Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)
1930-12-23 / 292. (2513.) szám
10 'PMGM-A^AGÍL^-HIIUíAP 1830 december 23, kedd. . KdZfiAZMiSÁCr1. M .........................................................■ ■ -l Mf Ah ogyan mindketten meglesek lehetnek Az uj csehszlovák-magyar megállapodás legelőnyösebb módja Irta: MftGOCSY-DIETZ S&ND0R dr. III. A statisztikai felvétel s a számok rengetegeinek felsorakoztatása nem önmagáért, hanem azért történik, hogy azokból következtetéseket vonjunk íe s azok alapján keressük a helyes megoldás módját. Megelőző két ismertetésem számadataiból kétségen kívül megállapítást nyer, hogy az egyik oldalon Csehszlovákiára nézve igyen fontos a magyar kereskedelmi összeköttetés fenntartása, a másik oldalon pedig Magyarországnak nagy érdeke fűződik a csehszlovák piachoz. Látva és tudva ezen körülményeket önkénytelenül felmerül azon kérdés, hogy akkor miért mondta fel Csehszlovákia a szerződést és ha az már — elhamarkodottan — pártpolitikai befolyás hatása alatt megtörtént, miért nem tudta megtalálni a megegyezés lehetőségét. Lehetetlen arra nem gondolnunk, hogy a kereskedelmi forgalom mai rendje, a kereskedelmi szerződések mai rendszere, a kereskedelmi összeköttetés érvényben lévő elve az, mely nem elégíti ki a két ország érdekét, melynek bázisán hiába keresik az ellentétes érdekek biztosításának lehetőségét. Annál is inkább gondolnunk kell erre, mert hiszen ma a legkülönbözőbb nézőszögbe beállított szakemberek és a legkülönbözőbb fórumok aggályoskodjanak a keresk. szerződések mai rendszerének, az egyenlő elbánás, nevezetesen a legtöbb kedvezmény elvének helyességét illetőleg. Ezzel szemben ma teli van a levegő a legkülönfélébb megoldás tervével, nevezeten a kedvezményes vámok bevezetésének, a behozatal kontin- gentáíásának, az európai, de különösen a középeurópai államok szoros gazdasági együtt- munkálkodásának, s végül az egyenlő értékű kötött formájú kölcsönös árucsere rendszerének gondolatával, A világ mezőgazdasági és ipari termelésében egyaránt jelentkező tulprodukció, illetőleg a világfogyasztás egyidejű csökkenése, valamint a termelésnek a világ kontinensei között történt helyzeti eltolódása tagadhatatlanul olyan zavart és ezek következtében olyan teljesen uj helyzetet teremtett minden állam termelésében, hogy egészen magától értetődő s indokolt, hogy minden állam saját határain belül összes rendelkezésére álló eszköz igénybevételével saját termelésének oltalmára és saját gazdasági életének megerősítésére törekedjen. Ezen cél elérésére a nemzetközi kereskedelmi forgalom terén első pillanatban két lehetőség kínálkozik, nevezetesen egyrészt a behozatallal szembeni védekezés, másrészt pedig a kivitel előmozdítása és a külföldi elhelyezés biztosítása. Magától értetődő, hogy ezen cél a régi kiegyensúlyozott és megállapodott termelés békés törekvéseire berendezett kereskedelem rendje mellett megvalósithatatlan s a kereskedelmi szerződések háború előtti rendszere, a kereskedelmi összeköttetések régi elve változtatás nélkül nem felelhet meg a kivánalmaknak. Uj megfelelő módszert kell keresni, uj célra vezető útra kell térni! Nagy általánosságban a legfőképpen az egyenlő elbánás, a legtöbb kedvezmény elvének fenntartása ellen szállnak síkra s a kedvezményes vámoknak, illetőleg a behozatal kontingentálásának bevezetését tartják a Wideálisabb megoldásnak. Kijelentem, hogy úgy az, mint ez helytelen és megvalósíthatatlan és ez az oka, hogy se az, se ez nem talál szimpátiára, illetőleg elfogadásra. Az egyenlő elbánás, azaz a legtöbb kedvezmény elvétől nem lehet és nem szabad eltérni. Az európai államok mind, egyrészt egy kisebb európai közösség, másrészt pedig a nagy világközösség teljesen egyenlő rangú és értékű, egyenlő jogú tagjai. A világgazdaság egy szétszakithatatlan teljes egész, melynek minden kis területe az összes többi területtel bizonyos viszonylatban s bizonyos mértékig összefüggésben van. Kölcsönösen egymásra vannak utalva s kölcsönösen érdekelve vannak egymásnál. A kereskedelmi forgalomban kifejlődött egyenlő elbánás elve a természetes fejlődés következménye, az emberiességnek, a kultúrának, a békének Ugyanúgy követelménye, mint a gazdasági élet virágzásának, a gazdasági egyensúly kialakulásának alap- feltételei. El sem gondolható, hogy pl. Németország egy, vagy két államot a többi állammal szemben különösebb elbánásban részesíthessen, mikor a világ minden államával összeköttetésben van s minden állam összeköttetésére rá van szorulva, hogy gazdasági életének nívóját fenntartsa, illetőleg emelje. De maga a kis Csehszlovákia is hogyan gondolhatna erre, mikor 76 állammal áll kereskedelmi összeköttetésben. Ugyanúgy teljesen ki van zárva, hogy bármely állam is egyes államokkal szemben kedvezményes vámokat alkalmazhasson, avagy egyes államok egymás között regionális, vagy bilaterális szerződéseket létesíthessenek. Adott esetben pl. gondolni sem lehet arra, hogy Csehszlovákia regionális megegyezést kössön Magyarországgal s Magyarországnak biztosított kedvezményekben ne részesítse ugyanolyan mértékben az Amerikai Egyesült Államokat, mikor 1929-ben a Magyarországba irányuló export 1305 millió értékével szemben az A. E. Á. 1472 millió értékű csehszlovák árut vettek át. A kivitel értéke alapján tehát inkább az A. E. Á.-at kellene nagyobb kedvezményben részesítenie. De elképzelhetetlen pl. az is, hogy Magyarország nagyobb vámmal sújtsa az A. E. Á.-ból származó gépeket, mint Csehszlovákia gépbevitelét azon az alapon, hogy az A. E. Á. nem vesznek tőle át mezőgazdasági terményt, mert Magyarország viszont már téren, nevezetesen hitelforrásainak előteremtéseinél nem nélkülözheti az A. E. Á.-at. Minden terv, mely különleges elbánás, vagy speciális kedvezmény bevezetésére, avagy testületileg elszigetelt megállapodás létesítésére irányul, ellenkezik a gazdasági élet természetével és rendjével, miért is megvalósíthatatlan. De gazdaságilag, a gazdasági élet természetes sajátosságából kiindulva helytelennek kell minősítenem a kontingentálás, avagy a monopólium gondolatát és tervét is. Alapjában véve ezen módszerek Ugyanúgy, mint a prohibitiv vámok, avagy az autarkikus rendszer kölcsönös alkalmazása végeredményben a saját belső gazdasági élet megbénítását eredményezi. Az adott esetben pl. a magyar mezőgazdasági termények behozatalának esetleges alacsony kontingentálása az ottani mezőgazdasági termelés fejlődését akadályozná s meggátolná azon többtermelés előállítását, amelyből származó haszon éppen Csehszlovákia Magyarországra eső exportfeleslegeinek vásárlását lehetővé teszi. Az államok közötti kereskedelmi forgalomnak a belföldi termelés védelmét s a gazdasági élet megerősítését szolgáló szabályozása tehát csak olyan módszer bevezetésével történhetik, mely minden állam egyenlő elbánásban részesítése mellett garanciát nyújt az iránt, hogy amilyen mértékben a belső gazdasági élet a behozatal által esetleg bizonyos irányban hátrányt szenved, ugyanolyan mértékben a kivitel révén a gazdasági élet más területe előnyben részesüljön; vaírvis a kereskedelmi forgalom lebonyolításának olyan rendszerére van szükség, mely az államok között a gazdasági egyensúly kialakulását és fenntartását biztosíthatja. Erre csak egy mód kínálkozik. A kiindulás pontját a természeti adottságnak és az évtizedek folyamán kialakult termelési berendezkedésnek kell képeznie. Az elbírálás alapjául csak az szolgálhat, hogy valamely áru hol termelhető legjobb minőségben a legolcsóbban. Ezen elvek szem előtt tartásával kell az államok egymás közötti forgalmát egyenlő érték alapján szabályozni. Különösen könnyű ezen elv alkalmazásával a Csehszlovákia és Magyarország közötti forgalmat mindkét fél érdekének szem előtt tartásával és teljes kielégítésével szabályozni. Első sorban figyelembe kell vennünk, hogy mig Csehszlovákia behozatala Magyarországból kereken 80 százalékban mezőgazdasági eredetű, addig Csehszlovákia oda irányuló kivitele kereken ugyancsak 80 százalékban ipari eredetű. Vagyis a két állam egymás közötti szállítását ugyanazon részesedéssel a két ellentétes termelési ág szolgáltatja. A különböző termelési ágak szállításai között bizonyos mértékben egymás kiegészítését állapíthatjuk meg, 1929-ben Magyarország által Csehszlovákiába szállított mezőgazdasági áruk értéke körülbelül ugyanazon összegű volt, mint Csehszlovákia által Magyarországba szállított ipartermékeknek értéke. Az egész szállítás teljes értékei között mutatkozik ugyan differencia, de ez nagyjából eltűnik, ha az ipari áruk 1929-ben még magasan tartott árait a már leszállított árral biró mezőgazdasági áruk árnivójára szállítjuk le. önmagától adódik tehát a megoldásnak azon módja, hogy a két állam egyenlő értékben állapítsa meg kölcsönös szállításait, vagyis Magyarország kötelezze magát, hogy ugyanolyan mértékben átvesz Csehszlovákiától ipari árut, amilyen értékben Csehszlovákia Magyarországtól átvesz mezőgazdasági terményt. Az ilyen megállapodás minden meglepetés kizárásával automatice szabályozná a behozatal és a kivitel helyes viszonyának fenntartását. Nean károsítja meg az ország gazdasági életének összeségét, mert amilyen értéket az egyik oldalon behoz, ugyanolyan értéket kivisz a másik oldalon, Meghatározott és pedig olyan mezőgazdasági áruknak a behozatala, melyekben az országnak úgyis szükséglete van, nem károsítja meg a belső mezőgazdasági termelést, mert az ipari kivitel biztosítása révén módot nyújt a belső fogyasztás fenntartására. Ezen elvi megállapodás szoritihozhatik csak bizonyos meghatározott, tényleg szükséges élelmiszerekre s azok átvétele ellenében biztosíthatja pontosan meghatározott, bizonyos legfontosabb ipari árunak viszontátvételét. A többi áru forgalma meghatározott vámtételek mellett szabadon maradhat. Egy ilyen értelmű megállapodás nem ütközik a legtöbb kedvezmény elvébe s hasonló elvű megállapodás ugyanazon, vagy más behozatali árukra vonatkoztatva kiterjeszthető minden államra. Nem szükséges se speciálisan kedvezményes, se regionálisan megállapodást létesíteni, hanem általánosságban kimondható, hogy bizonyos megnevezett áruk csak egyenlő értékben, más bizonyos meghatározott áruk ellenében hozhatók be s ezen feltételt minden szerződéses állam élvezi. Nem forog fenn a kontin- gentálási, avagy monopólium módszer bevezetésének szüksége sem, hanem biztosítást nyer annak lehetősége, hogy pl. a magyar mezőgazdaság megerősödése és szükségleteinek növekedése esetén Magyarország annak megifelelően több árut vásároljon Csehszlovákiában, mely esetben nem származhatik hátrány Magyarország nagyobb szállításából sem, mert hiszen a fokozott kivitelt élvező ipar során az élelmiszer szükséglet is arányosan növekszik. A gyakorlati lebonyolításnak sincs semmi akadálya, mert az a behozatali értékjegyek alapján könnyen megoldható. Mindkét állam gazdasági életének kölcsönös érdekét teljes mértékben szolgálva ezen megoldás alapját képezheti azon békés szomszédi viszony kialakulásnak, mely mindkét állam gazdasági fejlődésének alapfeltétele. A csehszlovák és japán textilipar versenye. A csehszlovákiai textilipar az utóbbi hetekben a legnagyobb komolysággal foglalkozik a japán textilipar konkurrenciájával, amely különösen keleten igen veszedelmes méreteket ölt. A japán textiláru jelentősen olcsóbb ugyan, azonban minőség és tartósság tekintetében összehasonlíthatatlanul gyöngébb a csehszlovák árunál. A japán textiláru Szíriában és Libanon vidékén úgy terjed, hogy a „Yokohama Species Bank“ ott fiókot létesít emez üzletek finanszírozása céljából. A 'rilágjgaadasági válságot nem az arany egyenlőtlen elosztása okozza. A csehszlovák Nemzeti Bank pénzügyi tanácsának tegnap tartott havi rendes ülésén megállapították, hogy a novemberi ultimo teljesen nyugodt lefolyású volt 9 a bankkal szemben nagyobb igényeket nem támasztottak. A magasabb pénzszükséglet csak az idény-iparnál és az államnál jelentkezett a 'közalkalmazottak tizenharmadik havi fizetésére. Az ipar pénzigénye gyenge volt. A tőkepiacon változás nem volt, a kisebb, hosszú lejáratú hitelkeresiet egyre tart A takarékbetétek ismét emelkednek. A kérvények piacán az üzlet még mindig nagyon mérsékelt, a beruházási papírok szilárdak. A nagykereskedelmi árak még mindig esnek. — A munkanélküliség ismét emelkedett s meghaladja az idény szerű munkanélküliség méreteit. A túlórázás jelentéktelen. Az ipari termelés általában pang és a javulásra alig van remény. A karácsonyi vásár nem hozta meg a várt élénkülést. A kényszer- egyezségi és csődök számának rohamos emelkedése az illetékei' törvény módosításának tervével kapcsolatos. A gazdasági helyzet nyomott. A bank tanács nézete szerint a gazdasági válság nem vezethető vissza egyes okokra. Általában megállapítható, hogy a nyomott- ság az egész gazdasági élet egyensúlyának fel- billenésóből származik. A termelés és fogyasztás között mutatkozó egyenlőtlenségeket csak fokozza egyes államok protekcionális kereskedelmi politikája, a nagy gazdasági egységeknek a világgazdaságból való kikapcsolódása. Ellenben az a megáilapitás, hogy a válságot az aranyhiány vagy az arany egyenlőtlen megosztása okozná, nem bizonyi iható. Svájci tőke gyógyszergyárakat alapit Közép- európában. Az egyik kőnyomatos jelentése szerint Csehországban a közel jövőben egy uj gyógyszergyár létesül, amely egy közismert gyógyszercikket fog előállítani. Az uj gyárala- pitás