Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)
1930-11-27 / 271. (2492.) szám
1880 november 27, csütörtök. ii in nrr« ■i'tmtuhii i ír nm—■■ in w-mhí imi 3 HOGYAN ÉL ÉS KÜZKÖDIK SZLOVENSZKÓ A SZLOVÁKSÁG LELKÉBEN Az atsókubini nagyasszonynál Meghűl emlékező óra Hviezdoslav-Országh PáI özvegyénél — A köllő tovatűnt életének csöndes fordulásai — Amikor Hviezdoslav táblabiró lehetett volna — Szilágyi Dezső legfőbb birája m a szlovák Stár volt Alsókabin, november. Od&lriiim a frissen olvadó első hó nedves hidege borzongat s szinte jólesik a duruzsoló kályha, amely derűs világot varázsol a költő özvegyének otthonába. De meghaj- szolt, fáradt idegeinket még jobban megenyhül és kisimítja az a meleg harmónia, az a fluidum, ami a szlovákság nagyasszonyának a leikéből áramlik felénk. Karosszékében botja után nyúl s kissé nehezen emelkedik föl, mikor a szobába lépünk, de az arc, amely friss érdeklődéssel feléuk fordul, fiatal és fiatal a szem is, amelyben még ma is valami gyermeki tisztaság és csodálkozás érzik. Igen, ilyennek kell lennie, szinte nem is lehetné más egy szélcsendes és nagy viharok nélkül elesteledett költői élet társa, támasza és lelki kiegészítése. Komrpliikálatlan, tiszta szív, mely egy életre fölolvadt és ki teljesült az urában s hiába tették Hviézdeslávot az árvái hant alá, az élete egy kicsit, tovább folytatódik ebben a csodálatos zengésű asázonysz'vben, amiben, ha nagyon mélyen belenéznénk, az Örök gyász mellett megtalál nők a büszke boldogságot is, hogy Hviezdoslav az övé lehetett is ő neki adhatta az életét. „Nem voltak kellemetlenségeinh a magyarokkal* Amikor megmondjuk a. nagyasszonynak, hogy Prágából valók vagyunk, de — magyarok, s megkérdjük tőle, nem fél-e tó* tünk, mosolyogva tiltakozik: — ó nem. Hiszen már annyian jártak nálam, akik megkérdezték, hogy nem voltak-e kellemetlenségeink a magyarokkal Hát nem voltak. , , Finom akkord, mintha kis ezüsthid ereszkednék le egymástól távolesett lelkek közé. A nagyasszony halkan tovább fűzi a szót: .; — Egyszer volt ellenünk valami kis áskálód ás. amikor 1918 májusában Prágában jártunk a színházi ünnepségeken. Azzal vádolták be az uramat, hogy deputációt vezetett s Bulla főispánt bizták meg a vizsgálattal, aki történetesen éppen együtt utazott akkor velünk Zsolnáig és utunk célját is jól tudta. Nem is lett az egészből semmi. Különben sem volt soha semmiféle bántódá- sunk. Biztosítottam a nagyasszonyt, hogy Hviezdoslav személyét a magyarság körében mindig őszinte tisztelet és becsülés .vette körül, sőt ez a tisztelet változatlanul megmaradt még a mai Magyarországon is, amiről jól esően tanúskodik Kozma Andornak a Budapesti Hírlap minapi számában megjelent cikke is. Az élő kisfaludysta nem lett hűtlen az elköltözött kiefaludystáfhoz. Hviezdoslav magyar kapcsolatai — Igen, Kozma Andorral levelezett az uram, ha jól emlékszem, a Petőfi- és Arany- fordilások dolgában. Hviezdoslav mélyen elmerült ezekben a magyar költőkben, akik közül talán Arany volt vele kongeniáHsaibb, gyakran mondogatta, hogy a műfordítás sokszor nehezebb az eredeti alkotásnál is. Rokonszenvesen közeledett hozzánk később egy másik magyar író: Szabó Endre is, aki az urammal együtt járt iskolába Miskolcon s oroszból forditgatobt. Emlékszem, egyszer irt is a férjemnek egy orosznyelvü levelet — Könyvtárunkban sok magyar könyv van, hiszen a művészet nemzetközi. A cseh irók természetesen még nagyobb számban vannak, velük mindig összeköttetésben voltunk. Prazák professzor nagyobbszabásu monográfiát, ir most férjemről, Bújnák •könyve után ez lesz a második, amely •HviezdosJavval foglalkozik. — Nincs nagyon egyedül a nagyasszony? — Nem panaszkodhatom. A fiatalság állandóan körülöttem van. Ó, én is nagyon szeretem a fiatalságot És jönnek hozzám szlovákok, csehek, Roy Vladimír és Hermán generális, amíg Rózsahegyen élt, szintén gyakori kedves látogatóm volt. Itt üldögélt ebben az öreg szobában,, amit nagyon szeretett. Mindig mondogatta, hogy ezek között a régi bútorok között úgy érzi magát, mint az édesanyjánál Férjem életében is ez volt az intim tanyánk, úgy mondottuk, ha már eluntuk az ebédlőt.: „Gyerünk haza." Masaryk Námeszión — Hviezdosiavné Prágában —- Most. már bizony ide vagyok szögezve. Amióta bét óv előtt a lábamat törtem, e nyáron pedig a karom törött el. Már úgy, ahogy rendben vagyok, de a mozgás azért nehezemre esik. Február 2-án mégis rászántam magam, hogy Prágába utazzam, mert akkor leplezték le a Pantheonban az uram mellszobrát.. Ó, én nagyon szeretem Prágát, sok kedveset és szépet adott nekem. Akkor Masaryk elnök urnái is jártam, akt nagyon kedvesen fogadott és sokat beszélgettünk boldogult férjemről, akit Masaryk is nagyon szeretett. Az elnök ur régi, negyvenéves ismerősünk, Námesztóra is sokat járt hozzánk családjával együtt, amikor a turócmegyei Bysztricakán töltötte a nyarat. Látogatása mindig esemény volt nekünk s már akkor nagy csodálattal hallgattuk szavait. Harmónia a régi árvái életben ■ A magyarokra kertül a sző. — A magyarok még megvannak Árvában s alkalmazkodnak az uj időkhöz. Hiszen csak alkalmazkodni kell, ahogy mi is alkalmazkodtunk, nemzeti érzésben azért nem kell megváltozni. Itt van Kubmyi Miklós, aki most volt kilencven éves és egész életét békás harmóniában éHe le velünk, A harmónia azelőtt is megvolt közöttünk, hiszen a régi nemesekkel sűrűn összejártunk: a Kubinyiakkal, ZmeskálokkaL Abaffyakkal, Osillaghyakkűü, Csaplővicsokal. Csaplovics Simon apja, Elek, még jó szlovák volt, de a magyar urakkal is többnyire szlovákul beszélgettünk. Ma is előttem van boldogult Kubinyi Árpád, amikor a forradalom után eljött hozzánk s azt mondotta: „így kell nekünk, ezt mi okoztuk a magyarizációnkkal." Kicsit, politikai mellékvágányra kanyarodunk s a nagyasszony őszintén föltárja a régi sérelmeket és panaszokat. Néhány csöndes észrevétel után abbahagyjuk a témát, disszonáns lenne itt politikáról beszélni. A jó ember: „rosszu ügyvéd volt Hviezdoslav pályájáról beszélünk ezután. — Férjem mint ügyvéd sosem volt megelégedve a pályájával. Rossz ügyvéd volt, mert nagyon jő ember volt Sokszor nemcsak hogy ingyen dolgozott, hanem még a saját zsebéből fizette a költségeket és az oktmánybélyegeket is. 1879-ben hátat is fordított az ügyvédi mesterségnek, Szmreosá- nyi Dárius akkori árvái főispán kineveztet- te a námesztói járásbírósághoz albirónak. Férjem a kinevezéshez igazán könnyen jutott. Később azonban a törvényszéki elnök fiának kellett hivatal s piszkálni kezdték az uraimat. Hviezdoslav érzékeny ember volt s három év múlva lemondott állásáról, noha Szmrecsányi semmiképpen sem akarta engedni. A bírói pálya lehetősége még egyszer fölmerült férjem előtt, amikor Po- rubszky rózsahegyi törvényszéki elnök, aki képviselő is lett, azzal jött hozzánk, hogy a pozsonyi táblához nevezteti ki bírónak. Az uram szabódott, nem bízott benne, hogy szlovák létére ilyen pozícióhoz jusson. Pedig Porubszky megküldött© nekünk Szilágyi Dezső igazságügyminiszter levelét, amelyben arzal igyekezett eloszlatni férjem aggodalmát, uogy a legjobb birája is szlovák: Stúr. De férjem már kitartott az ügyvédség mellett A námesztói régi élet felől érdeklődünk. — A régi Námesztón nagyon kedves volt az élet. A városka jólétiben élt. mert a gyolcsotokra akkor még jó világ járt és különösen akkor volt mozgalmas az élet, amikor a gyolcsosok hazatértek az ünnepekre. = Hviezdoslav nem énekelte meg a gyolcsotokat ? — Nem, mert őf. az ő materiális világuk hidegen hagyta. Azután megemlítjük Hvíezd&slavnaík a házon elhelyezett féldombormüvü emléktábláját, amelyet Pospiáil szlovák szobrászművész készített. A nagyasszonynak csak az nem tetszik rajta, hogy a betűk is fehérek és így nehezen olvashatók. Majd elmondja, hogy Hviezdo&Iavot csak ideiglenes nyugvó- helyre temették el a a kubini temetőben szeretnék őrök nyugalomra helyezni. Hviezdoslav szobra és köitöi hagyatéka — És mi van, nagyasszony, Hviezdoslav szobrával? — Itt Alsókubdnban fogják fölállítani Az országos gyűjtés még folyik, úgy tudom, •százezer koronánál nagyobb összeg gyűlt máris össze, ügy tervezik, hogy a Biblio- iheca Csaplovicsiana elé állítják, de én azon aggódom, hogy a nép még nem elég érett és kárt tesz benne. = Mi történik Hviezdoslav költői hagyatékával? — Andrej Mráz készíti elő a Mátkában a kiadását. A fordításokkal együtt háromnégy kötetet fog kitenni. A magyar fordítások a PohTadyban jelentek meg. Férjem sokat fordiíott Shakeepeare-böl is, Így lefordította a Szentivánéji álmot, a Hamletet, továbbá Goethétől az Iphigenia Taurisban-f. és oroszból is sokat fordított; Madáchtól az Budapest, november 26. (Budapesti szerkesztőségünk telefonálja.) Bethlen miniszterelnök ma fogadta a sajtó képviselőit és berlini utjával kapcsolatban többek között kijelentette, hogy Bécsibe is ellátogat, mihelyt a politikai viszonyok ezt lehetővé teszik. E látogatás időpontja nem tőle függ. Egy kérdésié, amely Szovjetoroszországra vonatkozott, Bethlen., a következőket válaszolta: Vagy áll az. hogy Európa valamennyi állama bojkottalja Szovjetoroszországot, ehhez mi is csatlakozunk, vagy pedig, miként a tényleges helyzet mutatja, egyes államok Szovjetoroszországgal gazdasági érintkezésben vannak és ekkor nekünk is szabad kezet kel] biztosítanak magunknak ilyen tárgyalások folytatására. Bethlen nyilatkozatának további részében megállapítja, hogy a békeszerződések természetessé tették, hogy bizonyos sorsközösség létesüljön a legyőzőt államok közt, elsősorban Németország és Magyarország közt. Ugyanezt szolgálják a közös törekvések a legyőzött államok szabadságának visszanyerésére és az egyenlőség és egyenrangúság elérésére a győzőkkel szemben, továbbá a kisebbségi szerződések érvényesítésére. Ha mindezt elértük, további eél a békeszerződések megfelelő revíziójának elérése. Mindezen körülmények természetessé tették, hogy a legyőzött államok között bizonyos harmónia fejlődjék ki. A magyar—német közeledés eddig kulturális térre szorítkozott. Nem azért mentem Berlinbe, — mondotta — hogy különleges szerződést kössek, erre semmi szükség nincs, mivel törekvéseink annyira közösek. Semmiféle fantasztikus blokk-tervezet neon szerepel tárgyalásainkba®, csupán a Ember tragédiáját férjem fordításában a pozsonyi szlovák színház is előadta, azonkívül szinrehozta drámáját, a Herodes és Hero- diás-t. — Szép emlékek maradtak férjem után, de fényképe a legkedvesebb nekem. Most, itt Rubinban múzeumot létesítettünk, át fogom adni a múzeumnak az összes relikviát, a dolgozószobával együtt Ha pedig a múzeum megszűnnék, úgy a relikviák Már- tonba kér ilnének. Könyvek maradtak férjem után, három ezüstkoszoru plakettek és na gy terjedelmű levelezés, amelyet már rendbehoztunk. Több levél van itt az elnök úrtól, azonkívül a Vajanskyval és Skultéty- val folytatott nagy levelezése. Kéziratait a férjem sosem kérte vissza, mindig Vajan- skynak vagy Skultétynak küldözgette őket Most, mind a Magicáiban vannak. „Ne politizáltatok, dolgozzatoku = Mit tart a nagyasszony a mai szlovák fiatalságról? — A fiatalságról nehéz beszélni. Sokakat nem értek meg. Nem vagyok megelégedve a m ódéra izmussal. = Reméli-e, hogy a szlovák ifjúságból kic sarjadzik egy új irodalom? — Igen. A férjem sokat remélt. Rázóstól, hogy majd serényen fog dolgozni. Az uram sok fiatalt figyelmeztetett: „Ne politizáljatok, dolgozzatok." A fiatalságból különöse® SMvik Jurko, a mostani belügyminiszter és Boíto Jankó voltak a kedvencei. Slávuk már diákkorában is sűrűn megfordult nálunk « azóta is hü maradt házunkhoz. A kedves, meghitt óra után megilletődöt- teo búcsúztunk a nagyasszonytól. Oázis volt a politika sívó homokjában. két állam külpolitikai irányának harmóniába való hozása. A másik fontos célja tárgyalásaimnak gazdasági vonatkozású volt, ameny- nyiiben közvetlen tárgyalások révén az atmoszféra teljesen barátságos mederbe terelődött. Á' .--- ■— ...... ■ . Sú lyos autószenrencsétlenség Kassa közelében Kassa, november 26. (Kassai ezerivesz-tőség link telefonjelentése.) Súlyos kimenetelű autószerencsétlenség történt tegnap délután a Szépéi és Somod! községek közti országúton. A kassal Nákupná CeutnaJa teherautója, amit Lándmayer eofifór vezetett, árukkal megrakva haladt Somodí község irányában, mikor a Fürdőm ajor közelében egy kanyarodénál egy személyautóval került szemben. A személyautó nem akart letérni az ut közepéről és a sofíőr, hogy elkerülje a® összeütközést, kénytelen volt a teherautót hirtelen oldalra kormányozni, miközben telje® sebességgel nekiütközött egy utezétö almafának. Az összeütközés következtében a teherautó kormány fülkéjének ablakai bezúzod tak és a soffőr mellett ülő Takács István 39 éves munkást, a Cemtrala alkalmazottját, valamint az előtte ülő Ducsari János nyolc éves fiúcskát, aki útközben kéreakedett fel az autóra, az üvegszilánkok súlyosain megsebesít ették, azonkívül Takács oly etösen ütődött oda az üvegellenzőhöz, hogy súlyos agyrázkódást szenvedett és eszméletlen'. , maradt a helysemé®. A személyautó a szerencsétlenség után elrobogott és a sebesülteket egy másik autó hozta be késő este a kassal kórházba, ahol Takács Istvánt azonnal ápolás alá vették állapota arankán változatlanul súlyos. A rendőrség nyomozást indított az ismeretlen személyautó sofőrjének féld*® ritéeéire. DZURANY1 LÁSZLÓ. Bethlen Bécsbe is ellátogat A magyar minisztereinek ulabb nyilatkozata berlini tárgyalásainak kelpolitikai és gazdasági vonatkozásairól PomP^ bo,ototI pangóit ALLEGRO " élesíti amely bereívapengéknél elsőrangúan bevált élesítő- és fenókészülék. Penge, amelyet állandóan az ALLEGRO-n élesít, egész éven át ugv vág, mintha ni lenne. Kétoldalú fenőkövei és bőrrel, eégánsen nikkeleivé K£ 120.— feketében K2 96.--. Kapható minden késmuves-uzletben, vaskereskedésben és illatszerkereskedésben. Szlovenszkói és rus?inszkói lerakat: D. ENBEL, BRATISLAVA. Nyerges u. 6. Cseh-morvaországi és sziléziai lerakat: V. Tirsa, Prága-Nusle, Táboruké 30.
