Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)
1930-12-07 / 280. (2501.) szám
UN december 7, vasárnap. 11 <RO^-MAfi$gR-HnaigR HKa«gy v- ■?, —————— A magyar belügyminiszter vizsgálatot inditj a magyar és csehszlovák szociáldemokrata pártok állítólagos anyagi összeköttetéseinek; tisztázására | Garami hamisítványnak mondja a magyar szocialisták elten Kihozott írásbeli bizonyítékokat Budapest, december 6. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Néhány héttel ezelőtt a jobboldali sajtó, élén a Magyarsággal, éles támadást intézett a szociáldemokraták, illetve a Népszava elten és azzal vádolta meg a pártot, hogy a csehszlovák szociáldemokrata párttól anyagi támogatásban részesül. A polémia akkor á Nép- , .szava fölényeahungu visszautasításával befejeződött és elcsitult minden. A Magyarság mai száma első oldalon fakszimilében hozza Garami Ernőnek ez év május 23-án Soukup csehszlovák szociáldemokrata vezérhez, a prágai szenátus elnökéhez intézett levőiét, amelyben tízezer koronát kér azzal az indokolással, hogy a magyar szociáldemokrata párt helyzete annyira katasztrofális, hogy kénytelen a legszükségesebb kiadásokat is korlátozni. A pártvezetőség arra gondol — írja e levél szerint Garami —■ hogy nem volna-e lehetséges a félévi elszámolást már most megejteni, vagy esetleg a conto egy na- j gyohb előleget adni. A levél további ré- i széhen Garami utal a mellékelt adatokra az Otté-üggyel kapcsolatban, amelyeket a propagandában ajan! felhasználni. Soukup május 25-én kelt válaszában azt írja. hogy Lakatos Géza a kurírnak kifizette a tízezer koronát. Az összegről nem kaptak uvugtát és 107-1930 szám alatt diszkréten könyvelték. Az Otté-üggvel kapcsolatban Soukup bécsi megbeszélésre hívja Garamit. A Magyarság Csapó szociáldemokrata párttitkárnak Soukuphoz intézett levelét is közli fakszimilében, amelyben Csapó panaszkodik az itteni viszonyokról és azt kéri, hogy a Népszava érdekében Szloven- szkón nagyobb propagandát csináljanak. A Magyarság kommentárjában a következőket írja: „Minden kétséget kizárólag sikerült megállanitani. hogy a magyarországi szociáldemokrata pártot bűnös és egy magyar politikai párt számára erkölcstelen : ; szálak fűzik a csehszlovák kormányban levő csehszlovák szociáldemokrata párthoz. \ Garaminak Soukuphoz intézett leveléből kitűnik, hogy a magyarországi és a csehszlovákiai szociáldemokrata pártok között 1930 január 14-én megállapodás történt, i amely szerint félévi elszámolásban ♦ kap j j pénzt a magyarországi párt. E levelek ugyancsak bizonyítják, hogy a magyarorszá- f gi szociáldemokrata párt volt egyik forrása a külföldről időnkiut Magyarország ellen | megrendezett rágalomhadjáratnak." Budapest, december 6. (Budapesti szer- í! koszt őség iink telefo u,jelentése.) A Mai Nap \ cimü kora délelőtti lap foglalkozik a Ma-f gyarságban Garami Ernő és Soukup volt j csehszlovák szociáldemokrata miniszter, a j csehszlovák szenátus jelenlegi elnöke közt ? lefolyt és fakszimilében leközölt levéüvál-1 fással. A lap közli Garami Ernő nyilatkozatát, j aki a leghatározottabban kijelenti, hogy a! Magyarságban lehozott fakszimilék közön-j séges hamisítványok. Ruehinger Manó, a ! Népszava főszerkesztője, sziutén energikusan cáfolja azt, hogy a Népszava bármiféle támogatást kapott volna a csehszlovák szociáldemokrata párttól. ■, Budapest, decmber 6. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjeleníése.) Az Uj Nemzedék hosszú cikkben számol he a Magyarság ma reggeli számában történt leleplező- ; sebről, amelyek szerint a magyar szociáldemokraták a csehszlovák szociáldemokraták- 1 tói nagyobb összegeket kaptak- Az Uj Nemzedék munkatársa ez ügyben meginterjúvolta Scitovsaky belügyminisztert, aki kijelentette, hogy hivatali állásánál fogva nem nyilatkozhat, de a legszd- j gorubb vizsgálatot indítja meg ez ügyben. ; Több jobboldali politikus e lap hasábjain á. I legnagyobb megdöbbenés hangján- nyilatko-. \ zik az afférról és várja a dolgok fejtemé- ? nyelt. í Egy uj rádió mely többet ér, mint amennyibe kerüli Vég?* ergy ajéndéI: mely a csáiád minden tagjának tartót örömet szerez. TELEFONKÉN 12 hangszóró és vévé egyben — tisztán csengő hangjáváSé# szép formájával! minden lakás dísze lesz. TE LE FŰNKÉN KreSI és Tsa, Bratislava, Krfstinová t. Kérem dijmenlesen a* uj jl„4 számú képes árjegyzéket a részletárakkal együtt Név és pontos cirm ■ Columbia őserdejében rátaláltak a legendás El Dorádó romjaira? Aranyat, platinát és petróleumot re\t a mesebirodalom földje Szétloszlik a legenda és helyébe lép a történelem Madrid, december 6. Gyermekek mesevilágában kedvelt motívum a tündérkert a szóló szőlővel, a csengő barackkal és más hasonló csodálatos vágy szülte dologgal benépesítve. A felnőttek mesevilágának is van egy ilyen tündérkertje: El Dorado a neve, aranyra sóvár emberek képzelete alakította és festette ki különös álom-birodalommá, amelyben aranyat hömpölyget a folyó vize, aranyat rejt a föld méhe, sőt a legenda szerint néhol magának a földnek felső rétege is fakósárgaarany. 5vszázadok óta foglalkoztatta a kalandvágyó 'is kincskereső emberiség képzeletét El Dóráié, ez a csodálatos ország, amely a monda szelni Délamerikában található meg Délameri- lát az európai ember szemében ma 1? egy cülönös romantika csillámló fátyla borítja. sTem sokat tudunk Délamebika történetéről, különösen azokról az évszázadokról nem, me- yek a XVI- évszázad előtt peregtek le e földész rézbőrü lakóinak életében. Erről az idő- zakról csak mondák maradtak ránk, olyan non dák, amelyeknek történelmi hátterét a nég az ismeretlenség ködében rejtőző régi : ült urak kifürkészett maradványai adják neg. A XVI. században konqaistadorok jelentek meg Délainerika partján, nnek a földrésznek a szóbeszéd szerint csá- itó gazdagsága vonzotta őket oda és eljöttek, hogy felkutassák Dórádét, az aranybirodalmat. >e sohasem találták meg, amit kerestek, filmben találtak államokat, amelyeknek élete az Eu répán kívüli kultúra legmagasabb fokát reprezentálta s amelyek a kiéhezett, lerongyolt hódítók szemében mesebeli gazdag-1 ság varázsával hatottak. Az Inkák bíródul-j unit gyalázatos árulás buktatta meg s az a1 háború, amelyet mindenki mindenki ellen vívott, megsemmisítette az akkor még virágjában levő kultúra majd minden értéket. Pisarro, a nagy konqistador az Inkák utolsó királyától óriási értékű aranyat zsarolt ki s ez az arany későbben spanyol karavánok kezén át angol hajók gyomrában Európába került. A spanyolok amerikai gyarmatosításának első évszázada joggal tekinthető az ujabbkori történelemi- legvadabb és legvéresebb részének. Mindkét részről hallatlan egyéni hősiességgel folyt a küzdelem s a természeti akadályok és nehézségek legyőzésében olyan energiát fejtettek ki a gyarmatosítók, amilyennel ma már nem is találkozunk. A hódítók becsületes szándéka azonban sokszor a, legördögibb gonoszságba csapott át, különösen ha aranyat kerestek, ami pedig majdnem kizárólagos célja volt gyarmatosításuknak. Az ártatlanul kiöntött vér forró gőze elvegyült ama puskapor füstjében, amelyet az európaiak elsőül hoztak át Amerikába. A szenvedélyek és bűnök förtelmes orgiájában süppedt a sírba az újonnan felfedezett kontinens egész régi históriája. De a győzelem nem egyszerre jutott az európaiaknak, évtizedeken át hullámzott a hadiszerencse az óvilág rézbőrü és az újvilág fehérbőrű harcosai között. A már meghődi tóttá t elveszítették, majd ismét visszaszerezték. A délamerikai őserdők sötétjében ma is megtalálhatni spanyol gyarmatok romjait, egykor viruló településekét, amelyeken átsepert valamelyik lázadásnak a forgószele. időnként jelentések érkeznek Délarnerikából, dyan kincsek felleléséről, amelyek a gvarma- tedtás első korszakában vagy későbben a független ségi háborúban kallódtak el. .Sokféle szóbeszéd jár az efajta kincsekről. Sok ember állítja, hogy tudomása van egynémelyek kincsrejtő helyről. Újból és újból expedíciók hatolnak be a délamerikai őserdőkbe, kutatják a régi harcok, az Inkák kultúrájának nyomait s nem utolsó sorban a mesebeli kincset. Éppen a napokban keltett nagy feltűnést egy híradás arról, hogy Equadorban; az Inkák egykori birodalmának területen rátaláltak Atacualpa király aranykészletének maradványára. Ezt az aranyat az egykorú krónika szerint Pisarro követelte váltságul az elfogott király szabadságáért. Pisarro azt a feltételt szabta, hogy a király színűdig töltse meg arannyal börtönének két celláját, akkor visszanyerheti szabadságát. Népe el is hozta az aranyat, Pisarro mégsem kegyelmezett meg a királynak, akit azon a címen végeztetett ki, hogy testvérgyilkosságot követett el. Jól tudták a konqistádorok, hogy a birtokukba jutott arany csak csekély része annak a mérhetetlen kincsnek, amely az Inkák királyi családjának tulajdonában van. A többi kincs tovább izgatta a romantikus kedélyekej, száz ó? száz vállalkozó szellemű ember vágott neki az aequator vadonjainak, de hiába volt minden erőfeszítés, hiába volt az arany moloch- nak áldozatul odadobott számtalan emberélet pusztulása, az Inkák legendás kincsét nem találták meg. Végre is azt hitték, hogy az Inkák a betolakodott fehér hódítók elől megmentendő, a Titikaka-tóba süllyesztették minden ékszerüket és aranyukat. Fenntartással kell tehát fogadnunk az Inkák kincsének felleléséről jövő híreket és be kell várnunk, inig a fantasztikusan hangzó jelentének beigazolódást nyernek. Ha tényleg megtalálták az Inkák kincsét. [ úgy a tudomány felbecsülhetetlen értékű í anyagot kapott, amelyből kiolvashatja Amerikának eddig úgyszólván teljesen ismeretlen ókorát. De jelenleg is útban van egy nagy expedíció, amely céljául tűzte, hogy Columbia őserdejében megkeresi a spanyol hódítók mesebirodalmát, Dorádőt. Ezúttal is egy zörgő pergament hozta mozgásba a kedélyeket, a XVI. 1 század második feléből származó feljegyzést találtak, egy geográfus Írását, amely említést tesz az 1587-ben elpusztult Toro Viero gyarmatról. Ez a pergament évszázadokon át szunnyadt Cali archívumában, véletlen hozta napfényre. Hamarosan összeverődött az expedíció, amely útnak eredt és heteken át fáradságos menetelésben szeldeste át az őserdőt s Columbia hegyvidékét. Olyan helyeken jártak, ahol évszázadok óta nem tapodotí fehér ember lába. Végül célhoz értek, elégett, enyésző falmaradványokat találtak. Ásni kezdtek s fáradozásuk nem is hiábavaló, mert a földből! spanyol háztartási tárgyak, ólomgolyók, kezdetleges tűzfegyverek, majd as Inka-kultusz rekvizitumai kerültek elő. Ezt a gyarmatot az indiánok elpusztították, de a múló évszázadok közös szemlédét borítottak a győztesek és legyőzőitek csontjai fölé. A calii levéltárban talált pergament tehát nem vezette félre az expedíciót, amit kereslek, megtalálták s föltárhatták Toro Viero maradványait. Ezt a várost a régmúltban az indiánok aranybányáinak területén alap pitották. Talán éppen ezért volt tüske a bennszülöttek szemében. A rézbőrüek nagy túlerővel támadták meg a spanyol varost, amelyet elfoglaltak és elpusztítottak. Az expedíció most tovább keresett, az indián aranybányák után túrva a földet és geológusok közreműködésével sikerült is föllelniök két régi aranybányát, amelyeknek a közelében platinatartalmu kőzeteket, de ami még ennél is fontosabb, a petróleum jelenlétének csalhatatlan jeleit fedezték fel. Az expedíció egyik része visszafordult, a többiek Toro Viero romjainál maradtak és folytatják az ásatást — arany után. Valamennyien mear vannak győződve arról, hogy végre megtalálták E5 Dorádőt, az arany birodalmat, amelynek elérését évszázadokon át annyi szenvedést és nélkülözést,
