Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)

1930-11-11 / 257. (2478.) szám

1930 november 11, kedd, Bbi^1: wnmx fv«. ajw» j» ws-W s Sziille: Együtt akarunk haladni a szlovákokkal, németekkel és ruszinokkal Szlovenszkó autonómiájának kivívásáért Az országos keresztényszocialista párt keletszlovenszkói nagygyűlése Kassán A gyűlés szónokai: Szülte. Grosschmid, Dobránszky, Fedor és Flelschmann az őslakos front szükségét hangoztatták Tárgyalnak a vdágüüitkárok Zürich, november 10. Az állami jegybankok v ezetői tegnap Basel ben koferenciát tartották és elsősorban a legfontosabb va'ulakérdések- kel foglalkoztak. Többek között a spanyol va­luta. stabilitásáróó! volt szó és azokról a rend­szabály okról, amelyeket ebben a kérdésben a baseli Nemzetközi Bank foganatosítani fog. Ugyanakkor a jugoszláv dohány jövedék aján­latait is letárgyalták az összegyűlt pénzem be­leik. Kassa, november 10. (Kassai szerkesztő­ségünktől.) Az országos keresztényszocia­lista párt kassai kerülete vasárnap nagy­szabású párt gyűlésit rendezett Kassán a Ka­tolikus Legén yegyeaiitet nagytermében. A pártgyülésen Szüliő Géza dr. országos elnök vezetésével megjelentek a párt bőrvényiho- zói közül Grosschmid Géza dr. szenátor, Dobránszky János, Fedor Miklós és ITokky Károly nemzetgyűlési képviselők, továbbá l F leísolimann Gyula dr. tartománygyülösi képviselő, 'Fost Barna pápai prelátus, kassai polgármesterilielyettes, Aixinger László dr. országos főtitkár, Wirtih Gyula ügyvezető igazgató, valamint a kassai, szepsii, nagy- mibályi, gálszécsi. szobra ne?, királydielmeci, nagykaposi, göl n újbányái, iglói, lőcsei, eper­jesi és gömöri köraetek képviselői nagy számmal. A gyűlésen megjelentek a ma­gyar nemzeti párt kassai vezetőségének képviselői is. A zsúfolásig megtelt teremben Gros- sohinid Géza dr. szenátor, a kassai helyi szervezet elnöke, délelőtt 11 órakor nyitot­ta meg a párt,gyűlést. Grosschnt d szenátor basződe Grosschmid szenátor mim de ti ©kelő ti arra] mutatott rá, hogy a gazdasági válságot Szlovenszkó népe fokozottabb mértékben érzi, mert itt az általános világgazdasági okokon kívül még speciális okok is terhe­sebbé teszik a helyzetet. Ilyen különleges válság-okok — úgymond — az elhibázott nemzetiségi és külkereskedelmi politika. Folytonosan rámutattunk arra, hogy az a gazdasági politika, amelyet Szloveaiszkóval szemben, tanúsítottak és amelyet Szloven­szkó érdekeinek teljes mellőzésével kifelé is inaugurállak, csak katasztrófára vezet­het. Az a politika, amit a nemzetiségekkel szemben eddig itt tanúsítottak és ma is ta­núsítanak, az igazi gátja a konszolidáció­nak. A valló helyzetet kellően fel nem ismerő külkereskedelmi politika is hozzájárult a termelés hanyatlásához, a forgalom meg­bénulásához és az ország gazdasági elkere- teléséhez. Az ország bel- és külpolitikájának gazda­sági szempontból is vezér elve kell hogy legyen az ország határain belül élő nem­zetek közötti, valamint a környező né­pekkel való harmóniának biztosítása és ez alapon egységes, az ország minden nemzetiségű lakosára kiterjedő nagy gaz­dasági egységek megteremtésére is irá­nyuló törekvés, amely program ben no van Koch-Weser volt német miniszternők a genfi népszövet­ségi tárgyaláson ez év őszén elhangzott, ama rövidesen klasszikussá váló tömör megállapításában, hogy: „Európa megegész- ségesedésének útja nemcsak a leomlott vámsorompókon, de a kisebbségek és a né­pek békéjén át vezet." A kisebbségi kér­désnek félsz inén tartása is hozzájárult ah­hoz, hogy a revizionisták tábora, éppen a gazdasági nyomor hatása alatt, folyton nö­vekszik. A kisebbségi jogok megvalósítása iránti öntudatos küzdelem vezetett bennünket a belpolitikai működés terén is és az állam­polgárság, a nyugdijak, a nyelvhasználati jog, az iskolaügyi sérelmek, a kongrua. ren­dezésének kérdésében stib. nem mulasztunk el semmi alkalmat e jogaink lópésről-léipés- re való kivi vására, ami minden ráfogássál és támadással szemben bizonysága annak, hogy mi igenis konstruktív munkát végzünk nemcsak az ebi harcokban, de mint a nemzetgyűlési és tartománygyülési tár­gyalások is igazolják, a gyakorlati életet irányitó kérdésekben is és ennek tudható be, hogy pártunk hívei­nek száma választásról választásra gyarap­szik, ezért kell, hogy a negativizmus vágya velünk szemben eHhalványodjék és jogain­kat végre is elismerjék. Ezért fogott össze közös munkára, pár­tunk a magyar nemzeti párttal és a sze­pesi németek pártjával és e pártok együttműködésének szép példája tükröző­dik vissza a kulturális téren kezdeménye­zett és már részben meg is valósult tö­rekvéseinkben is, mint amilyenek a falu kultúrájának ápolása a szlovenszkói ma­gyar Közművelődési Egyesület utján, az intelligencia összefogásának megteremté­se a társadalmi egyesületek szövetsége ! utján, a Kazinczy Könyvkiadó Vállalat éíetrehivása, a Szinpártoló Egyesület alá­támasztása és a főiskolás ifjúságnak anya­gi és szellemi téren való támogatásának ápolása utján. Ezt a politikai és társadalmi munkát akar­juk lankadatlanul folytatni. Grossdbmid Géza dr. szenátor nagysikerű beszédé után Dobránszky János nemzetgyű­lési képviselő emelkedett szólásra. Dobránszky az autonőmista íslokferél , Ma senkiben sem lehet bízni —■ úgymond — csak magunkban, ezért, egy táborba kell tömörülni. Tizenkét esztendő n^héz küzdel­mei megacélozták erőinket s ki fogjuk álla- ni a további megpróbáltatásokat is. Krisztusi szeretetet hirdetünk mindenki í és mindenfeléé mert erős a hitünk, hogy krisztusi szeretet nélkül nem lehet ered­ményes politikát csinálni. Annak ellenére, hogy Szlovenszkőn évtről-évre jobban sor­vad minden, a hatalmon levők nem törőd­nek ezzel, Amíg nem adják meg az előzetesen bizto­sított teljes autonómiánkat, hogy magunk kormányozhassuk magunkat, addig kevés kilátás van a jobb sors kiharcolására. Eb­ben az államiban nem csak a többségnek, as erőseknek, hanem a kisebbségeknek, a gyöngéknek is joguk van élni. Az országos keresztényszocialista párt és a magyar nemzeti párt vezérei kéz a kézben megke­resik a szlovák néppárt vezérét is az egy­séges szlovenszkói autonómista blokk meg­teremtésére, mert az egész őslakosságnak egy táborba tömörülve kell harcba indulni az autonómiáért. Fedor: Még Hlinkával Is... Dobránszky hatalmas tetszéssel fogadott beszéde után Fedor Miklós nemzetgyűlési képviselő szlovák bevezető szavaik után ma­gyar nyelven az adópolitika túlzásait osto­rozta, mint amely első oka a szlovenszkói válságnak. Például Lőcsére 13.000 katasztrá- lis hold erdeje után hatmillió korona vagyon- dézsmát vetettek ki, de még külön is meg­büntették a várost hárommillió koronára, mert későn adta be vagyondézsma bevallását. Ezeket az 1919-es vagyondézsmakiveléseket, amiket a rengeteg adózó polgár máig sem tu­dott megfizetni, ima is eredeti