Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)
1930-12-23 / 292. (2513.) szám
6 ^P^GM-MAG^aRHIRMP *530 december 23, feedC m—mmmmmmm—a*™—? 23 I December fai %jr Kedd j Eisiig ujilsa ig Alti nirnnn r~ 'tti 1 — ii i riT ■ mn in rí—iw—mmiL ji VÍZUMOT Magyarországba, Romániába Ola<zor szágba, Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar Hiriap“ pozsonyi kiadóhivatala, Pozsony, Lőrinckapu-u 17 11. (Central passage). Nem szükséges a pénzt előre beküldeni, az összeget utánvété- j lezzük. A többi államokba szolgáló vízumok í megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága ■ 11., Panská ul. 12, III em. eszközöL <* POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27 87. Lőrinckapu-ucca 17. (Central-passage) KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 495. FŐ ueca 69.. I. em. Jobbra. NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Pavlovics ucca 2. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Metbod-tér 3 * VASÁRNAP Is megkapják a „Prágai Magyar Hír | lap“ ot előfizetőink Pozsonyban. Kassán, Nyit j fán, Losoncon, Léván, Komáromban. Ungváron. Rimaszombatban, Érsekújváron, Iglón, Eperjesen. Beregszászon, Besztercebányán, Selmecbányán, Zsolnán, Ipolyságon. Nagyszőlősön. Poprádon. Késmárkon. Dobsinán, Rozsnyón, Tornaiján, i Füleken, Zselizen, Párkányban, Pöstyénben. | Vágujhelyen, Nagytapolcsányban, Nagymihá- | lyon, Gálszécsen, Dimaszerdahelyen, mert a [ lapot nem postán, hanem kihordó utján kézbesítjük. Usznak-ea szárazföldek? Nyugtalanító hírek Wegener professzor grönlandi expedícióidról A sajtó a minap aggasztó bírt közölt egy Grönlandiban áUldólag eltűnt tudományos expedícióról. A kópén hágai Politiikem jelentése szerint ugyanis alapos a gyanú, hogy Wegener tanár, aki ezév tavaszán indult a Grön- lang belsejében levő jégmezőkre, expedíciójának több tagjával együtt a legutóbbi szokatlan erős lagyhuilám következtében Grönlandban elpusztult KICSODA WEGENER? A nyugtalanító híradást széles tudományos körökben aggodalommal olvasták. Minden tudó6 felé, aki önzetlenül, a megismerés rajongó szolgáló tóban állva, zord és kietlen tájaik fagyasztó magányában életét kockáztatja, aggódó figyelem fordul. Kétszeresen indokolt ez ' az aggodalom Wegener professzor személyével szemben, atkimek nevét ma még a nagyközönség ugyan kevéssé ismeri, de tudományos körökben annál többet emlegették nevét az utolsó két évtizedben. Alfréd Wegener dobta be ugyanis a tudományos közvélemény zöld asztalára a kontinensek úszásáról szó'-ó elméletet, azt a ragyogóan káprázatos Ötletet, amely — még lia nem bizonyulna is helyesnek — kétségkívül a legszellemesebb munkahipotézisek egyike. WEGENER ELMÉLETE Wegener professzor harminoeszteodös volt, amikor 1910-ben a világtérképet szeamliélgetve, szemébe ötlött, hogy az Atlanti óceán amerikai, azaz nyugati és eiirópa-afrikai, azaz keleti partvonala mennyire azonos lefutású. Aki maga elé tereget egy térképet, látni fogja, hogy Afrika nyugati, a Cap Verde szigetekkel szembenéző erős kidudorodása valósággal beleülik abba a homoruAatba, amelyet Észak- meg Dói Amerika keleti. Európa felé néző partvonala ir le a brazilini Són Roque foktól Ujifundlandig. Ha feláldozunk egy térképet és kivágjuk Európa és Afrika szárazföldjét és odatoljuk Amerika keleti partvonala mellé, az Atlanti-Óceán két partvonala, lassan saerieusstak és minél jobban eltávolodtak egymástól, annál több bérét hódított az ős tengernek a táblák résed közé betóduló váztömegei, míg végire óceáni méreteket öltöttek. Ez a táblákra való törés és szerteuszás magyarázza meg Wegener szerint az AibLamtá-óceán két partvonalának csodálatos egyezését és ez magyarázná meg sok állat- és növényfajnak mindkét földeégen valló előfordulását is. A NIFE-ÖV Magát m úszási Wegener a föld beteejésől szóló ismereteink alapján a következőként magyarázza: A Föld belseje korántsem egyenletes. Ha a glóbust az egyenlítő síkjában kefctévágya, bepillantást nyerhetnénk égitestünk belsejébe, legbelül a föld magvát látnék. Ennek anyaga főleg nikkel - és vastartalmú kőzetektől, túlnyomóan bazaltokból áffl, amelyet a két főelem kémiai nevének kezdőbetűiből rövidítve Nife-övnek, azaz a nikkel és forrom (vas) övének nevezik. Ezt a földünk zömét elfoglaló tömeget gömfb- héjszerüen fogja körül a kovasavas kőzeteikből, gneiszből és gránitból, túlnyomóig eildciumból és magnéziumból álló, ma is plasztikus, azaz képlékeny Sima-öv, amelyek nevét a silicinm és magnézium kezdőbetűdből vonták össze. Erre a másfélezer kilométer vastag réegre borul a legkülső öv, amelyet, főleg eiMciumból éa alumíniumból áMó anyaga alapján, sdal-mak neveztek el. Ha ezt a rétegsorozatot egy vaslaghéjü narancson akarnék leegyeszerüsitemi, azt mondihalmók, hogy a narancs húsa, a gyümölcs belseje a niife-öv, a húst védő fehér héj a sima-öv, a vékony, piros felhám pedig a eiai-burok. Wegener feltevése szerint a szárazföldek, amelyek a sial-burkot képviselik, úgy úsznak a képlékeny sima övön, mint ahogyan a forró pecsét- viaszba nyomott gyűrű mozgatható a via6zkon addig, amíg forró. MEGINDUL A VITA HOLDFÉNYBEN Szürkületre nap gőgjéből Estét puhít a csend. A fény-város, a vak-falu Élő fejjel, holt ajakkal Elszenderült, Csak estharangja cseng... * Fent udvarol a sok csillag: Csókos az éj bálja. Ám a kövér nap-csufoló. Álmatlan est fény-királya — Jaj, baj lehet! — Nagy fejét himbálja. * Mi zaj veri csend-világunk?-Szemet mereszt: lássa, Kórusban sir a sok csillag: A csend^rontás örök oka: Libák zaja S kutyák vonítása ... T e r é z i Ferenc. — Felkérjük igen tisztelt előfizetőinket hogy a nagy képes naptárunkért az 5 korona portó- és csomagolási költséget szíveskedjenek előfizetési dijukhoz csatolva kiadóhivatalunkhoz beküldeni. — Meghalt Srdinko Ottokár dr. volt miniszter. Vasárnap délután megíialt Srdinko Ottokár dr., a prágai cseh egyetem orvosi fakultásának rendes tanára, cseh agrárpárti képviselő. S-rdimko dr. az állomfordulat óta tagja volt ugy a forradalmi, mint az alkotmányos nemzetgyűlésnek. 1925-ben iskolaügyi miniszter volt, Svehla harmadik kormányában pedig földművelésügyi miniszter s ezt a tárcát vezette az 1929.évi választásokig. Az elhunyt politikus a cseh agrárpárt egyik vezető tagja volt, de az utóbbi időben. Svehla megbetegedése óta háttérbe szorították. Srdinko a múlt héten influenzában megbetegedett és hat napi betegeskedés után tüdőgyulladás követkéz!ében halt meg. Utódja a képvise'őházban Suchy Oldrich dr., a cseh mező- gazdasági tanács titkára lesz. — A pozsonyi magyar királyi konzul szabadsága. Bartók László dr. pozsonyi magyar királyi konzul kétheti szabadságra utazott. Távollétében Bede látván konzuli attasé vezeti a konzulátust. — Nyugalomba vonult a budapesti kommunista bünperek ügyésze. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Lindmayer Béla dr. ügyész, a kommunista bünperek ismert ügyésze a napokban leromlott idegállapotára való tekintettel, nem különben családi okok miatt nyugalomba vonult. Lindmayer nyugdíjaztatását maga kérte. — Uj ügyvéd. Műnk Marcell dr., Sablnov, a kassai ügyvéd vizsgáló bizottság előtt f. bó 12-én az ügyvédi vizsgát sikerrel letette. — Doktorrá avatás. A pozsonyi Komensky egyetemen e hó 20-ári avatták a jog és állam tudományok doktorává Gasko Miklós és Btempel látván jogazigorlókak a nyugati és keleti, csaknem hajszálpontosan fedi egymást. Ezt a kongruenciát, a két partvonalnak ezt a csodálatos és bizonyára nem véletlen egybeesését imár Wegener előtt is sokan észrevették, de Wegener volt az első, aki .magyarázatait is kereste. Kereste, de az első magyarázó kísérlettől maga. is annyira meghökkent, hogy félretette. HÍD AFRIKA ÉS AMERIKA KÖZÖTT Egy esztendő múlva azután egy dolgozat került a kezébe, amely Brazília és Afrika egykori állat- és növényvilágának földi történeti kapcsolatait világította meg. A két, egymástól kereken hetezer kilométernyire eső terület azonos vagy legalább Í9 na-! gyón köze! rokon élővilágát csak ugy magyaráz- j hatjuk meg, — olvasta Wegener a szóbaníorgó j dolgozatban — ha feltesszük, hogy a földtörté-1 neti múltban Afrikát Dél-Amcrikával szárazföldi híd kötötte össze. Ez a híd idővel az Atlanti-óceán tükre alá süly- Iyedt. A tengerkutaték mélységmérési adataiból ki ás tűnt, hogy a mondott irányban, Madeirától és a Kanári-szigetektől Dél-Amerika felé, valóban | magas földihát húzódik a tengerben. Ez a földhát volna eszerint az elsüllyedt szárazföldi Ilid maradványa. Wegener kételkedve olvasta a magyarázatot. Eszébe jutott az Atlanti-óceán partvonalainak kongruenciája — és újra elővette egy év előtt öltem etett elméletét. A ma jno frankfurti földtani társulat ülésén tehát merész elhatározással előadást hirdetett a szárazföldek és óceánok kialakulásáról geofizikai alapon. Néhány nap múlva a marburgi természettudományi társulatban is megismételte előodását, ekkor már A szárazföldek vízszintes eltolódása elmen. Töm őr re fogva azt az elméletet állította fel ikót előadásában, majd az előadásai alapján írott, ma már négy kiadást megért könyvében, hogy a szárazföldek úsznak. A PANGEA ÉS A PANTHALASSA Wegener szerint a mai szárazföldek a földtörténeti ősmultban egyetlen, roppant összefüggő tömegbe tömörültek. Az anyag azonban egyensúlyra törekszik és ebből kifolyólag hatalmas kéregmozgások darabokra törték az egykori őeföldséget, amelyet Wegener Pangóénak nevezett el. A Pam- gea szót repedezett darabjai közé behatoltak az öetenger — ezt Wegener Panthalasea-nak nevezi — sós hullámai. A moet már táblákra repedezett ősföldeég egyes darabjai: Európa és Ázató összefüggő tömbje, Afrika, Amerika, Ausztrália, a Déffii- sorkvidék azután — A pozsonyi magyar királyi konzulátus közli, hogy december 24-én feleket csupán déleiéit 9-től 10 óráig fogad, deoember 25-én és 26-<án a konz/uláituő zárva van, december 27-én délelőtt pedig lemét rendes félforgalom van 9-től 12-ig. xx Diákoknak órát vegyen minden gondos szülő, hogy a gyermekét pontosságra szoktassa. A legjobb és legolcsóbb órák Kendi vasúti órásnál kaphatók Kosioén, Fó u. 79, Wegener elmélet© tudományos körökben roppant feltűnést kellett. Akadt egész sor rajongó híve, — de akadtak természetesen heves ellenzői is. A tudósok két táborra szakadtak. Egyik tábor Wegenerre esküdött, a másik kérlelhetetlenül ellene foglal állást. A vitát csak egy pozitívum döntheti él: vájjon sikerül-e kimutatni, hogy ma is helyüket változtatják a szárazföldek? Ha igen: akikor Wegener elmélete tanná erősödött, ha nem: a ragyogó elmélet a batlsdkerü kísérletek lomtárába kerül. GRÖNLAND BIZONYÍT Határozottan Wegner elméletének helyessége ■ melleit szóltak azok a meglepő megfigyelések, : amelyeket az 1906—1908d*an Grönland északkeleti részein kutató dán expedíció adott hirüiL Az expedíció során több ízben végeztek pontos csillagászati helymeghatározásokat, amelyek alapján kitűnt, hogy Grönlandnak Európához viszonyított távolsága egybevetne az 1823-ban és 1870-ben végzett megfigyelésekkel, nyolcvannégy óv alatt 1610 miéterrel megnőtt. Az 1823-ban, 1870-ben és 1907-ben végzett mérések szerint Grönland északkeleti partvonala 1823 és 1870 között 420 méternyire, vagyis évente átlag kilenc méterrel, 1870 és 1907 között pedig 1190 méternyire, tehát évente átlag harminckét méternyire távolodott el Európától. A Wegener-eimélet ellenzői erre azt válaszolták, hogy nem lehet modern eszközökkel végzett méréseket száz év előtti mérésekkel egybevetni. Ismerve a műszertechnika haladását, ebben van La valami. Alíred Wegener professzor ezért határozta el, hogy maga végez Grönlamdon 1929 nyarán megfigyeléseket. Előzetesen tájékozódó expedíciót vezetett Grönlandra, amelyre Georgi, Loewe és Sorge professzorok kisérlek el. Ez óv tavaszán azután a német tudománymemtő bizottság támogatásával utrakeU két évre tervezett dón tő expedíciójára. Erről érkezet most a nyugtalanító hiiiradás. Az emberi rokonszenvtől eltekintve, amely minden kutató és életét kockáztató búvárnak kijár, tisztán elméletileg is roppant veszteséget jelentene, ha a hir valónak bizonyulna és Wegener professzor nyomdokaiba lépett volna Amundsennek, aki hősies gesztussal sietett a nyomaveszett Nobiile- expedioió segítségére. A wegeneriánueak és antiwegeneriámieok táborában osztatlan aggodalommal és bizakodó reménnyel néznek az expedíció sorsáról szóló további jelentések elé. L. K. — Elkobozták Pozsonyban a Nyugat karácsonyi számát. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: A pozsonyi államügyészség a Budapesten megjelenő Nyugat cimü folyóirat karácsonyi számát Szitnyay Zoltán „Szeptemberi majáli“ cimiü novellája miatt elkobozta. A novella állítólag irredenta tartalmú. Érdekes, hogy Szitnyay „Élni akarok" cimü, nagy feltűnést kelteit könyvét Budapesten is elkobozták a társadalmi rend elleni izgatta óimén. Nyutszájuság fenyegeti az amerikaiakat Mindenkinek megvan a maga baja. így az ame* rikaiaknák az a bajuk, hogy — ugy látszik —* semmi bajuk. Ezért találnak, helyesebben táléi* tatnak ki most már tudományos alapon valamit, amiiire rá lehessen fogni, hogy baj. Ezek a tudo-r mányos megállapítások a legutóbbi időkben arra vezettek, hogy az amerikaiak fizimiskája szembetűnően változik. Arcuk egyre keskenyebb lesz és ebből a fejlődési tendenciából ered az a jogos félelem, hogy egy szép napon Oncle Sam fiait ai a meglepetés éri, hogy nyulszájuk van, A tudósok természetesen nemcsak ezt állapították meg, hanem nyomban meg volt a diagnózis is. Azt mondják, mert hiszen mindent meg lehet valahogyan magyarázni, — hogy aa amerikaiak arcának ezt a kellemetlen elváltozását étkezésük okozza. Az amerikaiak ma lágyabb és igy a fogak és az álkapocs gyengébb munkája után is lenyelhető ételeket, esznek. Ez okozza, hogy az amerikaiak arca beesik és fogsoruk egyre jobban előtérbe nyomul. Ezek a forma változások természetesen az arc szóségét és e vonások finomságát nagyon károsan befolyásolják. Az alsó állkapocs visszafejlődik, mert az amerikaiak kevész mész- és foszíortartalmu ételt esznek. A legújabb divat, — mert aligha lehet másnak nevezni, — hogy burgonyát, fehér kenyeret és sok süteményt esznek, zöld főzelék és friss gyümölcs helyett s ez okozza, hogy különösen a szájat ölelő csontszerkezet, melynek életben-tartására 6ok mész és foszfortartalom kell, félrefejlődiik. Az Unió lakosságának nem kevesebb, mint nyolcvan százaléka szenved az állkapocs visszafejlődésében. A hadseregben a helyesen összeállított kosrt nyilvánvalóvá tette, hogy vaJóban az ételek meg- választásátxm van a hiba. Az amerikai orvosok megállapításának helyes voltát alátámasztja a japánoknak az a tapasztalata is, hogy az étkezés a legnagyobb mérteikben befolyással van az egyes embertípusok kifejlődésére és egymástól való el- különbözésére. A japánok tudniillik rendes diéta- koszthoz olyan Ingredienciákat tettek, a minőkkel nagyobbnövésü emberfajták élnek. Az eredmény szenzációs volt, mert az ilyen koszttal táplált japán gyermekek néhány hüvelykkel magasabbra nőttek, mint azok a japán kortársaik, kik a megszokott hazad kosztot élték. Nem lehetetlen, hogy az Amerikában annyira szokásos, Európában inkább csak majmolt, és határozottan ellenszenves gumirágás a szervezetnek, különösen az állkapocsnak ö6ztönszerü védekezése az ellen, hogy Lasean- visszafejHődjék és egészen állati külsőt adjon a jenkik arcának, akik tudvalévőén nagyon biisz- | kék minden erényükre, minden tudományukra, kultúrájukra, de különösen testi szépségükre. Darabhiány Hollywoodban. Sámuel Goldwyn* a híres amerikai filmvállalkozó Londonba érkezett ée az őt váró újságíróknak kijelentette, hogy ezúttal nem színészeket keresni jött Európába. „Jó színészem és színésznőm van elég, — jelentette ki az United Artista elnöke, — de darabom nincsen, írót, szöveget, darabot keresni jöttem ezúttal Euró* pába“. A beszélgetés további folyamán Goldwyn elmondotta, hogy a hangos film és a néma film csatája még egyáltalán nem dőlt el. „Röviddel elutazásom előtt láttam Chaplin uj darabját, „Ai uccai lámpák“-at és ez a darab megerősített abban a hitemben, hogy még sok néma filmet fogunk látni, ámbár a filmek túlnyomó többsége hangos le6z. A hangos filmek egyik következménye az, — mondotta Goldwyn, — hogy a nagy filmszínházak eltűnnek, nem lehet egy hangos filmet elöadn, egy olyan csarnokban, amelyben 5000 ember fér el. Az United Artist uj filmszínházaiban legfeljebb 900 nézőnek van helye11. Az utolsó hir, amelyet Goldwyn az angol újságírókkal közölt, ugy szól. hogy Chaplin februárban hosszabb tartózkodásra Európába érkezik. Hangos film — Schubertról. Nemrégiben került a közönség elé egy film. amelynek hősei Josef és Johann Strauss. Most egy hangos film készül Berlinben, amelynek hőse Schubert. A film címe: Schubert tavaszi álma. A k Iákor mint — művész. Heury Bernsteim, a kitűnő drámai ró és sikeres színházigazgató saját színházában, a Gymncse-ben egy régi, félig kémikus, félig tiszteletreméltó hagyománynak vetett véget: a Makknak. A „kakik “ rendszerint öreg ember, kiérdemesült színész, vagy tönkrement szim- házrajongó, adói szerény, de állandó havi fizetést. k«p azért, hogy irányítja a publikum Ízlését. A fizetésen kívül minden este bizonyos meghatározott számú szabadjegyet kap, gondosan szétszórva a nézőtéren. A sza'badjegyeket szétosztja diákok és eziinházkedvelő mesterlegények között, akik oz ingyen-színház fejében éppúgy megtanulják a szerepüket, mint a színészek a színpadon. Régebben a párisi színházakban klakkpróbát is tartottak, a Makknak végszóra kellett tapson!, ahogy a színész végszóra mondja a szerepét A jó klafckvezető valóságos karmestere a közönség tetszésének, amely magára hagyva, akárhányszor csődöt mond. Bern* étéin, aki nagyon erőszakos és önfejű ember, most elhatározta, hogy véget vet ennek ö jó! bevált szokásnak. Azon a nézeten volt, hogy nőin szabad véleményt erőltetni a közönségre. He egy darab tetszik, a közönség amgy is tapsol, ha nem tetszik, a klakk kissé idegessó teszi a közönséget. Egyik napról a másikra szélnek eresztette a színház régi blokk vezetőjét, akii erre pert indított a Gymhase éltem. A tárgymii ásón Bernedéin kijelentette, hogy a klakkvezér nem volt rendes alkalmazottja a színháznak, ami elten ez felháborodással tiltakozott: — N«m fa qltavlnwinoii voltom, hanem — művészt
