Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)

1930-12-31 / 296. (2517.) szám

Mai sz3msii£& na ©Mai y»a®gTlkW^ V Mai sz&imunie na »!tfa1 éri. 296. (2517) szám o SsaZCla 1 1930 december 31 Előfizetési án évente 300, félévre 150, negyed* évfe 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre (14, havonta 38 K£. A képes melléklettel havonként 2.50 K£-val több Egyes szám áré 1,20 Ke, vasárnap 2, -Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok tőszerkesztői politikai napilapja telelői szerkesztő. DZURANY1 LÁSZLÓ tORGACh GÉZA Szerkesztőség: Prága l!», Panská ulice 12. IS, emelet, — Telefoni 30311, — Kiadóhivatal; Prága IL Panská ulice *2. 01 emelet. Telefon: 34184. iŰRQÖN VCIM; HÍRLAP, PR AHA liféii számadás Véres háború a dzsungelben Angol ezpodlciSs csapatok karca a kormai felkelőkkel 'ölvén halott és Qtven sebesült Részletek Jabloniczky Jánoe ár. or­szágos keresztény-szocialista párti nem­zetgyűlési képviselő koanáromd beszé- djébők Az uj esztendő előtti napok nagyon alkalma­sak arra, hogy egyrészt vissza pillant ást tegyünk az elmuió'ban lévő esztendő eseményeire, más­részt megkíséreljünk bepillantást tenni a jövő­be, amennyire lehetséges. A legjobb akarat mellett sem dicsekedhetünk azzal, hogy a köztársaságban eddig eltöltött évek megelégedést hoztak volna nekünk, de az 1930. év mindent fölülmúlt, ami baj, szenvedés, gazdasági letöröttség a köztársaságban eddig reánkszakadt. A legnagyobb veszedelem ezidőszerint a gaz­dasági válság. Amíg a magyar kisebbség meg­felelő árakon értékesíthette terményeit és ipar­cikkeit, áldozhatott nemzeti kultúrája fönntar­tására és politikai élete kifejtésére is. Az el- nemzetlenitési törekvéseket igy saját erőnkből némileg ellensúlyozni tudtuk. Ma erre sokkal kisebb mértékben vagyunk képesek, mert a gaz­dasági elvérzés veszélye fenyeget, amely ma na­gyobb, mint bármikor. Mi magunk, sajnos, alig tehetünk valamit a gazdasági elnyomorodás ellen, mert nem ren­delkezünk azon hatalmi eszközök fölött, ame­lyek egyedül képesek a gazdasági elzüllést fők tartóztatni. Mi csak beszélhetünk, követelhe­tünk, kiabálhatunk, de a döntés nem tőlünk függ, s akiktől függ, azok sok oknál fogva nem tették meg azt és idejekorán, ami a veszély föltartóztatására szükséges lett volna. Mi már 1929. évben előreláttuk a veszélyt és az adók mérséklését, az adóvégrehajtások föl- függesztését és olcsó hitelt követeltünk a me­zőgazdaság és ipar föl segítésére. Ha meghall­gattak volna bennünket, nem kellett volna a mezőgazdaságnak és az iparnak gazdaságilag ennyire süllyednie. Most a kormány 150 millió koronát akar a gazdasági válság enyhítésére fordítani. Ez a tervezett formában nevetséges csekélység. Ha azonban a kormány ezt az összeget a mezőgaz­dák és iparosok által szükségelt hitel öt száza­lékot meghaladó kamatai vállalására használná föl, még mindig jelentékeny segítséget jelentene ez, föltéve, hógy nem egy évre, de a válság egész tartamára évenkint jutna a termelésnek ilyen összeg. Az iparnál tetézi a bajt az, hogy az iparosnak üzemi fölszerelése nem jelent oly hitelzálogot, mint a gazdának a földje. Ezen csak az ipari ingójelzálog bevezetésével lehetne segíteni, úgy, amint ez például Magyarországon is már meg­van. Ez az iparosság modernizálása érdekében i-s fontos volna, mert ilyen zálogjog lehetősége esetében az iparos üzemét jó gépekkel fejleszt­hetné, ami ma teljesen ki van zárva. A kormány azon kívül, hogy az előbb emlí­tett 150 millió hitelt megszavaztatta és az ipari munkanélkülieket segélyezte, eddig úgyszólván mitsem tett a gazdasági válság enyhítésére, el­lenkezőleg, azt még súlyosbította azzal, hogy az állami leadásokat 1931. évre 500 millióval emelte. Hogy mit kellene tenni, arra példát nyújt a nagy Németország. Amíg Németország a gazdasági válság enyhí­tésére leszállította az összes tisztviselők fizeté­sét 6 százalékkal, addig Csehszlovákiában be­hozták a tisztviselők 13-ik havi fizetését, Né­metország leszállította az adók nagy részét, nálunk ellenkezőleg történt, fölemelik a sör­adót és a nyilvános számadásra kötelezett vál­lalatok adóját. Németország leszállította a vas­úti tarifákat, nálunk a személyi tarifát 20 száza­lékkal emelik. Németország Lengyelországgal, legnagyobb politikai ellenségével megkötötte a rozsszerződést, nálunk Magyarországgal vám- háborút kezdenek. S miért, történnek ilyen esztelenségek? Csak azért, mert mindent a politika serpenyőjén ke­resztül intéznek. Amidőn az életszükségletek árai amugyis gyöngülő tendenciát mutattak, nem volt indo­kolt a tisztviselők 13-ik havi fizetése, ami egye­dül évenkint 300 milliót emészt meg az állami bevételekből. A várnháJboru Magyarországgal szintén politi­kai kulisszatitkokra vezethető vissza. A józan Rangoon, december 30. Jelentettük, hogy az angol gyarmati csapatok és a bur- imai felkelők között súlyos ütközet támadt az indiai Tharawady közelében. A felke­lők egy dzsungelbe menekültek, ahol el­ásták magukat és biztos fedezékből fogad­ták az angolok támadásait. A kormány­csapatok gyújtó gránátokkal felgyújtották a száraz dzsungelt, de igy sem tudták megsemmisíteni a felkelőket. Az angol ész azt parancsolja, hogy akkor, amikor a köz­társaságnak Magyarországgal szemben a folyó év 10 hónapjában 30 millió pengő = 180 millió korona kiviteli aktívuma volt, nem szabad ezt a kedvező helyzetet kockára tenni Cseh agrár részről azzal indokolják a vám- háborut, hogy segíteni akarnak a mezőgazdasá­gon. A vámháborubói a mezőgazdaságnak egy­előre nem lész haszna, mert Magyarországból december 15-ig az utolsó időben 14.000 vagon liszt jött a köztársaságba, s ha Magyarországból nem is, de Amerikából szintén olcsó búzát ’éhet behozni, tehát a mezőgazdaság ott lesz, ahol volt, amint ugyanaz történt vele 1926-ban a ga- bonavámok emelésekor. Ezzel szemben, ha a vámháboru néhány hónapig tartana, ez különö­sen Cseh- és Morvaország textil-, üveg- és por- cellániparának föl nem becsülhető kárával jár­na és cseh statisztikusok szerint a munkanélkü­liek amugyis sok százezernyi légióját 70—100 ezer fővel emelné. Mégis vám háborút, kellett kezdeni, mert a cseh agrárpárt sok éven át követett rossz po­litikája miatt annak a veszélynek volt kitéve, hogy szavazói elhagyják, s azért kellett egy szemfényvesztő vámháborut elhatározni. És egy­előre nem mutatkozik semmi kilátás arra, hogy a válság enyhülni fog. Mindaddig is, amíg az úgynevezett győztes államférfiak nem látják be, s illetve amíg sza­vazóik nem fogják őket arra kényszeríteni, parancsnok jelentése szerint a forradal­márok ötven halottat és ötven sebesültet vesztettek. xAz angol expediciős csapatok nem szenvedtek veszteséget. Ma újabb harc várható. London, december 30. Az indiai Rulda- ma kerületben a lakosság között újabb nyugtalanság észlelhető. A nép kirabolta a földbirtokosok házait és a termést elégette. Bibi városkában ötszáz paraszt megtámad­ihogy belássák, miszerint a békediktátumokkal gazdasági téren sohasem látott és képzelt osto­baságokat követtek el, nincs nagy remény a helyzet javulásához. Ha a szavazók többsége egyszer ad oculos fogja azon nézetét kinyilvánítani, hogy a béke- szerződések fonákul vannak megcsinálva, » azokból minden esztelenséget ki kell vetni, — akár tetszik ez a Poincaréknak és a Benesek- nek, akár nem, mert különben az európai kul­túrának tönkre kell mennie, amely mégis csak különb érték, mint akár Poincaré, akár Benes, — akkor hamarosan likvidálódni fog a gazda­sági váLság. Sajnálom, hogy nem tudok derűsebb képet rajzolni a gazdasági helyzetről, de úgy gondo­lom, hogy a magyarság eléggé érett ahhoz, hogy a szomorú valót is meghal hathassa. Ta­nulság a krízisből az, hogy az elkövetkező év­ben még takarékosabbaknak kell lennünk, még jobban meg kell néznünk a fillért, mielőtt ki- adju’. Csak ott nem szabad szükkebiünknek lennünk, ahol a munkanélküliek nyomorán kell enyhítenünk, mert ezek Szlovákiában leginkább magyarok. Aki csak némileg bírja, adjon nekik munkaalkalmat, ezzel legalább nem demoralizál­juk őket és aki értéket jelent köztük, ezt szíve­sebben is veszi, mint a pénzsegélyt. Az 1930. év gazdasági mérlege eléggé elszo­morító, de politikai 'helyzetűek sem lett erősebb a belföldön. A. (köztársaság elnöke ugyan utaz­ta a tizenhárom földbirtokos házát és ren­geteg ékszert és egyéb értéktárgyat ra­bolt. London, december 30. A legújabb jelen­tések szerint a Burmában, Darawaddi ke­rületben kiütött harc a felkelők és a kor­mánycsapatok között változatlan hevesség­gel tombol. Az angolok a dzsungel egy ré­szét felgyújtották. Az ágyudörgési har­minc mérföldnyire elhallani. gatofct magyar vidékeken is és kijelentette, hogy a magyaroknak minden jogos követelése teljesítve lesz, de az eredménynek még semmi nyoma sincsen. Sokan köztilünk nagy reményeket fűztek ilyen és hasonló kijelentésekhez, engem ezek egyáltalán nem hatottak meg. Először már azért sem, mert ilyenekhez már korábban a csehor­szági németeknek is volt szerencséjük, de a teo­retikus Ígéreteknek semmiféle gyakorlati ered­ményük nem lett. Másodszor “ gyanút keltett bennem az, hogy a magyaroknak csak a jogos kívánságok teljesítése lett Ígérve. Hogy mi jogos, vagy mi nem az, az nagyon tág fogalom és ezen az emberek már nagyon, sokszor összevesztek. így az olyan kijelentés, hogy csak azt kapom, ami jogos, általános for­mában tartva, konkrétumok nélkül, nem sokat jelent, különösen nálunk. További kérdés, ami ennek kapcsán fölmerül, az, vájjon elképzelhető-e, hogy ebben a köztár­saságban a magyarságnak ‘ valamely jogtalan követelése teljesülhetne? Az elmúlt 12 év ta­pasztalata azt. tanitja, hogy legjogosabb kíván­ságaink sem teljesültek. S hogy ez igaz. őzt ép pen az elnöki deklaráció bizonyítja; mert, ha jo gos kívánságaink teljesültek volna a múltban, nem kellett volna az állam elnökének ezeknek a jövőben való teljesítését Ígérnie. Ez az elnöki nyilatkozat mégis nagyon érté­kes, mert a legilletékesebb cáfolata azon miniszr 1931-ben végre végrehajtják a modNS vivendit? Prága, december 30. A kormánykörök­be® elterjedt hírek szerint a cseh szí érák köztársaság és a Vatikán között kötött „modus vív Ondi“ végrehajtásának munká­ja programszerűen úgy halad előre, hogy annak befejezése a jövő évben várható, A csehszlovákiai katolikus egyházmegyék uj határaira vonatkozó előkészítő munkála­tok már majdnem teljesen elkészültek s az erre vonatkozó tárgyalások a Vatikán­nal közvetlen njév után megkezdődnek. A Iád övé Novány értesülése szerint arról van szó, hogy a csehszlovákká- katolikus egy­házmegyék határai lehetőleg egybeesse­nek az államhatárokkal és külföldi állam területére és viszont külföldi egyházme­gyék csehszlovák területre ne nyúljanak át, mint ahogy ez az esztergomi és a bo- roszlói egyházmegye esetében forog fenn. A szerzetesrendek önállósítására vonatko­zólag már folyamatban vannak a tárgyalá­sok a Vatikánnal. Joffre halálküzdelme Váratlan javulás — Az orvosok egyedülálló jelenségről beszélnek Páris, december 30. Joffre marsall álla- potábari az éjszaka folyamán váratlanul újabb javulás állott be. Az orvosok tegnap este tizenegy órakor kommünikét adtak ki, melyben megállapították, hogy a beteg halálküzdelme percről percre nő. A léleg­zés néha már elakadt, de a szív még min­dig ellentáll. A beteg több óra óta eszmé­letlen. Éjjel két órakor egy újabb kommü­niké kijelentette, hogy a beteg minden várakozás ellenére fölébredt halálos ájulá­sából. Joffre pohár vizet kért és éhségről panaszkodott. Ugyanakkor néhány szót váltott környezetével. Állapota a váratlan javulás ellenére továbbra is veszélyes. A' kedvező fordulat után két orvos elhagyta a betegszobát, mert Joffret újból csak a délelőtti órákban fogják megvizsgálni. A beteg hajnali három órakor elaludt és á reggeli órákig nyugodtan szendergő#. Reggel hat órakor az orvosok njabb kom­münikét adtak ki, amelyben megállapítot­ták, hogy Jofíre marsall nyugodtan töltöt­te el az éjszakát. A szít normálisan és szabályosan dolgozik, a pulzus nyugodt. A marsall elIentáHóképeasége szinte egye­dülálló jelenség az orvostudomány törté­netében. Ma délelőtt aligha áll be a kata­sztrófa. Március 31-ig meghosszabbí­tották a magyar-román ideiglenes kereskedelmi megállapodást Budapest, december 30. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése.) A Magyar Távirati Iroda félhivatalosan jelenti, hogy a román királysággal augusztus 10-én létrejött és szeptember 1-én életbeléptetett ideiglenes kereskedelmi megállapodás ha­tályát a budapesti román követséggel e hónap 27-én történt jegyzékváltás utján to­vábbi három hónappal, azaz 1931 március 31-ig meghosszabbították.

Next

/
Oldalképek
Tartalom