Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)

1930-11-19 / 264. (2485.) szám

^^<M-MAdíARMlRLAÍ» Késmárk, november 18. (Saját tudósítónk­tól.) A szépességi német párt a magyarság­nak vele szövetkezett pártjaival együtt vasár­nap délelőtt nagygyűlést tartott Késmárkon, amely kiváló maniiíeszfcációja volt a szepességi német párt ellenzéki politikájának és a ma­gyarsággal való együttműködés további törhe­tetlen fenntartásának. A nagygyűlésen a Sze- ipesség minden részéből több száz hal gató je­lent meg, akiik valamennyi társadalmi osztály képviselőit magukban foglalták. A gyűlést Stenczel Pál nyug. igazgató, a sze­pesi német párt elnöke nyitotta meg lendüle­tes szavakkal. Az első szónok Nitsch Andor, a szepesi németség nemzetgyűlési képviselője volt, aiki a gazdasági válság okainak és su yos következményeinek feltárása után kijelentet­te, hogy az állam legfontosabb feladata a gaz­dasági krízis megoldása. Sajnos, ezen a téren nem történik jó'ormán semmi, mert kis tör­vények, amelyek csupán apró részletkérdések­ről intézkednek, nem jelentenek segítséget és megoldást. Nagyszabású és nagyvonalú gazdasági prog­rammal kellene a válságos helyzetben levő gazdasági életen segíteni, mint ahogy ez Né­metországban, Magyarországon és más álla­mokban történik. megmutatták a prágai események, amelyek két nappal Benes genfi kijelentései után kö­vetkeztek be és amelyek vad hajszát j© entet- tek minden ellen, ami német. A szolgalmat azonban, amelyet az utódállamok a békeszer­ződések megkötése alkalmából a kisebbségek­kel szemben vállaltak, feltétlenül be kell tar­tani, ezen nem változtat az sem, ha Benes mi: niszter tagadja, hogy nálunk a kisebbségek jo­gait ném hajtották végre. Mindenütt az a szo­kás, hegy politikai pártok csakis abban az esetben lépnek be a kormányba, ha program­jukat meg is tudják valóósitani. Kérdem: sikerült-e a német kormánytámo­gató pártoknak csak egyetlen programpont­jukat is megvalósítani? A katonai terhek mindig nagyobbak lesznek, a gazdasági krízis kiterjedtebb arányokat ölt és nemzeti szempontból ugyanolyan rossz a helyzetünk, mint eddig volt, kulturális kö- veteléseink közül pedig a legkisebbek se nyernek teljesítést. Minden szomszédos állam­ban tényleges és hatásos intézkedésekkel igye­keznek a gazdasági válságot megoldani, ná­lunk nem történik semmi és az is, ami törté­nik, veszedelmeket jelent mezőgazdaságunk számára. j Haínreeh dr. képviselő utalt itt a Romániá- j val kötött kereskedelmi szerződés hátrányaira és arra, hogy Magyarországgal felmondták & kereskedelmi szerződést, mert Prágában a gazdasági kérdések megoldásánál is politikai barátságok az irányadók. Fleischmann beszéde Percekig tartó ünneplésben részesítette a gyűlés a tüzes és temperamentumos szónokot, majd az orszgos keresztényszocialista párt ki­küldöttje, Fleischmann Gyula dr. tartomány- gyűlési képviselő beszélt. Részletesen foglal­kozott a kisebbségi képviselőknek a tarto­mánygyűlésen és az országos választmányban folytatott munkájával. Számadatoikka! bizonyí­totta, hogy a kisebbségek a sztoven-szkői köz- igazgatásban minden téren háttérbe vannak szorítva. Magyar és német nyelven rámutatott arra, hogy ezen a helyzeten csakis úgy lehet változtatni, ha mindannyian, akik Szloven- szkó érdekeit tartják szem előtt, az autonómia álláspontjára helyezkednek. Hangoztatta a megingathatatlan fegyverben- j rútságot, amely Szlovenszkón a magyarsá­got és a nérrtetséget egybeköti és köszöne­tét mondott Nitsch Andor képviselőnek, akinek oroszolánrésze van abban, hogy ez a barátság mind a mai napig ilyen szoros kö­telékbe fonja a két kisebbséget. A tartománygyülésben a kisebbségi kérdésben két fronton kei] hadakozniok, egyrészt a többi pártokkal a prágai centralizmus ellen, amely állandóan hátrányba akarja helyezni Szloven- szikót, a másik oldalon pedig azért, hogy a ki­sebbségek egyenjogúságát a szővenszkói köz- igazgatás keretében biztosítsák. Sajnos, a ke- letsziovenszkói németség eddig még jóformán semmit se kapott azokból a közpénzekből, amelyekhez pedig adózásával szintén hozzájá­rul, a szónok azonban kötelességének tartja, hogy úgy mint a múltban, úgy a jövőben is mindig szószólója legyen a szepességi német­ség jogos követeléseinek. Az álta'ános helyesléssel fogadott 'beszéd után Hanreich dr. képviselő zárszavában ki­jelentette, hogy meggyőződése szerint, a szudétanémetek és a magyarság együtt- munkálkodása és barátsága rendkívül fon­tos és jelentős a kisebbségi élet és a kisebb­ségi harc szempontjából és rendkívül okos, politika az, amely ezt a két itépet egységes fronton kívánja egyesíteni. Ezzel az emelkedett és rendkívül lelkes han­gulatban lefolyt nagygyűlés véget ért. Nálunk azonban hiányzik ez a nagyvonalúság, segítség helyett az adókat akarják megnövesz­teni és. emelni, uj adóreformokat bevezetni, pedig nincs ember a köztársaságban, aki újabb adóterheket el tudna viselni. Adómora­tóriumot kellene engedélyezni, nem pedig az adókat újból emelni. Az európai krízis miatt Amerikát és újab­ban Oroszországot is okolják.. Igaz, hogy ezek­nek az államoknak a konkurenciája rendkívül veszedelmes, de csak azért, mert az európai államokban nincs meg a bátorság arra, hogy együttműködjenek és hogy Európa maga lás­sa el Európát. Amig még lesznek győzők és legyőzőitek, amig a katonai készülődések az égig. nőnek, amig újabb háborút készítenek elő, addig természetesen az az európai szel­lem, amely egyedül alkalmas arra, hogy a inai súlyos helyzetből az európai nemzeteket kive­zesse és a gazdasági válságot megszűntesse, nem tud érvényre jutni Mindenesetre követelnünk kell a kormánytól, hogy azo­kat a segítési módokat, amelyek rendelkezé­sére állanak, mint a tarifa- és a hitelkérdés rendezését, a szövetkezeti mozgalom támo­gatását, az adók leszállítását, a szociális terhek csökkentését, a kartellek kinövé­seinek megnyirbálását, az árak nivellálását, egyszóval a termelés olcsóbbá tételét igény­be vegye és igy segítséget nyújtson a válsággal ktizkö- dő gazdasági életnek. I A kisebbségi kérdésre áttérve, Nitsch képviselő kijelentette, hogy a kisebbségek nem akarnak továbbra is má­sodosztályú állampolgárok lenni. Mi szepességiek napről-napra látjuk az arra irányuló törekvést, hogy bennünket háttérbe szorítsanak, hogy jogainkat megnyirbálják és ez a törekvés a köztársaság többi részeiben is működik a kisebbségekkel szemben. Éppen ezért a kisebbségeknek létre kell hozni ok az egy­séges kisebbségi frontot, hogy vállvetve küzdjék ki úgy politikai, imint gazdasági és kulturális téren az őket megillető jogaikat, a kisebbségek teljes egyenjogúságát. Hanreich képviselő beszéde A nagy lelkesedéssel fogadott nagyszabású beszéd után a Sudetendeutscher Landbund nemzetgyűlési képviselője, Hanreich György dr. emelkedett szólásra. Előbb a gazdasági helyzetről és arról beszélt, hogy a polgári koa­líciót éppen abban az időben robbantották szét, amikor ennek a gazdasági krízisen kel­lett volna segítenie, aminek az volt az oka, hogy bizonyos bel- és külplitikai veszélyek kel szemben szükségesnek látták a nemzeti cseh koalíciót feltámasztani Majd igy folytatja: A gazdasági krízisen nem tudtak segíteni, de a kisebbségi kérdésben se jutottunk egy lépéssel sem előre, annak ellenére se, hogy két német miniszter is ti] a kormányban. Benes külügyminiszter kijelentette Genfben, hogy a kisebbségek meg vannak elégedve, hiszen két miniszterük is yan Hogy azonban a helyzet egészen anáe2 Bethlen: Kilenc évvel ezelőtt csakúgyau tárgyalásokat folytattunk a határ- kiigazításra vonatkoioan, de nem tudtunk lenestől határozott iawaslatokat kapni A magyar miniszterelnök érdekes nyilatkozata egy amerikai lapban Magyaror­szág revíziós törekvéseiről, a magyar-francia viszonyról és az Ottó-kérdésröl Béos, november 18. Mr. Cormae, a Newyork Times külön tudósítója beszélgetést folyta­tott Bethlen István gróf miniszterlenökkel. Az újságíró a következő kérdést tette fel Bethlennek: Magyarország ellenségei azt ál­lítják, hogy a Magyarország javára nyújtandó határki igazítás sötétbe ugrás volna, mert ed­dig Magyarország egyetlen felelős államférfia sem mondotta meg, hogy milyen terjedelmű ha tárki igazi fással elégedne meg. Mi erre vo­natkozólag a miniszterelnök álláspontja? —- Egészen világosan válaszolok önnek — mondotta Bethlen, amint a Prager Presse jelenti mai számában. — Mi, a magyar nem­zetiséghez tartozó testvéreinket akarjuk visz- szanyerni és népszavazásra törekszünk, mely megállapítja, vájjon bizonyos más nemzetsé­gnek is vissza akarnak-e térni hozzánk, igen, vagy nem. Én magiam azt hiszem, hogy Cseh­szlovákia szlovák lakossága gazdasági okok-! bói talán arra az elhatározásra jutna, hogy mellettünk döntsön. De ha szabad választás­sal a visszatérés ellen foglalnak állást, úgy abba bele kel! nyugodnunk. Mr. Cormae Benes dr. egy nyilatkozatára utal, mely szerint a csehszlovák külügymi­niszter nem gondol többé magyar-lakta terü­letek visszaadására, mint ahogy nyolc évvel ezelőtt erre még gondolt, másrészt azonban Masaryk elnök mai napig sem szűnt meg bi­zonyos revíziós lehetőségekre utalni. — Kilenc évvel ezelőtt csakugyan tárgya­lásokat folytattunk erre vonatkozóan, de nem tudtunk Benestöl határozott javaslatokat kap­ni. Ezótán következett Károly visszatérési kí­sérlete és azóta Csehszlovákia Magyarorszá­got a békeszerződések veszélyeztetőjének te­kinti. Azt hangoztatják sokfelé — mondotta az újságíró — hogy Magyarország azért adta fel a francia barátság tervét, hogy Olaszországhoz fűződő mostani viszonyát elérhesse. — Semmilyen vitáé kérdés sem választ el bennünket Franciaországtól — felelte a mi­niszterelnök. — Minden okunk megvan rá, hogy barátságos viszonyt igyekezzünk terem­teni Franciaországgal. Igaz ugyan, hogy Franciaország szervezte meg a kisantantot, melynek léte nyilvánvalóan Magyarország el- Iu ité&zuL Ez az egyetlen zavaré mess&nat Magyarországnak Franciaországhoz való vi­szonyában. Az amerikai újságíró ezután utalt arra a híresztelésre, hogy német-olasz-magyar-bol- gár-török revíziós blokk van alakulóban és hogy a revízió kérdése a népszövetség legkö­zelebbi ülésén szóba fog kerülni. A miniszterelnök válasza a következő volt: _ a revízió kérdésének jelenlegi hivata­los felvetését korainak tartom. Legutóbbi an­karai látogatásomnak semmi köze ilyen biok alakulásához. Mr. Cormae végül nögk érdele, hogy várha­tó-e Ottó visszatérése, amire Bethlen igy vá­laszolt: — Még & legitimisták mm törekednek azonnali restaurációra. Esi bizonyosan tu­dom. Mindig art az álláspontot képviselem* hogy a trénkérdést egyesegycdiil a magyar parlament döntheti el. —- Ha ez elhatározná, hogy Ottót visszahív­ja, úgy háborús bonyodalom valószínűségével kellene számolnia. Ha viszont a parlament el­lene nyilatkoznék, úgy a legitimisták azt mon­danák, hogy ezt az elhatározást kizárólag & háborús bon ya dal mák tői való félelem diktálta és ez uj agitációs anyagot szolgáltatna nekik. Ezért mondom folyton: a restauráció a jövő kérdése — fejezte be nyilatkozatát a magyar miniszterelnök. Pozsony, november 18. (Pozsonyi szer­kesztőségünk telefon jelen lése.) Az orszá­gos keresztényszocialista párt és a ma­gyar nemzeti párt mezőgazdasági szakosz­tálya a legutóbbi losonci nagygyűlés hatá­rozatából kifolyólag a Savoy-szállő külön­termébe!! Fodor Jenő magyar nemzeti párti igazgató elnöklése mellett ma dél­előtt tartotta alakuló gyűlését. A törvény­hozók közül Jabloniczky János dr. orszá­gos keresztényszocialista párti képviselő és Böihm Rudolf orsz. k.-sz. párti szenátor volt jelen, továbbá ott volt Jaross Andor magyar nemzeti párti tartománygyülési képviselő is. A látogatott ülés élénk vitát indított a mezőgazdasági szakosztály pro­gramja felett, amely után megejtették a választásokat. A közös mezőgazdasági szakosztály elnökévé Bittó Dénesi, alelnö­kivé Szilassy Béla dr.-t, ügyvezető alelnö- kévó Fodor Jenőt választották meg, mig a nyolc tagból álló elnöki tanács tagjai a kö­vetkezők lettek: Bartal Iván, Bujanovics Gyula, Jaross Andor, Kozma Ferenc dr., Sümegh Hugó, Sehuster Béla, Várady Bé­la és Vukovich István. Délután Fodor Je­nő elnöklete alatt az elnök} tanács tartott ülést. *— Svehla redivlvus? SveMa volt miniszter- elnök egészségi állapota több lap jelentése sze­rint annyira javult, hogy az agrárpárt vezére egy idő óta már a közügyek iránt is érdeklődik. Lakhelyén, Hostyvariban és Prága környékén tett kirándulásai alkalmával már többször ta­nácskozott politikai barátaival. Szombaton meglátogatta őt Udrzsal miniszterelnök, akivel Svebla a pillanatnyi helyzet problémáiról ta­nácskozott. Ez ugyan még nem jelenti azt, hogy Svchla azonnal politikai aktivitásba lép, de tavaszra, amikor majd visszatér délvidéki útjáról, várható, hogy ismét megjelenik a poli­tika porondján. ,, s 4§pir**% I bleitát jjjgíií aieg-hulésekaéí és iá da’makná!. Nitsch: A kisebbségeknek létre kell hozniuk! az egységes kisebbségi frontot Nitsch Andor, Hanreich György dr. nemzetgyűlési képviselők és Fleischmann Gyula dr' tartománygyülési képviselő beszélt a szepesi német párt késmárki nagygyűlésén Í93Ö november 1D, szerda. Megalakult Pozsonyban pártjaink közös mezőgazdasági szakosztálya II szakosztály elnökévé Bitié Dénest, alelnökivé Sziiassy Béla szénáiért választották meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom