Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)
1931-01-15 / 11. (2528.) szám
2 tra:gai-Mag^arh!riiAI> lSftl január 15, esgt8rt&l> Közel ötmillió koronás fedezetlen hiány van Ungvár város ezévi költségvetésében A belügyminisztérium hir szerint az országos hivatalra tolja át a deficit rendezését — Megdöbbentő adatok a városi gazdálkodás kríziséről Ungvár, jaaiuár 14. (Ruszinszkóá szerkesztődégü illetői.) Uug- vár város képviselőtestülete a napokban tárgyalta le a város 1931. évi költség vetését. A tárgyalás a leggyorsabb tempóban s úgyszólván gyorstalipalássál ment végbe, mivel január 10-én már közszemlére kellett kitenni, hogy január 25-ére, az utolsó határnapig a költségvetés felterjeszthető legyen az országos hivatalhoz. rA költségvetés számadatai szerint Ungvár gazdálkodása a legsúlyosabb krízis jegyében folyik. Eltekintve a sokmilliós adósságoktól, az erőszakos városfejlesztés szinte elviselhetetlen terheket ró az adófizető polgárságra . Bár a képviselőtestület a legnagyobb takarékosság szem előtt tartásával igyekezett a szükségleteket megállapítani, a deficit mégis kétségbeejtően magas, mivel még a legmagasabb pótadókulos mellett sem lehet a költségvetés egyensúlyát biztatóan helyreállítani. Az egyes fejezetek szerinti szükségleti tételek ugyanis a következők: a városi közigazgatás szükséglete 1,967.881 korona, a városi főjegyzői hi/vatalé 192.200 K, a városi vagyon szükséglete 413.255 K, a városi üzemek és intézmények szükséglete 5,534.090 korona, a városi adóké és illetményeké 19.800 K, álilami jutalékoké 452.067 K, a közbiztonságé 408.113 K, az egészségügyé 814.761 K és végül a közié kedésügyé 1,324.213 K. A közgazdaság tétele 23.700 K-t igényel, a szociális gondoskodásé 645.600 K-t, az iskola- ügy, művészet és kultúra 374-649 K-t, míg a városi adósságok törlesztésére 2,930.388 K szükséges. így a rendes kiadások összege 15,206.721 K, mig a rendkívüli szükségleté 770.000 K. A két szükségleti tétel összesen 15,976.721 boronát tesz ki. Ezzel szemben a rendes költségvetés fedezeti összegét 11,252-881 koronában állapitól- ' ta meg a képviselőtestület, i a fedezetien hiány tehát 3,953.840 K, j amely a rendkívüli költségvetésben fel- « tüntetett 150.000 K-nyi fedezet levonása ( után fennmaradó 620.000 K rendkívüli hiánnyal együtt 4,573.840 K összhiányt eredményez. Hogy ezt az óriási, négy és félmilliós hiányt apasztani lehessen, a községi pótadó a maximális 168 százalék lesz, mig a föld-, ált. és küiönkereseti adó, valamint a magasabb illeték utáni adó kü- lön-külön 360 százalékot fog kitenni. Ezzel az adókulccsal mindössze 1,808-282 K adóbevétel remélhető s így a 2,145.557 K deficitet a képviselőtestület a kiegyenlítési alapból, illetve a 10 milliós alapból fogja kérelmezni. Tekintettel azonban arra a mostoha bánásmódra, melyben az országos hivatal Ungvár városát mindenkor részesítette, alig remélhető, hogy a kimatatott hiányt az országos számvevőség akceptálni fogja s igy a város vezetősége el van készülve arra, hogy a szükségleti tételek legfontosabb részének lényeges leszállítására fog sor kerülni. * Az országos hivatal köréiből arról a megdöbbentő hirről értesülünk, mely szerint a belügyminisztérium a roszinszkói országos költségvetés 5 milliós hiányát nem hajlandó a 140 milliós alapból fedezni és utasította az országos hivatalt, hogy az öt millióit az országos képviselőtestület önmaga Hintéssé el a költségvetésből. Ebiben az esetiben a legfontosabb szükségleti tételek egész sorát kellene törölni, mert hiszen a kiöltségvetésben c&ak az országutakra felvett szükségletként 15 millió korona szerepei, mig a földművelésügyi és technikai munkákra 6 millió. Ezen csak úgy lehetne segíteni, ha a 700 kilométernyi útvonal fenntartását az állam átvenné. malis betegsége miatt a kormány nem fogiaikozhatik gazdasági problémákkal Nehezen indul meg a parlamenti munka — Uj szolgálati szabályzatot kapnak a bírák Prága, január 14. A parlamenti munka, ügylét szik, nagyon nehezen indul meg s a karácsonyi szünetet nem a képviselőház, hanem a szenátus fejezi be korábban. A szenátus olyan törvényjavaslatokat fog tárgyalni, amelyek semmiféle összefüggésben nincsenek a mai gazdasági és belpolitikai válsággal. A szénáin?, mint már jelentettük, január 21-én ül össze. A képviselőiház egybehivása teljesen bizonytalan, miután Englis pénzügyminiszter szabadsága következtében a különböző hitelek megteremtésére vonatkozó törvény ja vallatok nem készülhetnek eL De azért már a kormány is megkezdte munkáját. A személyi ügyeket intéző kormánybizottság tegnap összeült és elsősorban az I., II. és III. fizetési osztályokba való kinevezésekről tárgyalt. Elénk vita tárgyát képezte Szloven- szkó tartományi elnökének és alelnöknek a kinevezése, de még mindig nem döntöttek ebben a kérdésben. Ma már befejezett ténynek veszik, hogy Szlovenszkó elnöke Országh József eddigi alelnök lesz, helyettese pedig Jesen&ky János dr. Szlovák körökben most attól tartanak, hogy a második alelnök kinevezése elmarad. A személyi ügyeket intéző bizottság pénteken még egyszer összeül és véglegesen határoz a kinevezésre vonatkozóan s a péntekje egybe-' hivott minisztertanácson megtörténnek a kinevezések is. Miután a kormány a gazdasági foárdére&et elintézni jelenleg nem tudja, ismét előtérbe került a bírák kérdése. A bírák anyagi helyzetének javítása érdekében már évek óta folynak tárgyalások, azonban eddig ezek nem vezetek eredményre. Az igazságügyminisztérium most elhatározta, hogy eredeti tervét*1 eltérően a bírák fizetésének kérdését teljese elkülöníti és a törvényjavaslat a bírák szolgálati ée f* gyclmi szabályzatát fogja tartalmazni. A legfontosabb a készülő törvényjavaslatba az a szakasz lesz, amely a bírák nyugdijbí vonulásának korhatárát, a 68. életévet állz pitja meg. Azonkívül a túlórázása pótlékok! nézve is intézkedni fog. Kassa város tanácsülése Kassa, január 13. (Kassai szerkesztősé günlk telefon jelentése.) Tegnap délután tar tóttá Kassa város tanácsa Tost helyettes pol gármester elnökletével rendes heti üléséi Napirend előtt Tost helyettes polgármeste üdvözölte a tanácsülésen első ízben megjelent Bada dr. ki nevezet uj városi főjegyzőt, aki szlovák és magyar nyelven köszön U meg az üdvözlést és közölte, hogy harmóniknsan kivan együttműködni a vá ros intéző köreivel. Közölte továbbá az elnökhelyettes polgár mester, hogy a pénzügy igazgatóság épülete akar építeni a jelenlegi pénzügyigazgatőség épület helyén és az építkezés tartamára í várostól ideiglenes helyiségeket kér. A ta nács a kérelmet a lehelőséghez képest telje siti és ezirányban tárgyalásokat fog kezdem az illetékes tényezőkkel. A kassai Magnezit-gyár a városi közmüvekhez kérvényt nyújtott be aziránt, hogy ai üzemi villanyáram árát a város szállítsa le mert különben nem folytathatná üzemét és kénytelen lenne a munkásokat elbocsátani. A tanácsülésen megállapítást nyeTt, hogy a Magnezit-gyár űzőmét még a kérelem beadása előtt szüntette be, be sem várva a városnak az árleszállításra vonatkozó határozatát és igy a városi közmüvek vezetőségét a Magnezit-gyár beszüntetéséért felelősség nem terheli. A tanács elhatározta, hogy felveszi a tárgyalásokat a gyár Igazgatóságával a beszüntetett zniinka továíbibi felvétele érdekében. i — Nem adják ki a kormányáé tíjérea jubileumira kiirt pályadijat. Budapestiről Jelentik: Horthy MiMós kormányzóságának 10-Ük évfordulója alkalmából «siznfónikt» alkotásra kiirt pályázat, ügyébe® a biráJóbiaottság egyhangúlag úgy határozott, hogy a dij kiadását nem javasolja. A bizottság meg* állapítása sseriat ugyzow oiy kéválöbb zenes értékű mü, amely egyúttal a pályázati feltételiek ben megkívánt eszmei tartalmai is megfelelően kifejezésre juttatná, nem érkezett be. A blrákSblzotteág javaslatát a vafflás- és közoJttatásögyi mtmeater ei- fogadta és a dijat nem adta ká. VISSZA A HÁBORÚBÓL Érleli Mária Remarque regénye (Copyright by U. Feature Syndioate and by Prágai Magyar Hírlap. — Utánnyomás kivonatosan is tilos.) (22) — De erre már forralok magamnak egy csésze kávét — mondja a nő és világot gyújt. Lassan sétálok Alberttal a városfalak mentén. Lent zug a folyó. A malomnál megállunk és nekidőlünk a híd karfájának. — Különös, hogy az ember nem bir egyedül maradni — mondja Albert. Bólintok. — Azt hittük, hogy ha egyszer kikerülünk a slamasztikából, minden rendben lesz. Csakhogy egyáltalán nem olyan egyszerű elölről kezdeni az életet. Albert a vízbe köp. — Az ember mindentől elidegenedett, Ernst. Tulajdonképpen sejtelmem sincs róla, hogy mit csináljak. Belenéztem egyszer a könyveimbe. Egész jó szórakozás, ha van rá idő. De különben — az utolsó évek minden egyes pillanata vastagon keresztülhúzta őket. Könyvnek nincs már köze a mi életünkhöz. Semminek sincs köze hozzá. Az ember meglehetősen fölöslegesnek érzi itt magát, Ernst. — Úgy van — mondom. — Otthon, hogyne, — de hát nem ülhetünk folytonosan otthon. Az a baj, hogy nem tudjuk, hová tartozunk. — Ez az, — mondja 6 — ez az- Pedig valahová kell tartozni. — Túlsókéig voltunk katonák — folytatom. — Talán, ha majd egyszer állásunk lesz... lemondóan legyint. — Az is semmi. Valami élő kellene, Ernst. Aztán, mintha máshoz beszélőn:. Fordította: Szabó Lőrinc — Egy ember. — Ah, egy ember — mondom én. — Az a legbizonytalanabb valami a világon! Eleget látluk, milyen könnyen fölfor dúlhat. Tiz ember kell, tizenkettő, hogy még mindig maradjon, ha a többit fejbekólintják. Albert a Dóm sziluettjét nézi nagy-figyelmesen. — Néha azt hiszem, egy nó kelletne — mondja. — Isten ments! — tör ki belőlem a felkiáltás és Bethkére gondolok. — Ne szamárkodj — förmed rám Albert és csaknem ordít, — valami csak kell, amiben megkapaszkodjunk, nem érted? Akarom, hogy szeressen valaki! Ö engem tart, én meg öt tartom! Különben felkötheti magát az az ember! Reszket és hátat fordít. Milyen egyedül lehet az anyja és a testvére mellett, hogy igy ordit! — De Albert, — mondom néki — hát mi nem vagyunk veled? — Jó, jó, de ez valami egészen más — ős egy idő múlva suttogva folytatja, mintha mingyárt elsirná magát. — Az kellene, hogy gyerekeink legyenek. Gyerekek, akik semmiről se tudnak, — azt hiszem, akkor még jóvá lehetne tenni.... Nem tudom pontosan, mire gondol, De nincs kedvem tovább kérdezgetni. Néha minden olyan furcsán értelmetlen és szomorú. Pedig élünk és egészségesek vagyunk. III. Ludwig Breyer. Albert Trosske meg én az iskola felé tartunk. Nemsokára megint megkezdődik a tanitás. A hadviselt tanitóképez- désaek nem kapták meg a szttksőgvizsga-jogosultságot. A gimnázium katonanövendékei jobban jártak. Közülük sokan soronkivül levizsgálhattak, akár bevonulásuk előtt, akáT szabadság idején. A többieknek, akik a vizsgát elmulasztollák, most természetesen visz- sza kell menniük az osztályukba. Elmegyünk a Dóm előtt, A tornyok zöld rézburkolatát leszedték és szürke palával pótolták. Most penészesnek és máladozónak tűnnek fel és emiatt a templomnak is gyár- szerű a külseje. A rézlapokat gránátokká olvasztották be. — Nem álmodta ezt a jó Isten se — mondja Albert. A keresztfolyosóba nyíló nehéz, barna ajtók tárva vannak Bent puha félhomály. A sekrestyés piros miseruháiban kilép és átmegy a gimnázium kápolnájába. Kis épület a Dóm és a Piac tér között. Régebben vasár- naponkint ifjúsági isten tiszteletet tartottak benne számunkra. A portálé mellett az irgalmas szamaritánus jelenete, régi dombormű a falban, a következő felirattal: „Szeresd felebarátodat, mint teumagadát." A Iá ja tintaceruzáva], vastag betűkkel ezt irta valaki: „És folytass háborút." * A Dóm nyugati oldalán, egy zeg-zugos uoqában van a kétemeletes szeminárium. Ferdén szemközt vele a gimnázium. Mögötte a folyó meg a fal a hársfákkal. Mielőtt bevonultunk, ezek az épületek zárták közre a világunkat. Azután a lövészárkok. Most megint itt vagyunk. De ez már nem a világunk többé. 1 A lövészárkok erősebbek voltak. Közben találkozunk egyik pajtásunkkal. 1 Georg Ralié. Hadnagy és századparancsnok 1 volt, de a szabadságai alatt folyton csak ivott J és lődörgött és nem gondolt az érettségijére. 1 Most vissza kell mennie a hetedikbe, ahol már kétszer elhasalt. — Igaz, Georg, — kérdezem — hogy oda- ki olyan elsőrangú latin lettél? — Az nem, hanem irodalmár, — válaszolja — Kön^vnélkül tudok minden kantinos n<M i tát Kár, hogy az osztályfőnököm nyugdíjba- ment, biztosan nagy örömét lelné bennem. — Mibennünk is, — mondja nevetve Al- bért. — Na, majd megnézzük, milyen macska ■ van a zsákban. — Csak vigyázz, hogy magaviseletiből né* gyest ne kapj, — búcsúzik Georg és hossz® gólyalábaival átkászálódik a másik oldalra, a gimnáziumhoz. Az utolsó félesztendőben repülő volt. Négy angolt szedett le az égből, de nem gondolnám, hogy még le tudja vezetni a Pythagoras tételét. Tovább megyünk, a szemináriumba. A* egész ucca uniformisoktól és kinőtt civilruháktól hemzseg, arcok merülnek fel, amelyeket már csaknem elfeledtünk, nevek, amelyekről évek óta nem hallottunk. Kopogva előbiceg Georg Walldorf, akit november tizenhetedikén harcoltunk vissza, — a térds merő roncs volt. A féllábát combban levették; most csuklórajáró, nehéz mülábat visel és minden lépésnél nagyot dobbant. Megjelenik Hermann Leipold, nevet és bemutatkozik: — Götz von Berlichingen, a vaskezü. A jobbkarja mütag. Aztán a kapusarokból jön ki valaki és öb- lögő hangon mondja: — Ugy-e nem ismertek meg, mi? Ránézek az arcára, ha ugyan arcnak lehet nevezni. A homlok fölött széles, vörös heg fut. Egészen a bal szemig leér. Ott kibuggyanva foriadt össze a hús, úgyhogy a szem kicsiuy és mélyen fekszik. De megvan. A jobbszem merev és üveg. Az orr hiányzik, a helyét fekete leffentyü fedi. A forradás, amely alóla lefelé indul, kettőit a sit ja a szájat. A fogai müfogak. Közülük kiviliau egy tartókapoos. Tétován nézem az arcot. Az öblögő hang megszólal: Paul Rademacher. Most ráismerek. Hisz ez a P.ui! csikós szürke ruhája! ~ AgyiaW, mit csinálsz?
