Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-21 / 16. (2533.) szám

10 1931 január 21, szerda. és Neonék tánomesfer szerveztek, a Grand Ho­tel nagyszerű és változatos konyhája és a kiváló Baayák-zenekar élvezetes szeriőz és jazz zenéje pedig gondoskodtak arról, hogy a jó hangulat, • amely álandósm uralkodó volt mindig fokozottabb legyen. Gyönyörű élmény volt az idei ótáfcraíiiredi sporthét és sokáig vissza fognak gondolni rája azok, akiknek alkalmuk vo’-f bemrte részi venni és eseményeit látni, fn. v. dr.) Kikapod a kanadai jéghockey- vá.ogatoéí harmadik prágai meccsén Prága, január 20. Tegnap délután — dacára a hatalmas hóviharnak — mintegy 6000 néző gyűlt össze az uj prágai jégstadionban. hegy a Manitoba University jéghockey csapatának harmadik szerep­lését megszemlélje. A kanadaiak ellenfele ezúttal egy LTC kombinált csapat volt, amelyben Watson dr. is együttműködött. Ennek az eredménye volt; azután, hogy a kombinált 2:1 (0:0, 2:1, 0:0) arány­ban le tudta győzni a tartalékolt vendeg-együtesi. j Dacára a kedvezőtlen időjárásnak, a meccs kitűnő sportot hozott, és a Manitoba-legénység most ked­vezőbb benyomást keltett, mint az előző két napon. Ennek főoíka a csehszlovák játékosokban rejlett, akik egyenrangú ellenfélnek bizonyultak. így Pus- baucr dr., Malecsek, Peka, Hromadka kitünően ját­szottak. A kombinált góljait Malecsek és Watson dr... a vendégekét Morris szerezte. A kanadai csapat a közeljövőben isméi visszatér Prágába, ahol terv szerint az Egyesült Államok vá­logatottjával mérkőzik meg. Az USA csapata hol­nap köt lei Brémában. A Manitoba University Prágából Becsbe utazott, ahol két meccset abszolvál KőzcíazdMícP , I mezőgazdaság válsága és a szövetkezeti mozgalom Francia terv a piacok racionális megszervezésére )( Ujtátrafüreden a krynicai lengyel jcghockey- csapat az SK Magas Tátra együttesét 6:0 aránybon győzte le. )( Spina dr. egészségügyi miniszter a Csehszlo­vák Lawn Tennis Associaciónak értékes serleget adományozott elismerésül a csehszlovák tenmiszjá- tékosok sikeres szerepléséért. )( A. Bocskay (Debrecen) és a Sparta vasárnap játezák le a múlt héten elmaradt prágai meccsü­ket. Ugyanakkor a SLavia a Viktória Zsizskovval, a Bchemians pedig a Csechie Kariimmail játszik ba­rátságos mérik őzést. )( Lovagló Klub alakult Pöstyénben. Tudósítónk jelenti: Pöslyén-fürdő sportéletének újabb je'en- tőségteljes eseménye a „Pöstyéni Lovogló Klub“ megalakítása. Az uj klubnak már eddig is 2ö tag­ja van. A lovagló sport Szlovenszkőn eddig meg­lehetősen el volt hanyagolva és a klub feladóba ezt az érdekes sportágat fellendíteni. Az uj klub első­sorban e fürdővendégeknek óhajt alkalmat nyúj­tani, hogy Pöetyén-fürdő vadregényee környékére lovas kirándul ásókat tehessenek. — A „Pöstyéni Lovagló Klub* elnökéül Wlnter A. Imre igazgatót választották meg. )( Megkezdődött a legnagyobb európai autó- esillagverseny. Athén'ből jelentik: Vasárnap kezdő­dött meg a nemzetiközi automobi 1 -csiliag verneny. eme’ynek kiindulópontja Európa egyes nagyobb perifériális fővárosaiban van, végső célja pedig Monté Carlo. Ez lesz az eddig ismeri egyik legna­gyobb európai nemzetközi aulomobilverseny. amelynek első dijául százezer frankot tűzlek ki. A versenyzők ogyitk csoportja Athénből indult Monté Carloba, Béiigrádon. Zágrábon, Bócsen és Stniss- ixurgon keresztül. Ennek a csoportnak tizennégy versenyzője szombaton indult el a görög főváros­ból, ezek közül kilencen vasárnap reggel megér­keztek Misbe, délután hat órakor pedig Be'gráöba jutottak el. E csoport utjának a távolsága 3756 ki­lométer lesz. A második csoport Tavangarból in­dul Ősién, Kopemhágán, Hamburgon és Brüsszelen kereszt;'), és összesen 3678 kilométert tesz meg. A harmad: besöpört kiindulási pontja Varsó Berli­nen, Brüsszelen és Páráson keresztül vezet. A tá­volság 3518 kiloméler. A negyedik csoport Talm­iból startol és Rigán, Berlinen.. Brüsszelen és Pá­rison át vezet az útija. Távolsága 3774 kilométer. A versenyen Stockholm, Bukarest, Kovno, Königs- bfirg, Glasgow, Relgrád, Helsíngfors, Lisszabon, Berlin Budapest, Hamburg, London. Bécs, Pozsony, Amszterdam, Prága, Frankfurt, Páris, Byon, Mi­lánó és Genf automobilklubjaii vesznek részt. A versenyen résztvevő valamennyi gépkocsi egyfor­mán van megtörhetve és toljesen egyenlő lel tó tel ok tortfett indul Budapest, január 20. A világ egész gazdasági élete beteges ezimpto- mát mutat. Erre vall Európában, de különösen Angliában és Németonszágban az egyre emelkedő munkanélküliség, mely hovatovább nemcsak a legyőzött, hanem a győző államoknál is mindin­kább érezhetővé válik, sőt már a háború alatt a semlegesség boldog korszakát élvezett Svájcban is kezdi éreztetni gazdasági hatásait. Mindössze Franciaország volt az az állam Európában, mely edddig viszonylag szerencsésen úszta meg a gaz­dasági bajokat. Azonban az itt levő és kispolgári takarékossággal gyűjtött tőkék is gyümölcsö- zetlenül kénytelenek heverni, mert hiszen a nem­zeti politika jóvoltából nem özönlhetnek a tőke- szegény legyőzött államokba, hanem felhaszná­latlanul kénytelenek heverni a francia bankok " trezorjaiban. Franciaország szinte betegesen ' gyűjti a világ aranyát, mert fél a revizió gondo- ‘ látától. Hiába minden józan törekvés és tárgyi- ' lagos magyarázat, Franciaország nem hajlandó ’ egykori ellenségeit gazdasági elesettségükbői talpraeegiteni .mert nem hiszi el, hogy a revíziót áhitozó államok erre békés eszközökkel töreksze­nek és hogy a revízió végérvényében békés moz­galom. mely az egész világ gazdasági talpraálli- tását és harmonikus együttműködését van hi­vatva elősegíteni. Büntetlenül azonban Franciaország sem von­hatja ki magát az európai válságból, ha még so­káig tétlenül nézi Európa gazdasági válságát cs nem siet az általános európai gazdasági életet a tönkremenéstől megóvni. Ezt érzik maguk a franciák is s ezért kénytelenek csatlakozni ahhoz a mozgalomhoz, mely a Genfben múlt évben tar­tott vámfegyverszüneti konferencia döntése alapján a többi nemzetekkel együtt egy közös irazdasági program megoldásában való aktív közreműködésre hívta fel őket. A különböző francia érdekeltségek részéről igen érdekes hoz­zászólások és gondolatok merültek fel, amelyek az általános európai gazdasági helyzet kedvező megoldását igyekezték előraozditani. Valamennyi között azonban a legérdekesebbnek kell minősí­tenünk Augé-Laribé, a .francia mezőgazdasági egyesületek nemzeti szövetsége főtitkárának ide­vágó munkáját, aki részletesen, behatóan fog­lalkozott a mezőgazdasági problémával, úgy is, mint világjelentőséggel, úgy is, mint francia pro­blémával. Augé-Laribé expozéjában a következő szem­pontból indul ki. A mezőgazdaság védelme — ír­ja ő — elsőrendű szükségesség, ha azt akarjuk, hogy a mezőgazdaság Európában fennmaradjon és az egész világ mezőgazdaságát érintő súlyos válság enyhüljön. Szükséges ez szociális és gazdasági okokból, továbbá történelmi okokból, mert ez kényszeríti a nemzeteket erős falusi ré­tegek fenntartására és mert ez gátolja meg azt, hogy elsőrendű életszükségleteinket képező el­látásunkat nemzeti és faji létünktől távolálló ide­gen termelők és közvetítők kénye-kedvére bo- csássnk. Ezt leszögezve kutatja a módokat, ho­gyan lehetne a nemzeti mezőgazdaság védelmét biztosítani? Augé-Laribé nem tartja tabunak' a vámvé­delmi eszközöket, sőt elitéli őket különösen azért, mert a gyakorlatban igen sok kibúvóra adnak alkalmat. A vámtarifa — mondja ő — nem meg­felelő formája a mezőgazdasági védelemnek. A tarifák frontján ugyanig igen sok olyan többé- kevésbé törvényes és közigazgatási jellegű sza­bály van, melyeknek gyakori alkalmazása a me­zőgazdasági termékek nemzétközi kicserélésének folyamatát hátráltatja és igen sokszor meg is ha­misítja. Szerinte minden agrárállam, amely gaz­dasági biztonságát egyedül a vámtarifák keze­lésére bizza. együgyü játék veszélyének teszi ki magát. A vámvédelem nemcsak, hogy csalfa az ő szemeiben, de nem megfelelő, védekező eszköz is. Ugyanis az aratás bizonytalansága magával hozza az árak rendkívüli változatlanságát. Ho­gyan volna lehetséges ilyen esetekben biztosítani egy magától értetődően nehézkes tarifa által a mezőgazdák jövedelmének elegendőségét és egyenlőségét. Megfelelő törvények alkalmazása csak oly vexirár szerinte, mely felhatalmazza ugyan a kormányt a tarifák emlésére, de nem eléggé megfelelő arra, hogy minden kövétemóny- nek is megfeleljen. Augé-Laribé ellenkezőleg úgy gondolja, hogy a mezőgazdasági munka védelme csa knagyen gyengén van biztosítva a vámhatárok létesítése által. Jobbra kell tollát törekedni. A megoldás, melyet ajánl, a következő: „A piacok racionális • megszervezése14. Augé-Laribé — mint látni fog­juk — nincsen minden merészség nélkül elgon- . tolásaiban. A valóságban a rendszer, amelyet ő hirdet, a mezőgazdasági termények szétosztá­sának teljes felforgatásához és a szabadkereske­delmit többé-kevósbé való teljes megszüntetésé- | liez vezet. Augé-Laribé rendszerének központi gondolata - tehát a piacok racionális megezervezéve, vagyis ; az, hogy a mezőgazdasági termelőnek elegendő és méltányos jövedelmet kell biztosítani. Szerin- i te ha ez a jövedelem elégtelen, ez a magántere* | kedelem szervezetének a hibája. Kétségkívül nem becsüli le a magánkereskedelem letagadha­tatlan szolgálatait, de mindamellett nem rejti véka alá azt a véleményét, hogy ezeket a szolgá­latokat túlságosan drágán fizetjük meg. Úgy gondolja, hogy a közvetítők nagyon sokan van­nak és a módszerük féktelen. Nagyon súlyosnak ítéli azt a nyereséget ,melyet a termelőn és a fogyasztón szednek. Sokkal rendszeresebb és'szi­gorúbb rendszert szeretne helyébe látni és ezt egyedül és kizárólag a szövetkezeti rendszer egészséges fejlődésétől várja. Kettő** szövetkezeti hálózatra volna szerinte szükség. Az első a me­zőgazdasági termelőszövetkezetekből kell. hogy álljon a termelő központokban, a második a fo­gyasztóközpontúkban megszervezvé. Az első és a második között oly közvetlen kapcsolatnak kell kifejlődnie, mely által a magánkereskede­lem a mezőgazdasági termékek szétosztásának birodalmából teljesen ki lenne küszöbölve. A termelők és fogyasztók közvetlen megál’a- podása azt a célt kell, hogy szolgálja, hogy a ha­zai piacokról a közvetítő kereskedelmet az im­port- és exportkereskedelemből is a törvényhozás utján teljesen kiküszöbölje. Szerinte oly nemze­ti szövetkezeti szabályozó szervezetet kellene létesíteni, melynek feladata az volna, hogy a ter­més bizonytalanságát javitsa és az árakat mél­tányos jövedelmezőségi színvonalon tartsa. Eb­ben a szövetkezeti szervezetben helyet kell bizto­sítani a termelésben, átalakításban, a szétosztás­ban, a mezőgazdasági termékek foglalkozási ágaiban érdekeltek képviselőinek és a fogyasztók képviselőinek is. Erre a szervezetre kellene bíz­ni a termésre, a tároló készletekre és a szükség­letre vonatkozó adatok központi egybegyűjtését, mely azután igy a helyzetről pontosan informál­va, eredményesen végezhetné központi működé­sét. A működésnek hármas célt kellene szolgálni: biztosítani az ország ellátását, külföldön bevezet­ni az exportálandó feleslegeket és jövedelmező árakat biztosítani a mezőgazdaságnak. Ezt a fon­tos szövetkezeti szervezetet oly széleskörű kivá­lóságokkal kell felruházni, hogy az exportot és importot limitálni képes legyen és módjában áll­jon a külföldi export é« import széleskörű pro­blémáját is helyesen és célszerűen szabályozni. Mint látjuk, az előbb említett francia terv is a szövetkezeti gondolatot állítja be a mezőgazda­sági válság megoldásának tengelyébe főkérdós- ként és a gazdasági bajok egyedüli mentsvárát a termelők ás fogyasztók kooperatív módon meg­szervezett szövetkezeti mozgalmában látja. Wanke Gusztáv. A kormány megadta az engedélyi a Subalpína részvénytársaság megalakulására Prága, január 20. A hivatalos lap mai szá­ma közli, hogy a belügyminisztérium a ke­reskedelem, pénzügyi és közegészségügyi mi­nisztériummal egyértelműiéig a Subalpina részvény társaságot LLptószentiváu székhely­ivel engedélyezte. A részvénytársaság 0.4 millió korona részvénytőkével alakult. A vál­lalat célja a szia ven szkéi természeti szépsé­geik feltárása, kihasználása, nyaralótelepek, fürdőik, sporttelepek, szállók, turistaszállók, turistautak építése s a vadászati és halászati jogoik szerzése és értékesítése. Nehezen születik a csehszlovák—jugoszláv kereskedelmi egyezség. A múlt héten közöt­tük, hogy a cseh szlovák—jugoszlá v kereske­delmi tárgyalások megkezdődtek. A tárgya­lásokról igen sokat remélt a csehszlovák kor­mány s Benes sajtója leplezetlenül kifejezte, hogy a csehszlovák—magyar kereskedelmi szerződés eddig útjában állott a jugoszlávok- kal való megegyezésnek, de mert most Cseh­szlovákia és Magyarország között nincs hatá­lyos kereskedelmi szerződés, ezért a jugoszlá- vokkal való megegyezés simán fog menni. A remények nagyon hiúknál; bizonyultak, mert — mint a Lidové Noviny jelenti — a cseh­szlovák—jugoszláv tárgyalások nagyon nehe­zen haladnak s ma már csaknem bizonyos, hogy a tárgyalásokait bizonytalan időre meg kell szaki tani. Az erdöreíortu nehézségei. A légionárus Národní Osvobození írja: Az erdőreform vég­rehajtása sok aggodalomra ad okot és méltán, mert a megoldás szerencsésnek nem mond-J haló s egyre jobban mutatkoznak az eddig elkövetett végzetes hibák. Az erdőreform végrehajtásánál az egész nemzet érdekeit kel­lett volna szemmel tartani s nem lett volna szabad megengedni, hogy az erdőreform ürü­gye alatt magánszemélyek önös érdeke ártal­masán érvényesülhessen. A fa áresése az er­dőreformra is naigyon zavarólag hat. Hideg zuhany volt ez mindazok számára, akik erdő! igényeltek abban a h is zömben, hogy az erdő reform kitűnő alkalom az egyéni meggazdn goidáftra. Ma azoniban nyilvánvaló, hogy az er 1 dő nagyon csekély jövedelmezőséget biztosit s mindössze 3 százalékos nyers jövedelmet § legfeljebb 1 százalékos tiszta jövedelmet biz­tosit. A földhivatal! 108 községgel tárgyalt a csehországi Lichtenstein-uradalom erdeinek az átvételéről, az utóbbi időben azonban na­gyon csekély érdeklődést mutatnak ezek a községek. Az a veszély áll fenn, hogy a már megalakult erdőigénylő községi szövetségek szél bomlanak, széthullanak, még .mielőtt az erdők átvételére sor került volna. Noha a földhivatal ezeket az erdőket a Lichtenstein- ur adatom tói már hónapok előtt átvette, most a közelmúltban ismét visszaadta azokat az uradalom saját kezelésébe. Ez az eljárás az erdőreform nyílt csődjét jelenti. Feled községben az országos vásárt február 2-án tartják meg. A vásárra mindenféle állat felhajtható. Veszedelmesen csökken a húsfogyasztás. A közönségnek a közszükségleti cikkeik, elsősor­ban az élelmiszerek árának leszállításáért vi­vőit harcában gyakran elhangzott az a véle­mény, hogy az áresés a fogyasztás emelkedé­sében már erősen észlelhető. A köztársaság nagyvárosaiból érkező jelentések szerint azonban a hús fagyasztása annak ellenére, hogy annak árai helyenként valóban lénye­gesen csökkentek, neim emelkedik, hanem ro­hamosan apad. Ez a jelenség annál különö­sebb, mert a húsfogyasztás csökkenése a téli hónapokban köszöntött be, amikor máskülön­ben a nagy ipari központokban s városokban emelkedni szokott a húsfogyasztás. Ez a je­lenség csak az általános elszegényedésben, a munkás- és középosztály óle!színvonalának a leszállításában találja meg magyarázatát. A prágai élelmiszerpiacon a® áraik az előző heti állapottal szemben nagyjában változatlanok ma­radtak. A hét folyamán nagymennyiségű hús ér­kezett a prágai piacra, ez azonban gyenge minő­sége s a nagy kínálat miatt csekély érdeklődésnek örvendett. Esőrondü ' é'ő szarvaemanhában hiány mutatkozik 6 igy az elsőrendű hús az árakat meg­tartotta. A detai’üzlet. nagyon lanyha volt. A vad- huepiacon változatlan árak mellett a kereket na­gyon csekély volt. A baramíipiaccn a liba gyenge kináVit miatt megdrágult. A csirke darabja 2 K-val drágább volt. A vaijp;aoor a tea vaj 2 K-val esett, a falust vaj 3 K-val csökkent A szeparátorvoj ára változatlan maradt Tojás iránt csekély a kereslet s igy az árak nem változtak. A zöldségpiacén a paradicsom 2 K-val esett a sárgarépa 20 f-re drá­gult. A spenót 1 K-vat esett a 4.50—5 koronás árat ért el. A gjnümö,,cspnaoon nagyobb érdeklód'és mu­tatkozott az alma iránt s igy az 1—4 K-vat meg­drágult s 7—16 K-val árulták. A spanyol narancs 1 K-val olcsóbb. A piád helyzetre jel'emző. hogy a hajnali zöldségpiacon az árusok száma a felére esett ÉRTÉKTŐZSDE Nem egységes a prágai értéktőzsde Prága, január 20. Az ipari részvények pia­ca tovább gyengült, mig a beruházási piacon megint szilárd volt az irányzat. Berg és Hüt- ten 55, K ön igsih affér és Észak cseh Szén 35, Brúnói Sör és Cseh-Morva 25, Prágai Vas és Rirtglioiffer 20, Aussigi Vegyi 16, Skoda 10, Pol-di 9, Sohöller, Aussigi Finomító és Brünni Gépek 5 koronával gyengüllek. Pozsonyi Ká­bel 10 koronával javult. A beruházási piacon egyes papírok 10—75 fillérrel javultak. Prága, január 20. Valuták: Holland 1355, jugo­szláv 59.17K-, német 799.70, belga 468.6214. magyar 587.75, román 19.85, svájci 651.50. dán 898. angol 163.35, spanyol 348.50, olasz 175.99. észak amerikai 33 63, norvég 898, francia 132.05, bolgár 23.40, svéd 900, lengyel 376.25, osztrák 473. + Nyugodt a budapesti értéktőzsde. Az üzleti tevékenység nyugodt alaphangulat melleit igen csekély volt. Arbitrázttor lékekben volt némi forga­lom, de az árfolyamok itt is le töredeztek. Csak tőzsdéző ráfikor volt az irányzat némileg szilárdabb. + Nyugodt a bécsi értéktőzsde. Az üzlet szűk határok közölt mozgott és a kon'ermtn eladásai egyes papíroknál gyengülést időztek elő. Néhány magyar értők letöredezett, cseliszlovák papírok pedig nem voltak egységesek. Polcé, Magyar Hitei, Pozsonyi Kábel ős Berg és Hűtlen gyengültek rea­lizációk következtében. + Nem egységes a berlini értéktőzsde. Az üzlet igen nehezen indult és az első órákban az árfolya­mok átlag egy százalékot vesztett k. Később fede­zetre és vásárlásra néhány forgalomba került ér­ték 2—3 százalékos javulásokra tett szert. ÁRUTŐZSDE-j- A mai budapesti gabonatőzsdén, a mint budapesti szerkesztőségünk telefonálj::, az irányzat tartott, volt. A következő árfolyamo­kat jegyezték: tiszavidéki búza 13.75— 13.90, jászsági 13.65—13.S5, egyéb 13.65—13.80, rozs 10.20—10.30, tengeri, tiszántúli 13.10— 13.20, egyéb 12—12.20 pengő.-j- A mai budapesti terménytőzsde határidő- piacán, amint budapesti szerkesztőségünk te­lefonálja, az irányzat tartott, a forgalom cse­kély. Nyitási árfolyamok: magyar búza má­jusra 14.70, magyar rozs márciusra 10.68 pengő.-f- A berlini terménytőzsdén a kővetkező árakat jegyezték: búza 255—257, rozs 153— 156, árpa 199 213, buz»3i-szt 29.50 36.75, rozsliszt 26.0;; bu/akorpn 10 -T 10.60, rozskorp; báli 9.C0 auró ehető borsó 22 24, repcepogácsa 9—9.50, lmpogácsa 15.50— 15.75,

Next

/
Oldalképek
Tartalom