Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)

1930-11-02 / 250. (2471.) szám

10 1990 ■arwnber t, rasáraap. WIN TÉR LAJOS, Postyen ujjaepüoje — 60 éves i Aikj csak egyszer járt Pöstyéníbeoi, ha mind­járt átfutó vendég volt csupán, lehetetlen, hogy ne látott volna a gyönyörű parkiban vagy valamelyik etablissement termein vé- gágsietni egy szákár, pápaszemes férfit, akit minden második percben, hol a vendégek, hol az alkalmazottak, hol a pöstyéniek tartóztat­tak fel útjában. Ez a fürge, jobbra-balra fi­gyelő, integető, utasítást adó, köszöngető úri­ember, ez a csodálatos idegember, aM nem tudni, mikor pihen s hogyan tudja a nap hu­szonnégy óráját olyan művészettel beosztani, hogy még a társadalmi érintkezésre is marad ideje: Winter Lajos, a fürdő társtulajdonosa és ujjáteremtője. Példátlan agilitása, szellemi rugalmassága, minden energiájának állandó en garde-állásba feszülése, az élesen figyelő esem és az elmaradhatatlan mosoly: csupa olyan vonás, amelyről alkotó férfiak reliefjét szokták mintázni. Winter Lajos valóiban ezek közül való, abból a ritka típusból, amely a sokak által mellőzött életjelenségek mozaik­jából egységes képet formál és van hite, meg­győződése, kiviteli ereje ahhoz, hogy ezt a képet keretbe foglalja. Winter Lajos a lelkes és lelkiismeretes kutató varázsvesszőjével járja évtizedek, immár negyven esztendő óta Pöstyén áldottvizü földjét. Pöstyénben adva volt a csodálatos gyógyerejü thermális víz, de hogy a természet adománya eljusson a gyó­gyulást kereső, szenvedő emberhez: ezt a fo­lyamatot nagystílű elgondolás, koncepció és munka nélkül nem lehet végigcsnálni. Winter Lajos november elsején hatvan éves. Pöstyénnek, egész Szlovenszkónak és a modem balneológiának nevezetes napja ez. A jubiláns bizonyára kézlegyintéssel tér na­pirendre életének e forduló napja felett és elhárítja magától az ünneplést, elhárítja egy­szerűen azért, mert — nincs ideje önmagával foglalkozni. De nekünk, akik nemcsak a múló napi események, hanem az állandó értékek számontartói is vagyunk, nem lehet, nem sza­bad szó nélkül elhaladni az ünnepi dátum mellett. Megállunk néhány percre, hogy a bá­tor ée sikeres iniciativa, a lankadatlan mun­ka e nemes képviselője előtt tisztelegve, egy­úttal egy olyan férfit is köszöntsünk, aki ha­talmas vállalat ura és gondviselője, aki szá­zaknak és ezreknek ad kenyeret — s ezt olyan gesztussal teszi, mintha nem ő adna, hanem ő kapna — s ezzel a közgazdasági élet jelentős tényezőjévé lett. Hogyan kezdte Winter Lajos és mi volt Pöstyén, amikor elkezdte? Pontosan negyven éve, hogy Winter Sán­dor, Lajos édesapja, aki a régi Hantmegye törvényhatóságának egyik legnépszerűbb tag­ja ée közbecsült vállalkozó volt, Erdődy Fe­renc gróftól kibérelte az akkor még primitív Pöstyén-fürdőt. Fia, a húszéves Lajos, a bu­dapesti műegyetemen a negyedik szemesztert végezte ebben az időben és a vakációra ha­zament, Pőstyénbe. S többé el sem került in­nen, mind a mai napig. A fiatal technikus annyi megoldásra váró feladatot talált itt, hogy nem gondolhatott tanulmányai folytatá­sára. Elsősorban magát a telepet kellett rendbe hozni, aztán az adminisztrációt meg­szervezni. Winter Lajos rövidesen nélkülöz­hetetlenné vált. A Kursalon, amelyet Alpáx Ignác budapesti műépítész tervezett, már az ő alapítása volt. Következett a Ferenc József- fürdőház, amely Pollák Manó budapesti épí­tész tervei szerint 1896-ban készült el. Most már megindul a nagyobbszabásu propagan­da, amelyet Winter Lajos leleménye irányit. Újabb és újabb tervek nyugtalanítják, de a tőkehiány éppen abban az időben kulminált, pedig Erdődy gróf hajlandó lett volna az egész telepet egy részvénytársaságnak elad­ni. Winter Lajos mégis reménykedik. Lépés- ről-lépésre kiküzdi, kicsikarja Pöstyén szebb jövőjét. Ez a munka csaknem egészen Winter Lajos vállárrá hárult. Közben több csapás érte öt is, a községet is. Ferenc nevű testvérbátyja, aki szintén élénk részt vett a munkában, 1900-ban, édesapja 1909-ben meghalt. 1894-ben és 1903-ban pedig árvíz pusztított a telepen. Az 1906-iki balkáni zavarok még bizonytalanabbá tették az általá­nos gazdasági helyzetet. Még ilyen súlyos vi- ftzonyok közt iő folyton csinosodott, fejlődött a Landsteiner Károly Amerikában élő német orvostanár kapta meg az 1930. évi orvosi Nobel-dijat A világhírű professzor vér-szerológiai megállapításaival érdemelte ki a kitüntetést Newyork, oíktóiber 31. Az 1930. évi orvosi Noibei-j dijai a bÖBo<tteág a bécsi származású Lcardsteioer í Károly dr. egyetemi tanárnak, a RocIo&fell!!eT-iat>é-1 zet tagjának adta iki, aki a vér osztályozása, a vér-J csoportok xrnegáMaípiitása és íelóMitósa terén szerzett hervadhatatlan érdemeket Sczaikkörklbeai áltafoáoos a vélemény, hogy Lamdsteiner professzor rendkívül eredményes tudományos búvárkodásával teljes mértékben kiérdemelte a kitüntetést. A Nobeíl-dijas professzorral csáMörbököa közölték a bizottság határozatát, a graitolánsok és az újság­íróik azonban nem tudtak a legújabb Nobefl-dijas- hcffl hozzáférni, mert Londstedner professzor ride­gen elzárkózott az ostrom elől. Személyi adatait a RocketfeMer-initézef közölte a nyüvánostaggail. Ezek szerint Landsteiner Károly dr. 1919-ig a bécsi orvos- egyetem katedrájáról tanított, onnan Amsterdam­ba költözött és vizsgálódását kizárólag a vér ana­lízisére és a vércsoportok megállapítására kor­látozta. 1921-ben meghívást kapott a Rodkefeiler-ínitiézettöl, elfogadta az ajánlatot és Amerikába költözött. Egy francia tudóssal együtt 6 képviseli Európát a Rockefeller-intézetben, ahol a két európain kí­vül mintegy tizenkét amerikai tudós dolgozik. Landsteiiner professzor tagja számos amerikai 'tudo­mányos egyetemnek és nemcsak Newyarkban, ha­nem egész Amerika tudományos életében vezető szerepet játszik. Két évvel ezelőtt elnöke volt az American AaBocáatton otf Iramranoitoigtebes szövet­ségnek. Világhírét elsősorban a vércsoportok megállapí­tásával szerezte meg, amelyhez a Wassermann- féle reakció módosításán át vezetett az útja. Kíséreteinek tárgya: a gyermekbénulás kóroko­zójának a .majmok testébe való átptkántáMsa volt. Ezt a módszert a párisi Pasteur -intézet vezetőjével és bécsi koütegáival együttműködve dolgozta ki. A gyermekbénulás kórokozójának szűrhető jellegét Flexner tanárral egyidőbeo, de tőle függőt lenül fe­dezte föl. Az Egyesült Államokba való kiköltözése után fel­hagyott a tanári tevékenységgel és minden ide­jét tudományos kísérletei foglalták le. Munkálkodása nagyobbrészt folytatása volt elődei munkájának, részben pedig uj ösvényeket nyitott a teoretikus immunitás tanának. Nemrégiben a ké­miai koostdibuciók és az immtmológiad epecificátás 'közötti összefüggés kimutatásián fáradozott és ugyanerről a kérdésről terjesztett élő referátumot a párisi metabiolégiai kongresszuson is. 1925-ben Miller professzorral együtt tanulmányt adott ki a vér-szerolőgiad vizsgálatáról, illetve annak eredmé­nyéről.' A két professzor a vércsoportok tüzetes vizsgálata álapján arra az eredményre jutott, hogy az ember nem szármtazbatihöJbő a majomtól, hanem az embernek, a majomnak és az emberszabású ma­jomnak a történetem előtti időkben közös őse volt. Forró siker jegyében zajlott le az eperjesi jótékonyáéin kulturestély Eperjes, október 31. (Saját tudósítónktól.) Máskor még verőié­rt yes lanyha ősz volt és a tűző napsugarak a messzetünt nyarat revelálták, emlékeztünk ... most hideg, metsző szél sivit a Kárpátok felől s eszünkbe juttatja a tél minden rideg­ségét. Az általános gazdasági válság következté­ben az egész világon, de különösen minálunk százszorosán több lett a többi embertársának szeretetére szoruló szegény. A metsző szél nyomán egyre komorabbak lesznek az arcok, az imákba elegyre több sóhaj kérésre gyűlt, a szegény emberekkel szemben oly könyörte­len tél hamarabb, mint vártuk, támadt ránk s a holnap már előreveti nélkülözés és nyo­mor sötét árnyékát. Segítsetek... ez a néma kérés olvasható le a sok-sok gyermek sápadt arcáról ? e néma kérés csakhamar megértés­re, visszhangra talált s az első lehulló falevél­lel megnyíltak a szív, a lélek szere te tkapui, melyeken, bebocsátást nyert a segítségre szo­rulók sóhaja, kérése. A város egész társadalmában komoly aka­rásként indult meg a mozgalom, amely a sorstól cserbenhagyott s a tél könyörtelensé­gétől rettegő embertársainknak segítséget, a lerongyol tnak ruhát, cipőt, az éhesnek meleg ételt kíván nyújtaná. Vasárnap este Eperjes nagyasszonyai jóté- konyoélu kulturestélyt rendeztek a Katolikus Kör nagytermében, oly elhatározó sikerrel, melyre méltán büszkék lehetnek az est ren­dező úrasszonyai, akik időt, fáradságot nem kiméivé tevékenykedtek az est sikere érde­kében. Estélyükkel kettős célt értek el. Ko­moly anyagi támogatást szereztek a szegény gyermekek részére ? egyben művészi és kul- turélvezetet nyújtottak a termet zsúfolásig megtöltő előkelő közönségnek. * Az előadás kezdetét — párisi színházak százéves szokása szerint — kalapácsütéssel jelző hármas kopogtatástól az utolsó függöny- lebbenésig, valami szokatlan, újszerű, minden vidékies sablontól eltérő, nagyvárosias szin- liázi hangulat terjengett köröttünk s mintha a Katolikus Kör válogatotton szép közönsége külön is megérezte, volna, hogy kiváltságos alkalomra gyűlt össze, légyszárny rebbené- sét, ébrentartó, ünnepélyes, komoly csendben figyelt, hallgatta végig az előadás parádés műsorát, mindenki. Vigsziniházo, — premiere en miniatűré —, súgta mellettem egy szép asszony — s csak­ugyan, amint a két bájos, okos gyermek ügye­sen kieszelt kis szlovák párbeszéde után a függöny ünnepélyes lassan szétrebbent, vidé­ken alig észlelhető színpadi ízléssel, luxussal és korrekt stilszerüséggel berendezett kép tá­rult bámuló szemeink elé. Értékes festményekkel teleaggatott falak, óriás perzsák, biedermayer bútorok, művészi bronzok, antik hímzésű diványpárnák s egy külön megcsodálná való, remekbe készült tö­rök Lámpa tették teljessé a fővárosi színpadok intenie űrjével vetekedő pompás szobaberen- dezést. S a díszes keretnek díszes tartalom felelt meg. — Kihallgatáson XV. Benedek pápánál — kezdte előadását a Prágai Magyar Hirlap népszerű Hungaricus Viatora — Sáros Dobay Istvánja, s komoly csendben hallgatta min­denki. Mint finoman összerakott gyöngysorok pergett ajkán a szó, művészileg összerakott mozaikként bontakoztak lelki szemeink elé a leirt helyzetek, gondos tanulmánnyal megraj­zolt hangulatos képek. A pápa hótisztán fen- költ, magasztos lénye, naplemente a Nílus partján, egy hangulatos háborús történet, bo­lyongás az éjféli nap országában, szerenád a teledéi erkélyek alatt, melynek művészi Jkisé- retét — tehetségének újabb jele — iífj. Kirch- mayer Willy látta el preciz finomsággal, — mint mozivásznon rohanó képek, színes tar­kasággal vonultak fel a néma csendbe merült hallgatóság lelki szemei elé. Legnagyobb si­kerét azonban Roskovios freskók között című leírásával aratta Hungaricus Viator. Az eperjesi görög katolikus templom Ros- kovies freskóiról s a templom szenzációjáról, a kórus Reinhardt tökéletességű művészeté­ről beszélt. S előadása közben szavainak illusztrált bi­zonyításául felzeng a terem karzatán elbújt kórus, felhangzik a legszebb orosz templomi dal. Reinchardt rendezéséről beszélt az elő­adó. Reinhardtot idézzük mi is: ezt a számot Reinhardt sem rendezhette szebben. Amit mondott, ahogy mondotta, s ahogy ez a mű vésze tileg csodaszépen hozzápászitott kórus énekelt, — nem túlzás, — európai kör­útra indulhat vele a szereplő csapat. Ha más szenzációja se lett volna a műsornak, ehhez a gombhoz érdemes volt ünnepi kabátot szabni, ezért a számiért érdemes volt az es­télyt megrendezni, a közönségnek a Katolikus Kör termét zsúfolásig megtölteni. Külön kell fürdő. 1890-ben rendezték a parkot. 1891 -ben fölépül az első .munkáskórház s ezzel megtörté­nik az első lépés a szociális berendezkedés te­rén. 1910 nagy fordulatot, szinte ugrásszerű haladást jelent: Winter Lajos megépítteti a ra­gyogó Irma-fürdőt és Pöstyén luxushoteljét, a Thermia Palacet. Éveken keresztül külföldön szerzett impresszióit és megfigyeléseit. Hegedűs Ármin budapesti műépítész öntötte művészi for­mába, aki később Budapest legpazaTabb hotel­jének, a Szent Gellért-szállónak tervezésénél értékesítette pöstyén! tapasztalatait. Szálló és fürdő egy födél alatt: forradalmi újítás. A be­teg az ágyból egyenesen a fürdőbe lép. 1914- ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kap­ja Winter Lajos kiváló érdemei elismeréséül. A világháború kitörése PÖstyónt is elnépto­lenitette. A szezon kellős közepén csapott le a bomba. A most következő keserves hónapok­ban mutatkozott meg Winter Lajos kivételes szervezőtehetsége. A harcterekről rengeteg reu­más katona özönlött vissza. Ezek számára öt­százágyas kórházat épített. Kitűnő orvosok, szakavatott ápolók gyógyították a betegek ez­reit. A háború alatt hetvenezer katonát kezel­tek Pöstyénben, az illetékes fórumok által elis­mert eredménnyel. Az államfordulat természe­tesen Pöstyénben is nyomokat hagyott maga után. Winter Lajosnak ezekben a hónapokban a maga.több évitzedes munkájáért, lelkiismerete tisztaságáért kellett harcolnia s ugyanekkor a virágzó fürdőtelep jövőjéért is. Mind a kettőt becsülettel állta meg. Tengernehézséget leküzd­ve, friss ambícióval fogott hozzá ujahb, nagy­Olcsóbbak lettünk a kabátokban és ruhákban !! Egy sikkes Tweedruha . . Ke 250*— Egy elegáns crep mongol ruha Ke 350*— Egy appart estélyi ruha . . Ke 500*— Egy télikabát jó melegen bélelve szőrmeprémezéssel ... Ke 500*— Mértékszerinti rendelések, saját műhe­lyünkben készülnek, elsőrangú model­lek alapján. Buxbaum-Blan-Weinberger, Bratislava, Mihalská 3. megemlítenünk a kórus tenor-szólóénekesét, Kellő Árpád papnövendéket, aki ha pályája megengedi, s a Gondviselés ie úgy akarja, nagy zenei jövő előtt áll Ifj. Kirchnayer Willy, mükedvelősrtnpadok táncos operettjeinek diadalmas hőse, Ady- verseket szavalt ezután ízléssel, művészi át- érzóssel, komoly előkelőén, őszinte meleg tapsvihar zúgott fel minden vers után. S következett az est nagy száma. A Buda­pestről külön ez alkalomra lerándult Balpa- taky Josephin, Krammer Teréz kitűnő tanít­ványának énekelőadása. Megjelenése pompás, ragyogóan szép. Pá­risi képekre emlékeztető champagne szinü utolsó divat szerint szabott csipkés toaletje kész látványosság. Hát még amikor dalba kezd. Bűbájosán bársonyos hang. Tökéletes iskolázottság, a legmagasabb csúcsokon is üvegtisztán lágy futamok, s az az abszolút biztonság, aranyat érő hangjával finom, köny- nyedén játszik. Az egész lényét szemmellát- hatóan uralja, <— egy csapással rabul ejt mindenkit, megszerettük, élveztük, hálásak voltunk neki a nyújtott élvezetért. S amikor végezetül a Sárosban is jól is­mert Hódossy Gida versére készült Dimer- dalt zengte el bűbájos szépen, 9© hossza se vége nem volt az ünnepeítetósnek. S a művészi teljesítményhez méltó élmény volt a zongorakiséret is. Suhajda Vilmosáé művészi zongorajátéka finoman alkalmazko­dó kísérete Európa bármely hangversenypó­diumán megállná a helyét. Büszke lehet rá Eperjes. Szünet közben programon kivül meglepe­tésül, Dobránszky Endre a község nevében fölkérte a történetesen Eperjesen időzó s a hallgatóság sorai között elvegyült sárosi pár-, mazásu Keczer Imre zeneszerzőt, a bécsi ze­neakadémia kitüntetéssel végzett tagját, hogy r a nemes célra való tekintettel művészetét" bemutatni szíveskedjék. Keczer Imre két saját átiratu spanyol és német dalt adott elő mély átérzéssel, s nagy mesterekre emlékeztető akkora brilliáns tech­nikával, mely a legnagyobb művészi teljesít­ményekhez szokott eperjesi közönségre is magávalragaöó hatást gyakorolt. Zúgott a taps, s bár már az est műsorának második része következett volna, a tetszés robbanás­szerű megnyilatkozása előtt meghajolva, még egy sajáíszerzeményü számával kellett hálás hallgatóságának kedveskednie. Az estélyen, amelynek programját avatott kéz állította össze, találkozót adott egymás­nak Eperjes város össztársadalma felekezeti és nemzeti különbség nélkül, s a közönség soraiban ott láthattuk a helybeli egyházi elő­kelőségek, Gojdics Péter görög katolikus püs­pök, Zaborovszky Béla prelátus-plébáucs, Szmandray Simon nagyprépost mellett a környék reprezentánsait is. Különösen Kas­sáról jöttek el, Pfeiiffer Miklós dr. kanonok vezetésével számosán, s amit jólesik megál­lapítani, a szlovák társadalom elitje is te­kintélyes számban jelent meg. Az októberi est forduló-pontot, uj fejezetet jelent a vidéken rendezett jótékonycélu esté­lyek történetében. Bebizonyosodott, hogy kellő érzék, művészi körültekintés a műso­rok oly gondos összeállítását teheti a kisebb vidéki városokban is lehetővé, (hiszen külö­nösen Eperjesnek, — iutra et extra muros — aanyi művészi nexus áll rendelkezésére) hogyha a vidéken oly gyakori érzékenyke­dések gátlását kellő tapintattal ki tudják a rendező egyesületek kerülni, a helybeli és kívüli erők összefogásával fokról-fokra a fő­városi hangversenyek műsorának színvonalát érhetik el a jogtalanul Muceánaik csuifolt vi­déken is. Nádfőy Árpád. vonalú terveinek megvalósításához. Az utolsó tíz esztendőben végzett munka nagyszerű étappe-jai: a község .csatornázása, aszfaltozása, uj utak építése, a Vág szabályozása és egy uj vasbetonhidnak az idén megkezdett építése. Winter Lajos agitációja nélkül egyik sem öltött volna testet. És most, hatvanéve© korában, rendületlen hittel és töretlen m unkák ed vvel uj és minden eddiginél nagystilübb vállalat kontúrjain dol­gozik, hogy a szivéhez nőtt Pöstyén-fürdőt a prosperitás soha nem látott színvonalára len­dítse. Ezzel a gyönyörű tervvel ünnepli Winter Lajos az ő hatvanadik évét. Szebb, mint. a leg­ékesebb köszöntő. És főleg: hasznosabb. Molnár Jenő dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom