Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)

1930-12-04 / 277. (2498.) szám

1930 december 4, csütörtök. ■SziDHÁzKörrW-KüLTüRA Levél Wallentinyi Samuhoz Kedves Barátom, Samui Mióta jtthagytál-bennünket, eokfczor éreztem már hiányodat. De inég tán soha séin annyi­ra, mint a legutóbbi napokban. Az első eper­jesi szegény gyermekeket felruházó asztaltár­saság, fennállásának 25. fordulója alkalmából :100 elemi iskolai fiú tanulót ruház fel. Erre a nemes célra, ennek előmozdítására műkedve­lői előadást rendezett. Színre hozta november Stí—27—28-án, három estén, Gárdonyi Géza pompás népszínművét, „A bor“-t. Ambrózy bélának — ennek a lelkes színésznek régi vá­gyát, legszebb álmát valósítva meg. Mikor helyemet a nézőtéren elfoglaltam s szemem végig siklott a székek és páholyok során, önkéntelenül megakadt a baloldali el­ső sor legszélén. Egy karosiszék üres volt. Nem tudtam szememet elvonni róla. Vártam. Türelmetlenül vártam, mikor fog egy jó! meg­termett , mosolygó szemű, clushaju, kackiós bajszu ur, állandó virággal gomb’yokában —- a mi kedves Samu barátunk — erre az ő he­lyére beletelepedni. Hiába vártam, ö nem jött. ő nem jön el többé. Nem fogjuk az ő mélységesen szerető nagyszivéből fakadó színes és ragyogó beszá­molókat olvashatni. Petiig az eperjesi müked- ve’ök előadásaihoz ezek úgy hozzátartoztak, hgy ezek nélkül azok hiányosak, nem teljesek. Ha valami kifogást lehetett volna emelni, az csak az volt, mit Madách Luciferrel vettet az angyalok szemére, hogy „mindig dicsér, rossznak, mit e-e tart“. Az ő rajongó lelke is jót iáiéit mindenütt. A rosszat, a hibát, a gyarlóságot uOm akarta látni. S ha észrevette; kész volt a mentséggel: „in magú is el voluisse »at est". (Nagy dolgokban már az akarat is elegendő.) A jóakaratot, a nemes száudókot mindig ser- j kenteni, buzditaui kelj — még ha az célját j ei sejn éri. Mennyivel több kárt okozhat egy éles gáncs. * egy íulszigoru bírálat. Mint a korai vagy késői i fagy a tiszta saándék. az önzetlen törekvés, a bontakozó tehetség virágait egy csapással sorvaszthatja el. De mindezt érezted, tudtad e beszámolóidban ezek irányítottak. Tudora, hogy' lelkied itt volt miköaöttünk. Szinte létem megelégedett,- boldog, ezéles mo­solyodat. iniKor a függöny felgördül a élőt* tőnk áM a magyar alföld,, akáclombos, miie­kül ii ablakos faluja. Mikor a szereplőik ajkán legördülnek Gárdonyi tőrülmetszett népies mondatai. Megelevenednek hús- és vér tna- gyai alakjai. A jószivü Mihály bácsi. Az egy­kori borissza, az ital veszélyes voltát, káros következményeit oly élénken szemléltető Ba­rack testvérek, Imre és Matyi. A szerető hit- ! vés és szerelmes kis hada. Az összezördült ■ szülőket egyesítő kis fiú. A férj után vágyó ; fiatal özvegy. A vagyont kereső tudákos falusi : kovácsmester. És Gárdonyi halhatatlan alakjai : Göi'fi Gábor bíró ur. Durbincs sógor, „ögye ; meg a fene", no meg Kátéé cigány és társai.; j Szóval magyar ég. magyar lég. magyar j, hang száll felénk. Akácfai-Uatot érzünk. ^ Szaboicska versei. Fráter Loránd dalai re- - zeguek szivünk búrjain. A magyar falu és né- i pe él előttünk. 11 S rniud-ezt a kitűnő előadóknak köszönhet* J jü-k. Igaz, Gárdonyi mindig elsősorban elbe- 1 izélő volt. Ez a műfaj lassúbb menetű már j természeténél fogva. És a „A bor" már több E évtizedes müve. A világháború utáni rohanó, ( Pető, ideges korban lassú menetűnek tűnik I Ti. De nem szabad felednünk a népszínmű « -•zerepminek. a magyar parasztnak lassúbb, 1 'aitgcsabb, ráéréő természetét. Olyan az, | iiint az alföldi sik. Nyugodt, széieseu elterü- J ö. De a vihar annál féktelenebből száguld el < ’ö’ötte. Hogy annál szebben, annál szineeéb- I xmj i velőd jön fölötte a kiengesztelődés jele, a r •agyogó szivárvány * Mindezt éreztette velünk ez az előadás. j Az előadók mind igen jók voltaik s szerepei- c cet élőkké varázsolták. £ Ambrózy Béla mindeu részletet kijátszó elő- J Másán lehetetlen észre nem venni az egykori fe zi-n iakad éin ia i időt. Bauacs Imrét kitünően ala t> .itatta. Feleségét szép beszédével, kifejező a a tékával Gregor Mária alakította. Ennek aiiy- a ál K lobusovszky Samu né pontpás magyar be- 3 zéde lette értékessé. Klekner Rezső jóságos ^ diliály bácsi volt. A kikapós özvegy változatos u zerépát, minden módosulásában ragyogóan v ddotta meg Buchfürer Cili. Póeelár Pál tő­ül metszett Gőre Gábor volt. Tökéletee alakot ^ dott Lukács Rezső — ez a sokoldalú miiked- Q elő - Dnrbincs sógorban. A mulatságos ele- ó nel Kársa, Bige és a cigányokat elsőrendűen q tataitofcták Tormás Sándor, Piái firab és « j Szuchy Emik Különösen ez utóbbi igaz szi- . | néezvért áruit ei. Miről már „Tonuy és tár- . j &a“ egy névtelen szerepében is meggyőződ­tünk. Az ifjú szereLmes pár Szúnyog Rózsi és Baracs Matyi szerepében Nánássy Jolán és Szaban Károly kitűnőek voltaik. Az ösezjáték- hoz kellemesen járultak hozzá Kassay Mária, Mihalideez Rózsi, Kolenka Béla, Bajáik Béla és Spamner Elek. És a legifjabb Baracs, a kis Piceinger Mária. Szép, igen szép előadás volt. Az összes sze­replők büszkék lehetnek teljesítményeikre. * A függöny legördült s a felvonások után, sőt közben nyiltszineü is többször felhangzott taps ujult erővel töri ki. Szemem újra a baloldali első sor szélén ál- I lőtt meg. S Te ott ültél. Ragyogó ábr azat tál, I kedves, derült mosolyoddal s tapsoltál teljes i erővel a jól megérdemelt sikerhez. Lelked — köztünk volt, velünk örüli, velünk ujougott a szép teljesítmény felett is. Melyben megint nagy része volt a mi Simándy Pálunknak is- Te tudod, hogy ki az. Eperjes, december eleje. Mériéssp Béla dr. (*) Fiatal szlovenazkóí író regénye. A közeljövő­ben a szloveiiszkói magyar irodalom egy érdekes, a maga nemében egyedülálló regénnyel fog gazda­godni. „Csőd a várók “ címen mintegy 240 oldal ter­jedelmű regénye jelenik meg Kovács Endrének. A fiatal pozsonyi Kovács Endre neve nem ismeret­len a magyar közönség előtt. Tavaly megjelent „Világének" cimii verskötete biztató ígéret vo.t, amelyre fölfigyelt már a kritika. Kovács Endre most egyszerre egy egész regénnyel lepi meg a sziövenszkói magyar olvasóközönséget, A „Cso- davárók"-ban a bábom utáni kor nehéz sorsú mun­kásai lépnek fel, kiknek sorsában a szociális pro* blémák egész tárháza tükröződik vissza. Egy uj technikai hőskorszak gópcivilizációjával idegenül küzdő s az uj rend harcában felsorakozó generá­ció életét irta meg könyvében Kovács Endre. Az ifjúság kíméletlen ül őszinte rajza teszi hatalmas élménnyé mindenki számára ezt a regényt, A nagy­várossá fejlődő Pozsony sötét uccáiban vívnak gigantikus harcot a létért a regény egyszerű hő­sei: a munkanélküliek, gyárimunkáéok ée lum- perrproietárok. És ebben az egész kavargó, zűrza­varos, nyomorúsággal telített városban, bolyong vágyakozó lélekkel egy fiatal inteUektueli, a re­gény hőse. Ahogy ez a fiatalember a lelki fejlő­dés stádiumain keresztül eljut az épülő, uj világ tudatos meglátásig: ez a vívódásokkal teli, izgal­mas ut, a regény cselekménye. A fiatal iró könyvé­re előjegyzéseket felvesz a pozsonyi Sarló (Bra- tislava, Lőrmckapu-ucca 24.) (•) A Sz.. M. K. E. lévai fiókjának felhívására 16 garaiuvölgyi egyesület vesz részt a Kislaludy- centennáriam lévai megünneplésében. Léváról jelenti tudósítónk: A Szsloveuszkói Magyar Kuítur Egylet lévai fiőkjáuaik vezetősége Kisfaltudy em­lékünnepély rendezésére tett élőkós^tetomefe so­rán felhívta a lévai és környékiben egyesületekéit az ünnepély rendezéséhez való csatlakozásra. Mind a lévai, mind a vidéki társadalmi egyesüle­tek fényes megnyilatkozását adták a magyar kul­túrában v e ló törhetetlen egységüknek, egyfwma lelkesedése! csatlakoztak a hivó szóra az ünnepély kezdeményezését rendező Őz. M. K. E. mellé. Vadóiban örvendetes jelenség, hogy a garaanvölgyi magyar életnek még is van. egy átfogó erejű szi­lárd kapcsa, amelynek jegyében eggyé forhat minden magyar ember, akár eaeUemi erővel, akár kézi erővel szolgálja a társadalmat. Ez a gondolat sorakoztatta most egymásmellé a ‘ tizen­hat, illetve ez Sz. M. K. E.-vel 17 egyesületet, hogy i garaanvötgyi magyarság nevében együttesen ál­dozzanak a 100 évvel ezelőtt elhunyt Kisfaludy Károly emlékének. Ezek az egyesületek, amelyek i garam völgyi 'magyar társadalom minden réteget felölelik é& Így a magyar egyetértés legszebb példáját mutatják, a jelentkezés sorrendjében a kővetkezők: Lévai Dalárda, Lévai Kaszinó, Lévai Általános Nőegytet, Kélnai Iparoskör. Aiteószeosei dal'oskör. Zsáfei kaszinó, Lévai Kát. Kör, Lévai [páros OK-askör, Lévai Izr. Nőegylet, Lévai Ke­resztény Munkásegylet, Lévai Sport Egylet, Lévai Református Nőegylet, Lévai Protestáns Leányegy­let, Lévai Református Ifjúsági Egylet és a Lévai Protestáns Otthon. Az ünnepély december ható­nkén este fél kilenc órai kezdettél a lévai Váróéi Szántódban lesz megtartva. Az ünnepi beszédet Jankovics MarcdJl, a Se. M. K. E. országos elnöke, i nagynevű szónok ée fró fogja mondani,, majd ainre kerül Kisfaludy Károlynaik együk legkaraik- ertBztiiknsebb vígjáték a: „A Kérőik", melyet most i i centennáiri-uim alkalmából mindenfelé felújítanak i a budapesti Nemzeti Szánház is ünnepi előadás gyanánt adta elő mostanában. Az előadás sikerét t 'kiváló műkedvelő gárda biztosítja. Az emlék- ■ innepély iránt mind Léván, műid a széles Garam- , rölgyében óriási érdeklődés nyilvánul meg. (*) A nagyszdllősi magyar Népművelődéi Egye­lőiét kulturelőadásai. Az egyesület, mint a múlt- ] Kin, úgy a következő tél folyamán is megtartja j lépakadémiai előadásait. Tizennyolc előadást t iibajt rendezni a nagyközönség számára minden \ aásodik vasárnap este tí órától 8 óráig terjedő < lében As «§g«eüMt vezetőségbe a kulturelőadáeok 1 anyagát a népiélek aktuális igényeihez képest a legnagyobb körültekintéssel állította, össze. A magyar történelem, irodalomtörténet, gazdaságtan, jogismeretek, művészet, de föképpena társadalom* tudomány legszükségesebb témáiból fog népszerű előadásokat tartani. NagyszőHős város, valamint a régi Ugocsa megye kiváló kul túr egyéniségei önként vállalkoztak az előadások megtartására. Az első előadást november 30-án tartották meg, mely a Kisfaludy Károly halálának centenáriuma jegyé­ben folyt le. Ez alkalommal a közönség a ítoyal- szálló nagytermét teljesen megtöltötte. Elnöki megnyitó beszédet mondott Szabó Sándor, az egyesület ügyvezető elnöke. Felhívta a közönség figyelmét az önművelődés nagy fontosságára, a nemzeti Öntudat és műveltség ápolására és fejlesz­tésére. Az édesanyái nyelvhez való ragaszkodásra s annak égő szeretetére. Ezután Reha Bertalan polg. isik. tanár szavalta Ábrányi Emil „Magyar nyelv" című gyönyörű költeményét. A szavalat impozáns hatást gyakorolt. A kultureet legkiemel­kedőbb pontja Biki Ferenc ref. esperes-lelkész elő­adása volt. Megemlékezett Kisfaludy Károly éle­téről, korának irodalmi viszonyairól e hatásról, melyet Kisfaludy a modern magyar irodalom kiala­kulására gyakorolt. Előadását szemléletessé tette azáltal, hogy közben több Kisfaludy-költeményt szavaltak. A szépen sikerült kulturestet a Nagy- 6'zőllősi Dalegyesület alkalmi éneke zárta be, me= lyet Szabó Sándor karnagy vezetett. A népműve­lőidéi egyesület ez évi működése elé a közönség nagy érdeklődéssel tekint. (*) Gróf Bethlen Margit: Impressziók. Korrajz- nak is nevezhetjük a kiváló Írónő kötetet, de több ennél: egy megdönthetet-lenül szilárd talajon álló moralista ethilkája, egy művészi élek magasan szár­nyaló esztétikája, a társadalmi élet ezer változatán bán a nemes tradíciók megőrzője s a haladás, a modern fölfogás, a jövő úttörője. Negyven elmés gondolatfuttatást ölel föl ez a könyv, amelynek mindegyike a mai élet egy-egy problémájának megfejtése. Olyan problémákat old meg gróf Bethlen Margit könyvében, melyek mindnyájunk életében felvetődtek már, s amelyeknek megoldá­sa gyakran nagyon nehéz feladat- Az illusztris irónö könyve ujoldalról mutatja be Bethlen Margi- tot, az írót és szinmüirót: a társadalom bölcsei 5 komoly, de so'hasem nehézkes szerepében. A csi­nos kiállítású kötete aiz Athenaeum kiadásában jelent meg. Ara 26 korona, kapható a Prágai Ma­gyar Hirlap könyvosztáljában, Prága II., Pa-uská 12, III ern. (*) A pozsonyi zsidókulturfilm bemutatása. Po­zsonyi szerkesztőségünk jelenti: Kedden, december 2-án mulatták be a Tátraimoziban a hatóság és a sajtó képviselőinek Pozsony város zsidó kulfcur- filmjét, A filmet Neumann dr., a zsidó kórház fő­orvosa állította össze, eóknapoe fárasztó munká­ban. A film első része a pozsonyi zsidó sportéletet mutatta be, a Makkabea futballistáit, atlétáit, bir­kózóit és úszóit és a Somereket-, a, zsidó cser­készeket, A második rész a pozsonyi történelmi hireeségü gettót ée annak karakterisztikus alak* jait elevenítette meg. Ezután a zsidó hitközség szociális és kulturális intézményeit és iskoláit mu­tatta a film, majd az újonnan építendő zsidó kór­ház alapkőletételét és az ott folyó munkálatokat, A film feladatát teljesítette és a közeljövőben az egész köztársaságban bemutatják. Neumann dr-t, aki időt, fáradtságot ée pénzt nem kímélve a filmet megteremtette, a legnagyobb dicséret illeti. (*) Werfel-bemutató a Bnrgtheaterocn. A bécsi Burgtheater legközelebbi újdonsága Franz Werfel, a prágai származású német költő „Isten birodalma Csehországban" című történelmi tragédiája, amely | parádés szereposztásban kerül színre. Az előadás í egyik érdekessége az újabban ritkán szereplő Hed- j ívig Bleábtreu fellépése lesz. ! (*) Bruckner alibije. A bécsi Deutsches Volks­theater színpadán már javában folynak a próbák Fend in and Bruckner alias Tbeodor Tagge.r ..Au*' gli'ái Erzsébet" című darabjából. A darabban sze­repel Lord Bacon is akiről az utókor sokáig au hitte hogy ő irta Shakespeare müveit. Az egyik próbán egy művész megkérdezi a kartáj ~á í.-: „Tudja miért szerepel Lord Bacon Bruckner da­rabjában?" „Azért, hogy Bruckner alibit igazoljon. Különben ráfognák, bogi- — Shakespeare műveit is ő irta..." (*) Gertrud Eysold hatvan éves. Gertrud Eysold, a nagy német színésznő, a Re inba rdL -színpad o k iegnagyobb büszkesége most töltötte be hatvana­dik évét. Gertrud Eysold Reinhardta' egyszerre kezdte meg pályafutását és Reinhardttal együtt növekedett a dicsősége. Az első híres Szentivánéj: álom előadásában, amriyet Reinhardt rendezett. Eysold játszotta Puckot, ée valósággal uralkodott, a BZjL’padon azokban a 'égen elmúlt ev-'bun ami kor Strindberg drvatban volt. Legnagyotb érje­nek azonban talán nem is sínt színésznő szerezte, haoen egy sokkal hálátlanabb pályán- mint szí­nészpedagógus. Évelő óta működik Reinhardt szí­nész ne velő iskolájában mint tanárnő. Újabban ész­revehetően visszavonult a színpadtól és egész akti­vitását a tanításra fordítja. A nagy művésznő nem engedte, hogy megünnepeljék hatvanadik szüle­tésnapját. AZ IVÁN-SZ1NTÁRSULAT MŰSORA RIMASZOMBATBAN: Csütörtök: Angyalok az örszobán, B. Palotai Boris egyfelvonásoea és Molnár Ferenc: Egy, kettő, három című újdonsága- Péntek: Az obsitos. Operett. Szombat: Kisfaludy-emlékünnepély a Polgári Ol­vasókörben. Szinrekeríil o Csalódások című Kisfaludy-vlgjáték. Vasárnap nincs előadás. (Vendégszereplés Tornai­ján-) Hétfő délután: Viktória, este: Poldi. Bucsnelőadas. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: Cs. és k. tábornagy. (VI. Burian.) 6. hél. ALFA: Páris tetői alatt. (Francia be&zélőfikn.) 2.h AVION: A kék angyal. (E. Jaunings.) 2. hét. KOTVA.: Nyugati front 1918. (Német beszélő fi lm.) LUCERNA: Fékeveszett szenvedély. (Gr Garbó.) MACESKA: Mikor a hurok megpeudülnek. METRÓ: Szerelmi szerenád. (R. Novarro.) PASSAGE: A kék angyal. (M. Dittrich.) 3. hét. ROXY: Atlantié. (Német beszélőfilm.) 8 hét SVETOZOR: Szerelemi szerenád. (R. Novarro.) A POZSONYI MOZIK MŰSORA: ÁTLÓN: A szerelem rapszódiája. (Nagy hangos­film.) AZ UNGVÁRI „líRANIA" HANGOSMOZGÓ MŰSORA: Dec. 14ől 2dg: Vér és homok. (Rudolf Yaientinó­val.) — Dec. 3-tól 5-íg: A fehér ördög. HALTEHSERiEg Cyárielenek: Budapest - KoSice Pteáfany FEST TISZTIT MOS Központi üzem címe­Haltenbcrqcr Fealaavár. Koáire z « 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom