Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)

1930-11-19 / 264. (2485.) szám

1930 november 19, szerda. A régi magyar koronatartozások és követelések kiegyenlitése Ouz, november 18. Már ez év februárjában (közzétett cikkemben összefoglaltam sokezer polgárnak a címben említett üggyel kapcsola­tos sérelmeit. A csehszlovák kormány 1924 november elején megtiltotta eme teljesen magánügyek magánúton való rendezését s a tartozások és követelések összeírásához látott. A Magyaror­szággal kötött egyezmény többéves tárgyalás után megteremtette végül a kiegyenlítő hi­vatalt. Ezt az egyezményt a magyar törvény- hozás már 1928 junius havában ratifikálta, a prágai nemzetgyűlés azonban csak ez év má­jusában tette meg ezt. Ez a sok embernek életébe vágó ügy addig lett elodázva, míg a gazdasági válság teljes­ségében kialakult s igy a követelések behaj­tása nagyon is illuzóriussá vált. A múlt napokban végre megjelent a tör­vény végrehajtási utasítása. Ebben ismét csak csalódásokat és kellemetlen meglepetéseket olvashatunk. Ugyanis a rendelet kimondja többek között, hogy a kiegyenlítő hivatal ke­zelési költség óimén a befolyt pénzekből csu­pán 4 százalékot számíthat fel, az esetleges többletet az állam téríti meg. Már most eb­ből úgy látom a helyzetet, hogy a kiegyenlítő hivatal költség címén esetleg 8 százalékot is fel fog számítani és a hitelezők, évek múlva, miután már tizenkét éve várnak, szintén csak 8 százalékot fognak kapni. . Azonkívül többszöri felkérésemre még sem tudtam a kiegyenlítő hivatal vezetőségétől megtudni, tulajdonképpen mennyi a már hat év összelát követelések és tartozások ösz- szege, hogy hozzávető képet alkothassak ' az eredményről? Azt hiszem, ez a diszkréció kedvezőtlen eredményt rejt magában. Továbbá még most sem kezdték meg az adósságok behajtását, talán arra várnak, hogy a gazdasági válság még nagyobb lesz, ha ugyan még Miét nagyobb? A kiegyenlítő hivataltól oly értesítést kap­tam, hogy előleg folyósítása nem lesz és csu­pán az utolsó korona behajtásakor lesz az el­osztás eszközölve. így hát a nagyon is rászo­rultak, kik egész vagyonukkal vannak érde­kelve, várhatnak, míg az utolsó koronát, eset­leg száz és száz per utján behajtják. Itt, azt hiszem, a nagyobb érdekelt felek­nek, mint a pénzintézeteknek kellene közbe­vetni befolyásukat az ügy gyorsabb és rend­szeres lebonyolítása érdekében. (Érdekelt fél.) A káposzta- és zöldségtermelők tragédiája Érsekújvár, november 18. Az érsekujvári piacon az elmúlt napokban megtörtént az az eset, hogy a kamocsai, szimői, negyedi és vágfarkasdi zö'dségterme'ő gazdák kényszerű­ségből e’adtak 100 fej káposztát 20 K-ért és 100 csomó zöldséget 10 K-ért. Hangsúlyozni kell, hogy az eladás kénysze­rűségből történt. Ugyanis zöldségterméuyüket az igen rossz sáros utón már harmadszor hoz­ták be. de a kicsiny kereslet miatt eladni egyáltalán nem tudták és házróbházra járva könyörögniük kellett, hogy nevetségesen ala­csony veszteségáron valaki elvigye. Az el nem adott; terményt hazavinni újból teljesen céltalan lett volna, mert odahaza értékesíteni úgy sem lehet. Ha pedig más városba vinné, ismét élt öl lene egypár napot és az értékesí­tés ott is kétséges. Hiszen már azt is megpró­bálták , elmentek Nyitrára, Párkányba kocsi­jukkái, megtettek 80^-100 kilométeres utakat, de az általános keresethiány miatt vásárt csi- ná’ni sehol sem lehet A mezőgazdasági termelés katasztrófája ál­talánosnak nevezhető, ámde talán a zöldségter­melés mutatja a legkirívóbb példáját a ka­tasztrófának. Tavasszal 100 darab káposztapalántáért töb­bet kellett fizetni, mint busz koronát. A ká­posztát rsak elsőrendű, jól megdolgozott és trágyázott, tehát drága földben lehet termelni. A termelés sok munkát (öntözés stb.) igényel, tehát sok kiadással jár. És amikor a terme­lő kocsira rakja terményét és e’ínegy kegyet­len rossz uakon két napos, sőt három napos útra, hogy valamelyik piacon eladja termé­nyét, akkor szomorúan kell látnia, hogy vevő nincs, hiába állt reggeltől estig a piacon és es­te, ha nem akarja ismét hazavinni terményét, kénytelen nagy könyörgéssé] majdnem ingyen elkótyavtyélni azt. 20 koronáért 100 fej káposzta! Többe került a palánta- Hát hol van a nagy és fáradságos munka dija? Hol van a fö’d bére, a megélhe­tés költsége, az adó, a fuvar, a vám és egyéb költségek? Még a fuvardíját sem kapja meg a szegény termelő, mert a rossz utbau csak 250 fej káposztát tud felrakni a kocsijára és azért kap 50 koronát, amiből kiad 4 koronát vámra. A megmaradó pénzért, ha fizetnie kellene ide­gen fuvarosnak, semmi esetre sem hoznák be a városba terményét. A szegény zöldségteremelőuek családjával élni kell. Gyermekeitől, állatjaitól nem von­A. Liion p st saerta. hatja meg a táplálékot, az adóját,, amely csökkenés helyett emelkedőben van, fizetnie kellene, mert jön a végrehajtó és eladja ál­latjait, melyek nélkül tovább gazdálkodni nem tud. Képzeljük csak, el, micsoda érzés le­het egy egész esztendőn keresztül kora hajnal­tól késő estig verejtékes munkában görnyed­ni azért, hogy őszre megkapjuk a verejtékes munka bérét és amikor terményünket értéke­síteni kellene, akkor ránk se néznek, fe'énk se jönnek ás u remélt szerény bevétel elma­rad. Az ilyen tragédiát csak az Isten szabad ege alatt edzett föld fiainak idegei bírhatják ki. Áradé n: eddig ez igy? Meddig bírhatja ezl a termelő? A zöldség termelők íratócüája k bekövetke­zett. Itt sürgős segítségre van szükség addig, amíg nem késő. Ezt a tragédiát meg kell lát­nia a kormányzatnak az adókivető hatóságok­nak s meg kell találniuk a módot a sürgős se­gélynyújtásra. Schneider Ede. A varsói konferencia az agrárhitel kérdésé­ről. Az agrárszakértők a Varsóban szombaton befejezett tanácskozásaikon egy memorandu­mot dolgoztak ki az interim agrárhitel kérdésé­rő. s azt az érdekelt kormányoknak megküldik. A memorandum első része a hitel különféle vál­fajait tárgyalja, az agrártermelésre való figye­lemmel. Az interim agrárhitel csakis régi adós­ságok fizetésére s gyorsan megvalósítható és gyorsan tönleszthető beruházásokra fordítható. Á garanciák közül csak aje 1 zátogbiztősiték jö­het számításba. Az ingatlan vagyon ilyen hitel­lel 10—15 százalékig, a hosszúlejáratú kölcsö­nökkel az érték 50 százalékáig terhelhető meg. Az interknhitelt szabályként második helyen kell bekebelezni. A jelzálogbdztositékon kívül a gazdák személyi, - mezőgazdásági csoportok és szövetkezetek biztosítékai iis figyelembe jö­hetnek. Az interimhitel nyújtására berendezett intézeteknek, megfelelő összegű készpénzzel kel rendelkezniük, hogy hivatásuknak megfelelhes­senek. Ez intézetek által biztosított köti evetek a tőzsdékre nem dobhatók. A kötlevelek kibo­csátását már létező, vagy újonnan létesített in­tézet végezheti, azonban fontos, hogy minden államban csak egy ilyen intézet legyen. — A varsói konferencia ezt a memorandumot a nép- szövetségnek s a római nemzetközi földműve­lésügyi intézetnek is megküldi. A nyersguml árának nagy esése miatt Keletindiá- ban kiirtják a gumiiütetvényeket. Londonból jelen­tik: A nyersanyagok árának szakadatlan áresése ma már igen súlyos következményeket vont maga után a gy armati területeken. A kelet indiai gurmi- iiltetvónyesek képtelenek továbbfolytatni a nyers- gumátermeliést, mert az árak oly alacsonyak, hogy a munkabéreket is alig fedezik. így Szumatráröl jelentik, hogy számos ültetvényes sorra kivágatja* a hosszú éveken keresztül, nagy költséggel felnevelt gumi fákat és aiz irtványos területeket vízzel áraszt­ja el, hogy ott rozsültetvényeket létesítsem. RÁDIÓMŰSOR PÉNTEK Prága: 11.15 Gramofon. 12.30 Zenekari hangver­seny Briinnböl Lortzing, Jensen, Borodra, Leon- cavallo, Lecoq, Friml és Sabathii müveiből 16.30 Kamarazene. 18.20 Hírek és előadás németül. 21.00 A RJ. zenekarának hangversenye La-io, Rée, Bi­zet és Meyeibeer müveiből. 22.20 Jelenkor zenéje. Francia szerzők müvei. — Pozsony: 11.30 Operet­tek gramofonon. 12.30 Zenekari hangverseny Brünnnből. 13.30 Gramofon. 13.45 Hirek magyarul és németül. 16.00 Tánozene. 16.30 Kamarazene Prágából. 17.30 Magyar óra. 1. Kovács: Kozmetika. 2. Páál: Kroki. 3. Zenei rész. Kodály. Bartók-Szé- kely szerzeményei. 18.30 Smidzsár E. zongorahang- vevsenye Schubert müveiből. 19.15, 21.00 és 22.20 Prága. 19.20 Brünn. — Kassa: 11.00 Iskolai le­adás. 11.45 Gramofon. 12.30 Zenekari hangverseny a. eipünek Suppé, Waldteufel, Fetrás, Demart, Zeller és Leopoid müveiből. 13.30 Hírek magyarul. 17.10 Szólista hangverseny. 19.15, 22.00 és 22.20 Prága. 19.20 Brünn. 21.00 Zenekari hangverseny Blodek, Janácsek, Smetana, Novák, Fibich és Kocian mii veiből. — Belgrád: 20.30 Mendelssohn: D-moll trió. Utána Schumann, Schubert és Brahms dalok. 22.50 Cigányzene. — Berlin: 21.20 Szimfónikue hangver­seny. Utána tánczene. — Breslau: 20.30 A filhar- mónikusók hangversenye Reger, Mozart és Mii- haud müveiből. — Hamburg: 20.30 Ste-ble: Szent Cecília legendája. Oratórium. — Milánó: l21.00 Szimlópikufi hangverseny. Műsor bemondás ezerint j A komáromi munkanélküliség elleni küzdelem. Komáromi tudósítóink jelenti: Vasárnap délelőtt nagy értekezlet volt a koanáromi városházán, me­lyet Ceizmazia városibb ó hívott össze. Az értekez­leten megjelentek a hatóságok képviselői, az egye­sületek, testületek kiküldöttei és a különböző val­lásfelekezetek és karitatív egyesületeik delegátu­sai, akik előtt a városblró nagy' vonásokban ismer­tette az értekezlet célját és felsorolta, hogy a vá­ros háztartása milyen eszközökkel kíván rész‘venni a munkanélküliek támogatásában. Majd felolvasták a kereskedők grémiumának átiratéit, vakum irat a szakszervezetek javaslatait és ezek felett beható vita indult meg. Elsőnek Alapy Gyula ár. tartomá­nyi képviselő szólalt fel, aki a karitatív tevékeny­séget, az aggok, munkaképtelenek, betegek, nyo­morékok és gyermekek szociális fcámogöitáeát külön alkarja választani a munkanélküliség kérdéskomip- lexuinától; ez ismét legelső sorban a munkaalkal­maik teremtésével kapcsolandó össze, amelyek fel- kutatanidók és az összes üzemek és ipairvállaLatok bevonásával a legpontosabb kataszter állítandó ösz- sze a munkanélküliek családjairól. Igéinybeveendő a. népjóléti miniszter támogatása, megkeresendő a közmumikaügyi minisztérium a télen is végezhető munkák kiadása iránt. Ha igy is mutatkozik mun­kásfelesleg, ekkor következük a társadalmi segély­források igénybevétele. Víncze Aurél dr. törvény- széki elnök a társadalom áldozatkészségétől várja a segítési akció támogatását és erre nézve konkrét javaslatokat is tesz. Felszólaltak még Barta Lajos dr., Kendi Zoltán dr. ügyvédek, Koczor Gyula volt képviselő, Dénes Emil városi tanácstag, Őzike Dé­nes ipartársulati alelnök. Baranyai József dr. szer­kesztő és mások. Az értekezlet bizottságokat vá­lasztott a javaslatok gyakorlati keresztülviteléire. Újabb ötéves gazdasági programot tervez a szovjet. Moszkvai jelentések szerint Szovjet- oroszország legfelső közigazgatási bizottsága most tanulmányozza az ötéves gazdasági pro­gram első két évéről beérkezett jelentéseket s egyben a harmadik év kilátásaival foglalkozik. Figyelemmel arra, hogy az eredeti ötéves pro­gram - sok hiányosságot éis fogyatékosságot mutat, ezért a gazdasági tanács újabb ötéves program összeállításának tervével foglalkozik. Hatezer bakancsra kapnak megrendelést a ko­máromi bőriparosok. Komáromi tudósítónk jelenti: A pozsonyi kereskedelmi és iparkamara közvetíté­se folytán a komáromi cipész- és csiamadii®-iparosok hatezer pár bakancs szállítását kapják meg. Ezzel ezeken a halódó iparágakon átmenetileg segítve lesz és a munkásság ezekben a szakmákban a télen át is keresethez jut. A kaucsuk ára emelkedik. A kan csuk ára % londoni piacon az utóbbi napokban 0.33 peetce- ről 4.33 pencere emelkedett. A kanosuk keres­kedő lem ben bizonyos élénkség észleüiotö. A szakkörök az amerikai ipar kauosukíogyaszták sának emelkedésével is számolnak. Bérlesíáliitág a belga fémiparban. A belga fém­ipar munkásainak küldöttség© vegye* dö«yiőbi®ofct- ság eíőtt kijelentette, hogy a munkaadók átfed elő­terjesztett 5 százalékos bénleszállltesRé! mindenben egyetértenek. Ennek megfelelően december 1-től kezdődőleg 2 és fél százalékkal és 1934 január 1-től szintén 2 és fiél százalékkal fogják a munkabéreket csökkenteni. A bajor sörgyártás válsága. A müncheni sörgyá­rak általános üzemiiredukciót határoztak el. Amire Bajorországban már évtizedek óta nem vo’i példa, a sörfogyasztás az utóbbi hónapokban annyira visz- szaesett, hogy e sörgyárak nem tudják elhelyezni készleteiket. Egye'őre 8 órávail csökkentik a heti munkaidőt: 48 óráról 40-re. Amennyiben a sörfo­gyasztás tovább csökkenne, nagy elbocsát ásókká 1 kell számolni. Á sörgyárak válságát a felemelt sör­adó idézte ©lő. Prága, bjov. 18. Valuták: Holland 1351.50, jugo­szláv 59.17 K, német 801.05, belga 468.6234, magyar 587.75, román 19.80, svájci 651.25, dán 898, angol 163.2214, spanyol 373.50, olasz 175.65. északamerikai 33.59, norvég 898, francia 131.95, bolgár 23.40, svéd 900, lengyel 375.75, osztrák 472.6234. — Róma: 21.05 Selvaggi: Velencei májusi ünnnep cimü operája. — Bécs: 11.00 Uj operettekből és hangos filmekből, gramofón. 12.00 Hegedüjáték gramofonon. 12.30 Magyar zene gramofonon. 13.10 Legújabb gramofonfö'vételek. 15.00 időjelzés. Idő­járás. Tőzsde. 15.20 Silving-zenekar. 17.00 Lager- löfrőL 17.30 Weber operamüveinek ismertetése. 18.00 Utazási és idegenforgalmi hirek. 18.15 Az embersport hetiszemléje. 18.30 östengerek parti növényzete. 19.30 Időjelzés. Időjárás. Müsorbe- mondás. 19.35 Skriwanek Hans bécsi dalokat ad elő. 20.00 Schiller: A messinai menyasszony, szomorujáték karokkal. 22.30 Hirek. 22.40 Mora- vetz-zenekar. — Budapest: 9.15 Hangverseny. Közreműködik Koóe Margit (ének), Vidner Lili (zongora) és Lakatos Árpád (saxophon). Zongorán kisér Polgár Tibor: 1. Gurevich: Koncert (Laka­tos) 2. Schubert: a) An die Mueik; b) Dér Weg- weiser; c) Ungeduld (Koóe). 3. Liszt: Polona'ee E-dnr (Vidner). 4. Rosenbrock: Saxophon-fantázia (Lakatos). 5. Ponchielli: Gioconda, ária (Koós). 6. Schumann: a) Spanyol románc; b) Widmung (Vid­ner). 7. a) Gurenwich: Capriccio Op. 120; b) Vé­cééi: Valse triste (Lakatos). 8. Magyar népdalok: a) Elindultam szép hazámból; b) Általmennék én a Tiszán ladikon; 5) Ablakomba besütött a holdvilág (Koré). 9. Schopin: Etűdé Es-dur, Prelude C-dur és cis-moll (Vidner). 10. a) Leoncavallo: Mattina- ta; b) Lakatos: A saxophon édes hangjai (Laka­tos). 11. Magyar népdalok: a) Láttad-e te babám; b) Törik már a réteket; e) Szánt a babám... (Koóe). 12. Kerntler Jenő: Ballada (Vidner). 12.05 11 Gyenge irányzatú a prágai értéktőzsde Prága, november 18. A nyitás gyenge volt és erre realizációk következtek. A forgalom a minimumra szorítkozott. Cseh-Morva 50, Rerg és Hűtlen 40. Schöller és Cseh Cukor 30, Nordbahn és Skoda 19. Prágai Vas 15, Aussigi Finomító, Cseh Kereske­delmi és Pozsonyi Kábel 10, Aussigi Vegyi 8, Kö- ndgsbaffer 7, Inwaid 5, Nyugialcseh Szén ás Brünni Gépeik 3 koronával gyengült. Nemzeti Bánik 20. Osztrák Hitel 2 koronával gyengült. A beruházási piacon forgalmi beruházási 15, 1923-as beruházási és konzol 10, iiszlköiesön és 6 százalékos negyedik 5 fillérrel javait. Egyes értékek, vesztesége 5--15 Mórig terjedt. + A prágai devizapiacon Berlin 0.076, Brüsszel 0.075, Budapest 0.1, Buenos 2.5, London 0.02, Mad­rid 12.5, Milánó 0.015, Newyork 0.0025, Párás 0.01, Varsó 0.125, Bécs 0.1 koronával gyengült, Zürich 0.2 koronával javult. + Üzlettelen a budapesti értéktőzsde. Kedvezőt­len külföldi jelentésekre az üzlet eüamyhuit, mind­azonáltal az árfolyamok nívója tartott volt. Helyi pap Írókban volt némi üzlet és a forgalomba került értékek 1—2 százalékkal javultak. Egyébként végig stagnáció uralkodott. + Gyenge irányzatú a bécsi értéktőzsde. Igen csendes üzlet mellett gyengülő volt m irányzat. CsQílisdovák és magyar értékek realizációkra némi­leg gyengültek. Az üzlet néha teljesen megakadt.-f Gyenge irányzatú a berlini értéktőzsde. Az irányzat már nyitáskor gyengült és később e for­galomba került értékek nagy része 1—3 százalékos veszteséget szenvedett. Később közvetlenül zárlat előtt az irányzat muég inkább ellanyhulf. + Gyenge a prágai cukorpiac. Nyetneárujegyzé* Amseiig loko 83—84. + A mai budapesti gabonatőzsdén, amint buda­pesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat ba­rátságosabb volt. A következő árfolyamokat jegyez­ték: tiezavidékii búza 13.70—14.30, felső tiszai 13.60 —13.80, jászsági 13.60—13.85, egyéb 13.55—13.75, rozs 7.95—8.06, tengeri tiszántúli 13.80—13.90, egyéb 13.75—13.85 pengő. + A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: búza 250—1. rozs 153—5, árpa 186—212, zab 141—51, búzaliszt 29—37.50. rozsliszt 23.50—27, buzakorpa 8.25—8.76, rozskorpa 8—8.50. viktoria- boreó 25—31, Mb ehető 24—26, repeepogácsa 8.50— 9.25, ieapogácaft 14.70—15, raáraaaseleÉ 6.50—8. A prágai tőzsde devfzajegjrzésel: ?wr ember 18 november 17 péns ára páe* ára áiek.$ AmNtardnB Í354.75 1358.75 1854.75 1888.75 % J Bsrlla . . 802.37 804.87 802.45 804.95 5 ) Zöridi B 9 652.65% 654.65% 652.45 654.45 2% O*»o * •„ . 900A5 903.26 900.5© S03J01 4% i Kopsafe. . 900,— 903.— 900.12*4 903.12% 4 ■Mozift . . 654.— 657.— 654.— 667—* 4 Stűckbeln 908 fS 906JJS 900X0 904 50 g% Malisod . 176.14% 176.94% 176.16 176.86 5% Part* . . 132J24 132.64 132.25 132.65 2% i^ondon . 163.48 164.06 153.48 164.03 8 yoek 33.68% 33.73% 33.68% 33.78% % Bröwsei » 469.45 470.65 469.52% 470.72% 2% Madrid . . 876.50 878.50 889 — 391.- 6% üelgrad . 69.55 59.80 59.55 69.80* 5 Sofia . . 24.86 24.46 24.36% 24.46%» 10% Wísd . . 474.06 476.55 474.15 475.65 S Waraehtn 876.82% 878.87% 376.95 378.95 7 Budapest „ 688.70 * 590.70 588.80 590.80 8% Buen. Aires 1162 - 1168.— 1164.60 1170.50* ea 7%j delsingí. . 84.67% 85.07% 34.67% 85.07%* 6 rtiga „ . e 647.— 650— 647— 650—,' 6 dió de JaiL —— — — — —— ct 7 Monté videó 26.15 26.35 26.15 26.35* — Alexandria 167.60 168.40 167.60 168.40' ea 7 Altién , „ 43.72 % 44X2% 43.72% 44.02%* 8 dukarest . 19.927g 20.12% 19.93 20.Í3 9 ] Kowuo« , 836.50 338.50 336.50 338.50* 7 I Usaabon 0 156.10 156.90 156.10 156.90* 8% Keval . . 8S5.50 899.50 895.50 899.50* 4 Montreal . 83.67% 33.79% 33.67% 33.79%' ca 7%. A m. kir. 1. Mária Terézia-honvédgyalogezred ze­nekarának hangversenye. Karnagy Fricsay Ri- chárd. 1. Borsay: Szebb jövőt, magyar induló. 2. Lehár: A mosoly országa, dal és keringő. 3. Do­nizetti: A kegyencnő, nyitány. 4. Fichtner: Fanta- sia Hungarica. 5. Lincke: Csipkerózsika nászutja. 16.00 Madarassy Erzsébet gyermekversei és mesél 17.00 Kasfaludy Károly halálának százéves évfor­dulója alkalmából a Kisfaludy Társaság előadása. I. Költemény. Irta és felolvassa Sajó Sándor, r. tag. 2. Tanulmány. Irta és felolvassa Kéky Lajos, a Kisfaludy Társaság m. titkára. 18.00 A Székesfő­városi Zenekar hangversenye. Közreműködik Se­bestyén Sándor (gordonka), a székesfővárosi fel­sőbb zeneiskola tanára. Karnagy Bor Dezső. 1. Kéler: Olasz színjáték, nyitány. 2. Ketelbev: A haway kék vizek mentén. 3. Grünfeld Alfréd: Ro­mánc. 4. Yoshitomo: A „Száz lépcső“-teaházhan, japán emlék. 5. Kockert: Reggel Sanssouciitan, zeneköltemény. 6. a) Cui Cantabile; b) Van Goens: Scherzo. Előadja Sebestyén Sándor dr. 7. Csaj- kovszky: Nemzetközi szvit. I. Lengyel mazu’ka; II. Francia románc; III. Cseh polka; IV. Olasz dal; V. Orosz dal; VI. Tiroli tánc; VII. Magyar indu'ó; VIII. Nápolyi tánc. 19.00 „Vergilius emlékek a nápolyi öbölben14. Irta és felolvassa: Máthé Elek dr. 19.20 Gyoreirótanfo’j'am. (Szla-bey Géza.) 19.50 Hegedűs Gyula és cigányzenek arának hangvese- nye. 20.30 Kisfaludy emlékű pély. 1. Kisfa’udy költemények. 2. Borosé V >:„iy: „A költő44 című szinmiive. Rendező: Od:y Árpád. Utána gramofon- hangverseny.

Next

/
Oldalképek
Tartalom