Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)

1930-11-12 / 258. (2479.) szám

2 Prágában voltam éppen a német választások után és láttam Hitler sikerének reakcióját Csehországban. (A cikkíró itt a prágai uccai tüntetésekre utal.) Csehországban nem szíve­sen beszélnek németül, azonban, ha az ember franciául kérdez valamit, miután nem tudnak franciául, kénytelenek az idegenek németül válaszolni. — A kisantanl államai hozzászoktak, hogy Franciaországban lássák fő védelmezőjüket. Franciaország viszont ezért a bizalomért tá­mogatja a kisautantot. Érdemes megemlíteni, hogy Prágában éppen olyan olcsón lehet burgundi bort kapni, mint Franciaországban, viszo-nt a magyar bort drágán kell megfizetni. Nem lehet várni, hogy a régi kellemetlenségek gyorsan feledésbe menjenek. A rági időkben a magyarok, akik bár jól kormányozták orszá­gukat, kisebbségeikhez tatán nem voltak olya­nok, mint ahogy azok szerették volna. M adez azonban nem igazolja azt, hogv az uj nemzeti államok kibújjanak éppen ama szerződések­ből folyó kötelezettségek alól, melyek őket a hatalomhoz segítették. A népszövetség ülésein állandóan szobáké:’ülnek a kisebbségek pana szai és ilyen alkalmakkor lehetetlen észie nem venni, hogy a francia politika türelmetlen e panaszokkal szemben. Franciaország a raison d'état álláspontjára helyezkedik: ezek az államok gondoskodjanak elsősorban saját biztonságukról. így az angol kormányra hárul a feladat, hogy amennyiben a versaillesi és a trianoni bé­keszerződést szentnek és sértetlennek mond­ják, úgy e szerződésekben foglalt kötele­zettségeket egyformán tartsa is be minden­ki. , Ezekben a szerződésekben garantálva lenne annak a négymillió magyarnak vallási és nem zeti szbadsága, akiket Magyrországtól elcsa­toltak. A magyarok panaszkodnak, hogy ezeket á kötelezettségeket az illető államok nem tel jesitik. A magyar nép valóban ■ ittebetos mértékben szenved. A gazdasági bajok is sn lyosak, de a magyar kisebbségek legsu.yo- sabb sérelme nem gazdasági, hanem u amzeti és vallási szabadságunknak f»z utódállamot részéről való megsértése. Nagyon természe­tes, ha Magyarország azt Kívánja, hogy az or­szág határain kiviU élő négymillió argyar az idegen uralmak alatt is magyar maradhasson. Való. hogy a bókeszfrződés érié'műben a ki sebb*égek nyelve és vallása tiszteletben tar­tandó volna. Csak Franciaország és Anglia, helyesebbeu Franc.'(országnak Anglia á’tal su galmázott intervenciója tudná e kötelezetné gek megvalósítású* biztosítani. 1930 november 12, szerda. —wriBaaaywiwuBMiiujti wiiwiwmi—— Az osztrák választások mérlege Államcsínytől nem kell félni — Általános kijózanodás — A számszerű adatok — A műit és jövő emberei — A munkanélküliség egyre nő | Pécs, november 11. Az általános vélemény szerint a vasárnapi választások eredménye bi­zonyos tekintet ben megnyugtatólág fog hatni az osztrák közvéleményre s eloszlatja a puccs kireket, véget vei a puccs\árasoknak Hétfőn reggel az általános vélemény még az volt, j hogy az uj párámén et nem hívják össze, ha- • nem azonnal feloszhitják és a Vaugoin-Star- j hemberg kormány diktatórikus módon iiralko-1 dik tovább. A rémhírek máig teljesen elcsitul-1 tak s a lapok, a közvélemény kifejezői, inkább az eljövendő kormány