Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)
1930-11-28 / 272. (2493.) szám
2 ^ragai-A\mAar-hirlap Ml MWWW1 i' 1930 november 28, péntek. alá kell venni és erre vonatkozik a második indítványunk. Hogy ez a parlament az, ami, egy játékszer a kormány kezében, annak nagyrészt a törvényhozók az okai, de nagyrészt a csehszlovák" hatalmi politika bűne. Ez a hatalmi politika a pari ámen tét úgyszólván állandó tétlenségre kényszeríti és megteremti a politikai munkanélküliségiét. Annak a 45 milliónak, amibe a parlament kerül, háromnegyed része nem egyéb, iniut munkanélküli segély, mert a törvényhozók nem termelnek értékeket, amiket a törvényhozás kiadásainak ellenértékéül lehetne tekinteni. Követelnie kell a parlamentnek, hogy az ő akaratnyilvánítása mindenkor érvényre jusson és hogy azok a rezoluciók, amiket a törvényhozók beterjesztenek, ne tűnjenek el a ko r mán v i r a t tárában. Példa erre, hogy 1926-ban elfogadott a nemzetgyűlés mindkét háza az állampolgársági kérdésben egy rezolueiót, amelyben utasítja a kormányt, hogy rövid időn belül terjesszen be egy törvényjavaslatot, amely az állampolgársági kérdést a modern ál lám jog szabályai szerint igazságosan rendezi. Iíát kérem, a végrehajtó hatalom fittyet hányt a törvény- hozás akaratának és még ina, öt év elmúltával sem tojt annak eleget. Próbálná csak meg ezt Angliában megtenni a végrehajtó hatalom. Elsöpörné őt 24. órán belül a népakarat. Kuba (kommunista): Horthy ezt szintén úgy csinálja! — Kérem, én nem beszélek most Horthy- ról, hanem beszélek a csehszlovák állam parlamentarizmusáról, Ha ön annak pártját akarja fogni, jöjjön ide, beszéljen a csehszlovák parlamentarizmus mellett. . A parlamentarizmus csődje mellett beszél •az a tény is, hogy a csehszlovák parlamentben az össze íérhetet len ség abszolúte nem vétetik figyelembe, pedig az összeférhetetlen: . ség annyi, mint a törvényhozók függetlensé- - gének a hiánya. Az alkotmány előírja az ösz- sz elérhetetlen •égi' törvénynek a megalkotását, .és még sincs ez a törvény meg a mai napig! sem. .. , i Összeférhetetlenségi bizottsága van ugyan1 mindkét háznak, de ez a bizottság még egy-! szer sem ült össze. Követeljük ezért az ösz-j. széféríietetlensógi kérdésnek a rendezéséi j a törvényhozók függetlenségének a biztosi-! tása végett és erre vonatkozik negyedikj javaslatunk. Németország és Franciaország súlyos összecsapása a genfi lefegyverzési bizottságban Bemstorff gróf kijelenti, hegy Németország nem írja alá a konvenciót - Cecil csititani próbái - Harc a békeszerződések lefegyverzési rendelkezései körül Géni, november 27. Az előkészítő lefegyverzési bizottság ma- délelőtti tárgyalásán, a napirenden annak a konvenció-tervnek vitája szerepelt, amely kimondja, hogy a lefegyverzési kérdésben régebben hozott, szerződések, tehát a békeszerződések idevonatkozó paragrafusai is. a jövőben érvényben maradnak és uj konvenciót, a régi megállapodások tisztelet,bentartása nélkül kötni nem szabad. A francia delegáció pót-in- dit.ványt tett, amelyben hangsúlyozza, hogy a.z uj "konvenció alapja csakis a régi szerződések tisz tel étbe eltartása • 1 eb et. Fjeriinger dr. csehszlovák delegátus azt ajánlotta, hogy a kérdés vitáját helyezzék át a bizottságokhoz, de Bernsíorff gróf német delegátus azonnal szót Írért és tiltakozott az átutalás ellen, mert itt nem technikai, hanem politikai kérdésről van szó. A bolgár-török delegáció indítványozta, hogy a kérdés vitáját azonnal kezdjék meg. Bemstorff gróf csatlakozott ehhez az indítványhoz. Massigli francia delegátus a francia javaslatot tisztán technikailag indokolta meg és kijelentette, hogy francia szempontból a békeszerződések betartása a lefegyverzési konvenció megkötésének leglényegesebb feltétele. Benrstorff gróf rendkívül éles nyilatkozatban válaszolt a francia delegátusnak. Kifejezte, hogy nincs megjegyzése a washingtoni és a londoni lefegyverzési szerződések megmaradásához, de a békeszerződések idevonatkozó cikkelye az antantállamokra is kötelezettségeket ró Németországgal szemben, amelyeket a győzők eddig nem tartottak be. Bemstorff emlékezteti arra, hogy már 1927- ben bizonyos kifogásokat tett a békeszerződések lefegyverzési rendelkezéseinek betartási módja ellen. 1929 tavaszán kénytelen volt visszavonulni a lefegyverzési bizottságból, mert a bizottság a békeszerződések idevonatkozó részét helytelenül interpretálta. A mostani ülésszakon történt események azt igazolják, hogy akkoriban helyesen cselekedett, — mondotta a továbbiak folyamán a német delegátus. A jelenlegi konvencióé tervben csak a felírás emlékeztet arra, hogy lefegyverzésről van benne szó, más semmi. Uymódon a bizottság önmaga bevallja ötéves munkájának siralmas csődjét. Ha a bizottság elfogadja a francia pótinditványt és a régi szerződések lefegyverzési cikkelyeit, akkor csak a konvenció aláírói károsodnak, de Németország nem lesz a konvenció aláírói között. Ellenkezőleg, a német birodalom föl fogja használni az alkalmat, hogy éppen e cikkely tárgyalásánál az egész konvenció ellen szavazzon. Németország sohasem ir alá olyat, ami csak kendőzi a valódi fegyverkezést és nem törődik az igazi leszereléssel. A német álláspont az, hogy Németország csak olyan lefegyverzési szerződést ir alá, amély valamennyi állam jogait és biztonságát tiszteletben tartja. Curtius dr. német külügyminiszter a közelmúltban ismételten kifejezésre juttatta ezt a véleményt. Egyszóval a német birodalom a lefegyverzési konvenciót aszerint fogja megítélni — fejezte be Bernsíorff gróf beszédét^—, vájjon a német lefegyverzés ellenszolgáltatásaképpen a hatalmak elfogadják-e vegre a paritásos biztonság alap- elvéi. A jelenlegi tervezet, amelyet az elmúlt öt évben szövegeztek meg, ezt nem teszi és épp ezért Németország a mai formájában nem írhatja alá. Bemstorff gróf bejelentése nagy szenzációt keltett a bizottságban. Lord Bobért Cecil azonnal szólásra emelkedett és védeni próbálta a •konvéneiós tervet. Nem felei meg a- valóságnak — mondotta —, hogy csupán a fölirús beszéd lefegyverzésről, mert példáin a liadiszemk beszerzésénél alkalmazott költségvetési korlátozások. amit a konvenció elhatározót!, fontos fák t őrt jelen tón ok a* jövő • bók éje szó i npo n t já bó'. Pénz nélkül, nem lehet háborút csinálni. Cecil sajnálja, hogy. Bemstorff nyilatkozatában csupán a békeszerződésekre gondol .és .merne hajlandó az egyéb részleteknél közreműködni. De Marini olasz delegátus kijelentette, hogy a kidolgozott, konvenció csupán terv és a nagy lefegyverzési konferencia előtt végérvényes ítéletet senki sem mondhat. A most fölvetett kérdést' különben is csak a konferencián lehet letárgyalni. — MaemgU francia delegátus fölszó halasában azt állította, hogy Bemstorff nyilatkozatában a francia tételt közelítette meg, amennyiben a biztonsági kérdés megoldását tette, a lefegyverzés alapjává. Hosszas vita után' a bizottság tizennégy szavazatta! elhatározta, hogy az angol és a francia... javaslatok- szövegét égy albizottsághoz utalja. Mor.ov .bolgár -delegátus-- javaslatot tett. hogy az előkészítő bizottság ne foglalkozzék az előbb kötött szerződések betartásának kérdésével, hanem az egész problémát- utasítsa a jövő évben összeülő általános lefegyverzési konferenciához. A többség Németország, Törökország. Olaszország, Oroszország és Bulgária szavazataival szemben tizenkét szavazattal visszautasította a bolgár delegátus javaslatát. Több delegátus -tartózkodott a szavazástól. Ezek után a kérdés egy albizottsághoz kerül, ahol"igyekeznek tisztázni a régi szerződések lefegyverzési -határozatainak interpretálárátAz államfő és a parlament akarata Különösnek tetszik talán az, hogy a költségvetés1 tárgyalásánál jövünk elő ezekkel a javaslatokkal, de nem tehetjük meg másutt, mert ami javaslatokkal eddig előjöttünk, azokat mind hidegre ették és évek óta még a kezdeményező bizottságig sem jutottak ej. Ez az egyetlen alkalmas mód arra, hogy ezekben a kérdésekben a parlament állást foglaljon, mert a hiányokról szavazni kell és1 ezáltal, a parlamentnek akaratnyilvánításával ki kell fejeznie, hogy1 egyezik-e akarata az ál- . Ja ínfőnek az akaratával és akarja-e az igazi parlamentarizmust vagy nem. De van nekem egy' "egészen aktuális indokom arra, hogy én nem szavazom meg és pártunk sem szavazza meg a költségvetést. Ez az indok a népszámlálásnál követett hatalmi politikai eljárás. A. népszámlálást egyszerűen politikummá, az asszimilációs1 politikának eszközévé teszik, mert fontos, hogy a csehszlovák nemzeti államnak feltevése, a fikciója számokban is kifejezést nyerjen és a jogosság látszatával igazoltassák, hogy itt nem nemzetiségi államról, hanem csehszlovák nemzeti államról van szó. A néDSsAml^Iás Ennek az államnak az alkotmánya azt mondja. hogy az erőszakos élnémzetlenités tilos. Mát kérem, akkor, amikor mesterséges utakon el akarják vénái a magyarságnak százezreit, nem erőszakos élném zetlenités ez? Hát ezzel nem azt akarják mondani, hogy a magyarság az ő .jelentőségében nem olyan kisebbség, amely jogokat érdemel? Ez jogi erőszak és tilos. És amikor ez a kormány ennek a jogi erőszaknak a.z utjára lép, akkor nem csinál mást, mint egy tilos bűnténynek föLbujtójává lesz és szerez ehhez magának bűntársakat. Válasz a belügyminiszter válaszára Amikor a költségvetési bizottságban beszéltem és a népszámlálás kérdését igyekeztem teljesen megvilágítani, akkor a belügyminiszter nrtól azt a választ nyertem, hogy kár nekem ezt a kérdést feszegetni, mert ezáel. csak azt igazolnám, hogy akkor, amikor Szlovenszkó még a magyar impérmm alá tartozott, akkor a népszámlálást szintén elnemzetlenitő módon, kezelték és el ie érték az elnemzet]enitéet, és igy ne csodálkozzanak azon, hogy azok a. szlovákok. akik akkor élnémzotlenittettek, most visz- vza tárnok szlovák nemzeti rü ívó Kukhoz. A belügyminiszter urnák ezt a válaszát-megválaszolom, mert én egész nyugodtan állíthatom, hogy az 1921-es csehszlovák népszámlálás Szlovenszkón több szlovákot mutatott ki, mint amennyi ember Szlovenszkón a szlovák nyelvet egyáltalában beszélte. ,i “ Erre úögr válaszol ;nekém a belügyminiszter ur, mert miScsú's' mit'--válaszolnia, mert hiszen nekem statisztikai adatok állanak rendelkezésre, tehát objektív,bizonyítékok, amiket holmi odavetett mondatokkal nem lehet megsemmisíteni. De fölhoztam már akkor is konkrét bizonyítékokat és ha talán ez uem volna elég, lölhasz- nálo-m az alkalmat újból, hogy most is adjak egynéhány objektív bizonyítékot és egy pár konkrét esetet fölsoroljak. Több volt a szlovák, mint a szlovákul beszélők száma Elsősorban is arra fogok rámutatni, hogy az 1921-es népszámlálás mindazokat, akik a szlovák nyelvet beszélték, csehszlovákoknak tüntette föl. így volt ez Bagotán, Aranyos mar ó- tou, Körmöcbányán, Besztercebányán, Losoncon, ahol 5350 volt a szlovákul tudók száma és 5612-t tüntettek föl csehszlováknak. Rimatamásfalván 468 volt a szlovákul tudók száma és 471-et tüntettek föl csehszlováknak. Pelsőcön 272 volt a szlovákul tudók száma és 276-ot tüntettek föl csehszlováknak. De rá akarok mutatni arra is. hogy 1921-ben jóval több csehszlovák nemzetiségűt mutattak ki Szlovenszkkón, mint ahány an 1910-ben egyáltalán szlovákul tudtak. Tehát szlovákul nem is tudó magyarokat minősítettek tömegesen csehszlovákokká. Pozsonyban 28.117 volt a szlovákul tudók száma, ezzel özemben 37.038-an lettek csehszlovák nemzetiségieknek föltüntetve. Cseklészen 1447 volt a szlovákul tudók száma és 1936-ot, tüntettek föl csehszlováknak. Komáromban 2067 volt a szlovákul tudók száma, csehszlovákoknak kimutattak 2411-éti Pozsony 1 igetfalun 509 szlovákul tudóval, szemben 1251 csehszlovák nemzetiségűt mutattak ki. Nyitrán 12.718 volt a szlovákul tudók száma, csehszlovák nemzetiségűek száma a kimutatás szerint 14.946. Ná- náu 38 volt a szlovákul tudók t>zárna, a csehszlovák nemzetiségűek száma 248. Érsekujvá- rott 4405 volt a szlovákul tudók száma, ezzel szemben 7686 csehszlovák nemzetiségűt tüntettek föl. Ipolyságon 855 szlovákul tudóval szemben 1375 csehszlovák nemzetiségűt mutattak ki. Csákáuyházárt összesen 7 volt a szlovákul beszélők száma és itt 179 csehszlovák nemzetiségűt mutattak ki. Füleken 350 szlovákul beszélővel szemben 806, Osgyánbau 239 szlovákul beszélővel szemben 322, Kisráton 50 szlovákul beszélővel szemben 212, Szűr tón 92 szlovákul beszélővel szemben 256, Vilkén 95 szlovákul beszélővel szemben 254 és Kassa városában 22.113 szlovákul beszélővel szemben 31.572 csehszlovák nemzetiségűt mutattak ki. Egészen nyilvánvaló, hogy ezekben a községekben s varosokban az adatok meg vannak korrigálva. Igaz, hogy egyik-másik 1 özség- ben erősebben növekedett a lakoság, de nem lehet föltételezni, hogy a szaporodás kizárólag csak a csehek és szlovákok javára történt volna és eben az esetben is csak úgy lehet 1921-ben ilyen magas számokat kihozni, hogy az összes szlovákul tudókat csehszlovákoknak vették. Még erősebb bizonyíték van a jogtalan korrekcióra azokban a községekben, ahol a lé lek szám csökkenése mellett ma jóval több a csehszlovákok száma, mint tiz évvel ezelőtt a szlovákul tudóké. Ezeken a helyeken valószínűleg a szlo- ráknevü magyarokat is szlovákoknak vették, tekintet nélkül arra, hogy minek vallották magukat vagy egyáltalán beszélnek-e szlovákul. Igen érdekes Rimaszombat esete. 1919-ben, tehát ,a Srabár-féle népszámláláskor 5409 lelket, tehát az összlakosság 88.19 százalékát tüntették fel magyarnak. 1921-ben, tehát egy és fél év múlva már nem volt csak 4909 magyar, 500 magyar tehát itt eltűnt és bár szaporodás is növelte az égj'- és fél év alatt a magyarok számát, mégis csak 69.17 százalék lett a magyarok számaránya. Legérdekesebb Dobsina város példája Dobsinán az 1910. évi magyar népszámlálás 5029 lakosból 1739 magyart, 1688 németet és 1508 szlovákot talált. Az 1919. évi augusztusi külön szlovenszkói népszámlálás ezeket az adatokat majdnem teljességükben igazolta, amennyiben 4568 lakosból 1618 magyart, 1398 németet és 1527 szlovákot mutatott ki. Ezzel özemben a másfél év múlva, 1921 februárjában tartott csehszlovák hivatalos népszámlálás 4622 lakosból, már csak 353-at ismer el magyarnak, ellenben a németek számát 1741-re, a csehszlovákokét pedig 2225-re teszi. Világos tehát, hogy az adatok meg vaunak hamisítva, mert hiszen másfél év alatt ilyen változás nem lehetséges. Ezen adatok után hivatkozóim arra, hogy a magyar népszámlálás 1880 óta már azon az állásponton volt, amin ma van, mert nemcsak az anya nyelvet kérdezték meg, hanem a népszámlálási ivekben kitöltötték és statisztikába vették azt is, hogy milyen nyelvel beszél az illető megszámlált anyauyelvéu kívül, tehát a beszélt nyelvekről is készült statisztika. A beszólt nyelveknek a feltüntetése erős ellenőrzése a népszámlálás objektivitásának, mert lehetetlen, hogy egy nemzetiségiből több lelek legyen a statisztikában kimutatva, mint amennyi ennek a nemzetiségűek a nyelvét beszólni tudja. Ennek az ellenőrző eszköznek a bevezetését ajánlottuk a költségvelési bizottságban és kértük,, hogy ugyanerre az álláspontra helyezkedjék a népszámlálás •. kérdősében a csehszlovák kormány, de eredményt sajnos nem voltunk képesek elérni. A népszámlálás módjának alapvető hibája Pedig a Kairóban 1927-ben összeüli nemzetköz) statisztikai intézetnek 17. gyűlésén a magyar statisztikusok javaslatát fogadták el egész Európa delegátusai, tehát a csehszlovák delegátusok is. Ezek szerint a népszámláláskor az anyanyelvet kell kérdezni és meg kell kérdézni,-milyen nyelveket beszél az' illető, és á számlálóivet, amelyet a megszámlálandó maga tölt ki, alá is írja a kiállító. Ezt a csehszlovák delegátusok elfogadták, de a végrehajtó hatalom nem akceptálta ezt, mert ha az anyanyelven kívül beszélt nyelveket is vizsgálat tárgyává tennék, akkor nem lehetne helytelen adatokat a statisztika utján közzétenni és nem lehetne egy nemzetnek a jelentőségét számtanikig lecsökkenteni. Romániában most terjesztették be a nép- számlálásra vonatkozó törvényjavaslatot. Az illetékes miniszter kijelentette, hogy heve zetik és elfogadják Romániában a kairói határozatot és számláló lapokkal fogják a népszámlálást megejteni. Ez azt jelenti, hogy a számláló lapokon az anyanyelven kívül a beszélt, nyelvek kategóriáját is feltüntetik. Pedig Romániában 42 százalék az analfabéta, ezzel szemben Csehszlovákiában csak 13 százalék az analfabéták száma. Hát nem volna indokolt nálunk is a számláló lapokkal való megszámlálás, amit mindenütt a modern népszámlálás már alkalmaz? Nálunk azonban az történt, hogy a végrehajtó hatalom kétféle módon rendelte el a népszámlálást és pedig számlálási Ívvel és összeírás! ívvel és úgy határozott, hogy az országos elnöki hivatal fogja megmondani, hogy melyik községben .milyen módon történik a népszámlálás. És ekkor jelent meg az országos elnöki hivatalnak a rendeleté, hogy az egész Szlovenszkóban mindenki analfabéta, tehát összeír ás i ívvel kel] megejteni a népszámlálást egész Szlovenszkóban és Ru&zi tisztítóban. Ezzel újból bohizonyittatotl. hogy ;> vezérlő élv az, hogy u-kontinuitást az. 1921 évi népszámlálással lenn kell tartani és neon szabad az igazságnak semmiféleképpen sem érvényre jutni.
