Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)
1930-11-23 / 268. (2489.) szám
12 1^80 noTMntber 88, vasárnap Heves vita a kassai képviselőtestületben i férwáriykőrliáz építése és az iparosok székház-akciójának támogatása ügyében A közgyűlés elutasította az iparosok fellebbezését Kassa, november 22. (Kassai s'zerkesztő- ségiinktő].) Kassa város képviselőtestülete pénteken délután 5 órakor tartotta folytatólagos közgyűlését Mnttnyányszky dr. polgármester elnökletével. Elsőnek a képviselőtestület egyhangúlag megszavazta a járványkórház dologi kiadásainak fedezésére kért 14.200 korona póthitelt. Ezzel kapcsolatban bejelentette a polgármester, hogy a hétfői képviselőtestületi ülésen elhangzott támadások miatt Kiima dr. városi tiszti főorvos lemondott a járványkórház vezető- orvosi állásáról s helyébe Balázsy Dezső dr. tiszti főorvost bízta meg ideiglenesen a járványkórház vezetésével. A kerületi hadkiegészítő parancsnokság kérelmére a képviselőtestület újabb 15 esztendőre bérbeadta a jelenlegi gyakorlótér területét azzal, hogy az alsó síik területnek építkezési telkekre való felhasználása esetén a város más területtel kárpótolja a katonai hatóságokat. A Hernád szabályozása ügyében a föld- mivelésügyi minisztérium beküldte a városhoz a munka kiadásáról szóló körlevelet, mely szerint a szabályozási munkálatokat Kabos Hugó mérnök vállalkozónak adta ki a minisztérium. A képviselőtestület tudomásul vette a kötle- velet azzal, hogy Kabos mérnök elsősorban kassai munkásokat köteles alkalmazni a szabályozási munkálatoknál, egyúttal elhatározta, hogy az államtól hozzájár uhtet fog kérni a Hennád szabályozásához. Nagy vitát váltott az uj járványkórház felépítésének ügye, amely régóta foglalkoztatja a város vezetőségét. A tanács olyér te Lmü javaslatot terjesztett elő, hogy a város ingyentelket és másfélmillió koronát ajánljon fel hozzájárulásként, azonkivül bocsássa az állam rendelkezésére a kész terveket is. Blanár Béla dr. tartómánygyülési képviselő felvilágositást nyújt ebben a kérdésben, miszerint az országos választmányban Rühes dr. már felvetette a kérdést ég indítványt tett, hogy a kassai járványkórházat a tartomány építse fel. Az országos választmány úgy határozott., hogy előbb meg kell keresni az államot, mennyi hozzájárulást hajlandó adni a járványkórház felépítéséhez és hogy átveszi-e a kórházat saját kezelésébe. Egyúttal a várost is meg kei keresni hozzájárulás iránt. Rubes dr. szerint az egészségügyi minisztérium elhatározta a járványkórház felépítését, ezért szükséges, hogy a város megadja a hozzájárulást, azonban elegendő, ha az ingyentelken ég a terveken kívül egymillió koronás hozzájárulást szavad meg a képviselőtestület. Fleischmann dr. elvben a járványkórház felépítése mellett foglal állást, azonban a kórházat az államnak vagy a tartománynak kell felépítenie. Wirth Gyula (ker.-szoc.) odamódositja a hozzájárulásra vonatkozó indítványt, hogy a város ne számszerű összeget, hanem az építkezési összeg 20 százalékát ajánlja fel hozzájárulásként. Az elnöklő polgármester arra mutatva rá, hogy Rubes dr. szerint az állam ezt nem fogadná el megfelelő formának, azért a maga részéről az egymillió koronát, az ingyentelket és a kész tervek átengedését ajánlja elfogadásra s ezt az ajánlatot a képviselőtestület nagy szótöbbséggel elfogadta. Feltünéstkeltő vitára vezetett a vegyes ipar társulat fellebbezése, melyet e városa tanács egyik elutasító határozata ellen adott he. A vegyesipar- társulat ugyanis azzal a kéréssel fordult a városhoz, hogy a székházának felépítéséhez szükséges három és félmilliós kölcsönösszeg 40 százalékáért vállaljon szavatosságot. A városi tanács ezt a kérelmet elutasította * ezt az elutasítást fellebbezte meg a vegyesipor- táreulat. A városi tanács indítványozta, hogy a képviselőtestület utasítsa el a fellebbezést is, amit a polgármester kiegészített azzal, hogy a város nem vállalhat senkiért szavatosságot, mivel ez érezhetően befolyásolná a város kölcsönfelvételeit; a jövőben. Helyei magyar nemzeti párti az iparosság kérelme mellett szólalt fel és azt «z indítványt teszi, hogy vegyék le a napirendről ezt a kérdést s kellő előkészítés után a legközelebbi ülés napirendjére kell tűzni. Halmi Béla dr. szerint semmi szükség arra, hogy a vegyesijmrtársailat milliós költséggel azékJházat építsen. Hercz Ignác dr. rögtön nektifikátta is Halmi dr. szavait és hangsúlyozta, hogy a nehéz helyzetiben levő iparosság, amely Kassa város lakosságának nagy százalékát képezi, érdemes arra, hogy a város részéről lániogalásban részesüljön. „Ha ez a szavatossági kérelem nem is alkalmas forma a támogatás elnyerésére, módunkban áll, hogy a kérdési levelük a napirendről azzal, hogy a vegyesiparién'su tat terjesszen Ihí honikeréi kérelmet, melyei jóakarattal fog elbírálni a képviselőtestület". Ugyanilyen értelemben szólalt fel Wirth Gyula képviselőtestületi tag is. Helyei Gyula szintén reflektálni akart Halmi Béla dr. felszólalására, közben tévesen idézte a polgár- mester előbbi szavait, úgy hogy a polgármes(Befojező közlemény.) 1928 nyarán kőmüvealegéínyek, akálk a daróci kolostor temiemámk fiallak festették, a régi vakolat leverése közben falfestmények töredékeit tették szabaddá. A véletlen nagyon sokszor vezetett csodálatos archeológiái és művészettörténeti fielíeidezésekre. Hányszor fordítja ki a földiből a földműves ekéje régi kelta sárok emlékeit., hányszor vezet a puszta véletlen ruagyértékü régi műemlékeknek és kincseiknek feltárásához. A daróci templomban dolgosó kőmiiveslegények sem tudták munkájuk közben, hogy a Szepes- sógnek igen jelentős mütörténeti emlékeit hozták napvilágra. Szerencsiére a leletről időjében értesült Kőszeghy- Winklter Elemiér, a szepesi történelmi társaság műemlékeinek őre, aki azonnal kiment a helyszínére és megállapította, hogy a töredékesen kibukkant két kép egy tii részből álló passziós képsorozat tagja, amely sorozat a kőnus északi falának keleti ívmezejét négy sorban töltötte M s amely sorozatnak egyéb részeit, mivel már nagyon sérült állapotban bukkantak ki, újból ábmázoilák. így kerülitek napvilágra a daróci antoniita- kolostor mütörténeti becsű falfestményei. Bár a 14—15-ifc század falfestményeinek átlagos minőségét ezek a képek nem haladták meg, a figyelemreméltó telet mégis megérdemelte a szakszerű restaurálást. Mielőtt a mumkólatolkiboz szükséges további lépéseiket megtették volna, a csütörtök- helyi minorita-kolostor gvardiónjjának, Chrappa János Sándor dr.-nak engedőimével a kórus falazatának többi részét is átvizsgálttá Kőszeghy és megállapította., hogy a külső máz ezeken a helyeken is értékes kincseket rejt. Kiderült, hogy a daróci templom falai művészi tekintetben igen értékes képeikkel voltak díszítve, amelyek a keresztény ikonográfia szempontjából teljes méltánylásra érdemesek. A szakszerű restauráláshoz szükséges lépéseket azonnal bevezették a műemlékek országos bizottságánál s a szepesi történelmi, társulat, meg a Karpathenvénéin, továbbá a község és a szepesi katolikus lelkészi kar hathatós támogatásával megkezdődtek a restaurálási munkálatok, amelyek nemrégiben készültek él. A mütörténeti becsű leletről tudományos publikációt még nem adtak ki, mert a képek jelenlegi állapota miég nem teszi lehetővé a hű rep rodnkciót, azonban mindazok, a (kik a Szepesség egyházlörfcénéimii m űemlékei iránit érdeklődnek, megfelelő szakszerű tájékozódást szerezhetnek Kőszeghy-Wiinlaler Elemérnek a Karpaitlhenvereíin kiadásában nemrégiben .megjelent Die Demkmaler dér Anionkor in Drautz cimü értekezéséből. A kórus keleti falán lévő két kép a megváltás müvének első és utolsó jelenetét ábrázolja. Az ablaktól jobbra látható az angyali üzenet, amint Máriát Isten angyala felvilágoflittja, hogy milyen feladat betöltésiéire választotta őt ki az Ur. Balra az ablaktól a megváltás tragédiájának utolsó jelenete: Krisztus a kereszten. A képek' mintegy négy négyzetméter terjedelműek 'és egyenlő magasságúak meg szélességüek. Körülöttük ornamentikái motívumok vannak román státusban. A második képen román stílű imajuszíkulák: Z. Z. Kőszeghy szerint a festő ftsigna túráját adják. Ugyan emnek a fiesbőneűc a müve a kórus észalkii falán lévő négy méter hosszú és csaknem másfél méter magas feslimiény, amely Remete Szent Antal életének egyes jeleneteit ábrázolja. Az egyes jeltenetelk kronologikus sorrendben, balról jobbra menőteg m utoljáik be a szent életének kiemelkedő eseményeit: Szeirjil; Pálnak és Szent Antalnak találkozását, a remeiének megkiinizáBált az ördög által, Antal ímegkisértésiét a gyönyörű- ftégies nő képébe Ölttőzöitt Gonoaz által ée a negyedik jeleneit; azt ábrázolja, araikor a vérében fotoen- gfí széniét az ördög elhagyja. Úgy a tetemeteknek elrendezése, minit. n naiiv előadásmód mutatja, hogy fi festmény olyan időben készült, amikor a szent életéinek' ábrázolására mér weim volt kinlla- k.ijjlt séma. A 15. században különösen a szent megtoteértésére vonatkozókig már Idialakuflit kráter megvonta tőle a szót. Ezután a képviselőtestület elutasította Hercz dr. halasztó indítványát, ugyancsak elutasította az ipartársulat fellebbezését is azzal, hogy a város nincs abban a helyzetben, hogy a® ipartársulat kölcsön én ek egyrészéért szavatosságét vállaljon, azonban hajlandó arra, hogy az iparosságot, újabb kérelem esetén, más formában jóakaratulag támogassa. A kővetkező pont a városi erdőhivatal beruházási kölcsöne volt, amelynek tárgyalása során Fleischmann Gyula dir. kritizálta a városi erdőgazdálkodást, amely nem hozza meg azt a jövedelmet, amit ilyen nagy erdöbirtok- tól várni lelhetne. Ennek az az oka, hogy az erdőgazdálkodás nincs kereskedelmi alapokra dfidiő volít és így a daróci, festmény eredteibe a 14-ik századra teendő. Díváid nézetével szemben épi>en a daróci festményeik alapján Kőszeghy Elemér arra a valószínűbb álláspontra jujt, hogy a ezepességi katolicizmus körében kifejlett Remete Szent Antál-kultuszt neon a Pálosok, hanem, m Anionitbáík rendje terjesztette ok ügy a pauzáé részletei, mint a Szent Anitái életére vonatkozó jelenetek a festészeti technika tekintetében eteőrendüek, s a daróci képeik ebből a szempontból messze felette állnak az összes ezepeeeégi falfestményeknek. A képeket száraz, nagyon sima és kemény krétaalapra tempena- ezinekkel festették. A művész mindössze négy szint használt: a fehéret, okker-sárgái, vöröset és feketét. A kiék és zöld ezin teljesen hiányzik, mig a többi szepess'égi falfeötmiényen, a tegrégiebbe- ken ás. éppen a zöld ezin a túlnyomó. Ebből arra lehet következtetni, hogy a daróci festmények korra nézve megelőzik a Szepesség többi falfestményeinek keletkezési idejét. Kőszeghy Elemér az egyes képek között etilász- tiikaillag föltűnő különbséget állapit meg, amennyiben a Szent Antal életéből vetít jeleneteken a romamizmus ünnepélyesen megkötött stílusa; a passziós jeleneteken a középbizáncd művészet lek késiül lendülete ál'lapitható meg. Ezt a különbséget abból magyarázza, hogy egy és ugyanazon művész a passziós jeleneteikben 'bizánci tradíciót lehelő mintaképek után dolgozott, mig Szent Antal életének ábrázolásában, ahol miég nem volt kifejtett tradíció, (korának szellemében bizonyos ünnepi megkötöttséggel dolgozott. A kép stílusából, technikájából és egyéb jelekből Kőszeghy e képek keletkezésének korát a 14-dk század első tizedeire teszi. Mivel azonban az 1317401 származó szepességi falfestmények felírásai minusküla- betükből ólainak, arra a következtetésre jut, hogy a daróci festmények még a* 1317. előtti időkben keletkezhettek, tehát a Z. Z. monogramra festőművész az első barátok között keresendő, akik közvetlenül Francia- országból telepedtek te a Szepesség földjére. A daróci képek nagy jelentősége különösképpen abban áll, hogy ezek a magasra fejlett szepességi koIostormiivészet legrégibb emlékei. Ma már csaknem teljesen feledésbe ment a Remete Szent Antal rendjének emléke a Szepékségén. Ezért is jelentősége van a daróci letetnek, mert felidézi egy ősirégi szerzetesrendnek kultuir- mumkáját, amelyet a rend a német Ikolonizáció után nyomban megkezdett a Szepesség földjén. Sokáig azt hitték, hogy a daróci 'leanpkwn egyikor a keresztes-lovagok tulajdonában állott. A legifjabb történetírás azonban megáliliapditetita, hogy a daróci kolostor és templom az Antoniták tulajdonában volt. Ezt a rendet 1095-ben állapította meg Staimt. Diidier de lia Motihe, Franciaország Vterune tartományában. Középeurópában hamarosan öMeirjedtek és igy kerüllek a Szepeseégre is, öih'od Daróoon építettek kolostort és égésién a 16-ik század derekáig végezték Biankájukat. A da'i'óoi kolostor alapítását a 13-ik század íjiáso- dik felére leheltjük.. A rend a reformáció idejéig kórházat, szegényházait és «z utasok számára ven- dégiházat tartott fenn, sőt a 14-dk századiban Kassának és Szepes váraljának kórházát is vezették, egyesek szerint az ligíl'óii kórház is az ő gondozás ufle- bam volt. A teisaita-időkiben ezt a kolostort is kifosztották. A 16-iOí százcd'b'iu a mohácsi vész után bekövetkezett zord idők azután a kolostor végleges puszi utásáhoa vezet kedv. 1034-ben már annyira el voJjt szegényedve, hogy Amltóniius apáit kény- télem volt a kolostor malmát eladni 1634-től roll annosmu halad a pusztulás. 1588-ban a. szepesi vár kapitánya, Riby Sebestyén magához ragadja a kolostor birtokait és ezzel a rend tevékenysége a. Szép ességen megsemmisült. Hogy hővé ezétedtek a rend tagjai, arról pontos adatokat neim szolgáltat a knóniilkia, Valószínű, 'hogy a szétszéledt barátok közül, többem evangélikus bitre tértek, igy az 1593-ban Lőcsén meg- választott, evangélikus lumi'tö opykoj' n daróci rend tagja volt. fektetve. Szüikfiég volna, az ©rdőhiva/tal reorganizációjára, m i ren ézve a száno k a jövő évi költségvetés során fog konkrét indítványt tenni. Ezután, a képviselőtestület a beruházási kölcsönt egyhangúlag megszavazta. A városi tűzifa árának leszállításával kapcsolatban Fleischmmn Gyula dr. utalt arra, hogy az árleszállítást az országos keresztény- szocialásta párt már régebben indítványozta, nehogy a város közönsége a magánfakereske- dőktol szerezze be téli faszükségletét. A képviselőtestület a tűzifa árleszállítását elfogadta. Még néhány kisebb napirendi pont letár- gyalása után a városi képviselőtestület ülése véget ért. A CeütörtöMiety és Lőcs* közötti országúton áll most a jetenítiétkteten, szlovák: iaikóseágiu Dante falva, az Antanttá barátok kultoimunhájának egykori szinhelye. A kolostornak ma már romja sincs meg. Wagner 1778-ban. még megemlékezik a régi kolostor szomorú romjairól. Csupán egyes, a templom külső Salán mutatkozó jelekből és az öregebb falusiak elbeszéléséből, oikik a templom közelében még régi falmaraídványtokat látták, lehet kö- togatnia. vetkeztetni, hogy a kolostor épülete a templomtól északra és nyugatra feküdt. A templom déli fala előtt kis patak folyik, amely közvetlenül a templom tövében medencévé szélesül, amelyet még ma is rybniknek neveznek. Ebben az Antoniták haltenyésztiést űztek. A medence felett hated át az országút a patakon. A patakot kőből való bid ivei! át, amely gótikusán boltozott. Ez a Szepesség egyetlen középkori országúti bidja és kétségtelenül az Antoniták idejéből származik. A régi országutat és a kolostort kapcsolta öaszc. Ez'az egykori gótikus Md és a halastó medencéje a templomion kívül az Antoniták egyedüli emléke. A kéthajós templom maga is érdekes gótikus műemlék, azonban különös jelentőségéit éppen az 1928-ban felfedezett falfestmények adják meg. A véletlen ilyen módon o jelentéktelen kis szlovák falut az idegenforgalom szempontjából a SzefÜs- ség egyik nevezetes pontjává avatta, ahová a Szó pesöéiget (felkereső minden mübarátnak el kél i'áA mhoim négyszázéves jubileumát ülték meg Pári&hun Paris, november 22. Most van 400 éve, hogy megszületett Jean Nicot, aiki arról híres, hogy róla nevezték el a: nikotint. Ez az ur vezette be Franciaországban azt az egzotikus növényt, amelyet azóta meglehetősen ismernek mindenütt: dohány néven. A franciák tehát nagy nemzeti ügyet csinálnak most Nioot 400 éves születésnapjából. Nagy nikotinűnnepség volt ebből az alkalomból Páris- ban Albert Lebrun szenátor elnöklete alatt. A szenátor nagy ünnepi beszédet mondott. Rámutatott arra, hogy a francia gazdasági életnek milyen fontos tényezőije a dohánykiereskedeieni. A dobánymonopólium például évente 3>í milliárd frankot juttat az állami adósságtörtesztő pénztárnak. Louie Boumy, a Comedie Francaié© tagja kulturális szempontból méltatta a nikotint. Rámutatott arra, hogy a dohányzás több francia költőt remekművek alkotására ihletett. így született meg Baudelaire egyik halhatatlan költeménye: a „Pipa" és Ttheodore Banivilte egy gyönyörű verse, amelyel a szivarról irt. Az ünnepi beszédek után különböző szenzációs ve menyeket rendeztek. Először is gyorsasági verseny volt. Az nyert, aki a leghíumarabb tudta elszívni cigarettáját Egy Ctemeut nevű ur tett a győztes, aki „Semateur“ cigarettáját 2 perc és 20 nip. alatt szívta el. Ez egészen szenzációs világrekord. A második győztesnek 6 percre volt szüksége cigarettája elszívására. Ezután következett a lassusági verseny. Ennek az eszköze azonban nem cigaretta, hanem pipa volt. A. győztes 39 percig ezivott egyfolytában kis angol pipájából. Végül pedig megválasztották Misa Cigarettát. Gyönyörű fiatal leányok vettek részt a versenyen, amelynek problémája tulajdonképpen az volt, hogy ■melyik leány tud a legelegánsabb és legfinomabb mozdulatokkal cigarettázni. A győztes egy 18 éves gyönyörű fiatal leány volt, Deniso Caysáiatte. ö e legelegánsabb cigarettázó — a papája egyébként traififcos. Gyönyörű cigarettázó mozdulatairól töm felvétel is készült, — A prágai magyar katolikusok figyelmébe. A ProhrtezkinKőr ezúton értesíti a prágai magyar kolónia katolikus tagjait, hogy november 23-án, vasárnap fél 12 órakor a Klemen! imim-templomban (Prága I. Karlova ulioe) részükre katolikus isbentis7 leletet rendez magyar énekkÍgérettel. SZEPESSÉGI KIS TÜKÖR Egy kis szlovák faluban találták meg a Szepesség legértékesebb egyháztörténeti emlékeit A francia eredetű Antoniía-szerzetesek hulturmunhája (Copyright by Prágai Magyar Hírlap.)
