Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)

1930-12-02 / 275. (2496.) szám

1930 december 2, kedd. 'PIÜCGM-MAG^AftHIMiAr? Fi népszámlálás és a lelkiismeret parancsa 3rta: Rosenberg Mór dr. Sorsdöntő napok virradnak- reánk. Kedden kezdődik a népszámlálás és ennek az eredmé­nyeitől függ a magyar kisebbség sorsa egyál­talában, de különösen Szlovenszkó azon közsé­geiben és városaiban, amelyekben a magyarság számaránya az utolsó népszámlálásnál statiszti­kailag annyira leapadt, hogy csak. éppen vala­mivel meghaladta a törvényes 20 százalékos arányszámot, vagy pedig egy csekélységgel alatta maradt. Szomorú tény, hogy Kassán — ahol még ma is a lakosságnak legalább a fele magyarajk® — csupán 21 százalékos a hivata­los arányszám, Eperjesen pedig — ahol ma is ‘legalább egy harmada a lakosságnak magyar anyanyelvű — a hivatalos statisztika csak 11 százalék magyar lelket mutat ki. És ugyanez a helyzet a többi városokban is. Jól tudjuk, hogy igen sok embernél a tény­leges, vagy vélt függőség — a saját, vagy hoz­zátartozói exisztenciájának a féltése, nagyon is befolyásolja a lelkiismereti szabadságot. De midőn a legszentebb kin ősünkről, nemzetisé­günkről és anyanyelvűnkről van szó, félre kell tenni minden anyagi érdeket és ha szükséges, áldozatot is kell hozni. A törvény bünteti az anyanyelv hamis bevallását és mi nem kívá­nunk mást a magyarajku őslakosoktól, mint hogy becsületesen, szigorúan a törvény értel­mében mondják be az anyanyelvűket és semmi 'befolyásnak nem engedve, ahhoz ragaszkodjam nak. A törvény biztosítja azt, hogy nemzetiségé­hez való ragaszkodása miatt senkit bántódás nem érheti. De ha másként is volna, ha szen­vedni is kellene érte, soha meg nem bocsátható bűn volna, megtagadni legdrágább kincsünket: anyanyelvűnket és nemzetiségünket. A keresz­ténységnek és zsidóságnak a története egész sorozatát mutatja föl azoknak, akik hitükért és meggyőződésükért még az életüket is föláldoz­ták és a legnagyobb nyugalommal vértanú­halált haltak. Csak a közelmúlt napokban folyt 1a Eperjesen nagy ünnepségek mellett az eper­jesi vértanuk emlékünnepe, akik nem csak hi­tükért, de — tót talán elsősorban — erős ma­gyar nemzeti meggyőződésükért haltak meg a bitófám és ezen utóbbi körülmény nem képez­hette akadályát annak, hogy az evangélikus egyház legintranzigemsebb szlovák vezetői is részt vegyenek az ünneplésben. Ez bizonyítja, hogy a becsületes, tiszta meggyőződés tisztele­tet parancsol mindenkinek! És ha ilyen példá­kat látunk magunk előtt, nem szabad vissza­riadnunk esetleges kisebb áldozatoktól sem. Jól tudom, vannak soviniszta emberek, akik nyomást igyekeznek gyakorolni a Lelkekre és hogy különösen erős lélekvásárlás indult meg a zsidóság körében. Elismerem különösen a tényleges szolgálatban lévő állami tisztviselők nehéz helyzetét. De látom a többi nehézségeket is. Eperjesen például 22 számlálóbiztos közül 18 tanító és tanár, és valószínűleg hasonló 1 az összeállítás más városokban is. Jól tudom én, hogy mit jelent az a szülőnek, tanulónak és diáknak egyaránt, ha soviniszta tanító, vagy tanár végzi az ő házukban az összeírást. De kérve-kérem a magyar szülőket, legyenek ál- hatatosak minden közvetlen, vagy közvetett befolyással szemben és tartsanak ki magyarsá­guk mellett, mert ezen magatartásuk tiszteletet kell, hogy parancsoljon a lég sovinisztább ösz- szeiró közegnél is. És most hozzátok fordulok zsidó testvéreim. '.Amint már emlitettem, nagy lélekvásárlás in­dult meg különösen a zsidó lelkekre. Sajnos, ahol csak lehet, rúgnak belénk ebben a köztár­saságban éppen úgy, mint másutt. De a. nép­számlálásnál részünkre privilégiumot statuál­tak. egyszerre kiváltságos néppé lettünk. Min- denki másnál az anyanyelv határozza, meg a nemzetiséget, csak a zsidónak engedi meg a törvény, hocf az anyanyelvétől eltekintsen és felekezeti hovatartozása alapján magát zsidó ■nemzetiségűnek vallhassa. Nem kell hozzá nagy ész, hogy belássátok, hogy ezzel nem akartak nektek kedvezni, hanem csak az volt a céi, hogy a zsidóság nagy részét elvonják a magyar, vagy német kisebbségtől. Szinte bizo­nyos, hogy 10—20 év múlva a zsidóknak ezt a privilégiumát be fogják szüntetni és a zsidó nemzetiséghez való tartozást a héber nyelv tel­jes ismeretéhez fogják kötni. S az utóbbi hetekbe® bizonyom aovinista körök részéről megindult, a legperfidebb for­mája a telekvásárlásnak. Kétségtelen, hogy Magyarországon is még ma is erős a zsidóel­lenes áramlat; kétségtelen az hogy a leg­rosszabb időben, két héttel a népszámlálások előtt az egyik magyar miniszter részéről oly kijelentés hangzott el, amely a zsidó önérze­tet mélyen sérti. Ezt a sajnálatos eseményt igyekeznek most felhasználni arra, hogy per- fid módon ferdítésekkel és hazug beállitások­iURAX a tűzálló, átlátszó, tö*ö és ifltO Öreg. A sütőből áttöltés nélkül szervírozható. Lepatlogál kizárva. A legpraktikusabb ajá dék. Mindenütt kapható Petroleum, eázkályhák és eázlárapák eazv választékban Gyári lerakat G. DUSCHINSKY, Bratlaütva, KSztirusáftár 11. Kéijen árajánlatot. kai teli tett plakáton, illetve nyomtatványban felhívják a magyar zsidóságot., hogy tagadja meg magyarságát. Nagyon furcsa, hogv ugyan­akkor, amidőn a magyarság vezetőinek az or­szágos hivatal megtagadta a népszámlálási .,tízparancsolat" kinyomatását és terjesztését, amely a legnagyobb tárgyilagossággal kizáró­lag a magyarajku lkosságot akarta kioktatni a népszámlálással kapcsolatos jogiról és kö­telességeiről, a íentemlitett perfid pamflet szabadon terjeszthető. De Eperjesen még ennél több is történt. Az ortodox izraelita hitközség elnöke, aki tör­ténetesen a zsidó pártnak még ma & alelnÖ­Akar kettős ajándékot adni ? Ami a szépséget szolgálja, az asz- szonyok kedvence. Az Elida-szappan krém, kölnivíz az igazi szépségápolás i És hozzá még az ízléses kazetta 1 Har­minc különböző kazetta közt választ* hat. Az áruk 12 és 200 korona közt változik. A legtöbbnél csak a tártál* mát fizeti. A csinos doboz ingyen jár. ke, de dacára ezen tisztségénél- az országos választásoknál az agrárpárt részére korteske­dett és nemrégen kereskedelmi tanácsosnak nevezték ki, felhívást bocsátott ki, amelyben arra kéri a zsidóságot, hogy magát szlovák­nak vallja. Ez igazán hallatlan, mert egyene­sen büntetendő cselekményre csábit. Eperje­sen ugyanis, de sőt Keletszlovenszkó vagy Ruszinszkó egyetlen városában siucsen olyan zsidó, akinek szlovák volua az auyanyelve, kivéve azon néhány emberi, akik Nyugatszlo- venszkóról, avagy a történelmi országrészek­ről bevándoroltak. Zsidó testvérek! Ne dűljetek be ezen csá­bításoknak, hanem gondolkodjatok és hall­gassatok szivetekre és az értelemre, elsősor­ban pedig a lelki isme rét szavára. A zsidók nagy része nem tartja be a vallási szabályokat, de nem tagadja meg a hitét, mert ez becste­lenség volna. Az a zsidó pedig, aki ragaszko­dik ősi hitünk előírásai,hoz, ezt nem azért te­szi, hogy bárki másnak tessék, hanem azért, mert ez az ő meggyőződése. Ugyanígy va­gyunk a nemzetiség kérdésével. Mi zsidók, akik magyaroknak születtünk, a magyar kul­túrán nőttünk fel, sőt sok jeles emberünk az ujabhkori magyar kultúra megteremtésében erősen résztvett és akik a múltban büszkén vallottuk magunkat magyaroknak, nem azért vagyunk magyarok, hogy akár Gömbösnek, akár pedig bárki másnak tessünk, hanem azért, mert mások nem lehetünk. Mi a ma­gyar nemzet testének egy része vagyunk és a nemzet testéről minket senkit le nem sza­kíthat; ha pedig magunk tagadnék meg ma­gyarságunkat, az becstelenség volna. Ruhát lehet változtatni az évszakok szerint, sőt cse­rélni az időjárás szerint, de hitet, meggyőző­dést, vallást, nemzetiséget, nemzeti érzést nem lehet máról-holnapra változtatni. Zsidó Testvérek! Jól tudjátok, hogy vallási szabványaink és tradícióink belénk oltották a hálaérzetet. Ez a hálaérzet különösen ben­nünket, magyar zsidókat kötelez, mert az ál­lamifordulat előtti fél századiban sehol sem volt a zsidóságnak olyan jó dolga, mint Ma­gyarországon. De általába® praktikus népnek mondják a zsidót! Nos, az észszerüség is azt. diktálja, hogy ahol csak lehet, nemzetiségi hitvallásotokkal segítsétek elő a magyar ki­sebbséget. Eminensen kereskedelemmel fog­lalkoztok; a kereskedelmi kapcsolat, amely szükségessé teszi a magyar nyelv tökéletes tudását. De azonkívül alig va® Szlovenszkón zsidó, kinek legközelebbi rokonai nem élné­nek Magyarországon és a mindenki által iri­gyelt, közmondásszerü zsidó családi összetar­tás rovására fog menni, ha elveszítve a ma­gyar iskolához való jogot, gyermekeiteknek nem lesz módjában a magyar nyelvet elsajá­títani és ennek következtében a legközelebbi rokonok között lehetetlenné válik az Írásbeli érintkezés. - <-• Kérve-kérek minden m®,gyárt és különösen benneteket, magyarajku zsidó testvérek, le­gyetek gerincesek és váltjátok magatokat ma­gyaroknak. így kívánja ezt a becsület! Csont éS izületi bajoknál Kér e a csizi otthoni jód­kura használat, utasítását, Csízfürdő, j A német kormány megbízottai Budapesten tárgyalnak a magyar gabona- és állatfölösleg átvételéről Bettiién berlini látogatásának első szenzációs ereimébe — Csehszlovákia elveszti a magyar és déikeleteuróoai piacokat? Budapest, december 1. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Bethlen berlini útja a közös politikai és kulturális eszmé­nyeken felépült német-magyar viszonynak gazdasági téren való kknélyitéöét célozta, és arra irányult, hogy az áruforgalom terén a kölcsönös árucsere alapja® olyan megállapo­dást teremtsen, mely egyrészt megnyitja Né­metország kapuit Magyarország agrárfelesle­gei előtt, másrészt viszont, a német iparcik­keknek bizonyos előnyöket biztosit a magyar piacon. A két ország ellentétes gazdasági szer­kezetének közös nevezőre való hozása utján sikerült a két állam vezető férfiainak az áru­csere olyan formájában megállapodni, mely mindkét, ország gazdasági életének jogos ér­dekét teljes mértékben kielégítheti. Bethlen ezen eredményét a keleti államok eddig tartott agrárkonferenciái készítették elő, melyeken ezen államok jövő évi gabonái öles­legeik közös ériékesitésében és mezőgazda- ági terményeiknek az ipari államok export­cikkeinek ellenében való kicserélésében áll. podtak meg. Bethlen Berlinben megtalálta esen különböző javak kölcsönös kícserésének teljese®, kielégítő lehetőségét s azzal a meg­állapodással tért haza, hogy a kereskedelmi szerződések megkötésére irányuló tárgyalá­sokat 1931. február végén megkezdik. Tárgyalásainak azonban sokkal hamarabb és melegiben máris folytatása van. Szombaton, november 29-én a német kor­mánynak három szakembere érkezett Bu­dapestre, hogy megtárgyalják egyes kon­kretizált részleteiben is annak lehetőségét, hogy a magyar gabona és élőállat fokozott mértékben biztosított piacot találjon Né­metországban. A magyar mezőgazdasági export intézetben le­folyt megbeszélések komoly formába öntötték annak lehetőségét, hogy a magyar gabona ős élőállat nagyobbmórvü elhelyezése a német piacon biztosítást nyerjen. Annál nagyobb jelentősége van ezen eredményes megbeszé­lésnek Magyarországra nézve, mert a magyar mezőgazdaság Csehszlovákia részéről felesle­geinek elhelyezését, illetőleg semmi megér­tést sem talál­Bethlen berlini látogatásának gazdasági megállapodásai s az ennek következtében megindult szakértői megbeszélések sú­lyos kihatással lehetnek Csehszlovákiára, mely meggondolatlanul mezőgazdasági vám­jait felemelte, a magyaT kereskedelmi szer­ződést felmondta és nem számolt azzal, hogy ennek, kihatásaként saját magát kizárja a magyar piacról. Most már nem lehet kétséges a gazdasági megállapodás Németország és Magyaror­szág között, mely biztosítani fogja Német­ország részéről Magyarországnak, hogy mezőgazdasági feleslegét maradék nélkül átveszi, de természetesen ezzel szemben kiköti, hogy Magyarország a mezőgazdasági termények átvétele ellenében szükségletét ipari cikkekben Németországból fedezi. A keleti agrárállamok közös értékesítésre irányuló megállapodása azonban Magyaror­szágot összekötötte a többi keleti agrárál- lammal, mert Bethlen berlini megállapodása nemcsak kizárólag Magyarországra vonatko­zik, hanem több mint valószínű, hogy ké­sőbb az összes délkeleti államokra kJ fog terjedni. így a német-magyar megállapodás következtében Csehszlovákia ipara nemcsak, hogy Magyarország, de az egész Balkán piacát is elveszítheti. Ezek a délkeleti álla­mok ma a csehszlovák iparnak legértékesebb piacai, hova kivitelének több mint egy har­mada irányul s igy ezen piacok elvesztése Csehszlovákiát ki­kapcsolná a nyugatról keletre irányuló nemzetközi forgalomból és izoláltságára vezetne. Természetesen ennek végleges következmé­nyei egyelőre még beláthatatlanok, de az ipari termelés nagymértékű csökkenésével s a munkanélküliség megnövekedésével mint primőr jelenségekkel máris számolni lehet. a szép karácsonyi ajándék ___3

Next

/
Oldalképek
Tartalom