Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)
1930-12-21 / 291. (2512.) szám
<PRSC®J^AfitSRHTRlíHB Magyar feltaláló megoldótta a fotografálva szedés problémáját Forradalmi átalakulás előtt a nyomdaipar — Ifjabb Uher Ödön találmánya gyökerében változtatja meg a nyomdai technikát Budapest, december 20. Az utolsó évtized a technikai vívmányok korszaka. A technikai újítások a nyomdaipart ie állandóan tökéletesítik. A nyomdaipar fejlődésének korszakos állomása volt, amikor a kézi szedés helyébe a szedőgép zseniális találmánya lépett, a kézzel hajtott nyomógépek egyre tökéletesedő alkotmányai megkoronázásá/ui pedig az emberi elme feltalálta a rotációs gépet, amely kötetnyi vastagságú újságoknak óránként tízezres példányokban való kinyomására alkalmas. Az utóbbi esztendőkben a nyomtatás tökéletesedésének jeléül újabb módszerek adódtak, uj eljárások és uj gépek alkalmazása révén. A mélynyomás, az offsetnyomás csak tökéletesebb nyomtatást jelentettek, de nem a nyomdaipar forradalmositását. kor gépei használatba Ékerülnek, ismertté teszi a nevét, a Budapesten hosszú ideig fényképész-műteremmel rendelkező Uher Ödönnek a fia. Állandóan technikai kérdésekkel foglalkozott. Ma mindössze negyven éves, de már húsz év előtt apja mesterségén túl a mozgófényképezéssel kezdett foglalkozni és az első magyar filmrendező volt, A háború kitörése előtti években próbálkozott azzal, hogy Magyarországon megindítsa a filmgyártást, de kísérlete kudarcba fulladt. A filmmel való foglalkozás közben alkotta meg filmsokszorositő gépét, amely a filmiparnak további fejlődésére az alapvető lehetőségeket adta meg. Ezt a gépét próbálta Uher Ödön értékesíteni, de a feltalálók szóA nyomdatechnika forradalmositása a magyar név én magyar tudás diadala. Magyar ember, ifj. Uher Ödön zsenialitása oldotta meg a harminc esztendeje kisértő problémát, & lény felhasználására! való betűszedés óriási horderejű kérdéséi Általánosan tudják, hogy a nyomdák legfőbb anyaga az ólom. Á szedőgép feltalálása előtt ólomba öntött betűket kellett a nyomdászoknak sorbarakniok s maga a gép ia csak ólomból önti ki a betűket. A nehézkes anyag óriási költségeket jelentett a nyomdáknak s még több energiapazarlódást, mert hiszen az ólom állandó olvasztása mindig az alapanyag mennyiségben csökkentését i* jelentette. De egészségügyi szempontból ia óriási jelentősége ven az ólom kiküszöbölésének. Bármilyen higiénikusan rendezték is be a nyomdákat, a felolvasztott ólomból áradó különböző mérges gőzök súlyos betegségeket terjesztettek. Tuberkulózis például a munkásság minden kategóriája közül leginkább a nyomdai munkások között pusziit Á szedés! technikának a fotogratfálással való megváltoztatásának ideálja tulajdonképpen a mozgófényképek feltalálásával vetődött fel Abban a pillanatban, amikor megvalósult az addig álomnak vélt csoda, hogy emberek legapróbb mozdulatait meg lehetett rögzíteni a filmre felvett apró fényképek sokaságával, nyilvánvalóvá vált, hogy megfelelő géppel :'i i • fényképesés révén meg lehet oldani s szedésnek is azt » módját, amely kiktissö- boH as ólmot mint alapanyagot. Harminc esztendeje, hogy a világ legkülönbözőbb részein a legnagyobb gyárakban és technikai vállalatokban töprengenek és kísérleteznek tudósok, technikusok és kémikusok, hogy megoldják a fényképezésesl való szedés problémáját. Többféle találmány került eddig is nyilvánosság elé, de egyik sem oldotta meg a problémát. Nemcsak hogy tökéletes nem volt, hanem még az alapjait sem adhatta meg a probléma megoldásának. Húsz év óta a nyomdai Iparral foglalkozó intemacionális testületeknek nem volt olyan kongresszusa, amelyen ne lett volna szó a fényképezés technikájának a nyomdaiparban való felhasználásáról. Amikor Kölnben megrendezték a sajtóvilágkiállitását az azzal kapcsolatosan megtartott kongresszuson az angol kormány képviselője ismertette a kérdést és azt a szenzációs kijelentést tette, hogy meggyőződése szerint a íotografálás- nak a nyomdaiparba való felhasználása csak a magyar Uher Ödön által megkonstruált Corex filmsokszorositógép nyomában és alapjain lehetséges. A magyar kormány kiküldöttjét meglepte és csodálatba ejtette, hogy az előkelő, angol helyről olyan nagy horderejűnek ismernek el egy magyar találmányt s hazaérkezve, jelentést tett a közoktatásügyi miniszternek az esetről. Egyszersmind arra kérte a minisztert, hogy jutalom kitűzésével próbálják rávenni a Corex feltalálóját, Uher Ödönt, hogy gépének továbbfejlesztésével kísérelje meg a nyomdaipar legelevenebb érdekeit érintő uj eljárás megalkotását. Ifjabb Uher Ödön megtiszteltetésnek vette, hogy hivatalos helyről kap felszólítást, de anyagilag is rá volt szorulva arra, hogy foglalkozzék a kérdéssel. A feltaláló, aki a. nyomdaipar fo r rád a 1 mos i Iá sá val az egész világ előtt már a legközelebbi jövőben, amikásos végzete érte el őt is, bármilyen értékes volt a találmánya, anyagilag sikert számára nem jelentett. A magyar kormány részéről kapott felszólításra belevetette magát a nyomdaipar kérdéseinek a tárgyalásába. Az idevágó litera- tura elolvasása után öt nap alatt megalkotta a sajátmaga elgondolása szerint való gépet, amely fotografá- lás utján a ssedéanek eddigi technikáját teljesen feleslegessé testi, leegyszerűsíti és meggyorsítja, Az öt nap elmúltáival bemutatta gépének első rajzát. Most már szükség lett volna arra, hogy nyugodtan tovább dolgozzon és a legapróbb részletekig kidolgozza alkotását- Hivatalos helyről ezt a munkáját nem tudták támogatni és Uher Ödönnek találnia kellett egy olyan érdekcsoportot, amely számára a további kísérletezést és kutatást lehetővé teszi. Sikerült is találnia neki egy olyan nagyobb tőkével rendelkező férfiút, aki felismerte a kérdés horderejét és a probléma megoldása céljából a szükséges pénzeket előlegezhette. Ez a pénzember akkoT, amikor az Uher által elgondolt gépnek detail rajzai is elkészültek, százezer svájci frank alaptőkével konzorciumot hozott létre a fotografálva szedő gép megalkotására, gyártására és forgalomba hozatalára. Ezt a transzakciót úgy vitte keresztül, hogy a maga és a feltaláló számára biztosította az újonnan megalakított részvénytársaság részvénytöbbségét és biztosította azt, hogy a találmány mint magyar ember alkotása a magyar tudás és a magyar hírnév dicsőségét gyarapítsa. Bár arra nem volt mód, hogy Magyarországon folytatódjanak tovább a kísérletek, mégis sikerült a magyar érdekek védelmezése és hogy most a legnagyobb németországi nyomdai gépgyár lépett a társasággal társasviszonyba, úgy szakkörökben, mint a nagy nyilvánosság előtt is hangsúlyozzák a találmánynak és a feltalálónak magyar eredetét. A nagyszerű találmány titka Miben áll a találmány? Uher Ödönnek sikerült egy Írógéppel kacsoiatos olyan szerkezetet találnia, amely a lekopogott betűt fotografálja. A mechanizmus lényege egy villamosmotor által állandóan körforgásban tartott tengely. A tengelyen különböző hatású tükrök vannak felszerelve, amelyek körül egy üveghenger áll. Az üveghengeren vannak rajta a betűk. Amint a szedő az írógépen lekopogja a betűket, az elmés műszer, a tükrök összjátéka a fény az üveghengernek betűjét a körbenforgó tengelybe elhelyezett fotografáló lencsére vetíti, amely azt egy keskeny szalagszert! filmre viszi és elő is hívja. Egy pillanattal azután, hogy az Írógépen a lekopogtatás megtörtént, a gép már le is fotografálta és elő is hívta a filmet. A gép olyan tökéletes, hogy Önmaga csoportosítja a betűket szavakba, a szavakat egyenlő széles sorokba. Mindez olyan gyorsasággal történik, hogy a szedőnek egy pillanatig sem kell megállania gépének kopogtatásában, hanem egyfolytában olyan gyorsasággal folytathatja a munkáját, amilyen gyorsaságra ügyessége képessé teszi. A végnélküli filmszalag, amelyen egymás mellett sorakoznak a sorokba zárt szavak egy másik gépbe kerül, amely a sorokat oszlopokba, hasábokba, esetleg oldalakba, kol.urnnákba tördeli. .Mód van arra is, hogy az ilyen fotografálás utján elkészült szedést korrigálni lehessen. A megjelölt helyeket ugyanis ki lehet vágni és a hilbás írás helyébe beleragasztani a helyeset. Azonkívül mód vau arra, hogy tetszés szerinti nagyságúra lehessen a betűket felnagyítani vagy megkisebbtteni Az -egész gépszerkezeiben a legzseniálisabb alkatrész az az üveghenger, amely magában tartja a felhasználásra kerülő betű- családokat. Ennek a szerkezetnek az élettartama határtalan, mert nem végez mozgást és így semmiféle kopásnak, törésnek nincs alávetve. A találmány azonban a szedés problémájának megoldásán túl még a nyomás problémáját is megoldotta. Ez a találmány éppen annyira forradalmi, mint a fotografáló szedés. Uher Ödön ugyanis egy olyan másik mechanizmust talált ki, amely a lefényképezett betűknek magasnyomású gépekkel való sokszorosítását is lehetővé teszi. Ez a mechanizmus egy porcellán-hengerből áll, amelymek a belsejében viz van. A hengert rézpor borítja, amelybe a nyomásra szánt betüanyagot beleedzették. A viz nyomása Berlin, december 20. (A P. M. H. berlini munkatársától.) Hány hivatal vau Berlinben? Erre a kérdésre bizonyára senki sem tud választ adni Közhivatalok, magánhivatalok ezrei irányítják a német fővárosból a birodalom, a négy és félmilliós metropolis életét, sok ezer szükséges, sok ezer fölöslegéé hivatal, sok az ismert és sok az ismeretlen, Németország az organizáció országa, mindennek megvan a maga szervezete, a maga irodája, a maga bürokráciája. A sok közül vau egy, melyről igen kevesen tudnak és akik tudomást szereznek létezéséről, nem igen mesél- getnek róla, pedig bizonyos, hogy ennek a hivatalnak valóban nincsen párja egész Európában, sőt talán a többi világrészekben sem. Hivatalos neve: Trostamt. Vagyis a vigasztalás hivatala. Története a következő: egy kis szászországi községben élt egy fiatal lelkész. Néhány hónapi boldog házasságának tragikus módon szakadt vége ifjú felesége halálávaL A pap hivő lelke fellázadt Istene ellen. Miért éppen ő az áldozat? Miért éppen neki kellett elvesztenie élete boldogságát? Három napig hadakozott az Úrral. Harmadnapra megbékélt. Most már tudta, miért mérte rá a tragikus csapást a söre. Kiválasztott, hogy saját szenvedésén keresztül segítsen minden szenvedőkön. Hogy érezze, mit jelent az: egy baleset, szerencsétlenség következtében a legkedveseb. bet elveszteni. A megpróbáltatás napjaiban érezte Isten vigasztaló szavait. Mikor a lázas kán napjai elmúltak, papírra vetette a gyászban fogant igéket. így keletkezett a Troetbuch. A kis szász faluból nehezen lehet követni emberek múlását, somok tragédiába fulását. Vevőink figyelmébe! 22-én, 23-án és 24-én tehát hétfőn, kedden és szerdán (Szenteste) műhelyeinkben csak a legfontosabb javításokat tudjuk megcsinálni. Arra kérjük tehát, hogy a kevésbé fontos javításokkal csak az ünnepek után keressen fel minket. Akkor majd ismét teljes megelégedésére fogjuk tudni kiszolgálni. Gallérját, ingét Pozsony - Bratislavs, Zetnská Banka - palota által a betűk a rézrétegen át felszínre kan rülnek éa festékkel való érintés utján, akármilyen minőségű papíroson olyan élességgel éa határozottsággal rögződnek meg, amilyeo hasonlóra semmiféle eddig lémért nyomdai eljárás nem volt képéé. Uher Ödön magyar találmányával a swdö- sajtó már foglalkozott és minden illetéken éa elfogulatlan szakember megállapította 4 találmány korszakalkotó volttá. A gépek oá* csók és egyszerűek. Ai emberi munkát a nyomdaiparban nem tesri fölöslegessé. Csak éppen fontosabb munkát ad m embernek. Amíg eddig a súlyos ólomhasábok éa oldalak szállítása markos segédmunkásokra vári, ezentúl csak íilmlapokat kell az egyik gépből a másikba helyezni. Ellenben a szedéshez, a fotogratálához, a tördelőgéphez, a filmnek a nyomógépbe való edzéséhez speciális tudásu erőkre lesz szükség. Amíg tehát a csak testi erejüket a nyomdaipar szolgálatába állító emberek kiküszöbölődnek, a helyükre specialisták kerülnek. S van még egy előnye az uj találmánynak, már a nyomásra szánt mechanizmusnak, hogy aa bármilyen már meglévő gépre felszerelhető. A nyomdák rotációs alkotmányait neon változtatja át ócskavassá, hanem továbbra is megtartja, csupán a most használt gummihengereket cseréli ki porcéi Ián- henge rekre. N. J. Keresett valakit magának a tomboló élet középpontjában, Berlinben, valakit, aki társa és eszköze legyen a különös munkában. És Pastor Friedrich megtalálta Joharmec Albrechtét Egy kereskedelmi iskolai tanárt, aki sorvasztó betegség tétlenségre kényszerűen és szegénység teljes Igénytelenségre nevelt Johannes Albrecht pedig, a kopott- szakállas öreg tanár, magára vállalta a misz- s®iót. Berendezte Charlottenburg egyik barakk-lakásában a Trostamtot. Az irodai felszerelés egy nagy-nagy könyvből és sok Otthoni-Jódkurák Kérje sz otthoni csín ívó éa fürdő tarák használati otaaitáaát Csixf&rdő száz kis füzetből áll Az Íróasztalon pedig gyűlnek az újságok, melyeket minden nap az első betűtől az utolsóig végigolvas a vígasztaláé irodájának vezetője és egyetlen munkatársa. Az öreg papagáj, Albrecht egyetlen élő barátja, csak bölcs nyugalommal nézi a szakadatlan tevékenységet. Minden öngyilkosság, minden vasúti katasztrófa, minden közlekedési baleset, minden élet hirtelen tragikus múlása akta lesz ebben a furcsa, kegyeletes üzemben. Történjék Becsben avagy Berlinben, Hamburgban vagy Münchenben a megfoghatatlan, a kétségbeejtő: Johannes Albrecht beírja a nagy könyvbe a nevet és mellé csak ennyit: ^elbátinord. Uníalil. Motorrad, A nevek végtelen sora nyolcezerre gyűlt már. És aztán útnak indul vagy egy boríték a vigasztaló füzettel, vagy ha Berlinben történt a tragédia, útnak indul Johannes Albrecht maga. Nem vár sem köszönetét, sem adományt, nem vár egyáltalában semmit, ő csak adni akar. Tud-e? . . . Mis kérdés, ők hisznek a vigasztaló szó erejében ée hiszik, hogy épp úgy megtalálják a békét azok, akik hátrauiarad- tak, mint ahogy megtalálta a feleségétől megfosztott vidéki pap. Milliárdosok és koldusok, primadonnák és bányamunkások nevei kerülnek egymás mellé. Talán ez a világon a legdemokratikusabb havatal. Fizetséget nem kémek a munkájukért. Ami a portóra kell, jótevőik adják össze. De egyszerre csak kifogytak a nyomtatványok. A Trostamt nem vigasztalhatott volna tovább. Egy tizennyolc esztendős, gyönyörű szál fiatalembernek kellett elpusztulni a vonat kerekei alatt, hogy folytathassák a munkát Németország legnagyobb ezüstgyárosa vesztette el ekép egyetlen fiát A Trostamt füzete ehhea a porbasujtott famíliához is eljutott, vigaaa- talt és felemelt. Harmincezer füzet kinyomatA- sával mondott köszönetét a gyáros. Sok tragédia van a világban. A vigasztalás irodájának, fed kell készülnie. Oharlottenburgban már lemérik • - kopottszakállas, kopottkabátos öreg urat és döbbeo- ten rezzennek össze a szivek és szánalommal fordulnak a kapu felé, amelyen befordul kísértetiesen vézna alakja. Trostamt — a vigasztaló hivatal 8
