Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)
1930-11-20 / 265. (2486.) szám
1930 november 20, csütörtök. —Bwng.TWBawxif—mim jhi—iroaaaa 'PRXCM-MaO^ARHIRLA]? HOGYAN ÉL ÉS KÜZKÖD1K SZLOVENSZKÓA SZLOVÁKSÁG LELKÉBEN „LIPTO VEZET A NYOMORÚSÁGBAN** A föIdnillvesMép kénytelen elkótyavetyélni terményeit — A reménytelen kivándorlás egyre folyik - A sorvadó Liptószentmiklós, amely csak helyzete rosszabbodását várhatja Liptószentmiklós, november közepe. Liptószentmiklóst a szlovákság Betlehemiének szeretik nevezgetm, inért 1918 május lián a rnunkásgyülés ismeretes határozatával a szlovákság itt adott először hangot önállóságra törekvésének. A betlehemi fényesség régen lovaszálU s amit a közelmúltban, de évek óta is Liptószentmiklós felől hallunk, azok inkább jeriköi sirámokkal rokon hangok. Élesen ki-kiütköző panaszok, nagy-gyűléseken felihangzó tiltakozások és követelések kisérik a sajtóban Liptószeut- miklós mai életét. Az újságíró agyában úgy él ez a liptói város, mint a szlovák és vele a szlovensakói probléma egyik fájdalmas góca. Közvetlen közelről, az élét valóságában kívántuk megösmerni ezt a panaszos várost és vele az egész liptói életet, amely valaha Turéccal és Árvával együtt gerincét jelentette az öntudatosan lélegző szlovák testnek. A völgyben haragosan zug a Vág, amelyet sokhelyütt szinte tengerré duzzasztott az őszi áradás, és hullámai iit-ott fölcsapnak az országúira i:s. Mintha a liptói élet artériája azon haragudnék, hogy megkevesbe- deít hátán a tutaj, a gerendaszál a kát kenyérre föl váltogató tutaj s a hajdan arany- napokat éli bőrgyárak légiója ma már csak : kevés vizét veszi. A komor alkonyulásban, amit a zimankós leheletü liptói völgyben rezignáltan néz el a szem, néhány markáns, értékes férfifej emelkedik föl: szlovák nagyiparosok profiljai, a fajtának talán legkülünb értékei, világlátott és távoli horizontokig ellátó friss nemzedék, amely ott áll a íimár-müihelyek- ből modern nagy gyárakká nőtt üzemek gépei és cserzokorongjai 'között, sziszifuszi munkában és örökös birkózásban a bizonytalan holnappal. Értékes, kitűnő fajta, a munka számtalan kvalitásával s csak egy a gyengeségük, hogy nincs bennük elegendő elszánt akarat és harci készség a jobb jövő ki küzdésére, amely pedig egy nagy s ikraszál láis nélkül számukra éppen úgy nem fog e]következni, . mint ahogyan az egész szlo- j rákság és egész Szloyenszkó számára nem követkézbe tik el. De mielőtt rátérnénk Liptószentmiklós■ és j egész Fel'ső-Liptó problémájára. adjunk előbb az egész liptói életről általános helyzetképet Laucik Miios dr. ügyvéd szives és átfogó föl világosi tás nyomán. Marffisdfél mázsa tarnáci káposzta a mérlegen — Elmondhatóm, hogy- a nyomorúságban Liptó vezet.' Hogy milyen a földmű véss ég helyzete,, arra elegendő a következő) -esetet elmondani: Feleségemhez két héttel ezelőtt beállított egy tárnod asszony ée hanmadfél métermáz.sa káposztát kínált hannim* koronáért. A káposztát aztán be is fuvarozta hoznám. Kérdem, mit fizettem meg a harminc koronával? A káposztát? Vagy a fuvart? Ha az ember Tarnócou fuvart keres Liptőszentmik'Jósra, harminc 'koronáért nem kapja, meg. Azután elmondotta. Laucik dr., hogy az itteni nép megélhetésének főbázisa az állat- tenyésztés. De most ez is rettenetesen hanyatlott. A fogyasztó közönség még nem érzi ennek a következményét, mert a szarvasmarha ára mélyén zuhant ugyan, de a írás ára távolról sem áll ezzel arányban. A lakosság zöme félig ( házközösségben ól, szülők, gyermekek, ezek házastársai együtt. Az egyik fiú a gazdaságban marad, a többi szétszéled. Ki bányába, ki kőművesnek, vagy másnak. így volt ez régebben, de most elestek ettől. Legnagyobb részük Magyarországra járt, egyideig még a háború után Is, amíg Magyarország szert nem tett ■saját képzett bányászokra. — Volt egy kliensem, aki havonta Hét- j ezer koronát küldött haj*, Salgótarjánból 1 Most mindettől elestek. Amerikába nem lehet kivándorolni, Francia-országban sanyarú a helyzet és Németországban is. Újabban Ausztráliába mennek ki és szép pénzt küldtek már haza. De pénzt nem szabad onnan hazaküldeui, s ha az ausztráliai vállalkozó erről tudomást szerez, elbocsátja a munkását. így . tehát a célt nem érte el a kivándorlás. — A nép maga igen békés, nagyon szerény természetű és tűr. K sipar van ugyan, de már kiveszőiéiben. A csizmadiák Bafa miatt, a szabók a rendszeresen ideérkező csehországi szabók miatt pusztulnak, akik 300 —400 koronával olcsóbban készítenek el egy öltözék ruhát. A helyzet szomorú. Hogy példát mondjak: egy nap beállít hozzám négy paraszt. ..Doktor ur — kezdik — mi nagyon res- teliiik, hogy tartozunk önnek. Nem tudjuk megfizetni az adósságot, de adjon nekünk valami munkát, ledolgozzuk.*1 Ez nagyon szomorú kép: valaki dolgozni akar és nincsen munkája. fts legendája Azután a híres üveges-falvakra. Hátira és Bőrövére fordul a sző. — Valahogy még el vannak. Az üvegesek Morva- és Csehországba helyezték át működésüket, 1 némelyik ott boltot is nyitott s társai nála vásárolják az üveget. Itt Miklóson is ketten nyitottak üzletet. Azelőtt jobb dolguk volt. Azelőtt ebben a két, kilométernyi hosszúságra épült goraMaluban asszonyon és gyermeken kívül csak öregembert lehetett látni. A férfiak járták a világot. A földeken csak zab termett és burgonya s mivel egy- egy faluban alig lehetett íaláln csak két pár lovat is, az asszonyok a hámkon hordták ki a földekre a trágyát, ők művelték is a földet, mert a férfiak állandóan utón voltak. Gsak karácsonyra és husvétra jöttek haza, leit akkor dinom-dánom, majd, ha ez is elmúlt, a férfiak nyakukba vették hitelezőiket, kifizették a „restanciák4 -at a kereskedőnél, az ügyvédnél, azután pedig ismét utrakeltek. A faluban csak az asszonyuk maradt és a pénzük. — A bányászfalvak helyzete már rosz- szabb. Bányászaink most Német- és Franciaországban vannak. De Amerikában is már csak két-három napot dolgoznak hetenkint. Majd az ügyvédség helyzetéről faggatjuk Laucik dr.-t. E tekintetben i-s sanyarú a helyzet. Sok a zugirász, a perrenden kívüli ügyeket a zugirászok és a politikai pártok titkárai intézik el, azonkívül erősen bele- kontárkodnak az „inkasszáló" társaságok is. — A fiam jogász, de ha lehet, nem adom ügyvédnek, nem akarom, hogy ilyen kis helyen iyuk- prókátor legyen. Politika Laucik dr. azután a nép politikai hangulatáról beszél. Fölemlíti, hogy a nép határozott javulást lát, különösen a talaj javításban és különböző szabályozásokban, az ezzel foglalkozó tisztviselők lelkiismeretesen végzik munkájukat. Ami a politikai pártmegoszlást illeti, a lakosság katolikus része néppárti, az evangélikus részben agrárius, részben szlovák nemzeti párti. Itt Miklóson a nemzeti párt a legerősebb. A vidéken pedig: minden a paptól függ. Megemlíti még informátorunk, hogy az agrárpárt intenziven és eredményesen foglalkozik a nép dolgaival. — A szocialisták alig mozgolódnak. A kommunisták is alig láthatók, csak a választásokon bukkannak elő. Más pártok választások alkalmával azt hiszik, elegendő, ha egy-egy faluban egy-egy népgyülést rendeznek, de a kommunisták, akik a környékből kerülnek ki, ilyenkor bázról-házra járnak s így fejtenek ki propagandát. A többi pártban hiányzik a közvetlen kontaktus a néppel, ami a kommunistáknál megvan, És végül: .4 Marad: Beményfalva —- Miklósnak szomorú a sorsa Megyeszékhely volt, irodalmi és kereskedelmi központ. Ma már nem az, hanyatlás észlelhető minden téren. És nincs remény, hogy javuljon a helyzet. Csak rosszabbodhatik.. Egyetlen reménység: a liptói turisztika fellendülése és még inkább a demény- falvi eseppköbarlang. Az idegenforgalom emelkedőben vau, ez némileg kárpótol az elveszettekért. Hogy mi veszett el és mi van veszendőben s mi módon, arról holnapi cikkünkben szólaltatjuk meg a miklósi bőriparosok re* prezentánsail DZURANY1 LÁSZLÓl Ruszinszkó autonómiája a ruszinszkói tartománygyűlés előtt S ménfalvy követeli, hogy a kormány az önkormányzat kérdésében hallgassa meg a tartómánygyíiiés véleményét — Demko reklamálja a Latorka 50 milliós vagyondézsmájának lerovását Un g vár. november 19. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Kedden délelőtt kezdődött Jech Leó dr. kor mányfőtanácsos, az országos elnök ideiglenes helyettesének elnökletével a mszinsz- kói országos képviselőtestület ülése. Napirend előtt elsőnek Demkó Mihály Kurtyák-párti képviselő szólalt fel és panasz tárgyává tette, hogy a Laíorica r.-t. tudomása szerint elmulasztotta a törvényesen előírt vagyon növekedési adó befizetését, holott annak az érdekelt községek pénztárába régen he kelleti volna folynia. A kérdéses összeg 50 millió koronát tess ki. Demkó feltette a kérdést: Miért nem gondoskodott eddig az országos hivatal arról, hogy ezt a horribilis összegei a Latorioa r.4. a törvényes határidőn belül befizesse, holott ebből az összegből legalább 1Ü0 iskolát lehetne 'építeni, vagy valamilyen más kultúráik cél elérését előmozdítani? Jech elnök azonnal válaszolt a kérdésre és kijelentette, hogy az ügyet hivatalos vizsgálat tárgyává teszi. A kérdéshez még Révay szoe.-dem. képviselőtestületi tag is hozzászólott és ismertette a Latoricánál uralkodó rendellenes állapotokat. Rámutatott arra, hogy a részvénytársaság újabban is negyven embert bocsátott el a szolgálatból, mellyel a munkanélküliek számát növelte. A szónok nagyobb összegű munkanélküli segély felvételét javasolta. Óriási szenzációt kelteit Siménfalvy Árpád dr.-nak, a magyar pártok tartomány- gyűlési képviselőjének napirend előtti felszólalása, melyben rámutatott arra, hogy az országos képviselőtestület alapjában véve törvénytelenül működik. Rámutatott a szőnyegen lévő autonómia kérdésére és kifogásolta, hogy ilyen életbevágó ügyben az országos kormányzat az országos igazgatás kérdéseiben nem kiváncsi még az országos képviselőtestület véleményére sem. Az önkormányzat általános kritikájában ki-' tért a páriabszoluí izmus rendszerére, mely nem ad módot a képviselőtestületi üléseken az eredményes munka produkálására, sőt a kisebbségi magyar nyelvi jogok figyelembe nem vételével gyakran még a formális tárgyalás lehetőségét is megakadályozza, — Nem a népakarat és a nyilvánosság, de a bürokrácia és titkosság itt a rendszer — mondotta Siménfalvy. — Meg kellett szoknunk, hogy rólunk és nélkülünk határoz az országos hivatal, de abba belenyugodnunk mégsem lehet, hogy törvényes autonómiánk kérdéseiben, az önkormányzat előkészítésében a legalább részben az itteni nemzetek választottaibó! alakult országos képviseli testületet mellőzzék. Ezután kifejtette az autonómiához való jogok lényegét, majd utalva egy év előtt beadott hasonló indítványára, kérte annak tárgyalását Egy másik indítványában a máramarosi vonalon sinautóbuszok bevezetését kérte. Indítványát az elnökség magáévá tette. A gyűlést délután folytatták. HHnka oroszbarát ruszmellenes riadó, ostahosbíokh és magyarellenes inlerpeUáció egy íélekzetvételre a Slovákban Prága, november 19. Hlinka András képviselő interjút adott egy emigráns orosz újságírónak s érdekesen nyilatkozott az oroszok és szlovákok viszonyáról — Az orosz forradalom — mondotta többek közt —• igazán katasztrófa volt a szlávságra. Olyan csapás, melyet minden szlovák érez, mert ez a csapás nemcsak Oroszországot, de a mi abban való reményünket is sújtotta, hogy Nagyoroszország segít rajtunk és megvalósítja reményeirukiet Mi szlovákok soha nem ismerjük el a szovjetkormányt és sohasem békülünk meg a szovjet létezésével Következetesen ragaszkodunk ahhoz a tézishez, hogy a bolsevizmus gyilkosa a® egész szlávságnak. Valószínűleg nem érdektelen az a körülmény, hogy a szlovák kommunisták között úgyszólván nincs egyetlenegy in tellek- tuel. Ma szellemileg nyugat felé orientálódunk, mert az orosz kelet nem létezik s nekünk szükségünk van barátokra. A csehszlovák államegység erős és szétszakithatatlan kötelék, de ^szükségünk van arra is, hogy Európa támogassa. T"e ha a bolsevizmus elbukna és újra je- kntkefne m erő* orosz befolyási! akitor — nem kételkedem benne — keletre orientálódunk át, ami azonban nem jelenti azt, hogy a nyugat ellen fordulnánk. Németország állandó veszélyt jelent számunkra. Már a szlovákság nemzeti jellege is kezesség arra nézve, hogy mindig közelebb fogunk álland az oroszokhoz, mint a magyarokhoz vagy németekhez. Úgy vélem, hogy indokolatlanul hibáztatják Be- nest túlzott nyugati orientációjáért, — de a körülmények erre kényszerítik. Oroszok mellett* ruszinok étién A Slovákban, mely Hlinka ruszofil nyilatkozatát közli, Prágai levél ciánén egy. politikai eimeuttatári is olvashatunk. A cikkíró többek között ezeket írja: — Mi nyilvánosam beszélünk a revízióról és a határok lehetséges korrektúrájáról. Fő- embereink megengedik a lehetőségét annak, hogy Szlovénszkó egy darabja levágható Magyarország javára. A ruszinok Zemplénre, Abaujra, Szepesre és Sárosra fenik fogaikat Minden gőrögkatolikust ruszinnak nyilvánita* nak. S mivel a sárosi és szepesi (lombokon és hegyvidéken vannak rasznyák (sic!) szigetek, Rusakiszkó határát egész a Poprádig szere* s
