Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)

1930-11-14 / 260. (2481.) szám

Poincaré tamil... irts; Sulyok István Kolozsvár, november lö. Poincaré Rayimorid, aki már minden volt és, mindent elért, ami francia ember lehet és elérhet, mostanában uj mesterségre adta a fejét. A kisebbségi kérdést tanulmányozza — tudományos alapon. Kutatásainak ered­ményéről a párisi Éxoelsior hasábjain szá­mol be cikksorozatban. Igen érdekesek ezek a cikkek. Már magá­ban az. is érdekes, hogy egy volt köztársasá­gi elnök és többszöri miniszterelnök, aki még hozzá bizonyos politikai irányzat inkar­nációja és 70 éves .is, ennyi buzgalommal véti magát erre :i kérdésre, mely eléggé messze fekszik érdeklődésének és eddigi te­vékenységének körétől. Még érdekesebb azonban, amit mond.. El Iiell ismerni, hogy Polncaré a gyökeré­nél ragadja meg ezt a kérdést, mely mosta­nában annyi bánatot okoz neki. Nyilvánvaló­an azzal a szándékkal, hogy gyökerestül térp- ie ki. Azt állítja, hogy a nemzet’ kisebbsé­gek fogalma, ahogyan az a tudományban és politikában közkeletűvé vált, egyáltalán nem világos s nincs pontosan körülhatárol­va. Ennek az, állításnak ‘bizonyítására felso­rolja forrásait, melyekből tájékozódott. „A légkompetenűebb munkákban — mondja többek között így' Kraus, Weríheianér, Rucksdier és Balogh Arthur müveiben a ki­sebbség fogalmának meghatározása bizony­talan és vitatható." Világosnak csak azt az egyet tartja, hogy „valamennyi kisebbség, akármelyik legyen its, hasznot húz a külső segítségből és állandóan élhet azzal.a lehe­tőséggel, hogy ezt a védelmet meg nem ér­demelt előny ökké szélesíthesse ki." Wilson- j föl macskakörmök között emlékszik meg, j mint „énnek az egész rendszernek intellek- | tuális Apjáról", ezekkel a körmökkel azon­ban bennünket. inkább nagy ellenfelének, a tigrisnek körmeire emlékeztet, melyek kö­zött az amerikai elnök — Keynes tanúsága •szerint — a Hotel Griiloniban vergődött. Valami apatársi viszonyt mégis vállal ve­le, mert — annint mondja — müvét 'tisztelet­ben akarja tartani, még a kisebbségeket illető részét is. Végre pedig megérkezik oda, ahová el akar jutni: a kisebbségek vé­delme természetesen csak átmeneti intézke­dés, azon tágítani az általánosítással semmi- esetre sem lehet, sem pedig megtiltani a kisebbségeknek, hogy asszimilálódjalak. Ebben a pillanatban azonban talán nem is nagyon fontos a számunkra, hogy az Ex- celsior cikksorozatában mi is van a kisebb­égi kérdésről. Elég jelentős esemény a - Samunkra az a puszta tény, hogy Raymond Poincaré mostanában Balogh Arthur köny­vét tanulmányozza. Azt is tudjuk, hogy nem mint akadémikus kifogásolja a kolozsvári professzor definícióit. Tudjuk, mert tudjuk azt is, hogy azt az utat, melyet Francia or­szágnak ebben a kérdésben tizenkét eszten­dő alatt meg kellett tennie — Poincaré sze­mélyesen zarándokolta végig.t Természetesen Elzászról van szó, mint mindig, ha francia államférfiak a kisebbségi kérdésről beszélnek. Akkor is, ha ki sem ej­tik ennek a szép és csodálatosan gazdag tar­tománynak a nevét. Aminthogy hiába köny­velik ma el ezt a földet BasbRhin és Haut- Rhin néven két megyének, — a bajt, amit leient, maga Poincaré nevezte el malaise -TAlsace-nak. Az elzászi bajnak. S bizony, megértjük, hosszú és keserves lehetett ez az ut, melyei Poincaré, a másik, ugyancsak 'Szállóigévé vált elzászi mondása óta eddig a A brit sajté reméli, hogy a tegnap megnyit ! hindu-angol konferencia teljes megegyezést teremt A céh m indiai domínium! alkotmány előkészítése — Keleti pompa az angol kormány fogadtatásán i London, nov. 13. Az angol király a felső- ház királyi galériájában tegnap ünnepélye­sen megnyitotta az angol-hindu konferenciát, amelynek hivatalos neve „konferencia a ke­rek asztal mellett" lesz. A brit világbiroda­lom történetében most fordult elő először, hogy az angol király, mint király és India császára elnököl egy konferencián. A meg­nyitás alatt a trón jobboldalán az indiai ural­kodó hercegek és a hindu nép delegátusai foglaltak helyet, bal oldalán a miniszterel­nök és a többi állami funkcionárius, A trón­nal szemben a brit-hindu delegáltak helyez­kedtek el. Az indiai hercegek egyszerű feke­te ruhát viseltek, nagy csalódására azoknak a kiváncsiaknak, akik a pazar indiai drága­kövek és ősi ruhák felvonulását, várták. A király- megnyitotta a konferenciát, majd a kasmír! maharadzsa és Aga Khan herceg' indítványára a konferencia MacDonaldot vá­lasztotta -elnökévé. megadása, 2, az indiai alkirály nyári Ígé­retének megvalósítása (mint ismeretes, lord Irwin alkirály a nyáron megígérte a hindu vezéreknek, hogy India a közeljövőben foko­zatosan önmaga fogja elintézhetni ügyes-ba­jos politikai dolgait.) Bombay, november 13- A páiihindti kon­gresszus tagjai a londoni angol-hindu konfe­rencia megnyitása elleni tiltakozásképpen India nagyobb városaiban részletes sztrájkot hirdettek. Bombayban a rendőrség megtá­madta a tüntetőket és huszonöt, személyt le­tartóztatásba helyezett. A tömeg megroha­mozta a kormánypalotát, de az őrség ham - bttszhótokkal visszaverte a támadókat. London, nov. 13. Az angol-hindu k©n- fereneia megnyitási napjának estélyén a kormány hivatalos fogadtatást rendezeti, amelyen az indiai hercegek teljes keleti ragyogásban jelentek meg. A maharadzsák óriási vagyonokat képviselő drágaköveket viseltek és a rendőrség már jóval a fogad- Jatás előtt elzárta az estély helyének, a Lancasíerhotísnak környékét, hogy tolvajok ne férkőzhessenek a vendégek közelébe. A lapok ma reggel jóformán kivétel nél­kül kedvezően kommentálják a tegnap el­hangzott beszédeket. Általában üdvözli!*: a i&rfcőskodé hangot és azon a véleményen vannak, hogy a konferencia sikerrel fog járni és India végre pacifizálódik. Egyedül a Morníngpost tiltakozik a domínium! alkot­mány megadása ellen és úgy véli, hogy a kormány semmiesetre sem adhat többet az indiaiaknak, mint amennyit 8 Simon-bizotk- ság ajánl. Félévi szabadságvesztésre ítélték el Lengyel-Szilézia egyik vezérét Újabb németetlenes tüntetések Lengyelországban A preinierniiniszter megnyitóbeszédében kifejtette, hogy Nagyhritannia India önkor­mányzatát akarja előkészíteni. Azt a tényt, hogy a hindu tartományok kiküldöttei és az indiai hercegek először dolgoztak együtt, MacDonald az indiai egység szimbólumá­nak látja. Nagyjelentőségű tény az is. hogy az angol delegációban Anglia mind a három j pártjának képviselői helyet foglalnak. ' I MacDonald után a barodai maharadzsa emel- [ kedeif szólásra, aki az indiai államok nevé­ben megköszönte MacDonald üdvözlőszavait. Utána a kasmiri maharadzsa hangsúlyozta, hagy a konferencia célja V'brit világbirodal­mon belül megvalósítani India függetlensé­gét. Sastri, a britindiai delegáció vezére a következő két pontban foglalta össze a ta­nácskozások célját: 1. a domirtkmi alkotmány Bromberg, november 13. Gráfes volt alezre­des, a felsösziléziai németség egyik vezérének és a szejm képviselőjének bünpörébesn a lengyel bíróságok tegnap hoztak ítéletet. A vádlottat hathavi fogházra ítélték, állítólagos katona- szöktetésel miatt Ezenkívül azt a vádat is beígasoitnak látták, hogy lengyel tanítók segítségével helytelen sta­tisztikát állított össze a lengyelországi német iskolaügyről. Viszont a bíróság elvetette azt a vádat, hogy Grábe katonai szervezeteket terem­tett és forradalmat készített elő. A védelem azonnal föilebbezett az Ítélet ellen. Breslau, november 13. Felső-szilézia német bányavidékén a lengyel hazafias formációk tag­jai vasárnap megtámadták a aémet könyvtárakat és egyéb német épületeket, szétszaggatták a könyveket é& a könyvtárak értékes berendezéseit kiszórták az uccura. A Schlesien Grube könyvtárépületében a kályhá­kon kívül egyetlen bútordarab sem maradt épen. A rendőrség tétlenül nézte a rombolási, Siemienowitzban a németeket a lengyel nemzeti szövetségek tagjai napok óta üldözik. Tegnap este az egyik német családot lakásában megtá­madták és a családfőt véresre verték. A német lapok kihordóit nap-nap után megtámadják ée ujságcsomagjaikat megsemmisítik. ‘bei smerésig megtett. La plebisoite est faite — mondotta tizenkét évvel ezelőtt, amikor mint a győzedelmes francia állam feje a la­kosság örömrivalgása köbben elzászi földre tette először a lábát.’ Ma Balogh Arthur könyvét bújja — és definíciókról vitázik a kitűnő magyar tudóssal. Pedig Elzászról a németek Locarnóban azóta őrökre önként lemondottak; Elzász a nagy francia kon­junktúra minden előnyét a legelsosorban él­vezi természeti kincsei, és ipari szervezett­sége révén és mégis — mintha ma jobban féltenék a franciák ezt a földet, mint amikor a porosz hadsereg vasra árkában mukkanni sem igen tudott s mint külön Reíohslandra, az egész német birodalom együttesen vigyá­zott reá. Hogy is ne aggódnának, mikor a minap a városi választásokon Strassburgban a ' col­mari por egyik elítéltje, Sdhall óriási több­séggel győzött s magában Colmarfean csak nyolc szavazattal sikerült a másik elitéltet, Rosse-t. a városi tanácsból kiszorítani. A strassburgi választást természeteseu meg- semmiisitették, mert hiszen a cofenari elítél­tek amnesztiája az eLsáfizs kérdésbe® azt. a szerepet játssza, mint például Romániában a kisebbségi törvény: addig beszéltek róla, •mint a nagy kisbékülés hidráról, mig sikerült a világot abba a. tévhitbe ringatni, hogy már réges-rógen meg is történt. A colmari py- rrhusi győzelmet pedig a párisi sajtó ter­mészetesen mint az elzászi autonóm izmus halálát ünnepük Poincaré azonban, úgy látszik, a maga ré­széről nagyobb jelentőséget tulajdonit azok­nak a hangoknak, melyeket a kis vidéki el­zászi lapocskák hallatnak. Például az Elsase- Lothringer Zeitung, mely ilyeneket ír mos­tanában: „Az egészséges államnak egészséges em­berekre, erős családokra, tevékeny közsé­gekre, virágzó vidékekre van szüksége, hogy mint. egész is egészséges, erős, tevé­keny és virágzó lehessen. Éppen esért az ál­laim iránt való hűségnek és szeretetnek elő­feltétele az otthoni göröngynek, a háznak és udvarnak, a községnek és vidéknek szerel­tető... Az az állam, mely ezeket az előfelté­teleket elnyomni igyekszik, szükségszerűen a maga életnedveit fojtja el.,. Az egész európai kisebbségi életnek m éppen á* alap­ja. Franciaország azonban az újkori állam művészetnek ezt a tételét még nem ismerte tel, ellentétben Angliával, mely világbiro­dalmának egész uj szerkezetét erre az igaz­ságra épitett© fel. Franciaországban az a helyzet, hogy az otthon iránt való hűséget hivatalosan szembehelyezik az állam iránt való hűséggel. Ez a francia tan az államban dogmát lát, az emberi élet alapját és kiindu­ló pontját, bálványt, melyből minden emberi életnek és cselekedetnek folynia kell. Mi ez más, mint homlokegyenest, .fordítóiíja annak a természetes folyamatnak, amelyen az em­beriség alakul, teljes elfordulás mindattól, amit a demokrácia jelent? Mi azonban ezt az uj francia államtant kíméletlenül vissza­utasítjuk ..." Világos, tiszta, logikus beszéd: érthető ugyebár, hogy még Poincarénak, a nagy tu dósnak és nagymultu államférfiunak is ta­nulnia kell, defi náci ókkal bíbelődni©, hogy felelni tudjon ezekre a megállapításokra. Éppen olyan érthető azonban az is. hogy mi, világtól elmaradt és elhagyott kisebbségi lé­nyek, ezekből a tünetekből szintén levonjuk # magunk kis tanulságait. Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- A > 1 * - < • / »■ // _ »/ • » Szerkesztőség. Prága II. Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Ké; külföldre; évente 450, ** SZl(yU&TlS2/ltOl 6S TUSZlTlSZfCOi (511&TIZSK.1. 0CLKtOK jj^ emelet. — Telefon: 30311. - Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K& _ tinniitTnifl r Prága 0. Pániké ulice tt: III emelet H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-vai több Főszerkesztő: P P P> telelői StttkeSXtö* Telefon : 34184 Ejfyes szám éra 1.20 Ke, vasárnap 2.—K£ DjEURANY.I LÁSSLÖ JFÖRÚÁCfl OÉjíÁ SÖRGŐHVCIM- HÍRLAP PRflHR i-g- fial liánunk IS ©F«*al

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom