Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)
1930-12-07 / 280. (2501.) szám
IWOáeeemiber 7, vasárnap. TRSGMMAtí»RFnia1HR 5 Dobrinszky János képviseld éles kritikája a kormánypártok kétarcú politikájáról A közhangulat nyomására ellenzéki beszédeket tartanak a kormánypárti törvényhozók is. azonban mégis minden kormányjavaslatot megszavaznak - A legégetőbb sziovenszköi problémákat sorakoztatta föl Dobránszky képviselőházi beszédében ■A képviselőház tegnapi ülésén :t forgalmi és fényűzést adóról szóló törvény meg* hosszabbítására vonatkozó javaslat vitájában Dobránszky János országos keresztény- szocialista párti nemzetgyűlési képviselő nagyszabású beszéddel vett részt. Jellemző összehasonlítással kezdte beszédét. Nyitramegye egyik községében — úgymond — van egy oltárkép. Alatta ez a felírás: Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.“ Minden esküvő előtt letakarják ezt a feliratot, nehogy a házasulandók az utolsó pillanatban megijedjenek a nagy horderejű lépéstől, amely ma inkább a balszerencséhez, mint a boldogsághoz vezet. Be kár, hogy parlamentünk büszke homlokzatán is nem pompázik hasonló felírás: „.nem tudják, mint cselekszenek. Mert ha tudják, annál méltóbbak a megbocsátás helyett a megítélésre mindazok a kormányférfiak, akik a csehszlovák repu- blika fennállása óta a legellentétesebb világ- és politikai nézletű összeházasított kormánytöbbségbe verődtek. Persze az örökös major domussal, a külügyminiszter úrral, akivel minden kormánynak számolnia kell. Ezek a mindenféle hatalmi eszközzel agyonprotezsált ée hatalomra jutott urak mindenkit félrelöknek, mivel a fiatal repu- blika fejedelmi asszonyának minden mosolyát, minden kegyét, minden hatalmát, sőt minden retorzjogát kizárólag a maguk számára foglalták le. Amióta ők az urak, hol ilyen, hol amolyan pártflsezeverődéssel, azóta e parlamenti csarnok, eskető-oltárán mintha nem i* egy arou, hanem két, sőt több arcú politikai bál- ványkép díszelegne. Mert hiszen csak a vak nem látja azt, hogy egészen más arcot mutat ez a kép kifelé és mást befelé. Más arccal mosolyog közvetlen övéihez és mással egy házzal odébb, miránk szlovénszkóiakra. De magában Szlovénszkón i« hallatlanul nyájasabb arcot és szerelmetesebb szivet tartogat saját dédelgeiettjei számára, még JeHemdefektek ecetén La, mint a lekicsinyelt « folyton gyanú alatt tartott, legújabban már szóra sem méltatott mostohafiai részére. Ezek között legmostohább bánásmódban a szlovenszkói magyar testvéreink részesülnek. A közterhek fantasztikus szaporodása Fátyolt vetek a forradalmi idők eulyos megpróbáltatásaira 6 az első kinevezett honatyák alaptörvényeire, akik pedig felejthetetlen emléket hagytak nekünk a pénzlebélyegzéssel, a dézsmával, a különféle adótrükkökkel és soha nem hallott adókülönlegességekkel. Am ezeket akkor még csak a papiroson cár- kalmazták ki, mert az adóvégrehajtó az első években nem lett volna valami jó ajánlólevél az uj rezsim számára. így szaporodtak fel évről- évre a horribilis adó- és kamathátralékok, eb- annyira, hogy manapság a sokszorosan, Szlo- venszkón pláne kiszámíthatatlan aránytalanságban, megcsonkított birtokállományok pja már inkább a-z állam, mint magántulajdonnak tekinthetők; ' Uraim, mi más ez, mint hallgatag állami kommunizmus, amely mellett minden gond az adózókat sújtja, minden haszon pedig az állami moloch gyomrába gurul. Hiszen például csak oly kis városkában, mint befolyható házbéreknek kerek nyolcvan százalékát kénytelen leadni különféle adó címeken. Vannak esetek, amikor a bevételnél is sokkal magasabb az adóteher. A szónok erős szatírával kritizálja a petkát, oszanicekát és tulköltséges állaimháztartást, mely most ie tizennyolc minisztérium igényeit elégíti ki. Az Amerikai Egyesült Államoknak mihozzánk viszonyítva legalábbis 160 minisztériummal kellene rendelkezniük, — mondja a szónok, mert ott a közigazgatás 9 és félmillió négyzetkilométerre terjed ki, nálunk pedig csak 140 ezer négyszögkilométert ölel fel. Pedig ott tudtommal sokkal kevesebb miniszter látja el ennek a kolosszusállamnak a dolgát és sokkal különbül is, mint nálunk a sok-sok miniszter ur. Nem is a miniszter urak kvalitásán múlik, hogy rosszul mennek, hanem a. pártközi átkon, az elfogütságon s főleg a rendszerem Innen a folytonos kapkodás, a féíínunka, a koalíciós alkudozások meddősége. ha az ámen Innen nem hangzik el. Annál kevesebb ingereuciánk van más nyomatékosabb elhelyezési eshetőségeknél. Nemde szemfényvesztés az egész?! Azután igazán már az embernek az idegére megy, ' hogyha egy egyszerű állampolgársági ügy adódik elő, mert akkor a fokozatos ügyeiintózésmek se vége, se hossza- Ezalatt pedig a szegény kérvényező megfosztva nyugdijától, fizetésétől, jobb dolga hiányában hónapokon, évéken keresztül nézheti a holdat, ha nem kellene koplalnia, nélkülöznie a családjával együtt. De ennél is nagyobb baj és sujtóbb e rendszer bűne, hogy az ilyen kérvényező iskolásgyennekd klnt- rekednek az iskolából, mivel állampolgársági bizonyítványt a beiratá- soknál előmutatni nem voltak képesek. ■ A mostani oszmicskával sem vagyunk - tehát különbén, mint voltunk elődjeivel. Sőt. összes bajaink és sérelmeink minden irányban fokozottabb mértékben megnövekedtek. a nagy és kis akamokok mindjárt dezavuálják őt, amikor szükségét látja annak, hogy a nagyobb bajok és konfliktusok kikerülése -végett valami újabb, jobb és békésebb irányú kurzust nyisson külpolitikánk számára, hogy ne kelljen mindig csak a fegyverekre tárj i aszik o cl mink. Mert félőe, hogy a mi militariz- musunk hajnarább tönkre eilányit 1 benn linket adózó polgárokat idehaza., mintsem dolga akad a csatamezen! Következetlen kormánypártiak Az igazságnak tartozom azzal a kijelentésem- rnel, hogy .néha a kormánypárti urak lelkiismc- roté és őszintesége is meg tud nyilatkozni* de a bizottságokban, autóikor a zárt ajtók mögött látszólag egymást kapacitálják, úgyhogy örötm őket hallgatni, hacsak a sovinizmus tajtékzó vizén nem eveznek. De ml haszna, ha annak a mcnlorlálls okfejtésnek és jobbik meggyőződésüknek neus igyekeznek helyt állani egyúttal a szavazásnál is, úgyhogy végeredményben minden a régiben marad e még rosszabb utakon gördül lefelé, mint eddig. Micsura dr. képviselő ur olyan komoly és kort- fessziós iskolaügyi beszédet mondott, hogy ktb lomb szellemben a magas püspöki kar aggodalma sem tárgyalhatta volna konferenciám ezt a fontos kérdést. De mi haszna, ha a végső konzekvenciához nem jut el s egyre iszik ő is a mindenkori többség zavaros kutjából. Kordács érsek szava az utolsó órában Illés próféta lelkületével dörgött át az egész répa* blikán s a kis kuvjtkok mégis tukikáceolják őt* Maga Hlrnka, az öreg harcos, rezignáció v al szinte megund orodott már az örök harctól, amely kova ifjúságától kezdve főeleme és hajtókereke volt az ő szellemi és politikai életének.. Nagy kár, hogy immár kihullt Hlimkából Is az önbizalom, s hogy bajtársaiban sem bízik oly mértékben, ahogy egy vezérnek bíznia keik seregében és törzsk arában. A „járom" Uraim, sok szó esett az ezeréves magyar járomról Én azonban úgy látom, hogy a tulajdon* képpeni járom, aminőt ezelőtt szlovák emberfia sohasem érzott a maga görnyedt hátán, a mai elviselhetetlen élet. Nem az a tulajdonképpeni rabszolga, aki mindenben neom kénytelen másra szorulni, akit az adósság kötelékei halálra nem béklyóznak, hanem az, akinek a maga igaz szükségletein kívül rengeteget kell robotolnia másokért, főleg a közszükségletekért A rabszolga nem az ,akinek lelke szabadon az Istenhez tapad, hanem aki a szegény pauperitásnak áldozata lett A rabszolga nem az, aki nyugodt lelkl- ! ismerettel küldhette el egykor gyermekét as j iskolába: hanem az, akinek a lelkét megmételyezik üres és Istent kiutasító frázisokkal, mint jelenleg. Ma sajnos, saját édes anyanyelvén ölik ki az ifjúságból a még édesebb, még drágább értéket az örök istenség eszméjét Nem az a rabszolga, aki bátran vall- batja nemzeti voltát fajiságát, pártállását hanem az, aki azt nem meri tenni, mert fék hogy a bosszú áldozata lesz. Kirívó példáink vannak errenézve a most foganatosított népszámlálásból kifolyólag ie, ameny- nylben sok ecetben az öeezeiró biztosok még karhatalmi asszisztencia mellett is terrorizálják nálunk ax őslakosságot ha véletlenül helyt áll ; saját nemzeti mivoltáért Másrészt sajnos, olyan magas intelligenciájú urak, akik valaha megvetéssel fordultaik volna el attól, aki magyarságukban kételkedni meri volna, ma azt mondják, hogy kanriérjük hátrányára nem ragaszkodhat- | nak többé hivatalos nyilvánosság előtt magyar- j ságukhoz. Nekem az egészben csak az a furcsa, hogy ezek közül sokan még csak nem is tudnak szlovákul. Annyi sunyiság és közéleti hipokrízis sehol sincs tehát a világon, mint nálunk. Ez igazán nem válik dicsőségére a mi demokráciánknak. De az már igaz, hogy sehol sem értenek jobban ahhoz, mint Prágában, hogyan kell a hétpróbás barátokból ie ellenséget, vagy legalább hűvös testvért csinálni. Hodzsával ma már nem egy szlovák nagy hazafi bús és lekonyult fejjel kesereg Kárthágó romjai fölött. A legtekintélyesebb szlovák közgazdászaink is meghúzták már a lélekharangot Szlovenszkó ipara és közgazdasági élete fölött, annyira sötéten látják a mai helyzetet. Ankéteznek jobb- ra-balra, de mind hiába. Stodola szenátor sem lehet nagyon elragadtatva a mai közgazdasági állapotokról. De hogy valamiképp elterelje magától és fegyveríársai- tól a figyelmet és a felelősséget ezekért a szlovéné z-k ói gyári és ipari romokért, ezekért a be nem váltott és a holtponton megrekedt közlekedési és egyéb beruházási mulasztásokért, úgyhogy a mi kereskedelmi és ipari érdekeltségeink már bele i® untak a sok petícióba, sürgetésbe és átiratba, amelyeket a mai leépített ipar és kereskedelmi kiizis nyomása alatt intéznek kormányainkhoz, képviselöinkhöz és minden rendű faktorhoz, — ezekkel szemben — mondom — Stodola ur okosabbat nem tud már kifundálni ennél a régi nótánál, amellyel minden hajt még most is a régi magyar rezsimre igyekszik átterelni, s botorul, mondhatni bambán letorkol mindent ez a harminchat zsíros igazgatósági tagságot biró törvényhozó, amit a múlt nyújtott iparban, szubvencióban, segélyben a jelenlegi Szlovenszkón. ..Ipargyilkos** adópolitika Amint, már említettem, a költségvetési vita folyamán az egyes kormány-támogató képviselő urak részéről nagyon ellenzéki hangú, sőt sújtó kritikák és beszédek hangzottak el és pedig mind a mai politikai kurzus, mind pedig az adóügyi törvénykezésünk fölött. Sajnos, hogy mindez csak üres szóbeszéd volt férfias helytállás nélkül. Mert mindezeknek a helyes megnyilatkozásoknak csak abban az esetben lehetett volna politikai sulyuk és értékük, ha a kormánypárti képviselő urak levonták volna meggyőződé j síik konzekvenciáit és velünk együtt állást Önkormányzat helyett önmegtagadás Szlovéné zkó az adminisztratív novellát ille- a fényes uniformisba, egy kis hivatalnokoeskát tőleg eddig a kísérleti nyúl sorsára volt kár- sem bedugni valami zughivatalba, hoztatva. Miként a kis halakat a nagyobb ha mra4«iilfr 9ama« lak, a nagyobbakat pedig a tengeri cápák falják iriCSl1Ul UlllI 061169 föl, akként falták fel a mi közigazgatásilag ró- a külügyminiszter ur az egyre kuszáltabb ges-régen kitünően kipróbált vármegyei ernpó- külügyi bonyodalmakkal szemben még mindig rjumainkat a nagyzsupák, azokat pedig a tartó- IX régi recept szerint jár el, amikor a föltétien mányi rendszer, mint a petka legnagyobb vjv- diktátorok sorában könnyű szerrel ülhetett ő is juánya. , , , . a nyeregben. Mert volt idő, amikor az egész Csöppet sem lelkesülünk érte. mert _ . győző világ a républika oldalán volt s kétszáz önmegadóztatás jogán kívül más pozitív pénznek vette Benes dr. minden szavát. Ma már önrendelkezési jogot nein hagyott számunkra, fordult a kocka. Amolyan művirág, amely csak a kirakatban csil- Ma már csak azok vaiinafy velünk, akiknek lóg. de sem illatos, sem gyümölcsöt nem hoz. A maguknak is igen-igen szorul a kapcájuk. Ma gyeplők pedig mind idefutuak Prágába, az ostor már nem lehet lóhátról diktálni másokat. Ma is itt pattog, mi meg csők húzzuk-húzzuk a tér- már minden eddig ragyogó karrier homályo- het. a döcögős stráfkocsit sok-sok olyan por- ' sülni kezd, Benes űré sem kivétel es? alól. tékával, amely többet árt nekünk, mint hatsz-' Még szerencse, hogy az államfő csorbítatlan te- oál. ' kintélyuek örvend és még a kevésbé barátságos Saját hatáskörünkben egy rendőrt, egy csend- hatalmaknál ie s a jövőbe mindenkinél jobban őrt sem tudunk » mi fiaink sorából bebujtatni lát, de mi baszna., ha
