Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-15 / 11. (2528.) szám

8 TIUWIAI-,ATagVAR-HIRLAt- i»nll<T ». «■*»■«*• — 7.".n ^SBg^gg/g/f/g/gggg3/gggg/BBBgtKtBUtKStKMMKUKMKKKKKHUtMMKKBKBffSBtSBKKKKSKtBBKKKKK5SBKttl MILYEN IDŐ VARHATÓ A ködös, felhős időjárás a köztársaságban tovább tart. Szlovenszkó egy részéből 5—6 milliméteres hóesést jelentettek. A hőmérséklet minimuma —15 fok, a maximum +1 fok. — Időprognózis: Jobbára felhős, havazásra hajló, nyugaton hidegebb, gyönge széllel. — A Csehszlovák Jog ezidei első 6ztma T. J1 dr.-nak „A legmagasabb bírói székekben történt változásokról11 írott cikkét közli. Grossmann Zoltán dr. azt a kérdést fejtegeti, hogy illetékee-e a cseh­szlovák bíróság nem csehszlovák állampolgárok há­zassági pereiben. A joggyakorlati rész különösen gazdag döntvénygyüjteményt hoz. A lap kiadóhiva­tala: Kassa, Szepsi-körut 29. xx Etablissement-.Vluzeuni-Télikertje napon ként esti 9 órától nyitva. Csütörtök, szombat vasár- és ünnepnap ötórai tea. (Pozsony lég kellemesebb, legszolidabb tánrszóraknzasa.) —- Halálos szerencsétlenség egy disznóva­dászaton. Miskoolcról jelenük: Az ábaujme- gyei Mogyorócska községben tegnap egy na­gyobb társaság vaddisznókra körvadászalot rendezett. Vadászat közben egy golyó hasba találta Gyurkó Miklós egyetemi hallgatót, aki röviddel később meg is halt. A nyomo­zás megindult annak kiderítésére, hogy ki tette a halálos lövést. Ha a dohányzásról nem tnd leszokni, bár érzi a nikotinmérgezés jeleit, agy fo­gyasszon nikotinmentes dohányt és minél több „Cigeika“ jódos vizel $ közérzete is­mét jó lesz! Megrendelhető: „Cigelka" forrásvállalat, Bardejov. (8.) — Inkább az életétó'l vált meg, mint a lovai­tól... Bécsiből jelentik: Az állat-pszichológia tudósai rendszerint elismerően mutatnak rá a kutyák, lovak és más háziállatok törhetetlen hűségére gazdáikkal szemben és számos adalék­kal támasztják alá a „kutyahüségrő!" példázó szállóigét. Ennek a fordítottjáról, — az ' ember ragaszkodásáról és hűségéről megszokott házi­állatja iránt — már kevesebbet beszél a króni­ka. Pedig erre vonatkozólag is lehetne érdekes adatokat találni. Az elmúlt nap például egy 71 éves bécsi kocsis önkezével vetett véget az éle­tének. mert annyira szivére vette, hogy’ két lová­tól meg kell válnia, A munkaadója, akinél har­minc éven át szolgálatában állott, a napokban közölte vele, hogy a gondjaira bízott két lovat el fogja adni. Az öreg meghatóan ragaszkodott az állatokhoz, köuyörgött gazdájának, hogy ne adja el a lovakat s mikor a kérő szó nem hatott, kijelentette, hogy ő öregember és nem fogja túl­élni a ..válást11. A mára virradó éjszakán he is váltotta fenyegetését. Reggel az istállóban két kedvenc lova között a gerendára akasztva ta­lálták meg az öreg kocsis holttestét. xx Mi a teendő a mai gazdasági krízisben? Ne beszéljünk arról, amit eddig véghezvrt- tiünk, de gondoljunk arra a munkára, amely előttünk áll, amelyet még véghez kell vin­nünk. Akkor minden lépésre annyi munkát találunk, hogy nincs elegendő munkáskéz, mely vele megbírkózhassák és nincs annyi fej, mely irányítani tudná. Nem kell munka- nélküliségnek lennie: ez nem más, mint munkakedvtelenség úgy az alsó, mint a ve­zető rétegekben. Kedvtelenség azok részéről, kiknek a munka organizálása a feladatuk és kedvelenség azok részéről, akiknek munkát kell és kellene vállalniuk még akkor is, ha csak egy alacsonyabbrendü munkáról van szó. Oly organizátorokra vau szükségünk, kik, ha a munkaalkalmak csökkennek, saját mun­kaidejüket a kora reggeltől a késő esti órá­kig meghosszabbítják és agyukat, idegeiket kényszerítik minden problémán áthatolni és a munkához vezető utat mindenáron megta­lálni. Bata. NzmHÁzKonyvKaLTORA, Négy hónap a budapesti színházak életéből Második közlemény Budapest, január hó. A budapesti színpadon hogy ugymondjuk, az „önellátás" érvényesül — egyszerűen azáltal, hogy a magyar dráma- termelés jobb és produktívabb is, mint a kül­földi. Ha valaki összehasonlítja a 25—30 esz­tendő előtti budapesti sziniapokat a maiakkal, két egészen más színházi világ képe tárul fel ebben az ellentétben. Akkor a külföldi dara­bok divatja járta, de az első fecskéből, ame­lyet akikor a magyar színdarab jelentett, már rég első sas lett, amely ott szárnya! az egész kulturvilág nagy színpadai fölött, az alatt a huszonöt esztendő alatt a magyar színpad szin­te világtribünje lett a színpadi érékelésnek és sikernek. Csoda-e. ha Budapesten — nem szólva a klasszikus drámákról — évszázados, sőt évezredes halhatatlanságokiban „érkeztek be“, — bemutatóban és reprizben legfőképp a magyar darab az esemény s ez dominálja a színpadot? A kevés számú külföldi darab közt, amely az idém került bemutatóra, időrendben a leg­elsők közé tartozik Bourdet életképe, a Gyön­ge nem, a Magyar Szinház szezonnyitó darab­ja. Nagy sikere volt, ami nem is csoda. A szatira könnyed és tüzes, vakmerő és virtóuz lendülete hozta meg ezt a sikert. Az első je­lenetekben ugyan úgy fest, hogy nem futja még egy jelenetre és még két és fél felvo­násra s hogy az ostoir, már mint a travestia és tanulság ostora, itt nem a végén csattan, hanem már az elején, — szóval még mielőtt az első felvonásnak vége, már vége a darab­nak és tudunk mindent, ami benne tudható lehet. De aztán kiderült, hogy bizony telik ebből a lendületből az előadás végéig s ha olykor megtörik ez a lendület, a közönségből, a közönség kacagásából, jókedvéből kapott friss erőt. A Gyönge nem — az erősebb nem szatírája, Mse a Gyurkoviics-mamaszerü asz- szony, akinek nem a lányai, hanem a fiai ki- házasitása miatt fáj a feje; szóval itt nem a leányokat kell elsütnie a gondos mamának, a fiukat, itt a fórfii az, akire azt mondják, hogy ^„pártában maradt", akinek vigyáznia kell magára, ha menyasszonyával egyedül hagyják; aki panaszkodik, hogy már min­denkit férjhez vettek, csak őt nem; akit fél­teni kell, hogy ne éljenek vissza tapasztalat­lanságával; aikt a mama főleg attól félt, hogy dolgoznia kell majd a házasság után; szóval a -férfi az, akinek a házasságban kell felta­lálnia boldogságát és egzisztenciáját. A leg­jobb békebeli francia vígjátékokra emlékezte­tett ez a darab, amely azon a minden frisse­ségével csak piszkozat volt s tisztázni az elő­adás által lett, amely a hegyipatak friss, se­bes árjával rohan előre és igazat adott azok­nak, akik szerint a mulattató darab, a pom­pás előadás elég lesz a sikerhez. Elég is volt, a darab sokáig műsoron is marad. Sokkal tovább, mint Savoir darabja, a Kis Katalin, amelyben egy mai bohózat helye­ződik át letűnt évszázadok tragikus milliőjébe. A Vigszinhá-z külföldi darabjai közt megle­hetős sikere volt a Maughan drámájának, a Szent Lángnak. Maugíhan a gyarmatbirodalom lírikusa, Sommerset Maugihan, a gyarmatbiro­dalom scennáriumának költője, a bungalowé. Színpadának mes te rge rendűit indiai ée ki- nai őserdőből vágták ki s a drámai összeütkö­zések magvát (s béjját is) a trópikus égalj ér­lelte meg, — soha semmi baj nem történt vol­na azokkal az emberekkel, ha idejében leve­gőváltozásra küldik őket. A Szent Láng már Londonban játszódik le, a konfliktus mélyebb, a gyarmatbirodalom díszlete eltűnik, sőt még a léleknek sok díszletét és kulisszáját is szét- rugják itt. Néha azt hisszük, hogy a szenvedé­lyek hangos filmje ez, néha, hogy az irodalmi rangra emelt detektivdráma. Ki a gyilkos? A dráma ebben a kérdésben kering az öt fő­szereplő körében és a legbelsőbb nyomozás nemcsak a detektivdráma rendes anyagát old­ja fel, hanem szemben találja magát mélyebb konfliktusokkal, mint az egészség harca a be­tegséggel, az anyasziv viaskodása: saját hatá­raival, a szenvedélyét, a kötelességével. Az emberek, akik szerepelnek, mint a csiga a há­zát, magukkal hordják házukat és várukat, múltjukat és jövőjüket s az előadás varázsa épp az, hogy mindig érdekelnek, bár az első pillanatban úgy ismerük őket, mint az ujjún­kat. A darabban egyébként legfőképp maga a mese: a tartalom, amelyből sem elvenni, sem hozzátenni nem kell. Sem elvenni egy szót sem: — a darabból; sem hozzátenni: — magunkból — bár a meseszövés szálaiból né­ha szinte erőszakkal kellett kihúzni az idege­ket (saját becses idegeinket). A darabot meg­lehetős sikerrel adták — majd azt mond Írat­juk azért, hogy hatása nagyobb volt, mint si­kere. A külföldi darabok közt meglehetős hatással játszották a Dreyfust — újabb példájaként annak, hogy a kortörtén elemnek s a háború előtti világban lezajlott drámáknak milyen vonzóerejük van a közönségre, majd azt mond­hatni, hogy a kor naplórészletei jelennek itt meg a színpadon, hatásuknak titka ugyanaz, ami a memoároké, emlékiratoké. Az a nem­zedék, amely ma túl van a negyvenen és in­nen az ötvenen, szinte a Dreyfus-pör által ka­pott rá annakidején az újságolvasásra és a Dreyfus-ügyről szóló memoároknak, kései riportgyüjteményeknek, regényeknek, színda­raboknak hatásában talán utolsó hullám löké­sei reszketnek végig az emberek idegeiben annak a politikai földrengésnek, amelyet ez a per annakidején keltett, kettétépve Frnciaor- szágot, amely e pönben egyik leghatalmasabb és legsúlyosabb szellemi krízisét állotta ki. A német színpadi irodalomnak az a hullá­ma, amelyben az ktuális s legaktuálisabb kor­beli, politikai, vagy éppen közgazdasági prob­lémák kúsznak át és kúsznak be világot je­lentő deszkákon, vagy azoknak hasadékain a közönség elé, nem nagyon értek Budapestre se; és ez nem is kelt nálunk sem valami nagy hiányérzetét, a megdramatizált vezércikk és felvonásokba szedett riport, a jelenetekre ta­golt első hir és a dialógusokra széthuUt nép- gyülés itt nem kelthet hatást, ami nem azt je­RÁDIÓMŰSOR PÉNTEK PRÁGA: 16.20 Délutáni zene. 17.40 Cseh lecke. 18.25 Német leadás. 19.20 Mandelám- és gitárhang- verseny. 21.00 Atbu Sanda hegedű estije. 22.20 A jelenkor Zenéje. — POZSONY: 16.30 Prága. 17-30 Fejlődési teória. 17.45 Magyar óra. 18.55 Szlovák lecke. 22.20 Prága. — KASSA: 17.10 Cseh humor. 17.40 Gramofon. 18.20 Francia lecke. 18-55 Héber egyházi énekek. 19.20 Tánczene. 22.20 Prága. —. BRŰNN: 16.30 Hangverseny. 17.45 Ifjúsági zene. 19.50 Vígjáték. 20.50 Hegedűverseny. 21.15 Karé­nek. 22,20 Prága. — BÉCS: 9.20 Időjárás, áraik. 10.50 Vízállás. 11.00 Kor ingók és szórakoztató zene gramofonon. 13.00 Időjelzés, időjárás, müeor- bomondás. 13.10 A gramofonverseny folytatása. 14.50 Időjárás és időjelzés, tőzsdék. 15.25 A Hauipt-zenekar játéka. 1. Macho: Ixitott-induló. 2. Strauss: Mefisztó-íkeringő. 3. Koouzák: Havasi gyopár, nyitány. 4. Haupt: Tangó. 5. Stirauss— Bittner: Bor és zene. 6. Puccinii: Ábránd a Nyugat [leányából. 7. Lehár: Férfi és nő. 8. Kenker: New- york szépe. 9. Stip: Louieon, keringő- 10. Asoher: A feleség táncol. 11. Kálmán—Haupt: Ceiikágó, ifox. 12. Alex: Madrid. 1.7.00 Nők órája. Nigbtimgale Florence. 17-30 Ifjúsági óra; Brucknerről, gramo- fonpédákkaJ. 18.00 Idegenforgoi’imn és utazásé je­lentés. 18.15 Az emberi-port hetijeién tét-c. 18.30 Ifjúsági tanácsok. 19.00 Olasz lecke.‘‘ 19.25 Idő­jelzés, időjárás, műsor bemondás. 19.30 Amerikai négerdaWk. 20.00 Az latván-temploim körül, bécsi ib-ngula'iképek. 21.00 Kamarazene. 1. Mozart: lísz- dju vonósnégyes. 2. HeJüer: KvairfoftiMuo. 8- Men­delssohn: A-dur vonósnégyes. 22.20 Hírek. 22.40 Macho-zenekar játéka a Lehár-terembol. 1. Stráüss: A denevér, nyitány. 2. Ziehrer: Farsangi leányok. 3. Lehár: Paganini részletek. 4. Ábra- hám: Viktória, táncszvit. 5. Llndemiann: Volga hangok. 6. Maoho: Benned találtam meg a nőt. 7. Brown: Én tudok, ón akaróik, fox. — BERLIN: 16.30 Berger Wf'Jheliindinnep. 17.30 Ifjúsági óra. Utána munkaipiac. 18.25 Dalok és duettek. 19.00 Az uj könyv. 19.10 A radikalizmus forrásai. 19.35 Előadás Münche# irodalmáról. 20.00 Roosz Etni] zenekara- 21.00 Hírek. 21.10 Hangjáték. 22.30 Híreik. Majd éjfélig Góozy Barnabás zenekara. — RÓMA: 16.15 Róma, tőzsde, hírek, gyeimekujság, mező­gazdasági hírek, időjelzés. 16.30 Nápoly, csevegés az asszonyokkal, időjárásjelenbés, hírek, rádió- sport, időjelzés. 17.00 Vonószenekari hangverseny E. Martiucci vezényletével, a műsor második felé­ben tánczene. 19.45 Róma, rádiióujság, az Emit új­ságja, hírek, sport, ujságeaemelvények. 20.00 Ná­poly. rádiósport, az Emiit, újságja, hírek, időjelzés. 20.30 Róma, időjelzés 20.32 Az irodalmi ée mű­vészeti élet. Luoio d’Ambra felolvasása. 21.00 Ve­gyes műsor a Perugina és Buitoni gyárak rende­zésében. 21.35 Hegedűhangversemy, közreműködik Arrigo Seralo és a eziirnfóuiikus zenekar, Ricoordo Sanbareílii vezényletével, a műsorban Mendelssohn: Hegedűversenye, op. 64., kb. 22.55 Legújabb hírek. — BUDAPEST: A m. kár. József nádor 2. hon véd- 'gyalogezred zenekarának hangversenye. Karnagy Szegbő Sándor. 1. Gan/ne: Lolharíngiai induló. 2. Sztáré S.: Keringő. 3. Szeghő: Báthory Erzsébet — opera előjáték. 4. Wagner: IVistain és lsolda — ábránd. 5, JJáihani kesergője (Korosak hangszere­lésében.) Hegedűn előadja Karvay János. 6. Ker- feer: Newyork szépe — operettegyve.leg. 7. a) Ábrahám: Good might — hawai keringő a ,,Viktó- riá“-ból; b) Eisemann: Fox. 9.30 Hírek. 9.45 A hangverseny folytatása. 11.10 Nemzetközi vizjelző- szoigáiat. Vízállásjelentés magyarul és németül. 12.00 Déli harangszó az Egyetemi templomiból, időjárás jelentés. 12.05 Eugen Stepal orosz baialaj- ba zenekarának hangversenye. 1. Hópihék — ke­ringő.- (Zenekar.) 2. a) „Állagú"; b) Befogom a lovaimat (Sarfranoff, kórus). 3. a) Elmúlt a szere­lem; b) Moszkva, Moszkva (Szergej Gorcseff). 4. Két vig dal (Cbomutov, kórus). 5. G link a: Elégia- duebte (Andreáit, Szergej, Gorcseff). 6. Kórus. 7. Juferof: a) Nap; b) Románc. 8. Megyeri—Ilniczíky: írna még (Varsányi Rudolf). 9. Kamarinszkaja. 12.35 Hírek. 12.35 A hangverseny folytatása. 18.00 Pontos időjelzés, időjárás- és vizái lásjelentés. 17.45 Hírek, élelmiszerárak, piaca árak, árfolyam- birek. 16.00 Buchwald Andor novellái: 1. A vaika- rók. 2. Esztike májusMja. Felolvassa a szerző. 16.45 Pontos időjelzés, időjárás- és vizállásje’entés, hí­rek. 17.25 Ráez Béla és o igán yzeneka rámák hang­versenye. 18.30 „A rádió és a zeneművészet". Hu- bny Jenő, a Zeneművészeti Főiskola főigazgatójá­nak előadása. 19.00 Gyorsíró tanfolyam (Szlabey Gtoi). 19.36 Rádióaimatór-poeta. 20.15 A varsói filharmóniai társaság hangversenye Varsóból. Közreműködik BnaHowsiká zongoraművész. Kar­nagy Öregeire Fillenbeng. 1. Slrause: Tilt Eulen- spiegel —• szliirifónik'us költemény. 2. Csajkovszkij. Zongorákangversemy. 3. Respighi: Római ünnep. Utána: Pom cs időjelzés, időjárásjelemtés, hírek. Majd: Giramofomhamgverseny. lenti, hogy a budapesti közönség valami ár- mentes területnek képzeli vagy akarja a aziiir padot a kor eszméinek óriási hullámverésé­ben ; — ellenkezően, — az életet akarja rA- méreteani a színpadra, de arányosan és n® úgy, hogy akármiféle pártpolitika, vagy cikkr téma faragjon, vagy ácsoljon magának bazárt, tribünt, hajléktalanok menihelyét, szükségla­kást, vagy pódiumot, vagy katedrát ama „vi­lágot jelentő deszkáikból". Bizonyos tekintetben egzotikumként hat & fcözépeurópai színpadokon Helga Krog da­rabja: A napos oldalon. Úgy hat ez a darab, mint valami osillagtfény, de nagyon messzi, té­vői csillagifóny: a Ura, ami a fjordok világában az, ideérve már próza,, ha ugyan nem: népraj­zi tudomány, még akkor is, ha a napos oldal­ban nemcsak a fjord hava, jege sűtkérezhetik, hanem akármelyik közép- vagy nyugateurópai ház is. Hőse egy kis hivatalnokleány, aki meg­unja mint mondani szokás a „gürcölést", az élet napos oldalén is akar járni, mint monda­ni szokás: élvezni alkarja az életet. Evégből férjhez megy egy gazdag emberhez, hogy az élet napos oldalán élje le életét. Megjelenik persze a válság egy fiatalember személyében, de mivel ez a fiatalember, nem az a fiatalem­ber, akire a férj gyanakodott „akkor hát min­den rendben van", a volt hivatalnokleány ott­marad a napos oldalon és még azt is megta­nulja, hogy a napos oldalon nemcsak jól iehet élni, de őszintén szeretni is. L. E. (•) Hubay- és Bartók-bemutató a budapesti Ope­raház bán. Budapestről jelentik: Az Operaház a Sly januárvégi bemutatója után, február elején magyar premiert a>d: színre hozza Hubay Jenő Az álam című há romiéi vonásos operáját, a tenor-főszerep­ben Palaky Kálmán felléptiével. A Hubay- bemutató után kerül sor Bartók Béla és Lengyel Menyhért pantomimjére, A csodá'otos mandarin-ra. (*) Le hárt a sok ünneplés beteggt tette. Buda­pestiről jelentik: A Városi Színház, amely felújítja a Cigányszerelem című Lehár-operettel, meghívta Lehár Ferencet a budapesti reprizre. Lehár azt. mondotta a szinház megbízottjának, hogy a sok ünneplés, amelyben része volt mostanában, kiifár rasatefcta. Amiért nem jöhet el, annak az az oka-, hogy beteg és igy nincs abban a helyzetben, hogy elutazzék. (*) Babits Mihály összes müveit kiadják. Buda­pestről jelentik: Babits Mihály kiadója, az Athe- naeum ö legközelebbi jövőben az író minden mun­káját tíz díszes kötetben bocsátja, a magyar közön­ség elé. regényeinek, verseinek, tanulmányainak és műfordításainak díszes sónál, hogy e mély re vilá­gító regényailkotásokí, nemes lendüleitiü költemé­nyek és gyökérig ható eseayk a maguk teljességié­ben díszíthessék a magyar irodalom barátainak könyvespolcát (•) Don Juan et Comp. A prágai Osvobozeni- szinházban kedden eset vo&t a legújabb revü be­in utalója: A már európai viszony Laliban is első­rendű komikusok: Voskovec és Werioh egy tizen­négy képből álló revüdairaibot irta „Don Juan et Comp." címen, amelyhez a zenét Jaroslav Jeasek irta. A tizennégy revüképben végig vonul Don Juan, az islenlagadó, nőosábász, kalandor ifjú töriéeel/e. A spanyol uidiídő keretén belül a modem aene- kiséret mellett lejták ügyes táncaikat a sikkes és ügyes görlék. A komikum uralja az egész danáiból s ebben természetesen vezetnek Voekovec és Werioh, akik mint Don Parola és Don Pandero minden mozdulatukkal, minden jelenetükkel meg­nevezetik a közönséget Az egész együttes hi­bátlan és kitünően szekundál a főszereplőknek. Slegí, PrchaiL, Nana Bantu, Vnoucsek, Trégii, Nedbal és Dvofák kisebb-nagyobb szerepeikben elsőrend üetk vplfcak. A humor mellett kitünően beleillesztették az operai jelenteket, a misztikus temetői képet 6 hogy a modern darabnak a régi művészettel kapcsolatot teremtsenek, az utolsói, záró jelentnél Jezsek zeneszerző Mozart: Don Jüanjának motivumaiif használta fel. Az Osvobo- zeni-seimház legújabb nevűjének sikere nagy és a darab minden bizonnyal sokáig fog műsoron maradni. (K.) (•) A farsangi tündér hangos filmen. Kálmán Imre nagysikerű operettjéből, A farsangi tündérből fllmoperett lesz. A fiilmoperett főszereplői között vannak Verebes Ernő és Szőke Szakáll. AZ IVÁN-SZINTÁRSULAT LOSONCI MŰSORA: Csütörtök: Csárdáskirálynő — operett, repriz. Péntek: Grand Hotel — vígjáték, újdonság. Szombat: Halványsárga rózsa — operett, újdonság. Vasárnap d. u.: Az első tavasz — operett. este: Halványsárga rózsa — operett, újdonság. Hétfő: Azra — színmű, újdonság. AZ UNGVÁRI URÁNIA HANG0SMCZI MŰSORA: Jan. 15—18: „Delikatesz". (Harry Liedtke.) A »’0>?S0NYI MOZIK MŰSORA: ÁTLÓN: Mese a benzínkutról. Hangosfilm. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ALFA: Nyugaton a helyzet változatlan. (4. hét.) AVION: Valcer a hálókocsiban. (3. hét.) KAPITOL: Istenek kedvence. Emil JnnningssaL. KOTVA: A bűnök éjszakája. Nagyszerű vígjáték. LUCERNA: Fidlovaőka. (További hét.) Cseh hf. MACESKA: Cs. és k. tábornagj. Vlush't Burián. METRÓ: Az orvos titka. (További hét.) PASSAGE: Vége a dalnak. (Nőmet hangosfilm.) ROXY: A zavargók királya. (Fri il zenéjével.) SVÉTÓZÓ R: A bűnök éjszakája. EgiV : eetét kitöltő vígjáték. <

Next

/
Oldalképek
Tartalom