összetételét latolgatják. | Egyedül a Neues Wiener Journal szólítja föl a j kancellárt, hogy ír mondjon le és kisebbségi kormányával lépjen bátran a parlament elé, amely kénytelen lesz a költségvetést, megsza­vazni. Ha Vaugoin megbukna, az uj Lázat föl kell oszlatni, vágj’ a kormány a parlamentariz­mus csődjének nyilvánvaló kifejezésekor kén jő elen lesz az uralmat a képviselők meg­kérdezése nélkül tovább megtartani és fogana­tosítani azokat az intézkedése eket, amelyek gazdasági szempontból föltétlenül szüksége­sek. A pártok vezérei sorban megköszönik azt a bizalmat, amelyben választóik részesítették őket. Sta-rhemberg nagy kiáltvánnyal fordul a választóihoz és örömmel állapítja meg, Rogy a Hehnwehrek pártja megtízszereződött s a leg­utóbbi választások óta rengeteg választó győ­ződött meg politikájának helyességéről. Az Arbeiterzeitung a választások eredmé­nyét természetesen az antimarxizmus csődje­ként kommentálja. A szociáldemokrata lap is megköszöni választóinak a bizalmat és felszó­lítja az elvtársakat, hogy holnap vegyenek részt a szociáldemokraták körúti győzelmi menetében. A nagy fölvonulással ünnepük az osztrák köztársaságiak egyúttal az állam­ünnepet is. Az Arbeiterzeitung vezércikké­ben kijelenti, hogy a polgári pártok előtt csu- j pán két lehetőség áll, vagy- a Helmatsblokkal haladnak együtt, vagy’ pedig újból létrejön a keresztényszocialista-szociáldemokrata koalí­ció. A keresztényszoeialieta Reichfepoet véleménye szerint a választások jelentősége abban rejlik, hogy a Heimwehr-blokkal végre egy olyan párt vonul be a parlamentbe, amely a kereeztényszo- cialistáktól jobb felé áll s igv sok tekintetben tehermentesíti a keresztény munkáspártot. A keresztónyezocialisták eddig kénytelenek vol­tak a. jobboldal érdekeit védelmezni, hogy a po­litika bal felé csapódásit meggátolják. A Wiener Neueste Nachrichten közli, hogy a Schober-blokk megvárja, milyen ajánlato­kat kap és végesvégig hü marad Schober mottójához, amely így hangzik: „Mint régi osztrák hivatalnok a törvény, a jog, a tiszta­ság, az igazság és az őszinteség útját járomé A polgáriak több, a szocialisták kevesebb szavazatot kaptak, mint 1$27-ben Becs, november 11. A választások hivata­los számszerű adatait ma délelőtt hozták nyilvánosságra. A számokból kitűnik, hogy a polgári pártok 48.165 szavazatot nyertek ax 1927 áprilisában megtartott választások­kal szemben, a marxisták, azaz a szociálde­mokraták és a kommunisták együtt, 26.815 szavazatot vesztettek, de ennek a veszte­ségnek nagy része a szociáldemokratákra esik, mert a kommunisták körülbelül tíz­ezer szavazattal megerősödtek. A szociálde­mokraták szavazatszámuk csökkenése elle­nére egy mandátumot nyertek elsősorban azért, mert a polgári pártok széttagoltsága egy maradékmandátumot biztosított szá­mukra Ausztriában a szavazatok szétior- gáesolódása következtében összesen 215.000 szavazat veszett el, ebből 200.000 a polgári pártokra esik, a többi kommunista. A leg­nagyobb párt, amely nem jutott szavazatod­hoz, a Heimwehrcktöl függetlenül induló nemzeti szocialista párt, amelyre 105.175 szavazat esett, mig 1927-ben ugyanez a párt 26.991 szavazatot kapott. A polgári pártokra összesen 2,128.737 szavazat esett, mig 1927- ben csak 2,085.772. A szocialista pártok va­sárnap 1.529.439 szavazatot kaptak, mig 1927-ben 1.555.754-et. A keresztényszocia­listák szavazatszáma 1,306.121. a Schober- blokké 422,141, a Heimwehreké 228.229, & szociáldemokratáké 1,509.755. Az uj parlamentbe számos régi bevált politikus nem tér vissza. A keresztényszo­cialisták közül kimaradt a súlyosan beteg Mataja dr. volt külügyminiszter, továbbá Gerzabek dr., a hires antiszemita vezér, Bu- chinger volt fóldmivelésügyi miniszter és több más képviselő. A szociáldemokraták közül nem tőr vissza az uj parlamentbe Ansterlitz. az Arbeiterzeitung főszerkesz­tője és Skaret szakszervezeti vezér. A Land- btind részéről kimarad Ilartieb volt vicc­kancellár és Schönbauer dr. tanár. Nem­csak a keresztényszocialista pártot, hanem az egész osztrák politikai közéletet érzé­kenyen érinti Giirtler dr. volt keresztény- szocialista pénzügyminiszter távolmaradása, akit általában Ausztria egyik legkiválóbb szaktekintélyeként tisztelnek. A választá­sokon kibukott Weber dr. volt nagynémet alkancellár és Rintelen dr. Stáiero-rsság ke­resztén vszócialista íartományfönöké. Szomorít statisztika Bécs, november 11. Október közepe óta a munkanélküliek sziáma Ausztriában újból emelkedett. Október második felében 17.800 munkanélkülivel több van, mint az előző he­tekben. A segélyezed n unka nélküliek száma 192.670, azaz 80.000-rel több, mint az elmúlt évnek ugyanebben a szakában. A szám egyre nő és november közepén föltétlenül eléri a 200.000-et. Még nincsen megegyezés i lakévéűelmi kérdéskén Prága, november 11. A német szociál­demokrata párt vezetősége tegnap délután tanácskozott b ez alkalommal Czeoh nép­jóléti miniszter referált a politikai helyzet­ről. A legaktuálisabb kérdés volt a lakóvé­delmi kérdés, de ebben a pártvezetőség nem tudott határozatot hozni, úgy hogy a ■tanácskozásokat még folytatják. A többi kormánypárt reméli, hogy a német szociál­demokraták az eddigi politikai irányelvek­től nem fognak eltérni és ebben a kérdés­ben ie hajlandók lesznek kompromisszumot kötni. A két azociáldemőkrata párt ebben a kérdésben is teljesen egységesen fog el­járni. IDEGEN EMBEREM R £ (5 £ N F ÍRTÁL: MARÁI SÁNDOR Cop$r cgfit bs. Pan/óeon (59) A vonat zakatolását hallom. Nem merek megmozdulni, végre elhelyezkedett, bizto­san s nyugodtan fekszik itt, nem merek fel­ülni, nem merek rágyújtani. A 1 élekzetvéte­lét hallom, szó sincs róla, hogy a fogait esi korgatná. Talán csak Emilé fogta rá, gondo­lom, hogy befeketítse, kitelik tőle, mert kis­termetű. A matrózok beszédét hallom, kik­kel utaztunk. Sapkájukon piros pompont vi­seltek s állandóan köpködtek. Mind ugyan- egy hajón szolgáltak, páncélos cirkálón, melynek elfelejtettem a nevét. Morlaix előtt énekeltek is. Nem tudok visszaemlékezni, mit beszél­tünk útközben. Azt hiszem, semmit. Indulás után sokáig álltunk a folyosón. Egy ember jött s egy csokrot adott át, a Matin-be cső magolva, a osokrot az étkezőben felejtette. Aztán bementünk az étkezőbe. Később azt mondta: — Át kell szállni. De nem kell vár­ni sokat. —- Egyebet nem is beszéltünk. Most nem látom az arcát, s nem is tudom elképzelni, milyen lehet. Tudom, hogy a sze­me szürke, az arca is eszembe jut, s az is, hogy kissé nagyok az orrlyukai. Erről nem tehet, gondolom. A