Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-16 / 12. (2529.) szám

1931 január 16, péntek. ^mgai-A\agV_ar-hirmi> Az Oustric-iigy miatt nyugalmazott Benoist volt a frank-affér budapesti kikiiidiftje J>. L" je§y alatt fikfiv számlája volt Onstrfcná! a volt rendáifelgyelő- nek, aki a párisi rendőrség pénzhamisítás elleni osztályát vezette Páris, január 15. A francia sajtóban nagy szenzációt keltett a hír — amit tegnapi számá­ban a P. M. H. is közólt —, hogy André Benoist rendőrfölügyelőt, aki a frankhamisításban foly­tatott bűnügyi eljárás alkalmával Budapesten járt, a mai lapok jelentése szerint nyugalomba helyezték. Chiappe rendőrprefektus tegnap már ki is nevezte utódát. Benoist bűnügyi rendőrfőfölügyelő az Ous- tricjbotrány legújabb áldozata. A lapok részle­tesen foglalkoznak azzal, hogy miért kellett fölfüggeszteni állásától Benoist rendőrfőíöl- ügyelŐt. A Paris Nouvelle azt írja, hogy Louis Marin, az Oustric-ügy vizsgálatára kiküldött parla­menti bizottság elnöke, bizalmasan közölte Chiappe rendőrfőnökkel, hogy az Qustric-banknál P. J. jegy alatt vezetett fiktív számla tulajdonosa Benoist, a bűnügyi rendőrség biztosa. Budapest, január 15. Benoist párisi rendőr- fölügyeíő botránya Budapesten is nagy föitíi- néfd’ keltett. Benoist detektivfőfölügyelő a frankhamisitá- ■si ügy budapesti nyomozásában a francia rend­őrség megbízásából élénk szerepet vitt egy társával együtt. Benoist mellé akkor egy budapesti rendőrtanáoso&t rendeltek. Működését komolyabb diplomáciai munka előzte meg. A francia kormány kívánta azt, hogy kiküldöt­tei részt vegyenek a nyomozásban, de a ma­gyar pörrendtartás bizonyos gátló körülmé­nyeire hivatkozva, meghatározott keretek közé szorították az ő itteni működését. Benoist és Érelmeszesedés. Kérje a csizi jód bróm gyógy­víz otthoni használati utasítását. Csíziiirdá. társa egyébként igyekezett kényes helyzetében tapintatosan eljárni és munkája elvégzése után visszament Parisba. Később egy másik magyar vonatkozású ügy nyomozásában is részt vett, mégpedig a Blumensíein-féle kötvénybamisitási ügyben, amelynél viszont magyar detektívek voltak Pá- risban. Benoist egyébként a párisi rendőrség pénzhamisítás ellen küzdő osztályának volt a vezetője, s igy a róla kiderült kompromittáló kapcsolat az Öustric-bankkal annál különöseb­ben hatott. Rendőrséggel fogattak le egy 23 főnyi siető iuristatársaságot a rimaszombati vasúti állomáson A rimaszombati állomásfőnök sportellenes intézkedése — A turisták panaszt emeltek szövetségeiknél az inzultus ügyében Rimaszombat január 15. (Saját tudósítónktól.) A maga nemében páratlanul áltló inzultus ért vasár­nap este egy sítúráról hazatérő társaságot a rima- szombati vasútállomáson. Amint a síelők elhagyták a vasúti kupékat, a ki­járatnál rendőr tartóztatta fel őket, két kapus pedig lezárta a perron vaskorlátait, majd a ki­járati ajtókat is kulccsal elzárták, nehogy egy ki­ránduló is elhagyhassa a pályaudvar területét. Az ezen megütköző síelő társaságot erre a rendőr és a vasúti altisztek közrefogták s mint közönséges foglyokat tuszkolták a forgalmi iroda felé, ahol aztán kisült, hogy a cschekből, szlovákokból és magyarokból álló, valójában azonban négy-öt külön társaságot képező kompá­niát azért fogták hoppon rendőri asszisztenciá­val, mert a turisták az üzletszabá'y^t ellenére sífelszereléseket a személykocsiban kézipodgyász- lténf hozták magukkal, holott sítalpakat és ródli- kat csakis a podgyászkocsíban szabad szállítani, négy és fél korona külön viteldij lerovása elle­nében. A síelőik tiltakoztak a vasúti (közegeik inzultusa el­len és a szolgálattevő Csornák János forgalmistá­val közö’ték, hogy esztendők óta soha semmiféle kellemetlenségük nem volt am'att, hogy' sportfelszerelésüket a sze­mélykocsiban kézipodgyászként szállították, de különbem is az egész világom úgy vám, hogy a sítalpakat nemcsak a szárnyvonalakon, hanem a 15vonalaikon is akadály nélkül lehet kézipodgyász­ként a személykocsikban vinni. A forgalmi hivatal­nok magából kikelve kiáltotta, hogy amíg a 4.50 koronákat le nem fizetik, senkit sem enged haza. A turisták uniszónó elhatározták, hogy egy vasat sem fizetnek s az egyik turistakhub titkára köve­telte a heves forgalmi hivatalnoktól, hogy az ese­tet jegyzőkönyvezzék. Ezt a forgalmista megtagad­ta. Az ügy ezen fázisáig az inzultus még csak a ma­gyar nemzetiségű turistákra terjedt ikri, a lárma azonban nyomban szűnni kezdett e mihelyt kiderült, hogy a rendőrrel hoppon fogott huszonhárom turista között csehszlovák tisztek, tanárok és járási hivatali tisztviselők is vannak, a forgalmista harciassága menten lelohadt s a társaság tagjai a fegyverszünet első pillanatait felhasználhatták a gyors eltávozásra. Információink szerint a síelőik megrendszabályo- zására vonatkozó utasítást Kacséra államásfőnölk adta 'ki alantasainak. A rimaszombati turista egyesületek módját fog­ják ejteni, hogy a turisztika érdekeit sértő intéz­kedés ellen illetékes helyen óvvst emeljenek. A rimaszombati turistákat ért inzultus ügyében a klubok máris megtették jelentéseiket szövetségeik­nél s biztosra vehető, hogy a dolognak még foly­tatása lesz. Történelmi visszapillantás a PTE 50 éves múltjára Irta és a PTE-nek Í930 évi december 28-án megtartott díszközgyűlésén felolvasta Mayer Imre tanár A PTE — amint láttuk — 1001-tői kezdve mű­ködési körébe vonta a szabadtéri sportokat, köz­tük elsősorban e futballt. A sportpályáján lejátszó­dó mérkőzések egyre nagyobb közönséget vonzot­tak és a mérkőzések száma és jelentősége évről- évre nőit. Lassanként a futball olyan nagy jelen­tőséget nyer az egyesület kebelében, hogy külön szakosztállyá allokál, külön intézőbizottsággal és külön pénzkezeléssel. Már 1901-ben 30 mérkőzési játszik a PTE csapata és ez a szám az éveli folya­mán folyton emelkedik. E játékok érdekességét nagyban emelte az, hogy nagyobbrészük külföldi csapatok elten játszatott, tehát nemzetközi volt. 1904-től kezdve a PTE ismételten tűz ki pártfogói, különösen a város segítségéve! futhaéívándordija- kat, amelyek érdekes körmerkőzésekne adnak al­kalmat és nagyban hozzájárulnak a vidéki labda­rugóé port fejlesztéséhez. E fejlődésnek legkiválóbb jelensége az. hogy 1905-től 1913-ig 6 más szabad­téri sporttal foglalkozó egyesület alakult városunk­ban a PTE példájára, amelyeket mint kezdőiket a PTE tehetségéhez képest, pályájának mérkőzés és tréning céljaira való átengedésével mindig támoga­tott. E közben a PTE futballcsapata az elismert legjobb vidéki csapattá küzdötte fel magát é6 já­tékosai nem egyszer állták meg helyüket nemzet­közi viszonylatban is igen szépen. A háború nehéz éveiben a futball] áték kamatostul térítette vissza az előzőleg ráfordított gondot és ápolást. Annak dacára, hogy a legtöbb játékos bevonult, sálkerülit e sportágat a régi nívón tartani, sőt továbbfejlesz­teni, amit a háborús évek futballmérkőzéseinek krónikája igen szépen bizonyít és amit bizonyít az a tény is, hogy a PTE futballcsapata eziidő alatt is (mint fennállása óta folyton) megtartotta a helybeli csapatok között az elsőséget. A háború utáni idők­ben azután a PTE futballszakosztálya rendkívül ne­héz viszonyok közé került. Az általánosan felibur­jánzó önzés és megváltozott sport erkölcsök i'tt is sajnosán mutatkoztak és enek következtében nem­csak hogy a futballszakosztály költségterhei elvisel­hetetlenné váltak, hanem az egyesület csapata év- ről-évre kevesebb eredményt mutatott fel és pár évvel ezelőtt a csapat már az első osztályból való kiesés eshetősége előtt állott. Azóta némi fellendü­lés mutatkozik. Reméljük, hogy lassanként jobbra változó szellem és a vezetőség bölcs és erélyes mun­kája megteszi a maga hatását és iitt is beáll majd a teljes javulás. A többi szabadtéri sportok közül elsősorban a tennisz volt az, amely örvendetes módon fejlődött a PTE körében. 1901-ben épült fel az első tennisz- pálya. melyet csakhamar követett a többi négy és ezeken azóta is folytonosan élénk sportélet folyik. Minden évben rendezett az egyesület, illetve a szakosztály háziversenyeket és az utolsó évtized­ben több klubközi és nemzetközi versenyt is. Ezek folyamán különösen szép eredményeket értek el a PTE tenniszezői az 1926. és 1927. években, ami­kor is a PTE tennlezgárdája ez elsők között fog­lalt helyet. Ez utóbbi évben rendezett a PTE ten- niszszakosztálya a osehszk köztársaság bajnoksá­gáért versenyt KáUay volt miniszter védnöksége alatt, amelyen számos nemzetközi viszony'atbam el­sőrendű tenn/iszező vett részit, ami felejthetetlen sporteseménnyé tette a PTE e vállalkozását. A sporttelep alapítása óta term'éöaeteeeo egyik legnevezetesebb ága az egyesület működésének az .atlétika is. Már 1901-ben. amint a pálya elkészült, rendezett a PTE igen szép sikerű nemzetközi atlé­tikai versenyt és ettől kezdve minden évben újra meg újra tárt házi, klubköei, országos és nemzet­közi atlétikai versenyeket. Atlétáit sokszor Mikibe ki más városokban rendezett atlétikai versenyekre és e térem is a vidéki sportélet egyik, legszámot­tevőbb tényezőjévé küzdötte fel m.gáü Versenyei révén sok száz idegen sportember és azok kísérői fordulnak meg és élnek hosszabb rövidebb ideig városunkban és igy hozzájárul! a város idegenfor­galmának emeléséihez. Az atléta-gárda kitűnő klasz- szisát legszebben igazoltja a sok nyert diij és az a körülmény, hogy az athéni olimpiiászra a PTE tag­ja, Lunzer, és a stockholmi olimpiászra a PTE 3 tagja. Lunzer, Facinek és Cseby-Pogány jelöltetitek ki. A eo<k ismert atléta nevei közül legyen szabad a következőiket felemlíteni: Nirnsee, Lunzer, Faci­nek, Pogány, a háborút követő évekből pedig Fe­hér, Füle, Kóczán, Lusfig, Mészáros, Pogány és Sza­káll. A legszebb és eredmiényetklben leggazdagabb évei az egyesület atlétikájának a háborút közvet­lenül megelőző évek és az 1920-as esztendő vol­tak. Csak mellékesen említendő meg, hogy a futbail- lon kívül más szabadtéri játékok meghonosításá­val is kísérletezett a PTE. Bevezette és egyideig sportszerüieg űzte a füleslabda-játékot; az elért eredmény elég szép volt, az egyesület csapata ke­rületi bajnokságot nyert. Azután a gyephockeyt és a baseball-játékokat is először a tormaegyesület pá­lyáján játszották sportszerüieg. 1914 áprilisában a sporttelepen tekepálya is ké­szült és különösen az idősebb tagtáreak vettek szí­vesen részt ebben a sportszerű szórakozásban. Itt is számos versenyt rendeztek, de különösen nagy jelentősége volt a tekepályának mint társas össze­kötő kapocsnak az egyesület tagjai között. Időről időre alakult az egyesület kebelében vivó- és biirkoző-szaikoszlály is. Sőt az utóbbi években, 1923 óta, ogyideig boxoló-szakosztály Í6 volt, amely elég szép eerdményü propagandamérkőzéseket fis rendezett. 1925 óta ped’g az asztalitennisz is be­vezettetett és az egyesületnek e téren is vannak kiváló játékosai. Az egyesületnek egyik legfiatalabb, de itegagili- eabb és legszebb eredményekkel működő szakosz­tálya az uszó-szakosztály, amely 1919-ben lépett életbe. 11 évi fennállása ég működése alatt igen szép teljesítményeket ért el. Példájával fellendítet­te városunkban az uszósportot és eredményes mun­kásságával sok dicsőséget szerzett az egyesület­nek. Fennállása második évében, 1920 bán már 52 első, 39 második és 4S harmadik dijat nyertek tag­jai, 1921-ben pedig 101 első. 69 második és 35 har­madik dijat szereztek és azóta is évről-évre becsü­lettel állják meg helyüket a legerősebb versengés közepette. Az országos úszó-, valamint a vizipóló- bajnokságot ismételten megnyerték. Nevezetes mozzanat volt az egyesület történ eté­ben. hogy 1927-ben az egyik helybeli íestvérsport- egyesület — a PÁC— tagjainak nagy részével be­olvadt a PTE-be. ami által az egyesület különösen taglétszámban, de néhány kiváló sportolóval is, gyarapodott. Az egyesület vezetése, irányittásü kzrüil sokan ■buzgólkodtak és ha mindazok neveit és érdemeit fel kellene sorolni, akik munkásságukkal az egye­sület gyarapodásához, fejlesztéséhez hozzájárultak, úgy túlságosan kellene ígénybevennem az igen tisz­telt közgyűlés idejét és figyelmét. Legyen szabad ■mégis néhány olyan egyen nevét kiemelnem, akik az egyesület életében évtizedesnél hosszabb mun­kásságot fejtetlek kii. Ilyenek elsősorban boldogult Dobrovits Mátyás ár. és Pogány Gyula. Dobrovils Mátyás dr. 20 esztendőn át viselte az egyesület elnöki tisztét. Vezető munkáját mindig a legna­gyobb ügyszeretettel és lelkesedéssel végezte és az egyesületet meg tudta mindig tartani a követendő ideális célok irányában. Pogány Gyula az egyesü­letnek 15 éven át volt triitfkána és művezetője. Ezidő alatt valósággal lelke és mozgató ereje volt az egye­sületnek. Mikor ő 1897-ben az egyesületet átvette, akikor az még csak a tornaszakosatályból áldott és ■miikor 15 év múlva távozott, már majdnem az ösz- szes mai szakosztályok ki voltak fejlesztve. Érde­mes munkásságának főbb mozzanatai a következők: átdolgozta az alapszabályokat ée az ügykezelést. Legnagyobb órd'eme volt a sporttelep létesiibéeóben és a fut'baillijáték meghonosításában, kezdeményezte és szervezte éveken át a részletes, kimerítő évi jv- lentáseiloet és élénk részt vett minden testnevelési mozgalomban. Már a multiban a futbalilügyek vezetése és fejlesz­tése körül nagy érdemeket szerzett az egyesület­nek jelenlegi elnöke. Moravck Gyula, lm évek hosz- szu sora óta buzgón dolgozik az egyesület újjászer­vezésén és kinek munkásságától remélhető, hogy az egyesület anyagi, vagyoni alapja is a régi szi­lárd helyzetbe fog kerülni. Hosszú éveken át volt egyesületünk tevékeny és szorgalmas művezetője Hornyák Odiló, aki kü­lönösen a tornaszakosztály fejlesztése körül szer­zett maradandó érdemeket. A jelenben aktive működő többi tagok közül legyen szabad kiemel­nem Stabl Lajost az úszószakosztály nagyérdemű vezetőjét és Guth Ferencet a tomaszakoeztáty vezetőijét. A PTE kézdettől fogva számottevő tényezőként szerepelt városunk tánsaséletében is. Kirándulá­sai, táncmulatságai, házi torna-estélyei, igen díszes nivon állottak és a tagok a társasélet terén is be­csülettel állottak meg a helyüket. Mint első társnő összekötő kapocs a tekepálya szerepelt; később pedig a különböző helyeken megtartott szerda- esti összejövetelek. 1919 össze óta pedig az egye­sület a Szilágyi Dezső ucoában bérelt klubhelyi­séget ,amely a tagok találkozóhelyéül szolgál' Az egyesület jelentőségét mutatja tagjainak létszáma is. A taglétszám a háború előtt már 230-ra emelkedett; a háborús években lecsökkent 150 alá, de azután a háború utáni időkben egy­szerre emelkedett fel 600-on tfelül és ez a taglét­szám csekély ingadozásokkal máig állandósul. Végül hálával és köszönettel kell megemlékez­ni mindazon tényezőkről, testületekről, egyének­ről, akik a PTE-t nemes céljai el’résében támo­gatni 6zivesek voltak. Ilyenek elsősorban Pozsony városa és annak közönsége, amely különösen az utóbbi évtizedekben meleg szeretettel karolta Bei a PTE törekvéseit, továbbá a r. kot. hitközség, a Pozsonyi I. Takarékbank és a helyi sajtó. Az egyesület a maga jubileumán hálával gondod rá- j'ulk és kiéri, hogy támogatásukat, szedető érdeklő­désűiket a PTE-től ezentúl se vonják meg. _________(Vége.) )( Elmarad a Bocskay—Sparta meccs, miután a letnai Sparta-pálya talaja a fagy és hóesés folytán a játékra alkalmatlanná vált. A vasárnapra terve­zett találkozást Így későbbi dátumra halasztják el. )( Bethlen István gróf magyar miniszterelnök védnöksége aíntt rendezi meg a Magyar Asztali - tennisz Szövetség a ping-porig világbajnokságokat Budapesten február 9—15. )( Sharkcy kihívta Dcmpseyt, aki legutóbb úgy nyilatkozott, hogy Sharkeyt könnyűszerrel knock- yuutalmi tudná. A meccs jövedelme jótékonyáéit szolgálna- Dempsey a kihívásra még neon válaszolt. A KSC nemzetközi sporthete a Tátrában Ótátrafiired, január 15. Kitűnő terepviszonyok mellett, kedvező időjárásban kezdődött meg teg­nap a KSC nemzetközi sporthete a férfi és a női mükorcsolyázássaL Az első napon a kötelező gyakorlatokat bonyolították te nagy nézőközönség előtt. A iériiszámban Scháfer bécsi mérnök, világbajnok pompás gyakorlataival valósággal elr ragadta a szemlélőket A figuráikat abszolút bizton­sággal és eleganciával abszolválta, úgyhogy m többi versenyző közül csupán a berlini Bayer tu­dott nyomába jutni az előirt figurák tiszta kivi­teliével, A helyezésiért a bécsi Bernhauser és Hart- mann, valamint a magyar Vadas küzdenek meg. A troppaui Praznovszky nem vélt formában. A női konkurrenciában a bécsi Ilse Hornong vezet, aki gyakorlatait pontosan és stílusosam £u-. tóttá. A brüsszeli Ligne asszony mellett a béced Lilly Weiler és Helga Dietz tűntek még ki Főleg ez utóbbi brillírozóit, dacéra annak, hogy még csak junior versenyző. A berlini Sehmidt nyugod­tan és biztosain szerepelt. A magyar versenyzők közül Levitzky Piroska került az élcsoportba. A magyar Imrédy és a berlini Annamarie Dietz még kevés gyakorlattal rendelkeznek. A junior versenyzők között is igen jó anyag mutatkozott. Ma a versenyt a szabadgyakorlatokkal és a pá­ros versennyel foflytatjáík. Manitoba—Németország 7:1 Berlin, január 15. A zsúfolt téli sportpalotában folyt le a Manitoba University jéghockey-esapatá- nak második berlini vendégszereplése, ezúttal Németország válogatott csapata ellen. A kanadaiak minden nagyobb megerőltetés nélkül 7:1 (2:1, 1:0, 4:0) arányban győztek. A meccs a németek góljá­val kezdődött, amit Schrőttle szerzett. Ezután azon­ban a kanadaiak irányítják a küzdelmet, amelyet végig a kezükben is tartanak. A (kanadai csapat ma egy kombinált európai együttes elten ál ki, amelyben a prágai Pusbauer dr. és Malecsek is együttműködnek. A kanadaiak pénteken Prágába érkeznek, ahol az uj szabad­téri jégpályán két, vagy három meccset bonyolí­tanak le. Szombaton az LTC Praha, vasárnap a nemzeti csapat lesz az ellenfelük Első alkalomkor a prágai csapatban a kanadai Watson is játszik. A hétfői ellenfél miég ismeretlen. Legfőbb társaság találkozóhelye SECT PAVILLON PRAHA, Kybna ni. )( Magyarország profi válogatottjának pozsonyi vendégszereplését a 10 éves CeAF—MLSz váloga­tottja ellen május 10-éré kötötték le. )( Tbunenberg St. Moritzban az 1500 méteren 2:19 alatt győzött Btemquást ellen. 3. Az osztrák Riedl, 4. az osztrák Moser. A magyar Kauser ver­senyen kívül 2:28.4 alatt a negyedik helyen vég­zett. — Thunenberg az 10.000 méteren 18:01.7 alatt győzött a femteik ellen. — Hennie Bonja megiénkezett St. Manitoba és megkezdte a trénin­get az európai műkorcsolyázó bajnokságokra, amelyek a et. moriitei jéghtadíonban január végén folynak te. )( Szabóné—Jaross Herma, a műkorcsolya zás exviilágbajnjoknője élversenyző tett. Legutóbb a voraríbergi Rödelében nvérié meg az első dijat. )( A rivierai profi-tenniszverseny tegnapi fordu­lóján a magyar Sehmidt 9:7, 1:6, 6:2, 4:6, 2:6 arányú erős küzdelem után kapott ki a francia Plaa-tól — A német Bürke a csehszlovák Mina­pikat háromszor 6:2 arányban késztette meg­adásra. — Kozseteh Károly a francia Davis Oup trénerét, Estrabenu-t verte meg 6:3, 6:1. 6:2 score-ra. Kozseiuk legközelebbi ellenfele Ptiaa tesz. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom