Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)

1930-11-07 / 254. (2475.) szám

1330 november 7, péntek.

'PRXGAiMaG^ARHÍRIíAP

Törköly: Szlovéniáké ét Rusziniské — mostohagyermek

Törköly képviselő hatalmas beszédben kritizálta a kormány mezőgazdasági politikáját a költségvetési bizottság ülésén — Miért nem engedélyezik a magyar gazdasági érdekszövetkezéseket, miért tilosak a magyar gaidatanfolyamok?

Prága, november 6. Mint jelentettük, Törköly József dr., a magyar nemzeti párt nemzetgyűlési képviselője és országos elnöke, tegnap éjjel a képviselőház költségvetési bizottságának ülésén a mezőgazdasági tárca büdzséjének tárgyalása során hosz- szabb beszédet mondott, melyben kifejtette a szlotvenszkói és ruszinszkó; mezőgazdaság sérelmeit és jogos követeléseit A nagy ■szaktudással fölépített beszédben Törköly többek között a következőket mondta:

A ffildmivelésagyi tárca nincs jól dotálva

Amikor a földművelésügyi tárcánál felszólalok, elsősorban kifogást emelek azon abuzus ellen, hogy a költségvetési bizottságban a miniszter urak a hozzájuk intézett kérdésekre, illetve a kérdések legnagyobb részére nem felelnek. Maga az a tény, hogy a válaszadás hiányzik, világosan rávilágít az egész csehszlovák parlamentarizmusra.

A parlamentben a plénumban hiába beszél az ember, mert minden munka a bizottságokba van sűrítve és a plénumban a változtatás úgyszólván 99 százalékig ki van zárva.

Próbálnák cáak meg Angliában a miniszter urak a parlamentben a képviselők kérdéseire nem felelni, az első öt percben első- j pörné őket a miniszteri felelős ség re vo n ás.

Remélem, hogy a földművelésügyi minisz-1 tér ur eltér ettől az abuzustól, amely itt. — j úgy látszik — már meghonosodott, és a kér- J désekre megadja a kellő felvilágosításokat.

A költségvetés megbirálásánál az első,- amit meg kell állapítanom, hogy

a lük művelés ügyi tárca nincsen jól dotálva.

Úgyszólván a legkisebb dotáció]u tárcák

egyike.

Ha a nemzetvédelmi tárcának csak egynegyed részét mint hasznos beruházást a földművelésügyi tárcának átengednék, akkor, azt hiszem, sokkal több eredménye volna ennek az egynegyed résznek, mint annak a háromnegyed résznek, amit a nemzetvédelmi minisztérium használ feL, mert az a beruházás, ami a mezőgazdasági tárodnak rendelkezésére adatnék, mindenesetre eredményt, fejlődést, viruló életet és igazi békét teremtene.

De nemcsak általánosságban lehet azt mondani, hogy a mezőgazdasági tárca nincsen jól dotálva, de részleteiben is bírálva a földművelésügyi tárcát, ugyanerre a konklúzióra kell sok h-elyen jutni, mert vagy nem elég az, ami beruházásképpen a föld mivé- lésügyi minisztériumnak rendelkezésére áll, vagy pedig nem jó helyen van a beruházás alkalmazva.

Kérdem, hogy van-e egy kialakult beruházási programja a miniszter urnák, hogy szól az. és hogyha van, kivel állíttatta azt össze? Nem érezte-e a miniszter ur a szükségét annak, hogy annak összeállításánál a mezőgazdákkal benső összeköttetést tartson fenn ég

nem tartja-e szükségesnek, hogy’ a nemzeti egyenjogúságra épített mezőgazdasági kamarák mielőbb törvénnyel életbeléptettessenek? Mert a válságnak egyik enyhítő szere a mező- gazdasági kamarák révén érvényesülő mezőgazdasági érdekvédelem lenne.

A magyarság sérelme a mezőgazdasági iskolák terén

A mezőgazdasági tárca is elárulja és bizonyit- aj azt a tényt, hogy

ebben a köztársaságban Szlovenszkó és Ru- szinszkó mostoha gyermekek és nem adatik ki nekik az ,ami az alkotmánytörvény és a fennálló törvények és rendeletek szerint Szlovenszkónak és Ruszinszkónak dukál.

Ha nézem azt, hogy hány mezőgazdasági iskola van Szlovenszkón és hogy hány iskola áll a magyarság és a németek rendelkezésére, akkor arra a szomorú eredményre jutok, hogy

bizony nem a megfelelő számarány jut Szlovenszkónak és különösen a németség és a magyarság van teljesen kinullázva ezen igen fontos tételnél, mert hiszen a mezőgazdasági fejlődésnek egyik legfontosabb eszköze a mezőgazdasági nevelés, ami iskola nélkül nem lehetséges. Az eredmény az, hogy földműves- iskola van a magyarság részére — egy fél Komáromban. A beruházás, amely erre a célra a költségvetési tételek között előfordul, körülbelül 40.000 koronát jelent. Az összes berubázájsi tételek, amelyek iskolák céljaira szolgálnak, 3,700.000 koronát testnek ki. A magyarság részére 40.000 korona jut ebből a 3,700.000 koronából.

Fokozza ezt a hiányt még az is, hogy például női háztartási iskola négy van Szlovenszkón, a magyarságnak, a németségnek pedig egy sem.

Az erdészeti iskolák tekintetében szintén nemi részesül kedvezőbb elbánásban a magyarság, de a kertészeti és szőlészeti iskoláknál sem mondhatja a földművelésügyi minisztérium, hogy a magyarság is kap egy-egy iskolát, mert hiszen Modoron és Eberhardon van egy-egy iskola, amely azonban szlovák iskola és a magyarság részére itt sincs egy sem, noha különösen a kertészettel foglalkozóknak nagy százaléka, mondhatnám 80 százaléka, magyar. Nem ilyen kedvező a számarány a szőlészetnél, de ott is felülhaladja az 50 százalékot.

Nagy hiányát látom a kormánypolitikának és a mezőgazdasági politikának abban is. hogy a szövetkezeti nevelést teljesen elhanyagolja. Egyetlen egy iskola van a köztársaságban itt Prágában, egy felső szövetkezeti iskola formájában, amelyben csak 30 tanuló vehet részt, úgyhogy például

szlovenszkói vagy pláne magyar ifjú nem kaphat itt helyet. Miért ne volna lehetséges, hogy Szlovenszkón legalább 2—3 szövetkezeti iskolát állítsanak fel?

Vagy miért nem lehetne a szövetkezeti eszme érdekében vándortanfolyamokat rendszeresíteni?

A betiltott gazdatanfolyamok és vetésdüazások kálváriája

Szomorú itt a vándortanfolyamoknak és a

szaktanfolyamoknak a kérdése is.

A vánd-ortanfolyamok egészen a múlt esztendeig, illetve 1930-ig egyáltalában nem képezték gondoskodás tárgyát a magyarság irányában a földművelésügyi minisztérium részéről.

Amikor a magyar nemzti párt mezőgazdasági szakosztálya ezeket a tanfolyamokat éveken keresztül megrendezte, a hatalmi politikának ez szálka volt a szemében és egyszerűen1

hatalmi szóval az országos elnöki IdmtaX utján a vándor tanfo hjamokot, illetne a, meső gazdasági szaktanfolyamokat egyszerűen betiltotta

és a járású főnökök az országos hivatal rendelkezésére közölték, hogy az 1920- évi 281. számú törvény 8. paragrafusa alapján tessék az illető tanfolyamokra a földmi vei ésügyi mmisztériumban engedélyt kérni.

Amikor ez a betiltás megtörtént, eljártam az országos elnöki hivatal elnökénél, panaszt tettem, eljártam a belügyi és földművelésügyi minisztériumban, bebizonyítottam, hogy a 2S1—1920. számú történy egyáltalában nem a mezőgazdasági tanfolyamokról, hanem az a mezőgazdasági, iskolák felállításáról szól.

A belügyminiszter urnák megmutattam a törvényt, megígérte, hogy elintézi a dolgot az országos elnöki hivatallal, de mindez hiábavaló volt. Elmentem a földmivelésügyi minisztériumba és ott egy miniszteri tanácsos ur nyíltan elismerte, hogy igenis törvénytsértő az országos elnöki hivatal eljárása, mert mező- gazdasági tanfolyamokat mindenkinek joga van tartani, privátembernek,' pártnak, egyesületnek, több embernek, aki erre a célra ösz- szeáll, szóval mindenkinek és csak az az egyetlenegy kötelezetség vonatkozik rá, hogy miután a gyülekezési jogról szóló szabályok ezt előírják, az illetékes járási főnökségnél be kell jelenteni.

