Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)
1930-11-05 / 252. (2473.) szám
1930 november 5, szerda. <PI^GAIiV\AGl^AR*HIUIiAP 1 £ vgwaBeaisgiifmnBa . KöMA7iDASÍÁ<r" . ^ggB!Bg3ea-J--J "■•"|J" 11 Az önkormányzati testületek adói (agy) A pénzügyimini sz tértől benyújtott •törvényjavaslat az Önkormányzati testületek adóhatárait újból szabályozza; amit ebből a községek jövő gazdálkodásaira következtetni tudunk, az lesújtó eredményeket jósol a községeknek, főleg azonban a városoknak. Az uj adótörvény, amelyet Englds sorozatos lemondási manővereivel keresztülerőszakolt a parlament tárgyalásain, csakugyan ugrás volt a sötétbe. Ma az állami adópolitika a csőd előtt áll, nemcsak azért, mert a gazdasági krízis lerombolta az adóalanyok teherbírását, hanem főképpen abból a szempontból, mert ez nem lehet egy kiegyensúlyozott állami költségvetés alapja. Ebből a óéiból igyekszik a pénzügyminiszter három év előtti alkotását revideálni és főleg az 1927. évi 77. szánni törvényben az önkormányzati testületekkel szemben vállalt kötelezettségén enyhíteni. Hát ez legkényelmesebben úgy történik, hogy a községekben a maximális adóhatárt felemeli a 200 százalékos limitről 250 százalékra, amelyet a járási választmány 50 és az országos választmány szintén 50 százalékkal emelhet fel a község terhére, összesen tehát 350 százalékig tolja ki a községi pótadónak azt a határát, amelyen belül az országos kiegyenlítési alapból az illető község segélyezésre számot nem tarthat. Ezzel tehát százötven százalékos adóterhet rak a községek vállai ra, amely a mai válságos napokban a megterhel ősnek irtózatos fokát jelenti. Ez azonban csak a községekre vonatkozik, a falvakra és nem a városokra, amelyeknek országos érvényű szabályrendeletei a közterheket eddig nem tapasztalt magasságokba emelik és a városok lakosait kiteszik a gazdasági csődnek, ha ebből a javaslatból törvény lesz. Mert a városokban már nemcsak a 350 százalék maximális pótadóról van többé szó, hanem a dijakról is, amelyek Pozsonyban á nyers házbérnek 60 százalékát, Komáromiban 40 százalékát veszik el a háztulajdonostól, áld ezeken felül még — a maximális esetben — 350 százalék községi, 150 százalék járási és 160 százalék országos pótadókat is visel. Ezek a számok a házbirtok teljes elértéktelenedését jelentik a gyakorlatban, de még az alacsony százalékot jelentő kereseti adóval való viszonylatban is súlyos terhét az iparnak és kereskedelemnek, a városi ólet e két tartó pillérének. Hogy ezzel szemben a járási önkormányzat ma még alig meríti Iki a számára megállapított limit mértékét azt annak tulajdoníthatjuk, hogy a járások önkormányzati szervei még mindig nem látják egészen tisztán hivatásukat és nem léptek azoknak az alkotásoknak a terére, amelyek óletiekivása igen fontos érdekük és itt a járási utak létesítésére és a szociális és humanitárius intézmények alapítására, esetleg járási közkórházak építésére gondolunk, amelyek igen sok vidéken hiányzanak és sok helyen szinte parancsoló szükségesség gyanánt jelentkeznek. Az országos önkormányzat pótadója, a 160 százalék határ marad azon a szinten, amelyen a nagy megyék életrehivásánál megállapították. Sajnos, az országos önkormányzat Szlovenszkóban nem képes azokat a feladatokat megoldani, amelyek reáhárulnak, önereje ehhez kevés és kevés az állami támogatás is, amelyet részére a törvényes rendelkezések biztosítanak. Szlovenszkó országos pótadója magasságánál fogva már nem emelhető tovább, mert ebben az alakjában is tulmagas. Az állam maga nem támogatja abban a mértékben, hogy feladatait maradéktalanul elvégezné. Általában az állam a régi rezsimhez képest, amikor a megyei önkormányzat ösz- szes költségeit viselte, a törvényhatóságu és a rendezett tanácsú városokat nagy államsegélyekben részesítette, most ezektől egyoldalúan szabadulni igyekszik és minden önkormányzati terhet a lakosságra hárít át. Kétségtelen, hogy ez a pénzügyi politika a városokat fejlődésükben meg fogja akasztani és a községek életét is elsorvasztja, vegetációra ítéli. Ebből a nézőpontból a legnagyobb aggodalommal kell fogadnunk az uj törvény- javaslatot, amelynek kíméletlen terhei teljesen reávallanak a pénzügy'miniszter akadémikus egyéniségére, amely teljesen nélkülözi a megértést úgy a szociális feljődés lehetőségei, mint az önkormányzat igazi céljait illetőleg. Ez a merev fiskális nézőpont a maga rideg önzésében a salus rei publicae elvét tényleg a legfőbb törvénynek deklarálja és ezzel az állam öncéluságát állapítja meg. Az állam azonban öncél nem lehet, hanem polgárainak első és legel sősorban gondviselője és érdekeinek védője. Englis elmélete tehát súlyos támadás a raison d‘état ellen is, mert az államrezon első célja a polgárok elégedettsége. A kincstár állandó tömése anélkül, hogy abból az adózó, a közteherviselő polgárság rétegeire és a fogyasztó munkásságra előnyök háramlanának, önző politika, amelyet nem igazolhat semmi. Arról nem is szólunk, hogy milyen időben jön ez az adóemelés, a legsúlyosabb krízisben, amelyben minden államnak recseg és ropog a gazdasági tartó szerkezete a reá súlyosodé nyomás terhe alatt. SzáziiiüiárcE dollár az amerikai tőzsdék egy évi árfolyamvesztesége Egyedis! a Rewyorki tőzsdén kilencven miiSiárőrói hatvan milliárd dollárra esett a részvények árfolyamértéke — A newyorki tőzsde fekete éve Newyork, november 4. A múlt esztendő szeptemberének elején érié el a newyorki tőzsdén a közel két esztendőn át tomboló hossz tetőpontját. Ebben az időben közel 90 milliárd dollárra értékelték azokat a vállalatokat, amelyek részvényeit a newyorki tőzsdén jegyezték. Szédületes összeg ez, amely több az egész csehszlovák bankjegyforgalom ezerszeresénél is. Ez a rettenetes áremelkedés idézte elő, hogy az egész világról Newyónkba áraimlelt a mobil töke. mert hiszen a féktelen spekuláció naponta a dollárok százmillióit vette igénybe és az úgynevezett naiplpéinaért 10—20 százalékos kamatot is fizetett. A tőkekiáramlás Európában egészem rendkívüli pénzhiányt idézett elő. Amerika vezető pénzügyi körei is megdöbbenéssel látták, hogy minden pénz a tőzsdére tódul és hogy a töke a termelő munka számára már egyáltalában néni ál rendelkezésre. Valósággal a lég válságosabb pillanatban omlott össze a tőzsdei spekuláció eget ostromoló bábeli tornya saját súlya alatt és három hónap alatt a tőzsdei árfolyamok átlag harminc százalékkal estek vissza. December elején az összes részvények árfolyamértéke 64 milliárd dollárnál kevesebb volt Ez volt az az idő, a múlt óv végén, amikor a töke megkezdte vissza vándorlását Európába és az európai gazdasági ólet abban reménykedett, hogy visszatérnek a normális viszonyok. Sajnos, ez a reménység nem vált valóra. A tőzsdei őrület hosszú ideje alatt az amerikai tőke annyira megszokta a gyors és nagy nyereségeket, hogy elvesztette minden érzékét a biztos és megfelelő jövedelmezőség iránt. Az amerikai tőke továbbra sem jött a pénzhiányban szűkölködő európai gazdasági élet segiitségé- re, hanem ez év januárjaiban újra elkezdte a tőzsdei spekulációt. A newyorki tőzsdén az árfolyamok ismét emelkedni kezdtek és április elején az árfolyamok isimét 22 százalékkal állottak magasabban, mint decemberben. A külföld azonban már okult és távoltartotta magát a newyoiki tőzsdétől, ahol az amerikai spekuláció egyedüli nem tudta tartani pozícióját. Az őszi nagy veszteségek megrázkódtatták az amerikai gazdaságii életet is, ami abban nyilvánult meg, hogy a fogyasztás nem tartott lépést az óriási produkcióval, különösen miután az aranyinflAció következtében a drágaság is folyton emelkedett. így azután az áprilisi legmagasabb árfolyamok többé-kevésbé rohamosan újra csökkenni kezditek és október elején a newyorkii tőzsdén jegyzett részvények árfolyamértéke 60 milliárd dollárra csökkent. A múlt év szeptembere óta tehát mintegy 30 milliárd dollár ment veszendőbe a pewyorki tőzsdén, érthető tehát, hogy egész Amerika megérezte ezt a pusztulást. Hiszen hasonló arányú volt az árfolyamok esése a többi amerikai tőzsdéken fe, úgy hogy az elmúlt tizenhárom hóamp veszteségét legalább százmüldárd dollárra tehet becsülni az összes amerikai tőzsdéken. A mohói tőkének ilyen óriási arányú pusztulása olyan kihatással van az amerikai gazdasági életre, hogy a Ne wyorkbótl érkező ma- gánjelemitiésdk szerint Amerikában sem kisebb a gazdasági válság és a nyomor, mint Európában. A kereskedelmi kamarák központja sürgeti az uj kamarai törvényt. A kereskedelmi és iparkamarák központja a múlt hét végén Königgr&tzben tartott közgyűlésén az elnöki jelentés behatóan foglalkozott az uj adóemelési törvények javaslataival s különösen azt ítélte el, hogy az egyik adót visszaható erővel akarják bevezetni. A jelentés beszámolt arról is, hogy a központi elnökség egy memorandumot nyújtott be a kormányhoz, s abban a kereskedelmi kamarákról szóló törvény novelláját sürgette. — A kamarai központ ezenkívül erélyesen megsürgette a kormánynál a szociális biztosítási intézmények választásainak ki= írását, amit a kormány immár évek óta halogat. A közlekedésügyi jelentés az államvasutak tarifapolitikájának sürgős és radikális módosítását követelte. RÁDIÓMŰSOR CSÜTÖRTÖK PRÁGA: 1L16 Gramofon. 12.90 A R. J. zenekarának hangversenye Smetana, Gounod, Csajkovszkij, Granados, Elughen müveiből. 16.30 Zenekari hangverseny. 17.40 Brünn. 18.20 Hírek és előadás németül. 19.20 Pozsony. 22.20 Wóidenmann orgonahtangversenye. — POZSONY: 11.30 Operettek, gramofonon. 12.30 Zenekari hangverseny Prágából. 13.90 Gramofon. 13.45 Hírek magyarul és németül. 16.00 Gramofon. 16.30 Zenekari hangverseny Britemből. 18.00 Csajkovszkij szerzeményei. Zenekari hangverseny. 19.30 Az eladott menyasszony. Smetana operája. Ada Sári vendégfelléptével. 22..00 és 22.20 Prágai műsor. —- KASSA: 11.30 Gramofon. 12.30 Zenekari hangverseny Bteah, Strauss J., Gamne, Strauss E. és Moréna müveiből. 13.30 Hírek magyarul. 17.10 Falusi merne, miisonbemomdás szerint. 19.15, 22.00 és 22.20 Prágai miisor. 10.20 Opera Pozsonyból. — FRANKFURT: 22.00 Seébar Mátyás: Divertimento klarinét re és vonós karra. — BERLIN: 22.00 Stravinsky Igor saját zongora szonátáját játsza. Utána híres szereLmespárok a zenében. — LEIPZTG: 20.30 Az utolsó napon Bölme Walter oratóriuma. — MILÁNÓ: 21.00 Szimfonikus hangverseny. Utána tánczene. — RÓMA: 17.00 Ének és zenekari hangverseny. 21.05 Szinnfónikus hangverseny. — BÉCS: 11.00 Bécai zene gramofonon. 12.00 Gerda-zenekar. 1. Blanikextburg: Szabadság ünnep induló. 2. Schubert: Rozamund a-nyitány. 8. Kálmán: Ma éjjel veted álmodtam. 4. Moretti: Pániéban. 5. Weín- berger: Svanda-ábránd. 6. Manfred: Elmuilt napokból. 7. Hadraba: A sivatagon át. 8. May: Két darab h Szeretek, szeretsz, szeret című hangosfilm - ML 9. Urbacfa: Lortzáog egyveleg. ÜL Ragmere: Vöröbegy. 11. Stolz: Két darab a Vége a dalnak oimiü hangosfilmből. 12. Eysler: Strauibinigeir-egy: veleg. 13. Ctemus: Lányok és fiuk. 14. Leopoldi: MüHer Marianme. 15. Krauss—Elka: Kukoricainduló. 15.20 Olasz operákból gramofon. 16.00 Modem táncok gramofonon. 16.45 Helge Lindberg ■gramofon. 17.00 Mese, gyermekkarral 19.35 A bécsi német népdalegyesület népdalestje Keresztül Ausztrián címmel 1. Felsőausztriai daliok. Isdhli vánkostánr. Két jódili a HaHstatti-tó vidékéről. Inn-vidéki dal. 2. Salzburgi-dal 3. Tiroli népdalok. 4. Vonalbergi népdal és táncok. 5. Ké rte- tiaii dalok. Miiért röpködsz, kedves galambom ? Ragyognak a hold és a csillagok. Ha hazamegyek. 6. Stájer-dalok. 7. Burgenlandi dalok. Fa áll e mély völgyben. Bucsudal. 8. Alsóaueztriai és bécsi dőlök. Tavasszal, mikor kizöldül. Jódlilercett. Népzene. Mikor elmegyek a babámtól 20.30 Előadás a filmről. 21.00 XVII. fejezet, rádiótréfa. 21.40 Richter Kriszta hegedüművésznő és Sdhiiff- maran Edgár zongoraművész hangversenye. 1. Pe- tereon—Berger: II. hegedüszomáta. 2. Franck: A- dur hegedüszomáta. Utána fairek, majd bécsi zene gramofonon és különféle közlemények. — BUDA PEST: 9.15 A rádió hiázikvartettjének hangversenye. 1. Ctemus: Drámai nyitány. 2. Mitous-Csák: Chanson melamcolique. 3. K re isler: Polichánelle. 4. Ecetes: Saraibande és Gigue. 5. Erkel: Bánk bán — ábránd. 6. Meyer-Hellmnnd: Intermezzo. 7. Kulcsár: Ne sírj — keringő. 8. Rust: Őszi szél ■— tangó. 9. N'icholls: On wiili the show — egyveleg. 12.05 A Mándits-szalónzeneikar hangversenye. 1. Weber: Peter Schmoll — nyitány. 2. Puccini: Bohémélet — ábránd. 3. Czibulka: Szivek és virágok. 4. D’Ambrosio: Anbade. 5. Bűzzé—Pecoia: Loliia. 6. Ohauiinade: Zdngara. 7. Testi: Szeretnék meghalni (Vöméi monire.) 16.00 Az iskolánk! vüli népművelés nádióedőajdéea. (Rádió Szabad Egyetem.) 1. Magyar szerzők müveiből gordonkán játszik: Friss Antal Zongorán kísér: Kazacsey Tibor. 2. Md'trovics Gyula dr. egy. tanár: „A környezet nevelő hatása.'* 3. Magyar szerzők müveiből gordonkán játszik: Friss Antal. Zongorán kásér: Kazaosay Tibor. 17.10 A m. kir. Földmdvelésügyi Minisztérium rá dióéi őadássorozala. Németh József ny. kertészeti tanár: „A konyhakerti termények téli eltartása." 17.40 Eugen Stepat orosz batalajka zenekarának hangversenye. 1. Szibéria — induló. (Zenekar.) 2. Uvertej — dal. (Chomutow és kórus.) 3. Két orosz népdal: a) Sir; b) Vanjka. (Zenekar.) 4. A hó letakart tégedet — orosz mü- dal. (Safnanofí, Andreeff és Görcsei, kórus és zenekar kísérettel.) 5. Stepat: Pillanat — románc. (Andreeff.) 6. Orosz melódiák. (Zenekar.) 7. War- lamow: Az uccán hóvihar van. (Szergej Görcsei.) 8. Stepat-Szenes: Minek a könny, mit ér a szó. (Vareámy Rudolf.) 9. Fekete szem — románc. (Safranoff és zenekar.) 18.30 Baíktay Ervin tetei va6ása: „Látogatás Mahatma Gandhi telepén". 19.00 Angol nyelvoktatás. (J. W. Thompson.) 19.45 Farkas' Jenő és cigiányzenekarának hangversenye. 20.45 Hangverseny. Közreműködik Maróthy-Sefcsdk Magda. Pilinszky Zeigtmomd operaénekes és Thoma József zongoraművész. Zongorán kisér Polgár Tibor. 1. a) Mozart: Pastorale variée; b) Dohnányi: Gavotte és Musette. (Thoma.) 2. a) Lotti: Puir di- cesti; b) Roesiui: Angeliea: c) Tfaomas; Hamlet — Ofól'ia áriája. (Marótihy-Sefcsik.) 3. Wagner: a) Tannihauser: Római elbeszélés; b) Sdegfried — Kovácsdal (Pilinszky.) 4. Chopin- a) Praeludium Des-dur; b) Polomaáse As-dnr. (Thoma.) 5. a) Meyorbeer: Észak csillaga — ária; b) Ailabieff: Csalogáydal (Mróthi-Sefcsik.) 6. Wagner: Loliengrin — Grál-monda. (Pilinszky.) — Utána: Szabó-Guy László joanbandje. A vaskartel! nem hajlandó leszállítani az árakat. A csehszlovákiai vasvárak kartellje szombaton, Prágában tartott tanácskozásain u lehető árleszállítás kalkulációit felülvizsgálta. A kérdést véglegesen nem döntötték el s a tanácskozásokat e héten folytatni fogják. A tanácskozások egyelőre azt a meggyőződést érlelték meg az érdekeltekben, hogy az illetékes kormánytényezőknek memorandum alakjában fogják megmagyarázni ,hogy a belföldi vasárakat lényegesen leszállítani nem lehet s a jelentéktelen árcsökkentés csak a vasgyárakat károsítaná meg, míg a közönségnek hasznára nem válnék. A memorandumot e hét végén fogják beterjesztői a kereskedelemügyi miniszter elé. A csehszlovákiai kábelgyárak inségmunkát követelnek. A kábelgyárurnák a konjunktúra a legutóbbi hónapokig kedvezett, az utóbbi időben azonban a hanyatlás jelei itt is mutatkoznak. A városok és villamosún övék a nagyobbarányu beruházási munkálatokat beszüntették, ez aztán tér- méezetesen a kábelgyárak foglalkoztatottságára erősen kihat. A rendelések csökkenését ellensúlyozták eddig aa állami rendelések. A jövő évi állami költségvetés azonban ezen a téren is erősen takarékoskodik s igy alapos az aggodalom, hogy a kábelgyárak teljesen munka nélkül maradnak. Egyes gyárak eddig is raktári árut termelnek, hogy a nagy munkanélküliség idején ne bocsássák el alkalmazottaikat. Ez az állapot azonban nem tartható sokáig, ezért a kábelgyárak azzal a kéréssel fordultak a kormányhoz, hogy ez tesz áfa ütött árak mellett inségmegrendeléeeket tegyen, csakhogy & gyárak az üzemeiket fenntarthassák. A kormány a közel jövőben fogja megtárgyalni a kábelgyárak javaslatát. Az októberi tátiménál a bankjegyforgalom a szlovák Nemzeti Bank kimutatása szerint 858 millióval 7144 millióra emelkedett; a zsírok ö vetelé eek 823 millióval 568 millió koronára csökkentek. A jegybank hitelügyletei közül a váltóeszkont 18 millióval, az értékpapir-e&zkont 18 millióval emelkedett. A valuták ész let 69 millióval 2344 millió koronára visszaesett s az aranykészlet 67 millióval emelkedett s összesen 1479 millió koronát tesz ki. Az aranyfedezet 48.3 százalékos. Franciaország ezidei gabonatermése. Parisból jelentük: A francia f öldim iiveüésügyi m inasat érium jelentése szerint az ezideii gabonatermés 63 millió q-t tesz ki a múlt esztendei 87 millió q-val szemben. A búza piaci ára 175—18a fr. között mozog. A romániai mezőgazdaság helyzete. Bukarestből jelentük: Romániában az idei aratás a rossz időjárás miatt igen lassan halad előre és kisebb felületet is foglal el, mfe1 a múlt esztendőben. Ennek ellenében az aratás kedvező eredményeket mutat. A burgonya és a répa kisebb termést mutat, mint 1929-ben. valamint az 19°4—1928-as éveli átlagtermésével összehasonlítva. A burgonyatermés átlaga hektáronként 153.7 q a tavalyi 110.1 q-val szemben, míg az 1924—28-a6 évek átlagtermése 159.5 q volt. Az össztermés 189.560 ha felületen 17,370.000 métermázsa burgonya volt; 45.700 ha felületen pedig 7,032.000 q répa. Ezzel ellentétben 1929-ben az összburgonyatenués 22,898.000 q, az összrépatermés pedig 8,926.000 q volt. A hanyatlás a múlt esztendei terméssel szemben 24.1 százalékot, Illetőleg 21.2 százalékot tesz ki, az 1924—28-as évek átlagtermésével szemben pedig 2.6 százalékot, illetőleg 35.5 százalékot. A kukoricatermés 24 és fél millió q-val kevesebb, mint volt 1929-ben, amikor ugyanis a kukorica rendkívül gazdag termés! adott. A gazdasági válság és a csehszlovák külkereskedelem. Ámbár Csehszlovákia szeptember havi külkereskedelmi mérlege aktív (kivitel 1520. behozatal 1265 millió kór.), ennek ellenére a múlt év szeptemberének eredményeivel való összehasonlításból (kivitel 1738, behozatal 1566 millió kor.) az tűnik ki, hogy a gazdasági válság a külkereskedelemben is érezhető nyomokat hagyott. A kereskedelem augusztus hónap eredményeivel szemben némi élénkülést- mutat ugyan, ez azonban a szokásos őszi föllendülés mértékét nem érte ei. A kilenc hónap számszerű eredményeinek á múlt év kilenc hónapja eredményeivel való összehasonlítása azt mutatja, hogy a köztársaság’ behozatala 2893, a kivitele 1726 millió koronával csökkent. f Ha fefjmssFf | 1 megeíácmdeff | a. cipiitek