Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)

1930-11-25 / 269. (2490.) szám

10 'PRA'.GAI-A^ACAaR-H ! 1930 november 25. kedd. KdZŰAZDAíSAfir . Losoncon mesalaknlt a Középszlovenszkói gazdasági Egyesület Losonc, november 24. (Saját tudósítónktól.) A közópsalovénszkói gaadatársadalmat már évek óta foglalkoztatja a gondolat, hogy egy érdekvédelmi testü­letbe tömörüljenek. A lehanyatlott szloven- szkói mezőgazdaság felvirágoztatása érdeké­iben közreműködni hivatott tényezőknek egy politikamentes s kizárólag csak a gazdák ér- dekvédelmét szolgáló egyesületbe való tömö­rülése különösen a mai válságos időkben lét­kérdéssé vált. A gazda társadalom minden ré­tegéből felhangzó óhajtásnak engedve Szi­tás sy Béla szenátor november 27-re Losoncra egybehívta a középszlovenszkói gazdákat a Középszlovenszkói Gazdasági Egyesület meg­alakítása céljából. Az alakuló közgyűlésen tárgyalás alá kerülnek az alapszabályok és megválasztják a gazdasági egyesület ideigle­nes vetzetőségét is. Értesülésünk szerint a Középszlovenszkói Gazdasági Egyesület meg­alakítását követni fogja a nyugatszlovenszkói és a keletszlovenszkói gazdasági egyesületek megalakítása is. A vasgyárosok és a kormány harca az árleszállításért Prága, november 24. A vasip&r képviselői a vasárakra vonatkozó tárgyalásaik eredmé­nyét memora.nd n.m'ba foglalva szombaton nyújtották át az ipar és kereskedelemügyi miniszternek. A közellátásügyi minisztérium erre egy válaszmemorandumot készített, amely egyebek között a következőket tartal­mazza. A csehszlovákiai vasmüvek és a nyugat­európai vállalatok termelési viszonyai nem egyenlők. A közellátásügyi minisztérium ez­ért a vasáraknak csak 15—-20 százalékos csökkentését indítványozza, noha 40 százalé­kos árleszállítás teljesen indokolt volna, hogy' a csehszlovákiai vas a nemzetközi árparitáson álljon, mely nemzetközi ár a nemzetközi vas- kartel összeomlása előtt a rudvasnál 900 csehszlovák korona volt. Miután a vas előál­lítási költségeinél a szénnek még fontosabb szerepe van, mint az ércnek, a csehszlovákiai vasgyáraknak ebben oly jelentős előnyük van, amely semmiképpen le nem becsülhető. A vasgyárosoík memoranduma azt állítja, hogy az érc 74 százalékát importálni kell. Ez­zel szemben a statisztikai hivatal megállapí­totta, hogy a csehszlovákiai vasszükségl etnek csak 50 százaléka származik importőréből. A világpiacon különben a vasárak esésével párhuzamosan esett a vasérc és a hulladék- vas ára is, ez az árcsökkenés legalább 20 százalékos volt. Ezért a csehszlovákiai vas- iparnak — mely jelentős mértékben import­ércre van utalva, a külföldi ércek áreséséből is nagy haszna van e ennek viszont jelentősé­ge van a belföldi vaspiac részére is. Ennek ellenére a belföldi piacon az árak egyre vál­tozatlanok. A nyeranyag áresése az előállí­tási költségek csökkenését jelenti. Szükséges, volna, hogy a vasipar a vasárak oly teljes kalkulációját rendelkezésre bocsássa, amely az összes termelési költségeket és a munka­béreket is felölelné, amelyek különben itt sokkal alacsonyabbak, mint IN. em előre tágban, vagy a nyugateurópaí államokban. A vasgyárosok azt állítják, hogy termel vé­nyeiknek csak a felét adják el a