mögött svájci tőke áll, amely számos más középeurópai államban is létesit gyárakat. A november havi acél- és vastermelés. Az állami statisztikai hivatal kimutatása szerint a köztársaság területén novemberben 107.332 tonna nyersvasat gyártottak az október havi 108.543 tonnával szemben; a múlt év novemberében 141.729 tonna nyersvasat termeltek. Ez év októberében 128.214 tonna nyer9aoélt gyártottak az októberi 130.786 tonnával szemben; a múlt év novemberében 178.572 tonna nyersacélt állítottak elő. Valamint a nyersvas, úgy a nyersacél gyártása is jelentősen esett. Az általános fényezőkiállltás, mély a XXII. Prágai Tavaszi Mintavásár keretein belül lesz megtartva, nemcsak kiváló propaganJaeezköz, hanem egyúttal nevelő haitáea is jelentős lesz, mivel a kiállítás anyaga a legrégibb időktől kezdve a mai napig érdekes és tanulságos áttekintést fog nyújtani ezen iparág fejlődéséről. A legjobb munkáikat a hivatott körök, valószínű lég a prágai Ipar- és Kereskedelmi Kamara dijaikkal fogja megjutalmazni, úgyhogy az előzőleg egy zsűri általi, még a kiállítás előtt felülvizsgált munkák, melyek csakis e vizsgálat utón állíthatók ki, valóban kifogástalanok lesznek művészi szempontból is. E szakma kongresszusán megbeszé'ós tárgyát fogja képezni a modem védő- és diszilőmázoiás, a vállalatok modem organizációja, a praktikus kalkuláció, a színek harmóniája, stb. stb. Továbbá bizonyára nagy érdeklődést fognak kelteni a kdál'liitatt tanomé- és segédmunkáik. j A közgazdasági tanács működési idejét félévvel meghosszabbítják. A minisztertanácfi elhatározta, hogy a közgazdasági tanács működési idejét hat hónappal meghosszabbítja. Ez alatt az idő alatt a kormány megoldani reméli mindazokat a vitás kérdéseket, amelyeket miatt az uj tanácsot idejében kinevezni nem lehetett. A kanadai termés értéke a tavalyinál egyhar- madrésszel kisebb. Londonból jelentik: A kanadai statisztikai hivatal Kanada 1930. évi össztermésének értékét 629,146.000 dollárra becsüli (a múlt évben 948,981.000 vo’Jt), még pedig ebből búza 173,589.000 (319,715.000). zab 105,019.000 (168 317 ezer), árpa 27,784.000 (60,505.000), rozs 4.429.000 (13,095.000), burgonya 38 949.000 (63,372.000)) dollár. Végeredményben tehát az idei kanadai termés értéke a tavalyinak csak kótharmadrészét ért el és az értékcsökkenés kereken 320 millió dollár. Több mint egymillió fonttal csökkent egy év alatt u angol vasutak bevétele. Anglia most megjelent szeptemberi vasúti statisztikái a személyforgalom csökkenéséről számolnak be. Az összes vonalakon szállított személyek száma ugyanis ebben a hónapban 100 987.490-re rúgott, ami az 1029. szeptember havi eredményhez képest 3,520.295 főnyi, illetőleg 3.4 százalékos honyaitlóst jelent. Ennek megfelelően az összes vasúti társaságok személyforgalomból származó együttes jövedelme 438.459 fonttal volt kevesebb, minit egy év előtt. Mindamellett a voo'aitkiiométerek 410.342-vei, vagyis 1.7 százalékkal emelkedtek. A teheráruforgalombam a teljesítmény 24,594.334 tonnát tett ki, ami az egy év előttihez képest 2,713.946 tonnás, vagyi®9.9 százalékos hanyatlásnak felel meg. A teherforgalmi bevételek 8,165.271 fontot képviseltek, vagyis 677.690 fonttal kevesebbet (7.7 százalékkal), mint egy év előtt. Sörgyári dividenda. Az első brünni részvény sörgyár a mull napokban tartott ülésén jóváhagyott zárszámadások szerint 2 millió 288 ezer 370 korona tiszta haszonnal zárta a múlt év gazdálkodást. A társaság 20 százalékos osztalékot fizet. Megalakul a bukaresti magyar—román kereskedelmi kamara. Bukarestből jelentik: A magyar— román kereskedelmi kamara megalakulását a legközelebbi napokban várják. Már megállapodtak az eLnök személyében ie, amit Branciveanu herceg váffialit el. Manoilescu ipari és kereskedelemügyi miniszter nagy szimpátiával nyilatkozott a kamara ügyéről, melytől a két ország kereskedelmi kapcsolatainak nagyarányú kibővítését várja, A megalakulásnak eddigi akadálya csupán az elnök személyének kérdése volt A csokoládé- és cukorkaipar, a most végződő gazdasági évben a múlt évvel szemben nagyon jelentős visszaesést mutat s a karácsonyi vásár ?em javította meg lényegesen a helyzetet Alapos az aggodalom, hogy ebben a szakmában a jövő év folyamán nagyon élesre, fordul a vál ság. Nem egységes a prágai értéktőzsde Prága, december 22. A* ipari részvények piaca gyöngülő irányzatot mutatott, ezzel szemben a beruházási piac szilárd volt. Az ipari részvények piacán néhány érték 2—10 koronás veszteségeket szenvedett, a beruházási piacon pedig a 4.5%-os negyedik 25, hadikölcsönkár- talanitás 20, a 3.5%-os negyedik 15, népszövetségi, az 5.5%-os negyedik, a 4%-os pót és a 4.2% pót 10 fillérrel javult. Prága, december 22. Valuták: Holland 1351.50, jugoszláv 59.10, német 800.6214, belga 468.75, magyar 587.37)4, román 19.85, svájci 653,25, dán 898, angol 163.35, spanyol 358.50, olasz 175.65. észak- amerikai 33.46, norvég 898. francia 131.90. bolgár 23.40, svéd 900, lengyel 375.37)4, osztrák 472.75.-f- A prágai devizapiacon Alexandria 0.20, Belgrád 0.0050, Berlin 0.125, Varsó 0.075. Leódon 0.015, Milánó 0.015, Páris 0.03 koronával gyöngült, Budapest 0.15, Bukarest 0.0075, Zürich 0.325, Madrid 3, Béca 0.15 koronával javult.-f- Lanyha a bndapesfi értéktőzsde. Kedvezőtlen külföldi jelentésekre lanyha nyitás után végig gyöngülő irányzat uralkodott. Az árfolyamok csak keveset változtak.-f- Uzlettelen a bécsi értéktőzsde. Az üzlet igen ezük határok közt mozgott és a spekuláció tartózkodó magatartást tanúsított. Egyes értékek kisebb-nagyobb javulásokat értek el. A csehszlovák piac nem volt egységes. 4- Gyönge a berlini értéktőzsde. Nyitáskor az árfolyamok átlag 2 százalékkal alacsonyabbak voltak a szombatiaknál. Később némi javulás állt be és fedezetekre egyes értékek átlag í százalékot hoztak be a veszteségből-f- Lanyha a prágai cukorpiac. Nyersáru- jegyzés Aussig loko 75.50—78.50.-f- A mai budapesti gabonatőzsdén — amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja — az irányzat gyönge volt. A következő árfolyamokat jegyezték: Tiszavidéki búza 13.80- 14.20, jászsági 13.75—13.95, egyéb 13.75—13.90. rozs 8.80—4).90, tengeri, tiszántúli 11.90—12.05, egyéb 10.75—10.90 pengő.-j- A mai budapesti terménytőzsde batáridő- piacán — amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja — az irányzat csöndes, a forgalom csekély. Nyitási árfolyamok: Magyar búza márciusra 15.01, májusra 15.21 pengő.-f- A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: Búza 261—264, rozs 152—154, árpa 200—216, zab 140—146. búzaliszt 28.75— 36.65, rozsliszt 23.50-—26.65. buzakorpa 9.75 — 10.25, rozskorpa 9—9.50. Viktória borsó 24— 31, repcepogácsa 9.20—9.90, lenpogácea w.2Ö
