Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)

1930-11-08 / 255. (2476.) szám

1830 november 8, szombat »K«<«aMAfiteiiHnaiHPí n KóZCÍAZDAÍAűT , ^wwpwrnwi'iiHiii mm»BBBIBBg­A ruszínszkői állami erdőgazdálkodás brililráia Hokky Károly képviselő költségvetési KfSlIndJCi bizottsági beszédében Prága, november 7. Hokky Károly, a rujszin-szkói magyareág orezá- goe ke ree z t é n ye z o c ial is ta párti nemzetgyűlési kép­viselője a földművelésügyi tárca bizottsági vitája során elmondott beszédében részletesen foglalko­zott a ruszínszkői állami erdőgazdálkodás ügyével is. Közérdekű beszédének e részét kivonatosan az alábbiakban közöljük: Közismert, hogy az utóbbi 2—3 év óta a cseh­szlovák, de egyáltalában egész Középeurópa fake­reskedelme és faipara soha nem létezett válsággal küzd, mely válság máris katasztrofális bukásokhoz vezetett. Maga a kormány német félhivatalosa is azt közli, hogy „Az utóbbi napokban ^számos ezlo- venszkói fanagykereskedő cég beszüntette a fize­tést. Jól értesült körökből nyert információk sze­rint a fakereskedő cégek 15 százaléka fizetéskép­telen. A közeljövőben újabb fizetésképtelenségek bejelentésével kell számolni". Maga a ruszínszkői „LATOR1CA", ez a dédelgetett kedvence az erdé­szeti vezérigazgatóságnak 1928/29. évi üzletévét 5,471.640 kor. veszteséggel zárta le. Az óriási költ­séggel létesített állami fűrésztelepek vagy teljesen állanak, vagy túlméretezett kapacitásuknak alig elenyésző mértékig dolgoznak, magánfürészek pe­dig majdnem valamennyi kénytelen volt üzemét beszüntetni. Az állami erdők vezetőségének esztelen kon= junkturális túltermelése következtében milliókat érő fatömegek hevernek eladatlanul a raktá­rakban, mert kereslet hiányában majdnem az összes árve­rések eredménytelenek maradtak. Lengyelország, de még inkább Oroszország szin­te kimeríthetetlen erdei elárasztják eddigi piacain­kat, ezek áraival lehetetlen konkurrálni, de külön ben i6 az általános fadekonjunktüra folytán az 1926—1928. évek 240—260 koronás köbméteren­kénti árai máris 140—150 koronára szállottak le, de még ilyen árak mellett sem akad vevő. Mindenki látja ezeket az állapotokat, a vezér- igazgatóság mégis a kezelése alatt álló összes ál­lami erdők és birtokok 1931. évi kiadásit 750 millió 81.700 koronával, bevételeit 822,205.600 ko­ronával irányozza elő, tehát 72,123.900 korona tiszta jövedelmet mutat ki. Az 1931. évi költség- vetésben történik elsőizben, hogy képviselőink ie= mételt sürgetésére és követelésére az erdészeti ve­zérigazgatóság végre a ruszinezkói állami erdők költségvetését, — a történelmi országokétól elkü­lönítve — mutatja ki. Eszerint a három ruezin- szkói erdőigazgatóság 1931. évi költségelőirány­zata a következő: K« Uzhorod-üngvár: Bevétel 31,227.700 Kiadás 30,557.500 Tiszta jövedelem 670.009 Bustina: Bevétel 38,648.300 Kiadás 38,373.700 Tiszta jövedelem 5,274.600 Rahovó: Bevétel 49,199.800 Kiadás ______42,154.100 Tt ezta jövedelem 7,045.700 Az autonóm Ruezinszkó tulajdonát képező, ösz- szeeen 634.000 kot. hold terjedelmű erdők és hava­sok 1931. évre előirányzott tiszta jövedelme tehát 12,990.500 koronát tesz ki. Hatalmas számok, de I amelyekre szintén el lehet mondani hogy „Igno- tes faíKfc. nőt is cet derteai". A jövővel is törődő gazdálkodás mellett, a mai ▼álságos vteaonyok alatt az állami erdőkből ezt • jövedelmet előteremteni alig lehet Iga* agyán, hogy az erdőgazdaságban kömmyű átmenetileg nagy jövedelmet produkálni. Csak egy konjunktúrádé esztendőben meg kell támadni az erdő fatőkéjét, ahelyett, hogy csak az évi nővedéket — tehát az erdőállomány kamatját — használnánk ki De hogy ez az eljárás az erdő ki- pusztítására és az utódok megkárosítására vezet, az csak egészen természetes. Hogy tehát csak némileg is meg lehessen Ítélni az erdészeti vezérigazgatóság gazdálkodásának szakszerű voltát, nélkül öz he tétlenül szükséges nemcsak » pénzbeli eredményeket ismerni, hanem ismerni a* állami erdőkben az illető számadási évben termelt és eladott fának mennyiségét és választékát te. De & vezérigazgatóság a költ­ségelőirányzatában éppen ezt a legfontosabb té= nyezőt mellőzi Eme vonatkozólag a CA.RPATHIA. a fatemnelők és faiparosok országos szövetsége 1929. évi április hó 21-én tartott közgyűlésén a hi­vatalos titkári jelentés nyíltan megállapította, hogy az évente termelt faanyagok és választékainak részletes közzététele nélkül, az erdészeti vezér- igazgatóság fényes jövedelmet kimutató „bi- Janca“ csupán házszámok. Az állami erdészet teljhatalmú Vezetősége emellett nem elégszik meg az erdőgazdaság tulajdonkép­peni feladatával. — az erdőket nevelni, gondozni, okszerűen kihasználni és azután a termelt nyers­anyagot további feldolgozására és forgalombabo­dékig saját — állami — ipartelepein dolgozza fel és a saját raktáraiban, saját közegeivel eszközli még gyártmányainak detail eladását is. Természe­tes, hogy az ilyen, — minden józan közgazdasági elvekkel és minden gyakorlati tapasztalattal ellen­kező eljárásával, — az állam mint a legnagyobb erdőbirtokos mo= nopolizálva az egész fakereskedelmet, a régi autochfon fakereskedelmet megbénítja, sőt tel­jesen tönkre is teszi. Egyik állami erdészet sem konkurrál saját adó­fizető kereskedőivel. Csehszlovákián kivül egye­dül Lengyelország kezdte meg megalakulásának mézesheteiben óriási erdeinek faanyagát ezintén az utolsó forgácsig saját állami ipartelepein és saját állami hivatalnokaival feldolgozni és értéke- siteni. De éppen a legutóbbbi hetekben közölték, hogy az állam által épített nagyszabású faipar- (fürész)-t-elepBket a magánipar és kereskedelemnek adja át. Mert belátták. — amit különben régi ta­pasztalatok is igazolnak, hogy az állami erdészet szervezete, de egyáltalában az egész állami gépezet kereskedelmi működésre nem alkalmas. Hiszen éppen a legutóbbbi kritikus évek tapaszta­latai igazolták, hogy az a máramarosi fakereske­dő, aki kié zsidógyerek kora óta a famanipuláció- nál dolgozott és abban nőtt fel, a fakereskedelera- ben és az értékesítésben 100-ban legalább is 90 fórt adhat az államerdészet akár három doktori oklevéllel bíró „obchodni" (kereskedelmi) refe= renseinek. Kézzel foghatóan demonstrálja ezt a tényt maga az erdészeti vezérigazgatóság 1929. évi zárszámadása, amely kimutatja-, hogy az 1929. évben az állami faipartelepi fűrészek a költ- ségvetésileg- előirányzott bevétellel szemben 10 millió 41.168.20 koronával kevesebbet jövedelmez- Ha tehát a kedvező konjunktúra évében az er­dészeti üzemek ilyen bevételi hiánnyal dolgoztak, akkor igen nagy optimizmusra — vagyis inkább teljes irrealitásra vall — ezeknek az állami üze­meknek jövedelmét az 1931. éri előirányzatba 7,045.700-ra beállítani, mikor előrelátható, hogy a fakereskedelemben uralkodó katasztrófáiig dekon­junktúra még csak fokozódná fog. Ugyancsak minden kereskedelmi előrelátás hiá­nyára vall az a körülmény te, hogy éppen most az államerdészet Scavniökán (besztercebányai er- dőigozgatÓBágboa) 9,000.000 korona költséggel egy, a félhivatalos ismertetés szerint „nooh nie dagewesen" modern óriási fűrésztelepet épített, melynek jövedelmezősége a hivatalos számítások szerint pedig olyan kitűnő, hogy a 9,000.000 ko­rona költséget önmaga a saját jövedelméből, illet­ve a racionalizálás által elért évi 1,558.000 ko­ronái???) megtakarításból 8 év alatt amortizálni fogja és azonfelül még meghozza a rendes évi tiszta jövedelmét! Hogy ez a hivatalos jövedelmezőségi számítás olyan ideális kereskedelmi és üzemi feltételeken alapul, hogy az ilyen kalkuláció alapján egyetlen reális kereskedő sem merne egy sokmilliós ko­ronás invesztícióba belemenni, azt a szlovenezkói faiparosok és fakereskedők országos szövetségé­nek nagyszámú tagjai, akiknek az erdészeti vezér- igazgatóság ezt a csodaintézményt 1930. évi április hé 15-ón kellő bengáli fény és bankett kíséretében bemutatta, valamennyien enyhangulag — persze csak úgy egymásközt — mind megállapították. De hát a látottakból a vendégek ©1 voltak ragadtat-' va és ezáltal a 9,000.000 korona állanti pénzből épült telep teljesítette is feladatát. Mert amint az erdőigazgatóság által kiadott hivatalos ismer­tetője kiemeli, „A SéavnJókai nj fűrész létesíté­sének célja nem csak az volt, hogy racionáli­san dolgozzék, hanem egyúttal, hogy reprezen­táljon is“. A „reprezentációs" költségeket fizetik majd a „korlátolt és maradi" magyar erdészet által év­századokon át nagy gonddal és takarékossággal kezelt és gondozott állami erdők fatermelésével. Képzelhetni, hogy az ilyen modern, túlmérete­zett fűrész milyen konkurrenciát csinál saját adó­fizető polgárainak! Hogy egyébként is milyen „ke­reskedelmi" szellem uralkodik az állami erdők vezetésében, arra jellemző eset, hogy amidőn ez év junius havában a legtekintélyesebb szloven­ezkói faiparosok a fapiacon uralkodó árchaosz megszüntetése végett közösen a mai piaci viszo­nyoknak megfelelő „irányárakat" állapították meg, két hétre reá a besztercebányai erdőigazgató­ság egy uj árjegyzéket bocsátott ki, mely a fenti hivatalos „irányárakkal" szemben 20, sőt 40 szá­zalékkal olcsóbb árakon ajánlja fűrész-anyagát. Tisztelettel kérem a Miniszter urat, vagy szüntesse be egészen az erdészeti vezér- igazgatóságot, vagy helyezze szigorúbb ellenőr­zés alá, mert a mai ellenőrzés tiszta humbug. Egy ember­nek 7—-800 millió állami vagyonnal így manipu­lálni nem lehet. A fent vázolt kereskedelmi kísér­letekkel hagyjon fel a vezérigazgatóság, vagy a minisztérium, amíg súlyos veszteségek nem jelzik e vállalkozás útját, mert ez be fog következni egész biztosan, de ha nem következik is be. az adófizető polgárokkal kocnkurrdl. Ás ipartörvény előkészítésére vonatkozó tárgyalásokat a múlt napokban folytatták. A legutóbbi értekezleten a kormányengedély­hez — koncesszióhoz — kötött iparágak ügyével foglalkoztak. Külön ankét tárgyalta a fogtechnikus iparról szóló intézkedéseket. Az ankét a képviselőház bizottsága számára is kidolgozott egy véleményezést, mert a parlament is most foglalkozik e kérdés ideig­lenes rendezésére vonatkozó törvény javasla­tával. A kanadai Manitoba-bnza Csehszlovákiában te jól terem. A múlt évi sikeres kísérletek uitán emdén mintegy háromszáz csehszlovákiai gazdaság ter­mesztett eredeti kanadai Manitoba "búzát és A-tlsm- tic-buKát. Az őszi vetésű kanadai búzánál három gaz­daság hcktáromk‘ónit 27—33 métermázsa eredményt ért el s a hektolitermily 81—84 kg. volt Emellett a Csehszlovákiában termeit kanadai búza javarészt megtartotta eredeti jó sajátságait A kanadai tava­szi búzával még jobb eredményeket értek el, mert 79 esetben teljesem megtartotta a termés az eredeti jó tulajdonságait Az Uhr in evesen termelt Mani­toba-búzát 155 K-val adták el akkor, amikor a prá­gai terménytőzsdén 142 K-val jegyezték a belföldi ibuzöifaijtákat. A beérkezett jelentések szerint a bel­földön termelt Mán,itoba-buza 95 százaléka alkalmas vetőmagnak. A japán textilipar veszedelmes versenytárs* a csehszlovákiainak- Az utóbbi időben számos oly külföldi piacon, amelyen eddig a csehszlovákiai textilipar korlátlan ur volt, erősen érezhető a ja­pán textilipar komkurrenaiáija. A japán műszaki embereknek és kereskedelmi utazóknak a Libanon környéki Szíriába való kiküildetóse által * japán textiliparnak sikerült ott jó piacot teremteni a nyerecabot és konfekoióáru számára. A konstanti­nápolyi kereskedelmi kamara is igen értékes szol­gálatot teljesített. Japán eddig az ideig akkreditiva ellenében árulja portékáját s most tervbevette, hogy Szíriában francia protektorátus alatt önálló pénzin­tézetet alapít, hogy ezzel is megkönnyítse a japán ipar helyzetiét. A franciák tanulmányozzák az európai vámunió tervét. Pániéból jelentik: Az európai vámunió ta­nulmányozására kiküldött francia bizottság európai tanulmányutat tervez. A bizottság egyelőre négy európai államtól kapott meghívást, hogy látogasson el ezekbe az államokba és tanulmányozza a vám­politikai helyzetet. A bizottság elnöke, Le Trocquer volt pénzügyminiszter, a legközelebbi hetekben sorra látogatja Berlinit, Prágát, Bécset és Budapes­tet Mind a négy fővárosban előadásokat fog tartami az európai vámunió lehetőségéről Amerikai vélemény a háborús adósságok elenge­déséről. Pinehurstból (Észak-Karolina) jelentik: Az acélszerkezetek amerikai intézetének évi közgyű­lése alkalmával Charles Abbott elnök kdjelmtette, hogy a nemzetközi depresszió kiküszöbölésében döntő lépést jelentene, ha az Egyesült Államok mér­sékelnék, vagy elengednék a világháború adóssá­gait Az adós államokra nehezedő fizetési kötele­zettségek feltartóztatják a gazdasági megújhodást Az adósságok törlése vagy csökkentése nemcsak az adós országokat fogja arra bátorítaná., hogy régebbi gazdasági üzemüket teljes mértékben újból építsék ki, hanem általában kedvezőbben hangolná a kül­földed az amerikai gyártmányokkal szemben és ezen ez uibon Amerika is megtalálná a maga számítását. A dr. Natter és Tsa Bankház (Prága II., Václavské ném. 60., Phönix-palota) a P. M. H. olvasóinak mindennemű tőzsdei üzletre vo­natkozó felvilágosítást díjtalanul ad meg. A bankház szlovenszkói üzletfeleivel és a P. M. H. olvasóival magyarul levelez. Gyenge az idei paprikatermés. Szegedről jelentik: A szegedi kereskedelmi és iparkamara az aláb­biakban számol be az ide paprikatermésről: Ma­gyarország mindkét nagy paprikatermő vidékén. Szegeden és Kalocsán megtörtént a termés betaka­rítása és igv máT képet Lehet alkotni a piac hely­zetéről. Szegeden a termés katasztrofális, alig egy negyede a múlt évinek és alig 100 vagonra tehető. Kalocsán ezidéa több paprika termett, miint Szeged környékén. Ellenére a csekélyebb termésnek, az üzlet rendkivül vontatott és az árak alacsonyak. Legjobb minőségű édesnemes paprika a szegedi piacon 3.20—3.30 pengőért kapható, a múlt év ugyanezen időszakának 4.SO pengős árával szemben. A múlt hét viharok károkozása. A történelmi országokban a múlt héten dúló viharok igen nagy károkat okoztak különösen az erdőkben. így van­nak oly vidékelv, ahol a faállomány 50 százalékban kipusztult, a vihar a fákat összetörte. Különösen északkeleti Csehországban okozott nagy károkat a vihar, igy a barna benoéerendi szerzet erdeiben 16.000 köbméter fa esett a vihar martalékául. Tep- litz-Schönau vidékén másfélmillió K-ra becsülhető a kárösszeg. Hasonló nagy károkat jelentenek Cseh­ország egyéb vidékeiről is. Bizonyos, hogy a ^ nagy erdei Ivánok az amúgy is nyomott fapiacra is na­gyon kedvezőtlen hatással lesznek. ÉRTÉKTŐZSDE Javult a prágai értéktőzsde Prága, november 7. Az irányzat ma is stag­náló volt, de külföldi jelentésekre barátságo­sabb volt az alapirányzat. Az árfolyamválto­zások szűk határok közt mozogtak. - Kolini Szesz 30, Berg és Hütten és Cseh-Morva 20, Prágai Vas és Aussigi Finomító 10, Cseh Cu­kor 8, SchÖlIer 7, Pozsonyi Kábel 5, Poldi 4 koronával javult. Nestomitzi 33, Zeltlitzi 30. Ringihoífer 10, Nordbahn 5 koronával gyen­gült. Nemzeti Bank 15 koronát vesztett. A be­ruházási piacon kassai részvények 50, az 5.5 százalékos negyedik 5. a ö százalékos ne-1 Jgyedik 2-50 fillérrel javult. mtálra legális fakereskedelemnek átadni, ~~• ba- mi ** á&MM erdők termékeit a kgvégáő holla­Dr. Natter és Társa Bankház Prága II. Václavské náméstí 60. Phönixpalota. Telefon: 313-57 ás 313-58 Készséggel szolgál díjmentesen és az érdeklődőkre nézve minden kőtelezett- ségnélküli felvilágosítással és informá­cióval mindennemű tőzsdei ügyletre vonatkozóan A dr. Natter és Társa Bankház kiváló összeköttetései révén mindenkor ideje­korán tájékoztatja üzletfeleit a prágai, budapesti, bécsi és berlini tőzsde vár­ható árfolyamalakulatairól. — Magyar levelezés — Prága, november 7. Valuták; Holland 1352, jugo­szláv 59.25, német 801.26, belga 408.26, magyar 588.12)4, román 19-80, svájci 662.37)4, dán 808, angol 163.20. Bpamyol 381, olaaz 175.52)4, óénak- amerikai 33.60. norvég 808, francia 131.96, bolgár 23.40, svéd 900.50, lengyel 375.87)4, OBatráik 472.62 )í.-}- Kedvetlen a budapesti értéktőzsde. Már nyitáskor külföldi számlára arbitrázspapirokat adta kel, úgyhogy ezek lemorzsolódtak. Az üz­let, amely igen kicsi volt, nyugodtan bonyoló­dott le.-{- Nem egységes a bécsi értéktőzsde. A for­galom alaphangulata barátságos volt és fedeze­tek hozzájárultak ahhoz, hogy a nyugodt irány­zat végig tartott. Néhány érték úgy a korlát­ban. mint a kuliszban jelentéktelen vesztesége­ket szenvedett. Magyar értékek javultak, mig csehszlovák értékek némileg gyöngültek.-j- Változatlan a berlini értéktőzsde. Az ár- folyamváltozá* nagyjában szűk határok közt mozgott, a hangulat nem volt barátságtalan, de üzlet nem fejlődött ki. Áz árfolyamváltozások nagyjában 1%-ot tettek ki úgy a nyereségek, mint a veszteségek felé. ÁRUTŐZSDE-|- Szilárd a prágai cukorpiac. Nyersárujegy- zée Aussig lokó 88-—90.-}- A prágai terménytőzsdén a kínált áruért eleinte magasabb árakat követeltek, azonban 3, vevők ezeket nem akarták megadni. Búza 3—4, rozs 2—3, zab 2—3 koronával javult. Árpa és egyéb áru változatlan. + A berlini terménytőzsdén a következő ára­kat jegyezték: Búza 250—251, rozs 154—156, árpa 184—210, búzaliszt 29—37.75, rozsliszt 24.25— 27.25, buzakorpa 7.75—8.25, rozskorpa 7.25— 7.75, Viktória-borsó 25—31, kis ehető 24 —26, repcepogácsa 8.50—9.25, lenpogácsa 14— 14.30, szárazszelet 5.10—5.15.-f- Á prágai devizapiacon Belgrád 0.02, Berlin 0.21, Brüsszel 0.175, Zürich 0.275, London 0.05, Milánó 0.04, Newyork 0.00375, Páris 0.C625 ko­ronával javult, Buenos 10, Varsó 0.2, Becs 0.025 koronával gyöngült. fi prágai MHfislIe árrolgantaii X1/.7 XI 6 1923 éri kincstári átalván? 1924 évi kincstári utalvány . 1A V- mr'a­Nye^méDvkölcsön . . . 5%-os beruházási kölcsön 1 i 7c ' 6%-os tisztkölesön ..... hJ-jg- 2* 5%-os- Államkölcsön .... 5 i01-^25 Morva őrs* köles 1911 4%% • ‘ Morva őrs*, kölca 1917 5% . • ÖZ.50 Práea város 191S köles 5% . Prága város 1919 köles. í% • ~’ BrflnD város 1921 köles 6% . . Pozsony város 1910 köles. 4% Prága városi í-akrpt 4% ... Osl vörös kereszt sorsjegy . ono-~ ...o1 Agrárbanfc ............................ ^8- ^08­Os eb Union Bank . , . , oon ~ Ag-” Leszámítoló 'láx* — Cseh Iparbank 409 — -69.— Práeai Hitelbank . » . » » ,77.— .TV” Sziővák Bank űr­Zivnostenska "2/.— Angol -Cslov. Bank « , > ~ — —• Osztrák nitel . . . , • < ^.t,5 -21.— Wiener Bankv. (1 — Pl.— JuKOslovenska-bank , , , • ; .íf.25 J5.— Mordbabn .,,,»§«* 4355 ._ 360.— Cseh cukor . * . • * ■ » fj)0 _ 40.— florvát cukor ,»,»«» 173.=­Kolini műtrásrys s • s s • 4g5 ~ 46 — Kolim kávé . . » s a » s 57.— Kolini oetróleuni > • s a • 77-^ — Kolini ezess ,.••»«> 13"5 — Első oiisenl eörpvár , • * » ~ BreitfeM DaQéh 4120 — —. Laurio és Klemen! . . . > — —- — tviuffhofier 885,— 8^5 — Cseh északi szén . • • > — — Oseó nyusrati szén . * s » * 42n.~ 417.— AlpiDe ,...«»•• 93 50 92.— Poldi 528.— 52% — Prásrai vasipar ..«*•» 1590.— '580.__ Skoda ...•*' a g » » 13' 3. — ’2P9.— fozsouyi kábel . >.t s s > 1055.— 060.— tnwald....................... » • > 275 — r75.— PR ÁGÁI MAGVAR H I k L A F Kómátokat nőin őrííjrA mej L adunk Szlovén?*!* ói szerkesztő: Teller-j (hula —-tiiizlfi-zkói' -feri>-»w7tfl* Ráér Pál -i Iroda'"” (tV íiuiíkafárs: Sziklav Feróm’ (li. Kassa.. ítder-n 9. — budapesti szerkesztő- Zólyomi De*-rt i. Dóbrenteí- tér 9. Telefon: Aat. 53Ü-Ü2L

Next

/
Oldalképek
Tartalom