Amikor ezt az igazságos törvényes feleletet megkaptam, a belügyminiszter úrhoz fordultam és miután az illető osztály főnöke felhatalmazott arra, hogy hivatkozhatom reá és a belügyminiszter ur, ha akarja, felhívhatja őt • telefonon, ő megfogja neki ezt ismételni. E belügyminiszter ur meg is ígérte nekem, hogy érdeklődik. Tudom, hogy meg,

is kapta az igazságos törvényes választ, de a helyzet ma is az, hogy mezőgazdasági tanfolyamokat a magyarságnak ma sem szabad tartani. Én ezért most a bizottságban nyíltan segítségért fordulok a földművelésügyi miniszter úrhoz és kérem, hogy mél- tóztassék interveniálni a tekintetben, hogy a saját minisztériumában elismert törvényes igazság és jog nekünk kiszolgáltassák és hogy megengedtessék nekünk a mezőgazdasági tanfolyamok zavartalan tartása.

Az országos hivatal betiltotta a vetésdi- jazásokat is.

Pedig erre nincs joga, mert a® ilyen erőszakos és önkényes eljárásra semmiféle törvény vagy rendelet nem ad támpontot A tanulmányi ösztöndíjak, segélyek, vidéki tanulmányutak tétele 880.000 SL Kérdem, hogy

voltaképpen esek &s ösztöndijak a magyarok javára nem szolgálnak?

A szlovenszkó! mezőgazdasági tanács

A mezőgazdasági tanács Szlorenszköra

vonatkozólag egy rendelettel van szabályozva, amit azt hiszem, ha megalkotói újra elolvasnának, biztosan revízió alá vennének. A mezőgazdasági tanács intézménye a történelmi országokban törvénnyel, Szlovenszkón pedig rendelettel van szabályozva.

Ez ellan minden eszközt fölhasználtunk, kidolgoztunk egy uj rendelettervet, át is adtuk Srdinko akkori földművelésügyi miniszter urnák aki azt mondotta, hogy az érdekvédelmi szervezetek létesítése rövidesen kérdés tárgyát fogja képezni és akkor majd elintézi. Ma sem intézték el. Sőt ma olyan szomorúan áll a dolog, hogy a mezőgazdasági tanács Szlovenszkón — hogy úgy mondjam —- sóhivataJ. A mező gazdasági tanácsnak Szlovenszkón már egy- 'Ián nincs hatásköre.

Az árvízkárosult gazdáiknak vetőmagszétosztását végezte eddig, azt is helytelenül, de a szubvenciókat máir az országos elnöki hivatal vette kezébe. És hogy ebben nincs köszönet, azt nemcsak a szlovák, de legfőképpen a magyar mezőgazdák igazolhatják.

utolérhetetlen hatású fájdalomcsillapítók!

Kitünően bevált és az orvosok által előirt szer minden megfázástól szerzett betegség és fájdalom ellen.

Hivatalos detail ára Ke 9.80 excl. disp illeték és forgalmi adó. Minden gyógyszeitáiban kapható

A szövetkezeti kérdés Szlovenszkén és Ruszinszkén

Ruszinszkón és Szlovenszkón nem engedik meg, hogy valamilyen gazdasági szervezet alakuljon ugyanolyan alapszabályok mellett, mint itt a történelmi országokban. El kell ismernem, a földművelésügyi minisztérium osztályfőnöke, amikor kértem, hogy engedjék meg magyar mezőgazdasági egyesületek alakítását, minden habozás nélkül kijelentette, hogy a földművelésügyi minisztérium mindent elkövet, hogy ez megtör- lénjék. De

a sötétben rángató hatalmi politika megint elkövetett mindent, hogy jogos kérésünket ne teljesítsék.

Nyíltan kérdezem tehát a miniszter urat, azonositja-e magát az osztályfőnök ur felfogásával? Remélem, hogy mint igazságérző ember segítségünkre jön és megengedi a magyar mezőgazdák megszervez és ét a mező- gazdasági fejlődés érdekében.

tár- és termelőszövetkezetekről hasonlóképpen nem lehet beszélni. Talán van egy vágy- kettő, de ez sem üti meg azt a mértéket.

Azt mondja az indokolás — é» ugylátszik, hogy csak ez vonatkozik Szlovenszkóra. — hogy sürgősnek mutatkozik Szlovenszkón és Ruszinszkóban a földműves fogyasztási szövetkezetek reorganizációja. Ezekből mintegy 900 van és még sincs beszerzés5 és értékesítési központjuk. Ezek számára ki kell építeni a tökéletes revíziós és kereskedelmi ellenőrző szervezeteket.

Csodálatosnak látom, hogy a földművelés- ügyi politika irányítói Szlovenszkón és Ru- szinszkóban csak a fogyasztási szövetkezeteknek a fejlesztését tartják szükségesnek, azonban

nem gondolnak ugyanakkor a hitel, a beszerzési és értékesitéfei szövetkezetek felállítására, hanem egyszerűen beszerzési és értékesítési központot emlegetnek, amit talán megint az Ufctredni d rúzs ivóban vélnének felállítani. Ezt azonban már eJótw perherressikálnom kell.

Szlovenszkónak legnagyobb baja az, begy a szövetkezeti •agy rosszul van kezelve, hogy Szlovenszkón nem építik ki a megfelelő hálózatot A szlovenszkó! mezőgazdaság teljesen tőkeszegény, tőkét kell tehát adni a mezőgazdáknak, az pedig csak szövetkezeti utón lehet az önsegély elvén, az önkormányzati testűié lak segítségével és amikor megteremtődik a tőke, gondoskodni kell annak stabilitásáról* gondoskodni kell arról, hogy az ne fluktuáljon, meg kell teremteni annak központját, de egyúttal a központnál nem szabad a ziránjutást és a felügyeletet teljesen összesüriteni, hanem azt decentralizálni kell, mert hiszen a fejlődés útja az, hogy minden szlovenszkói járásban kell egy központi járási szövetkezetei és pedig külön hitelszövetkezetet, külön fogyasztási, külön beszerzési és értékesítési szövetkezetei létesíteni Az indokolásból olvasom, hegy Szlovén- szkon a földműves kölcsönpénztáriak állami betétet kapnak és pedig, amint a költségvetés számtételei mutatják, mindegyik 200.000 koronát. Az előadó ur szerint Szlovenszkón a szövetkezeti kérdés ezekkel az előlegpénztárakkal meg van oldv|, holott ezek semmiképpen sem tekinthetők szövetkezeteknek, amit a költségvetési indokolás is elismer, mert hiszen a csehországi járási gazdasági, takarékpénztárak szervét adja nekik. Itt az alakulásnál üzletrészjegyzésről szó sem volt és az altruizmus sem tényező ezen ügyletek működésében. A jutalék révén meghal az altruizmus.

Mig a mezőgazdasági erdőszövetkezetekre

3,700.000 korona van preliminálva, addig a szeszfőzőszövetkezetekre csak 3 millió. Ez egy kicsit aránytalan és igazságtalan összeg.

Nincs kellő gondoskodás Szlovenszkón a törpebirtokos, földnélküli és mezőgazdasági munkás sorsáról sem oly mértékben, mint a történelmi országokban. Már 1926-ban kértük, hogy engedtessék meg nekünk

külön mezőgazdasági betegsegélypénztér rak fölállítását Szlovenszkón.

A szociális gondoskodás a földművelőkkel szemben nincsen meg azért sem, mert a le- gelőkérdés sincsen úgy elintézve, hogy ezeknek a földnélkülieknek azt a kis jót adná meg, hogy az az egy-két kis állat, amit gazdaságuk elbír, amikor ők a napszámot járják, a legelőn lehessen.

Nálunk Szlovenszkón szövetkezeti központról sem lehet beszélni.

Nincs ilyen voltaképpen az Ustredni druzstvóhan sem, amit a 210. számú törvény alapján iközpontnak nyilvánítottak ki Szlo- venszkó számára. Ez csak részben központ, mert a fogyasztási, beszerzési, értékesítési szövetkezetekre vonatkozólag már fenn se tartja osztályait. Ennek a központnak a pénzzel való ellátása, tekintettel arra, hogy nem tudunk sohasem világos képet nyerni működéséről, igazán aggodalmat kelt. RakMiután megtörtént Szlovenszkón a földreform és a földnek, nagy része kis üzemek

kezén van, ezeknek a kis üzemeknek javítása ok vet leniül szükséges és a növénytermelésnél a kis üzemek javítása képezi a főszempontot Modtun italajuszti tó, magvető

3

A növénytermelés hiányos segítése

gépeket kell bevezetni, népszerűsíteni a nemesített vetőmagvak használatát, elő kell segíteni a műtrágyázást, népszerűsíteni kell a helyes trágya kezelést és be kell vezetni az értékesebb növényfajták termelését. Mindezeket azonban nem látom a költségve-