Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)

1930-12-25 / 293. (2514.) szám

4 <k^gm-Mao^ar-híri>ai» 1930 december 28, csütörtök. Játék, ajándék Karácsonyi vásár Irta: KARINTHY FRIGYES 1930. Karácsony előtt. Járom a kirakatok tarka világát. Benézek a boltba, válogatok. Komoly képpel hórdezős- ködörn, kemény kalap a fejemen, felnőtt va­gyok, gyerekeknek keresek játékot. Felihu- zém a rugós szerkezetet, a kocsi szalad, ber­reg a repülőgép. Azt is meg szeretném még nézni, intek a polc felé . . . talán . . . tudja, a gyerek kilencéves . . . Készségesen lehoz­za a polcról, de nem megy el, udvariasan áll, de állhatatosan, pedig szívesen kipróbálnám még egyezer . . . Köhécselek, komoly, aggo­dalmas arccal nézem a szerkezetet (no ugye, nehogy olyasvalamit adjon, ami első próbára tönkremegy, — szó sincs róla, kérem, garan­tált, szolid, német munka!), aztán közömbös kérdéseket teszek még, sokallom az árat, hm, mondja csak, nincs olyan izéjük . . . olyan for­gatható dolog, amit múlt héten láttam . . . nem, nem erre gondoltam . . . várjon csak, mingyárt megmondom . . . így beszélek, könnyedén és felnőttesen, a désinteressement hideg magasságából, hogy félrevezessem, a szavaimra figyeljen, elmen­jen egy kicsit a polcok felé, hogy közben gyor­san, észrevétlenül, mégegyszer felhúzzam ezt a bokszoló négert, amit eszeinágában sincs megvenni, először drága, másodszor a fiam ki­dob vele, mint Jézuskát, mivel ő korcsolyaci­pőt kért és íutballabdát. Általában -valami furcsa gyanú alakul ki bennem, ahogy igy mászkálok a játékok kö­zött. Vájjon bizonyos, hogy olyan jól ismer­jük a gyermekeinket? Apáinknak könnyű volt. ők a tulajdon gyér- j mekkorukra gondoltak, megvették nekünk, j amivel ők szerettek volna játszani valamikor,! valahogy helyreállt az egyensúly. Azóta fordult a világ, — de mintha nagyoV jj bal fordult volna. Mintha . , . mintha nemcsak arról lenne | szó, a „technika" századelején, hogy a gyer­mek mást akar játszani, mint amit mi játszot­tunk. íMinkei egy nemzedék választott el apóinktól. őket egy világkorszak, mitőlttnk. Nem mást akarnak játszani, mint mi egyáltalán nem akarnak játszani. Mi történt? Kiábrándultak? Miből? .át Lássuk csak. Repülőgép, Zeppelin, rádió, mozigép. Ilyenekkel van tele a kirakat Különösen sok a rádiókészülék és a mozi. Ezk, ugye, nem is játékok, illetve játékok ugyin, de nem gyerekek számára lekicsinyít­ve, mint a villamosvasút, — a gyerekemnek vásárlandó rádió és mozi ugyanaz, mint amit mi felnőttek használunk ... ám a kisfiam nem kért rádiót és mozit és nem azért nem kért, mert tulkomoly neki, mint ahogy a mi számunkra tulkomoly ajándék lett volna egy hegedű, vagy egy zongora. Azért nem kért, mert túlságosan játékos­nak találta. i , Gyerekeknek'. Azt, ami nekünk, e nemzedék felnőttéi­nek, életünk egyik legnagyobb szenzációja, technika csodája, jövő zenéje, egy lépés az Emberi Fajta megváltása felé — rádió, mo­zi, testvériség, szabadság! * i A kisfiam vállat von. I Hol itt a csoda? És miért olyan nagy do­log az egész? Aztán magam is tűnődni kezdek. * Kétségtelen, gyönyörű ajándékot kaptunk, a iángész jóvoltából, Istentől, mikor az első J kipattanó villamosszikrát az első Koherer felfogta —■ főnyereményt csináltunk, de az j összeg nagyságáról még fogalmunk sincsen, j Végeredményben igaza van a kisfiamnak j — játékszert kaptunk, s izgalmunk azért oly | tartós, megunni azért nem tudjuk, mert j használati utasítást nem mellékeltek, ő j csak azt látja, hogy próbálgatjuk és csavar- | gátjuk. Hegedülünk és zongorázunk rajta. I Azt már sejtjük, hogy társasjáték, egyike a | legnagyobbszabásuaiknak, ami eddig adatott, j a földalaku kis gyermekszoba lakóinak. ■ * * Játék — ? Igen. De gyermekes játék — ? j Tovább vitázom fiammal, gondolatban. Valamikor, pár ezerév előtt, sok Ital jelen- I féktelenebb, naivabb játékszer indított meg r egy korszakot, aminek timtndössze annyit [ köszönhetünk, hogy tudunk a Földgolyó s az 1 Egymás létezéséről, földlakók, e \ földön. I Vas rudacska volt, ami abban különbözött j roá* főiriöziláokoktól, hogy egyik végével ‘ | mindig ugyanabba az irányba mutatott. Éneikül a huszadik század Szokratesze és Homerosa és Aristotelese még ma se tudna Amerikáról, például. D© volt iránytű és megtudtuk, hogy test­véreink élnek itt a közelben és atrakeltünk és meglátogattuk egymást és megismerked­tünk és körüljártuk a gyerekszobát, ajtót, ablakot kitapasztaltunk s azóta is, ha dol­gunk van egymással, utrakerekedünk, vas- uttá és autóvá és hajóvá hosszabbított lábon és szárnyakká növesztett karokkal, hogy láthassuk egymást és beszélgethessünk. Játék? Lehet, De mi lesz belőle, ha ko­molyan vesszük? Nemsokára fölösleges tesz felkeresni egy­mást, földlakók, ahhoz, hogy beszéljünk. Érintkezni, személyesen (mint a szó is mu­tatja) csak azok számára jelenti a másik élőlény fizikai jelenlétének szükségességét, akiknek apróbb dolguk is van egymással, Alapítva ISII. Yolofoa 9S. c A nagykor eekedéeo. q 1 KOSICL Fö-utca 195 \ Nagy Tála** tél* Jatáoyoo árak. , ------- — mi nthogy lássanak és halljanak — egyszó­val és röviden, a szerelemtől eltekintve, minden egyéb érzéki megnyilatkozás, ami számúinkra embertársunkból becses: a képe és a hangja és a mozgása megadatik szá­munkra anélkül, hogy ugyanazon a helyen tartózkodnánk. Ez másszóval s a tiszta geometria szem­pontjából azt jelenti, hogy a közlekedésnek n*a GYORY DEZSŐ: HB-ceruzaheggyel Zeherjés fák, erek északról mentében cserfáknak a kutyagol a* gallya éltünk szederjés lányszemek csapongó fényében lány szemnek az fut a halál alja értünk zeherjés fák, erek szederjés árayszemek sorsunknak az ajka isszák föl a vérünk halálba csókolt rád ide későn keltünk a rád kalamajka oda karán érünk redves fák halálnak odvábán udvarán tanyázik a b©állunk féreg cselédnek nedves mák kínálnak csapod ár dobálnak kelyhében a ellöknek méreg cserélnek redvesség halálnak nedvesség kínálnak lesz korai kérged a véredből mesélnek mialatt bensődből rajtad vagy belőled kirothad a lényeg szajha-vén erények zeherjés redves fák és erek halálnak szederjés nedves mák s árnyszemnek dobálnak halálnak dobálnak megölnek, megállnak fenét a hasába ennek a morálnak. Nolor Cár Import Company LlSka és Wíesenthal Mercedes- Benz- Hudson- Essex képviselet áthelyezte irodahelyiségét Bratislava, Sétatér 18. szám alá. Uj kocsik, u§ árak! az odajutáson kívül van egy másik megol­dása: a megjelenítés. Ahhoz, hogy a vízcsepp világát megismer­jem, két mód kínálkozik: ázalaggá kell vál­nom, vagy mikroszkópon át kell néznem ezt a világot. Mi embereik az utóbbit választottuk. Ahhoz, hogy most már a MarscsMlagba el­jussunk, szintén két mód van: az egyik (ne­hezebb), rakétahajót kell építeni. A másik egy tökéletes vetitőszerkezet, amely minden érzékelhető vonatkozásában idedobja nekem azt a távoli világot. Valószínű, hogy mint a mikrokozmoszban, a makrokozmoszban is ezt az utóbbi megol­dást fogjuk választani. * Ha a vetítés kétoldalú és tökéletes — ha a világ bármely pontján láthatom és hallha­tom a világ bármely más pontját •— a Tér problémája, emberi lény számára, társas lény számára óppenugy megoldódik, mintha a tökéletes közlekedés utján oldottuk volna meg. Ha Párisi a szobámban láthatom és hall­hatom — ha Párás szobámból láthat és hall­hat engem, nem kell Párásba mennem, ez nyilvánvaló. Viszont, ha nem kell sehová eljutnom ah­hoz, hogy megismerjem a dolgokat — mi cél­ja akkor az életemnek? Egy helyben álljak, mint a szikla? Élet ez? * A kisfiáim korcsolyát és sítalpat akar. Mit mondjak neki, a jövőről? Hivatkozzam nemes és bölcs őseinkre, a zseniális növényekre — hogy egy helyben állanak ők, nincs lábuk és nincsenek szár­nyaik és uszonyaik: megkapaszkodtak az anyaföldben, mert mindent, ami értelmün­ket e képzeletünket kielégíti, onnan szerez­nek s tudnak egymásról s minden más élő­lényről, anélkül, hogy összeszaladnának? Meséljek neki Faremidóról? S hogy az Übermenschet, ha akarom, ilyen növényféle — tökélynek is elképzelhetem — földbegyökerezve áll, nem kell szétfutnia a vi­lágban, mert a világ maga siet el hozzá, oda­vetül elébe, amikor s amennyire akarja? Hogy ezt jelenti mozi és rádió — nem fel­nőttek gyermekes játékszere: uj szerve test­nek és léleknek a Fajta Fejlődésének nagy színjátékéban. * ■ Már megint játék! Mit érdekli őt ez a felnőttek ezinjátéka, aminek nem látta az elejét? Hóbort, képzelődós! ö nem akar növény lenni és Übermensch lenni és szikla lenni s Emberiség se akar len­ni többé, az a gyanúm, sőt még Ember se — ő egy jókedvű, szaladgáló és kurjongató pél­dánya szeretne lenni ennek az ismeretlen és érdektelen célú tömegnek és nagyon unalmas­nak találja a felnőttek hóbortos játékszereit, amit hóbortos fe tevések alapján játszanak, egyedül, automatizmusok, felhúzó vasutak, re­pülőgép, mozi és rádió — ó a pajtásával sze- rstne játszani ée a tulajdon testével virágokkal és fákká] és hegyekkel és jéggel és hóval . . . mi pedig csináljuk tovább, bombavetőt és gépfegyvert és hadihajót és egyéb zseniális szerkezeteket. Neki csak vegyek ikorcsolyát és hitballlab- dát. — A magyar nemzeti munkáspárt decem­ber 28-án Léván, a református egyház ta­nácstermében, délelőtt 9 órakor tartja orszá­gos pártgyiilését a következő napirenddel: 1< A pártvezetőség Jelentése. 2. Az ellenőrző bizottság jelentése. 3. Politikai és gazdasági helyzet. 4. Párlsajtó. 5. A pártvezetőség és ellenőrző bizottság választása. 6. Mezőgazda- sági kérdés. 7. Pártagitáció és párttaktika. 8. Indítványok. --- A párt gyűlésen 157 szervezet közel száz kiküldötted lesz képviselve. , ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom