Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)
1931-01-14 / 10. (2527.) szám
^rkgai-Mag-Vatí hirmp 1931 január 14, szórta. Néhány komoly egy la» étáeké&üii A lap, melyre ez alkalommal a közfigyelmet néhány pillanatra le akarom foglalni, nem ismeretlen a csehszlovákiai magyar publikum előtt. Az 1922-ben Lúgoson először megjelent Magyar Kisebb ség-ről van szó. melyet három lelkes magyar ember: Jakabffy Elemér dr., Wiiier József dr. és Sulyok István dr. indítóiak meg azzal a céllal, hogy az összesen hárommillió kisebbségi magyar részére egy tudományos értékkel biró nemzetpolitikai szemlét teremtsenek és ennek révén egy fórumot építsenek, melyen a sors ránkmórte kisebbségi munkában találkozhasson a kipantantbéli magyarság. Az azóta pontosan megjelenő nemzetpolitikai szemle ezt a föladatot az általános támogatáshoz mérten igyekezett megvaiésitani 6 hogy tartalmában túlnyomó részben romániai anyagot hozott, az nem a szerkesztők int éneié jában. hanem a külföldi ^csehszlovákiái és jugoszláviai) támogatás erősen hullámzó intenzitásán múlt. Nálunk a szemle adminisztrálását, valamint szedtemi anyaggal való ellátását kezdettől fogva a volt központi iroda vállalta; a központi iroda föl oszlásával a Magyar Kisebbség csehszlovákiai vonatkozásban árvaságra, vagy legalább is mostoha sorsra jutott. Nem vöd. aki a lap adminisztrálását, még kevésbé, aki a szellemi érintkezést és anyaggal való ellátást vállalta volna; ily körülmények között jutott hozzám Jakabffy Elemér dr. főik érése — akivel Géniben a kisebbségi konferencián volt szerencsém együttműködhetni —. hogy vállaljam, legalább egy időre a szemle dezorganizált adminisztrációjának rendezését, valamint szervezzem meg a lap részére a csehszlovákiai magyarság szellemi együttműködését. A megtisztelő, bár nem hálás föladatot vágattam. s azóta néhány, az előfizetéssel ka-ocsolato* adminisztratív jellegű elintézés az én nevem alatt lett postára téve; a szellemi támogatás érdekében sikerült néhány publicistánkká!, valamint az ifjúság néhány, mindig munkára kész tagjával a munkafront körvonalait megteremteni. A munka megfelelő megszervezése és állandó kiépithetése érdekében most szükségesnek látom, hogy vezető, na^y napilapunk utján forduljak először az itteni magyarság közéleti vezető rétegéhez, melynek tagjai alkotják az előfizetők legnagyobb részét, másodszor a magyarság egész intelligenciájához, akiket kell, hogy a tizenkét évvel ezelőtt i’oekövetkezett sorsfordulat utáni magyar élet- vajudás és életépités minden mozzanata érdekeljen s akik belátják, hogy a kisebbségi magyar kulturnivó föltételez olyan horizontot, mely keresi a másik kisebbségi magyar sorstestvér kezét 6 azt meg is akarja szorítani. Nincs, aki ne ismerné ma azt a nehéz anyagi helyzetet, melyben az élet kereke forogni kénytelen s igy még nehezebb áldozatot, ha kicsit is, megkívánni a magyar sorsteet.vértől, de ezt az időt. keresztül kell vergődni mégis úgy, hogy nemzeti értékeink veszendőbe ne menjenek. Az erdélyi Magyar Kisebbség is nemzeti értékünk és csehszlovákiai vonatkozású fönntartásához ragaszkodnunk kell; kell, hogy biztosítsa ezt egyrészt a vezető intelligencia anyagi támogatása., másrészt politikusaink, publicistáink szellemi munkakészsége. Ez a lap — mint a kisebbségi magyarság számos életmegnyi 1 vánuláea — nem üzleti vállalat és szerkesztő-tulajdonosa, Jakabffy Elemér áldozatok árán, mintegy erkölcsi okokból tartja fönn; emellett a kisebbségi magyarság egyetlen nemz cipói: ti kai orgánuma, mely számolva a magyar kisebbség politikai adottságával, a népszövetség patronusi jogával és a kisebbség védelmi szerződésekkel, a kisantantbeli magyarság politikai élettükre. Ebben az élettükörben nekünk csehszlovákiai magyaroknak is megvan a helyünk és számbeli súlyúnk, valamint erkölcsi erőnk mellett nem szabad leszorulnunk. Ezek a gondolatok vezettek, amikor vállaltam ezt a munkát és ezek a gondolatok szolgáljanak emlékeztetőül azoknak, akiknek kötelességük egy kicsit és szívügyük ebben a munkában résztvenni. Jaross Andor tartorránygvü lééi kén-viselő. A lap széliem! részére vonatkozó megkereséseik Jarrve Andor, Csehi, posta Semerovo címre küldendők. Az esetleges uj előfizetések és annak módozatai meg:'adhatók Pdcc-ovszky Kázmór dr. Brrtfeéava- Pozsony. Köztársaság-tér 14., IV. emelet cirnrnő!. január 17.-én Pozsonyban a Tátra-tzáüö (Szénadér) nagytermében v. Miifia AKADÉMIKUS BÁl Még egyszer Krishnamurti! írtai: SZENES ERZSI Budapest, január 13. A „próféta", mint. tudják, hetekig itt volt Budapesten. Ez a város sokkal kiábrándultabb, semhogy cokiig tisztelettel adózna ogy „prófétádnak, különösen akkor, ha az igénytelenséget, földi javakról való lemondást hirdet és ugyanakkor'a svábhegyi szanatórium luxu- rieuse betegszobájában kuráltatja a, gyomorba- ját Talán, ha a Vérmezőn ülne a fagytól megkeményedett földön, a szabad ég alatt, ahol most csak a szól járkál és sávit, ha esténként a csillagok alatt mondaná el, hogy megtalálta szivében a boldogságot, a nyugalmat, az élet teljességét, akkor talán. De igy? Hollandiai, kincseket érő. többezer holddal övezett kastélyával a háttérben, amelyet, hívei váltig igyekszenek magyarázni, egyre kevesebb hítelo van a fiatal hindu gondolkodó megváltó erőjének Budapesten, Krishnamurti elten összefogott a sajtó. Az a legkevesebb, hogy megírták róla, hogy nem is próféta, de elmondták szélhámosnak, világcsalónak, jampecnok, befeketítették, amennyire osak lehetett. Egy fiatal újságírónő, egyik legtekintélyesebb napilap munkatársa, elnevezte Krisna-Lajcsinak s azóta Krishnamurti keleti, melódikus hangzású nevét má.r csak erre a pesti argot.ra ferdítve hallani mindenfelé. Hogy egy „prófétádnak manapság nincs sok hitele egy szenvedéseket és megpróbál tatásokat látott városban, azt nagyon értelmes dolognak tartom. De miért keli mindjárt ráfogná, hogy világosaid, szélhámos, jampec, holott Indiából jött, ahol ez a pesti fogalom valószínűleg senkire sem applikálható? Krishnamurti megbukott Budapesten még mielőtt előadását, 'megtarthatta volna. Egyre kíváncsibb voltam erro a bukott ..prófétára", akiről már oly sokat hallottam, olvastam és mégsem tudok róla semmit. Annyi köd és homály nincs ezen a téli, januári estén egész Budapesten, amennyi köd és homály veszi körűi Krisfonamurtit. Elolvastam Krishnamurti beszédeit és verseit. Tagadhatatlanul szépek és fenn- köítok ezek a beszédek, az Igazságról szólnak, amelyet Krishnamurti megtalált és amelyet megtalálhat minden ember, ha kívánja az igazságot. Olyanok ezek a beszédek, mint a tenger szintje, egy végtelen fénye® acéltükör, csillám- ük, világit, visszaverődik benne az égbolt, az egész természet, el lehet merülni ebben a tengerben, úszni lehet benne, csak éppen megkapaszkodni nem lehet, szilárd talajra jutni, semmire. semmire, az ember tanácstalanabb, mint azelőtt. Szemtől-szembe akartam látni Krishnamurtít, akiről itt kósza és nem éppen jóindulatú hírek keringenek, de aki szerte a viliágban ezer cs ezer hívőt gyűjtött maga köré, g akinek tanításaira ezren és ezren esküsznek öt világrészben. Csillagformáju, apró hópelyhok szállingóztak a levegőben és pár pillanat múlva már hóval befutott utón száguldott az autónk fölfelé a Svábhegyen, odalent gyönyörködtető nanorámaként maradt el Budapest, fényárban úszva, a Duna széles, csillogó (szalagjával diszitetten. Krishnamurti aznap este fogadta a pesti sajtót, de mi megkéstünk, hétre járt az idő és öt órára szólt a meghívó. A fogadtatásnak vége volt, Krishnamurti nagyon kimerült, nem fedtek be hozzá senkit, jelentette a szanatórium portása. Azután elkezdődtek a tárgyalások a titkárral és Iliid Károlynévai, a Krisdmamurti- könyvek magyar kiadójával. Nem jöttem egyedül, Harry Silan angol tanár van velem, aki a legjobban tud angolul Budapesten. Rabindra- nath Tagoreval való kapcsolata (ő volt tolmácsa, mikor itt járt) és pompás angolsága megnyerik és megfőzik a titkárt. Pár perc múlva benn voltunk Krishnamurti betegszobájában. A „próféta" már levette a szürke zakót, amelyet az újságírók fogadásánál viselt, bennünket, téglaszínű h állókon tűsben fogad, szandálban. Ebben a bő, selymes anyagból készült, puha öltözetben ugyancsak betegnek látszik. Az első pillanatban szinte csúnya, azután a szemek élni kezdenek, ragyogni a gyönyörűen iveit szemöldök alatt, megszépítik a lesoványodott, arcot, olyan melegség, amely a szívből jön és mosolyban szokott föloldódni. Csupa ideg az egész ember, vékony, finom kezei ide-odaröpdősnek, mikor beszél, egészen közel hajol az emberhez, mintha szemeivel bele akarna merülni hallgatójába, aki figyeli őt és néha, önkéntelenül, a beszéd hevében rajtafelejti kezét hallgatója kezén. Az ideg- vibráció ellenére van Krishnamurti bán valami végtelen megnyugtató, nyugalom és derű árad belőle, olyan nyugalom, amelynek valóban köze van a megtalált boldogsághoz. Számomra majdnem lényegtelen az, amit mond, az talán tényleg nem más, mint szólam, de ahogyan mondja, az meggyőző, érzem, hogy törhetetlen akarat él ebben a gyönge testben és hallatlan szuggesz- tiv erő. — Nem akarok semmit — mondja nekem franciául —, csak az az állandó, oithatatlan vágy él bennem, hogy elmondjam az embereknek. hogy én megtaláltam az igazságot és hogy m i nd euk i m egt al állhat ja. Ahogy itt áll előttem, olyan, mint a régi festők képein az átszellemültek, mosollyal az ajka körül és fahatikus lángolással a szemében. Csakhogy igy, ebben a puha köntösben, igy meztelen lábbal, szandál osan, sehogyan sem illik ebbe a miljőbe; ebbe a fehér betegszobába, a svábhegyi szanatóriumba. Pestre. Á forró indiai mezőkön, erdőkben kellett volna maradnia, a forró ég alatt fák és virágok erős, mézédes leheletétől körülvettem járnia és hirdetnie, hogy szivében él a boldogság, az élet igenlése, mindaz, amiről Írásai és beszédei hirt adnak. Ki kellene tárnia a karjait és aki a szemébe néz. az hinne neki. De itt, ebben az elveszett világban sem erőm, sem kedvem az ilyesmihez. Odalent a szalonban Krishnamurti-szóTamokban beszélnek a hívők. Unalmasak. Az ő szájukból végképp hamis, ami Krishnamurti szájából meggyőző. — Olyan öt vén vek vannak alattunk, hogy nem esőd a. ha az emberek ezrei mennek valaki után, aki azt mondja magáról, hogy megtalálta az utat. Ami Krishnamurti körül van, az valószínűleg mind hazugság, de Krishnamurti nem csaló és nem szélhámos, hivő és igaz ember, egy csodálatos gyermek, aki el mert világgá indulni azzal, hogy ő megtalálta az igazságot. Lemondta pesti előadását, a bécsit, prágait és zágrábit is. Fáradt, beteg és összetört, elutazik hollandiai legendás kastélyába, pihenni. Nem adnak nekem nyugalmat tanításai, nem is •hiszek bennük, de örülök, hogy találkoztam valakivel ebben a boldogtalan világban, aki azt mondja magáról, hogy boldog. Elektromos házban lóg lakni & 9 9 rr r « a \ovo szazad embere — mondja Henry Ford, aki megjósolja, hogy a jövő háziasszonya már nem iog iözni és házimunkát végezni Dctroit, január eleje. Egy neves amerikai újságíró igen érdekes beszélgetést folytatóit Henry Forddal. A beszélgetés tárgya a modern ház és háztartás problémája volt. — A házépítés divatja éppen olyan gyorsan és sűrűn fog változni, mint a ruhadivat — mondotta Ford. — É? a háztarlásvezebés művészetében is hamarosan lényeges változások fognak történni. — Azt hiszem, most már végérvényesen be kell következnie a nagy átalakulásnak a házépítés terén. Házaink még most sem különböznek túlságosan azoktól a házaktól, amelyeket bibliai őseink építettek. Mindössze annyi történt, hogy a házak higiéniai állapotai javultak egy kissé. — Eddig ezen a téren azért nem volt lehetséges a fejlődés, mert az épületek olyan szilárdan voltak felépítve, hogy átépítésük már csak anyagi szempontból is lehetetlen volt. Különben is a lakosság szaporodása olyan lassú tempóban folyt, hogy csak nagyon ke vég házra volt szükség. — Most már azonban házépítési módszereink könnyedék, hajlékonyak, úgy hogy a ház lebontása, vagy átépítése nem jelent túlságosan nagy problémát. Emellett óriási a kereslet uj házak iránt, úgy hogy itt a kedvező alkalom az uj építészet üteg teremtésére. Az Egyesült Államok építkezési üzemeinek , évi forgalma körülijeiül 70 millió dollár, Ennek az összegnek túlnyomó részét a lakóházak építése emésztik fel. Tíz évvel ezelőtt az ipari építkezések és a lakásépítések száma körülbelül egyforma volt. Ma már kót- szerannyi pénzt költ a nemzet lakásépítésre, mint gyáraik, műhelyek és üzemek építésére. A lakóházépítés kezd Amerika legvirágzóbb üzletágává fejlődni és éppen ezért egyre többen kezdenek a házépítés tökéletesítésének lehetőségén gondolkozni. Az uj ház nemcsak külsejével, stílusával, hanem belső berendezésével is legalább is olyan mértékben fog különbözni a régi háztól, mini a mai automobil a régi lovaskocsitól. — Már eddig is komoly haladás tapasztalható. Rengeteget köszönhetünk az elektromosságnak. Ez az egyetlen elem lehetővé teszi számunkra, hogy Lakásunkban világosság, meleg, zene, telelőn cs tökéletes főzőkészülék álljon rendelkezésünkre. De mindez semmi a jövő lehetőségeihez képest. Az építkezés fejlődésének bemutatására egyébként nemrégiben múzeumot rendeztem be Dearborn- ban. Különböző hézimode!ekkel mutatja be a muzeum az építkezés fejlődését a legrégibb kortól egészen a —jövő századig. — A jövendő házának egyik legfontosabb tulajdonsága az lesz, — folytatta Ford —, hogy csaknem teljesen közi) in hősi te ni fogja az Időjárást. Télen meleg lesz, nyáron pedig hűvös. Természetesen az elektvomojiság fogja a melegei adni. Általában minden házimunkái, takarítást, mosási, főzést stb. elektromos utón fog elvégezni a jövő háziasszonya. — Egyébként ezeket a házimunkákat szervezett társadalmi utón fogják majd elvégezni. Mi értelme van annak, hogy mindenki maga főzzön és maga mosogasson? Hiszen ez rettenetesen lélekölő, idegrabló, improduktív munkával jár. Éppen úgy, ahogy a fehérneműket már nem magunk mossuk, hanem egy vállalkozóra bízzuk, miért ne lehetne a többi háztartási munkát, a főzést és az edények mosogatását i*s valamilyen vállalatra bízni? A jövendő háztartásában nem lógnak főzni. Eltűnnek majd az egyéni konyhák. Lesznek nagyobb konyhaközpontok, ahol rendelésre a legkitűnőbb ételeket készítik el laboratórium: pontossággal és tisztasággal, azután házhoz szállítják őket. Az igy készített étel egész biztosain sokkal olcsóbb és jobb lesz, mint a házilag készült. — Meg kell szüntetni a rengeteg, kínos, fölösleges és céltalan háztartási munkát és meg kell szüntetni az oktalan berendezésű, levegőtlen, nap fénytelen lakásokat. — Lehetővé kell tenni, hogy a városokhoz kötött emberek gyermekei is élvezhessék a természetet, a napot, a fü és virág illatát. Ezért a lakóházakat kint a szabad természetben fogjak felépíteni, túl a nagy gócpontokon. Tökéletesen kiépített, hatalmas autóutak fogják összekötni ezeket a Írtra sokat a várossal. Mert mindent lehet tökéletesítem, mindent lehet racionalizálni, csak éppen a napot, a levegőt és a virágillatét nem lehet laboratóriumi utón pótolni. Erre mindig szüksége volt és szüksége lesz az embernek és lehetővé kell tenni, hogv ebben a szükségletében se szenvedjen hiányt. Garamvötgyi Magyar Búcsú Léva, január 12. A G aram völgye magyarsága az áilamfordulat óta egységes, zárt tömeget alkot s ezt az egységet iparkodik mindenkor kifelé is megmutatni. Megnyilvánul ez nemcsak a poLitikai megmozdulások alkalmával, hanem társadalmi jelenségekben is s ez az oka annak, hogy Léván az előző években már két Magyar Búcsú a legnagyobb sikerrel zajlott le. A műit sikerei késztették a régi rendezőséget arra, hegy a folyó évben megrendezze a harmadik Garamvögyi Magyar Búcsút, melynek rendezésében ennek a vidéknek minden osztálya, feiekezete, foglalkozási ága egyforma lelkesedéssel veszi iki a maga részét. Ezek a magyar egység érzéséből eredő okok már maguk is biztosítják a lévai Magyar Búcsú kétségtelen nagy sikerét, de még inkább biztosítja a sikert az a körülmény, hogy a nyomasztó gazdasági helyzet miatt ez idén a lévai farsang egész sor bála elmarad, úgy, hogy ez a talán egyetlen táno alikalom nagyon kis áldozatot, de annál nagyobb erkölcsi sikert jelent. Ezért t.ózi meg ezt az országos jelentőségű mulatságot o’yan. széleskörű érdeklődés, hogy távoli magyar vidékek képviselői is bejelentették már részvételüket. A rendezőség élén Szeni-Ivúny Jöasef, Sziíilő Géza, Jankóm eh Marcell, Alapy Gyula dr. véndnökök állanak, a bálanyák, valamint a diszelnökök a Garamvölgye magyar társadalmának legjobbjaiból kerültek ki. A reudo- zőbizottság hetek óta folyó permanens mimikáját Perger Aladár dr. irányítja s rendezők a meghívó szavai szerint is „Léva és vidékének összes magyar ifjai.“ Tekintettel a bizonyosra vehető nagy’ tömegekre, a rendező bizottság a Magyar Búcsú alkalmával eltekint a szokásos műkedvelői pro- ramtól, hanem ehelyett az alkalomhoz illő, nagyobbrészt a teremben lejátszódó gyönyörű, műsort állított össze. B. S~vjrmay Mariska, a nagyhírű pozsonyi ének művésznő magyar dalokat fog énekelni cigányzene kísérettel, a rövid idő alatt országos hírnévre szert tett alószecsei fö'dmives Da'árda kitünően betanult számokká' fog minden bizonnyal nagy és mé’y hatást elérni. Léva és vidékének minden rendű ifjúságából összeválogatott 24 legjobb táncospár magyar népviseletben fogja bemutatni a régi magyar táncokat, műsorukon a magyar kettős, a palotás, a sormagyar, a magyar szóló és a körmagyar szerepe'nők. Kása József tánctanár hetek ót tankja be a régi magyar életnek ezeket a gyönyörű táncait s hogy milyen sikerrel, azt legjobban mutatja, hogy már a próbákon is á landóan nagy közönség gyönyörködik a párok délceg, magyaros nizodillataiban. A Mgyar Búcsú szombaton január 17.-én este félkilences kezdettel zaj lük le a lévai Váróéi Vigadó minden termében s amint az elő- je’ek mutatják, felejthet eb énül szép em’ékü meg.nvllvánu’ása lesz a G a ram völgye silo- . venszkói magyar életének, t 1 Rév József dr. 4