lába nagyon szép, talán valamivel keskenyebb, mint illene, de ez ki Osinyesség. Azt kérdezte, hogy adnak-e ná­lunk játékot a gyerekeknek? Nem tudom, hogy képzelte ezt, én nem ismerem a vidé­ket, ahonnan Durand, a néger, Párisba .jött, de uneg vagyok győződve róla. hogy ott is adnak játékot a gyerekeknek. Egyenletesen lélek zik. oly<an nyugodtan, mintha nem íj először aludna egy idegen férfivel egy szo­bában. Nem fél, hogy megverem. Én vagyok • harmadik. Nem merem megmozdítani a karom. Nyaka a kai^m hajtásában fekszik, ha megmozdu­lok, el kell vonni a feje alól a karomat. Ha jól meggondolom, nem zavar. Szalámyval ké­nyelmetlenebbül aludtam a közös ágyban. Most itt vagyok a Bretagnebán, gondolom, ahová Szaiámy küldött, hogy feldolgozzam a nagy enciklopédia számára a városokat. Le- roy este zárva találta az üzletet, talán lement a rendőrségre. A kulcsok még itt vannak a nadrágzsebemben. Leroynák is van kulcsa, bizonyára izgatottan felnyitotta az üzletet, s meggyőződött róla. hogy nem adtam el sem­mit. Talán elmegy a lakásomra is, megtudja, hogy még nem jöttem haza. Metéque, gondol­ja. IljTen jó állásom nem akad egyhamar. De aztán nem gondolok többé rá. A vonat zakatolását hallom, hangokat, egy viadukton megyünk át, egy városban leszál­lónk. Esik a köd. Most itt vagyok, reggelre talán elvonul a köd, akkor meglátom a ten­gert. 8 hallom a tengert, csapkodja a mólót. A nagy fügefát is látni fogom, mert még nem láttam semmit. Semmit, gondolom, s óvatosan elnyújtotok, behunyom a szemem, aludni akarok. Hétszáz frankom van. Az apja pénzbeszedő St. Ma­iéban, de egy napon örököltek negyvenezer frankot, s akkor előlépett pénztárosnak. Hol­nap jó idő ltesz, vásárolnom kell egy fogkefét, inget is, talán írni kellene Páriába, hogy küldjék utánam a holmimat. Otthon van még egy biciklim, s a teljes Ibsen. De mindez most már már nem jön számításba, körül kell itt néznem a Bretegneban. Holnap meg­nézem azt a helyet az öbölben, ahol rákot lehet fogni. Szeretném felnyitni az ablakot, hogy erő­sebben halljam a tengert. A zugás vad és erőszakos, s most már felszállott a köd, a zsa­lu résein át szabályos időközökben látom a világi tótorony átszitáló fénj’ét. Most aludni fo­gok. ügy érzem, hogy nagyon régen nem aludtam. Egyszerre nyugodt leszek, a tengert hallgatom, a meleg test lélegzését hallgatom, homályt és biztonságot érzek magam körül­Úgy érzem, hogy otthon vagyok, reggel majd felébredek, ismerősök kefl találkozom. Már alszom, de még áthallom az álomba a tengert. A zugás ismerős, nagyapa szobájá­ban az asztalon nagy kagyló állott, ha fü­lünkhöz illesztettük, azt mondták, a tenger zug belőle. Délelőtt a városba utártunk, mert vásárol­ni kell egyes tárgyakat. A tájat nem isme­rem meg a vicinális ablakából, különös ár­nyalata van, szürke a szürkében, s minden­felé sziklák a földek közepén, mint ittfelej­tett Lamertetőjelek. Mikor a városba be­érünk, még tart a vásár. A halpiacon me­gyünk át, hegyes homloku, keskeny házak között. Brotagnei Anna háza előtt megál­lunk, be akarunk lépni, de az őr elment a piacra, várni kell. Ezért nem is látjuk be­lülről Bretagmei Anna házát. Éva azt mond­ja, hogy egyetlen nagy terem az egész, mélyből falépcso vezet fel az emeletre s agyagtálakat lehet benn vásárolni, Nincs szükségünk egyelőre agyagtálakra s igy könnyű szívvel odébb megyünk. De a halpiacon sokáig állunk, Éva látható elégedettséggel szimatolja a nyers halsza got, sokat nevet. Neki ez olyasmi, gondo­lom, a halpiac, mint nekem otthon a Muze- um-köruto.n az antikváriusok, Nagy a lárma s a házak ‘szögletes, fekete árnyékot vetnek a napban. Táviratozok Parisba, hogy küld­jék utánam a holmimat, Point du Primel, Hotel de la Poste. Addig is megvásároljuk a felszerelésemet , Éva mondja igy: „a felszerelést“, -r s ez a kifejezés megdöbbent, nem tudom, milyen tervei vaunak velem, különös és szokatlan mesterségre keTl-e felkészülnöm, talán a ha­lászatot szánta nekem, vagy az asztalosságot. A levegő tele van kátrányé zuggal, halbüz- zel, s a szűk ‘sikátoruocálk erjedő, nem kelle­metlen, dohos szagot terjesztenek. Ezek az uceák homályosak, s pörkölt olajszag is úszik a. levegőben. Egy sülödé fehérfüggö- nyös ablakában kanári lóg, s nagy fazékban párolognak a frissen kirántott, apró halak. S óriási rákokat is látunk, fékéi és-kékes homard-okat - sic a nlálszi nii 1 angou sle-o-kaf. Minden bőséges és díszes, mintha ünnep lenne. A piac közepén egy homályos konfekció- üzletben megalkuazunk. Éva alkuszik, ón csak felpróbáüom, átveszem és kifizetem a kialkudott ruhadarabokat. Vastag gyapjúból sötétkék sweatert vásárlunk, amilyet a matr rézokon láttam, a blúz alatt viselték. S vá- torlavászonból egy nadrágot. Veszek még egy tenniszci.pőí, két tenniszinget, zsebken­dőket és lábbelit s egy fürdőruhát. — Avee oa... — mondja Éva, mikor megrakodva el­hagyjuk az üzletet — beállhatsz két hétre rákhalásznak s edmehetsz egészen az angoi partokig. A napos téren váüdónlunk, gazdagnak és ellátottnak érzem magam, apró üzletek előtt állunk meg és tanácskozunk. Egy áruházban veszek neki zöld kövekből egy nyakláncot Felkapcsolja s gyönyörködik benne. — Az a jó — mondja — hogy a maga irtést élen Bégében is tökéletes. — Nagyon elégedett. A városban eszünk, a vonat csak kettőkor indul, egy levegős udvaron ülünk, téri tét len asztalnál, olajfák alatt Az étel erősen ola­jos, haliakat eszünk és csípős, fanyar vörös­bort iszunk hozzá. Néha felnézek rá, a sze­me világit és a fehér arc szint kapott. Talán azért, mert otthon van. Minden mozdulata, a hangja is biztosabb, s ahogy az emberek­kel beszél, sok szavát nem értem. Mozdula­tából és szavából nyugalom és jókedvű me­legség árad. Egy kissé olyan, mint egy házi­asszony, akiinek vendége van, mutogatja a lakást s iparkodik, hogy a vendég jól érez­ze magát. Ezek az ismerkedés órái. Minden mozdu­latnál felfedezek rajta valamit. A hangja most tisztább, melegebb. Azt a világos, uj­jatlan ruhát hordja, mint a kiránduláson, a Srtijna mellett. Elfogulatlan és nyugodt. Megbeszéljük a délelőtti vásárt, elégedetlen számítjuk ki, hogy olcsón vásároltunk. Éva kibontja a csomagot s megmagyarázza, hogy minderre itt feltétlen szükségem van... Magam is úgy érzem, hogy minderre feltét­len szükségem van, megelégedéseméi feje­zem ki a vásárolt áru minősége felett. Ez láthatóan boldoggá teszi. Székroket/és # FELNŐTTEKNEK XggfP^' és GYERMEKEKNEK Minden dobozban van 20 bonbon és az ára csak 70 Ke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom