Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-24 / 244. (2465.) szám

4 addig 1930-ban 2031 kérvényből uiár 78 szá­zalékot intéztek e! kedvezően. Ez év elejétől augusztus végéig az egész köztársaságban 4295 kérvényből 71 százalékot intéztek el kedvezően. A belügyminisztérium egységes állampolgársági törvényt készít elő. Mojto szlovák néppárti .képviselőnek Drobny országos elnök ügyében tett fökzólaJására azt válaszolja a miniszter, hogy Drobuy elnökkel semmiféle sérelem nem történt, mert betegsza­badságot. kért. amit meg is kapott, emiatt nem kísérhette el az Elnököt szlovén szívói utján. Hogyha Szlovenszkó országos elnöki széké­ben változás történik, úgy a szlovák nép­pártnak van legkevesebb oka emiatt panasz­kodni, mert hiszen ezt az állást annakidején politikai szempontok szerint töltötték be. A prágai MÁK szeminárium-nyitó közgyűlése Prága, október 28. Nagy érdeklődés mellett ál­lapította meg tegnap tartott taggyűlésén « prágai Maik a diákság szemináriumi munkájának program­ját. Kb. 80 egyetemi hallgató gyük össze a Clmri- láez teamében, azonkívül megjelentek a gyűlésem Vécsey Zolikul dr. és Győry Deaeö, a Prágai Magyar Hírlap szerkesztői, valamint Szakai! Hajoakka. a prágai Erzsébet leányotthon vezetője. A nagy ér­deklődésnek teljes mértékben megfelelt az a prog­ram, amelyet az egyes szem inári nmek vezetői a diákságnak előadtak. Brükk Sándor ifjúsági elnök nyitotta meg a tag­gyűlést. Leszögezte, hogy az egyesület a tavalyi hiányos szeminárium! munkát az idei tanévben célszerűen átszervezi és a lehető legnagyobb mér­tékben kifejleszti. A prágai Mák (1 szeminárium felállításai vette tervbe. Ezek: a jogi, szociológiai, irodalmi, technikai, orvosi és női szeminárium. Az; egyesület vezetősége Tomory dános dr.. Vécsey! Zoltán dr., Szvatkó Pál dr. és Mágócsy-Dietz Sán-! dór dr. személyében szakszerű képzettséggel ren­delkező vezetőket is megnyert a szemináriumok j számára s így minden föltételét megteremtette azj ifjúság komoly, tudományos szándékú törekvései­nek. A megnyitó után az egyes szemináriumok veze­tői adták elő program-tervezeteiket. Ostyáid Jó­zsef a jogi szeminárium témájául a kisebbségi kér-: dóst jelölte meg. A problémát három csoportba osztva, megállapította, hogy a szeminárium törté­neti. jogi és gazdasági szempontból fog foglalkozni a kisebbségi kérdéssel. Célja, hogy a kisebbségi kérdés teoretikus megismerésén keresztül, részle­tes analízisét adja a ceéJiszlováMai magyar kisebb­ség helyzetének. A program-tervezethess többen hozzászólták. A fölszólal ások közül kiemelkedett Vécsey Zoltán dr. tárgyi megjegyzése, amelyben a különböző szemináriumok együttmüködéeéneik jelentőségére hívta fel a diákság ügyeimét. Majd Horváth Ferenc vázolta föl a szociológiai szeminárium munkáját. Ez a szeminárium folyatatja tavaly megkezdett témájának: a paraszt-kérdésnek földolgozását, A programiban az egyetemes paraszt - élet mindeai társadalmi jelensége helyet kapott e külön kiemelte az előadó a m agyar és a kisebb - ségi paraszt-kérdés fontosságát. Ezután Fiedler Vik- tor orvostanhallgató ismertette az orvosi szeminá­rium programját. Ennek középpontjában a nép- egészségügy ált. azonkívül egyes orvosi szakkérdé­sekkel és a magyar terminológiával is fog foglal­kozni a szeminárium. Nagy érdeklődés kísérte Kubinyi László prog­ramtervezetét az irodalmi szeminárium munkájá­ról. A szemináriumban Szvatkó Pál dr. fogja ismer­tetni a modern irodalom tendenciáját, a diákság vi­szont az egyes modern magyar Írókat fogja földol­gozni. A beszámolót érdekes vita követte, amely­ben Dobosy László hangsúlyozta az iroda!om-tanú'- mányozás szociológiai elmélyítésének ezüliségét, inig Győry Dezső a pszichológiai szempont fontos­ságát hangoztatta. Az irodalmi szeminárium programjának ni egál la- piíása utáu Thaisz László mérnök olvasta föl ter­jedelmes tervezetét a technikai szeminárium mun­kájáról. A tervezet magába öleli nemcsak a modern ipari civilizáció legfontosabb problémáit, de lkait er­jed a technikával össze függésiben a gazdasági és szociális viszonyokra is. A teljes egészében változatlanul] elfogadott ter­vezet íöloivasása után Ragályi Antal fölvázolta a történeti szeminárium munkáját A szemináriumot Vécsey Zoltán dr. fogja vezetni, akii a modem im­perializmus kifejlődését, azonkívül a magyarság pragmatikus történetét fogja ismertetni. A beszá­molót Vécsey Zoltán dr. kiegészítette tört éne-í-ta­nulmányozási módszerének rövid ismertetésével. Eszerint a történet/i életben elhatározó fontossága van az állami szervezetnek, amely a kmlturalis, gazdasági és társadalmi fejlődést a legerősebben befolyásolja. * Vécsey Zoltán dr. felszólalása után Brülklk Sán­dor .fölolvasta a női szemináriumnak Irmán Klára dr. által kidolgozott programját. A program körül hosszú vita fejlődött Id, amelyn.ék. során Vécsey Zoltán dr. és Dobossy László azt hangoztatták, hogy a szeminárium a női kérdést teljes társadalmi ösz- Kzeftiggésébeo igyekezzék megismemá. Győry De­zső közölte nz ifjúsággal, hogy a szeminárrumok­ban végzett aktív munka igazolását a menzajbizott- ság erősen figyelembó fogja venni a menzasegé­lyek kiosztásánál, meri súlyt helyez az öuiképzö munkára. A szeminárium i p rogram -beszámolók elhangzása Után a tagok nagyszámban aláírták az egyes szemi­náriumok Jelentkezési ivrit és megál'lapifwtbáJk a Hzeratfiáriumii munka időrendjét. A gyűlést Vécsey Zoltán üt. előadása zárta be a aópszárplá'iásről. Az előadó a népszámlálás törté­re!/nők rövid ismertetésé után a csehszlovák néip- ezámiAlássíi: foglalkozott és fölhívta a diákság fi- gyrimél. a közeljövőben megtartandó nép«zá*nlá- lásra. IPIWGAIÁVAOVARHIRIiAP 1930 október 24, péntek. 1 ■ ■» .... ................. DI AMOND Irta: MÁRAI SÁNDOR Az újságolvasón ák előbb-utóbb .mégis föltű­nik, hogy miért érdekli'őt Diamond, s a csiiká- gói banditák, s A! Capone? — Föltűnik és el­csodálkozik ezen. Mert, hogy érdekli a híres banditák sorsa, nem tagadhatja le, — utálattal elegy ámulat és megvetéssel elegy kíváncsiság, amely világszerte, sőt világi a pszerte megnyil­vánul a híres banditák iránt. Nem igen lehet már nem foglalkozni velük a lapoknak: valami oka lesz, gondolja az olvasó, hogy ennyire ér­dekli a világot. Diamond: az, hogy él még, ha sebesülten is, hogy elfogták, ha tisztelettel, ud­variasan és kímélettel is, hogy vérző sebbel fekszik a kórházban s állapota aggodalomra ad okot, e olyan rendőri asszisztencia mellett szállították át Welgare szigetére, egy bizto­sabb és csöndesebb szanatóriumba, milyen csak magásrangu állami méltóságoknak jár ki, vagy Fordnak, ha megmozdul, S hogy őrzik, nem is annyira őt. Dia-mondót. ki e pillanatban amúgy sem tud megmozdulni, hanem a kórházat, ahol fekszik s amelyet féltenek a konkurrens ban­dák támadásaitól, s ahogy a nevéé: bandavezér barátnője szóval és fényképben nyilatkozik az összes amerikai és európai lapokban Jack tra­gédiájáról, elmondva könnyekben, egészen úgy, ahogy Pola Negri nyilatkozott Valentin© Rudiról: mindenképpen egv magasrangu köz­életi férfiúnak kijáró tiszteletteljes és ámulafcos érdeklődés övezi Diamondot. Miért? Mert pénze vau. Ez az. ami hipnotizálja Diamond legendás sorsával szemközt a tömegeket: — nem pedig holmi Rózsa, Sándor-romantika korszerű fáltá­la iásban. nem ez a modern sobrijó&kaság, iá­mé tlő pisztollyal s repülőgépen. Rózsa Sándor betyárvirtus volt, férfivirtus. Diamond, az a pénz. Nincs benne semmiféle virtus, ő maga nem is gyilkolt, irodája volt, tegyük hozzá, hogy jóimén©. Alkalmazottai gyilkoltak, s mint tudjuk, fix áron. esetleg alacsony átalányért. A eaikágói banditák sorsa, melyet több nagy lapban . egyidejűleg s aprólékosan mesél c-1 Newyorkban, Páris#an. Becsben, Berlinben és Budapesten Geo London, ezért érdekli világ­szerte a tömegeket: nem valami alvilági hősök ezek. a híres, modern banditák, egyszerűen csak legendás üzletemberek, akik pénzt csinálnak, minden rendelkezésükre álló eszközzel, ahogy már pénzt csinálni bizonyos üzleti körökben ■szokás. Pénzük van. sok pénzük, oly sok pén­zük, hogy már rendőrségük is van, nemcsak az a privát tesitőrség, mely átlag fegyveresen kí­séri őket, ha irodájukba mennek, hanem igazi rendőrségük, gumíbottal, revolverrel, hatósági igazolvánnyal ée lapos, ellenzés, állnmrendőr- ségi sapkával, egyenruhában, — ugyanaz a rendőrség, melyet a társadalom a társadalmi rend, tehát a vagyonos polgárság érdekeinek megvédelmezésére tart, vigyáz rájuk is, akik határozottan a vagyonosabb társadalmi osz­tályhoz tartoznak. Diamond és kollégái, a csi- kágói banditák, tartanak maguknak nemcsak bombavetőt és szabadcsapatokat, hanem bírót, ügyészt és rendőrfőnököt is, akiire c-sak rátele- fonálnak. ha szükségük van valamire, ahogy a rendőrfőnök „kedves öregem44 címzéssel levelet ir nekik, ha szüksége van egy négyszázdol'láros 'baráti kölcsönre. S hogy mindez nem agyrém, s nem a távolság hangerősitőjével túlzott ri- portereskedés, azt nemcsak Geo London bizo­nyítja cikkeiben adatokkal és facsimilékkel — közel egy hónapja tart már a nagy lapokban a csikágói banditákról összeállított adatok köz­lése, s nem akadt még egyetlen amerikai ha­tóság, konzulátus, mely tiltakozást jelentett volna be ellene! —1 hanem az amerikai lapok maguk, melyek hatóság és banditák ösezjáté- káról esztendők óta közük a legcsodálatosabb részleteket, anélkül, hogy akár az amerikai közvélemény, akár a hatóságok különösebben elképednének. Mert, amerikai szempontból, Diamond egy polgár, aki pénzt csinál és sikere van: s ebből a szempontból csodálatraméltó, s megilleti mind az ámulat, mely minden polgárnak ikijár, aki pénzt csinál sikerrel. A pénzcsináMs eszközei — Amerikában — általában és gyakran brutá­lisak, mint alkalomadtán már módunk volt hal­lani. Amerikában nem ismerik az aggkori biz­tosítást, sem a betegpénztárt, sem a társada­lombiztosítást, — mindenfelé amolyan fokozott Bedeaux-rendszer a divatos, melynek egyetlen célja, maximális teljesítményt préselni ki az emberanyagból, s aztán, mihelyst kopni kezd, félredobni. A csikágói husgyárakban éppen oly kevéssé ismerik az aggkori biztosítást, vagy a betegpénztárt, mint Mas&achussets állam textii- gyáraibau, — az európai munkás valóban vé­delmezett és kényeztetett élőlény az amerikai­hoz képest, akit igaz, hogy jobban fizetnek, amig fizetik, de jobban is koptatják, s abban a pillanatban, miitor nincs már mit koptatni rajta, a trust, mélynek rendőrség, bíróság (lásd Sacco és Van-zetti pőrét) éppen úgy ren­delkezésére áll, mint a csikágói banditáknak, félredobja, mint a salakot. A szisztémában te­hát, ahogy odaát a pénz készül, nincs az egyes termelési ágakban lényeges különbeég — az eredmény mindon esetben föltétlenül igazol, s Diamond soha nem félt annyira a rendőrségtől, mint inkább a rivális bandák konkurrenódájá­tól, ahogy Fordnak is csak egy gondja van, s é.i nem az, hogy mi lesz a tömegekkel, melye­ket szisz tómat ikusan koptat el, egy nagyon fi­noman elgondolt akkoro-mouhkarend«zer a egy viflzontvásárlási tervezőt, alapján — a Fori- gyár például széles sugárban fölvásárolt a gyártelep körül minden telket, melyet nem en­ged beépíteni, hogy a munkásság kénytelen le­gyen távolabb lakni, s autót vásárolni Ford tói és igy járni be a gyárba —, hanem egyetlen gondja a rivális General Motors, vagy legalább is volt, míg le nem törte. Túlzás nélkül: abban az amerikai gondolkozásban, mely az ered­ménnyel, a meztelen pénzzel igazoltnak, sőt er­kölcsösen igazoltnak látja az eszközöket is, melyekkel ez a pénz készült, Diamond éppen úgy érvényesül, mint akárki, aki egy irodából csöndesebb eszközökkel, de Hasonló iparkodás* &a’ pénzhez jutott, — s ez az. ami nekünk, idő át, a nyomorult Európában, kissé megdöbbentő még ma is. Megdöbbentő az, hogy Diamond s a csikágói banditák az amerikai publikum, s a teesék-lássék, fanyalogva harcoló amerikai ha­tóságok szemében bár társadalmionkivüli lé­nyek, de mégis társadalmi hatalmasságok, — mindaddig azok, amíg pénzük van. s olyan mértékben azok. amennyi pénzük van. akár­hogy szerezték is a pénzt, — s a rendőrség a pénzük arányában legalább annyira szolgaija őket is, mint azokat, akik rendőrséget tartanak ellenük. Diamond s a csikágói banditák nem romantika. Diamond a ..pénz44 diadala, éli még csak szeretjük, vagy szeretnek a pénzt, ideát, Európában. Amerikában, ez derűi ki Diainondék karrierjéből, már hisznek p .benne. Berlinben dobra kerülnek Castiglionmak, Ausztria egykori leg­gazdagabb emberének műkincsei Berlin, október 21. (A Prágai Magyar Hírlap berlini munkatársától.) A régi berlini West én­ben sereg gyönyörű palota, villa áll lakatlanul. Tulajdonosaik elköltöztek más, nyugodtabb vi­dékekre, uj bérlő nem akad. De az egyik leg­szebb, legfinomabb előtt, a Huldschinski-palota kapujánál a napokban vagy féltucat bu törsz ál­lító kocsi állott meg. Kiváncsi szemek bámulták a szokatlan látványt, ki az a szerencsés halandó, aki a legezoruorubb gazdasági krizis idején akar uj életet varázsolni az elhagyatott palotába. A várakozást csakhamar csalódás követte: a Huldschinski-palotát nem valami tőzsde-fejede­lem, nem valami gazdag arisztokrata hanem egy árverező-cég vette egy időre bérbe és a bú­torok, a drága képek, páratlan értékű kincsek a novemberben sorra kerülő nagy aukció objek­tumai. És csak kevesen sejtették, hogy az egy­előre rendetlenül fölhalmozott jószágokhoz az inflációs idők egyik legcsodálatosabb gazdagsá­ga, legendáshírű neve fűződik. Novemberben Camillo Castiglioni utolsó kincseit verik dobra Berlinben. 1925-ben kezdődött- meg Castiglioni páratlan értékű gyűjteményeinek áruba bocsátása.. Alig öt esztendő alatt gyűjtötte öcsze bécsi kasté­lyának és grundelseei nyári lakának megszám­lálhatatlan milliókat érő kincseit. És alig öt esz­tendő alatt az aukcionátor kalapácsa az utolsó darabot is el'bucsuztatja. Az 1925-ös első árve­rés Amszterdamban kétmillió hollandi forintot hozott. Ez az árverés Castiglioni képgyűjtemé­nyének végét jelentette. Rövid idővel később az iparművészeti tárgyaik kerültek sorra. A két amszterdami árverést egy bécsi aukció követte, végül egy nagy berlini cég Castiglioni gyönyörű könyvtárát oszlatta föl. Most azután az egész mesebeli gazdagság fantasztikus kereteire kerül a sor, a rendkívüli müizléssel összeválogatott renaissance-butorokra, a szebbnél-szebb francia gobelinekre, a szobrokra, melyeknek egy Andrea della Robbia, egy Donatello, egy Tuílio Lom­bardi, egy Giovanni da Bologna az alkotója. És a szobrokkal együtt megválik Castiglioni utolsó képeitől is. Hatvan festményért fognak viaskod­ni az árverezők, akiket már előre megszédit Van Dyck, Tintoretto, Cranaoh, Greuze, Gérard, Dá­vid és hasonló feetöfejedelmek nevei. Csak az egykor oly sokat emlegetett Tiepolo-freskók, melyeket Castiglioni annakidején állítólag hamis cégér alatt szállíttatott el Olaszországból, ma­radnak egyelőre Béosben. Nem, mintha Bécs egykori koronázatlan fejedelmének még módja lenne Tiepolo műremekeit megtartani a maga számára; a freskókra az osztrák állam tette rá kezét. Az ok még tisztázatlan, vájjon műkincs- védelem elmén, vagy Castiglioni adóhátráléká- nak biztosítására zárták-e el a freskók elől a határt. ' Ezt az árverést több nem fogja követni. Ca- millo Castiglionmak nincsen többé mit elárve­reznie. A Huldschinski-pálotában még asztali ezüstkészlete is dobra kerül, melyek között ott ékeskednek Erős Ágost lengyel kirány arany tá­lai és serlegei. Németországban fog leperegni a nagy köz- gazdasági dráma utolsó fölvonása, vagyis ott, ahol Camillo Castiglioni egykori mesés gazdag­sága végleg szertefoszlott. Ausztriai szereplé­sének legfontosabb momentumai még ismere­tesek. A trieszti ismeretlen, egy gumiabroncs- gyár ügynöke telepedett le a császárvárosban. Csakhamar belekapcsolódott a még kezdetleges stádiumban lévő osztrák gépkocsi-, motor- és repülőgépgyártásba. Karriétjének tündöklő Íve­lése azonban teljes igazában csak az infláció idejében kezdődött meg, amikor Hugó Sünné s- hez hasonló módszerekkel az osztrák ipar je­lentős részét hódította meg. Autógyárak 6b vas­művek, papírgyárak ée sajtóvillalatok kerültek birtokába. Mállókat érő házak, képek, pénzin­tézeteik következtek. Castiglioni, mint az pipi­re Montangesellschaft és az All géméi ne Depo- sitenbank elnöke, karriérje csúcspontjára érke­zett. Minden művészi törekvés fölkarolója, Reinhardt finanszírozója, egész Középeurópá- han irigykedve emlegetett tündöklő ünnepsé­gek rendezője lett az olasz pneumatikgyár egy­kori ügynöke. Az inflációs Bécs fölött Camillo Castiglioni uralkodott. A ragyogást csakhamar a bukás követte. Castiglioni, mint oly sokan, a francia frankon vérzett el. Már elekor veszve látszott .minden, de a nagy olasz fezőr pénzügyi zsenialitása még egyszer diadalmaskodott. A már bűnvádi eljárás árnyékát előrevető . nagy débaclenak a, milánói Ba.nca Commerciale be­avatkozása vetett véget. Castiglioni száz szá­zalékban kifizette hitelezőit. A szanálás áldoza­tokat követelt. Gyűjteményei egy részét már ekkor elárverezték, bécsi telkeit eladta, osztrák •érdekeltségeitől visszalépett. De megmaradt birtokában egy német gyárnak, a Bayrische Motonverke-nek részvénytöbbsége és ez nyúj­totta számára az alapot uj pénzügyi operációi számára. Működési színhelyét Ausztriából át­tette Németországba. A Banca Commerciale to­vábbra is támogatta és úgy látszott, hogy a. pénz Napóleonja újabb hóditó útra indul. A na­póleoni száz nap ebben az esetben néhány esz­tendőre nyúlt, de Elbát ezúttal is Szent Ilona követte. Castiglioni nem tudott beleilleszkedni a meg­változott viszonyokba. Amikor a Bayrische Motorwerke fölemelte alaptőkéjét, Castigliöni- na-k már nem volt elegendő tőkéje, hogy átve­gye a reá eső részt, mégis módot talált a pénz­ügyi tranzakció végrehajtására, de az átvételi összeggel adós maradt a Discontogesellscha.fi- nak. Hódit ási vágyával a, BMW-t arra ösztö­kélte, hogy megvásárolja az eisenachi Dixi- müveket. Amikor az üzlet lebonyolítására ke­rült a sor, Castiglioni ismét adós maradt-. Ez­úttal a Deutsche Bank lépett föl hitelezőként, melynek részvényeit nyújtotta át fedezetül. A rés zvén ypak etért azonban árfolyam garanciát kellett vállalnia. Egyéb szerencsétlen műveletek is rombolták pozícióját. A részvények árfolya­ma egyre lejebb zuhant. Castiglioni, ebben az időben a berlini Atk>n-«*álloda gyakori vendé­ge, minden ereje megfeszítésével próbálta a kur­zust tartani — végül nem bírta tovább. Egéé* részvénytulajdonát kénytelen volt a két nagy­banknak átengedni, 6 maja pedig kivált a ba­jor motormüvek vezetőségéből. Adósságait még ezzel sem tudta fedezni. A betáblázott köl­csönök révén Castiglioni még megmaradt bécsi ingatlanai is valójában átmentek a két német nagybank tulajdonába. Uj gazdagsága épp ugv szertefoszlott, mint a régi. Hatmillió márka veszteséggel hagyta el a németországi harcme­zét. Camillo Castiglioni napja végleg leáldo­zott-. Most, úgy látszik, levonja a konzekvenciát, örökre elhagyja Középeurópáf. Olaszországban van még egy birtoka, a Banca Commercialenál vannak még érdekeltségei, tehát nem kell félni, nyomor még nem fenyegeti. De az infláció egy­kor legt-öbbett emlegetett személyisége most már nagyon csöndes ember lesz. Roppant- ener­giája ki tudta heverni az első debaclét. A má­sodiknál szembe találkozott Európa megválto­zott gazdasági viszonyaival. Középeurópa pénz­ügyi Napóleonjából szerény milánói polgár lesz — hacsak nem történnek csodák... És Castig- lioni életében már nem egyszer történtek. Most azonban a Huldschinski-palota előtt ér­deklődők állanak. Kíváncsian nézik a hatalmas ládákat, vásznakat, bútorokat cipelő munkáso­kat ée aligha sejtik, hogy a szállítókocsik föl- vonulása a berlini Tiergarten-negyed egyik múlt gazdagságáról regélő palotája előtt több, mint egy költözködés és több, mint- egy árve­rés előkészülete, hanem Európa egy korszaki­nak temetési menete. Ráskay László. — Naponta rádióelfiadások lesznek a. csehszlovák népiskolákban. A Národni Osvobozeui jelenti: Az wk óla ügyi 'm!nivzfbéri'Uim a csehszlovák népiskolák rádnóezoígá-lattai! való ellátásának tervével foglal- komik. Az áskolaiügyi miniszter a legközelebbi jövő­ben ae iskolai rádióügy irányítására külön szakosz­tályt fog létoriifceu!, amelynek feladatai köze fog tartozni a rádióküld-ésel; megszervezése és végre­hajtása, nemkülönben az alkalmas előadási anyag ik'iválaeziása és az előadók megválasztása. A mlnia. tórium eddigi tervei szerint naponta kétszer lesz rádióelöadáe ée -pedig délelőtt 11—12-ig a 6—9 éves gyermekeik számára, fél 1-től fél 2-ig pedig a 10—11 évesek részére, összesen 13.000 iskola tfvr- tozna az LekolSi rádió hálózatába s az előzetes szá­mítások szerint ez az akció 60 millió ko­ronáiba kerülne. Az akció tchmikoi megválasz­tásához vil’óezioüleg rendkívüli intézkedésekre lesz szükség. A fedettet kérdését va-1-óealn-ü.leg úgy old­ják meg, hogy a nagyobb községek maguk vesznek (fel költeégvetéesüllobe ímegfetelö tételeket erre a célra, a ktie községek pedig az érdekeitekkel együtt kooperálnák ée hitelt vesznek igényb*. Az akciót nem egyszerre, hanem fokozatucxau hajtják végre. — A cseh lap tudósítása egyetlen szóval sem euv lóksoiik uneg arról, hogy az iskolai rádió előnyeiben « 'Jcfecbbeégi uemzctrilc népiskolái is részesülni í ágnak-e.

Next

/
Oldalképek
Tartalom