Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-03 / 2. (2519.) szám

V Mai uiannk 12 erő a

^ ^ 2l'251^ Mám ^ZOm^S^ 193^ január 3

Előfizetési ár. évente 300, félévre 150, negyed* A /m crkni PC riICrinCvkni pl1pn?pki TUÍrfnk *zcrkesztőség: Prága 11. Panakó ulice 12.

évre 76. havonta 26 Ké: külföldre évente 450, SZlOVeUSZKOl CS rUSZUlSZKOl eUeTlZeKl parlOK. U. emelet - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal ;

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt politikai napilapja Felelős szerkesztő Pr4fl® ^ Pa"S,k" “,,C* '2 eme,et

fl képes melléklettel havonként 2.50 K6-val több roszeiKesztŐ. r r r relelŐS SZetKesZ.O. Telefon: 34184

Egyes szám áré 1.20 Ki, vasárnap 2. -Ki DZURÁNY! lASZLÖ FORöACh GÉZA SÚRGÖNYCIM: HÍRLAP PRHHfl

Wmww^míem Panam^&an

Az Unió csapatai megszállották a köztársaság fővárosát — Győztek a zenőülők - Panama és az Egyesült Államok viszonya

Panama City, január 2. Panama államban újév napján forradalmi változások játszódtak le. Arosema elnök kormánya megbukott. A fölkelők megszállották a köztársasági elnök palotáját és tiszti juntát alakítottak, amelynek élén Harmodio Arias, a forradalom vezére áll. Az uj kormány ma reggel megalakult, Az államcsínynek óriási jelentősége van az Amerikai Egyesült Államok számára, mert — mint ismeretes — a Panama-csatorna amerikai fönnhatóság alatt álL

Az Unió csapatai teherautókon a csatorna zónájából máris Panama Citybe indultak, hogy megvédelmezzék az ottani amerikai állampolgárok vagyonát és épségét

Panama köztársaságnak az Egyesült Államokkal való szerződése alapján nincs hadserege, csak rendőrsége. A fölkelést rendkívül gondosan készítették elő és az eredmény ezért teljes. A forradalom mindössze két óra hosszat

tartott. Reggel három órakor a forradalmár diákok megtámadták a rendőrelnökséget és ezzel megadták a jelt a fölkelésre. Rövid küzdelem után, amelynek folyamán három rendőrt agyonlőttek, a rendőrelnökség a fölkelők kezébe került, akik erre a város valamennyi rendőrállomását megszállták, a rendőröket elkergették az uccákról és a köztársasági elnök palotája elé vonultak, ahol nem találtak ellentállásra. A forradalmárok elvágták a telefon- és távirati drótvezetékeket, a bilbaói táviróállomás utján azonban az összeköttetést mégis fönn lehetett tartani. (Bilbao az amerikaiaktól megszállt csatornái zónába esik.) Arias, a forradalmi mozgalom vezére, a köztársaság egyik legismertebb ügyvédje. A forradalmi kormány fontosabb tagjai rajta kivül Francisco Arias, a vezér bátyja, aki a köztársaság egyik legismertebb üzletembere, továbbá VaJIarino dr. orvos.

Arosena, a megbuktatott köztársasági elnök, 1928 október elsején vette át hivatalát és 1932- ig kellett volna ralmon maradnia. A panamai

köztársaság 1903 november 3-án alakult, amikor ez a terület elszakadt Kolumbiától és függetlennek nyilvánította magát. Tiz nappal a köztársaság kikiáltása után az Amerikai Egyesült Államok kormánya máris elismerte az uj államot. 1903-ban és 1904-ben Panama számos szerződést kötött az Unióval és többek között átengedte Washingtonnak azt a jogot, Logy területén csatornát építsen és a csatornát önállóan kezelje. A csaíornazóna a csatorna mindkét oldalán nyolc-nyolc kilométer széles s ezen a területen az Unió az ur. Panama ezért az engedményért tízmillió dollárt kapott s 1913 óta évi negyedmilliódoíláros szubvenciót. 1926-ban a köztársaság uj szerződést kötött Amerikával, de ezt a szerződést sohasem ratifikálták. Ennek a szerződésnek értelmében a köztársaság egy olyan háborúban, amelybe az Északamerikai Unió is belekeveredik, automatikusan az utóbbinak pártjára áll s ha ebben az esetben az Unió jónak látja, a köztársaság egész területét megszállhatja.

varsói látogatása összefüggésben áll egy szovjetellenes blokk megterem tiésével. A görög miniszterelnök politikai ténykedése egyedül a béke megerősítésére szolgál. Görögország különben is szabályos diplomáciai viszonyban él Szovjet Oroszországgal. A balkáni unió megteremtésére vonatkozó kérdésre a miniszterelnök azt válaszolta, hogy a balkáni unió nagy eszme, de egyelőre nem i realizálható. A kiisantant és Görögország viszonya jó, ámbár Görögország nem tagja a kisan lantnak.

A revíziós mozgalomra kiférve Venizelos elismerte, hogy a békeszerződések nem jelentenek ideális megoldást, de megváltoztatásuk a béke veszedelmét jelentené. V revízió különben sem szüntetné meg s világgazdasági krízist, holott a dolgok mai áldásánál elsősorban ennek a veszedelemnek megs ;ün té té sere kell törekedni.

A német kormány kisebbségi programja

Berlin, január 2. A birodalmi kormány újévá fogadtatásánál Groener dr. hadügyminiszter a következő beszédet mondta, el Hinden- burg előtt:

—- Az Uj Terv (a Young-ter vezet) elfogadása óta a világ gazdasági helyzetében olyan mélyreható változások történtek, amelyek komolyan az elé a probléma elé állították a birodalmi kormányt, vájjon a német nép elviselheti-e az uj terv gazdasági terheit, vagy sem. A német kormánynak elsősorban arra kell törekednie, hogy a német nép erkölcsi és szociális életalapjait semmi meg ne ingathassa.

— A német kisebbségek jogosult panaszai nagy visszhangot keltettek a német nyilvánosságban. A német kormány méltányolja ezeket az érzelmeket és osztozik bennük és a jövőben egyik legfontosabb feladatának fogja tekinteni a határon kivül élő németek sorsával való törődést.

A külföldi hatalmak még mindig nem teljesítették a lefegyverzésre vonatkozó ünnepélyes ígéreteket s így Németország biztonsága még mindig kétséges. A birodalmi kormány törekvése itt iis az lesz, hogy érvényt szerezzen alapelvének, amely valamennyi népnek egyforma biztonságot követel, mert tudja, hogy ennek az alapelvnek megvalósítása nélkül valódi békéről nem lehet szó. A német választások eredménye az egész világnak megmutatta, hogy a német nép minő óriási gazdasági és lelki nyomás alatt él.

...................

. ■ i ■ ■ I ............................................. .. ' ' ' .................. ............ ' "■ ...... ......................

AZ „VJ ESZME" DISPUTÁJA

Az európai államférfiak újévi nyilatkozatai a revízió jegyében állottak

Bsnes és Venizelos a revízió ellen - Mussolini és Apponyi mellette - Groener a kisebbségekért

Prága, január 2. A cseh sajtéban számos politikus adott újévi nyilatkozatot, amelyek nagyobbrészt a belpolitikai helyzetre és a gazdasági válságra vonatkoznak. Benes külügyminiszter nem kevesebb, mint három lapban irt cikket s a legnagyobb feltűnést keltette, hogy a Národni Politikában is nyilatkozott, jóllehet ez a lap eddig ellenséges viszonyban volt a külügyminiszterrel.

Benes a Národni Politikában a külpolitikáról nyilatkozott és említést tett a revíziós mozgalomról is. Egészen természetes — írja Benes —, hogy azok az államok és kormányok, amelyek eredményes belpolitikát űzni nem tudnak, minden törekvésüket a külpolitikai kérdésekre koncentrálják s így el tudják érni, hogy az egymás ellen harcoló pártok külpolitikai kérdésekben egyesüljenek. így megmagyarázható a békeszerződések revíziójára irányuló mozgalom is, amely nagyobbrészt a belső nehézségek ellensúlyozására keletkezett. A mozgalom lényege a következő: intézői képtelenek a békeszerződések revízióját erőszakkal kikényszeríteni, miután nem elég erősek ahhoz sem, hogy országukban belül rendet teremtsenek, nincsen nemzetközi hatalmunk és semmiféle diplomáciai befolyásuk a revízió megvalósításának kiverekedésénél. Ezért a mozgalom ma és a jövőben is egyszerű agitáció és propaganda marad.

Mussolini: A revízió kikerülhetetlen

London, január 1. A Daily Mail római külön hudósiítója újév napján meginterjúvolta

az olasz miniszterelnököt. A duce kifejtette, hogy az olasz kormány nem folytat agresszív politikát.

— Soha nem kezdek háborúba — mondotta Mussolini — ha neon támadnak meg. Hogy is dönthet ném újabb háborús veszedelembe az országot, én, aki a háborúban egyszerű katonaként szolgáltam és a háborút a legborzalmasabb oldaláról ismertem meg? Beszédeimből néhány mondatot összefüggés nélkül és a beszéd elmondási körülményeit figyelembe nem véve kiragadnak és az egész világon elterjesztenek, hogy bizonyos körök ezzel bizonyítsák állítólagos háborús szándékaimat.

Ellenben ha őszinte békekívánságainkat vázolom és ha kijelentem, hogy a békét egyedül a békeszerződések észszerű revíziójával lehet elórni, akkor szavaimnak egyáltalán nincs visszhangja.

Az európai nemzetközi helyzet rendkívül feszült e a krízis oka elsősorban az az egyenlőtlenség, amely az egyes népek fegyverkezései között van.

A fegyverkezések csökkentésén kivül föltétlenül szükség van a békeszerződések revíziójára is, mert az európai biztonság csak igy érhető el. A territoriális lehetetlenségeket meg kell szüntetni Számos erkölcsi prejudikációval találkozunk, aminő például Magyarország megcsonkítása, s ezeket a dolgokat kivétel nélkül rendbe kell hozni. Az olasz politika nem akar olyan blokkot teremteni, amelyben a revi- ziét kívánó államok tömörülnek, de azon a nézeten van, hogy a mai természetellenes helyzetnek meg kell szűnnie, mert különben a támadással szemben az érdekelt államok érdekszövetsége automatikusan létrejön.

Venizelos:

A béke veszedelme

Varsó, január 2. Venizelos görög miniszterelnök tegnap fogadta a lengyel ée a külföldi sajtó munkatársait és válaszolt kérdéseikre. A görög miniszterelnök mindenekelőtt határozottan megcáfolta azt a hirt, hogy

Apponyi a lassan haladó és fejlődő ul lelki irányzatról: a revízióról

reménykedéstől is meg kell hogy óvjon az a. második megállapítás, hogy a közfelfogásnak ez az átalakulása természetesen lassan halad és hogy annak teoretikus megállapodásaitól könnyen felfogható lélektani okokból még hosszú ut van a megfelelő cselekvésig.

—- Genfi működésem- során igen jó alkalmam nyilik ezt a lelki processzust, amely a müveit világ gondolkodásában lefolyik, lassú haladásában észlelnem. Gyakorlatilag ez eddig csak annyit eredményezett, hogy szabadabban lehet szólni idáig tiltott gondolatokról, hogy a revíziót nevén lehet megnevezni közfelháborodás előidézése nélkül.

De nekünk, akik benne vagyunk a nemzetközi akcióban, rendkívül óvatosan kell lábat láb elé tenni, mert a még teljesen meg nem ért uj Seíkiirányzat egyszerre visszacsaphat a régi mederbe, ha azt idő előtt akarják megnyilatkozásra kényszeríteni. Ha - ma felvetnék a kérdést, hogy: igen. vagy nem, még mindig dörgő nem volna a válasz.

Budapest, január 2. Apponyi Albert gróf a Budapesti Hírlap munkatársának hosszan nyilatkozott az aktuális politikai' problémákról. Nyilatkozatának különösen általános érdekű részei a következők:

— Minden tekintetbe véve nem lehet kedvezőtlen választ adni arra a kérdésre, hogy niként alakult az elmúlt évben a magyar külpolitika útja. Tagadhatatlan tény, hogy az írszágnak tekintélye kifelé emelkedett és hogy emelkedőben vannak a müveit nemzetek löztudaIában azok az eszmeirányzatok, ame- yek a magyar céloknak megfelelnek.

Mindig általánosabbá válik ugyanis az a meggyőződés, melyet különösen a világgazdaság kaotikus állapota érlel, hogy a párisi békemü gyökereiben el van hibázva, ahonnan azután logikailag csak egy lépés vezet annak megállapítására, hogy tehát azt revidiálni kell.

\z eszmék fejlődésének tagadhatatlanul ez vl iránya, aminek megállapítása minket meg- ívhat a csüggedéstől, de viszont a bulhajtott