Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)

1930-11-13 / 259. (2480.) szám

1930 november 13, csütörtök. “PPAGAI-A\\CjtAR- HI RLAI> .-SzmHÁz-Kön^-KabTCiEA Kőszeghy-Winkler Elemér képkiálíitása Késmárkon Késmárk, november 12. A Karpath-eavé­réin kezdeményezésére Kő&zeghy- Wmk;er Elemér keipkiáilitáet rendezett Késmárkon. Palencsár Rudolf polgármester nagy érdek­lődő közönség jelenlétében nyitotta meg a ki­állítást és meleg szavakkal méltatta Kő- szeghy-Winkler Elemér művészetét, valamint azt a fáradihatatlan munkásságot, amelyet a Szepesség történelmi és művészi beccsel bíró emlékeinek fenntartása és megtartása körül kifejt. Olvasóinknak nem kell bemutatnunk Kő- szegihy-Win kiér Elemért, a Ezepess égnek és a Magas Tátrának ezt a szerelmesét, akinek mindig magasabbra Ívelő művészete ma már messze a Szepesség határain túl Is jól ismert. Mála a művészet gyakorlásával összefügg a. múlt művészi em.ékeinek megbecsülése és szeretete. Néha ugyau a muzeális és műemlék- védelmi munka, amely téren a Szepesség Kő- szeghy-Winkler Elemérnek rendkívül sokat köszönhet, kissé erősen lefoglalja és elvon­ja a festőművészet gyakorlásától, de alapjá­ban mindig arra törekszik, hogy a kettőt ösz- szeegyezlesse. Azért is költözött le a Tátrából Lőcsére, a legartisztikusabb környezetbe, hogy a Szepesség szépségei váltakozzanak tanulmá­nyai között a régi művészet emlékeivel és a Magas Tátra hegyi csodáival. Minden tanul­mányában benne van a művészeti hitvallása: a szülőföld szeretete, a szépségért való lelke­sedés, a múlthoz való ragaszkodás, — mind olyan érzelmek, amelyek méltóak és alkalma­sak arra, hogy lelkesítsék a művészt. Legjob­ban szükebb hazájának: a Szepességnek a szeretete lelkesítette munkára mindig és en­nek a szeretetnek a jegyében áll késmárki ki­állítása is, ameíyen mintegy negyven értékes festményt mutat be a közönségnek. Ezúttal nem annyira magashegyi tájakkal szerepe], - amelyekkel a-budapesti alpini kép- kiállitáson aratta nagy sikerét, — hanem in­kább a tájszépségekben annyira gazdag Sze­pesség kedves és barátságos völgyi tájait, pa­tinásán romantikus kisvárosi zugait, régi kú­riák parkrészleteit, szóval olyan képeket mu­tat be, amelyeknek tárgyai nem csupán a szikla régiókat járp turistának, de minden né­pességi embernek egyaránt ismerősek és ked­vesek. Kőszeghy-Winkler Elemér nem a té­ma megválasztásában, hanem a legegyszerűbb tárgynak is szeretettel, a szülőföld iránti ra­jongással való felfogásában és a dekoratív hatásra való törekvés mellett is mindig az igazság keresésében látja művészi feladatát. Ellesni azokat a perceket, amikor a táj lelke szinte kiül az arculatára és ezt igaz módon visszaadni: erre igyekszik képein Kőszeghy- Winkler Elemér és ez majdnem minden egyes esetben sikerül is neki. Ezek a percek persze nem mindig azok, amit általánosságban a leghatásosabbnak vélnek. Itt van például a Vörösfenyők ködben c. képe. Szürke, ködös erdő elvesző fáinak hátteréből mint két egymást kézen fogó, el­tévedt gyermek lép elénk két megsárgult vö­rösfenyő. A ködös erdő szürkeségének igaz­ságát érezzük, de azt is, hogy a közeli tárgyak szinességét ez a szürke háttér milyen hatáso- sosan festi alá. A röhrgundi völgyben c. kép só­iét fenyői mögött a napsugarai lomberdővel fedett hegyoldal alatt kanyarodik be a völgy. Itt a lehető legegyszerűbb eszközökkel érez­tet Kőszeghy-Winkler mély távlatot és a futó felhők árnyékaival igen dekoratív hatásokat ér el. A Koronahegy c. képen ez az érdekes alakú hegycsoport a Dunajee völgyében húzó­dó lomha köd fölött emeli a reggeli ragyogó égbe a hajnali napsugártól megaranyozott sziklacsucsait. Vele érezzük a vágyódást a foj­togató szürkeségből a napsugaras, tiszta ré­giók felé. A lőcsei Jakab-templom északi ol­dala c. kép a konzervatív szepességi szeretőt érezteti szülőföldje művészi szépségű régisé­gei iránt. Ez a kép kinyitja a szemünket, hogy az ódon templom romladozó falainak vo­nalaiban, a komor épület romantikájában rej­lő sok szépséget észrevegyük. Csupa derű és ragyogás ezzed szemben a Farkasfalu a Tátrával c. kép. Az előtér virá­gos domblejtőjén dekoratív vonalvezetésű öreg fenyő válik el élesen a levegős háttér­ből, amelynek napsugárral telitett légréte­gei alatt szinte vibrálnak a falu házai és a végtelen messzeségben húzódnak hátra a Tátra kéklő ormai. A Probstner-ház udvara c. kép megint Lőcse patinás, de sajnosán pusztuló emlékeinek egyike elé vezet. A irégi udvarház utolsó gazdájának szellemét érezzük a tornác oszlopai között járni. A ké­pen meg is van rögzítve ez a szellem: a patrícius ízlés, a táblabirókor szépérzékének szelleme, amely azonban a képen még lát­ható, a valóságban sajnos kivágott vén gesz­tenyefákkal együtt kénytelen volt kitérni az újkor praktikus és józan, de szépséget sem kímélő szelleme elől. A Borús nap c. kép té­mája igen egyszerű. Az őszi erdő fölött a nap áttörni igyekszik a szürke felhőkön, de csak éppen a felhőket foglalja össze ezüstös harmóniában, az erdő maga komoran feke- téllik az őszi avarral fedett előtér mögött. A Szoniorufenyő a Hernádvölgyben az a kép, amely a legjellegzetesebben nyilvánít­ja meg Kőszeghy-iW:inikler törekvéseit, ha talán sokak számára túlzottnak is látszik a dekoratív hatásra való igyekezet. Egy cso­dálatosan nőtt, inkább Indiába, de nem a Szepességre ülő fa az előtérben, félig ár­nyékban egy messzeségbe vesző hernádvöl- gyi táj hátterével. A táj már majdnem való- szinőtlenül párafátyolos, de az ellentét, me­lyet a művész a közeli fa és a távoli háttér színei között látott, szükségessé tette a táj színeinek transzponálását, hogy a viszony a kettő között igaz legyen. Kőszeghy-Winkler Elemér többi kiállított festménye is nagy művészi fejlettségről és istenadta igazi tehetségről tesz tanúságot. A kiállított képek között feltűnik még nem annyira artisztikus kvalitásaival, mint in­kább történeti érdekességével az a nyolc festményből álló tájképcsoport, amely Mat­tá rház a fürdő fejlődését mutatja be. Ennek a tátrai fürdő telepnek különösen az utolsó években történt nagyarányú fejlődését igen érdekesen mutatják be a képek, amelyek az 1860-as években elsőnek emelt és még ma is álló faházzal kezdődnek, az 1884-ben épített Loysch-vÜlával és az azután hozzá emelt többi épületekkel együtt mindig ha­talmasabb, kényelmesebb, modernebb és nagyszerűbb szállópalotákkal bővülnek ad­dig a bámulatra méltó fejlődési fokig, ame­lyen Matlárháza ma áll és amelyre szepesi munka, kitartás és szorgalom emelte. Értékes útjelzője Kőszeghy-Winkler Ele­mér művészi pályafutásának a késmárki ki­állítás, amelyet Késmárk és a környék kö­zönsége igen nagy érdeklődéssel látogatott. (y. s. Ar.) Gyógyíthatók a ifldóbefegségek I! Tüdőtuherkulozís, tüdővész, köhögés, száraz köhögés, köpetes köhögés, éjszakai izzadás, lége »öhorut, torohhurul, berekedés, vérköpés, véröndés, légzési szorulások, aszthmakörgések, oldaiszurások stb. gyógyíthatók! Ezrek fatálak már Használat előtt Használat után Azonnal kérje könyvemet az „Uj táplálko­zási módszer" röl, mely már sokakat mentett mej. A megszokott életmód mellett al- ka mázható és elősegíti s betegség gyors legyőzését A test sólya emel­kedik s a folytonos cimeszesedés a fájdalmakat szünteti. Az orvosi tudomány komoly férfiai bizonyít­ják módszerem kiválóságát és ajánl­ják a használatát. Minél előbb kez­dődik ezen táplálkozási módsze­rem, annál jobb. Teljesen ingyen kapja meg ön a könyvemet, mely­ből sok hasznos dolgot tud meg. Akit tehát fájdalmak kinoznak. aki gyors módon és veszélytelenül akar * fájdalmaitól megszabadulni, ar írjon még ma I Ismételten hangoztatom, hogy iBJjyeit s az Ön részéről minden kötelezettség nélkül, adom mag • főlvilágosttá- somat és az Ön orvosa is hozzá fog járulni ehhez a tanárok által kitűnőnek talált táplálkozási módszer újítás véleményhez. Saját érdeke, hogy azonnal Írjon ■ a helyi képviselőm bármikor szolgálatira ált. Ha igazán egészséges akar lenni, akkor sok hasznos dolgot meríthet egy tapasztalt orvoi könyvéből. Felfrissít és vigaszt nyújt minden betegnek, akit a tttdO gyógymódja érdekel. Ge»rs FssSgner, Berlgn-MeuköflBn, Mngbahnstr* H.24, Abt. 648. Nyilatkozat Kotasz Károly festőművész eperjesi 'kol­lektív kiálitása folyamán az a hír terjedt el, hogy a művésznek a firenzei Uffizi-önarokép- galériába való meghívása nem bir tárgyi alappal s ezt Kemény Nándor műkereskedő, a Kotász-alkotások (kezelőije csak reklámnak használta fel. Alul Írottak bizonyosságot óhajtván (szerez­ni e kérdésben, több vásárló megbízásából a budapesti Szépművészeti Muzeum igazgatósá­gához fordultak sürgönyileg s onnan azt a választ nyerték, hogy a budapesti Szépművé­szeti Múzeumnak „nincs értesülése" a dolog­ról. Ezek után a firenzei Uffizi Muzeum igaz­gatóságához fordulván Turchiami igazgató sürgönyileg hitelesen megerősítette azt a tényt, mely szerint Kotász Károly festőmű­vész önarcképét nevezett képtár a többi ma­gyar származású világhírű művész mellett az utókor részére megőrzi. Fenti nyilatkozatot kizárólag azért tettük meg, hogy Kemény Nándor műkereskedőnek az őt ért rosszindulatú insziriuáeiáért a leg­teljesebb erkölcsi elégtételt szolgáltassuk! Eperjes, 1930 november 12. Sebesi Ernő iró, Weiszlovits Aladár dr. orvos. (*) Relle Gábriellé és Székelyhidy Ferenc együt­tes hangversenye Kassán. Kassai szerkesztőségünk jelenti: ReHe Gabriella és Szóik el y híd y Ferenc, a budapest Operaiház tagjai, december 1-ém együttes nagy hangversenyt tartanak Kassán, a Sclmlkház nagytermében. Műsorukon Bach, Hándefl, Brahms, Puccini és Schubert kompozícióin kívüli a magyar klasszikusok leghíresebb szerzeményei is szerepel­nek, azonkívül Szókelyhídy a ..Svanda ja dudás" c. nagysikerű opera több áriáját is előadja. A zongo- rakígéretet Herz Ottó dir. zongoraművész látja el. (*) Pozsonyi írók irodalmi estéje Komáromban. Komáromi tudósítónk jelenti: Páll Miklós és Tamás Lajos pozsonyi költők a komáromi kultúrpalotában irodalmi estét rendeznek november 23-án. A ren­dezendő irodalmi est műsorán verseiket adják elő. Páti Miklós novellát olvas fed és komáromi írók is belekapcsolódnak az est műsorába, hogy azt válto­zatossá tegyék. (•) Lehár-szobor a Theater an dér Wien elő­csarnokában. A bécsi Theater au dér Wien előcsar­nokában most állították fel Lehár Ferenc mellszob­rát. A szobrot Mainio Petruooi szobiáswmiiviész ké­(*) A Toldy Kör műkedvelői Pozsonyban megis­métlik a „Darázsfészek" előadását. Pozsonyból je­lentik: A Toldy Kör műkedvelői a közel múltban nagy sikerrel adták elő a „Darázsfészek" oiimü da­rabot. A közönség kívánságára az előadást novem­ber 16-án, vasárnap délelőtt fél 10 órai kezdettel megismétlik a Városi Színházban. A rendezőség a jegyek árát mérsékelte, 1—20 koronás árban elő­vételben kaphatók Zeilnik Jánosnál a Városi Szín­házban. (*) Mocsányi és Lakos jazzhumoristák hangver­senye Kassán. Kassai szerkeszt ős égünk jelenti: Moceányii és Lakóé, e két neves budapesti jazzhu- morisfa, akik a legutóbb angol, német és romániai turnéjukon hatalmas sikereket arattak, novemnber 22-én, szombatom este Kassán is hangversenyt ad­nak a Schalíkház nagytermében. .Műsorukon a leg­újabb és legkiválóbb jazz-számok szerepelnek, me­lyeknek előreláthatólag Kassán is nagy sikerük lesz. A hangversenyt a ,,Koncert“-irodia rendezi s j egyek előre ugyanott vált hatók. (*) Jack London: A vén halász mesél. A poliné­ziai szigettenger, Amerika ée Ázsia mesés világi* ba vezet el bennünket a nagy amerikai regény-köl­tő legújabb novelláé kötetében. A vén halász me­séi Jack London hét elragadó elbeszélése: mind­egyikben megtaláljuk az iró eleven és színéé em­berlátását ée végsőkig feszített drámaiasságát. Kis drámák ezek a történetek, amelyek első szavukkal meg tudják ragadni a dráma szemlélőjének érdek­lődését és egy pillanatra sem engedik szabadulni a maguk különös, szokatlan és exótikue világából. Az iró dús ée lenyűgöző fantáziája, elbeszélő mű­vészetének lebilincselő kedvessége, természetraj- jainak plasztikus szépsége: pompázó színek, erő és báj árad ebből a kötetből, amelyet az ember nem tud addig letenni, mig végig nem olvasta. Vécsey Leó művészi fordításában megjelent uj Jack Lon- don-kötet az Athenaeum kiadása. A csinos kiállí­tású mű kapható a Prágai Magyar Hírlap kiadó* hivatalában, Prága II.. Paneká ul. 12, III. em. Ára .18.20 korona. (*) Lehár Ferenc a hangosfilmről. Lehár Ferenc érdekes nyilatkozatot adott az egyik bécsi napilap számára a hangosfilmről. „Nemrég -- úgymond — megírtam első hangosfilmeimet „A mosoly orszá­gát". Sokan csodálkozni fognak, hogy összeálltam a színház legveszedelmesebb riválisával, a hangos­filmmel. Nekem azonban, az a véleményem, hogy a hangosifilm egészen komolyan vehető műfajjá fej­lődött Levetette az enfemí terrible rossz modorát, civilizálttá és jól neveltté vált. Azt hiszem, szabad, sőt kell ás vele számolni. Ami pedig a színházzal való konikurrenciát illeti, amit erről mondani szok­tak, nem felel meg a valóságnak, vagy legalább is erős túlzása a valóságnak. A jó színház mindig meg fogja találni a maga publikumát, épp úgy, mint a jó film.. A rossz színházat a publikum épp úgy el fogja utasítani, miint a rossz filmek Ami engem itt­lét, én minden uj dolgot nagy érdeklődéssel és ro­koné zen vvol nézek é6 nem szeretem az elsietett vé­leményeket. Gondoljunk csak arra, hány ellensége van még ma íb a jazz-zenének, ennek a tipikusan modern zenének. Valóságos háború tört ki a jazzail kapcsolatban, amelyben én semleges magatartást tanúsítottam. Ahelyett, hogy kritizáltam volna, ko­molyan tanulmányoztam ezt az újfajta zeniét és rá­jöttem, hogy a jazz rendkívül termékenyítő szere­pet játszhat a modem zene fejlődésében. Ennek kö­vetkeztében végül igen jól megbarátkoztam vele. Ugyanígy jártam a hangosfilmmel. Eleinte szkepti­kus magatartást tanúsítottam, de miikor megnéztem a Richaird Tauber-fiilmet, egyszerre láttam, miilyen lehetősége vannak enne1- a találmánynak. A mosoly országa, amelynek e napokban lesz a bemutatója, tartózkodásom utolsó maradványait is megsemmi­sítette, mert ez a film újabb lépést jelent előre. Mindaz, ami rontja az illúziót, a minimumra van benne redukálva. Ez a fütni a leehniiika diadala, amely lehetségessé teszi a lehetetlent. Azóta, való­sággal dhaknoztaik a legkülönbözőbb haugoefiíkn­témákkail, melyeknek a megzenésítése én rám vár­na. Még nem választottam közülük. A hangosfilm - nek barátja vagyok, de azért eszem ágúban sincs búcsút mondani a színháznak. 1932-ben Newyork- ban valóságos színházi város fog épülni, amelyben huszonötezer ember számára lesz hely. Ez lesz a világ legnagyobb nézőtere. A színházat A mosoly országával akarják megnyitni, természetesen Ri- ehard Tauberrel a főszerepben. Amint látják, ná­lam a film egészen jól megfér a színházzal." (* *) A „Tábortűz" novemberi száma. A csehszlo- vákiaii magyar cserkészek kitünően szerkesztett hi­vatalos lapjának novemberi száma most hagyta e:J a sajtót- Az elegáns tipográfiáin, sok 6zép illusztrá­cióval és eredeti fényképpel, Márton Lajos uj cím­lapjával díszített lap nagy öröme a középiskolai if­júságnak. Vezércikkben méltatja Szent Imre magyar, herceg jelentőségét, aki kilencszáz esztendő elmúl-*, fával is éilő példakép még. A cserkészfiuk életmen­téseiből közöl izgalmas jeleneteket, Marék Antal és Szeredá Lajos kedves diákitörténeteiiben minden diák nagy kedvét leli Horváth Cézár dr. e hasznos állatok védelmére hívja lett a figyelmet, Kenessey Kálmán dr. a levegőtenger veszedelmeiről ad köz­re tanulságos cikket. Borka Géza dr. Mistral-t, a Mlreio elbeszélő költemény világhírű provánsm poétáját ismertein születése százéves fordulója al­kalmából. Faragó Ede dr. kedvesen emlékszik meg a lévai cserkészet kezdeteiről, 1912-ben, amelynek ő volt első vezetője. Taubinger István közleménye az első vasútról, amely a múlt században megindult, nagyon tanulságos. Ifj. Zsíros István és Kossányi József szép költeményei teszilk élénkké a lapot. Zombory Antal az Álomszerűm című kitűnő diák- regényét folytatja. A Faikadó Rügyek oirnü rovat a lap nyár pályázatának eredményéről számol be. Különféle rovataiban a cserkész-alosztályok műkö­déséről, az érsekujvári, ipolysjági, pozsonyi, rozs- nyói, beregszászi, komáromi cserkészcsapatok hely­zetéről ad jelentést és tudtul adja azt is, hogy a ri­maszombati csapat rehabilizádója megtörténvén, a csapat működését a közeljövőben megkezdi. Kró­nika cimü rovatában a diákokat érdeklő híreket hoz a világ minden részéből. Külföldi cserkészekről is ad tudósítást, a lap jól beszervezette'égét bizonyít­va. Hivatalos rovat és Sportrovat teszi teljessé a lapot, amely Mrenrna József tanár-cserkészparancs­nok avatott szerkesztésében havonta jelenik meg Érsekújváron (Mária-ucca 5). Előfizetése évenként 20 korona, mutatványszámot kívánatra szívesen küld a kiadóhivatal. AZ IVÁN-SZINTÁRSULAT MŰSORA RIMASZOMBATBAN: Csütörtök: Fruska. Vígjáték. Péntek: Lila test, sárga sapka. Operett. Szombat: Halványsárga rózsa. Operett. Vasárnap d. u.: Első tavasz, este: Halványsárga rózsa. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: ÁTLÓN: Os. és. k. tábornagy. (Német beszélő- és hangosfilm, Vlasta Buriánnal a főszerepben.) AZ UNGVÁRI „URÁNIA" HANGOSMOZI MŰSORA November 4-től egész héten át: „Zwei Herzen im %A Takt“ (Szivek szimfóniája) világhírű hangosfilm. A PRÁGA! MOZIK MŰSORA: ADRIA: Cs. és k. tábornagy. (VI. Burian.) 3. hét. AVION: A hazai rögért. (Cse’' hangosfilm.) 3. hét. FLÓRA: Gardcn György szerelme és szenvedélye. KOTVA: Leányom nevelője. (H. Liedtke és Verebes E.) LUCERNA: Repülés Byrddel a déli sarkra, (Han­gosfilm.) MACESKA: Ország nő nélkül. (C. Veidt.) METRÓ: Az osztrák hadifogoly 'eleségc. (Orosz f.) PASSAGE: Vadászai tigrisekre Indiában. (4. hót.) SYÉTOZOR: Egy jobb család. (Ondra Amrny.) 2* h* 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom