Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)

1930-11-27 / 271. (2492.) szám

1980 november 27, csütörtök.

^iw^AW^arhtrlsp

A lengyel szenátusi választás kilengései miatt ni feniiltség támadt Német- és Lengyelország között

Közvetlen német Intervenció a népszövetségnél — Uj precedens a kisebbségi sérelmek elintézési módjára?

Berlin, nóvember 26. Jelentettük; hogy a va- [

eárna-pi lengyel szenátusi választásokon á. len- j gyei hatóságok Felsősziléziában rendkívül brutálisan bántak a német szavazókkal, több ösz- szekoccanásTa került a sor és a kisebbség ellen drákói szigorúsági! rendszabályokat foganatosítottak. Á választási terror Németországom óriási fölháborodást keltett és a legnagyobb lapok napok óta cikkeznek a tervbevett represz- száliákról. Von Grünati felsősziléziái német főkonzul hivatalos jelentést tett a német külügyi hivatalban az eseményekről és az autentikus értesülés után a birodalmi kormány elhatározta, hogy a német—lengyel szerződés 72. paragrafusa és a kisebbségi szerződés 12. paragrafusa alapján haladéktalanul lépéseket tesz a népszövetségnél. Abban a paragrafusban, amelyre a német kormány támaszkodik. Lengyelország nyomatékosan elismeri, hogy Németországnak joga van a népszövetséghez fordulni, ha a szerződést Lengyelország megszegi.

Ha a német kormány tényleg lépéseket tesz Genfben, ez lesz az első eset, hogy egy i kisebbségi sérelem ügyében nem a petíciók ; rendes eljárását tartják be, hanem egy másik j kormány közvetlen intervenciót határoz el. j A következmények beláthatatlanok és lehet, j hogy a kisebbségi kérdés a német kezdeményezés következtében uj precedens-esetet kap, amelynek alapján később más kisebbségi sérelmeket is közvetlen módon — mint a szuverén államok között fölmerülő vitás ügyet — sikerül a népszövetségnél elintéz- tetni.

Varsó, november 26. A lengyel belügyminiszter hosszabb hivatalos nyilatkozatban felel a német lapok fölháborodására és igazolni igyekszik a lengyel helyi hatóságok eljárását. A választási harcokban egyetlen ember halt meg s az is lengyel rendőr vólt, akit1 a németek meggyilkoltak. Harflinger német { lelkipásztor ráuszította nemzettársait a len-; gyelekre s igy keletkezett az összetűzés. A I berlini sajtó azt állítja, hogy németek is halálukat lelték a tüntetésekben, holott ez nem felel meg a valóságnak. Kisebb-nagyobb kihágásokra ugyan sor került, s néhány német nemzetiségű lengyel állampolgárt tényleg elvertek, de a lengyel hatóságok nyomban intézkedtek a tettesek kézrekeritéséről és megbüntetéséről. A lengyel hatóságok vizsgálatot indítottak a verekedések és az ablakbetörések ügyében s mindenkit, akit felelőség terhel, meg fognak büntetni. Azonkívül nem szabad megfeledkezni arról, hogy a lengyel hatóságokat rendkívül fölbőszitette a határ- revizióra irányuló német kampány és az a kegyetlen sors, amelyben a németországi lengyel kisebbségnek része van s igy nem csodálható, ha a választások előtt kisebb-nagyobb összeütközésekre került sor.

Ugyanakkor a lengyelek hivatalosan közük, hogy bejelentették tiltakozásukat a felső- sziléziai vegyes bizottságnál llgen konzul német bizottsági tág magatartása ellen, mert a konzul önhatalmúlag vizsgálatot rendelt el a kihágások ügyében, holott erre nem volt joga. Harflinger lelkipásztor,' akiről a lengyelek azt állítják, hogy ő szervezte a* ellenállást és megszökött, önként jelentkezett a lengyel hatóságoknál, mert ártatlannak érzi magát.

November, november 26. A New York Times mai vezércikkében foglalkozik a német-lengyel viszonnyal és megállapítja, hogy a vasárnapi szenátusi választások után a helyzet végleg elmérgesedett. A háború befejezése óta Németország és Lengyelország nem tekintett egymásra annyi ellenségeskedéssel, mint most, amikor a keletporoszországi revíziós kampány megindult és a német kisebbség súlyos elnyomatásban szenved Lengyelországban. A lap szerint a feszültség csak akkor enyhülhet, ha a lengj elek fokozott mértékben tiszteletben tartják a kisebbségi szerződéseket, máskülönben könnyen katasztrofális elmérgesedés keletkezhet. A népszövetség feladata, hogy a kisebbségi jogok betartására vigyázzon, mert ez épp ngy a béke- szerződések egy része, mint a lefegyverzés vagy a jóvátétel.

Lengyel-román katonai tárgyalások

Varsó, november 26. Páskor lengyel vezérkari főnök több magusrangu katonatiszt társaságában Bukarestbe utazott, ahol a román vezérkarnál tárgyal. Mint ismeretes, a tárgyalásokat 1930 elején kezdték meg Varsóban és most Bukarestben folytatják.

trwwirnMnw.i'iw ».m»M>WM,!U4la>»eMnHrimmHmmnMn

IABLONKZKY: A köztársaság érdekében állna a békeszerződések snepáltozhatáságának gondalatá- val foglalkozni és erre alapítani az elhatározásokat

A képviseicíház költségvetési vitáiéban labloniaky János találóan matatott rá a kormány külpolitikájának végzetesen súlyos gazdasági következményeire

Prága, november 26. A költségvetés általános vitája során tegnap az országos keresztényszo- 'cialista párt nevében Jabloniczky János dr. nemzet gyűlési képviselő szólalt föl. Nagyszabású beszédében többek között a következőket mondotta:

Tisztelt Jelenlévők! Aki egyezer a csehszlovák parlament történetét fogja megírni, azt kínos kétségek fogják gyötörni. Nem fogja tudni könnyen elhatározni, hogy a parlamentet hova sorozza. Külsőleg a nyugati demokráciák parlamentjeihez hasonlít, bensőleg azonban egész más arcot mutat, egész biztosan nem alkotmányosat.. Ez a parlament olyasvalami, amit a csehek abból a célból létesítették, hogy egy színiéit alkotmányos élet üres formáinak betartásával uralmukat minden körülmények között biztosítsák.

Ebből a parlamentből hiányzik az alkotmányos lélek,

de az uralkodó nemzetnek nem is az a célja, hogy legyen. Az alkotmányos látszat meg van óva, a fölületesség megállapítja az alkotmányos formát, a szellem- és léleknélküli szavazógép pontosan szállítja azokat a törvényeket, amelyekre a cseh vezetőknek cselekményeik igazolására szükségük van és ez nekik elég. A bürokrácia és a hadsereg e rendszer mellett egész biztosan megkapja a fejlődéséihez szűk.séges anyagi, eszközöket, a polgárok akarata, yagy érdeke nem fontos, fontos legföljebb a népesség azon részének érdeke, amelyből a cseh vezetők rekrutálódnak.

Ezen okok folytán a parlamentnek csak nagyon csekély tekintélye van és érthetővé válik az érdeklődésnek azon teljes hiánya, amelyet több képviselő is a parlamenttel özemben mutat. Meggyőződés, tudás, érvek nem jönnek figyelőmbe. Miért is fáradni, hiszen úgyis mindegy és

a partáment üres marad még a költségvetési vila alkalmával is.

Alkotmányosan működő parlamentekben a költségvetési viták a nyilvános élet ünnepei, amelyeken az állampolgárok széles réteged nagy érdeklődéssel vesznek részt, ellenben nálunk üresen ásít a tárgyalóterem a szónokokra. A költségvetési vitát itt, az állam vezetői kikerülhetetlen formalitásnak tekintik, amely az egyes szónokok részére engedélyezett öt-tízperces beszédidő révén komédiává süllyed. Ilyen körülmények'. között az ellenzék részére is a költségvetési vitának csak annyi értelme van, hogy tehetővé válik az államiban uralkodó állapotokat általános vita tárgyává tenni. A legtanulságosabb kritika az, amely a múltból merit és ezáltal jut a jelenhez.

Az államberendezkedés gazdasági hibái

1918 október 28-iika van.

Az osztrák-magyar monarchia össze van törve. A csehek diadalt ülnek. Az uj állam ajándékba kap 13 millió lakost és kincsekben és iparban gazdag területeket. A hosszantartó háború dacára a korábbi jólét a volt uralkodó rendszer kíméletes adókezelése folytán úgyszólván érintetlen. Nemsokára azonban másképp lesz.

Akik érdemeket Szereztek az uj állam körül, azok lesik a jutalmat és ehhez sok pénz kell. Saját embereiket figyelmeztetik az elkövetkezendőkre a cseh vezetőik, hogy kárt ne szenvedjenek, vagy legalább is ne nagy kárt, és azután egymásután életbeléptetik a pénzlebé- lyegzést, a vagyondézsmát, a földreformot és el ériék te leni tik a hadikölcsönöket.

Keletkezik egy óriási bürokrácia és egy tul- arányozott hadsereg. A következmény az, hogy tönkremegy számos exisztencia, amely mind a nemzeti kisebbségekhez tartozott.

De az uj berendezések dimenziói még további anyagi eszközöket követelnek és igy jobban kéll meghúzni az adócsavart és pedig idővel a te Ijete-itőképesség százs z ázalékáig.

Ez azonban nem fáj nekik. A cseh géniusz büszkén dülleszti ki hazafias .mellét, mert a re- publi,kából gazdasági, oázist csinált. Minden tönkremegy a köztársaság körül, Németországot, Ausztriát, Magyarországot az infláció láza sorvasztja, Lengyelország, Románia inognak, de szikláézilárdan áll a köztársaságnak gazdasága. A. valuta stabilizálva van, sót az arany- valuta bevezetését ie elhatározzák. A világ tekintete a köztársaságra, mint gazdasági csodára legyen irányozva, arra a gazdasági csodára, amelyet a csehek alkottak ée maradjon is mindig a világ tekintete ezen a csodán! A cseh újságok örömmámort hangoztatnak. Messze hirdetik a belső konszolidációt, a külső tekintélyt, a növekvő hatalmat; mint a külügyminiszter, ők ie beleavatkoznak a legyőzött államok belső ügyeibe, csörgetik a kardot, meri mindennek úgy kell maradnia, mint van, és jaj annak, aki illáé nézetet mer vallani, mint amelyet a .mindenható külügyminiszter előír. Maga a külügyminiszter pedig hirdeti bent és kint, hogy a nemzeti kisebbségek teljesen ka vannak elégítve, sőt többet kaptak, mint amennyi nékik

járt, és

a demokratikus konszolidáció abban éri el politikai tetőfokát, hogy a német nemzeti kisebbségnek egy része minden nemzeti föltétel nélkül a cseh kormányba lép be.

És az a mentalitás, amely a csehek összes politikai álmait valóra váltotta és amely hizeleg magának, hogy ha köröskörül minden tönkre is megy, a saját gazdasági oázisát akadálytalan továbbfejlődésre viszi, — nem veszi észre, hogy gazdasági számítása hibát kezd elkövetni.

A szociális biztosítás bevezetése és az adóalanyoknak teljesítőképességük határáig való igénybevétele, lassan versenyképtelenné kezdi tenni az ipart. De az állam tízéves fönnállása ünnepének öröme elűzi az itt-ott fölbukkanó aggodalmakat és a jubileum mámorában nem

— Dugulás és aranyeréé bántalmak, gyomor- ée bélzavarok, máj- éí lépduzzadás, hát- ée derékfájás ellen a természetadta „Ferenc József* kés erű víz, naponként többször bevéve, hathatós s égi te éget nyújt. Tudományos megfigyelések beigazolták, hogy a Ferenc József-viz alihaíi megbetegedések eseteiben gyorsan és mindig enyhén hat. A Ferenc József keserűviz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben kapható.

■szabad, mással, mint rózsás hazafias, gondolaté kka.l foglalkozni. Mégis, amikor a jubileum mámora elmúlt, észtre kellett venni, hogy a gazdasági oázis kezd üres forgásba átmenni.

A válság tragikummá fejlődik

Az a módszer: mindig csak .kivenni a gazdaságból, száz peroentig kivenni belőle, mintha egy visszaesés nem volna lehetséges!, egymagában ia számos polgárnak gazdasági erejét meg- gyöngitette, és amidőn a gazdasági válság a köztársaságba is behatolt, amit minden gondolkodó közgazdásznak előre kellett látnia, az országban alig voltak gazdasági tartalékok és a gazdasági oázis egyszerre oda lett.

Homokos Szahara temette el úgyszólván már egészen a szegényebb Szlovenszköt és u tér5

méketlen homok a történelmi országokban is oapről-napra terjed, hogy betemesse itt is a gazdasági jólétet.

Mintha gutaütés érte volna, a vörös-zöld te feketén csíkozott koalíció egyelőre semmit Sem tett a fenyegető veszedelem ellen. Lenyü gözve attól a gondolattól, hogy a gazdasági oázis örökké fog tartani, nem akart a helyzet komolyságában hinni és inkább egy égi csodára várt. Azonban a csoda helyett a válság tragikummá fejlődik.

Már beismernek háromszázezer munkanélkülit, de ez a statisztika hamis, mert ebben nincsenek belefoglalva a nem organizált.mc'őgaz- dasági munkások, továbbá a rendelők nélküli, iparosok és kereskedők — mindent üss/Avéve további háromszázezer családfő — és ajtónk, előtt áll a keménységében még ismeretlen Ul.

A fejlődés előre látható.

Ha vagy a gazdasági válság nem enyhül, vagy nem történik gondoskodás a nem támogatott munkások éhségének megszüntetésére, a télen át erkölcsi debakle fog bekövetkezni, amely nem fékezhető lopásokban és rablásokban fog kiutat keresni, minden egyéb lehető következményről nem is szólva. Ami eddig a munkanélküliség további megakadályozására történt, az még a közmondásszerü csepp a tengerben fogalmat sem meríti ki és itt is meg keli' jegyezni, hogy ennek a cseppnek nagy része a történelmi országokban esett le, ellenben a Morvától keletre, ahol a nyomor még sokkal na- gvobb, ebből a cseppből alig érezhető valami.

A kormány felelőssége

Pedig a kétségbeesés ott ül a műnk át. lan ok lelkében, hogy a meg nem érdemelt, igazságtalan sorsét elvesse magától.

S ha igaz is, hogy a gazdasági krízisért nem egyedül a kormány tehető felelősé, de hogy a viszonyok ennyire kifejlődhettek, ezért a teljes felelőség a kormányt terheli.

Az ellenzék évek óta mutatott rá a követett kormányzati módszerek helytelenségére. Helyesen követelte az ellenzék:

1. a gazdasági politikának megváltoztatását,

2. a kíméletes adópolitikát, 3. a takarékosságot a hadügynél és a közigazgatásban, 4. a kisebbségek kezelésének megváltoztatását és

5. a külpolitikai irányváltozást.

Mindez szintén nem akadályozta volna meg a gazdasági válságnak a kitörését, de mindenesetre az ország azt .könnyebben viselhette volna ed.

Mit használ az, hogy a köztársaság messze elfekvő, közgazdaságilag alig figyelembe vehető országokkal kereskedelmi szerződéseket kötött?] Ahol alig állanak fenn kölcsönös vonatkozások, valóban ott nem művészet kereskedelmi és há-’ boruellenes szerződéseket kötni, de Németországgal, Ausztriával, Magyarországgal, sőt még Jugoszláviával is máig sincsenek a köztársaságnak kereskedelmi szerződései és Romániával is csak a legutóbb sikerült a kereskedelmi szerződést megkötni.

Itt is egy szállítási hiba rejlik és ez az, hogy a szomszédok gazdasági összeomlására számítottak, sőt mindent megtettek, hogy ez az összeomlás bekövetkezhessék, hogy azután annál könnyebben halászhassanak a zavarban.

Olyan hosszú ideig ravaszkodtak, amig az eszköz megölte a célt és a gazdasági bázis eltűnt.

Mindig ugv szokott az lenni, ha valaki tulokos akar lenni.

Benes politikájának hamis utjai

Benes külügyminisztert elvakitották 1920. évi sikerei és azt hitte, hogy túl fogja ravaszkodni a legyőzött szomszédok közgazdaságát is, de a kereskedelmi szerződések megkötésénél egyenrangú felek álltak egymással szemben, nem mint a békeszerződéseknél és igy a becsapás kísérlete nem sikerült.

Benes miniszter ugyanis nem tudta, hogy csak egyszer volt Budán kutyavásár!

Ha magyarul megtanult volna, akkor ezt tudta, volna és nem spekulált volna egy másik ilyen vásárra.

Ami a közgazdaságot illeti, ebben az irányban az eddig követett külügyi politika tehát hamis volt, mert politikai mellékcélokkal volt inficiálva és igy rosszul kellett végződnie, emellett éppen a gazdasági krízis idejére hozta szerződés nélküli állapotba az országot a szomszédokkal.

De egyébként, is hamis irányban mozog a külügyi politika. A szerződések keletkezésétől kezdve Benes azok mégváltoztathatatlanságát hirdeti. Úgy látszik, az utolsó éveket átaludta, mert elvesztette az utat a valósághoz. Úgy látszik, az örökkévalóság illúziójában élt, mert különben éézre kellett volna vennie, hogy a. körülötte levő világ kezd megváltozni. Benes nem vészi észre, hogy már minden, aminek súlya van, még Franciaország is, — Poincarét kivéve, — a békeszerződések revíziójára készül: nem veszi észre, hogy éppen a békeszerződé- feek olyan helyzetet érleltek még, amelyet mindenütt elviselhetetlennek éreznek és amelyet, megjavítani akarnak. Vagyis, mag szóval, a békeszerződések lassan megérnek a revízióra.

Ha azonban a külügyminiszter ezt a végbemenő változást nem akarja látni, akkor fokoza-toenfi