok, e pillanatban még titkok fátyla burkolja a bűncselekményt. A részletekről az alábbiakban számolunk be: Halott ül az íróasztal inellett A neuköllni Mercedes mozhpalota a Stelle- ko őszem tulajdonát képezi s a társaság megbízásából Sohmolter igazgató vezette Berlin egyik legnagyobb mozgójának ügyeit. A konszern igazgatója, Warczawisky, rendes ^szokása szerint tegnap este bejár!a üzleteit, ellenőrző szemlét tartott és esti 7 óra tájban jutott el a Mercedes mozgóba, amelynek igazgatói irodájában Schmolter fogadta. Pár szót váltottak egymással « azután Warczawisky igazgató eltávozott és magára hagyta SohmolleT igazgatót. Röviddel tizenegy óra előtt a mozgó pénztárosnöje bekopogtatott az igazgatói szoba ajtaján, magával hozta a pénztári könyveket, hogy összeegyeztesse az aznapi bevétel elszámolásával. Kopogtatására nem kapott választ. Azt hitte, hogy az igazgató nem tartózkodik az irodahelyiségben, érdeklődött a szomszédos szobákban s amikor ott sem találta, visszatért az irodaajtóhoz és benyitott. Megdöbbenésére Schmolier igazgatót az íróasztalára borulva találta- Feje és felsőteste mozdulatlanul hevert az íróasztalon, karjai lecsüngtek. A pénztárosnő hozzárohant, majd mikor látta, hogy az igazgató nem ad életjelt, fellármázta a mozgó személyzetét és orvosért küldött. Pár perc múlva már ott volt az onvos, megvizsgál ta az igazgatót és megállapította, hogy halála több mint egy órával ezelőtt bekövetkezett, valószínűleg szivszélhüdés következtében, A haláleset körülményei azonban olyanok voltak, hogy a mozgó szeméiyzete szükségesnek látta a rendőrség értesítését. Rövidesen egy rendőrtisztviselő vezetésével több detektív jelent meg az irodában, alaposan ezemüeyre vették a halottat és ez a szemle szenzációs felfedezéssel járt. A bűnügyi rendőrtisztviselő a lapocka alatt revolvergolyó ütötte parányi lyukat talált ami nyilvánvalóvá tette, hogy a mozi igazgatója erőszakos halállal halt meg. A rendörorvos azután megállapította, hogy a gyilkos revolvergolyója a szív fölött átütötte áldozatának íőütőerét * azonnali halált okozott. Ezek után munkába léptek a detektívek, tüzelésén átvizsgálták a helyiséget és nemsokára egv másik lövedéket is találtak a bejárattal szemközti ajtó fájában. Ki a gyilkos? * A tényállás tisztázása után a nyomozók elé meredt a probléma: ki lehetett a gyilkos és hogyan tudott bejutni az. igazgatói szobába? Tájékozódtak az igazgató személyi viszonyairól és hamarosan arra a meggyőződésre jutottak, hogy a bűncselekményt csakis a viszonyokkal ismerős egyén követhette el, olyasvalaki, aki Schmolier igazgatóval személyes is- mf "cfségben volt, sőt egy pár adat arra mutat, hogy ez az ismeretség bizalmi alapon nyugodott. Erre vall elsősorban az a körülmény, hogy a gyilkos belépett az iroda ajtaján, való*7.inű- )ev köszönt « bár az igazgató tudta, hogy valaki bejött a szobába, mégrtoon fordult feléje. Ez az ember tehát bizalmas ismerőse lehetett a Mercedes mozgó igazgatójának. A lövések egyike közvetlen közelről esett és valószínűleg az első lövés okozta a halált, mig a második valamivel nagyobb távolságról eltévesztette célját s, az ajtóba fúródott. A rablógyilkos kivette áldozata kezei alól az 1685 márka készpénzt, az aznap esti pénztári bevételt, amelynek leszámolása közben orvul ölte meg áldozatát. Tettét gondosan megfontolta és precízen előkészítette. A lövéseket senki sem hallhatta, mert a gyilkosság időpontjában még tartott a mozielőadás és a dinamók, a mozigép zöreje, valamint a kisérőzene, hangfogó szerepét töltötte be a bűncselekményben. A prágai származású Van Dyk Sestmény eltűnéséért és számos más csalásért vonta ma felelősségre a bécsi bíróság Kiingert, Középeurópa szélhámoshiráiyát Becs, január 21. Ma vonta felelősségire a bécsi bíróság Kiinger Rudolf ügynököt, aki a csalások és sikkasztások egész halmaza lát követte el, köztük több „mesteri csínyt", amelyekkel méltán kiérdemelte a szélhámoe- király nevet. Az utóbbi delilktumai közé tartozik egy állítólagos Van Dyk festménynek az eltüntetése. A szélhámos ebben az afférban Prágát választotta működési terepül, ahol mint az amerikai követség attaséjának unokaöccse szerepelt és Mazonec dr. szenátortól megbízást kapott egy értékes festménynek Parisba való kiszállítására. A kép Weil dr. vezértörzsorvos hagyatékából való s Harry Jelinek tulajdonában volt. Természetesen szó sem férhetett hozzá, hogy a festmény van Dyk mesteri keze közül került ki, hanem a legjobb esetben is csak Van Dyk iskolájából származott. Értéke azért így is számottevő volt, a bécsi művészettörténeti múzeum igazgatója többezer schillinQre becsülte. Mázán ec dr. 10 százalék províziót ígért Kiingernek, ha a festményt Parisban értékesíteni tudja. A provízióban benne foglaltatott KI inger „titkárának", Róbert Facconak jutaléka is. Az értékes festményt egy akadémiai festő gardirozása mellett indították útnak. Klinger nem sokat törődött a formalitásokkal, nem törte a fejét a kiviteli engedély megszerzésén, hanem egyszerűen kicsempészte a képei Parisba. Az ottani vámhatóságoknak azt mondta, hogy ajánlatot kapott Angliából és oda viszi a festményt. A vámközegek elhitték a mesét és mint tranzitó árut tovább engedték. Elkerülte azonban a figyelmüket, hogy Klinger kilopja a festményt a ládából és romlott osztrigákat csempész a helyébe. Hegy a romlott áru megérkezett-e Londonba, arról nem szól a krónika, tény ellenben az, hogy a festmény Kiinger és Facco társaságában eltűnt. Pár nappal későbben Bécsben Wagner Jaureg klinikáján jelentkezett egy ember, aki elmebetegséget szimulált. Az orvosok rövidesen megállapitolták, hogy Kliuger, mert ő volt az elmegyógyintézet vendége, csak szimulálja az elmebajt és nem sokkai utóbb az Ls kiderült, hogy miért van szüksége az elmezavarra. Klinger alibit akart szerezni, de rajtavesztett és letartóztatták. Megkérdezték, hogy mit csinált az állítólagos Van Dyk képpel, mire ő bevallotta, hogy a képet Párisból Bécsbe dirigálta, itt titkára Facco várt a szállítmányra, kiváltotta és eltűnt vele. Hogy ml lett a kép további sorsa, azt nem tudja De a titkár sem kerülhette el sorsát, betöréses lopás miatt a rendőrség kezei közé került, vizsgálati fogságba helyezték és már úgy látszott, hogy az igazságszolgáltatás kezébe jutott jómadarak Jel fogják fedni a kép eltűnésének rejtélyét, amikor Faccónak sikerült megszöknie. áppen a festmény-ügyben vezették a vizsgálóbíróhoz s amint őreivel az uccán haladt, meglepetésszerűen kiugrott közülük, a csatornába vetette magát és nyoma veszett. Nem hagyott mást hátra, csak a terjedelmes bünlistájüt, szökésével azonban 'megkönnyítette bűntársának, Kiingernek a helyzetét, aki most az egész affér ódiumát eltűnt titkárára hárítja. A két cimbora egy sereg gazságot követett el együtt s alapos a gyanú, hogy vezetői voltak egy bó- dilószerl csempésző bandának is. A Becsben most megkezdett főtárgyalás aligha fog fényt deríteni a szélhámoskirály viselt dolgaira, mert Klinger mindvégig tagadott, tagad most is és a bizonyítékok nem elég meggyőzőek. AranyMmérés kicsinyben és nagyban Tausend mester boszorkánykonyháján A kicsinyben! aranygyártás receptje ma már nyílt titok — vallja a müncheni alchimista per vád oltja — A gyártott arany rejtekhelyéről minden Seivilágosilást megtagad München, január 21. A tegnapi tárgyalás utolsó részének szenzációja kétségtelenül ni voLt, hogy Tausend Ferenc iakatosmoster vallomása b a n ltom épé 1 y esc n k i n y i 1 a t k o zt at t a: az ő eljárása tényleg megoldotta az arany- csinálus titkát s minthogy az arany kicsinyben! előállításának receptjéről sokan tudnak, az aranygyártás ma már nyílt titoknak tekinthető. Egyebekben a vádlott folytatta vallomását és főképpen arra nézve adott fölvilágosit ást, milyen kapcsolat állott fönn közötte és a Ktiehen- meister szász nagyiparos-család között. A Kü- chenineister név nem most szerepel elsöizben szélesebb körű nyilvánosság előtt, annakidején a Ratlienau gyilkossággal kapcsolatban gyakran emlegették. Tausend elmondja, hogy KUdienmeistcr Frigyes és János vagyonuk nagy-részét az ő „Ge- á-elilsdiaft 164“ finanszírozására fordították, mert bizonyosak voltak Tausend ale-himista receptjének helytálló voltában és mesezemonő torvozgotésokot fűztök az aranygyűrűi* politikai célokra való kihasználásához. Mind a kettőn elszánt nacionalisták voltak és minden áldozatot meghoztak nemzeti ideáljuk érdekében. Próbálkozik a konhurrencia Az első aranycsinátó társaság csődbe ment és a két Küchcnmeister olyannyira angazsál- va volt, hogy anyagi nehézségekbe került. Azt kívánták, hogy vegvék őket be a régi társaság után alakult uj egyesülésbe. Tau- send méltányolta az emberi szempontokat és igyekezett segítségükre lenni. Az ö ideáját valósították meg, amikor 150.000 márkáért megvásárolták a K(idiennieister testvérek freiburgi gyárát és ott rendezték be az aranycsináló üzemet. Alighogy a munkához hozzákezdtek, kitűnt, hogy a gyárépület nőm alkalmáé a műhely céljaira. Ezenkívül viszály- kodá# támadt a munkatársak között, n.mi szintén hozzájárult ahhoz, hogy az aranyosinál ás estik akadozva induljon meg. Akadtak • munkatársak között olyanok, kik 1931 január 22, esti törtöt. Ugyancsak fejtörést adott a dotek ti vöknek annak kieszelése, hogyan menekült el a gyilkos az igazgatói szobából. Egypár feltevést elejtettek, majd a tanúvallomások és újabb helyszíni szemle után arra a következtetésre jutottak, hogy a gyilkos a színpadon át a mozivászon táb- flája mögött surrant ki. Akadt olyan szemtanú, aki látott egy szürke, hosszú kabátot viselő férfit a színpadon átszaladni, követte szemével az idegent és látta, amint eléri a kijáratot és eltűnik az uceai járókelők között. Ez a tanú hozzávetőleges személy leírást tudott adni az általa gyanúsított egyénről, kiemelve, hogy az idegen rcndkivül hasonlít egy volt színészre, aki gyakran járt Schmolier igazgatóhoz potyajegyekért. A nyomozás nagy érdeklődés mellett folyik tovább az egyetlen pozitiv adat által megadott irányban. kiváltak a társaságból és konkurrens vállalkozást próbáltak alakítani. Ez azonban nem síik érült nekik, nem is sikerük- heteit, mert Tausend volt olyan okos, hogy ne árulja el az egész eljárást, hanem csak részletekkel ismertesse meg dolgozótársait. A kis eljárás és a nagy eljárás Az úgynevezett „kis eljárás", amely maximálisan tiz gram arany előállítására alkalmas, ma már kémiai és technikai szempontból egyaránt ki van dolgozva és szükebb körben meglehetősen közismert. Ez az eljárás most már nem tekinthető titoknak. A másik „nagy eljárás", amelynek segítségével kilogramon- kint lehet aranyat előállítani, szintén tökéletesítés alatt állott, de mint Tausend állitja, letartóztatása megzavarta munkájában. Kísérleteit bemutatta a bécsi csoportnak, Schöller Iliohardnak és Fülöpnek, akiket az experimentumok eredményes volta teljesen meggyőzött és megfőzött, úgyhogy nagyobb össze- geket invesztáltak a Tauöcnd-félo ananygyár- tásba. Az idő — aranypénz! A vádlott azután pörbo száfll a szakértőkkel s azt hangoztatja, hogy a szakértők előtt végrehajtott kísérletezései nem az ő hibájából végződtek eredménytelenül. Felhozza példának, hogy Förster tanár drezdai vegyész már egy félóra után megelégelte a kísérletezést cs eltávozott, holott az arany esi uáJás ndn lehet egy félóra munkája, órákat, sőt napokat vesz igénybe. Hoffrnann chnrlottenburgi tanár kijelentette, hogy még akkor sem hinne Tausend „eljárásában", ha látszatra teljesen korrekt kísérletekben bizonyulna be és ha ő a saját szemével látná az ólomból kiolvaszlott aranyat. Ezzel szemben Tausend hivatkozik azokra az experimentumokra, melyeket a müncheni pénzverdében végzett. Az első kísérletet önként abbahagyta, mert a szakértőként jelenlevő Röntgen aacheni tanár nem volt hajlandó titoktartási fogadalmat tenni. A második kísérlete előtt megígérték neki, hogy pozitiv eredmény elérése esetén visszaadják szabadságát. Három napon át szakadatlanul dolgozott lombikjaival, míg végre sikerült aranyat előállítania. Figyelembe kell vennie a bíróságnak — mondja a vádlott —, hogy a vizsgálati fogságban szemei megromlottak. Kísérletezés közbe’1 nem tudott a lángokba nézni, mégis sikerült nyolc gram aranyat nyernie. Persze, azt az Ígéretei, hogy7 majd szabadlábra helyezik, nem tartották be. Titokzatos bankbetétek A bíróság elnöke emlékezteti Tan somiét arra a régebben főtt kijelentésére, hogy kiib és belföldi bankokban több kilogramm saját készítésű aranyat deponált. Erről azonban nem szívesen ad felvilágosítást az alchimista, vonakodva válaszolgat az elnök kérdésére s végül is minden felvilágo- silást megtagad. Az elnök ezután rátereli a szót Tausend ingatlan-vásárlásaira. A vádlott tudvalevőleg Déltirolban kastélyt vásárolt, majd Drezda mellett hatvanezer márkáért egy másik villát vett s ezenkívül még mintegy hatvanezer márkát adott ki ingatlanok vásárlására. Most azt állítja, hogy ezeket ai ingatlanokat kivétel nélkül munkahely céljaira vette, mert ,.ő csak saját földjén és saját házában tud eredményes munkálkodást kifejteni". Mindenesetre ellene mond ennek a védekezésnek, hogy ingatlanait egészen a napi értékig kölcsönökkel terhelte meg. De más módon is igyekezett pénzhez jutni. Aranybonoknt adott ki, utalásokat tiz ki- logrnm aranyra, minden fedezet'nélkül, helyesebben az egyeben fedezet az az állítása volt, hogy az általa feltalált eljárások minimálisan ötvenmillió márka értéket reprezentálnak, •