összegeikben követelik, holott tudvalevő, hogy ma sokkal nagyobb a pénz értéke, mint volt 1919-ben. Második megpróbáltatás volt a pénzlebélyeg­zés. Most. pedig itt vannak a horribilis tarto­mányi pót adók. Az országos keresztény szocia­lista párt, a magyar nemzeti párt és a szepesi németek pártjának vezérei elhatározták, hogy még egy utolsó kísérletet tesznek a szlovenszkói autonóm ista blokk megteremté­sére Hlinkával együtt. Hlinka egyszer azt mondotta Eperjesen, hogy még az ördög,gél is kész szövetkezni az autonómia kivívása ér­dekében. Nos, mi, ha nem is ördöggel, de még Hlinkával is készek vagyunk szövetkezni az autonó­mia kivívásáért, Flelschmann Keletszlovenszkó mellőzéséről Fedor Miklós nagy tetszéssel fogadott be­széde után Fleischmann Gyula dr. tartomány- gyűlési képviselő arra mutat rá, hogy a tar- fománygyülés költségvetési vitájában még a kormánypárti képviselőtestületi tagok is éles ellenzéki beszédeket mondottak Szlovenszkó érdekeinek védelmében. Prága nem ad megfelelő szubvenciót Szlo­vént zk ónak, bár mi azon a véleményen vagyunk, hogy Szlovenszkónak nem .szub­venció, hanem autonómia kell. Ellene vagyunk a mai tartományi rendszer­nek, de ha már megcsinálták és mi is ott vagyunk,. akikor munkánkat becsületesen kell elvégezni. Különösen a keletszlovenszkói ér­dekek védelme igényel sok erőt., mivel Nyu­gatszlovenszkót eddig mindig előnyben része­sítették Keletszlo ven szkóval szemben. Pél­dául jövőre 37 milliót irányoztak elő egész­ségügyi célokra, de ebbői Keletszlovenszíkó­Fleíachmaun Gyula dr. tetszéssel fogadott beszéde után hatalmas ováció közepette Szüllö Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, a párt országos elnöke emelkedett szólásra és általános figyelem közepette többek között a következőket mondotta: — örömmel jöttem Kassára, hogy megkö­szönjem önöknek azt a gyönyörű hitvallást és azt az emelkedett szellemet, melyet önök a mai nehéz időkben tanúsítanak a magyar­sággal és a mii munkánkkal szemben. Az én politikámat sokszor kifogásolták, ezért szük­ségét érzem annak, hogy ennek a politikának az alapél veit röviden vázoljam önök előtt. Az én politikám az, hogy ezen a területen továbbra is megmaradjunk keresztények­nek és fajunkhoz hűeknek. Szerződésileg biztosították részünkre a poli­tikai és kulturális szabadságot, ezzel szem­ben az igazság az, hogy ezekből a jogokból alig adtak meg nekünk valamit. Ezekért a jogokért folytatott harcunkban mindent mondhatnak ránk, csak azt nem, hogy nem vagyunk becsületesek és önzetlenek. Ezer esztendeig testvérek voltunk ezen a földön magyarok, szlovákok, németek, ruszinok. Az utóbbi időben egyesek a visszavonás szelle­mét akarták elhinteni sorainkban, azonban nem hagyjuk eltántorítani magunkat és még inkább kéz a kézben fogjuk megvívni nehéz harcunkat. A vezetésem alatt álló országos keresztényszocialista párt esért szoros fegyverbarátságot kötött a magyar nemzeti párttal, mellyel a legtestvériesebb viszonyban akar együttműködni a jövőben. Ugyancsak együtt akarunk haladni az ősla­kosság többi részével, a szlovákokkal, a né­metekkel, a ruszinokkal is Szlovenszkó au­tonómiájának kivívásáért. A keresztény liberalizmus elve —■ Azt i« mondották rám az utóbbi időben, hogy liberális vagyok, holott a keresztényszo­cialista pártot vezetem. Erre én csak azt fele­lem, hogy a ke rés ztén y szó cialismusn ak egyik alapelve. igenis, a liberalizmus, amely nem is­mer különbséget ember és ember között és nem ismer különbséget magyar, szlovák, német és zsidó között, hanem egy frontba akarja tömörí­teni őket jogaink védelmében. Együtt szenved­tünk ezen a földön ezer évig magyarok, szlová­kok, németek, zsidók és most együtt is fogjuk győzelemre segíteni jogainkat. Az Üdvözítő a szamaritánus példabeszédét tárja elénk és elitéli a rideg farizeusokat. Csont é» izületi baj oknál FCér'e a csői otthoni jőd- knra használati utasítását, Csizfürdő. nak csak 3 millió jut. Kéri a közönséget, hogy továbbra is viseltessen bizalommal a tartó- mánygyüi esnék a testvérpártok által dele- gélt tagjai iránit. — Az utóbbi időben sok szó esik mindenütt a békeszerződések revíziójáról. Miután & jog szabályai szerint szerződés csak két egyenlő fél közös akarata folytán jöhet létre, ezért bizo­nyos, hogy a mai békeszerződések revízióra szóruInak. Ez a meggyőződés egyre inkább tért hódit a külföld mértékadó köreiben, amelyek ezzel a kérdéssel komolyan foglalkoznak. Cnk a prágai kormánytöbbség sajtója kürtöli állan­dóan azt, hogy a békeszerződések megváltot­ta ihatatlanok és tüzet kiáltanak rögtön, ha va­laki fölveti a revízió kérdését. Pedig nemrégen maga a köztársasági elnök is elismerte a revízió lehetőségét. A revízió emlegetése nem jelent irredentizmust, Irredenta annyit jelent, mint „meg nem váltott" — s ez a hatalomtól függ. A revizió hangozta­tásával nem tagadjuk az állam szükségességét, mert államra szükség van, csakhogy az államnak kell lennie a polgáraiért és nem megfordítva. Beszédemet azzal fejezem be, hogy az igazság a mi oldalunkon van, ezért egy­szer győznie kell. Eljön az az idő, amikor elmúlnak fejünk fölött a mai sötét felhők és ezért egvütt mondom a szlovák himnusz költőjével: „Nebojme sa bratia, vsak sa oni stratia, Slováci oziju!“ Percekig tartó tapsviharral és tetszésnyüvá- ni társai köszönte meg a zsúfolt nagyterem lel­kes közönsége Szüllö Géza beszédét. Majd Grosschmid Géza, dr. szenátor, helyi szervezeti elnök megköszönte a párt vezérének és törvény­hozóinak önzetlen és áldozatrakész munkássá­gát és kifejezte a kassai körzetnek irántuk való bizalmát és ragaszkodását. Majd hangsúlyozot­tan kiemelte, hogy a december 2-án kezdődő népszámlálás alkalmával minden magyar ember tartsa szem előtt kötelességét és magyarnak vallja magát. Grosschmid zárószavaival az impozáns és hár­talmas sikerű pártgyülés a legnagyobb rendben ért véget. A testvéré együttműködés legyében A gyűlés után a párt vezérkara a Lőcsei-ház- ban társasebéden vett részt, amelyen Szüllö Géza dr. országos elnök és Grosschmid Géza szenátor mondott pohárköszöntőt. Este 8 óra.- kor a Katolikus Olvasókör nagytermében párt­vacsora volt, amelyen Szüllö Géza dr. vezeté­sével megjelentek a párt törvényhozói és kassái szervezeteinek vezetői, azonkívül képviseltette magát a magyar nemzeti párt keletszlovenszkói kerülete is többtagú küldöttséggel. A társasva­csorán ismét számos fölköszöntő hangzott el, amelyek kiemelték a két párt testvéri együttműködé­sének szükségességét, A társasvacsora a legjobb hangulatban a késő éjszakai órákig tartott. SzQllő Géza beszéde **^—‘~a*™**"™*—****~~T"I?'T| [HHirnwnnrinTuiii—mu m i—u > hm'Iwiipb inr~ ~‘"i | | § Egy menükártya sem teljes Jll iimíiMííMiiíÍMi]miíniÍ!ÍTiiiinTmíiimimm^^ m JL­« Lobkowicz G. féle szőlőgazdaságból Méiník.

Next

/
Oldalképek
Tartalom