Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)
1930-11-20 / 265. (2486.) szám
1990 november 20, csütörtök. 'PRÍCGAlMAfi^ARHlRLaPr 7 A leleplezett bornirtság Prága, november 19. Pozsony város képviselőtestületének tegnapi ülésén olyan események mentek végbe, amelyek megérdemlik, hogy széljegyzetet írjunk hozzájuk. Az történt, hogy az országos keresztényszocialista párt interpellációt terjesztett be a polgármesterhez, amely panasz tárgyává tette, hogy Pozsonyban nem neveztek ki német és magyar népszámláló biztosokat. Az interpellációra a polgármester kitért az érdemleges válasz elől és azt felelte, hogy a népszámlálása biztosok kinevezése a törvény értelmében a politikai hatóságra tartozik s igv a kinevezésbe sem a képviselőtestület, sem annak tagjai bele nem szólhatnak. Ez a polgármesteri válasz igen tanulságos, mert rámutat az itt uralkodó kormányzati rendszerre, amely demokratikusnak mondja magát, a valóságban azonban sűrűn használja a diszkrecionális jogot, amely a demokratikus princípiummal összeférhetetlen. Mert mit jelent a polgármester válasza? Azt, hogy a népszámlálási biztosok kinevezése a politikai hatóságnak szuverén joga, azért felelőséggel nem tartozik és abba senkinek beleszólása nincs. Valóban, a népszámlálási kormányrendelet megadja ezt a diszkrecionális jogot a politikai hatóságoknak és az instrukciók, meg a népszámlálás ügyében megjelent belügyminiszteri rendeletek csupán annyiban kötik meg a politikai hatóságok kezét, hogy a kinevezett biztosoknak az államnyelvet föltétlenül beszélniük kell és kisebbségi vidékeken beszélniök kell a kisebbségek nyelvét is. Az egyik belügyminiszteri rendelet, szó szerint kimondja azt, hogy a népszámláló biztosok személyeinek megválogatásában különösen vegyes nemzetiségű vidékeken őrködni, kell azon, hogy a biztos a lakosság minden rétegének. minden nemzetiségének bizalmát bírja, tehát, hogy nemzetiségi tekintetben se legyen elfogult, ne legyen soviniszta. Ám, amint már most is látható, a járási főnökségek ezt a belügyminiszteri intézkedést nem tartják szem előtt, mert a biztosok sorába bizony olyanok is bekerültek, akik sem a kormányrendelet,, sem a belügyminiszteri rendelet intézkedéseinek nem felelnek meg. Már eddig is bizonyítékokat szolgáltathatunk erre. Utalhatunk a rimaszombati példára, ahol a kinevezett huszonkét biztos között csak öt tud jól magyarul, utaltunk a szepsi kerületre, amelyben a kinevezett biztosok között szerepel Pallai jánold tanító, aki közismerten a vidék legvadabb sovindsztája. Sok más példa is áll már rendelkezésre. Hogy a járásfőnökök nem tartják meg azt a princípiumot. amely szerint a biztosok kinevezésénél tekintettel lesznek á nemzetiségi kulcsra, aminthogy azt Slávik belügyminiszter többször kijelentette, az ni ár országszerte mutatkozó jelenség. Hogy azonban a törvény és rendeietek intézkedéséi ellenére -jártak el a biztosok kinevezésénél. ezért bizony felelőséggel tartoznak úgy a kormányzattal, mint általában minden jogosult tényezővel szemben és éppen ezért a pozsonyi városatyáknak mindem jogcímük meg volt arra. hogy számonkérjék a pozsonyi polgármestertől. vájjon miért nem érvényesültek a kormányrendelet és belügyminiszteri rendeletek intenciói és nyílt rendelkezései a pozsonyi népszámláló biztosok kinevezésében. Ez az egyik kérdés, ami a széljegyzetre kívánkozott. A másik ügy szintén rendkívül tanulságos. A polgármester kitérő válaszát ugyanis csupán a csehszlovák pártok és a szociáldemokraták vették tudomásul, a zsidó-, kommunista- és németpárti városatyák eltávoztak a teremből. A szociáldemokrata városatyák között magyar szociáldemokraták is szerepelnek és Schulcz Ignác azoknak a k eresz téri vszo- •ciaüstáknak, akik mostani magatartását jogosan bírálták meg. ezt kiáltotta oda: —- Ez politika és nem kisebbségi kérdés! A magyar szociáldemokratáknak erre a magatartására. és erre a fényes közbeszólásra keíl- detf. cikkünknek kissé erős címét használnunk. Mondanunk sem kell. hogy a pozsonyi magyar szociáldemokraták újból alaposan levizsgáztak arról, hogy hogyan értelmezik a demokráciát és a. kisebbségi jogokat. A népszámlálási aktus a legelemibb kisebbségi kérdés, erről Schulcz ur is meggyőződhetik, ha csak egyszer végiggondolja a népszámlálás jelentőségét, amelynek alapián állapítják meg.a magyarság nyelv- használati jogának gyakórolhatását. A népszámlálási kulcs alapján érintkezhetik a magva:- proletár anyanyelvén a hatóságokkal. A vagyonos osztálynak nem annyira létkérdése a nyelvhasználati jog. mint a proletárosztálynak, mert. a. vagyonos osztály többnyelvű és módjában áll a jogvédelemnek költségesebb útjait is végigjárnia.. A nyelvhasználati jogától megfosztott proletár azonban menthetetlenül ki van szolgáltatva egy idegennyelvü kapitalizmusnak és egy idegennyelvü bürokráciának. Gyermekeit. nem iskoláztathatja anyanyelvükön és a kultúrában lecsúszott proletár osztálykulivá válik. Ezt. a. tételt Schulcz ur elolvashatja Marx könyvében, ha szabad ideje lesz hozzá. Hogy mennyire ostoba volt a pozsonyi magyar szociáldemokraták magatartása, azt éppen azzal mutathatjuk ki. hogy a német pártok népszámlálási parlamenti bizottságának elnöke. Taub német szociáldemokrata képviselő, aki elsőrendű kisebbségi kérdésnek tartja a népszámlálás Puskával és fejszével felfegyverzett utonátlók Zólyom kőzetében megtámadtak egy személyautót Sorfüzet küldtek a száguldó autó után — A csendőrség keresi a haramiákat Besztercebánya, november 19. (Saját tudósítónktól.) Tegriap délután Zólyom ée Dobronya között az országúton izgalmas kalandon esett át Sugár Frigyes kereskedelmi utazó, egy brünni gyár vezérképviselője, aki inkasázö-köruton volt autóján és nagyobb pénzösszeget vitt magával, Zólyom és Dobronya között az egyik kanyarulatban fejszékkel és puskákkal fel- fegyverzett férfiak állták el az országutat és megállásra akarták kényszeríteni a Zólyom felől jövő személyautót, amelyet a soffőr gyengélkedése miatt maga Sugár Frigyes vezetett. Az utonállók felbukkanása megijesztette a volánnál ülő utazót, aki azonban nem vesztette el lélekjelenlétét, hanem teljes gázt adott és kocsiját egyenesen nekihajtotta az országúton lövésre emelt fegyverrel álló banditáknak. Ezek az utolsó pillanatban félreugrottak a nagy sebességgel száguldó autó elől, majd sortüzet adtak az elporzó kocsi után, de golyóik csak az autó karosszériáját rongálták meg. Az izgalmas úti élmény után Sugár Dobro- nyára érkezve jelentést tett a csendőrségnek, amely időveszteség nélkül járőrt küldött ki az utonállók kézrekerité- sére. A csendőrök átkutatták a terepet, de nem tudtak nyomra akadni s most a szomszédos csendörállomások bevonásával nyomoznak a vakmerő utonállók után. Említésre érdemes, hogy ugyanezen az útszakaszon pár évvel ezelőtt rablógyilkossá- got követtek el egy zólyomi vasúti fő tiszt viselő ellen s a gyilkosokat a mai napig sem tudták megtalálni. Bethlen a magyar zsidóság hazafias érdemeiről Gömbös kecskeméti beszédének parlamenti visszhangja Budapest, november 19. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Gömbös Gyula honvédelmi miniszter Vészi Józsefnek a Pester Lloydban közölt ama panaszára, hogy a vitézi széknek miért nincs zsidó tagja, vasárnap Kecskeméten válaszolt ma gára nézve. Ebben a kérdésben Sándor Pál képviselő ma interpellációt intézett Bethlen miniszterelnökhöz. Interpellációjában többek között a következőket mondotta: Gömbös Kecskeméten a zsidókat mint idegen eleaneket aposztrofálta, tehát vallás szerint ítéli meg a magyar állampolgárokat. Fel kell vetnem azt a kérdést, hogy recipiált vallás-e a zsidóság vagy nem. Papíron van-e meg . a törvény, vagy pedig élő valóság? A vitézi rend alapszabályai egy szót sem szólnak arról, hogy zsidó nem lehet tagja a rendnek. Én büszke vagyok arra, hogy zsidó vagyok, de kijelentem, hogy otthagynám a zsidóságot, ha látnám, hogy nem nemzeti szellemben működik. Gömbös miniszter ur minit ébredő vezér elmondhatta volna beszédét, de mint miniszter nem. Mindent el fogok követni, hogy a miniszter ur elhagyja a helyét, amelyen ül. Az interpellációra Bethlen István gróf miniszterelnök nyomban válaszolt és a következőket mondotta: — Felfogásom szerint vitézség és vitézBrünii, november 19. Beszámoltunk mór erről a szenzációs fogásról, mellyel a briinni rendőrségnek sikerült a legutolsó razziák alkalmával ártalmatlanná tenni az utóbbi évek egyik legreiffinál- tabb betörőjét. Az utóbbi időben mind gyakrabban törtek be nagy ipari vállalatok pénztáraiba s a november 10-iki betörés egy ékszerüzletbe, melyet páratlan vakmerőséggé ’ hajtottak végre, arra indították a rendőrséget, hogy a betörővilágmaik hamarosan véget vessen. A megtartott razziák alkalmával került kézre Nedoimansfcy, a veszedelmes kasz- 6zaíuró is, akit egy lakásban a szekrényből húztak elő a rendőrök. Eleinte tagadott, de a nála talált különböző betótkönyveoskék, ékszerek és értékpapír ok alaposan ellen vallottak. Vallatása további során már kissé beszédesebb lett Nedomansky s eddig 1923 és 1930 között 27 nagyobb betörést ismert be. ügyét, s naponkint interveniál a belügyminisztériumban éppen olyan ügyekben, mint aminő a pozsonyi városházán fordult elő, s mint amelyről Schulcz Ignác egyszerűen kijelentette, hogy nem kisebbségi kérdés. A magyar szociáldemokraták szegényes vezérkarától más állásfoglalást nem is lehetett elvárni. Annyi biztos, hogy egy olyan munkáspárt, amelyet Surányi Lajos, vagy Drab Sándor vezetett volna, ilyen-esztelen, antidemokratikus és kisebbségellenes megnyilatkozásra nem vetemedett volna. Á magyar szociáldemokraták azonban bevetették magukat a csehszlovák deség közt felekezeti szempontok alapján különbséget nem lehet tenni. Egyénileg nincs módomban intézkedni, a vitézi székhez fordulok tehát, hogy adott esetben a sérelmet re p araija. Minden felvételnél megvizsgálják az illető múltját, a forradalmak alatt, különösen a kommunizmus alatt tanúsított magatartását és hogy egyéniségben van-e garancia, hogy helyt fog állni a nemzet szolgálatában. A vitézi rend mindig szem előtt tartotta azt a tényt, hogy a zsidóságnak bizonyos rétege a forradalmakban erősebben volt amgazsálva, mint a többiek. Nem szabad azonban fele kezeteket egymással szembeállítani ée különbséget tenni köztük. Magam is ellene vagyok, hogy egyéni kiválasztás helyett más történjék. Nagyon sajnálom, hogy a honvédelmi miniszter ur e kijelentését megtette. Ezzel tartozom a hazafias magyar zsidóságnak, amely kötelességét megtette mindenkor, a háború folyamán, a bolseyizmus alatt és megteszi ma is. Arra a kérdésre, hogy fölmondom-e Gömbösnek a barátságot, határozott nem-niel felelek. Kijelentéséért ő felelős és remélem, hogy vállalja is a felelőséget. Egy kormány keretében lehetnek különböző nézetek a miniszterek közt, hiszen itt nálunk is vannak legitimisták és szabadkirályválasztók. A miniszterelnök választát a ház minden oldalán nagy tapssal és éljenzéssel fogadták. A ház Bethlen válaszát nagy többséggel tudomásul vette. Beismerte többek között * ssakoloai adóhivatal feltörését is és még más, az utóbbi években fel nem derített vakmerő betöréseket. Úgy látszik azonban, hogy a brünni Sequens-ékszer észoógnél tett látogatás nem Nedomansky számláját terheli, de anélkül is a zsákmány több, mint 800.000 koronát tesz ki. A sikerült betörések után rendszerint Monté Cáriéba hinduit kii idegeit a rulettasztalnál erősíteni. Ha sikerült a rablóit pénzt elkölteni, ismét visszajött, hogy valami nagyobb zsákmány után nézzen. Esete páratlan a kriminalisztika történetében. Hót évig sikerült a Iegvakmerfibb és leghihetetlenebb betöréseket elkövetnie anélkül, hogy még csak a gyanú árnyéka is ráesett volna. Most is csalc az a véletlen juttatta rendőrkézre, hogy a razziák alkalmával barátja szekrényében keresett menedéket s ez felkeltette a gyaniut eilemokráoia. vaskarmai'ba és pápábbak lettek a pápánál. Bechyne csak nemrégiben hangoztatta, hogy a, cseh szociáldemokraták a perifériákon a nyelvhasználati jogot százalékos megkötöttség nélkül kívánják biztosítani a nemzetiségeknek. Scliulczék a nyelvhasználati jogot egyáltalán nem tartják kisebbségi kérdésnek. A leleplezett bornirtság talán fölnyitja annak az egy pár jóhiszemű magyar munkásnak a szemét, akik még ma a szociáldemokraták szekerét tolják. Eljön nemsokára annak az ideje, amikor a magyar munkásság politikai 1 arcainak ez a meddő korszaka csak a múltnak rossz álma lesz. (x.) ne s kezdték viselt dolgait feszegetni. A nyomozás szálai ma már befutották az, egész köztársaság területét s a hatóságok mindenütt lázasan kutatnak Nedomansky viselt dolgai után. A hatóságok különöseu arra fektetnek súlyt, hogy kiderítsék, milyen uton-módon sikerült Nedomanskynek a rablóit értékpapírokat ismét forgalomba hozni. A nyomozás eddigi adatai szerint bankemberek is állanak a háta mögött, akik ezt a kényes üzletet jó haszonért készséggel bonyolították le, s nem érdeklődtek a papírok eredete után. ) Nem lehetetlen, hogy a nyomozás szenzációs adatokkal fog még szolgálni. A nyomozó hatóságok a csekkhivatal egyik tisztviselőjében Nedomansky segítőtársát sejtik, aki az érkező nagyobb pénzküldemények” ről tájékoztatta őt. A gyanút az ébresztette fel, hogy a betörések rendszerint olyan időben történtek, amikor a cég vágj7 vállalat nagyobb pénzszállítmányt kapott. A nyomozás ebben az irányban is folyik. Prága, november 19. A brünni betörő-affér ügyében egy brünni detektív érkezett Prágába, aki Nedomansky vallomását és az eddigi nyomozás adatait a prágai rendőrség elé terjesztette. E vallomásokból kifolyólag a prágai rendőrség is nyomozni kezdett s elövezetett egy biztosítási hivatalnokot és a vele közös háztartásban élő asszonyt. Nedomansky ugyanis vallomásában azt állítja, hogy a lopott értékpapírokat és értéktárgyakat hosszabb-rövidebb ideig ennél a házaspárnál szokta letétbe helyezni. Az elővezetet tházaepár vallomásából azonban kitűnt, hogy ők semmiféle összeköttetésben nem állottak Nedomanskyval 6 annak vallomása költött. A házaspárt a kihallgatás után elbocsátották. A prágai rendőrség eddig semmiféle jelentést nem kapott arról, hogy a csekkhivatal egyik tisztviselője Nedomansky segítőtársa lenne, jtd- dig a brünni rendőrség sem kért ez ügyben felvilágosítást. Nedomansky bírniajetrömán az egész köztársaság nyomozóhatóságai lázasan dolgoznak. —— 11—Hímig iiinrniirrm—^^rTrrm-mnni ---------* Há rom és fél évi börtönre ítélték, mert megölte a falu rémét Eperjes, november 19. (Saját tudósítónktól.) Tegnap tartották az eperjesi esküdtszéki ciklus első tárgyalását, amelyen J&skó János húsz éves miklósvágási legényt vonták felelősségre halált okozó testi sértés bűntettéért. Az inkriminált bűncselekmény ez év júniusában történt a miklósvágási kocsmában, ahol táncmulatságot tartott a fiatalság. Amikor a hangulat elérte tetőfokát, megjelent a mulatozók között Onofrej Mihály negyvenöt éves gazdálkodó, akit egész életmódja és múltbeli garázdálkodása, valamiint brutális természete miatt a falu rémének neveztek. Midőn megjelent a kocsmában, egyszerre nyomott lett a mulatozók hangulata és előrevetette árnyát a készülő botrány. Pár percnyi ott-tartózkodás után Onofrej már bele is kötött Jaskó Jánosba, egy szempillantás múlva egymásnak rohantak, tumultus keletkezett és jajkiáltás hallatszott Onofrej késsel a hátában támolygott ki a kocsmából, az udvarra vonszolta magát, ahol segitség híján pár perc alatt elvérzett. Mint az orvosi vizsgálat megállapította, amugysean lett volna megmenthető, mert a kés pengéje fő- ütőerét sebezte meg. Az esködtbir óság a késő éjszakai órákig tárgyalt és reggel négy órakor hirdette ki ítéletét. Bűnösnek mondták ki Jaskó János vádlottat és három és fél évi börtönbüntetésre Ítélték. Az állaimügyész megnyugodott, a védő semmiség! panaszt jelentett be. Szlovenszkón is „ a Erűimben lefülelt kassza faró Nedomansky hét éven át folytatta üzelmeit, s csak most került rendőrkézre — A csshhhivatal egyik tisztviselőjének áLitólagos szerepe 4 jrjEL gj™ ^ H f?flew-V©!rSx, &«m<s!©sa, Paris táncufcBpnsá&anft a jyjgj Hí H §jj% ü ©S világvárosi stílusban és a legkönnyebb Bteiötíassal