belföldön. Ezzel szemben az állami statisztikai hivatal kimutatása szerint az egész termelésnek mindössze egy harmadát exportálják. Csak sajnálható, hogy a vasgyárosok memorandu­ma nem közli, Irogy a külföldön milyen ára­kat érnek el, amelyből különösen az is megállapítható volna, hogy a kedvező szállí­tási föltételek miképpen jutnak kifejezésre a csehszlovákiai vas keleteurópai áraiban. A nyersvas árindexére (735) való utalás csak akkor volna indokolt, ha a háború előtti idők óta a termelési, előállítási költségek nem csökkentek volna. E téren azonban ha­talmas haladás van. Legjobban igazolja ezt a vas áresése Frnciaországban, ahol az arany árindex alig haladja meg a 60-at, mig Cseh­szlovákiában az öntöttvas arany árindexe 107,5, a féláru é& kész áru indexe 114.6. De nincs helyén az egyéb ipari termékek magas árindexeire való utalás sem, egyszerűen ezért nem, mert egyéb iparcikkek ára szintén indokolatlanul magas. A búza árindexe 460, a rozsé 421, a burgo­nyáé 436. A mezőgazdasági termények és ipari termékek árai között tehát tagadhatatla­nul igen nagy különbség van. Ha a nyersvae ára 20 százalékkal csökken­ne, ezáltal a vasáru árindexe 784-ről 627-re csökkenne. Még igy i« jelentős különbség maradna a mezőgazdasági termények és ipari termékek árindexe között. A köztársa­ság egy lakosára jutó vasfogyasztás igen csekély, ezért az árcsökkentéssel emelhető a fogyasztás. Ezért a közellátásügyi miniszté­rium megfontolás tárgyává tette az import vas vámjának ideiglenes, átmeneti leszállítását is oly mértékben, hogy a külföldi verseny nyo­mása alatt a belföldi vas ára is megfelelő mértékben leszáll ittassók. Egyébként ma már az a helyzet, hogy a belga dumpingárak már legyőzik a csehszlovák vámokat is. Ezért a legkisebb vámcsökkentéssel is elérhető a kí­vánt cél. Ezek megfontolásával a közellátásügyi mi­nisztérium a következő konklúzióhoz jutott: a vasgyárak memoranduma kevés szám- anyagot tartalmaz, noha a vasipar értékesíté­si irodájának gazdag számanyaga van. A vasipar ezzel a helyzetét jelentősen megköny- nyi’tette, másrészt azonban közléseinek meg­győző erejét legyengít ette. A vaisárak néhány éves fejlődése csökkenő irányzatot mutat g ea m utóbbi időben a nyersanyagok árának összeomlásában jutott kifejezésre. Ez a jelenség többé már nem át­meneti, konjunkturális megrázkódtatás, ha­nem a gazdasági élet struktúrájának változá­sa. A jelen időben a termelő és a fogyasztó között mutatkozó disszonanciáit hangoztatják egyesek s ez csak ipart termékek árleszállítá­sával érhető el. Ez vonatkozik a vasira is. Valamennyi állam vámokkal igyekezik magát elzárni. Bizonytalan még, hogy a szomszédos államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalá­sok miképpen fognak végződni, csak az bi­zonyos, hogy ebben az általános harcban csak az az iparág fogja helyét megállani, amely a legmagasabb vám erődöt is bevenni képes, vagy amely a szilárd belföldi fogyasz­tó piacára támaszkodhatik. A csehszlovákiai vasipar is egészen más pozíciót foglalhat el a nemzetközi vas kartell megújítását célzó tár-; gylásokon, ha konszolidált belföldi piacra j íámaszkodbatik. A vasáraknak az elviselhető legalacsonyabb színvonalra való leszállítását egy csapással kell majd megoldani és nem etapponkint, mert ellenkező esetben az árcsökkentés cél­ját nem érné el s a piac élénkülése nem kö­vetkeznék be. A szenei miiseíycingyár a Zsivnobank ér­dekkörébe került. A Metropress jelenti: A zsolnái oelulozegyár által 1921-ben 2 millió korona alaptőkével alapított szenei müse- lyemfonő r.-t. néhány hét előtt egybeolvadt a szenei müselyemgyárral, melynek alaptőkéje 18 millió korona volt. A két vállalat eddig is közös helyiségekben dolgozott s a változás in­kább alaki jellegű. Az üj, közös részvénytár­saság a prágai Zsivnobank védnöksége alatt létesül. A 18 millió alaptőkét 45.000 részvény­re osztják. Főrészvényesek: a zsolnai celulo- zegyár (20.000 részvény), a rózsahegyi celulo- zegyár f 15.000), Zefhlendorf müszövő intézet, Berlin (3500), Necsas vezérigazgató, Murin vezérigazgató a Zsivnobank részéről és Iván­ka Milán dr. A gyár évi kapacitása 800 ezer kilogram, az alkalmazott munkások száma 1200. A termelés a Zehlendorf cég szabadal­ma szerint történik. Az uj vállalat igazgató­ságának élére Beiohribek, a Zsivnobank fő­igazgatója kerül. Kétmillió fonttal csökkent az angol vasutak bevétele. A napokban tette közzé az angol közle­kedési minisztérium az augusztus havi vasúti sta­tisztikát. Az adatok szerint a személyforgalom 112 millió főre rúgott, ami az egy év előtti forgalom­hoz képest csaknem 7 százalékos csökkenést je­lent. A személyszállításból eredő bevételek pedig 7.6 százalékkal csökkentek. A teherforgalom csak' nem 5 millió tonnás csökkenéssel 23 millió tonnát tett ki, vagyis 17 százalékkal kevesebbet, mint 1020 augusztusában. A teherszállításból eredő ]be- vételek 7.5 millió font eredménnyel több, mint 1 milliós csökkenést mutatnak. Az angol vasutak bevétele tehát 1920 augusztusához képest ezidén több, mint kétmillió fonttal csökkent, Háziipari kiállítás Prágában. A jövő év ta­vaszán tartandó mezőgazdasági kiállítás ke­retében háziipari kiállítást is rendeznek. A kiállításon a háziipari szakszövetségek, a kü­lönböző hatóságok és a® isikolaügyi miniszté­rium is rés-rtveszuek. A lentermelők követelések A lentermelők szövetsége a kereskedelmi és iparkamarák köz­pontjának, a gazdasági minisztériumok és a po­litikai pártok kiküldötteinek részvételével a múlt napokban tartott értekezletén a lenterme­lők helyzetével s általában a lentermelés segé­lyezésének kérdésével foglalkozott. Az orosz len versenye okozta azt, hogy ma még 300 va­gon kétéves eladatlan len van a termelőknél, ami 18 millió értéket képvisel. A len ára úgy esett, hogy a lentermelők lemondanak erről a termelési ágról, ha a kormány hathatós segít­séggel nem jön. A lentermelők azt kívánják, hogy az állam a csend őrség és a hadsereg szük­ségleteire vegye át a fölhalmozott régi készle­teket. A gyűlésen elfogadott rezoluciós határo­zat a behozatali engedélyezési eljárás -Leveze­tését követeli olyképpen, hogy a behozatal csak a belföldi készletek értékesítése után engedtes­sék meg. A közszállitásokban csakis belföldi lent földolgozó üzemiek részesitendők. A len­termelők végül hatékony vámvédelmet köve­telnek. A szloTenszkói é« ruszánszkói erdőtulajdo­nosok figyelmébe. A földművelésügyi minisz­térium megállapítottál, hogy egyes erdőfculaj- donosok az élőfát még a vágatási (kilőnmeié­rt) engedély megszerzése, illetve kiadása előtt eladják, abban a téves hiszemban, hogy a min biz tórium a kitermelési engedélyt köny- nyebben adja ki, ha az adásvételi szerződés­sel a felek a minisztériumot „befejezett do­logi elé állítják. A földművelésügyi miniszté­rium november 15-én kelt 114.500—15. számú körrendeletével az érdekeltek figyelmét fel­hívja arra, hogy a faeladási szerződés megkö­tése egyáltalán nem mértékadó körülmény annak elbírálásánál, hogy a rendkívüli kiter­melés az 1928—37. számú törvény szerint megengedetessék-e vagy nem, A kitermelési engedély kiadására jogigény nincs s a kérel­mek elbírálásánál az illetékes hatóságok egy­általán nem veszik figyelembe, hogy a felek a faeladárt szerződést megkötötték-e vagy nem. A felék érdekében való tehát az, hogy a kitermelési engedély kiadását megvárják és ezzel elejét veszik az ily ügyek pere® elintő- zésének, ami akkor szokott bekövetkezni, ha a földművelésügyi minisztériumi az engedélyt megtagadja, vagy korlátolt engedélyt a*L A* Egyesölt Államok termény-piacain megkezd­te működését a gabonastabülzáló tanács. Lon­doni jelentéé szerint Léggé, *s Amerikai Farai Board elnöke kijelentette, hogy a ga.bonasta.bSi- záló tanács körülbelül 10 millió bushel gabonát vásárolt a gabona fcovábbbi árbanyatlA&ának meg­akadályozására. A* Egyesült Államok — mondotta. — már egy hónap óta nem exportál gabonát és valószínűleg később sem exportál A* európai or­szágok olyan piacokon fedezik szükségleteiket, amelyek az amerikai áraknál olcsóbban hajlandók exportálni. Léggé nyilatkozatát gyors szilárdulás követte a csík ágéi gabonatőzsdén, amelynek ala­kulása ismét a háborús időkre emlékeztetett, ami­dőn egyes kormányok egyezerre 5—10 millió bu&hetes rendeléseket adtak és az árak naponként 5—10 centtel emelkedtek. jj Á német bankok le akarják számtani az alkal­mazottak fizetését, Berlinből jelentik: A kereske­delmi és ipari kamara helyiségében ma délelőtt tartották meg a Német Banküzemiek Birodalmi Szövetsége, valamint az alkalmazottak két nagy szervezete: a Német Bankhivatalnokok Szövetsége és a Bankhivatalnokok Általános Szövetsége kö­zött * fizetések szabályozására irányuló tárgyalá­sokat. Az alkalmazottak szövetsége köréből ezár- | mazó értesülés szerint a fizetéseket szabályozó birodalmi szerződés megkötésére irányuló tárgya­lások meghiúsultak, mert a bankok vezetői ennek ellenében messzemenő fizetésesük kenéshez ragasz­kodtak. így azt követelik, hogy az egész vonalon 11 százalékkal csökkentsék a fizetéseket, szállít­sák le a fizetési fokozatokat és ezenfelül még más financiális természetű hátrányokat is akartak ex alkalmazottakra hárítani. Lord d'Abernon az arany problémájáról. London­ból jelentik: Lord d'Abernon, volt berlini angol nagykövet * Anglia egyik legkiválóbb közgazda- sági szaktekintélye egy beszédében a világgazda­sági válság okait arra vezette vissza, hogy a világ arany-standardja elvesztette stabilitását. Az arany- kínálat mindjobban elmarad a kereslet mögött, az aranyíennelés lényeges növelésére nincs kilátás, de a szükséges aranyat meg lehetne találni bizo­nyos bankok pincéiben. Az Egyesült Államok és Franciaország ma együttvéve a világ taranyfede- zetének felét kötik le. A fogyasztási cikkek árá­nak egymáshoz való aránya az utóbbi években nem változott, hanem változott az arany ára s az árszínvonal stabilizálásához a ren lelke zés re álló pénzmennyiség növelésére volna szükség. A válság másik oka a nemzetközi adósságok, me­lyeket árukban kellene fizetni, de Amerika vám­jaival megakadályozza a.z adósokat, hogy ár tikivá tejjel róják le tartozásukat ® ugyanakkor az arany árának felemelésével lenyomja a cikkek árát így egyszerre két eszközzel teszi lehetetlenné az adóe- . ságtörlesztést és növeli a végegos fizetésképte- . leneég veszélyét. Mida* kora óta nem ismert a tör­ténelem ilyen fonák helyzetet, mint .aminőién most Amerika van, melynek bankpincéiben a.tg fér már meg az óriási arahykcsz'ot, mig raktárai tu* van­nak zsúfolva árukkal, melyeket az aranyhalmozás következtében nem lehet eladni A Skoda-müvek üzemkorlátozá&a. Az Ex- pres jelentéivé szerint a Skoda-müvek pilseni főtoeane a közeljövőben 2000 munkást fog el­bocsátaná. Nyugatcsehország ipari vidékein amugyis nagy a munkanélküliség s ez a ter­vezett munkáselbocsátás igen nagy mérték­ben fogja súlyosbítani a helyzetet. ÉRTÉKTŐZSDE Nem egységes a prágai értéktőzsde Prága, november 24. A tőzsde kedvetlen hangu­latban nyitott és tartózkodás nyilvánult meg úgy a külföld, mint a helyű spekuláció részéről. Az üzlet az ipari értékek piacán kicsi volt. Ezzel szemben a beruházási piac javult. Cseh-Mprya 30, Stíhöller 25, Berg és Hüten 11, Cseh Cukor 12, Prágai Vae 10, Skoda 9, Pólói 6, Nordibahm, Nordbahn bonnok, Aussigi Finomító, Auseigi Vegyi és Königshoffer 5, Pozsonyi Kábel és Cseh Kereskede’mi 3 koro­nával gyengült, Ringlhoffer 5, Brüomi Gépek 2 ko­ronával javult. A beruházási piacon a 4 százalékos pótjáradék 30, hadi'kö’. csőnkártalanitás 15. a 3.5 százalékos pótjáradék, a 3.5 százalékos negyedik és népszövetségi 10, az 5.5 és 4.5 százalékos negye­dük 5 fillérrel javult.-f A prágai devizapiacon Amszterdam 0.20. Pa­ri* 0.025, London 0.005, Madrid 2.50 koronával ja­vult, Belgrád 0.005, Brüsszel 0.125, Budapest 0.05, Bukarest 0.0075, Zürich 0.025, Milánó 0.0-1, New- york 0.0025, Béos 0.05 koronával gyengült. + Tartózkodó a budapesti értéktőzsde. Lanyha külföldi jelentéseikre a nyitás gyenge irányzatú volt, a helyi spekuláció tartózkodó magatartást ta­núsított, de az árfolyamváltozások szűk határok közt mozogtak. A tőzsdezárlaí tartózkodó volt. 4- Üzlettelen a bécsi értéktőzsde. Csekély üzlet mellett a kulisz nem volt egységes irányzatú, mig a korlát irányzata gyengülő volt. Később ugyan nagyobb volt az üzleti kedv, azonban az eilanyhu- lás tovább tartott. Tőzsdezárlatkor a legalacso­nyabb napi árfolyamokat jegyezték, + Gyenge irányzata a berlini értéktőzsde. New- yorki jelentésekre már nyitáskor 1—-3 százalékkal gyengültek a forgalomba került értékek. Később még tartózkodóbb lett a hangulat és egyes érté­keik további 1—2 százalékot vesztettek. ÁRUTŐZSDE + A prágai cukorpiac gyenge irányzatú volt, Nyoírórajegyzés Aussig lakó 75—77. + A prágai Allaívásárra 801 darabot hajtottak fok ebből 454 belföldi, 194 román, 150 lengyel ere­detű. A cseh ökör 5.10-6.20, bika 5.50-6.80, te­hén 4.50—6, bori® 6—7.10, szlovensskói ökör 5.25 —6.75, (a legjobb fajta 9—9.50), bika 4.80—5.50, tehén 3—8.20, a román ökör 4.70—7.25, bika 5—6, tehén 4—6, borjú 3.60—5.60, a lengyel bika A8Ö~ 6.90, borja 4.75—6.50. A vásár • közepes volt. + A prágai aertéapiaera' 4856 darabot hajtottak fel, ebből 34S belföldi, 995 magyar, 114 jugoszláv és 210 rámán eredetű. A cseh sertés 7.25—7.60, a szlovenszkóá 7.20—7.60, a jugoszláv 6.75—7.75, a román 7.10, a lengyel 7—7.70, a szlovenszkói ér­tény 8—8.60, a magyar 8.25—9, a jugoszláv 8.20, « román 8.50—8.70. A vásár közepes volt. + A mai budapesti gabonatőzsdén, emuit buda­pesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat be-, rátságos volt. A következő árfolyamokat jegyez­ték: tiszavidéki búza 14—14.65, felsőtiszai 13.90— 14.20, jászsági 13.90—14.20, egyéb 13.85—14.10, rozs 8.30—8.50. tengeri 13.85—14.10 pengő. + A mai budapesti termény tőzsde határidőplacán, amint budapesti szerkesztőségünk telefoná'ju, az irányzat szilárd, a forgalom közepes. Nyitási árfo­lyamok: magyar búza márciusra 15.90, májusra 15.85, 15.87, tengeri máimra 12.25, 12.38 pengő. + A berlini termény tőzsdén « következő árakat jegyezték: búza 252—3. rozs 149—5í. árpa 192— 214. zab 139—49, búzaliszt 29.25—34.50. rozsliszt 23.75—27, buzakorpa 8.50—9. rozskorpa 8.25—8.75, viktoría'borső 25—31, kis ehető 24—26. repce po­gácsa 8.50—10.50, lenpogáosa 14.90—15.20 száraz- szelet 5.40—5.90. A prágai tőzsde devizaiegyzései: november 24 november 22 Hív, pénz ám pénz áru disk.% Araaíerdam 1355 20 1359.20 1355.— 1359— 3 ] Berlin . . 802.60 805.10 302.60 805.10 5 1 Zürich . . 652.57% 654.57V, 652.60 654.60 2% Oslo . . . 900.25 903.25 SQ0.25 903.25 4% Kopenh. . 900.— 903.— 900.25 903.25 4 Danzig . . 663.75 656.75 653.75 656.75’ 4 Stockholm 903.25 906.25 903.37% 906.37% 3% Mailand . 176.12 176.92 175.16 176.95 5% Parié . . 132.30 132.70 132.27% 1,32.67% 2% London . 163.46% 164.06% 163.46 164.06 3 New York 33.67% 33.77% 33.67%' 33,7?% 2 Brüssel . 469.40 470.60 469.12% 470.72% 2% Madrid. . 384— 386.- S8Í 50 S83.60 6% Belgrad . 59.54% 59.79% 59.55 59.80 5 Sofia . . 24.36% 24.46% 24.36% 24.45%' 10% Wien . . 47S.75 475.25 473.80 475.30 Warschau 376.70 378.70 376.70 378.70 7 Budapest. 588.65 590.65 588.70 590.70 5% öuen. Aires 1157.— Uc3.— 1157.— 1163.—1 ca 7% Helsingf. . 84.65 85.05 84.62% 85.02%’ ti Uiga • • • 647.— 650.— 1 647.— 655.—1 6 KiodeJan. ------ —— — — ;—•— 03 Mon tevideo 26.15 26.35 26.15 26.35' — Alexandria 167.60 168.40 167.60 168.40 ca 7 Athén . . 43.85 44.15 43.85 44.15 8 Bukarest , 19.92<% 20.12% 19.93 20.13 9 :tambul . —.— —— —— —•— ~ b'owno» . 336.— 338.— 336.— 333.—1 > Lissabon . 166.10 156.90 156.10 156.901 8% dóval . . 895.50 899.50 895:50 899.50' 4 Montreal . 33.66% iS.78% 33.67% S3.79%' ca 7% P K A U A l MAGVAK Kóairainkat nem őrlőnk ate* s "w adunk *'*lu*en>Bk őt *»erkes*tő: T.’lter* (5*ola — i;h«/mi-?!-e* (fin l’it munkatárs' sislkta* Peront dr Kiws» íder o ö. — Budapesti txerke-stö 7AI«oml fV«*»ó i üobreutei* tér 9l Telefon: Aat 53CMR.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom