Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)

1930-12-12 / 283. (2504.) szám

Remarque az uccáit A kormány benyújtotta a 150 millióról szóló fólhatalmazási törvény javaslatát Mltocti szerint sokmilliós veszteséget jelentene a szlovenszkói vasúti tarifa tinifikáiása — A ssettsziovák-magyar kereskedelmi megegyezés ügye a minisztertanács előtt (sp) Prága, december 11. Julién Benda állapította meg az írástudók Árulásáról szó­ló könyvében, hogy korunk a politika je­gyében áll és a művészet som vonhatja ki szubtilis létét a korteskezek baljós marko­lásából. Benda tétele néhány héttel ezelőtt Prágában igazolódott be, ahol a politikai szenvedélyeket — százszázalékos modern­séggel — néhány német mozifilm korbá­csolta föl és szentimentális slágerek miatt csaknem vér folyt a főváros uccáin. Most Berlin került sorra, ahol az ügy súlyosabb és főleg csattanősabb, mert a néplavinát ■megindító film — Remarquo „Nyugaton a helyzet változatlan" eimü regényének mozi- változata — nem belletrisztáka, hanem iránymü, amely a benne rejlő gyűjtő elem­mel máris polgárháboruszerü jeleneteket rögtönzött Berlin uccáin és a németek biro­dalmi gyűlésén. Nem ismerjük a filmet, a lassú rezsi egyelőre csak konkurenciáit hozta Prágába, Egyelőre azt sem tudjuk, ■méltán háborodik-e föl a német nacionaliz­mus a világháborús germán hősiességet ki- gunyoló amerikai produkción, vagy mind­össze — a prágaihoz hasonló módon — poli­tikai aknamunkáról van szó, mely jelenték­telen lendítő okok kihasználásával Tart pour l‘art zavart akar kelteni. Sem ezt, sean azt nem tudjuk, ne firtassuk. Ami megren­dít, az Remarque nevének hallatlan varázs­ereje, az a csaknem mithologikus velejáró, mely ezt a nevet akarva nem akarva, gazdá­ja tehetségével vagy anélkül, véletlenszerű­en — sorsszerűén — kiragadja ezer és ezer más név közül, t romhit aha ngon megdübö- rögteti, zászlajára írja és gyű j tőfog a 1 o nimá teszi. Ki ez az ember, melyik klasszikus isten­ségnek a kedvence? Nem elég, hogy első re­gényét négy millió példányban tiz millió ember olvasta át, nem elég, hogy fogalom Lisszabontól Vladivosztokig, nem elég, hogy hat hét alatt megirt első müvével töménte­len vagyont szerzett, nem elég, hogy most induló második regényének megjelenését a üteratura történelmében páratlanul álló ér­deklődés előzte meg, nem elég, hogy a má­sodik regényt egyszerre negyven lap fogja közölni, mindez nem elég, mert most politi­kai jelszó lett, — olyannyira politikai jelszó, hogy, ha szabad hinnünk a legkomolyabb német orgánumok aggodalmainak, könnyen kormánykrizis, parlamenti összeomlás vagy polgárháború születhet a filmje körül tá­madt botrányokból. Ki ez az apokaliptikus ember, akit a maga egyszerűségében és külső-belső igénytelenségében a Sors ren­delt a háboru-utáni ingerült állapotok újabb bonyolítására? Nyilván sean Remarque tehetsége, sem oeuvre-je, sem- inidatiivája az, amely a kü­lönös színjátékot lanszirozni tudta. A vélet­len tette, — illetve, ha szabatosabban óhajt­juk kifejezni: az az általános feszültség, amely alig észrevehető inditóokok nyomán máris forr, máris robban. Remarque a ren­geteg vízből egy dézsa viz, amely váratlanul beomlik ma az eimeszesedett ócska világba, Úgy hogy a mész lappangva égni kezd. Meny­nyi Remarque-ja. mennyi dézsa vize van a mai szerencsétlen kornak, amelynek szem­mel láthatólag nincs más rendeltetése, csak Prága, december 11. A kormány a képvi­selőház mai ülésén több törvényjavaslatot nyújtott be. Az első törvényjavaslat egy 150 millió koronás beruházási hitelre vonatkozik, amellyel a gazdasági krízist akarják enyhí­teni, A törvény egész rövid és a már létesí­tett különböző vízgazdálkodási, meliorációs alapon kívül felhatalmazást ad a kormánynak, hogy a 150 millió koronából teljesítendő be­ruházási akciókkal enyhítse a gazdasági krí­zist. A 150 millió koronát részben az állam­pénztárból készpénzzel fedezik, de ha ez nem volna elég, úgy hitelművelet utján szer­zik meg a hiányzó összeget. Hogy a 150 millió koronás hitelt hogyan használják fel és mi­lyen célokra, arról a kormány esetről esetre dönt, mert előre nem lehet megállapítani, hogy milyen összegek szükségesek az egyes •szóbanforgó munkálatok és intézkedések el­végzésére. A 150 millió koronás hitel fölötti ellenőr­zés abban áll. hogy a kiadásokat rendesen Prága, december 11. A szenátus költségve­tési bizottsága ma éjszaka befejezte a költség­vetési vitát és jóllehet Stodola Kornél főelő­adó a szenátus elnökségének ama kérése el­len, hogy a vitát gyorsan fejezzék be, tiltako­zott és élénken helytelenítette korlátozását, végül is ő maga volt azután, aki klotürt ja­vasolt. A bizottság egynéhány óra alatt elké­szült a költségvetés nagyobbik felével s ter­mészetesen minden változtatás nélkül elfo­gadta az 1931. évi költségvetést, úgy hogy ez már péntekem a szenátus asztalára kerül é? minden valószínűség szerint a jövő hét hétfő­jén kezdődik meg a szenátus plénumában a részletes vita. A vasutügyi miniszter expozéja Éjszaka több miniszter felszólalt, igy első­sorban Mlcoch vasutügyi miniszter, aki az ál­lamvasutak nehéz helyzetét ecsetelte. Rámu­tatott arra, hogy a vasutügyi minisztérium alapos tanulmányozás alá vette, hogyan le­hetne megtakarításokat elérni az egész vona­lon, de ugyanakkor tekintetbe kellett venni azt is, hogy úgy a teheráruforgalom, mint a személy­szállítás erősen csökkent és ezért a teher­égni és önmagát emészteni. Mindig organi­kus hibák előzik meg a Remarque-pszihó- zishoz hasonló kitöréseket. Gyenge a szer­kezet, melyet minden porszemtől görcsök futnak át, gyenge, ideges, ingerült, tarthatat­lan, életképtelen az egész háboru-utáni el­fuserált szerkezet! Ne firtassuk Remar- que-ot, a titok nem benne rejtik, hanem ab­ban a világban, amelyben megszülethetett. számlálni kell és ezeket a tételeiket az évi zárszámadásban kell elszámolni. Egy másik törvényjavaslat, amelyet a kor­mány nem nyújtott be a becsület védelmé­ről szól. Ezt az igazságügyminisztérium dol­gozta ki az 1924. évi 124. számú sajtónovella alapján és az uj törvénnyel rendezni akarják a sajtó utján elkövetett becsületsértési perek kér­dését. Végül a kormány benyújtott egy törvényja­vaslatot arról, hogy öt éven belül uj cukor­gyárakat csakis az esetben lehet létesíteni, ha erre a kereskedelmi minisztérium enge­délyt ad és azt a földmivelésügyi miniszté­rium és a közélelmezési minisztérium jóvá­hagyja. E törvény a cukoripar mai helyzetén akar segíteni, hogy túlsók cukorgyár ,: e lé­tesüljön, azonkívül tekintettél voltáé e tör­vényjavaslat megszövegezésénél a cukorter­melésre vonatkozó nemzetközi egyezmények­re' is. Az érvényben lévő jogokat természe­tesen a törvényjavaslat nem érinti. áruforgalom bevételi tételét 110 millió ko­ronával alacsonyabban irányozta elő a jövő évi költségvetésben, mint az elmúlt évben. Reméli, hogy az árcsökkenés következtében az államvasutak gazdasági helyzete kedve­zőbbé fog válni. Mindezen takarékossági óv­intézkedések dacára, akarva, nem akarva, a minisztérium kénytelen volt a személyi tarifa emeléséhez hozzájárulni, ő maga ellensége minden adó és forgalmi szállítási díjtétel emelésének, azonban az államvasutak más ki­utat nem találtak arra, hogy a vasutügyi mi­nisztérium költségvetési egyensúlyát meg­őrizhessék. Ennek alapján a személyi tarifát január elsejétől kezdődő- leg busz százalékkal fölemelik. Ez emelésből szociális okokból egyelőre ki­esnek a munkás- és diákjegyek. Tekintetbe kell venni azt is, hogy a minisztérium nagyobb megtakarításokat eszközöl a szén- és farendeléseknél is. A farendeléseknél máris lényeges megtakarí­tást ért el, miután a fa ára csökkent. Valószínűnek tartja, hogy sikerül a szén árának a leszállítása is, ami rendkívül nagy jelentőséggel bír, miivel a vasnt évente átlag 600 millió korona érték­ben rendel szenet. Lényeges olcsóbbodást le­het majd elérni egyéb anyagokban is, mint olajban, gépalkatrészekben stb. A miniszter ezután válaszolt a vita folyamán elhangzott kritikákra. így Szlovenszkóra vonatkozólag hangsúlyozta, hogy a közszállitásoknál nem akarják Szlovenszót háttérbe szorítani, ha­nem ellenkezőleg a szlovenezkói ipar, keres­kedelem és kisipar mindig előnyben része­sül. A miniszter törekedni fog arra, hogy Szloivenszkóra a szén és az építkezési anya­gok szállítása tekintetében is figyelemmel le­gyenek. Mihelyt hozzáfognak a vöröskő—margitfal­vi vasútvonal építéséhez, amiről valószínű­leg már a mai minisztertanács fog dönteni, a vasút egy bizonyos szakaszának építését szlovenszkói cégnek fogják kiadni. Ami azt az általános óhajt illeti, hogy Szlovenszkó számára a vasúti tarifát már egyszer szá­mítsák át és tegyék olcsóbbá, a miniszter megjegyzi, hogy ezt az állam egysége érde­kében is kívánatosnak tartja és ezen a problémán szorgalmasan dolgoznak is, de ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy a tari­fa átszámítása sokmillió koronás deficitet jelent a csehszlovák államvasutak számára, amit más utón kell majd fedezni. Habár ez évben számolnak azzal, hogy a vas­úti üzem bevétele félimilliárd koronával ki­sebb lesz a múlt évi bevételhez képest, a mi­niszter mégis megtette a szükséges intézke­déseket, hogy túlsók munkáséi bocsátó s ne történhessék és különösen azokat tartsák meg munkában, akik nősök és hosszabb ideje van­nak az államvasutak szolgálatában. Ami a vasúti menetrend megjavítását illeti, hangsú­lyozza, hogy a vasúti menetrendet a csehszlo­vák központi vasnti tanács javaslata alapján állítják össze. Egyes törvényhozók ama panasza, hogy az egyik prága—pozsonyi gyorsvonat tulkorán indul el Prágából (jelenleg 21.20 órakor), jogosnak tekinthető és megígérte a minisz­ter, hogy az uj vasúti menetrendben már a kívánságnak megfelelően állítják be ezt a gyorsvonatot. A postaügy állása A beteg Franké postaügyi miniszter megbízá­sából Fatka dr. a posta és távirda vezérigazga­tója szólalt fel, aki elsősorban is foglalkozott a német sajtóban megjelent ama hírrel, hogy a postaigazgatóság „törvényellenes rendeletet4* adott ki a népszámlálással kapcsolatban és hangsúlyozta, hogy semmiféle bizalmas jellegű rendeletről nincs szó, hanem csak egy körlevelet bocsátott ki a postaigazgatóság valamennyi postahivatal­hoz, hogy megállapítsa a hivatalnokok nem­zetiségét, ez azonban egyáltalában nincs ösz- szefüggésben a rendes népszámlálással. A háború előtti bécsi és budapesti postataka­rékpénztári betétetekre vonatkozólag bejelen­tette, hogy a bécsi postatakarékpénztárral már sikerült végleges megegyezést kötni és rövide­sen rendezve lesz a kérdés. A budapesti posta­takarékpénztárral még megoldatlan a likvi- dáeió kérdése, miután a lengyel köztársaság eddig még nem ratifikálta a nemzetközi egyez­ményt. A csehszlovák kormány épp ezért lépéseket tett a magyar kormánynál és a lengyel kor­mánynál abban az irányban, hogy mindkét kormány adja beleegyezését ahhoz, hogy a lengyel ratifikáció nélkül is életbe lehessen léptetni az egyezményt. így tehát rövidesen várható a budapesti posta- takarékpénztári betétek itteni kifizetése. A' szlovenszkói törvényhozók ama panaszára, hogy Pozsonyban miért nem állítottak fel pos­tatakarékpénztárt, a vezérigazgató kijelentette, hogy Miniszteri beszédek a szenátus költségvetési bizottságának ülésén Remarque uj remekműve: „Vissza a háborúból” Vásárnál) teásai küxoini a Prágai Magyar Hírlap y Mai Marnunk 15 ©ftlaS ^ . 283. (2504) szám • Péntek * 1930 december 12 Előfizetőst ári évente 300, félévre 150, negyed* A i ír. , . j <*. /i */ . / Szerkesztőség; Prága 11* Panská alice 12. évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, * ^ SZlOZlSTlSZKOl 6S TUSZITISZK.OI GlLQTIZCKI DCLTlOK h, emelet — Telefon; 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki nolitikfli nfinilflTVCl c _ Prága U- Panská u II cél 2. III. emelet fi képes melléklettel havonként 2.50 Kö-vai több Főszerkesztői P P P Felelős szerkesztő• Telefon: 34184 Egyes szám ára 1.20 Kő. vasárnap 2/—Ki DXURANYl LÁSZLÓ FORGÁCF GÉZA SÜRGÖNYCIMj HÍRLAP PRfiHft

Next

/
Oldalképek
Tartalom