Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)
1930-11-14 / 260. (2481.) szám
Poincaré tamil... irts; Sulyok István Kolozsvár, november lö. Poincaré Rayimorid, aki már minden volt és, mindent elért, ami francia ember lehet és elérhet, mostanában uj mesterségre adta a fejét. A kisebbségi kérdést tanulmányozza — tudományos alapon. Kutatásainak eredményéről a párisi Éxoelsior hasábjain számol be cikksorozatban. Igen érdekesek ezek a cikkek. Már magában az. is érdekes, hogy egy volt köztársasági elnök és többszöri miniszterelnök, aki még hozzá bizonyos politikai irányzat inkarnációja és 70 éves .is, ennyi buzgalommal véti magát erre :i kérdésre, mely eléggé messze fekszik érdeklődésének és eddigi tevékenységének körétől. Még érdekesebb azonban, amit mond.. El Iiell ismerni, hogy Polncaré a gyökerénél ragadja meg ezt a kérdést, mely mostanában annyi bánatot okoz neki. Nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy gyökerestül térp- ie ki. Azt állítja, hogy a nemzet’ kisebbségek fogalma, ahogyan az a tudományban és politikában közkeletűvé vált, egyáltalán nem világos s nincs pontosan körülhatárolva. Ennek az, állításnak ‘bizonyítására felsorolja forrásait, melyekből tájékozódott. „A légkompetenűebb munkákban — mondja többek között így' Kraus, Weríheianér, Rucksdier és Balogh Arthur müveiben a kisebbség fogalmának meghatározása bizonytalan és vitatható." Világosnak csak azt az egyet tartja, hogy „valamennyi kisebbség, akármelyik legyen its, hasznot húz a külső segítségből és állandóan élhet azzal.a lehetőséggel, hogy ezt a védelmet meg nem érdemelt előny ökké szélesíthesse ki." Wilson- j föl macskakörmök között emlékszik meg, j mint „énnek az egész rendszernek intellek- | tuális Apjáról", ezekkel a körmökkel azonban bennünket. inkább nagy ellenfelének, a tigrisnek körmeire emlékeztet, melyek között az amerikai elnök — Keynes tanúsága •szerint — a Hotel Griiloniban vergődött. Valami apatársi viszonyt mégis vállal vele, mert — annint mondja — müvét 'tiszteletben akarja tartani, még a kisebbségeket illető részét is. Végre pedig megérkezik oda, ahová el akar jutni: a kisebbségek védelme természetesen csak átmeneti intézkedés, azon tágítani az általánosítással semmi- esetre sem lehet, sem pedig megtiltani a kisebbségeknek, hogy asszimilálódjalak. Ebben a pillanatban azonban talán nem is nagyon fontos a számunkra, hogy az Ex- celsior cikksorozatában mi is van a kisebbégi kérdésről. Elég jelentős esemény a - Samunkra az a puszta tény, hogy Raymond Poincaré mostanában Balogh Arthur könyvét tanulmányozza. Azt is tudjuk, hogy nem mint akadémikus kifogásolja a kolozsvári professzor definícióit. Tudjuk, mert tudjuk azt is, hogy azt az utat, melyet Francia országnak ebben a kérdésben tizenkét esztendő alatt meg kellett tennie — Poincaré személyesen zarándokolta végig.t Természetesen Elzászról van szó, mint mindig, ha francia államférfiak a kisebbségi kérdésről beszélnek. Akkor is, ha ki sem ejtik ennek a szép és csodálatosan gazdag tartománynak a nevét. Aminthogy hiába könyvelik ma el ezt a földet BasbRhin és Haut- Rhin néven két megyének, — a bajt, amit leient, maga Poincaré nevezte el malaise -TAlsace-nak. Az elzászi bajnak. S bizony, megértjük, hosszú és keserves lehetett ez az ut, melyei Poincaré, a másik, ugyancsak 'Szállóigévé vált elzászi mondása óta eddig a A brit sajté reméli, hogy a tegnap megnyit ! hindu-angol konferencia teljes megegyezést teremt A céh m indiai domínium! alkotmány előkészítése — Keleti pompa az angol kormány fogadtatásán i London, nov. 13. Az angol király a felső- ház királyi galériájában tegnap ünnepélyesen megnyitotta az angol-hindu konferenciát, amelynek hivatalos neve „konferencia a kerek asztal mellett" lesz. A brit világbirodalom történetében most fordult elő először, hogy az angol király, mint király és India császára elnököl egy konferencián. A megnyitás alatt a trón jobboldalán az indiai uralkodó hercegek és a hindu nép delegátusai foglaltak helyet, bal oldalán a miniszterelnök és a többi állami funkcionárius, A trónnal szemben a brit-hindu delegáltak helyezkedtek el. Az indiai hercegek egyszerű fekete ruhát viseltek, nagy csalódására azoknak a kiváncsiaknak, akik a pazar indiai drágakövek és ősi ruhák felvonulását, várták. A király- megnyitotta a konferenciát, majd a kasmír! maharadzsa és Aga Khan herceg' indítványára a konferencia MacDonaldot választotta -elnökévé. megadása, 2, az indiai alkirály nyári Ígéretének megvalósítása (mint ismeretes, lord Irwin alkirály a nyáron megígérte a hindu vezéreknek, hogy India a közeljövőben fokozatosan önmaga fogja elintézhetni ügyes-bajos politikai dolgait.) Bombay, november 13- A páiihindti kongresszus tagjai a londoni angol-hindu konferencia megnyitása elleni tiltakozásképpen India nagyobb városaiban részletes sztrájkot hirdettek. Bombayban a rendőrség megtámadta a tüntetőket és huszonöt, személyt letartóztatásba helyezett. A tömeg megrohamozta a kormánypalotát, de az őrség ham - bttszhótokkal visszaverte a támadókat. London, nov. 13. Az angol-hindu k©n- fereneia megnyitási napjának estélyén a kormány hivatalos fogadtatást rendezeti, amelyen az indiai hercegek teljes keleti ragyogásban jelentek meg. A maharadzsák óriási vagyonokat képviselő drágaköveket viseltek és a rendőrség már jóval a fogad- Jatás előtt elzárta az estély helyének, a Lancasíerhotísnak környékét, hogy tolvajok ne férkőzhessenek a vendégek közelébe. A lapok ma reggel jóformán kivétel nélkül kedvezően kommentálják a tegnap elhangzott beszédeket. Általában üdvözli!*: a i&rfcőskodé hangot és azon a véleményen vannak, hogy a konferencia sikerrel fog járni és India végre pacifizálódik. Egyedül a Morníngpost tiltakozik a domínium! alkotmány megadása ellen és úgy véli, hogy a kormány semmiesetre sem adhat többet az indiaiaknak, mint amennyit 8 Simon-bizotk- ság ajánl. Félévi szabadságvesztésre ítélték el Lengyel-Szilézia egyik vezérét Újabb németetlenes tüntetések Lengyelországban A preinierniiniszter megnyitóbeszédében kifejtette, hogy Nagyhritannia India önkormányzatát akarja előkészíteni. Azt a tényt, hogy a hindu tartományok kiküldöttei és az indiai hercegek először dolgoztak együtt, MacDonald az indiai egység szimbólumának látja. Nagyjelentőségű tény az is. hogy az angol delegációban Anglia mind a három j pártjának képviselői helyet foglalnak. ' I MacDonald után a barodai maharadzsa emel- [ kedeif szólásra, aki az indiai államok nevében megköszönte MacDonald üdvözlőszavait. Utána a kasmiri maharadzsa hangsúlyozta, hagy a konferencia célja V'brit világbirodalmon belül megvalósítani India függetlenségét. Sastri, a britindiai delegáció vezére a következő két pontban foglalta össze a tanácskozások célját: 1. a domirtkmi alkotmány Bromberg, november 13. Gráfes volt alezredes, a felsösziléziai németség egyik vezérének és a szejm képviselőjének bünpörébesn a lengyel bíróságok tegnap hoztak ítéletet. A vádlottat hathavi fogházra ítélték, állítólagos katona- szöktetésel miatt Ezenkívül azt a vádat is beígasoitnak látták, hogy lengyel tanítók segítségével helytelen statisztikát állított össze a lengyelországi német iskolaügyről. Viszont a bíróság elvetette azt a vádat, hogy Grábe katonai szervezeteket teremtett és forradalmat készített elő. A védelem azonnal föilebbezett az Ítélet ellen. Breslau, november 13. Felső-szilézia német bányavidékén a lengyel hazafias formációk tagjai vasárnap megtámadták a aémet könyvtárakat és egyéb német épületeket, szétszaggatták a könyveket é& a könyvtárak értékes berendezéseit kiszórták az uccura. A Schlesien Grube könyvtárépületében a kályhákon kívül egyetlen bútordarab sem maradt épen. A rendőrség tétlenül nézte a rombolási, Siemienowitzban a németeket a lengyel nemzeti szövetségek tagjai napok óta üldözik. Tegnap este az egyik német családot lakásában megtámadták és a családfőt véresre verték. A német lapok kihordóit nap-nap után megtámadják ée ujságcsomagjaikat megsemmisítik. ‘bei smerésig megtett. La plebisoite est faite — mondotta tizenkét évvel ezelőtt, amikor mint a győzedelmes francia állam feje a lakosság örömrivalgása köbben elzászi földre tette először a lábát.’ Ma Balogh Arthur könyvét bújja — és definíciókról vitázik a kitűnő magyar tudóssal. Pedig Elzászról a németek Locarnóban azóta őrökre önként lemondottak; Elzász a nagy francia konjunktúra minden előnyét a legelsosorban élvezi természeti kincsei, és ipari szervezettsége révén és mégis — mintha ma jobban féltenék a franciák ezt a földet, mint amikor a porosz hadsereg vasra árkában mukkanni sem igen tudott s mint külön Reíohslandra, az egész német birodalom együttesen vigyázott reá. Hogy is ne aggódnának, mikor a minap a városi választásokon Strassburgban a ' colmari por egyik elítéltje, Sdhall óriási többséggel győzött s magában Colmarfean csak nyolc szavazattal sikerült a másik elitéltet, Rosse-t. a városi tanácsból kiszorítani. A strassburgi választást természeteseu meg- semmiisitették, mert hiszen a cofenari elítéltek amnesztiája az eLsáfizs kérdésbe® azt. a szerepet játssza, mint például Romániában a kisebbségi törvény: addig beszéltek róla, •mint a nagy kisbékülés hidráról, mig sikerült a világot abba a. tévhitbe ringatni, hogy már réges-rógen meg is történt. A colmari py- rrhusi győzelmet pedig a párisi sajtó természetesen mint az elzászi autonóm izmus halálát ünnepük Poincaré azonban, úgy látszik, a maga részéről nagyobb jelentőséget tulajdonit azoknak a hangoknak, melyeket a kis vidéki elzászi lapocskák hallatnak. Például az Elsase- Lothringer Zeitung, mely ilyeneket ír mostanában: „Az egészséges államnak egészséges emberekre, erős családokra, tevékeny községekre, virágzó vidékekre van szüksége, hogy mint. egész is egészséges, erős, tevékeny és virágzó lehessen. Éppen esért az állaim iránt való hűségnek és szeretetnek előfeltétele az otthoni göröngynek, a háznak és udvarnak, a községnek és vidéknek szereltető... Az az állam, mely ezeket az előfeltételeket elnyomni igyekszik, szükségszerűen a maga életnedveit fojtja el.,. Az egész európai kisebbségi életnek m éppen á* alapja. Franciaország azonban az újkori állam művészetnek ezt a tételét még nem ismerte tel, ellentétben Angliával, mely világbirodalmának egész uj szerkezetét erre az igazságra épitett© fel. Franciaországban az a helyzet, hogy az otthon iránt való hűséget hivatalosan szembehelyezik az állam iránt való hűséggel. Ez a francia tan az államban dogmát lát, az emberi élet alapját és kiinduló pontját, bálványt, melyből minden emberi életnek és cselekedetnek folynia kell. Mi ez más, mint homlokegyenest, .fordítóiíja annak a természetes folyamatnak, amelyen az emberiség alakul, teljes elfordulás mindattól, amit a demokrácia jelent? Mi azonban ezt az uj francia államtant kíméletlenül visszautasítjuk ..." Világos, tiszta, logikus beszéd: érthető ugyebár, hogy még Poincarénak, a nagy tu dósnak és nagymultu államférfiunak is tanulnia kell, defi náci ókkal bíbelődni©, hogy felelni tudjon ezekre a megállapításokra. Éppen olyan érthető azonban az is. hogy mi, világtól elmaradt és elhagyott kisebbségi lények, ezekből a tünetekből szintén levonjuk # magunk kis tanulságait. Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- A > 1 * - < • / »■ // _ »/ • » Szerkesztőség. Prága II. Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Ké; külföldre; évente 450, ** SZl(yU&TlS2/ltOl 6S TUSZlTlSZfCOi (511&TIZSK.1. 0CLKtOK jj^ emelet. — Telefon: 30311. - Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K& _ tinniitTnifl r Prága 0. Pániké ulice tt: III emelet H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-vai több Főszerkesztő: P P P> telelői StttkeSXtö* Telefon : 34184 Ejfyes szám éra 1.20 Ke, vasárnap 2.—K£ DjEURANY.I LÁSSLÖ JFÖRÚÁCfl OÉjíÁ SÖRGŐHVCIM- HÍRLAP PRflHR i-g- fial liánunk IS ©F«*al