Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)

1930-12-21 / 291. (2512.) szám

<PRSC®J^AfitSRHTRlíHB Magyar feltaláló megoldótta a fotografálva szedés problémáját Forradalmi átalakulás előtt a nyomdaipar — Ifjabb Uher Ödön találmánya gyökerében változtatja meg a nyomdai technikát Budapest, december 20. Az utolsó évtized a technikai vívmányok korszaka. A technikai újítások a nyomdaipart ie állandóan tökélete­sítik. A nyomdaipar fejlődésének korszakos állomása volt, amikor a kézi szedés helyébe a szedőgép zseniális találmánya lépett, a kéz­zel hajtott nyomógépek egyre tökéletesedő alkotmányai megkoronázásá/ui pedig az em­beri elme feltalálta a rotációs gépet, amely kötetnyi vastagságú újságoknak óránként tíz­ezres példányokban való kinyomására alkal­mas. Az utóbbi esztendőkben a nyomtatás tö­kéletesedésének jeléül újabb módszerek adódtak, uj eljárások és uj gépek alkalma­zása révén. A mélynyomás, az offsetnyomás csak tökéletesebb nyomtatást jelentettek, de nem a nyomdaipar forradalmositását. kor gépei használatba Ékerülnek, ismertté teszi a nevét, a Budapesten hosszú ideig fényképész-műteremmel rendelkező Uher Ödönnek a fia. Állandóan technikai kér­désekkel foglalkozott. Ma mindössze negy­ven éves, de már húsz év előtt apja mestersé­gén túl a mozgófényképezéssel kezdett fog­lalkozni és az első magyar filmrendező volt, A háború kitörése előtti években próbálko­zott azzal, hogy Magyarországon megindítsa a filmgyártást, de kísérlete kudarcba fulladt. A filmmel való foglalkozás közben alkotta meg filmsokszorositő gépét, amely a film­iparnak további fejlődésére az alapvető lehe­tőségeket adta meg. Ezt a gépét próbálta Uher Ödön értékesíteni, de a feltalálók szó­A nyomdatechnika forradalmositása a ma­gyar név én magyar tudás diadala. Magyar ember, ifj. Uher Ödön zsenialitása oldotta meg a harminc esztendeje kisértő problémát, & lény felhasználására! való betűszedés óriási horderejű kérdéséi Általánosan tudják, hogy a nyomdák legfőbb anyaga az ólom. Á szedőgép feltalálása előtt ólomba öntött betűket kellett a nyomdá­szoknak sorbarakniok s maga a gép ia csak ólomból önti ki a betűket. A nehézkes anyag óriási költségeket jelentett a nyomdáknak s még több energiapazarlódást, mert hiszen az ólom állandó olvasztása mindig az alap­anyag mennyiségben csökkentését i* jelen­tette. De egészségügyi szempontból ia óriási jelentősége ven az ólom kiküszöbölésének. Bármilyen higiénikusan rendezték is be a nyomdákat, a felolvasztott ólomból áradó különböző mérges gőzök súlyos betegsége­ket terjesztettek. Tuberkulózis például a munkásság minden kategóriája közül legin­kább a nyomdai munkások között pusziit Á szedés! technikának a fotogratfálással való megváltoztatásának ideálja tulajdon­képpen a mozgófényképek feltalálásával ve­tődött fel Abban a pillanatban, amikor meg­valósult az addig álomnak vélt csoda, hogy emberek legapróbb mozdulatait meg lehetett rögzíteni a filmre felvett apró fényképek so­kaságával, nyilvánvalóvá vált, hogy meg­felelő géppel :'i i • fényképesés révén meg lehet oldani s szedésnek is azt » módját, amely kiktissö- boH as ólmot mint alapanyagot. Harminc esztendeje, hogy a világ legkülön­bözőbb részein a legnagyobb gyárakban és technikai vállalatokban töprengenek és kí­sérleteznek tudósok, technikusok és kémi­kusok, hogy megoldják a fényképezésesl való szedés problémáját. Többféle talál­mány került eddig is nyilvánosság elé, de egyik sem oldotta meg a problémát. Nem­csak hogy tökéletes nem volt, hanem még az alapjait sem adhatta meg a probléma megoldásának. Húsz év óta a nyomdai Iparral foglal­kozó intemacionális testületeknek nem volt olyan kongresszusa, amelyen ne lett volna szó a fényképezés technikájának a nyomda­iparban való felhasználásáról. Amikor Köln­ben megrendezték a sajtóvilágkiállitását az azzal kapcsolatosan megtartott kongresszuson az angol kormány képviselője ismertette a kérdést és azt a szenzációs kijelentést tette, hogy meggyőződése szerint a íotografálás- nak a nyomdaiparba való felhasználása csak a magyar Uher Ödön által megkon­struált Corex filmsokszorositógép nyomá­ban és alapjain lehetséges. A magyar kormány kiküldöttjét meglepte és csodálatba ejtette, hogy az előkelő, angol helyről olyan nagy horderejűnek ismernek el egy magyar találmányt s hazaérkezve, je­lentést tett a közoktatásügyi miniszternek az esetről. Egyszersmind arra kérte a minisz­tert, hogy jutalom kitűzésével próbálják rá­venni a Corex feltalálóját, Uher Ödönt, hogy gépének továbbfejlesztésével kísérelje meg a nyomdaipar legelevenebb érdekeit érintő uj eljárás megalkotását. Ifjabb Uher Ödön megtiszteltetésnek vette, hogy hivatalos helyről kap felszólítást, de anyagilag is rá volt szorulva arra, hogy foglalkozzék a kérdéssel. A feltaláló, aki a. nyomdaipar fo r rád a 1 mos i Iá sá val az egész világ előtt már a legközelebbi jövőben, ami­kásos végzete érte el őt is, bármilyen értékes volt a találmánya, anyagilag sikert számára nem jelentett. A magyar kormány részéről kapott felszó­lításra belevetette magát a nyomdaipar kér­déseinek a tárgyalásába. Az idevágó litera- tura elolvasása után öt nap alatt megalkotta a sajátmaga elgon­dolása szerint való gépet, amely fotografá- lás utján a ssedéanek eddigi technikáját teljesen feleslegessé testi, leegyszerűsíti és meggyorsítja, Az öt nap elmúltáival bemutatta gépének első rajzát. Most már szükség lett volna arra, hogy nyugodtan tovább dolgozzon és a legapróbb részletekig kidolgozza alkotását- Hivatalos helyről ezt a munkáját nem tudták támogatni és Uher Ödönnek találnia kellett egy olyan érdekcsoportot, amely számára a további kí­sérletezést és kutatást lehetővé teszi. Sike­rült is találnia neki egy olyan nagyobb tő­kével rendelkező férfiút, aki felismerte a kérdés horderejét és a probléma megoldása céljából a szükséges pénzeket előlegezhette. Ez a pénzember akkoT, amikor az Uher által elgondolt gépnek detail rajzai is elkészültek, százezer svájci frank alaptőkével konzor­ciumot hozott létre a fotografálva szedő gép megalkotására, gyártására és forga­lomba hozatalára. Ezt a transzakciót úgy vitte keresztül, hogy a maga és a feltaláló számára biztosította az újonnan megalakított részvénytársaság rész­vénytöbbségét és biztosította azt, hogy a ta­lálmány mint magyar ember alkotása a ma­gyar tudás és a magyar hírnév dicsőségét gyarapítsa. Bár arra nem volt mód, hogy Magyarországon folytatódjanak tovább a kí­sérletek, mégis sikerült a magyar érdekek védelmezése és hogy most a legnagyobb né­metországi nyomdai gépgyár lépett a társa­sággal társasviszonyba, úgy szakkörökben, mint a nagy nyilvánosság előtt is hangsúlyoz­zák a találmánynak és a feltalálónak magyar eredetét. A nagyszerű találmány titka Miben áll a találmány? Uher Ödönnek si­került egy Írógéppel kacsoiatos olyan szer­kezetet találnia, amely a lekopogott betűt fotografálja. A mechanizmus lényege egy villamosmotor által állandóan körforgásban tartott tengely. A tengelyen különböző ha­tású tükrök vannak felszerelve, amelyek kö­rül egy üveghenger áll. Az üveghengeren vannak rajta a betűk. Amint a szedő az író­gépen lekopogja a betűket, az elmés műszer, a tükrök összjátéka a fény az üveghenger­nek betűjét a körbenforgó tengelybe elhelye­zett fotografáló lencsére vetíti, amely azt egy keskeny szalagszert! filmre viszi és elő is hívja. Egy pillanattal azután, hogy az Író­gépen a lekopogtatás megtörtént, a gép már le is fotografálta és elő is hívta a filmet. A gép olyan tökéletes, hogy Önmaga csoporto­sítja a betűket szavakba, a szavakat egyenlő széles sorokba. Mindez olyan gyorsasággal történik, hogy a szedőnek egy pillanatig sem kell megállania gépének kopogtatásában, ha­nem egyfolytában olyan gyorsasággal foly­tathatja a munkáját, amilyen gyorsaságra ügyessége képessé teszi. A végnélküli filmszalag, amelyen egymás mellett sorakoznak a sorokba zárt szavak egy másik gépbe kerül, amely a sorokat oszlopokba, hasábokba, esetleg oldalakba, kol.urnnákba tördeli. .Mód van arra is, hogy az ilyen fotografálás utján elkészült szedést korrigálni lehessen. A megjelölt helyeket ugyanis ki lehet vágni és a hilbás írás helyébe beleragasztani a he­lyeset. Azonkívül mód vau arra, hogy tet­szés szerinti nagyságúra lehessen a betűket felnagyítani vagy megkisebbtteni Az -egész gépszerkezeiben a legzseniáli­sabb alkatrész az az üveghenger, amely magában tartja a felhasználásra kerülő betű- családokat. Ennek a szerkezetnek az élet­tartama határtalan, mert nem végez moz­gást és így semmiféle kopásnak, törésnek nincs alávetve. A találmány azonban a szedés problémá­jának megoldásán túl még a nyomás problé­máját is megoldotta. Ez a találmány éppen annyira forradalmi, mint a fotografáló sze­dés. Uher Ödön ugyanis egy olyan másik mechanizmust talált ki, amely a lefényképe­zett betűknek magasnyomású gépekkel való sokszorosítását is lehetővé teszi. Ez a me­chanizmus egy porcellán-hengerből áll, amelymek a belsejében viz van. A hengert rézpor borítja, amelybe a nyomásra szánt betüanyagot beleedzették. A viz nyomása Berlin, december 20. (A P. M. H. berlini munkatársától.) Hány hivatal vau Berlinben? Erre a kérdésre bizonyára senki sem tud választ adni Közhivatalok, magánhivatalok ezrei irányítják a német fővárosból a biroda­lom, a négy és félmilliós metropolis életét, sok ezer szükséges, sok ezer fölöslegéé hiva­tal, sok az ismert és sok az ismeretlen, Né­metország az organizáció országa, mindennek megvan a maga szervezete, a maga irodája, a maga bürokráciája. A sok közül vau egy, melyről igen kevesen tudnak és akik tudo­mást szereznek létezéséről, nem igen mesél- getnek róla, pedig bizonyos, hogy ennek a hi­vatalnak valóban nincsen párja egész Euró­pában, sőt talán a többi világrészekben sem. Hivatalos neve: Trostamt. Vagyis a vigasztalás hivatala. Története a következő: egy kis szászországi községben élt egy fiatal lelkész. Néhány hó­napi boldog házasságának tragikus módon sza­kadt vége ifjú felesége halálávaL A pap hi­vő lelke fellázadt Istene ellen. Miért éppen ő az áldozat? Miért éppen neki kellett elvesz­tenie élete boldogságát? Három napig hada­kozott az Úrral. Harmadnapra megbékélt. Most már tudta, miért mérte rá a tragikus csapást a söre. Kiválasztott, hogy saját szen­vedésén keresztül segítsen minden szenvedő­kön. Hogy érezze, mit jelent az: egy baleset, szerencsétlenség következtében a legkedveseb. bet elveszteni. A megpróbáltatás napjaiban érezte Isten vigasztaló szavait. Mikor a lá­zas kán napjai elmúltak, papírra vetette a gyászban fogant igéket. így keletkezett a Troetbuch. A kis szász faluból nehezen lehet követni emberek múlását, somok tragédiába fulását. Vevőink figyelmébe! 22-én, 23-án és 24-én tehát hétfőn, kedden és szerdán (Szenteste) műhelyeinkben csak a legfontosabb javításo­kat tudjuk megcsinálni. Arra kérjük tehát, hogy a kevésbé fontos javí­tásokkal csak az ün­nepek után keressen fel minket. Akkor majd ismét teljes megelége­désére fogjuk tudni ki­szolgálni. Gallérját, ingét Pozsony - Bratislavs, Zetnská Banka - palota által a betűk a rézrétegen át felszínre kan rülnek éa festékkel való érintés utján, akár­milyen minőségű papíroson olyan élességgel éa határozottsággal rögződnek meg, amilyeo hasonlóra semmiféle eddig lémért nyomdai eljárás nem volt képéé. Uher Ödön magyar találmányával a swdö- sajtó már foglalkozott és minden illetéken éa elfogulatlan szakember megállapította 4 találmány korszakalkotó volttá. A gépek oá* csók és egyszerűek. Ai emberi munkát a nyomdaiparban nem tesri fölöslegessé. Csak éppen fontosabb munkát ad m embernek. Amíg eddig a súlyos ólomhasábok éa oldalak szállítása markos segédmunkásokra vári, ezentúl csak íilmlapokat kell az egyik gép­ből a másikba helyezni. Ellenben a szedés­hez, a fotogratálához, a tördelőgéphez, a filmnek a nyomógépbe való edzéséhez spe­ciális tudásu erőkre lesz szükség. Amíg tehát a csak testi erejüket a nyomdaipar szolgála­tába állító emberek kiküszöbölődnek, a he­lyükre specialisták kerülnek. S van még egy előnye az uj találmánynak, már a nyomásra szánt mechanizmusnak, hogy aa bármilyen már meglévő gépre fel­szerelhető. A nyomdák rotációs alkotmá­nyait neon változtatja át ócskavassá, hanem továbbra is megtartja, csupán a most hasz­nált gummihengereket cseréli ki porcéi Ián- henge rekre. N. J. Keresett valakit magának a tomboló élet kö­zéppontjában, Berlinben, valakit, aki társa és eszköze legyen a különös munkában. És Pastor Friedrich megtalálta Joharmec Alb­rechtét Egy kereskedelmi iskolai tanárt, aki sorvasztó betegség tétlenségre kénysze­rűen és szegénység teljes Igénytelenségre nevelt Johannes Albrecht pedig, a kopott- szakállas öreg tanár, magára vállalta a misz- s®iót. Berendezte Charlottenburg egyik barakk-lakásában a Trostamtot. Az irodai felszerelés egy nagy-nagy könyvből és sok Otthoni-Jódkurák Kérje sz otthoni csín ívó éa fürdő tarák használati otaaitáaát Csixf&rdő száz kis füzetből áll Az Íróasztalon pedig gyűlnek az újságok, melyeket minden nap az első betűtől az utolsóig végigolvas a vígasz­taláé irodájának vezetője és egyetlen munka­társa. Az öreg papagáj, Albrecht egyetlen élő barátja, csak bölcs nyugalommal nézi a sza­kadatlan tevékenységet. Minden öngyilkos­ság, minden vasúti katasztrófa, minden közle­kedési baleset, minden élet hirtelen tragikus múlása akta lesz ebben a furcsa, kegyeletes üzemben. Történjék Becsben avagy Berlinben, Hamburgban vagy Münchenben a megfogha­tatlan, a kétségbeejtő: Johannes Albrecht beír­ja a nagy könyvbe a nevet és mellé csak ennyit: ^elbátinord. Uníalil. Motorrad, A nevek végtelen sora nyolcezerre gyűlt már. És aztán útnak indul vagy egy boríték a vigasztaló fü­zettel, vagy ha Berlinben történt a tragédia, útnak indul Johannes Albrecht maga. Nem vár sem köszönetét, sem adományt, nem vár egyáltalában semmit, ő csak adni akar. Tud-e? . . . Mis kérdés, ők hisznek a vigasz­taló szó erejében ée hiszik, hogy épp úgy megtalálják a békét azok, akik hátrauiarad- tak, mint ahogy megtalálta a feleségétől meg­fosztott vidéki pap. Milliárdosok és koldusok, primadonnák és bányamunkások nevei kerülnek egymás mel­lé. Talán ez a világon a legdemokratikusabb havatal. Fizetséget nem kémek a munkájukért. Ami a portóra kell, jótevőik adják össze. De egyszerre csak kifogytak a nyomtatványok. A Trostamt nem vigasztalhatott volna tovább. Egy tizennyolc esztendős, gyönyörű szál fia­talembernek kellett elpusztulni a vonat ke­rekei alatt, hogy folytathassák a munkát Né­metország legnagyobb ezüstgyárosa vesztette el ekép egyetlen fiát A Trostamt füzete ehhea a porbasujtott famíliához is eljutott, vigaaa- talt és felemelt. Harmincezer füzet kinyomatA- sával mondott köszönetét a gyáros. Sok tragé­dia van a világban. A vigasztalás irodájának, fed kell készülnie. Oharlottenburgban már lemérik • - kopott­szakállas, kopottkabátos öreg urat és döbbeo- ten rezzennek össze a szivek és szánalommal fordulnak a kapu felé, amelyen befordul kí­sértetiesen vézna alakja. Trostamt — a vigasztaló hivatal 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom