Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)
1930-12-21 / 291. (2512.) szám
14 'PHWRrMAfitalbHIRLAR 1980 december 81, ymmárnnp.-SzmHÁzKönWKobinRA. A Habsburgok útja Viimosíóí Rriandig Erdődy grófnak, a Sixtas-tevelek hurirjának memoárjai Prága, december 20. A báboruutáni időkben beláthatatlan memoárirodalom keletkezett, könyvek özöne, amelyek egyrészt a háborúval, másrészt pedig a békeszerződések után bekövetkezett korral foglalkoztak. Megszoktuk a kék, sárga, fehér és zöld könyveket, amelyekben a kormányok mintegy védőbeszédeket tartottak, hogy bebizonyítsák a világnak a maguk igazát és a kormányok taktikáját követték diplomaták és generálisok is, akik persze arra törekedtek, hogy önmaguk életét és működését mentői szebb fényben tüntessék fel. Mindazonáltal ezekből a memoárokból a történetíró és a.z, aki a korral és a kői tüneteivel akar foglalkozni, igen sokat meríthetett. Éppen abban az időpontban, amikor azt hittük, hogy a háborúval iró többet aligha fog foglalkozni és már-már a történetiró vette kezébe a tollat, Remarque és utána má sok is a háborút vették bonckés alá és könyveikkel világsikert arattak. Kitűnt az, amit tudtunk, hogy még közel állunk a háborúhoz, a háború pszichózisához és kitűnt egyben az is. hogy szükségünk volt tíz esztendő perspektívájára, hogy némi tárgyi’agoesáíngal ítéljük meg azt, amitől a föld négy éven át reszketett De nemcsak a háborús irodalmat, hanem az úgynevezett meraoárirodalmat la nagy érdeklődéssel fogadta a közönség. (Nemrégiben Sforza gróf emlékiratai keltettek nagy feltűnést és ezek a könyvek sok kiadást értek meg.) Ebből a könyváradatból joggal ki lehet emelni Erdődy Tamás gróf emlékiratait, amelyeknek címe: „A Habsburgok útja Vilmostól Briandig." Az emlékiratokat Szemere Pál és Czech Ernő bécsi újságírók dolgozták fel és az összegyűjtött anyagból olyan könyvet ál-ltottak össze, amely méltán tarthat igényt az egész világ érdeklődésére. A könyv tartalma olyan, mint egy borzalmasan érdekes regényé, egy regényé, amelyet nem fantázia talált ki, hanem amelyet *s élet és maga az emberiség irt. Erdődy gróf a háborúban Bécs és a német főhadiszállás közt teljesített szolgálatot és hálókocsija később Bécs és Páris között futott. Károly császár és király ifjúkori barátja volt a gróf és sok diplomata közül csak ő volt abban a helyzetben, hogy a francia tárgyalásokat némileg befolyásolja és irányítsa, ő volt az, aki francia közvetítőket, a pármai hercegeket hozta Bécs be ée ő próbálta egyengetni a Habsburgok útját el Berlintől Páris felé, Briandhoz. Erdődy gróf, miint a császár barátja hűen referált az uralkodónak az ország valódi hangulatáról és a miniszterek megkerülésével tette ezt, hogy figyelmeztessen és hogy a fiatal császárt megóvja a súlyos hibáktól. Erdődy gróf emlékezéseit Szemere és Czeéh egy napló nyomán állította össze és egy életet rajzoltak meg, amely egyike a legérdekesebbeknek. így természetes, hogy a könyv az Igazságvt tükrözted vissza és a két újságíró minden érdekes momentumot ée izgató eseményt felkarol. Károly elve az voll, hogy az öldöklésnek véget kell vetni. Tisza ebukik. Sixtus és Xavér hercegekkel tárgyalás indul meg. Ellenséges megbízottak Bécs ben. Osztrák repülőgépipar. A Gotterhalte -botrány Debrecenben. A központi hatalmak utolsó napjai. Hogyan csempészték a királyt Magyarországba. Károly király nem akart testvérháborut — Ezek a fejezetei ennek a hihetetlen tudással és rutinnal megirt pompás történelmi riportnak, amelynek az a nagy előnye, hogy minden szava igazság. A könyv képanyaga is valóban elsőrangú. A háborús évek legfontosabb eseményeiről készült, eddig alig ismert, vagy teljesen ismeretlen képek vannak a könyvibe felvéve. A könyvnek már eddig is óriási sikere van és mindinkább foglalkoztatja az olvasóközönség széle# rétegeit. különösen a „Dürgő nyirfajdkakas napsütésben" és ,3orzanya két fiatallal" rendkívül sikerültek, de ugyanilyen értékesek azok a festményed is, amelyeken a vadászkutyák űzte és hajszolta vaddisznót mutatja bei Sovánka Károly szobrász is és úgy szobrain,. amelyek közül a bronzból készült bögő- { bika, a gondolkozó zergebak (gipsz) és a bir- I kákát terelő pásztor (gipsz) különösen tehetséges munkák. Sovánka Károly kiállítása, éppúgy, mint i előtte a többi izepeeeégi művész kiállításai, t határozott kulíureeeménye a Sze pess égnek és s az az érdeklődés, amely ezt a kiállítást is kiy séri, a szepességi társadalom nagy művészi a, érzékéről és arról tesz tanúságot, hogy a Sze- i pességen a kultúra és a művészet iránti foko- s zott érdeklődés régi és a mai időkbe is átho- i zott értékes tradíció. Sovánka Károly kiállitá- - sa december 23-án záruk (n. v. dr.) t ---------— . I ván Sándor prózai társulata a téli szezonban több előadási tart i Kassán 1 Kassa, december 20. (Kassai szerkesztősé- ^ günktol.) A P. M. H. hasábjain többizben szó- J, vátettük azt a szomorú tényt, hogy Iván Sándor színtársulata ezidén a legrosszabb anyagi eredménnyel zárta le a vidéki városokban tartott szezonját. Rimaszombat és Rozsnyó, ahol ' a szintánsuiat eddig előadásokat tartott, még ’ a legminimálisabb anyagi bázist sem tudta nyújtani a társulat számára, ami a legszomo- rubb kilátások elé állította a társulat jövőjét. Iván igazgató azért, hogy legalább valameny- nyire enyhítse az aggasztó helyzetet, eihatá rozta, hogy a lehetőséghez képest a téli szezon ideje alatt több prózai előadást fog tartani Kassán. és ezeknek az előadásoknak a bevételéből fogja csökkenteni némileg a vidéki városokban felszaporodott deficitjét. Ezért tárgyalásokat kezdett a jelenleg Kassán vendégszereplő oimützi cseh színtársulat igazgatójával, D.ragér Antondnnal, akivel sikerült is megegyezésre jutnia a színház átengedése ügyében, úgyhogy a magyar zintársulat prózai együttesének téli vendégjátékai a megvalósulás stádiumába jutottak. A prózai együttes már december 22-én és 23-án, hétfőn és kedden tartja Kassán első két előadását, még pedig két újdonságot, Sao- mori Dezső „Takáts ALioe"-ját és Sommerset Maugtham „Szent láng" c. színművét mutatja be a társulat legjobb prózai erőinek közreműködésével. Hisszük, hogy a kassai közönség megérti a magyar színtársulat nehéz helyzetét és mindkét estén telt házzzal siet segítségére ezinészeinknek. (•) Vlaeta Burian uj színháza. A legnépszerűbb cseh komikus, Vlasta Burian uj színházát tegnap este fényes külsőségek között nyitották meg. Prága legelőkelőbb közönsége töltötte meg ez alkalommal a Bánya- és Kohó-Társaság palotájában elhelyezett színházat, amely fényűző kivitelével és modern siilusával egymagában is érdekes látványosság. Buriant, aki most egy uj cseh bohózatban (Karla Luzanská: „Erre csak Lemlicek képes") csillogtatta sokoldalú humorát, a közönség páratlanul meleg ünnepeltetésben részesítette s a babérkoszorúknak valóságos erdejével halmozta el. Előadás előtt Jindrich Vodák dr. miniszteri tanácsos érdekes előadást tartott a cseh komikusokról. (*) Morvay Gyula verskötete megjelent. A pozsonyi Typogmapfo La sn yomda elsőrangú biálSltásbain megjelent Morvay Gyula „Forróra fülledt a talaj" című verskötete. Nyomorgó zsellérek, sírba, korcsmába, babonákba fűlt falusiak fia szólal meg ebben az nj verseskönyvben, mérhetetlen forrongással, a változtató akarat dühével és szeretetével. Morvay Gyula különös, sokszor még ösaayagszerüen lei nem bontakozott, vemhes képeiben, paraszti súlyú, néhol a tájsaóláe eredetiségében pompázó szavaiban, egész egyéiniLségében a megujhodó paraszrtönituda! tör elő. Erdélyi József és Illyés Gyula képviselte eddig a magyar irodalomban ezt a párás ^költészetet. A kisalföldi Morvay Gyula feltűnő versköteté- ; ben ex a költészet nyer uj megnyilvánulást. A „Forróra fülledt a talaj" megrendelhető a pozsonyi Sarló cimén: Brat'ielava, Lörinckapu-ucca 24. Ára portóval együtt 22 korona. ] (ft) Megjelent az Uj Auróra jövő évi kötete. A csehszlovákiai, a romániai és a jugoszláviai magyarság közös irodalmi évkönyve, az 1921-ben meg- i indult s azóta óvről-évre megjelenő Uj Auróra legújabb jubileumi kötete a napokban jelent meg a szokottnál is gazdagabb ée értékesebb tartalommal. Az 1931. évi kötet (X. évfolyam) tartalma a követ- Jt kező: Naptár. Rományik Sándor: Roea mvstica. ^ Szerenád oda túlra. így kellene. (Vereok). Kacsó j Sándor: A gyergyói daloeverecny. Mécs László: j Anyák litániája. (Vers.) Kristály István: öreg nap- p számos mosolya. Tamás Lajos: Jóság ée kenyor. p Fonál mentén. Elhagyottan.. (Versek.) Szabó Mária: j A menyasszonyi ruha. R. Bon le Mária: Erdélyi f Ballada. (Vertéi. Kunra Aladár: Haláltánc lle D‘ycun. | Szombati-Szabó István: Bujrosó kurucok beszélge S tése. Eete van. Madár románc. (Vereok). Rio* Pált A medve. W. Wimberger Anna: Tavasz, tudora, azért lettél... Intée. (Versek). Farka* Gejza: Az éa rossz káé barátaim. (Egy műkedvelő pedagógus f&5« jegyzései.) Bartalie János (Alsókosily): Volt égj Bartalis-fa... öez, milyen szép vagy. A kkai ba* rázdát ne feledd. Elvettetett (Versek). Szíklay Fa» renc: Falusi madonna. Szenteleky Kornél: Fülemet rányomom a földre. (Vere). Reményi József: „Engem mindig rúgtak"... Móc* László: Mese illusztráció. A* utolsó jázminbokor, őszi látogatás. (Versek). Mezei Gábor: Szegények élete. Fekete Lajos: Járunk tüzet álmunk nyomán. Országutak. (Versek). Marék Antali Krízis. Bánd Oszkár: A fenyők mellett (Vers). M. Jackó Olga: János, meg az anyja. Tichy Kálmánt Hiába-lázodás. (Vers). Szombathy Viktor: A negyedik alagút. Berényi Viktor: Köszöntő újévre (Vese. Egri Viktor: Mithridatea aranya. — A közel 820 oldalas, nyolcadrótü, a legfinomabb papirosra nyomtatott, ízléses és művészies kiállítású évkönyből ezúttal háromféle kiadás készült. A fűzött kiadás ára 20, a kötötté (félváezon, aranyozott betűkkel) 25 korona, míg a félbőrkötóses díszpéldány 50 koronába kerül. Megrendelhető legcélszerűbben a Con- cordia könyvnyomda- és kiadóvállalat (Pozsony- Bratislava, Kertész-ucca 2.) utján. Postaköltség fűzött példánynál 5, kötött példánynál 6 korona. Utáu- véttel, valamint a külföldre küldve a könyv ára 25, 31, illetve 56 korona. Az 1931, évi almanarhon kivá! a Concordia könyvnyomda- ée kiadóvállalattól megrendelhetők az „Uj Auróra" régebbi kötetei is és pedig az 1922., 1923.. 1924.. 1925., 1926. és 1927. évi kötetek kötve, az 1928., 1929. és 1930. évi kötetek pedig fűzve példányonként 20 koronáért, mely összegbe már a portó is benn van. Amíg a készlet tart, az 1922—1930. évi kilenc kötetet egyszerre is szállíthatja a nyomda, mely esetben az előfizetési ár portóval együtt kedvezményesem 180 korona helyett 170 korona. (*) Zilahy Lajos: A szökevény. Zilahy Lajos most megjelent nagy regénye: A szökevény, örvendetes meglepetés nemcsak arányaiban, hanem értékében és jelentőségében is. Nagy jelentőségében, mert a Két fogoly-hoz hasonlóan azokat az éveket szólaltatja meg, amelyek szivük gyökeréig megrendítették bennünk embere egünket s romokba döntötték j az egész körülöttünk épült világot. A szökevény j a béke, háború és forradalom nagy regénye. Egy fiatal ember életén keresztül láttunk bele ibba a nagy világfordulásba, amely a szerajevói gyilkos revolverlövésének adott jelére kezdődött & világégésben, országok megsemmisülésén át, forradalmak borzalmain keresztül megváltoztatott mindent; lerombolta as utolsó század magas kultúráját és megölte az emberben as embert. S nagy belső értekben is Zilahy regénye, mert amit hősének lelki küzdelméről emberi vívódásairól egy nagyszerű érzékenységű iró elárulta, azt Zilahy Lajos a legnemesebb költészettel ée sugárzó közvetlenséggel mondja eh Zilahy Lajos, akit évek óta a magyar irodalom egyik legelső reprezentánsának femerünk, uj regényével hirtelen magasba Ívelő irói karrierjének újabb dicsőséges állomásához érkezett. A szökevény a mai kor regénye, olyan iráa ez, amit mindeft^ kinek olvasnia kell. A belső tartalmához méltó, csinos kiállítású, testes regény az Athenaeum kiadásában jelent meg. Ára fűzve 39 korona, kötve 55 korona. Kapható a Prágai Magyar Hírlap kanyvosz- tályánál, Prága II.. Paneká 12.. III. ea (•) Két színházi botrány Münchenben. Mündheai- ben két uj darabot mutattak be, mindkettő nagy izgalmat és felzinluiléKt keltett, közben az egyiket már be is tiltották. Az első Klaus Mamn-nak. Tho- mas Maim fiának „Testvérek" aimii darabja, amely Jeam Coctsau egyik regénye nyomán készüli! íré a müncheni Soha uspie Miaudban került színre. A közönség formálisan kinevette a darabot, amelyben nincs semmi drámai szerkezet, szellemi tartalom és írói gondosság. A darab egyébként Sreudd komplexusokkal terhelt- patihologikus írás; két gyermek, illetve két fiatalember a hőse. A másik darab Alfréd Döbliu, Házasság oimü. kissé elméleti és meglehetősen forradalmi jellegű darabja, amely a mai társadalmi rendet veszi kemény bírálat alá. A darab előadását betiltották. A SZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA ROZSNYÓN: Hétfő: Lehullott a rezgő nyárfa. KASSÁN: Szent láng. Kedden KASSÁN: Takáts Alice. Szánmii. Szerdán nincs előadás. Csütörtök délután: Első tavas*. Operett- este: Csókos regiment. Péntek délután: Mágnás Miska. este: Csókos regiment Szombat: Csókos regiment. Vasárnap délután: Pofdi. este: Sárga csikó. Hétfő: Egy leány, aki mer. Vígjáték. Kedd: Mosók a Volgáról. Operett. Szerda: Szilveszteri kabarét. AZ UNGVÁRI „URANIA" HANGOS MOZGÓ MŰSORA: Dec. 21-től 234g: „A hadnagy ur babája, (fttmoper.) A POZSONYI MOZIK MŰSORA: ÁTLÓN: A Tivoli stinháa sccniációja. Hangosfilm. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: Cs. és k. tábornagy-. (V. Burían.) 9. hét. ALFA: Nyugaton a helyset változatlan. Remerque. AVION: Lövés a hangosfilm-műteremben. (2. hó!.) KOTVA: Nyugati front 1318. (4. hé!.) LUCERNA: Fókeveszett sfcnvcilélv. (Garbó.) 4. h. MACESKA: Két «*iv % ütemben. (19. hét.) METRÓ: A hermeünes hölgy. (3. hét.) PASSAGE: Kedélyes kabaré. (8 egyíeWonásos.) RÁDIÓ: Az én babám tengerész! (Anita PageA KOXY: Szerelmi parádé. (Utolsó hét.) SVÉTOZOR: Tengerészek kedvese. lD, MaákaUA) Chaplin álma: Napóleoni eljátszani a filmen Hewyerk, dooeariber hőCfcapAo, a nóam fíten négy művésze, aki a ban- gosfiitn mai zűrzavarában a vállakózás álláspontján van, addig, amíg megint eljön aa ő ideje, legutóbb elmondta egy újságírónak, hogy egy embert Köoretne a filmem ábrázolni, Napóleont. Kevéssel a Cirktws cdimQ fi'bn befejezése ©lőtt, megije’ieajt a lépőkben az a hir, hogy Chaplin Napoleon-fikne! szeretőé bemutatni: — A szándék csakugyan megvoüt bennem, —- mondja CfeapHn — de a kivitel egészen más kérdés... — Telén érdekelni fogja az emberekét, — folytatta, — hogy miért érzem magomat Napóleon szerep ének eljátszására hivatva, fen ugyaoia olyan módon szeretn ém Napóleonit alatotaná, hogy ezáltal véget vessek a Napóleonról elterjedt hazug legendáknak. Nem hatalmáé hadveaérí játszanék, hanem hallgatag, gyenge testalkatú, csaknem beteges embert, akii mindig fsak e közeli hozzátarto- :sóiuak javával törődik. Csaknem ismeretlen tény, hogy Napóleon mindennél fontosabbnak tartotta családjának, ée főképp anyjának, Ramolirao Laehi- tiának boldogságát. Humorosan próbálnám meg- je’enáteni, hogyan igyekezett jól megháaasitamd a ^véreit, gondoskodni a nővéreinek a jövőjéről és ugyanakkor mellesleg csatáikat nyerni és egy birodalmat adapitaná. Mennyi drámai lehetőség lappang ebben a témában! Természetesen óvakodni fogok attól, hogy burilesrík hatásokra dolgozzam. De mándieneeetire igyekezni fogok vidáman bemutatod a ezámtailan nehézséget, melyekkel Napóleon küzkődött és rávilágítani a sok gondra ée szenvedésre, mely a családja részéről fenyegette. — Van Napoteon életében egy epizód, amely (fűmen szempontjából rendkívül! érdekes, Jozefln- nel való szakítása. Teljesen tisztában vagyok azzal, ami történt. Napóleon először magához kéreti Jo- zefint, hogy legyen szives adja vissza neki a szabadságát. Egy másik jelenet, amikor a szakítás megtörténik és Jozefán kőpenyéue burlózva föl- ezáill a hintójába. Végül van egy jelenét, amikor a* ágyulövésekből Jozefán megtudja, hogy Napóleonnak gyermeke születet! ré megpróbálja kila- íáitaá, flu-e az újszülött, vagy leány. — Szerintem Napóleonnak, a mogánemberoek a (örténete eokl-cal érdekesebb, miirat a hadvezér ré nx államférfi viszomlageágai. fen azonban arra gondolok, hogy összeolvasszam a magájiembert és a hőst. Elba szigetéről való visszatérése, a hnd- isereg összegyűjtése, « Páriftlm való bevonulás, a veteránok folkedése, n lobogók, az ünneplréek, majd a boldog pihenés, a’ioiíiíior senki sem lá'tjo, ezek. a pil1ana/<ok Nafmleon életéből, amelyek eri- gean különösítn izgatnak. Szeretnék a vászonra vinni egy vak veteránt, akinek hiányzik a félkeze 8 és a féilélba, és aki mégis fubsa megy Páris felé és azt kiáltja: „A császár visszajön! Napóleon Pária allén vonul! Tartóztassátok feli öljétek meg, amiig nem folynak ujobb vérpateíkok." A •hadsereg masíroz, utóiért a veteránt, akit a rágd lelkesedés újra hatalmába kerít, sapkáját feldobja a levegőbe és maga is beáll a katonák sonaiLba, mert nem tud ellenáilm a kis koraikéinak. — Valóságos könyvet irtaim össze ehhez hasonló ötletekből ée folijegyaréekből, de a ezoeuárium még mindig nem kész. Feltétlen szándékom, hogy a fidanet megcsináljam. De hogy mikor, arról még eejtelmem einos... Sovánka Károly késmárki képhiátíiiása Késmárk, december 20. Bruckner Valéria, Kőszeghy-Win kiér Elemér és Polónyi Kár oly után a negyedik szepességi festőművész: So- váwJta Károly rendezett ebben az esztendőben a Szepesség kulturcentrumában, Késmárkon képikiállitást, amelynek különös aktualitást az a tény kölcsönöz, hogy Sovánka Károly most huszonöt esztendeje kezdte meg Kés máikon művészi tevékenységét. Hatvanhárom képet állított ki Sovánka Károly. Ami a képeken szembetűnik, az Sovánka Károly művészetének sokoldalúsága és változatossága, valamint a® az érdekes és megkapó körülmény, hogy minden tárgy számára, amelyet művészi meglátása körébe von, másmás kifejezési ée érzékel tetési eszközei és más-más színárnyalatai vannak. Régi városrészeket., ködbe és felhőbe borult komor tátrai részleteket, napos, világossággal telt tájakat, az elmúlásra emlékeztető őszi hervadás varázsát, téli zúzmarát, a Tátra vadjait minden életmegnyiilvánulásukban viszi vásznaira. Sovánika nem köti magát egy bizonyos festészeti iskolához vagy irányzathoz. „Késmárki öregmalom" és „Stenceliköz" e. képei elmúlt idők emlékeit elevenítik fel. „Kilátás az ablakomból" egy érdekes késmárki uocasarkot érzékeltet és „Poprádfotlyé hóolvadáskor" a késmárki folyópart romantikus tavaszi szépségeit elvenen és rendkívüli hatásosan adja vissza. Finomak, megkapóak a „Lomníci elülő hóban", a „Bélái mészhavasok", az „Őszi jiogyokLal" c. képei. Sovánka ál látképei közüli