Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)

1930-12-23 / 292. (2513.) szám

10 'PMGM-A^AGÍL^-HIIUíAP 1830 december 23, kedd. . KdZfiAZMiSÁCr1. M .........................................................■ ■ -l Mf Ah ogyan mindketten meglesek lehetnek Az uj csehszlovák-magyar megállapodás legelőnyösebb módja Irta: MftGOCSY-DIETZ S&ND0R dr. III. A statisztikai felvétel s a számok rengete­geinek felsorakoztatása nem önmagáért, ha­nem azért történik, hogy azokból következ­tetéseket vonjunk íe s azok alapján keres­sük a helyes megoldás módját. Megelőző két ismertetésem számadataiból kétségen kívül megállapítást nyer, hogy az egyik oldalon Csehszlovákiára nézve igyen fontos a magyar kereskedelmi összeköttetés fenntartása, a másik oldalon pedig Magyarországnak nagy érdeke fűződik a csehszlovák piachoz. Lát­va és tudva ezen körülményeket önkényte­lenül felmerül azon kérdés, hogy akkor mi­ért mondta fel Csehszlovákia a szerződést és ha az már — elhamarkodottan — pártpoli­tikai befolyás hatása alatt megtörtént, miért nem tudta megtalálni a megegyezés lehető­ségét. Lehetetlen arra nem gondolnunk, hogy a kereskedelmi forgalom mai rendje, a ke­reskedelmi szerződések mai rendszere, a kereskedelmi összeköttetés érvényben lévő elve az, mely nem elégíti ki a két ország ér­dekét, melynek bázisán hiába keresik az el­lentétes érdekek biztosításának lehetőségét. Annál is inkább gondolnunk kell erre, mert hiszen ma a legkülönbözőbb nézőszögbe be­állított szakemberek és a legkülönbözőbb fó­rumok aggályoskodjanak a keresk. szer­ződések mai rendszerének, az egyenlő elbá­nás, nevezetesen a legtöbb kedvezmény el­vének helyességét illetőleg. Ezzel szemben ma teli van a levegő a legkülönfélébb meg­oldás tervével, nevezeten a kedvezményes vámok bevezetésének, a behozatal kontin- gentáíásának, az európai, de különösen a kö­zépeurópai államok szoros gazdasági együtt- munkálkodásának, s végül az egyenlő érté­kű kötött formájú kölcsönös árucsere rend­szerének gondolatával, A világ mezőgazdasági és ipari termelésé­ben egyaránt jelentkező tulprodukció, illető­leg a világfogyasztás egyidejű csökkenése, valamint a termelésnek a világ kontinensei között történt helyzeti eltolódása tagadhatat­lanul olyan zavart és ezek következtében olyan teljesen uj helyzetet teremtett minden állam termelésében, hogy egészen magától értetődő s indokolt, hogy minden állam sa­ját határain belül összes rendelkezésére ál­ló eszköz igénybevételével saját termelésé­nek oltalmára és saját gazdasági életének megerősítésére törekedjen. Ezen cél eléré­sére a nemzetközi kereskedelmi forgalom te­rén első pillanatban két lehetőség kínálko­zik, nevezetesen egyrészt a behozatallal szembeni védekezés, másrészt pedig a kivi­tel előmozdítása és a külföldi elhelyezés biz­tosítása. Magától értetődő, hogy ezen cél a régi kiegyensúlyozott és megállapodott ter­melés békés törekvéseire berendezett keres­kedelem rendje mellett megvalósithatatlan s a kereskedelmi szerződések háború előtti rendszere, a kereskedelmi összeköttetések régi elve változtatás nélkül nem felelhet meg a kivánalmaknak. Uj megfelelő mód­szert kell keresni, uj célra vezető útra kell térni! Nagy általánosságban a legfőképpen az egyenlő elbánás, a legtöbb kedvezmény el­vének fenntartása ellen szállnak síkra s a kedvezményes vámoknak, illetőleg a beho­zatal kontingentálásának bevezetését tartják a Wideálisabb megoldásnak. Kijelentem, hogy úgy az, mint ez helyte­len és megvalósíthatatlan és ez az oka, hogy se az, se ez nem talál szimpátiára, illetőleg elfogadásra. Az egyenlő elbánás, azaz a leg­több kedvezmény elvétől nem lehet és nem szabad eltérni. Az európai államok mind, egyrészt egy kisebb európai közösség, más­részt pedig a nagy világközösség teljesen egyenlő rangú és értékű, egyenlő jogú tagjai. A világgazdaság egy szétszakithatatlan tel­jes egész, melynek minden kis területe az összes többi területtel bizonyos viszonylat­ban s bizonyos mértékig összefüggésben van. Kölcsönösen egymásra vannak utalva s kölcsönösen érdekelve vannak egymásnál. A kereskedelmi forgalomban kifejlődött egyenlő elbánás elve a természetes fejlő­dés következménye, az emberiességnek, a kultúrának, a békének Ugyanúgy követel­ménye, mint a gazdasági élet virágzásának, a gazdasági egyensúly kialakulásának alap- feltételei. El sem gondolható, hogy pl. Né­metország egy, vagy két államot a többi ál­lammal szemben különösebb elbánásban ré­szesíthessen, mikor a világ minden államá­val összeköttetésben van s minden állam összeköttetésére rá van szorulva, hogy gaz­dasági életének nívóját fenntartsa, illetőleg emelje. De maga a kis Csehszlovákia is ho­gyan gondolhatna erre, mikor 76 állammal áll kereskedelmi összeköttetésben. Ugyanúgy teljesen ki van zárva, hogy bármely állam is egyes államokkal szemben kedvezményes vámokat alkalmazhasson, avagy egyes álla­mok egymás között regionális, vagy bilaterá­lis szerződéseket létesíthessenek. Adott eset­ben pl. gondolni sem lehet arra, hogy Cseh­szlovákia regionális megegyezést kössön Ma­gyarországgal s Magyarországnak biztosított kedvezményekben ne részesítse ugyanolyan mértékben az Amerikai Egyesült Államokat, mikor 1929-ben a Magyarországba irányuló export 1305 millió értékével szemben az A. E. Á. 1472 millió értékű csehszlovák árut vettek át. A kivitel értéke alapján tehát in­kább az A. E. Á.-at kellene nagyobb ked­vezményben részesítenie. De elképzelhetet­len pl. az is, hogy Magyarország nagyobb vámmal sújtsa az A. E. Á.-ból származó gé­peket, mint Csehszlovákia gépbevitelét azon az alapon, hogy az A. E. Á. nem vesznek tőle át mezőgazdasági terményt, mert Magyaror­szág viszont már téren, nevezetesen hitelfor­rásainak előteremtéseinél nem nélkülözheti az A. E. Á.-at. Minden terv, mely különleges elbánás, vagy speciális kedvezmény bevezetésére, avagy testületileg elszigetelt megállapodás létesí­tésére irányul, ellenkezik a gazdasági élet természetével és rendjével, miért is meg­valósíthatatlan. De gazdaságilag, a gazdasági élet természe­tes sajátosságából kiindulva helytelennek kell minősítenem a kontingentálás, avagy a monopólium gondolatát és tervét is. Alapjá­ban véve ezen módszerek Ugyanúgy, mint a prohibitiv vámok, avagy az autarkikus rend­szer kölcsönös alkalmazása végeredményben a saját belső gazdasági élet megbénítását eredményezi. Az adott esetben pl. a magyar mezőgazdasági termények behozatalának esetleges alacsony kontingentálása az ottani mezőgazdasági termelés fejlődését akadályoz­ná s meggátolná azon többtermelés előállítá­sát, amelyből származó haszon éppen Cseh­szlovákia Magyarországra eső exportfelesle­geinek vásárlását lehetővé teszi. Az államok közötti kereskedelmi forgalom­nak a belföldi termelés védelmét s a gaz­dasági élet megerősítését szolgáló szabályo­zása tehát csak olyan módszer bevezetésével történhetik, mely minden állam egyenlő el­bánásban részesítése mellett garanciát nyújt az iránt, hogy amilyen mértékben a belső gazdasági élet a behozatal által esetleg bizo­nyos irányban hátrányt szenved, ugyanolyan mértékben a kivitel révén a gazdasági élet más területe előnyben részesüljön; vaírvis a kereskedelmi forgalom lebonyolí­tásának olyan rendszerére van szükség, mely az államok között a gazdasági egyen­súly kialakulását és fenntartását biztosít­hatja. Erre csak egy mód kínálkozik. A kiindulás pontját a természeti adottságnak és az évti­zedek folyamán kialakult termelési beren­dezkedésnek kell képeznie. Az elbírálás alapjául csak az szolgálhat, hogy valamely áru hol termelhető legjobb minőségben a legolcsóbban. Ezen elvek szem előtt tartásá­val kell az államok egymás közötti forgalmát egyenlő érték alapján szabályozni. Különö­sen könnyű ezen elv alkalmazásával a Cseh­szlovákia és Magyarország közötti forgalmat mindkét fél érdekének szem előtt tartásával és teljes kielégítésével szabályozni. Első sor­ban figyelembe kell vennünk, hogy mig Csehszlovákia behozatala Magyarországból kereken 80 százalékban mezőgazdasági ere­detű, addig Csehszlovákia oda irányuló kivi­tele kereken ugyancsak 80 százalékban ipari eredetű. Vagyis a két állam egymás közötti szállítását ugyanazon részesedéssel a két ellentétes termelési ág szolgáltatja. A különböző termelési ágak szállításai között bizonyos mértékben egymás kiegészítését állapíthatjuk meg, 1929-ben Magyarország ál­tal Csehszlovákiába szállított mezőgazdasági áruk értéke körülbelül ugyanazon összegű volt, mint Csehszlovákia által Magyarország­ba szállított ipartermékeknek értéke. Az egész szállítás teljes értékei között mutatko­zik ugyan differencia, de ez nagyjából eltű­nik, ha az ipari áruk 1929-ben még maga­san tartott árait a már leszállított árral biró mezőgazdasági áruk árnivójára szállítjuk le. önmagától adódik tehát a megoldásnak azon módja, hogy a két állam egyenlő értékben állapítsa meg kölcsönös szállításait, vagyis Magyarország kötelezze magát, hogy ugyan­olyan mértékben átvesz Csehszlovákiától ipari árut, amilyen értékben Csehszlo­vákia Magyarországtól átvesz mezőgazda­sági terményt. Az ilyen megállapodás minden meglepetés kizárásával automatice szabályozná a beho­zatal és a kivitel helyes viszonyának fenn­tartását. Nean károsítja meg az ország gazda­sági életének összeségét, mert amilyen ér­téket az egyik oldalon behoz, ugyanolyan ér­téket kivisz a másik oldalon, Meghatározott és pedig olyan mezőgazdasági áruknak a be­hozatala, melyekben az országnak úgyis szükséglete van, nem károsítja meg a belső mezőgazdasági termelést, mert az ipari kivi­tel biztosítása révén módot nyújt a belső fo­gyasztás fenntartására. Ezen elvi megállapo­dás szoritihozhatik csak bizonyos meghatáro­zott, tényleg szükséges élelmiszerekre s azok átvétele ellenében biztosíthatja pontosan meghatározott, bizonyos legfontosabb ipari árunak viszontátvételét. A többi áru forgal­ma meghatározott vámtételek mellett szaba­don maradhat. Egy ilyen értelmű megállapo­dás nem ütközik a legtöbb kedvezmény el­vébe s hasonló elvű megállapodás ugyan­azon, vagy más behozatali árukra vonatkoz­tatva kiterjeszthető minden államra. Nem szükséges se speciálisan kedvezményes, se re­gionálisan megállapodást létesíteni, hanem általánosságban kimondható, hogy bizonyos megnevezett áruk csak egyenlő értékben, más bizonyos meghatározott áruk ellenében hozhatók be s ezen feltételt minden szerző­déses állam élvezi. Nem forog fenn a kontin- gentálási, avagy monopólium módszer beve­zetésének szüksége sem, hanem biztosítást nyer annak lehetősége, hogy pl. a magyar mezőgazdaság megerősödése és szükséglete­inek növekedése esetén Magyarország annak megifelelően több árut vásároljon Csehszlo­vákiában, mely esetben nem származhatik hátrány Magyarország nagyobb szállításából sem, mert hiszen a fokozott kivitelt élvező ipar során az élelmiszer szükséglet is ará­nyosan növekszik. A gyakorlati lebonyolítás­nak sincs semmi akadálya, mert az a beho­zatali értékjegyek alapján könnyen megold­ható. Mindkét állam gazdasági életének köl­csönös érdekét teljes mértékben szolgálva ezen megoldás alapját képezheti azon békés szomszédi viszony kialakulásnak, mely mind­két állam gazdasági fejlődésének alapfelté­tele. A csehszlovák és japán textilipar versenye. A csehszlovákiai textilipar az utóbbi hetekben a legnagyobb komolysággal foglalkozik a japán textilipar konkurrenciájával, amely különösen keleten igen veszedelmes méreteket ölt. A ja­pán textiláru jelentősen olcsóbb ugyan, azon­ban minőség és tartósság tekintetében összeha­sonlíthatatlanul gyöngébb a csehszlovák áru­nál. A japán textiláru Szíriában és Libanon vi­dékén úgy terjed, hogy a „Yokohama Species Bank“ ott fiókot létesít emez üzletek finanszí­rozása céljából. A 'rilágjgaadasági válságot nem az arany egyenlőtlen elosztása okozza. A csehszlovák Nemzeti Bank pénzügyi tanácsának tegnap tartott havi rendes ülésén megállapították, hogy a novemberi ultimo teljesen nyugodt le­folyású volt 9 a bankkal szemben nagyobb igényeket nem támasztottak. A magasabb pénzszükséglet csak az idény-iparnál és az ál­lamnál jelentkezett a 'közalkalmazottak tizen­harmadik havi fizetésére. Az ipar pénzigénye gyenge volt. A tőkepiacon változás nem volt, a kisebb, hosszú lejáratú hitelkeresiet egyre tart A takarékbetétek ismét emelkednek. A kérvények piacán az üzlet még mindig na­gyon mérsékelt, a beruházási papírok szilár­dak. A nagykereskedelmi árak még mindig esnek. — A munkanélküliség ismét emelke­dett s meghaladja az idény szerű munkanélkü­liség méreteit. A túlórázás jelentéktelen. Az ipari termelés általában pang és a javulásra alig van remény. A karácsonyi vásár nem hozta meg a várt élénkülést. A kényszer- egyezségi és csődök számának rohamos emel­kedése az illetékei' törvény módosításának tervével kapcsolatos. A gazdasági helyzet nyo­mott. A bank tanács nézete szerint a gazda­sági válság nem vezethető vissza egyes okok­ra. Általában megállapítható, hogy a nyomott- ság az egész gazdasági élet egyensúlyának fel- billenésóből származik. A termelés és fo­gyasztás között mutatkozó egyenlőtlenségeket csak fokozza egyes államok protekcionális kereskedelmi politikája, a nagy gazdasági egységeknek a világgazdaságból való kikap­csolódása. Ellenben az a megáilapitás, hogy a válságot az aranyhiány vagy az arany egyen­lőtlen megosztása okozná, nem bizonyi iható. Svájci tőke gyógyszergyárakat alapit Közép- európában. Az egyik kőnyomatos jelentése sze­rint Csehországban a közel jövőben egy uj gyógyszergyár létesül, amely egy közismert gyógyszercikket fog előállítani. Az uj gyárala- pitás mögött svájci tőke áll, amely számos más középeurópai államban is létesit gyárakat. A november havi acél- és vastermelés. Az állami statisztikai hivatal kimutatása szerint a köztársaság területén novemberben 107.332 tonna nyersvasat gyártottak az október havi 108.543 tonnával szemben; a múlt év novem­berében 141.729 tonna nyersvasat termeltek. Ez év októberében 128.214 tonna nyer9aoélt gyártottak az októberi 130.786 tonnával szem­ben; a múlt év novemberében 178.572 tonna nyersacélt állítottak elő. Valamint a nyers­vas, úgy a nyersacél gyártása is jelentősen esett. Az általános fényezőkiállltás, mély a XXII. Prá­gai Tavaszi Mintavásár keretein belül lesz meg­tartva, nemcsak kiváló propaganJaeezköz, hanem egyúttal nevelő haitáea is jelentős lesz, mivel a ki­állítás anyaga a legrégibb időktől kezdve a mai napig érdekes és tanulságos áttekintést fog nyúj­tani ezen iparág fejlődéséről. A legjobb munkáikat a hivatott körök, valószínű lég a prágai Ipar- és Kereskedelmi Kamara dijaikkal fogja megjutalmaz­ni, úgyhogy az előzőleg egy zsűri általi, még a kiál­lítás előtt felülvizsgált munkák, melyek csakis e vizsgálat utón állíthatók ki, valóban kifogástalanok lesznek művészi szempontból is. E szakma kong­resszusán megbeszé'ós tárgyát fogja képezni a mo­dem védő- és diszilőmázoiás, a vállalatok modem organizációja, a praktikus kalkuláció, a színek har­móniája, stb. stb. Továbbá bizonyára nagy érdek­lődést fognak kelteni a kdál'liitatt tanomé- és segéd­munkáik. j A közgazdasági tanács működési idejét fél­évvel meghosszabbítják. A minisztertanácfi elhatározta, hogy a közgazdasági tanács műkö­dési idejét hat hónappal meghosszabbítja. Ez alatt az idő alatt a kormány megoldani reméli mindazokat a vitás kérdéseket, amelyeket miatt az uj tanácsot idejében kinevezni nem lehetett. A kanadai termés értéke a tavalyinál egyhar- madrésszel kisebb. Londonból jelentik: A kanadai statisztikai hivatal Kanada 1930. évi össztermésé­nek értékét 629,146.000 dollárra becsüli (a múlt évben 948,981.000 vo’Jt), még pedig ebből búza 173,589.000 (319,715.000). zab 105,019.000 (168 317 ezer), árpa 27,784.000 (60,505.000), rozs 4.429.000 (13,095.000), burgonya 38 949.000 (63,372.000)) dol­lár. Végeredményben tehát az idei kanadai ter­més értéke a tavalyinak csak kótharmadrészét ért el és az értékcsökkenés kereken 320 millió dollár. Több mint egymillió fonttal csökkent egy év alatt u angol vasutak bevétele. Anglia most megjelent szeptemberi vasúti statisztikái a személyforgalom csökkenéséről számolnak be. Az összes vonalakon szállított személyek száma ugyanis ebben a hónap­ban 100 987.490-re rúgott, ami az 1029. szeptember havi eredményhez képest 3,520.295 főnyi, illetőleg 3.4 százalékos honyaitlóst jelent. Ennek megfele­lően az összes vasúti társaságok személyforgalom­ból származó együttes jövedelme 438.459 fonttal volt kevesebb, minit egy év előtt. Mindamellett a voo'aitkiiométerek 410.342-vei, vagyis 1.7 százalék­kal emelkedtek. A teheráruforgalombam a teljesít­mény 24,594.334 tonnát tett ki, ami az egy év előtti­hez képest 2,713.946 tonnás, vagyi®9.9 százalékos ha­nyatlásnak felel meg. A teherforgalmi bevételek 8,165.271 fontot képviseltek, vagyis 677.690 fonttal kevesebbet (7.7 százalékkal), mint egy év előtt. Sörgyári dividenda. Az első brünni rész­vény sörgyár a mull napokban tartott ülésén jóváhagyott zárszámadások szerint 2 millió 288 ezer 370 korona tiszta haszonnal zárta a múlt év gazdálkodást. A társaság 20 százalé­kos osztalékot fizet. Megalakul a bukaresti magyar—román kereske­delmi kamara. Bukarestből jelentik: A magyar— román kereskedelmi kamara megalakulását a leg­közelebbi napokban várják. Már megállapodtak az eLnök személyében ie, amit Branciveanu herceg váffialit el. Manoilescu ipari és kereskedelemügyi miniszter nagy szimpátiával nyilatkozott a kamara ügyéről, melytől a két ország kereskedelmi kap­csolatainak nagyarányú kibővítését várja, A meg­alakulásnak eddigi akadálya csupán az elnök sze­mélyének kérdése volt A csokoládé- és cukorkaipar, a most végző­dő gazdasági évben a múlt évvel szemben na­gyon jelentős visszaesést mutat s a karácsonyi vásár ?em javította meg lényegesen a helyze­tet Alapos az aggodalom, hogy ebben a szak­mában a jövő év folyamán nagyon élesre, for­dul a vál ság. Nem egységes a prágai értéktőzsde Prága, december 22. A* ipari részvények pia­ca gyöngülő irányzatot mutatott, ezzel szem­ben a beruházási piac szilárd volt. Az ipari rész­vények piacán néhány érték 2—10 koronás veszteségeket szenvedett, a beruházási piacon pedig a 4.5%-os negyedik 25, hadikölcsönkár- talanitás 20, a 3.5%-os negyedik 15, népszövet­ségi, az 5.5%-os negyedik, a 4%-os pót és a 4.2% pót 10 fillérrel javult. Prága, december 22. Valuták: Holland 1351.50, jugoszláv 59.10, német 800.6214, belga 468.75, ma­gyar 587.37)4, román 19.85, svájci 653,25, dán 898, angol 163.35, spanyol 358.50, olasz 175.65. észak- amerikai 33.46, norvég 898. francia 131.90. bolgár 23.40, svéd 900, lengyel 375.37)4, osztrák 472.75.-f- A prágai devizapiacon Alexandria 0.20, Belgrád 0.0050, Berlin 0.125, Varsó 0.075. Leó­don 0.015, Milánó 0.015, Páris 0.03 koronával gyöngült, Budapest 0.15, Bukarest 0.0075, Zü­rich 0.325, Madrid 3, Béca 0.15 koronával ja­vult.-f- Lanyha a bndapesfi értéktőzsde. Kedve­zőtlen külföldi jelentésekre lanyha nyitás után végig gyöngülő irányzat uralkodott. Az árfo­lyamok csak keveset változtak.-f- Uzlettelen a bécsi értéktőzsde. Az üzlet igen ezük határok közt mozgott és a spekulá­ció tartózkodó magatartást tanúsított. Egyes értékek kisebb-nagyobb javulásokat értek el. A csehszlovák piac nem volt egységes. 4- Gyönge a berlini értéktőzsde. Nyitáskor az árfolyamok átlag 2 százalékkal alacsonyabbak voltak a szombatiaknál. Később némi javulás állt be és fedezetekre egyes értékek átlag í százalékot hoztak be a veszteségből-f- Lanyha a prágai cukorpiac. Nyersáru- jegyzés Aussig loko 75.50—78.50.-f- A mai budapesti gabonatőzsdén — amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja — az irányzat gyönge volt. A következő árfolyamo­kat jegyezték: Tiszavidéki búza 13.80- 14.20, jászsági 13.75—13.95, egyéb 13.75—13.90. rozs 8.80—4).90, tengeri, tiszántúli 11.90—12.05, egyéb 10.75—10.90 pengő.-j- A mai budapesti terménytőzsde batáridő- piacán — amint budapesti szerkesztőségünk te­lefonálja — az irányzat csöndes, a forgalom csekély. Nyitási árfolyamok: Magyar búza már­ciusra 15.01, májusra 15.21 pengő.-f- A berlini terménytőzsdén a következő ára­kat jegyezték: Búza 261—264, rozs 152—154, árpa 200—216, zab 140—146. búzaliszt 28.75— 36.65, rozsliszt 23.50-—26.65. buzakorpa 9.75 — 10.25, rozskorpa 9—9.50. Viktória borsó 24— 31, repcepogácsa 9.20—9.90, lenpogácea w.2Ö

Next

/
Oldalképek
Tartalom