Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-03 / 2. (2519.) szám

^i«<mMac&arhirlap 1931 Január 3, szombat. Mit hoz a boldog S93Í a meglepetések éve lesz — Egy szfovenszkói maga súg rá bajnok karriért csinál — Szilveszteri láto­gatás a prágai Pythiánál Prága, január 2. üyeukor, az uj év küszöbén nagy hossz van jóenőkben. Mindenki kiváncsi, mit hoz számára az nj esztendő. Vájjon jobb lesz-e a réginél, mellyel soha senki sincsen m>e gélé ded ve. Prága minden modernsége mellett át van itatva a tör­ténelmi múlt patinás illatával. A cseh főváros­ban élt Löw rabi, a Góléin alkotója * itt készí­tette horoszkópjait Tycho de Brahe, aki 11. Rudolf császár minden jóakarata ellenére sem tudott megélni a. komoly tudományból és abból, hogy egy bizonyom Kepler nevű, akkor még ifjú csillagász segítségével megalkotta azokat a tör-1 vényeket, melyeket éppen Kepler vett alapul i számításaiban s amelyek alapján a bolygók ke- i ríngésének törvényével ajándékozta meg a tu­dományt, Kepler ugyancsak kegyemre volt U. Rudolf császárnak, a prágai vár udvarának egyik legfényesebb csillaga volt, de mellékfog­lalkozásként, ő is horoszkópokat készített, mert ő sem élt meg a császári kegyből, sőt peres utón | kellett Rudolf császárral szemben fennálló igé­nyeit érvényesítenie. Eáromszázegynéhány évvel ezelőtt karácsony és újév között, a hradzsini csillagvizsgáló inté­zet kilincsét fényesre pucolták Kepler mester ama kliensei, akik csillogó tallérokat adtak a Mag is temek jóslatáért, A világ azóta nagyot haladt. Vasút, gőzhajó, autó, repülőgép és rádió hozza közelebb egymás­hoz a messze földön szétszórt emberiséget Csá­szárságok és királyságok dőltek romba, a Krad- zsjnban ma egy zsakettes öregur tölti be alkot­mányos hivatalát, de a Hradzein tövében, egy pirinyó mézeskalács-házikóban, mely mindössze egv szobából és egy konyhából áll, ól egy fejle­tébe öltözött matróna, a prágai Pythia, aki | nemcsak a múltat, hanem a jövőt is látja mély-; 'iizü, fekete szemével. Az ö kilincsét is fényt s-j re csiszolják a szilveszteri látogatók, neki is arany tallérral egyértékü ropogós bankókat ad­nak azok, akiknek kellemeset, öröm teljeset jó­sol az újévre. A tradicionális fekete kandúr barátságosan simul hozzám, amikor Pythia elé terjesztem azt a kérésemet, hogy mondja meg a P. M. EL ol­vasóinak, mit várjunk és mit várhatunk 1931-től? A jósnő érthetetlen nyelven morog valamit, szórakozottan megkever egy pakli kártyát, melyből a zöld disznó kicsúszik. Utánakapok 6 a makrancos kártyalap visszakerül a csomóba. Pythia elmereng. Pillantása a havas vársáncon túl a távolba mered. Majd ezeket mondja: — 1931 a meglepetések éve lesz. Az egyik latin államban — talán Spanyolországban — a forradalmárok puccsot kísérelnek meg, mely a legnagyobb meglepetésre azzal fog végződni, hogy a nép hősiesen viselkedő királyát ismét kegyedbe fogadja és hódoló fölvonulást rendez tiszteletére. — Egy detromráR uralkodó hét nappal a születésnapja után baleset következtében ide­genben fog meghalni, holttestét azonban haza­viszik és katonai pompával helyezik örök nyu­galomra, •— Távol keleten aranybányát fognak felfe­dezni. A bánya mérhetetlen kincseivel gazdaggá tesz számtalan földhözragadt szegény embert. — Földrengés, árvíz, vagy más egyéb termé­szeti csapás nem lesz, mindössze egy hirtelen vihar kényszerleszállásra késztet majd egy hatalmas légi jármüvet, mely harminc utasával egy lóversenytér közelében fog leszállni. — Zeppelin talán? — Nem tudom, sőt azt sem tudom biztosan, hogy léghajó, vagy repülőgép. — Mi történik a politikában? — A belpolitikában meglepetésként fog hatni, hegy az egyik, ma súlyos beteg pártvezér ál­lapota hirtelen magjavuj és újból be fogja töl­teni azt a. magas közjogi funkciót, melyet, már több izb,en viselt. — Választások? — Választások nem lesznek, de a jelenlegi kormány összetételében bizonyos változások várhatók. 1 — Milyen lesz a népszámlálás eredménye? — Meglepő. No. a, politikából elég lesz. Tegyünk fel va­lami más kérdést: — Milyen lesz a gazdasági helyzet 1931-ben? — A gazdasági válság az év első harmadában még jobban ki fog éleződni és átterjed azokra az országokra is, melyekben ma még tűrhető a konjunktúra, ősszel azonban minden jóra fordul s az uj esztendő gazdasági tekintetben határo­zott ha.ppy enddel ér maja véget. — Sport? — A sport terén két meglepetés éri majd a közönséget. Európa egyik legjobb labda rugócsa­pata teljesen le fog törni s Szlovenszkó egyik kis városában főibukkan egy magasugró, aki ol“t rlltiíS""6 Klára Penzió V) Ké DapoDta 4-tz^ri HRde£-tti©l«g viz. Központi füté*, viUgítá* ínclusivc. Posta Otátiafüred Sambula József egymásután javítja meg a magasugrás rekord­jait. — Irodalom, színház ,művészet? — Egy fiatal prágai iró most irja kétkötetes regényét s ez a regény lesz 1931 irodalmi szen­zációja, Azért lesz érdekes, mert a szerző re­gényajakban olyan eseményeket ir meg, melyek a mü megjelenése után sorra meg fognak való­sulni. Az Író nem talál kiadót, végül is saját költségén nyomtatja ki müvét és a kinyomtatott regényt maga fogja árusítani. A közönség fi­gyelme egy csapásra felé irányul, amint az első, költött esemény valóra válik. A német fordítás jogát hétezer márkáért fogja eladni, de még több pénzt kap az angol kiadás után, amint a második és harmadik költött esemény szóról- 6zóra megvalósul. — Színházi szenzáció nem lesz. A színházi vál­ság ugyan engedni fog a feszültségéből, lesz egy-két jó darab is, de nagyobb meglepetésre nem lehet számítani. — Prágában le fórnak bontani egy régi há­zat s az épület alapjának elkcszitésekor egy bádoglemezre festett, 1391-ből származó képre bukkannak. A kép körül óriási vita indul meg. Sokau kétségbe fogják vonni az eredetisegét, Nyakkendő-újdonságok, fehérnemű mér­ték után Balek & Tesárnál, Pozsony-Bra- tisiava, Zemská Banka- pa óta. végül is meg fogják állapítani, hogy egy szer­zetes festette s egy, azóta kihalt főnemesi csa­lád birtokában volt. * Pytíhia befejezte jóslatait. A kandúr barátsá­gosan dorombolt a jólfütött szoba sarkában, alkonyodott s vegyes hangulatban vettem bú­csút a kis házikó feketébe öltözött, feketeszeraü lakójától. Uj látogató foglalta el helyemet, én meg arra gondoltam, vájjon igazat mondott-o a huncut vénasszony? t r. A TENGER TITKAI IMA: VÉCSEY ZOLTÁN Harmincméteres mélységbe szállnak le a szabadhat Mi okozza a buvárbefegséget? — Stigler professzor tudományos kísérletei (4.) Phipps hu várba rangjával azon nyomban kí­sérletet tettek az Armada kincseinek kiemelésé­re, de nem nagy eredménnyel, csupán néhány ágyucsövet hoztak napvilágra. A buvárharang és a buvártank ugyanis természeténél fogva nem alkalmas azokba a vizalatti munkákra, me­lyeknél nem egy helyen kell dolgozni, hanem tovább kell mozogni. A buvártank kitűnő esz­köz arra, hogy hidak pillérjét, partok kőfalát, világítótornyok vizalatti részét megalapozzák, de olyan munkálatokban, amelyeknél gyors és gyakori helyváltoztatásra van szükség, nem használható. ' Ezeknek elvégzéséhez búvárokra van szükség. A gyöngyhalászok bravúrba A modern búvár tökéletes technikai fölsze- reltségü hu váröltözetben merül a víz alá, hogy munkáját elvégezze, de hogy mindenféle fölsze­relés nélkül is Lehetséges a búvárkodás egy faj­tája, azt bizonyítják a trópikus tengerek szi­vacs- és gyöngybuvárai, akiknek munkáját annyi útleírás örökíti meg. A gyöngybu várók­nak egyetlen segítőeszköze a hosszú kötélen megerősített suiyos kő. A búvár ezt két karjá­val melléhez szorítja és így ugrik a vízbe, úgy­hogy a kő nyomban a mélységbe rántja. Mowt a legnagyobb sietséggel elvégzi munkáját a mélyben, visszatér a kővel kifeszitett kötélhez és azon lassan fölkapaszkodik. Gyakorlott bú­vár ilyen módon tíz percig is lenn lehet a viz alatt, átlagban azonban 3—5 percnyi időt töl­tenek a mélyben. Természetesen a vízben való percekig tartó időzés sem történhetik minden előkészület nél­kül, mert a búvár alá van vetve a mélységgel rohamosan növekvő viznyomásnak. Hogy ezt kiegyenlítse, az ugrás előtt mély lélegzéssel tü­dejét feszesen kitölti levegővel, száját szorosan befogja, orrlyukait esetleg betömi, hogy a leve­gő éiillanását megakadályozza. Amint a test a vizbo merül, a mellkast és ezzel a tüdőben levő levegőt a testre nehezedő viz összes-zoritja, még pedig minden méternyi mélységgel a nyo­más egy tized atmoszférányit növekszik. A mellkas összenyomásával természetesen csökken a tüdőbe zárt levegő térfogata, a volumen, még pedig annál inkább, mennél mélyebbre ereszke­dik a búvár. Tehát a búvár tüdejébe zárt levegő ugyanazt a nyomást gyakorolja a mellkasra be­lülről, mint a viz kívülről és igy a búvár bizo­nyos idrig a viz alatt tartózkodhat!k. Nagy gyakorlat mellett, amint mondottuk, tiz percig is" kitarthat, átlagban azonban 3—5 perc az az idő, amelyet veszély nélkül a viz alatt tölthet. A szabadbuvár lemerülésének halára A legnagyobb mélységet, amelyet a szabad­buvár dérhet, tisztára fizikai föltételek szabják meg. Elsősorban attól függ, hogy milyen mér­tékben kisebbed]) étik meg a tüdő térfogata a viznyomás következtében, mert ez szabja meg a tüdőben lévő levegő összenyomhat óságát. Az erőteljes férfi tüdeje mély belélegzéssel 4.5 li­ternyi levegőt vehet magába. Ha erre olyan erősen lélegzik ki, amennyire csak lehetséges, tüdejéből mintegy 3.5 liter levegő megy ki, do egy liter a legerősebb kilélegzésnél ie bennma­rad. Ebből a tényből megállapítható, hogy a tüdő fölfogótere 3.5 és 1 Liter között van. Tohát még csak azt kell megvizsgálnunk, hogy milyen mélységben emelkedik a viznyomás olyan nagy­ra, hogy a tüdőbe fölvett 4.5 liternyi levogő egy literre zsugorodjék. Ezt a, problémát a Boylo—Mariotte-féle gáztörvény oldja meg, amely szerint a gáztömeg feszültsége és térfo­gata fordítva arányos. Ez azt jelenti, hogy a tüdőben lévő 4.5 liternyi levegő egy liter tér­fogatra zsugorodik, amint a tüdőro ható külső nyomás 4.5 atmoszférát tesz ki. Ez a nyomás 35 méter mélységben van meg, mert itt a tiszta viznyomás 3.5 atmoszférányi, amihez a viz fel­színére nehezedő egy atmoszférányi légnyomást kell hozzászámítani. Általában tehát a szabad- búvár 35 méteres mélységbe szállhat alá. A számszerű eredmény általában megfelel a gya­korlati tapasztalatoknak és csak egész kivéte­les esetekben érnek el rendkívül kifejlett tüdejü és gyakorlott búvárúszók 40 méteres mélységet, mig az átlag 18 méter. A nagyobb, mélységbe való lemerülést és az ottani hosszabb tartózko­dást az is megnehezíti, hogy a belélegzett leve­gőből a vér hamarosan megtelik nitrogénnel é& ebből azután nagy veszedelmek származhatnak. Világos, hogy a szabadbuvár a vizalatti 3—5 perces tartózkodásával semmit sem érhet el olyan nehéz munkában, mint amiuő egy el­süllyedt hajó rakományának kiemelése. Ezért a fölfedezők már régóta igyekeztek olyan esz­közöket keresni, amelyek a búvárnak lehetővé teszik a hosszabb ideig tartó vizalatti tartózko­dást. Kezdetben a probléma megoldását rend­kívül egyszerűnek tartották, önkéntelenül föl­vetődik a gondolat, elegendő egy egyszerű víz­mentes öltözetbe bújni és az ebbe fölöltözött búvárt cső utján a külvilággal kapcsolatba hozni. Akkor azután a búvár tetszé esz érinti ideig tartózkodhatik a viz alatt és ott kényel­mesen változtathatja helyzetét is. Ez a gondo­lat már Ari st.o tel esnél is fölmerült, aki áz ele­fánt orrmányát a hnvárt a levegővel összekötő csőhöz hasonlította. Ha ez tényleg igy volna, akkor a búvárkodás nagyon egyszerű mesterség lenne. De hogy nincs igy, azt mindenki tapasztalhatta, aki sa­ját maga végzett ilyen kísérleteket. Már régi lei ráfi okból tudjuk, hogy azoknak a búvárok­nak, akik igy szálltak vizbe, száján, orrán és fülein át megerodt a véro és utána is hosszabb ideig voltak betegok, ha ugyan oi nem pusz­tultak. A külső nyomás növekedés sének következményei A bécsi Stigler dr. professzor tudományos bú­várkodása magyarázza meg ezt a problémát. Mindönki maga is kísérletet végezhet ilyen mó­don akármelyik strandon. Nem kell hozzá egyéb, mint egy szélesebb nyilásu cső, elegendő félméteres is. Fogjuk be orrlikaínkat, vegyük a csőt a szánkba és bukjunk a viz feíszine alá. Ha a viz csak pár centiméterrel is lepi el fejün­ket, rövid időn helül érezzük, hogy lélegzésünk mennyire meguehezüit. S ha a csövet meghosz- szabbitjuk, hogy megállapítsuk, milyen mélysé­gig lehetséges a lélegzésnek ilyen módja, azt tapasztaljuk, hogy már akkor, ha egyméternyi vizoszlop van fölöttünk, a lélegzés csaknem le­hetetlen. Stigler további kísérletei folyamán, amelyeket két csővel: belélegzési és kilélegzési csővel végzett — hogy ilyen módon akadá­lyozza meg a friss levegő és a kilélegzett rossz levegő összekeveredését —, azt tapasztalta, hogy 60 centiméter mélységben 3 percig és negyven másodpercig, egy méter mélységben harminc másodpercig, másfél méter mélységben hat másodpercig lehet ilyen módon zavartalanul lélegzetet venni. Amikor kétméteres mélységben kísérletezett, pár pillanat múlva szivtáguiás kö­vetkezett be és a kísérlet után három hónapig kellett az ágyat nyomnia. Milyen folyamatok mennek végbe a testben, hogy ezek a jelenségek bekövetkeznek? A fele­let könnyű. A cső utján kívülről lélegző búvár tüdejében és szivének felületén a külső légnyo­más uralkodik, testére viszont a viz nyomása hat, amely a mélység növekedésével nagyobbo­dik, A viz nyomása úgy a belélegzést, mint a vérkeringést gátolja, a hasiból és a végtagokból a vért a melíbo és a fejbe préseli, miközben a véredények annyira összenyomódnak, hogy a szív nem tud vért szivattyúzni bóléjuk. Az ilyen megbetegedési jelenségeket a nyo­más különbségeiből előálló betegségeknek neve­zik. Stigler behatóan tanulmányozta lényegüket kísérleti állatokon. Erre a célra nagy, légmente­sen záródó üveghengert használt, amelybe fek­vőlapra kötve behelyezte a narkotizált állatot. Az állat száját lélcgzőcsővel kapcsolta össze a külső levegővel, tehát az állat normális nyomá­sú levegőt lélegzett bo. Egy másik csövön Le­vegőt lehetett szivattyúzni a csőbe és igy a csőben levő nyomást tetszés szerint, fokozni lehetett. Az állat tüdejében tehát állandóan az atmoszférikus légnyomás uralkodott, mig tes­tére állandóan változó légnyomás hatott. Az állatnak vérnyomását, lélegzését automatikus készülék jegyezte. A kísérlet megállapította, hogy a cilinderben a nyomás fokozása a vér­nyomás fokozódásához és a szív működésének növekedéséhez vezet. Kis idő múlva a vérkerin­gésben zavarok lépnek föl és a pulzus jdőnkint kihagy. A külső nyomás további növelése a. vérnek a szívbe és a tüdőbe való visszatóíulását idézi elő és a has, meg a végtagok vér nélkül maradnak, végül az állat mellkasa benyomódik. Ila a nyomás tovább fokozódik, az állat elpusz­tul. A boncolás karakterisztikus képet mutat, A has teljeseu vér nélkül van, a has gazdag zsírszövete fehér, a máj, ez a különben vérben leggazdagabb szerv, annyira vérszegény, hogy amikor fölvágják, alig egy pár csöpp vár szivá­rog ki. A has véredényei egyáltalán semmi vért sem tartalmaznak. Ezzel szemben a mellkas föl­nyitásakor szervei rendkívül vérbőek, a szív és tüdő feszülésig van vérrel telítve. Ebből könnyen érthető, hogy a külső nyomás növekedésével a tüdő vérerei megrepednek és a vérnyomás különbségében megbetegedett búvár orrán és száján vér tóiul ki. A fülvérzés arra. vezethető vissza, hogy a külső túlnyomás kö­vetkeztében a vér benyomul a dobüregbe is. mert itt szintén csekélyebb a nyomás, mint. a test fölüíetén. Csizi Jód Bróm Gyógyvíz A kontinens legerősebb iód-bróm forrásai. Kérje az ivókúra használat' utasítását Csí zfüs-dő. Felhívás a hontalanokhoz A trianoni és st. germaini békeszerződések tökéletlenül oldották meg azt a problémát, miként osztassanak fel az ötvenmilliót kitevő volt magyar és osztrák állampolgárok a hét utódállam között. Ennek következtében sokezren váltak hon­talanokká. Az illetők sor^a valóban meg ren­di lő. Nagyszámú derék embertásunk élete a legkeservesebb kálváriává vált. \ A Csehszlovák Közlársasági Magyar Nép- szövetségi Liga és a ligák uniója már évek óta foglalkozik ezzel az égető kérdéssel. A ligák legutóbb Danzigban megtartott értekez­letükön a megoldásra több javaslatot is dol­goztak ki, amelyek közül egyelőre a legfon­tosabb az volna, hogy a hontalanok részére a népszövetség utján népszövetségi útlevelet eszközöljenek ki, a következő lépés pedig nemzetközi mozgalom lenne a szerencsétlen hontalanok segélyezésére. Ezeknek a lépé­seknek megtétele azonban szükségessé teszi, hogy megfelelő és megbízható adatanyag áll­jon rendelkezésünkre. Azzal a felhívással fordulok tehát mind­azokhoz, akik a trianoni vagy st. germaini békeszerződés következlében hontalanokká váltak és jelenleg akár állandóan akár ide­iglenesen Csehszlovákiában tartózkodnak, tartozzanak bármely nemzetiséghez, társa­dalmi réteghez, éljenek akár jómódban, vagy csak tengessék életüket súlyos viszonyok kö­zött, hogy írásban jelentkezzenek. A jelentkezés történhetik bármely nyelven, ha azonban az illető tud németül, úgy' közülije az alább kiránt adatokat német nyolven legkésőbb 1931 január 25-c'ig alul­írott Sziillő Géza dr a Csehszlovák Köztár sasági Magyar Népszövetségi Liga elnöké­nek cimcro (Bratislara—Pozsony Jírások sor 12.) A kívánt adatok adatok a következők: Elö- és utónév, a születés helye és ideié, családi állapot, legutolsó illetőség, hol és" mióta la­kik, foglalkozás vagy állás, miért vált hon­talanná, milyen lépéseket és hol tett állam- polgárság elnyeréséért, milyenek életkörül­ményei (nyomorral küzd-e, kap-e nyugdijat, munkátlan-e). Mindezeket az adatokat pon­tosan lehetőleg röviden kérem közölni január 25-éig, hogy azokat azonnal feldolgoztatva további thassam. Rendkívül fontos lesz ez az anyag, hogy a békeszerződések leginkább sújtott áldoza­tainak sorsán enyhíthessünk! Bratislava—Pozsony. 1930. december 31. Sziillő Géza. dr. , a Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga elnöke. (Laptársainkat kérjük, hogy e felhívást át­vegyék* srm 3xerk.X ____

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom