Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)
1931-01-21 / 16. (2533.) szám
2 <pr^<m-AW^arhtkmi> BaHHnBBMBHHBBBnaBaBanaiHnMaHHBRKawMWHMRnsrnira 1981 január fel, ggerda. ugy érhet el eredményt, ha az egyenjogúság alapjára áll és nem állítja föl a biztonság elvét a bizonytalanság elvével szemben. Ha a konferencia eléri célját, Németország lesz az első, amely elismeri. Senki sem tartja fontosabbnak az általános lefegyverzést, mint a német nép. Briand fölösleges pátosza A német külügyminiszter után Grandi beszélt. Utalt az európai nemzetek gazdasági nehézségeire, az adósságok és az adók milliárdjaira, az óriási költségvetési és jó- vátóteli terhekre, a munkanélküliek millióira s megállapította, hogy mindezek a jelenségek a háború következményei és napnál fényesebben igazolják a lefegyverzés szükségességét. Végül Grandi rejtett célzást tett B^nes elnöksége ellen, ameny- nyiben megállapította, hogy azok a személyek, akik kormányaikkal egyetértve a tanács bizalmából a lefegyverzési konferencia élére kerülnek, csak olyan emberek lehetnek. akik az anyag ismeretén kívül teljes összhangban vannak a konferencia céljaival is. Grandi után Briand hosszú beszédben Franciaország álláspontját vázolta. Szinte extatikus módon dicsőítette a küszöbönálló konferenciát, amikoT valamennyi nép részt vehet a béke problémájának diszkussziójában. Megérti a tartózkodást, amellyel az államférfiak Genfben beszélnek (Briand Cur- tiusra célzott), de a lefegyverzés problémájának vitájában nincs egy nemzet hegemóniájáról szó. El fog jönni az az idő, amikor minden kiegyenlítődik, amikor a szárazföldi, a tengeri és a légi egyenjogúság megvalósul. — De sajnálom, — mondotta Briand, — hogy nem értik meg, hogy mindezt nem lehet máról-holnapra elérni. Briand később megállapította, hogy a francia hadsereg az utóbbi időben tetemesen csökkentette létszámát, majd az általános lefegyverzésről szóló orosz, javaslattal foglalkozott Bizonyára szép volna, — mondotta Briand, — ha minden fegyvert el lehetne pusztítani, de az emberiség az érettségnek eddig a fokáig még nem érkezett el. A népek meg lehetnek elégedve, ha a konferencia megvalósítja azokat az ígéreteket, amelyeket a népszövetségi paktum 8. cikkelye adott a világnak. Briand után Japán, Lengyelország és Írország képviselői beszéltek, majd az ülést elnapolták. Végül elnapolták azt a titkos ülést is, amely a konferencia időpontját, színhelyét és elnökét volt hivatott megállapítani. Ezt a titkos ülést valószínűleg csak csütörtökön tartják meg. mert a holnapi tanácsülésen a rendkívül kényes német- lengyel konfliktussal fognak foglalkozni. Választási hfrak A legújabb hírek szerint a tanács a lefegyverzési konferencia elnökét csak máMunkaprogram nélkül ül össze január 27-én a képviselöház Jövő héten csak egy-két ülés lesz — A gazdasági miniszterek tanácskozását ismét elhalasztották Prága, január 20. A parlamenti munka az újévben ceak nagynehezen indul meg, mert a kormány újév óta nem tudott egyetlen kérdésben sem megegyezni. A mára egybehivott miniszteri tanácskozást, melynek feladata lett volna egyes kereskedelmi tárgyalásokról dönteni, elhalasztották B"-es, külügyminiszternek Géniből való visszatértéig. A tanácskozások valószinüleg a jövő hét elején megkezdődnekA képviselőház elnöksége ma délután ülést tartott és elhatározta, hogy a legközelebbi plenáris ülést január 27-re, kedd délután három órára hívja egybe. Az ülés napirendjén szerepel: a technikai-forgalmi és a külügyi bizottság jelentése a tengeri kikötőkről szóló genfi egyezmény rafitikálásáról, továbbá a chilei köztársasággal kötött kereskedelmi szerződés és több mentelmi ügy. A napirenden szereplő jelentéktelen Javaslatok fölött gazdasági vita indul, úgyhogy a jövő héten kedden kivül még egy ülés lesz, valószinüleg csütörtökön. Ezután a plénum munkája ismét szünetelni fog anyag hiányában. Közben a költségvetési bizottság letárgyalja az 1929. évi zárszámadást. A parlament munkarendjén ezenkívül semmiféle kormányjavaslat nem szerepel. Parlamenti körökben számolnak azzal, hogy a kormány rövidesen törvényjavaslatot nyujt be a szesz kontingentálásáról. A legfelsőbb közigazgatási bíróság ugyanis egyik döntésében megállapította, hogy a kormánynak azon rendelkezése, amelynek alapján a szeszkon- tingentálást egyes reszortminisztériumokra bízta, törvénytelen g igy a kormánynak kötelessége törvénnyel szabályozni a dolgot ugv, hogy a szeszkontingentálást a pénzügyminisztériumra bizhassa. Medinser szenátor „ a szeriidéseiikivüli állapot súlyos következményeiről beszélt a szenátus külfigyi bizottságában Prága, január 20. A szenátus külügyi bizottsága ma ülést tartott és a Romániával kötött kereskedelmi szerződést tárgyalta. A vitában Medinger Vilmos német keresztény- szocialista szenátor figyelemreméltó beszédet mondott. Hibáztatta, hogy a cseh politikai körök a kereskedelmi szerződést politikai eseményeként könyvefiák el. A Romániával való kereskedelmi szerződést, abban a feltevésben kötötték meg, hogy december 15-ig Magyarországgal is létrejön az uj megegyezés, Sajnos, —- mondotta a szenátor — ez a remény nem vált valóra. A felelősség ezért mind a két államot terheli, mert a tárgyalások felvételével, presztízs okokból sokáig késlekedtek. Cseh Szlovákiában azonban a taktikai késIgen, igen, a minőség! Itt a legfőbb ideje, hogy Gottdiener pezsgőt igyunk! bkmmhmbb lekedés okaihoz még az a technikai ok le hozzájárul, hogy az illetékes ügyosztálynak kevés hivatalnoka van és ezért a szükséges időpontban nem volt munkaképes. Komoly kifogás ez, úgymond, melyet a kormány elljen emelhetünk. A Magy a Írországgal való szerződésen kívüli állapot ugyanis sújtja az ipart s főleg a textilipart, mely még 1929-ben is 372 millió értékű árut importált Magyarországra. A gyapotipar össz- kivitelének 9, a gyapjuipar 7 százalékát helyezte el Magyarországon. 1929. végéig már 113 textilüzem bénult meg, mely húszezer munkást íoglaflkoztatett, 1930-ban újabb ötven üzem került hasonló sorsra. A szerződésen kívüli állapot az erdőgazdaságra, főleg pedig a szlovenszkóira és ru- 8zinszkóira van a legsúlyosabb visszahatással!, A Magyarországgal való kereskedelmi tárgyalások mielőbbi megkezdése tehát égető szükség. A Magyarországgal és Németországgal való megegyezés nemzetgazdaságunkra sokkal nagyobb jelentőségű, mint a kereskedelmi- politikai tekintetben kisebb fontosságú Romániával. A szenátor megállapítja, hogy Romániának 42.000 szarvasmarhát és 200.000 sertést van jogában az uj szerződés értelmében importálni. Ez a kontingens túl magas, úgyhogy' súlyos következményekkel lehet más államokkal való kereskedelmi tárgyalásoknál. Elhalasztották a cionisták világkongresszusát jasban választja meg. Viszont ez a legkésőbbi dátum, különösen ami a konferencia színhelyét illeti, mert a három-négyezer tagot számláló óriási konferencia előkészítése sok időt vesz igénybe. Egyesek arról beszélnek, hogy Genfben a konferencia céljaira külön szükségszállodákat építenek, mint tavaly a világkiállítás alkalmával Baroeló- nálvan építettek. Néliány francia lap tegnap azt a hirt Utn- szirozta, hogy Curtius dr. német külügyminiszter azonnal a tanácsülésszak befejezése után lemond, Német vélemény szerint a franciák ezzel a hírrel Curtius tekintélyét kívánják aláásni és a lengyel-német vitának élét letompitani. Az Information már Curtius utódjának nevét is ismerni féli, amennyiben megállapítja, hogy u uj német külügyminiszter vagy Müller Adolf dr. berni német követ less, aki a bajpártok és a centrum jelöltje, vagy Treriranue, akit a jobboldal portál. London, január 20. A Daily Teiegrapth jelentése szerint a február 24.-re tervezett cionista kongresszust májusig elnapolták, mert a cionista szervezetek egyelőre minden erejüket a pnzügyi propaganda kiépítésére fordítják. — Anglia hercegprímása súlyos idegbeteg. Londonból jelentik: Anglia hercegprímása, d canterbury érsek LdegöaszeomlAs következtében súlyosan megbetegedett. VISSZA A HÁBORÚBÓL Erich Mária Rerrsarque regénye (Copyright by U. Feaíure Syudicate and by Prágai .Magyar Hírlap. — Utánnyomás kivonatosan is tilos.) (27) — A napfényes Saale partján ... Biztosan egy beteg. Különös, ahogy ez az ének zeng a vasrács mögül: — És fölötte vándor — fellegek..* Bödeckert néhány más beteggel együtt egy nagy közös teremben helyezték el. Amikor belépünk, az egyik felsüvit: — Fedezék! fedezék! — és az asztal alá mászik. A többiek nem törődnek vele. Bödecker rögtön hozzánk siet. Az arca keskeny és sárga, az álla hegyes és a fülei elállnak; az egész ember sokkal fiaíalabbnak látszik, mint ezelőtt volt. Csak a szemei nyugtalanok és öregek. Mielőtt üdvözölhetnénk, valaki félrehúz. — Mi újság odakint? — kérdezi. — Semmi, — mondom, — semmi újság. — Hát a fronton? Elfoglaltuk már Ver- dunt? összenézünk. — Hiszen már régen béke van, — mondja csöndesítően Albert. Az őrült nevet, kellemetlenül és mintha mekegne. — Na, csak ne ugorjatok be nekik! El akarnak bolonditani benneteket ée csak arra várnak, hogy kimenjünk innét! Akkor aztán nyakoncsipnek és dádá, ki a frontra! — Titokzatosan hozzáteszi: — De én túljárok az eszükön! Bödecker kezet nyujt. Zavarban vagyunk, mert azt hittük, testgyakorlatokat fog végezni, mint egy majom és dühöng és grimaszokat vág, vagy legalább állandóan reszket., mint az idegsokkosok az uccasarkon. Ehelyett ránk mosolyog ferde, szegény szájával és azt mondj*: ^ Fordította: Szabó Lőrinc — Ugy-e, nem gondoltátok? — De hiszen, te makkegészséges vaigy! — mondom neki. — Mi bajod? Végigsimit a homlokán. — Fejfájás. Mintha gyűrű szorítaná hátul az agyamat. Aztán meg Fleury... A Fleury mellett vívott harcoknál betemette a ráomlott föld s ő órákon át együtt feküdt egy másik emberrel, és az arcát egy gerenda annak a derekához préselte, amely egész a hasig felszakadt és egyetlen nagy seb volt. A másiknak szabadon volt a feje és ordított. Minden ordításnál vérhullám ömlött Bödecker arcára. A belek lassankint kifordultak a sebesült hasából és megfullasztással fenyegették Bödeckert. Folyton vissza kellett tömködnie őket, hogy levegőhöz jusson és közben szakadatlanul hallotta a sebesült tompa hördillését, valahányszor elevenbe nyúlt. Előadja az egész esetet, világosan és összefüggően. — Most minden éjszaka visszajön és én majd megfulladok és a szoba nyálkás, fehér kígyókkal és vérrel van tele. — Ilyen tisztán tudod az okát és mégsem bírod legyőzni a rémlátásodat? — kérdezi Albert. Bödecker fejét Ingatja. — Nem használ az sem, ha ébren vagyok. Mihelyt sötétedik, jönnek a kígyók. — ösz- szeborzad. — Odahaza kiugrottam az ablakból és a féllábam eltört. Erre behoztak. Jobb is igy. Ki tudja, különben mi történt volna már velem. Egy tüzéregyennuhás ember közibénk tolakszik és a karját mereven előre tartja. — Vigyázat, hozzám ne nyúljatok! — sutI togja. — Lenyeltem egy bombát. Vigyázat! Vigyázat! Különben felrobbanok! km Hát 14 oamáltok? — kérdi Bödecker. — Megvolt már a vizsga? — Meglesz hamarosan, — mondja Lud- wig. — Az enyém bizony most már soha többé, mondja komoran Bödecker. » Ilyen ember nem állhat gyerekek elé. Az a beteg, aki az imént „fedezéket" kiabált, Albert mögé lopózik és hirtelen a nyakába üt. Albert felpattan, de rögtön erőt vesz magán. — K. f.! — vihogy a másik. — K. f.l Rikácsolva nevet, majd hirtelen elkomolyodik és némán egy sarokba megy. — Nem Írhatnátok egyszer az őrnagynak? — kérdezte Bödecker. — Miféle őrnagynak? — mondom csodálkozva. Albert meglök, mire gyorsan folytatom: — Mit Írjunk neki? — Hogy eresszen vissza engem még egyszer Fleury-be, — válaszol Bödecker izgatottan. — Az feltétlenül segítene rajtam. Ott már bizonyára minden csendes, én pedig csak akkor ismertem, amikor az egész vidék zúgott és minden repült a magasba. A Halálszakadékon át, Hideg Föld mellett, elmennék Fleurybe, nem esnék egyetlen lövés sem és minden elmúlna. Akkor én Is megnyugodnék, öem gondoljátok? — Elmúlik enélkül is, — mondja Lndwlg és a kezét Bödecker karjára teszi. — Legfontosabb, hogy te magad tisztázd magadban a dolgot. Bödecker szomorúan mered maga ©lé. — Csak ne volna itt a főorvos. — Ez az ember patkányáról olt bennünket, lehetetlen kibírni. — Szóval, írjátok az őrnagynak. Gerhard Bödecker a nevem, cé-ká-val. — A szemei tompák és vakok. — Nem hozhatnátok be egy kis almalekvárt?: Nagyon szeretnék megint almalekvárt enni. Mindent megígérünk, de ő már egyáltalán nem ügyel ránk, olyan részvétlenség fogta .el hirtelen. Amikor kifelé Indulunk, feláll és tiszteleg. Aztán az asztalra kuporodik és szemei a végtelenbe vesznek. Az ajtóban valaki feltartóztat. Egy sovány férfi, aki mindeddig sötéten meredt maga elé, egx cédulát jyjom * towüakJt* — Vigyétek el ezt a feleségemnek! Nem volt rá semmi joguk, hogy engem ide bezárjanak! Bosszúból tették! Vigyétek el ezt az írást a feleségemnek. Menjen fel a császárhoz! Direkt a császárhoz! Énnekem semmi bajom és ki akarok innen szabadulni! Ludwig átveszi a cédulát. Mégegyszer vissznézünk Bödeckerre: ő, mintha most ébredne, hirtelen felugrik és utánunk szalad. — Vigyetek magatokkal, — mondja különös és magas hangon. Már jönnek, jönnek. Reszket és hozzánk búvik. Nem tudjuk, mit tegyünk. Ép ekkor lép be az orvos. Meglát bennünket és óvatosan átöleli Bödecker vállát. . — Menjünk a kertbe, — szólt hozzá nyugodtan és Bödecker engedelmesen megindul vele. Odakint esti napfény nyugszik a mezőkön. A rácsos ablakból még mindig hangzik az ének: — De a várak.., leomoltak... s futnak vándor... fel legek,.. Szótlanul megyünk hazafelé. — Azt hiszem, Ludwig, — mondja egy idő múlva Albert, — egy kicsit valamennyien idevalók vagyunk. 8. A díványon fekszem, a lábam kinyújtva, fejem a támlán s lehunyom a szememet. Csodálatos összevisszaságban kavarognak 'félálmomban a gondolatok. Az öntudat elmosódik ébrenlét és álom között és mint egy árnyék, fut keresztül agyamon a fáradtság. Mögötte, bizonytalanul és még távolabbról, ágyú sző érkezik, halkan fütyülnek a gránátok s: ijedt gondok bágodzenéje jön közelebb és gáztámadást jelez; -»■ de mielőtt a maszkomhoz nyúlhatnék, a homály nesztelenül lehámlik rólam, a föld, amelyhez lapultam, valami meleg és világosabb érzéssé olvad és megint a dívány pliishtizatávA változik, amely az arcomat nyomja, zavarosan és mélyen érzem' itthon vagyok — é? a lö vészár kok gáz riadója tompított zörgéssé halkul: az cdouy zör- .reu, amelyet anyám óvatosan éppen az aszr ]#•%
