Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)
1930-11-09 / 256. (2477.) szám
WW Komnbwr >, wfenp. 'PBZ^MXGÍSRHITOiSK s Hegedűs Lóránt a dunai államok vámuniójáért Beszélgetés a volt pénzügyminiszterrel Csehszlovákia, Magyarország és Ausztria rokonválságának a megszüntetésérői — „Európa politikai problémája a Duna- probléma megoldása nélkül nem oldható meg<( Budapest, november elejém. (AF.U.E kiküldött munkatársától.) Néhány évvel ezelőtt a betegágyánál látogattam meg Hegedűn Lórántot. Emlékszem, milyen megdöbbent hatást tett akkoriban rám a fizikailag teljesem elerőüenedettnek látszó nagy államférfi szinte csodálatosan csillogó szellemi frissessége. Ma ez a szellemi frissesség újra párosult a régi mozgékonysággal Hegedűs Lóránt egyike Budapest legelfoglaltabb embereinek. Mint a TÉBE elnöke, mint a Pesti Hírlap reprezentatív cikikirója, mint a református egyház világi vezére és prédikátora, mint a Rotary Club elnöke s mint a magyar pénzvilág kiemelkedő tekintélye három elfoglalt ember munkáját végzi egyszerre. Amerikai gyorsaságban folyik az itt leközölt interjú is. Még mielőtt beérkezett volna az irodájába, ott ültem az előszobájában. Néhány perc múlva megérkezett, siető léptekkel nyújtja a kezét, magával von a zöld- párnás dolgozószoba felé, közben jobbra is, balra is türelmet kér a várakozóktól, sietés közben dobja le a kabátját, leültet, léül, beszélget, kérdez, közben engedőimet kér az egyszerű aludt tejes reggeli elfogyasztására, átveszi a beérkezett reggeli postát, kezembe nyomja az akkor érkezett Prágai Magyar Hirlapot (mosolyogva mondja: minden reggel elolvasom), mig most én lapozgatom, siető ujjakkal tépi fel a leveleket, villámgyorsan átfutja, aztán hirtelen felém fordul: — Tehát parancsoljon velem, mi a kérdése? — Talán gazdasági kérdésekről, Kegyelmes uram, a csehszlovák-magyar közeledésről, különös tekintettel a küszöbön álló kereskedelmi szerződés-tárgyalásokra. Egy pillanatig maga elé meredt, aztán elgondolkozva kezdte el: — Szívesen veszem ezt a kérdést e szívesen válaszolok rá, mert súlyt helyezek arra, hogy az ebben a kérdésben elfoglalt álláspontomat Prágában megismerjék. Sajnos, az idén nem tudom megvalósítani azt a vágyamat, hogy ismét Prágába mehessek, holott most két éve, a Rotary Club prágai ülésezésén örömmel láttam, hogy az ottani gazdasági körök is iszivesen fogadják felszólalásomat. Amiért én most Budapesten is é3 Prágában is küzdeni fogok, az az eszme, amely a három dunai államnak, Magyarországnak, Csehszlovákiának és Ausztriának gazdasági közösségét szolgálja. Célom egy vámskövetség létesítése lenne, miután — úgy hiszem — vámuniót közjogi okokból egyik állam sem vállalna, — A trianoni békeszerződés világosan kimondja, hogy a nagyhatalmak nem tesznek kifogást az ellen, hogy ez a három állam olyan vám közeledést hozzon létre, amely más államokra nem vonatkozik. Igaz, hogy a trianoni szerződés e pontjának érvényessége öt évre volt korlátozva s ez ma már elmúlt, azonban világosan erre mutat — a még mindig időszerű — nagyhatalmi utasítás is, amely megjelöli azokat az utakat, amelyeken haladnunk kell, ha az európai békének általunk kitűzött nagy céljait akarjuk szolgálni. Ezért rendületlen meggyőződésem, s nem hiszem, hogy bárki bármit felhozhatna ezzel szemben, hogy Európa politikai problémája a Duna-pro- bléma megoldása nélkül nem oldható meg. Már pedig a Dunamedence gazdasági problémáját senki más nem oldhatja meg, mint a Duna mentén lakó népek. A három dunamenti állam: Csehszlovákia, Magyarország és Ausztria a volt osztrák- magyar monarchia idején, évszázadok során megszokták és kiépítették a közös gazdasági munkát és kiegészítették egymást. Ha ők hárman meg nem alkotják ezt a természettől összetartozó gazdasági csoportot, Milánó, november 8. Polverelü képviselő, a Popolo dTtalia egyik munkatársa, aki Mussolini személyes jó barátja, lapjának mai számában óriási cikket ir a franciák fegyverkezéséről, különösen a határ- menti erődítésekről. Ugyanakkor beszámol Franciaország keleteurópai csatlósainak fegyverkezéséről is. Polverelü szerint a franciáik az olasz alpesi határ mentén hétszeres erödvonalat építenek. A nizzai táborból könnyen az olasz alpesi erődítmények háta mögé kerülhetnek. MiLondon, no vöm bor 8. Londonból jelen- tik: A Times balkáni levelezője Francia- országnak jugoszláv-barátságáról hosz- szabb cikket közöl s abban egyebek köugy kívülálló államok, mint Jugoszlávia vagy Románia, hiába fognak bármiféle nemzetközi kereskedelmi szervezetnek alakításával kísérletezni, nevezzük agrárblokknak, vagy bármi másnak, ők csakis akkor kapcsolódhatnak bele a közös szervezetbe, ha MfondosaazdaMzary szappanja.. Angol vélemény Jugoszláviáról előtt a népszövetségi paktum végleges döntést hoz a lefegyverzési kérdésben, Franciaország biztosítani akarja hegemóniáját a kontinensen és a Földközi tengeren. Olaszország (sohasem fogadhatja el azt a földiközitengeri helyzetet, amely háttérbe szorítja védekezési lehetőségeit és elsősorban csak Franciaország biztonságára gondol, mig lehetetlenné teszi Olaszország élelmiszerrel való ellátását és a római kormányt diplomáciailag" nem respektálja. zött a következőket Írja: Az osztrák-magyar monarchia összeomlása óta a nagyhatalmak irtóznak attól a gondolattól, hogy a Balkánon nagyobbfajta államalakulat kikristályosodjék. A francia politika főpontja évek óta Jugoszlávia. A franciák pénzügyileg és katonailag is támogatják Jugoszláviát. Ellenben ők voltak azok, akik 4925-ben a ma- gyar-jugoszláv egyezményt csirájában elfojtották. Mussolini eleven politikájának és Magyarország iránti barátságának a következménye az, hogy Olaszország valóságos hálóval vette körül Jugoszláviát. Esetleges háboríts konfliktus esetén az albán csapatok bármikor elvághatják a szerbeket Szalonikitől, az olaszok északról szorongathatják Jugoszláviát s ez még mi hárman már rendben vagyunk egymással. Ha azonban a három dunai állam közül cs&k egy is kimaradna ebből a blokkból, úgy a dunai államok gazdasági problémája továbbra is megoldatlan marad, a távoli jövőbe halasztódik a jugoszláv-román vámpolitikai megoldás is és — mondanom sem kell — az egész páneurópai gondolat megvalósulása is a messze jövő utópiái közé távolodnék. Szenvedély esen hiszek abban, hogy mind a három állaim eminens gazdasági érdeke megköveteli ezt az általam sürgetett megoldást Nem hiszem, hogy akár Prágában, akár Budapesten, akár Bécsbea akadna józan bankár, kereskedő, iparos, akár mezőgazda, aki vállalná a felelősségei azért, hogy akadályokat gördítsen a nagy cél elérése elé. — Ha pedig akarjuk, hogy megvalósuljon, akkor elsősorban a politikai előfeltételeket kell megteremteni hozzá, aminek első pontja az, hogy Prága és Budapest értsék meg végre egymást. Amíg ez nem következik be — ennek politikai előfeltételeiről feleslegesnek tartom beszélni — addig hozzá sem lehet nyúlni ehhez az annyira fontos kérdéshez. — Ha azonban Budapest és Prága megértik egymást, és közösen belnvitálják a blokkba Ausztriát is, akkor ez a két kormány egész Európának, de elsősorban Franciaországnak nagyon értékes szolgálatokat tenne, mert azáltal Ausztria számára is megoldódnék az úgynevezett Anschluesprotblem. Csehszlovákia és Magyarország ugyanis együttesen elég erősek ahhoz, hogy Ausztria gazdasági érdekeit kielégítsék e ezzel visz- •szavezessék őt ahhoz a gazdasági orientációhoz, amelyet a Duna folyása szab meg. — Mennél később jönnek rá az érdekelt államok erre a természetadta igazságra fejezte be Hegedűs Lóránt az érdekes nyilatkozatot — annál több nehézséget kell majd elhárítani a megoldás utjából. Buoeuzás után még egy üzenet tolmácsolására kért meg a volt pénzügyminiszter: — Kérem, írja meg, hogy az az óhajom, hogy a most meginduló csebszlovák-magyar kereskedelmi szerződési tárgyalásokon a csehszlovák kormány képviselői ne álljanak elő olyan — esetleg a közvéleményük előtt pillanatnyilag népszerű — követelésekkel,' amelyek veszélyeztetik ennek a nagy gonJ dolatnak, a csehszlovák-magyar gazdasági j közeledésnek a közeli megvalósulását. Egy lelkes, igazi pacifista ideális gondolkodását tükrözteti vissza Hegedűs Lóránt nyilatkozata. Ilyen becsületes idealistákra minden országban szükség van. Sándor Dezső. Magyarországgal szemben h védekezni volna kénytelen. A lap levelezőjének nézete szerint tagadhatatlan, hogy a Balkánon van háborús veszély. Ez ellen Jugoszlávia már most védekezni törekszik. ——- imiwp iiiniill Ilin iiiiiiiii mm ...bt iminiOT—i A jugoszláv sajtó Bethlen ankarai útjáról Zágráb, november 8. A jugoszláv sajtó még mindig élénken kommentálja Bethlen miniszterelnök ankarai útját. A belgrádi Politika azt írja, hogy a görög-török szerződés senki ellen sem irányul. A lap azt ajánlja Magyarországnak, hogy a Balkán-szövetség megalakításához csatlakozzék. A Jugo~ slovenski Glasnik utal arra, hogy Bethlen ankarai revizionista kijelentései Mussolini és Michalakopulos érdeklődését is felköltötték. A magyar miniszterelnök utjának következményei éppen ez okból a jövőben is állandóan figyelemmel kisérendők. A középeurópai agrárállamok uiabb konferenciája Belgrád, november 8. A jugoszláv kormány a magyar, lengyel, bolgár és román kormányokat meghívta a Belgrádban november 10-én tartandó konferenciára. A konferencia tárgya: állásfoglalás a gabona- értékesítés közös megszervezése ügyében. Egyes hírek szerint a jugoszláv kormány konkrét indítványokat fog előterjeszteni e kérdés rendezése céljából. Budapest, november 8. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A jugoszláv kormánynak a meghívása már Budapestre érkezett s a magyar kormány elhatározta, hogy a konferencián résztvesz. A magyar kormány kiküldöttei valószínűleg holnap reggel utaznak Belgrádba. Olasz leleplezések a franciák háborús készülődéseiről Hétszeres erődvonal az Alpesekben - A franciák katonai hegemóniája D J3 (HJ 8 biztosan meggyógyítja mételykóros 8 HP S B marháit, juhait Kapható minden gyógyszertárban BROSCSONTU ÁLLATOKAT nevel ha a takarmányhoz PEKK D-VITAM N7 KEVER í Nélkülözhetetlen malacoknál, hízóknál teheneknél, borjaknál FöleiraSiat: 8 MEB39Cia-BI^MISÍAVA |
