Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)
1930-11-27 / 271. (2492.) szám
A nagy moszkvai látványosság (ap) Prága, november 26. A függöny fölmegy. A Jupiter lámpák ráki bö főnjében megjelenik a bét vádlott és a Szakszervezeti Ház teatráliöan elrendezett birói emelvénye előtt, lehajtott fejjel l>e> vallja, bog}' osztály árulást követett el, ha* i iáit érdemel és önön büruhödésével meg j akarja váltani a szovjetet, a mindenkori el- j lenforradalmaktól. Mint a jó orosz filmeken i szokás, a vádlott-szereplők arcán nincs fes- ■ ték, mert — Eisenstein, a nagy orosz fűm- \ rendező mondotta e szaraikat — „a ezen ve- j dések, áz eltűrt kínok és megaláztatások' rettenetesebb vonásokat parancsoltak az ar- j colira,- mint bármely sminkeiiö-tudős4'. Ram- i sin, a fővádlott, mazochista kéjjel két és fél óra hosszat szónokol bűneiről és szavait a rádió ötvenmillió embernek továbbítja. A nagy látványossági por első napja véget ©r, a teátráli's kulisszákat levonják, a jupiter- iampákat eloltják, a rádiót leállítják és a turnusokba szervezett hallgatóság valami szörnyűséges katarzisszal a szivében vonul el e modem, a technika minden vi vmányá-! val megszervezett valóéág-szimházbői Holnap uj előadás, uj közönség számára, Nem akarunk érdemlegesen foglalkozni a nagy moszkvai pörrel, amelyben azzal vádolják az „ipari párt'4 tagjait, hogy francia segítséggel szabotálták az ötéves tervet és a szovjeikormány megbuktatására törekedtek, csupán a pör megrendezéséről kívánnánk megemlékezni, mert a legobjektivebb figyelő is kénytelen elismerni, hogy a propaganda olyan hipertrófiáját jelenti, amelyhez hasonlót hiába . keresünk az európai „elvete- mffiT „osztálybiróság“ történetében. Lehet, hogy az ipari párt tagjai tényleg bűnös dolgokat követtek el s a francia militarizmus kis Mars-isteneiről és „Poincaró-la-guerré"- ről ugyancsak föltételezzük, hogy háborút szítottak, ami elítélendő dolog. He ha Rsm- siuék bűnösök, büntessék meg a szerencsétlenekét és ne rendezzenek komédiát az eseményből Ha vis'szalapozzuk a történelem lapjait, megállapíthatjuk, hogy a moszkvai pör megrendezésében, teáfrális voltában, nyilvános felvonulásaiban szakasztott mása vagy hipermodern kiadása a spanyol inkvizícióknak, .ahol .ugyanez a nyilvános propaganda, ünnepélyes megrendezés és a kor színi effektusainak kihasználása jellemezte az auíodafébat, amelyeknek célja ugyanannak a katarzisznak kivívása veit, mint most a moszkvai pörnél. Még a mazochista kéjjel tett önvallomások sem hiányzottak akkor. Olvassuk Kyrilenko-Torquemada vádiratát a Móskauer Rundsdhauban, elismerjük, hogy mestermű és a. bűnösség „nyilvánvalók De minek a viviszekció, a szegény emberek szellemi megkmoztatása? S az intelligens embereiknek különös .meggondolásra ad okot az „ipari párt" szovjetéi lenes működése, mert kitűnik belőle, hogy azok a mérnökök, professzorok, szakemberek, szervezők, vezetők, akiknek a szovjet büszkén hirdetett nagy gazdasági, ipari és kulturális fellendülését köszönheti — nyolcvan százalékban az illegális párt tagjai voltak s nélkülük fejlőaésről, eredményről, szervezettségről ma nem igen beszélhetnének Szov- jétorószorszagban. Ez a paradoxon meggondolásra ad okot s arra késztet, hogy kritikus szemmel figyeljük a moszkvai „valőság- szi niház“ sziveit ép© előadásait. Hanssin tanár szenzádás vallomást tett a moszkvai „látványossági per” első napján Poincaré intézte a szovjetellenes intervenció előkészítő munkáját? — A francia vezérkar „©rasz bizottsága" — A vádlott mindent bevall — A szovjet szinltázat csinál a hazaárulás! ptrbii Moszkva, november 26. Tegnapi számunkban jelentettük, hogy a szovjet fővárosában megkezdték a Kamiin tanár és társai ellen indított hazaáru lási port. Ram- sint és társait azzal vádolják, hogy a szovjet gazdasági életének szabotálására törekedett és francia segítséggel a szovjetrend- szert meg akarta, dönteni. A nagy látványossági port óriási külsőségek között folytatják le, a vádlottak bevonulását például jupiter-lámpákkal világították meg és a munkások között látogató csoportokat szerveztek, hogy minél több ember meghallgathassa a tárgyalásokat. A port ugyanis elrettentő népéként akarják állítani a szovjet közvéleménye elé. Ma Ram sin tanárt hallgatták ki, aki bevallotta, hogy a francia vezérkar 1927-ben nagy katonai intervenciót Tervezett, amelynek 1928-ban kellett volna megtörténnie. A terv kivitelét azonban évről-évre halasztották. Ramsín 1928-ban Parisban volt, ahol Riabusinszki orosz származású francia nagyiparos közölte vele, hogy Poincaré és Rriand az intervenció mellett foglalt állást. Később Ramsín megtudta, hogy a francia dalmi kísérletek meddőségét. Az öt éves tervet vezető mérnökök és technikai erők, vezérkar katonai bizottságot nevezett ki az intervenció kidolgozására s a bizottságban angol-lengyel tagok is részt vettek, valamint Lukomszki orosz tábornok. Franciaország katonai tanácsadókat és repülőgépeket ígért, de véleménye szerint elsősorban Romániának, Lengyelországnak és a /'balti államoknak, és a külföldön élő fehéroroszoknak kötelessége, hogy háborúba szánjanak. A megvádolt ipari párt 1928-ig három és fél millió rubel támogatást kapott, azóta újabb 1,600.000 rubel érkezett Oroszországba. Ram sin vallomását egész Oroszországban rádión továbbították. A tanáron kívül a hét többi vádlott is bevallotta bűnét- Vallomásukból kitűnt, hogy az úgynevezett ipari pártot 1925-ben alakították és 1929-ben már kétezer tagja volt, A pári áljául a polgári demokrata kormány megalakítását tűzte ki. Jellemző, hogy a legtöbb mérnök és az orosz ipari föllendülés legtöbb vezetője az ipari párt tagja volt. A Tass jelentése szerint Ramsin tanár vallomását a következő szavakkal kezdte: — Nem akarok védekezni, mert világos, hogy árulást követtem el. Azt akarom, hogy ez a pör napfényre hozza az igazságot és mindenki előtt bebizonyítsa az ellenforra- aklk ma Szovjetoroszország gazdasági fellendülését intézik, téves felfogásokból kiindulva alá akarták ásni a szovjetunió szocialista kiépítését és azt kívánom, hogy ez az aknamunka örökre megszűnjön. Ramsin ezután a párisi orosz mémökcen- trumiól beszól, majd beszámol az úgynevezett, párisi konferencián történt eseményekről, Ramsmon kívül ezen a konferencián több más orosz is részt vett és Laricsev beszámolt rajta az orosz petróleum ipar állásáról. A konferencia elhatározta, hogy a külföldi hatalmak intervencióját Oroszország belse jóben előkészítik, Ugyanakkor megalakul í az úgynevezett kereskedelmi és ipari ko mité, amely a szabottáló és felforgatásra törő ipari párt párisi bizottsága volt. Vezetője, Demisszov többször megjelent Poin cárénál, akit megnyert az intervenció gon dolatának. Később a francia vezérkar is foglalkozott a tervvel. Poincaré mindenek előtt azt kívánta, hogy az ipari párt fokozott mértékben dolgozzék Szovjetoroszor szág belső szétbontásán és szabotálja az öt éves tervet. A francia vezérkar Janin tábornok vezetése alatt külön bizottságot alakított az orosz kérdés tanulmányozására s ez a bizottság több konferenciát tartott, amelyen a francia és a külföldi tábornokok megállapodtak abban, hogy az intervenciót a francia vezérkar vezeti Anglia támogatása mellett A nagy látványossági pör tárgyalásán résztvevő közönség feszült figyelemmel hallgatta Ram sín vallomását, amely két és fél óráig tartott. Ramsin holnap folytatja vallomását. A légi flotta fejlesztését követeli Kramár a képviselőhöz költségvetési vitáiéban A nemstiagyar szónokok közül Ivánka, Kártyák és Kramár beszéde kellett föltünést Prága, november 26. A. képviselöház tegnapi ülésén befejezte a költségvetés általános tárgyalását. Az általános vitában, mint röviden jelejtettük, fölszólaltak. Ondercso, Szlavicsek, Stribrny, KaMna, Winter, Ivánka, Kártyák, Jabloniczky és Srba képviselők, Ivánka szlovák nemzeti képviselő kifogást emelt az ellen, hogy a költségvetés nem felel meg annak az elvnek, hogy a köztársaság gyöngébb országrészeit: Szlovenszkót és Ru- szinszkót erősebben támogassák, Egyenesen megrémítő a helyi patriotizmus, vagy helyesebben a lokálifi egoizmus, amely a folyók hajózhatóvá tételét szolgáló vizalap létesítéséről szóló javaslatban jut kifejezésre. Habár Csehszlovákia a Duna mentén és Keleten kell, hogy keresse piacait, mégis minden folyószabályozási invesztíciót az Elbára és a Moldvára fordítanak. A csehek panaszkodnak a szlovenszkói autonómista mozgalomra. Ez az autonómistd mozgalom azonban természetes következménye a prágai centralista körök politikájának, amely nem fordít figyelmet Szlovenszkó sürgős gazdasági szükségleteire. Az autonómia nem jelent gazdasági orvoslást, amely el tudná hárítaná a köztársaság keleti és nyugati részei között lévő gazdasági diszpatitást, sőt ellenkezőleg, az államnak autonóm országrészekre való fölO'Sztásával verseny támadna az országrészek között és a gazdasági disz- paritás még növekednék. Autonómiára nincs szükségünk — úgymond —, ellenben -követeljük, hogy az állam kormányai okosan valósítsák meg azt az elvet, hogy Szlovenszkót a történelmi országrészekkel egyenlő gazdasági és kulturális nívóra emeljék. Az egység megköveteli, hogy az erősebb fél támogassa a gyöngébbet. A gazdasági diszparitás megszüntetése érdekében célszerű lenne, ha a kormány rekonstrukciója alkalmával a közmunkaügyi és vasutügyi tárca szlovák szakemberek, vagy szlovák képviselők kezébe jutna, A magyar polgártársainkkal szemben igazságos politikát ke." vezetnünk. A magyar intelligencia egy részének ellenséges magatartása miatt nem szabad, hogy igazságtalan kisebbségi politikára ragadtassuk magunkat, sőt .inkább arra kell ráoktatnunk a magyarokat, hogy uj hazájukat őszintén szeressék. A magyar kisebbség legsürgősebb követelése az állampolgársági kérdés rendezése. Mivel államunkban liétszázezerfőnyi magyar nemzetiség él, nem nyom a latban, ha a magyar kisebbség itt, vagy amott néhány ezer fővel növekedni fog. Az állampolgárságot meg lehetne adni minden magyar polgárnak, aki a háború előtt a csehszlovák köztársaság terű létén legalább két esztendeig élt, 'öltévé, hogy kifogás nincs ellene. Sziovenszikó legégetőbb kérdései nincsenek kel lőleg kielégítve a költségvetésben. Nincs rá például indok, hogy a vöröskő—margitfalvi vasútvonal építése olyan tempóban hajtassák végre, ahogy a vasutügyi minisztcnum tervezi. Szinte csodálatos, hogy a némzetvédei mi minisztérium ehhez a tervhez milyen Minő.* közönnyel viseltetik. A tarifapolitika az egyik főoka annak, hogy Szlovenszkón az ipar tönkrement. A szlovén szkói mezőgazda és iparos drágábban szállítja termékeit, mint a történelmi országok mezőgazdája és iparosa. Hogy a szlovén-zl.ti nép elégedetlen a prágai centralizni ássál, az a tizenkét év alatt egymást váltó vasutügyi és közmunkaügyi miniszterek lelkiisme! étét terheli elsősorban. Ivánka végül követelte, hogy Sűoveuszkó részére emeljék föl a kvótát az útalap eloltásánál, mert az*1929-ben elosztott 183 millióból Mai Mámunli 19 ®f«fa* 271. (2492) szám • CstttftrMk » 1930 november 27 Előfizetés) án évente 300, félévre 150, negyed- A i __r »• • • /»• jj • *> , j Szerkesztőség: Prága (1, Panská ulice 12. év re 76, havonta 26 Ké; külföldre; évente 450, SZLOVCJISZKOI €S VllSZlTISZKOl GIIG71ZCK.I PQrtOK. H. emelet. — Telefon! 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 KA „ fítfílitíUni nfini/nnifl ^ ' ja. Prága 1L Panská ellce 12. Ili emelet A képes melléklettel havonként 2.50 K£-val több Főszerkesztői P P telelős szerkesztői Telefon: 34184. Egyes szám ára 1*20 Ki, vasárnap 2.—K£ DjtURÁNY1 LASXLQ FORGÁCfl oEXA SQRGÖHYCIM: HÍRLAP, PRflHft
